dráma

Jean Valjean-nak életútja során a pokoli szenvedéstől a mennyei boldogságig mindenből kijut. A börtöntől a kolostorig, a palotától a barikádokig mindenhol megfordul. Aljas kígyókkal, esendő emberekkel és földre szállt angyalokkal egyaránt dolga akad. Ő azonban mindig, bármilyen körülmények között is becsületes ember tud maradni. Hiába jár nyomában kopóként Javert, a szigorú erkölcsű rendőrnyomozó, akinek meggyőződése, hogy egy volt bűnöző nem javulhat meg soha. Ő is belátja végül, hogy elvei tévesek: Valjean olyan ember, akinek patyolat tiszta a lelke.

Victor Hugo gigászi epikai munkájának az új évezred elején készült, a legnagyobb sztárokkal fémjelzett filmes adaptációja modern értelmezést ad a régről ismert karaktereknek, miközben korszerű látványvilága hűen adja vissza Hugo Párizsának hangulatát.

Az ünnepelt fimrendező, Gus Van Sant (Good Will Hunting) furcsa szerelmesfilmet készített két fiatalról, akik éppen a felnőtté válás határán imbolyognak. A srác (Henry Hopper) már lemondott az életről, amit a lány (Mia Wasikowska) imád – de mindketten nagyon mások, mint az átlagemberek. Egy temetésen találkoznak össze, és egy pillanat alatt megértik, milyen sok közös van bennük.

Két, tizenegy éves forma srác összeakasztja a bajszát a helyi játszótéren. Az eredmény: felduzzadt ajkak és törött fogak. Ezután az „áldozat” szülei meghívják a „támadó” szüleit az otthonukba, hogy megbeszéljék a történteket. A szívélyes csacsogásból azonban hamar borotvaéles szituáció lesz, ugyanis kiderül, hogy mind a négy szülő nevetséges elképzelésekkel és groteszk előítéletekkel rendelkezik. Egyikük sem úszhatja meg a küszöbön álló csetepatét.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, amely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja három generáción keresztül tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

A filmet 10 Oscar®-díjra jelölték és George Stevens megkapta a legjobb rendezésért járó arany szobrocskát.

Az óriás az Oscar®-díjra jelölt Sharon Stone és Gillian Anderson (X-akták) szereplésével készült felemelő dráma, amely elsöprő kritikai sikert aratott.

A 13 éves Kevin jólelkű édesanyjával egy másik kamasz, Max szomszédságába költözik. Mindkét fiút csúfolják fogyatékosságaik miatt, de rájönnek, hogy erejük egyesítésével túlléphetik egyéni korlátaikat, és legyőzhetnek minden nehézséget. Kevin és Max elképesztő kalandok során rátalál a legnagyobb kincsre: a barátságra.

Gena Rowlands és James Gandolfini (Maffiózók) is feltűnik a filmben, amely kivételes és szívmelengető élményt nyújt.

A fiatal Lord Orlando 1600-ban megígéri az idős Erzsébet királynőnek, hogy örökké fiatal marad. Ezután a film cselekménye csaknem 400 évet ölel át: az androgün szépségű allegorikus figura korokon és évszázadokon vezeti át a nézőt a shakespeare-i időktől kezdve a felvilágosodáson és a romantikán keresztül a modern korig, miközben nővé, azaz Lady Orlandóvá változik.

Egy tizenkét éves kislány és anyja, egy özvegyasszony, munkanélkülivé válnak, amikor a Talibán bezáratja a kórházat, ahol dolgoztak. A szigorú Talibán-uralom alatt egyedül, férfitársaság nélkül az utcára se mehetnek ki. Nincs, aki eltartsa őket, így hát a kislány fiúnak álcázza magát és felveszi az "Osama" nevet, hogy így találjon munkát.

A film a sztárok által játszott két utcai prostituált életét követi nyomon. Mike rég elvesztett anyját akarja megtalálni, a jó családból származó Scott pedig apja ellen lázad. Valójában mindketten az igazi, biztonságos otthont keresik. Sorsuk különböző irányból indul, majd egy ponton találkoznak, hogy aztán ismét elveszítsék egymást.

Az Otthonom, Idaho költői road movie, a szerelem, szeretet, a valakihez való tartozás megrendítő filmje. Gus Van Sant ebben a filmben igazán tündököl. Drog, homoszexualitás, narkolepszia: a holland rendező az elhallgatott tabukat feszegeti minden filmjében.

A Pacsirták cérnaszálon rendezésekor Menzel ismét egy Hrabal-művet választott alapul. A történések idejét az ’50-es évekbe helyezte, színhelyül pedig a kor egyik tipikus acélműhelyét választotta, ahol viszont nem éppen fizikai munkások dolgoznak, hanem kereskedők és diplomás értelmiségiek…

A filmet politikai szempontok miatt először betiltották, majd 1990-ben a Berlini Filmfesztiválon elnyerte az Arany Medve-díjat.

Randy Robinson, (az alakításáért Oscar®-díjra jelölt Mickey Rourke), a nyolcvanas években a pankráció ünnepelt sztárja volt. Most, 20 évvel később gimnáziumi tornatermekben rendezett, egykor szebb napokat látott véres viadalokon keresi meg a mindennapi betevőt.

