dráma

Az 1930-as években Alabama állam a rasszizmus melegágya volt.

Amikor az egyik alabamai kisvárosban megerőszakolnak egy
fiatal fehér nőt, szinte mindenki azt feltételezi, hogy csakis egy fekete tehette.
A helyi rendőrség hamar meg is találja a gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom
Robinson személyében, akit több szemtanú is látott a bűntény közelében.

A fekete Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával
egyenlőek - csak idő kérdése, hogy a bíróság halálra ítélje, ha a felbőszült
tömeg nem szolgáltat előbb igazságot és nem lincseli meg a férfit.

A város köztiszteletben álló, végsőkig toleráns és tisztességes
ügyvédje, Atticus Finch mindenki legnagyobb megdöbbenésére vállalja Robinson
védelmét - tudván, hogy ezzel a döntéssel karrierjét teszi kockára.

A bírósági drámák egyik legjobb darabját nyolc Oscar-díjra
jelölték!

Angela súlyos motorbalesetet szenved, ezért kórházba szállítják, ahol agyműtétet hajtanak végre rajta. Arra a klinikára viszik, ahol édesapja is sebészként dolgozik. Miközben Timoteo (Sergio Castellitto) odakint várakozik, felidézi a külvárosi prostituálttal, Itáliával (Penélope Cruz) való torz kapcsolatát, amelyet a szenvedély és a birtoklási vágy határozott meg. Emlékeiben mindvégig ott kísért a hőn szeretett és áhított Italia emléke.

Amerika egy újabb elnökválasztás küszöbén áll. Az egyik jelölt Jack Stanton
szenátor, aki hűséges felesége teljes támogatását is élvezi. Mint minden politikai
csatározásban, ebben is "váratlanul" napvilágra kerülnek azok a piszkos
kis részletek a múltból! Ez esetben "csak" egy gyerek, "csak"
egy múltbéli szerető. A kérdés az, hogy a tiszta politikai szándékok és a nemes
cél: a közösség szolgálata vajon képes-e legyőzni az ártó szándékú személyeskedést
és az önös érdekeket...

A film pikantériája, hogy Stanton alakjában lehetetlen nem felismerni
Bill Clintont, a volt amerikai elnököt, akinek magánéleti botlásai pezsdítőleg
hatottak az Egyesült Államok és a világ, politikai és társasági életére.

A Nevem Sam megindító történet egy szellemi fogyatékos
apáról, Sam Dawsonról, aki egyedül neveli lányát, Lucy-t - kivételes
barátai segítségével.

Amikor Lucy hétéves lesz, és szellemi képessége elkezdi
meghaladni apjáét, a köztük lévő szoros kapocs felbomlani látszik: a kislányt
egy szociális munkás nevelőszülőnél akarja elhelyezni.

Sam, bár a küzdelem reménytelennek látszik, felveszi
a jogi harcot és különös szövetséget köt Rita Harrisonnal, egy befutott,
ambíciózus ügyvéddel.

Első pillantásra úgy tűnik, nem is találhatnánk két, egymástól
ennyire különböző embert, de valójában hasonlóbbak, mint gondolnánk.

Sam elszántsága tükrözi Rita társadalmilag
teljes mértékben elfogadott megszállottságát. Együtt próbálják meggyőzni ellenfeleiket,
hogy Sam fel tudja nevelni lányát, és eközben szokatlan érzelmi kötődés
alakul ki közöttük.

Egy New York-i fekete családban három, egymástól teljesen különböző testvér keresi az önkifejezés vélt vagy valós lehetőségeit. Bennie, a jazztrombitás éjszakától éjszakáig tartó bódulatban dédelgeti művészlétének gyengécske lehetőségeit. Leila, az írónő már ébredezik: szerelmi kalandjával nemcsak a lányság szertelen naivsága múlik el belőle, hanem csalódása révén az őszinteség is. Hughes, a bárénekes meg nem értett „művészként” haknizgat ódivatú dalaival...

A film eredeti címe, a Shadows (Árnyékok) a shakespeare-i elméletet idézi, melynek lényege: mindannyian árnyékai vagyunk valami sokkal nagyobb dolognak, ami magába foglalja azt, amivé válhatnánk. A vágások kapkodó töredezettséget kölcsönöznek a filmnek, hasonlóan Jean-Luc Godard ugyancsak 1959-es Kifulladásig című filmjéhez. A képtöredékekben megjelenő arctöredékek árnyak és fények játékai, igazi emberek őszinte pillanatainak hiteles lenyomatai.

