művész / kultfilmek

Tíz perc trombita:

Hét világszerte köztiszteletnek örvendő rendező különböző perspektívából közelíti meg az idő és a sors témáját - ki szellemesen, ki komoran - ebben a vázlatok sorozatából álló filmben, melynek történeteit a nagyszerű Hugh Masekela dzsessz előadása köti össze. Aki Kaurismaki A kutyák nem jutnak pokolra című filmesszéje egy férfi szokatlan útját meséli el, aki a börtönből való szabadulását azzal ünnepli meg, hogy Szibériába utazik és hirtelen elhatározással megnősül. Victor Erice rendezte az impresszionista hangulatú Életvonal című epizódot, melyben egy spanyol földműves család beteg csecsemője életéért küzd. Werner Herzog a dél-amerikai Uru Eus törzshöz látogatott - úgy tartják, ők voltak a Föld utolsó világtól elzárt bennszülöttei egészen 1981-es felfedezésükig - és a Tízezer évvel később címet viselő epizódban azt vizsgálja, hogy felfedezésük milyen (sokszor szomorú) áldozatokat követelt tőlük. A Jim Jarmusch rendezte Éjjel, bent, lakókocsiban című részben egy filmszínésznő a lakókocsijában várakozik egy tízperces forgatási szünetben és távoli szerelmével próbál néhány szót váltani telefonon. Wim Wenders jegyzi a Tronától tizenkét mérföldnyire című epizódot, melyben egy kábult fiatalember egy kopár sivatagon át próbál meg autójával eljutni egy kórházig. Spike Lee rövidfilmje Megloptak minket a floridai szavazat-újraszámlálási botrány témájához nyúl, s bemutatja Al Gore segítőinek és híveinek reakcióit. Chen Kaige Mélyen elrejtett 100 virág című opuszának főszereplője egy hallucináló férfi, aki abban a tévhitben él, hogy a bútorai még mindig ott vannak az egykori otthona helyén tátongó üres telken, és meggyőz néhány munkást, hogy segítsenek neki elszállítani ingóságait.

Tíz perc cselló:

Filmetűdök csellóra. Mindegyikük, külön-külön különböző perspektívából közelíti meg az idő és a sors témáját - ki szellemesen, ki komoran - ebben a vázlatok sorozatából álló filmben, melynek történeteit a nagyszerű Hugh Masekela dzsessz előadása köti össze.

Minden idők egyik legnagyszerűbb filmje - ebben a filmes szakma, de alighanem a közönség is egyetért. Federico Fellini filmeposza egy művész alkotói válságát mutatja be. Guido Anselmi (Marcello Mastroianni) filmrendező, akinek élete és munkássága is a totális csőd felé halad. Visszavonul egy magánklinikára, ahol talán elrejtőzhet a világ elől, de nem csak felesége és szeretője üldözi, hanem mindenki, akivel dolgozott, vagy aki munkát vár tőle. A valóság összekeveredik az álomvilággal: gyermekkori szorongásai és gyötrelmei közepette képzeletében megjelennek azok a nők is, akik valaha szerepet játszottak életében.

Döntő hatást gyakorolt Steven Spielbergre, George Lucasra, Martin Scorsesere, Francis Ford Coppolára és más alkotókra. Az ő filmjei ihlették A hét mesterlövészt, az Egy maréknyi dollárért-ot és a Star WarsTM sagát. Az illető nem más, mint Akira Kurosawa, a 20. század egyik legnagyobb filmrendezője. Az Akira Kuroswa: Álmok a mester hatvanéves pályafutásának egyik leglátnokibb, legszemélyesebb műve a Rashomon, A hét szamuráj és a Ran – Káosz mellett. A rendkívüli képzelőerőről és bölcsességről tanúságot tevő film nyolc lazán kapcsolódó epizódban (melyek egyikében Scorsese alakítja Vincent Van Goghot) a háború árát, a nukleáris energia veszélyeit vizsgálja, és azt hirdeti, hogy az embernek harmóniában kell élnie a természettel. Ez a varázslatos mű minden nézőt elkápráztat.

Jean-Luc Godard híres science fiction filmje 1984-ben a jövőben! játszódik (a képeket 1965-ben, Párizs átlagos utcáin rögzítették). Alphaville egy több millió fényévnyi távolságban lévő galaxis fővárosa. Ide érkezik Lemmy Caution (Eddie CONSTANTINE A szőke démon, Európa) a Figaro-Pravda újság tudósítójaként. Lemmy valójában titkos ügynök, akinek kapcsolatba kell lépnie von Braun professzorral. Von Braun akit kiutasítottak az óvilágból létrehozta Alphaville-ben az Alpha 60 nevű elektronikus agyat.