Egy váratlan szívroham után azonban Randynek szembe kell néznie azzal, hogy eljárt felette az idő, és végzetes következményekkel járhat, ha nem kezd új életet. Így aztán megpróbálja felvenni a kapcsolatot rég nem látott lányával (Evan Rachel Wood), és úgy érzi, annak is eljött az ideje, hogy valódi szerelmi kapcsolatot alakítson ki egy megértő sztriptíztáncosnővel (a szintén Oscar®-díjra jelölt Marisa Tomei). Csakhogy mindez nem ér fel a pankráció csontropogtató küzdelmeiben szerzett dicsőséggel, és Randy hamarosan újra a ringben találja magát...

A főszerepben nyújtott teljesítményéért díjesővel jutalmazott Mickey Rourke és Darren Aronofsky (Rekviem egy álomért) rendező munkája nyomán A pankrátorral megindító és felejthetetlen mestermű született.

Mesha (Miki Manojlovic – Underground) a kommunista rendszer haszonélvezője. Egy véletlen elszólása miatt azonban kénytelen megtapasztalni milyen a rendszer ellenségének lenni. A férfit elszakítják családjától és kényszermunkára küldik. A gyerekeknek azonban azt mondják otthon, hogy a papa szolgálati útra ment…
Kusturicának második filmje az Arany Pálma mellett Oscar jelölést is hozott.

Az utóbbi idők egyik legnagyobb sikerű, legméltatottabb könyve alapján készült ez a mélyen megrendítő film barátságról, családról, pusztító erejű hibákról és a megváltó szeretetről. A háború szélén álló, kettészakadt országban két gyermekkori jóbarát, Amír és Hasszán örökre elszakad egymástól. Gyönyörű délután van Kabulban, az égen magasra szárnyal az ártatlan sárkányeregető verseny számtalan gyönyörű résztvevője. Ám a győzelem keserű következményeként az egyik fiú gyáván elárulja a másikat, és ez tragikus események sorát indítja el.

20 évvel később a már Amerikában élő Amír visszatér a tálibok által vasmarokkal uralt, veszedelmes Afganisztánba, hogy szembenézzen a sötét titkokkal, melyek még mindig kísértik őt, és hogy egy utolsó merész próbálkozással megpróbáljon mindent jóvátenni.

A következő James Bond-film rendezője, Marc Forster (Én, Pán Péter, Felforgatókönyv, Szörnyek keringője) a rá jellemző igényességgel és érzékenységgel vitte vászonra Khaled Hosseini méltán népszerű bestsellerét.

2015. augusztus 21-én az egész világot bejárták azok a híradások, melyek egy Párizsba tartó vonaton lezajlott terrorista akció meghiúsításáról szóltak. Az elkövetőket három bátor amerikai fiatal akadályozta meg tettükben. Új rendezésében Clint Eastwood eme három jó barát életét követi nyomon gyerekkoruktól kezdve egészen olyan váratlan eseményeken át, melyek végül ehhez a támadáshoz vezettek. A szívszorító percekben a hármójukat összekötő kapocs lesz a legnagyobb fegyverük, melynek köszönhetően több mint 500 ember életét mentik meg. Élje át ön is ezen férfiaknak bátor tetteit, akiket a filmben a valódi hősök játszanak.

Josef K. egy szép napon arra ébred, hogy letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Fogalma sincs, mivel vádolják és szemlátomást nem is akarják közölni vele. Josef K-t bíróság elé állítják, hogy bizonyítsa ártatlanságát, de az egyre kétségbeesettebb vádlott még ekkor sem tudja, miért idézték be, s úgy tűnik, a rémálomnak nem is lesz vége az ítélethirdetésig, amely minden jel szerint a legsúlyosabb büntetést rója ki rá: halált.

Franz Kafka örökérvényű klasszikusát Orson Welles (Az aranypolgár, A gonosz érintése) több helyen is megváltoztatta, így a paranoid drámából sajátos humorral átszott, izgalmas krimi kerekedett olyan fényképezéssel, amely tananyag a filmes iskolákban. Utánozhatatlanul eredeti víziójához a rendezőóriás olyan sztárokat nyert meg, mint Anthony Perkins (Psycho), Jeanne Moreau (Jules és Jim) és Romy Schneider (Sissi – A magyarok királynéja), a Bíró kulcsfontosságú figuráját pedig ő maga testesítette meg.

Valaki megrágalmazza Josef K.-t. Josef egy reggelen felébred panzióbéli szobájában és a szobalány helyett idegen férfi lép be s letartóztatja. A letartóztatás Josefet nem korlátozza megszokott életvitelének folytatásában, de vizsgálatra idézik és elindul a lidérces álomszerű per...

Wiktornak, Lengyelország uruguayi nagykövetét szeretett felesége váratlan halálával fájdalmas csapás éri. Helena temetésére eljön Oroszországból régi politikus barátjuk, Oleg is, akivel húsz évvel korábban kötött barátságot, amikor ő maga is üldözött szolidaritás-aktivista volt. Barátságukat kettős gyanú árnyékolja be: Wiktor vívódik, vajon a szeretője és besugója volt-e feleségének, aki miatt Helénát többször is letartóztatták. A teljesen elmagányosodott Wiktor egyre inkább szembe kerül egykori harcostársaival, egyre idegenebbül mozog ebben a világban, amelyhez úgy érzi, nincs semmi köze. Rájön, hogy "persona non gratává" vált.