Thomas Webb (Callum Turner) jómódú család gyermeke: apja (Pierce Brosnan) kiadót vezet, anyja (Cynthia Nixon) a felső-középosztálybeli feleségek mintaképe. A fiú épp végzett a főiskolán, így előtte az élet! Rögvest elköltözik szülei fényűző házából és New York egy előkelőnek aligha nevezhető részén béreljen magának lakást. Itt ismerkedik meg az alkoholista íróval, W.F. Geralddal (Jeff Bridges), aki ha kellő mennyiségű viszkit fogyaszt, csak úgy dől belőle a bölcsesség. Ám az igazi fordulat akkor következik be a srác életében, amikor véletlenül megtudja, szülei házassága közel sem olyan idilli, mint képzelte: apja egy fiatalabb nővel (Kate Beckinsale) csalja a feleségét. Kémkedni kezd a titokzatos és gyönyörű nő után, ami végül oda vezet, hogy elcsábítja apja bombázó szeretőjét. Ezzel persze beláthatatlan események láncreakcióját indítja el, melyek alapjaiban változtatják meg a családról és a világról alkotott addigi képét...

Nina, egy gyermekotthon vezetője Franciaországban a második világháború idején. Mindent megtesz, a gyermekek kényelme és kiszolgálása érdekében.

Amikor a németországi táborokból deportált zsidó gyerekek érkeznek a táborba, káosz tör ki a lakók között. Nina-nak túl kell lépnie szakmai szerepén a gyermekek közötti béke megteremtése érdekében: együtt kell felfedezniük az egységet a sokszínűségben, a hűség kötelékét és az élethez fűződő reményt a katasztrófák és romok nyomában.

„Nina otthona valójában csak ebben kitalált történetben létezett, de az ilyen otthonok és a bennük lakó gyerekek története igaz. Manapság elmondani ezt a történetet elkerülhetetlen szükségességű!" Richard Dembo – a Nina otthona rendezője

Egy new yorki esküvői fogadáson egy nő és egy férfi kezd beszélgetni és rövidesen flörtölésbe fordul az ártatlannak különben sem tűnő csevegés. A két, látszólag egymásnak ismeretlen idegen között izzik a levegő.

Később a cigarettafüst homályában a férfi felidézi egy szenvedélyes szerelem emlékeit. Kiderül, hogy ez a két ember régről, nagyon régről ismeri egymást. A hotelszoba felé tartanak, és mindketten felidézik azokat a személyes döntéseket, melyek végül ehhez a találkozáshoz vezettek…

Michel és Lydia találkozását és kapcsolatát láthatjuk. Michel felesége betegsége elől menekül, míg Lydia balesetben elvesztett kislányát gyászolja. Michel a repülőtérről érkezik vissza Párizsba, amikor a taxi ajtajával Lydia csomagját kiborítja a bolt előtt.
Hogy rendezzék az ügyet, bemennek egy kávézóba és elfelejthetik mindazt, ami történt velük.

Egy furcsa éjszaka Párizsban, ahol...

Svájc, luxus síparadicsom, szikrázó napsütés. A 12 éves Simon (Kacey Mottet Klein) az alatta lévő sötét, sivár, ködös völgyben, az ipari városrészben él munkanélküli nővérével (Léa Seydoux). A kissrác egy jobb élet reményében mindennap felmegy a felvonóval a fényűző sí-világba, hogy a gazdag turistáktól sífelszerelést lopjon, majd szerzeményeit a helyi gyerekeknek adja el. Amikor egy minden hájjal megkent vendégmunkás (Martin Compston) partnerévé válik ebben, a felvonón tett utazásai beláthatatlanul veszélyessé válnak a kis tolvaj számára. Eközben nővérével való kapcsolata is válságba kerül, ezért Simon fent egy gyerekeivel odalátogató gazdag angol nő (Gillian Anderson) társaságától reméli a menedéket. Eközben van valami, amit még csak nem is sejtünk Simon hideg és szívtelennek tűnő nővéréről… Ursula Meier (Otthon az úton) második nagyjátékfilmjével Ezüst Medve különdíjat nyert a Berlini Filmfesztiválon. A rendkívül pozitív kritikai fogadtatásban részesült dráma nagyszerű színésznőket vonultat fel Léa Seydoux (Mission: Impossible – Fantom protokoll, Éjfélkor Párizsban) és Gillian Anderson (X-Akták, Johnny English újratöltve) személyében.