A mesterséges intelligencia egyeduralmi rendszert vezetett be a városban, ahol ezt követően minden érzést betiltottak, a „zene, a „költészet és a „szerelem szavakat pedig kitörölték a nyelvből. Lemmy tisztában van azzal, hogy az előző ügynökök nyomtalanul eltűntek, de ennek ellenére igyekszik megismerni a város brutális valóságát, amiben tolmácsa, s egyben a professzor lánya, Natacha (Anna KARINA A kis katona, Közöny, Utolsó nyár Tangenben) segíti.

A tengerparti városkában játszódó Amarcord - ami annyit tesz: "emlékszem"
- Fellini gyerekkori élményei alapján született. Az életteli alkotás
a harmincas évekbe, Fellini szülővárosába repíti vissza a nézőket.

A jellegzetes karakterek kalandjain keresztül elevenedik meg a temperamentumos
családi vacsorák, zajos templomi összejövetelek, a férfiasodással küszködő kamaszok,
a mozi vásznán megszülető csoda, a kialakulóban lévő fasizmus világa.

Az emlékek az ember életében örökké élnek. Csak úgy, mint a legendás olasz
rendező Oscar®-díjas alkotása.

1846-ban egy mágiával és hipnotizálással foglalkozó mutatványoscsopor közeledik Stockholm felé egy batáron.

A csapatban főeg a hipnotizőr Vogler számít hatalmas attrakciónak. Stockholm kapujában fel is tartóztatják a batárt, és utasait egy palotába kísérik. Itt a konzul fogadja őet, aki lelkesedik a mágiáért, és szeretné jobban megismerni a művészetüket. Arra kérik Voglert és csapatát, hogy mielőt engedélyezik nyilvános szereplésüket, mutassák be tudományukat a város vezetőinek.

A hatalmasok között persze többen is akadnak, akik felettébb kétkednek a mutatványosok módszereiben, azonban az előadáson megdöbbentő dolgok történnek...

Pierre Lachenay (Jean Desailly – Egy zsaru, A profi), a középkorú irodalomkritikus egyik külföldi útja során megismerkedik a csinos légiutas-kísérővel, Nicole-lal (Françoise Dorléac – Zsákutca). A férfit elvarázsolja a lány fiatalos szépsége, és csábítja a lehetőség, hogy kitörhet a nyomasztó hétköznapokból, a megszokásból, unalmassá vált házasságából. Kapcsolatukat persze titkolniuk kell: bujkálnak, hazudoznak. Egy vidéki előadására a férfi magával viszi a lányt, és bekövetkezik, amitől annyira tartottak: Pierre felesége tudomást szerez a viszonyról. A férfi választás elé kerül: új életet kezd Nicole-lal, vagy visszamenekül a biztonságba. Végül a nők hozzák meg a döntést...

Truffaut, a francia új hullám ikonikus rendező-egyénisége ebben a filmjében is az emberi viszonyok feltérképezésére vállalkozott, ám tőle szokatlan módon távolságtartóan szemléli szereplőit; a szokványos szerelmi háromszögtörténetet viszont éles és pontos társadalom-ábrázolással és hiteles környezetrajzzal dúsítja fel.

Benigno négy éve ápolja a kórházban Aliciát, egy autóbaleset
következtében kómába esett táncosnőt. A lányba már évek óta titokban szerelmes,
és most munkaidejének nagy részét mellette tölti - beszél hozzá, felolvas neki.

Egy nap új sérült, Lydia, a matador érkezik a kórházba. Lydia
olyan súlyosan megsérült a bikaviadalon, hogy ő is kómába esett. Lydia
szerelme, Marcos minden nap látogatja az imádott nőt. Benigno
megtanítja a férfit, hogyan tartson kapcsolatot a beteggel, hogyan beszéljen
hozzá, és bízzon a csodában, hogy szerelme egyszer felépül…

A legismertebb spanyol rendező Pedro Almodóvar (az Oscar®-díjas Mindent
anyámról) filmje meghódította az egész világot - kritikusokat és közönséget
egyaránt: az érzelmes és érzéki történet számos díj után egy Oscar®-t is bezsebelt:
ezúttal a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában, mely nem amerikai filmtől
rendkívüli teljesítménynek számít.

A Birodalom Dánia legnagyobb és legnevesebb kórháza. Ránézésre teljesen normális intézmény, ahol doktorok rivalizálnak, nővérek incselkednek, továbbá életek kezdődnek és érnek véget nap mint nap. Ám a Birodalom sötét titkot rejteget. Valahol a mélyben gonosz erők gyülekeznek, hogy rászabadítsák magukat a mit sem sejtő orvosokra és betegekre. És ekkor megérkeznek az első jelek. Az egyik páciens egy kislány szellemét véli látni, esténként egy titokzatos mentőautó jelenik meg a kórház bejáratánál, hogy aztán eltűnjön nyom nélkül, az egyik doktornő pedig teherbe esik, s abnormális gyorsasággal fejlődő magzata azt sugallja, hogy valami nem evilágit hordhat a szíve alatt...

A kultikus dán sorozat nehezen bekategorizálható: mintha a Twin Peaks és a Vészhelyzet találkozásából jött volna létre, Robin Cook és David Cronenberg hathatós közreműködésével. De még csak közel se járunk az igazsághoz, hisz műfaji korlátok közé terelni Lars von Trier abszurd humorral és vérfagyasztó horrorral átitatott szappanoperáját értelmetlen vállalkozás. A Birodalom a maga nemében ugyanis teljesen egyedülálló.

A borongós színvilágú, főleg kézi kamerával filmezett minisorozat két szériát élt meg: az elsőt 1994-ben, a másodikat 1997-ben forgatták. A Birodalom világszerte számtalan rajongóval büszkélkedhet, ezek egyike Stephen King, akit nagymértékben inspirált Trier műve, mikor 2004-ben megírta A félelem kórháza című népszerű sorozat forgatókönyvét.

A Birodalom Dánia legnagyobb és legnevesebb kórháza. Ránézésre teljesen normális intézmény, ahol doktorok rivalizálnak, nővérek incselkednek, továbbá életek kezdődnek és érnek véget nap mint nap. Ám a Birodalom sötét titkot rejteget. Valahol a mélyben gonosz erők gyülekeznek, hogy rászabadítsák magukat a mit sem sejtő orvosokra és betegekre. És ekkor megérkeznek az első jelek. Az egyik páciens egy kislány szellemét véli látni, esténként egy titokzatos mentőautó jelenik meg a kórház bejáratánál, hogy aztán eltűnjön nyom nélkül, az egyik doktornő pedig teherbe esik, s abnormális gyorsasággal fejlődő magzata azt sugallja, hogy valami nem evilágit hordhat a szíve alatt...

A kultikus dán sorozat nehezen bekategorizálható: mintha a Twin Peaks és a Vészhelyzet találkozásából jött volna létre, Robin Cook és David Cronenberg hathatós közreműködésével. De még csak közel se járunk az igazsághoz, hisz műfaji korlátok közé terelni Lars von Trier abszurd humorral és vérfagyasztó horrorral átitatott szappanoperáját értelmetlen vállalkozás. A Birodalom a maga nemében ugyanis teljesen egyedülálló.

A borongós színvilágú, főleg kézi kamerával filmezett minisorozat két szériát élt meg: az elsőt 1994-ben, a másodikat 1997-ben forgatták. A Birodalom világszerte számtalan rajongóval büszkélkedhet, ezek egyike Stephen King, akit nagymértékben inspirált Trier műve, mikor 2004-ben megírta A félelem kórháza című népszerű sorozat forgatókönyvét.

Bergman első szerzői filmjében már minden eleme megtalálható a későbbi filozófiai- és motívumrendszerének. Az egzisztencializmus hatásáról tanúskodó mű főhőse egy filmrendező, aki a földi pokolról szeretne filmet készíteni, amelyet az ördög kormányoz. A film végül nem készül el, így nem kapunk választ a benne felvetendő kérdésekre sem. Pokol-e a földi élet? Létezik-e Isten, és ha igen, eljuthat-e hozzá az ember?

"Azt álmodtam, hogy te azt álmodtad..." - az egyre szürreálisabb térben és időben teljesen elhomályosul a realitás és a logika. Ami biztosnak tűnik az az, hogy a nagykövet (Fernando REY) és barátai (Paul FRANKEUR , Delphine SEYRING, Bulle OGIER) étkezéstől étkezésig élik az életüket. Sehonnan nem jöttek, és nem tartanak sehová sem. Élik a francia nagy polgárság üres, álszent, hazugságokkal átszőtt életét. Olykor már maguk sem tudják, hogy léteznek-e vagy csak szerepüket és szövegüket elfelejtett, kifütyült színészek egy színpadon.

A film szép és megejtő kommercializálása a szürrealista ábrázolásmódnak: a burzsoáziáról úgy rántja le a leplet, hogy Oscar-díjjal* jutalmazzák.