Victor Hugo örökérvényű klasszikusával indul a Gyöngyszemek a filmművészetből című dvd sorozat. A Nyomorultak című alkotás az egyetemes értékekről szól, és arról, hogyan lehet világunk nehéz helyzeteiben is megtartani az emberséget. 1800-ban Franciaországban, Toulon kőbányájában, raboskodik a roppant erejéről ismert Jean Valjean (Jean Gabin). Gyötrelmesen múlnak az évek, végül mégis elérkezik szabadulásának a napja. Jean Valjean szakítani akar múltjával és új életet kezd. Hamarosan tekintélyes vagyonra tesz szert. Bár nehéz múltja mindvégig kísérti őt, mégis vállalja a megalkuvások és hazugságok nélküli életet.

Jean Valjean-nak életútja során a pokoli szenvedéstől a mennyei boldogságig mindenből kijut. A börtöntől a kolostorig, a palotától a barikádokig mindenhol megfordul. Aljas kígyókkal, esendő emberekkel és földre szállt angyalokkal egyaránt dolga akad. Ő azonban mindig, bármilyen körülmények között is becsületes ember tud maradni. Hiába jár nyomában kopóként Javert, a szigorú erkölcsű rendőrnyomozó, akinek meggyőződése, hogy egy volt bűnöző nem javulhat meg soha. Ő is belátja végül, hogy elvei tévesek: Valjean olyan ember, akinek patyolat tiszta a lelke.

Victor Hugo gigászi epikai munkájának az új évezred elején készült, a legnagyobb sztárokkal fémjelzett filmes adaptációja modern értelmezést ad a régről ismert karaktereknek, miközben korszerű látványvilága hűen adja vissza Hugo Párizsának hangulatát.

Az ünnepelt fimrendező, Gus Van Sant (Good Will Hunting) furcsa szerelmesfilmet készített két fiatalról, akik éppen a felnőtté válás határán imbolyognak. A srác (Henry Hopper) már lemondott az életről, amit a lány (Mia Wasikowska) imád – de mindketten nagyon mások, mint az átlagemberek. Egy temetésen találkoznak össze, és egy pillanat alatt megértik, milyen sok közös van bennük.

Oblomov naphosszat a sötét városi lakás pamlagán hever és ábrándozik.

Gondolatban sokszor megváltoztatja birtokának gazdasági rendjét: reformokat vezetnek be, amelyek az ő érdekét ugyanúgy szolgálnák, mint a jobbágyok javát - de a valóságban ilyen óriási változás túl sok energiát, harcot igényelne. Lassan már amúgy sem érdemes semmin sem változtatni, hiszen az oblomovski birtok szép csendesen pusztul.

Oblomov életébe csak Olga megismerése hoz rövid időre változást.

Két, tizenegy éves forma srác összeakasztja a bajszát a helyi játszótéren. Az eredmény: felduzzadt ajkak és törött fogak. Ezután az „áldozat” szülei meghívják a „támadó” szüleit az otthonukba, hogy megbeszéljék a történteket. A szívélyes csacsogásból azonban hamar borotvaéles szituáció lesz, ugyanis kiderül, hogy mind a négy szülő nevetséges elképzelésekkel és groteszk előítéletekkel rendelkezik. Egyikük sem úszhatja meg a küszöbön álló csetepatét.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Colette (Vanessa Paradis), az Amszterdamban dolgozó francia prostituált éjszaka téves hívást kap egy ismeretlen nőtől, aki aznap szabadult a börtönből és arra kéri, hogy menjen el a kisfiáért és vigye ki elé másnap a vasútállomásra. A nő rémült hangja megtöri Colette ellenállását: elmegy a fiúért, akit Billynek hívnak és egyáltalán nem olyan kicsi – sőt veszélyesen közel jár már a felnőttkorhoz. Másnap az állomáson sehol nem találja Billy anyját, és nem is sejti, hogy a fiú időközben elárvult, egy adóssági ügy zűrös fejleményei nyomán.

Colette hamarosan rájön, hogy a fiú problémái mostantól az ő problémái is, életük összefonódik, mivel a fiúnak senkije sincs rajta kívül – és talán neki is csak a fiú maradt…

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, amely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja három generáción keresztül tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

A filmet 10 Oscar®-díjra jelölték és George Stevens megkapta a legjobb rendezésért járó arany szobrocskát.