Cabiria együgyű utcalány, akit a férfiak csak kihasználnak: amikor stricije, aki az utolsó fillérjét is elszedte, a folyóba löki, egy színészhez, Albertóhoz kerül. Nála azonban csak annyi a szerepe, hogy egy űrt töltsön ki - a férfi, amikor volt barátnője visszatér, Cabiriát azonnal elkergeti. Egy kis könyvelőről, akibe Cabiria beleszeret, s aki megkéri a kezét, végül kiderül, hogy csaló, de addigra már elszedte minden megtakarított pénzét. Cabiria csalódottan hagyja el Rómát. Vidám emberek egy csoportjához csatlakozik, s újabb reményeket dédelget.

Geoffrey Chaucer (1344-1400) az angol irodalom atyja, de legalábbis
az első világirodalmi színvonalú és jelentőségu angol költő. Főműve, a Canterbury
mesék 24 verses elbeszélést tartalmaz - Boccaccio Dekameron-jának
mintájára.

A keretelbeszélés szerint 30 zarándok tart Canterburybe. Úgy tervezik,
hogy a hosszú út folyamán történetekkel fogják szórakoztatni egymást. Pasolini
filmváltozata bővérű paródia, melyből kiderül, hogy a középkori zarándokok is
csak azt akarták...

Geoffrey Chaucer (1344-1400) az angol irodalom atyja, de legalábbis
az első világirodalmi színvonalú és jelentőségu angol költő. Főműve, a Canterbury
mesék 24 verses elbeszélést tartalmaz - Boccaccio Dekameron-jának
mintájára.

A keretelbeszélés szerint 30 zarándok tart Canterburybe. Úgy tervezik,
hogy a hosszú út folyamán történetekkel fogják szórakoztatni egymást. Pasolini
filmváltozata bővérű paródia, melyből kiderül, hogy a középkori zarándokok is
csak azt akarták...

Fellini posztmodern korszakának legjelentősebb alkotása. Fellini, a sokszor és sokféle értelmezésben feldolgozott témát - a hetvenes évekre utalóan - egyetlen aspektusra koncentrálva dolgozza
fel: Casanova, aki kora művelt, önálló szellemiségű alakja volt, de éppen ebben a minőségében nem kellett kortársainak.

Szexuális látványosságként, erotikus gerjesztőként kezelték, hiába próbált újra meg újra teljes emberként érvényesülni, ez még a szerelmeiben sem sikerült.

Emlékirataiban, nemhiába tekint vissza keserűen erre a sajátosan romlott, bomlott világra, ahol még egy gép is szeretetreméltóbb az embereknél...

A Biciklitolvajok rendezője, Vittorio De Sica alkotása ez az igazi értékeket hordozó mű.
A történetben egy magányosan élő asszony egy sírdogáló kisfiút talál a kertjében, és elhatározza, hogy szeretetben felneveli. Ám a nő rövidesen meghal, a kis Totó így egy árvaházban nő fel, ahonnan sorsa a milánói nincstelenek közé veti. Ám ő nem adja fel, és optimizmusa révén ráveszi társait arra, hogy kunyhóik helyére takaros épületeket építsenek. Azonban amikor minden jóra fordulna, hirtelen olaj tör fel a földből, ami mindent megváltoztat.

1348-ban a firenzei pestis-járvány elől hét nő és három férfi egy vidéki kastélyba
menekül és történetekkel szórakoztatják magukat.

Minden este királyt vagy királynőt választanak, aki kijelöli a témát, hogy
miről szóljon az aznapi mese…

Pasolini az író nyomán szatírájával az egyházat támadja. A mű reneszánsz
jellegű, mert az élethez, az örömhöz való jogot hirdeti.

Glauco, a Michel Piccoli által alakított negyvenes ipari formatervező fellázad kiüresedett, konform életmódja ellen és kilép belőle. Hogy hol kezdődik mindez? Egy napon késő este tér haza, felesége már alszik, s főzni támad kedve. A hozzávalók keresése közben kezébe akad egy híres amerikai gengszter, Dillinger haláláról szóló régi újságcikk, s abba csavarva egy revolver. Ez a kezdet, a vég kezdete.

Ferreri 1969-es klasszikusával kapcsolódik legerőteljesebben a modern filmes stílusirányzathoz. Az európai értelmiség kiüresedettségét célkeresztjébe állító mű cinikus és átható humora még az egyre tragikusabb eseményeket is nevetségessé teszi.

A Cannes-i Aranypálmával és az Oscar-díjjal kitüntetett Édes élet éles
támadások célpontjává vált. A pápa nyilvánosan elítélte a filmet éppúgy, mint
a polgári sajtó. Mindez az erőteljes társadalomkritikának köszönhető, amely
áthatja a film minden kockáját.

A feldúlt hangú kritikák ellenére - vagy éppen azért - a film óriási sikert
aratott. Epizódokból építkezik, az egyes részeket a főhős, Marcello alakja
köti össze. Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás
folyamatának szimbólumává.