sci-fi / vígjáték

Szegény világ! Úgy látszik, végképp lemarad a fejlődésben:
a távoli csillagok között akadnak lények, melyek gyorsabban fejlődnek, jobban
alkalmazkodnak, és jobb vicceket tudnak – az emberi faj nem állja a versenyt.

Az első nap egy meteor csapódik a Földbe, egysejtű lények
nyüzsögnek rajta. De nőnek. Ami nekünk néhány milliárd évbe telt, az nekik néhány
óra. A második napon akkorák, mint a bogarak, csak sokkal csúnyábbak. Ekkor
figyel fel rájuk két tudós (David Duchovny és Orlando Jones).

A harmadik napon méretük egy óriási emlősével vetekszik:
ekkor egy vagány tűzoltótanonc veszi észre őket (Seann William Scott).
A negyedik napon már sárkánygyík nagyságúak: ekkora a kormánynak is feltűnnek.
Az ő emberükkel kiegészülve (Julianne Moore) a botcsinálta ufóvadász-csapat
nekivág, hogy felderítse a barlangot, ahonnan a bolygónkat benépesítő új élővilág
ered. Rajtuk múlik a világ jövője. Kellemes világvégét!

A Szellemirtók rendezője korábbi fantasztikus vígjátékának
hangulatát a MIB – Sötét zsaruk fantáziadús látványával keverte és négy
nagyszerű színésszel egészítette ki.

Miles Monroe-t még 1973-ban hibernálták egy balul sikerült operáció után, s kétszáz évvel később egy tudóscsoport a legnagyobb titokban feléleszti. Miles kezdetben döbbenten szemléli a szép új világot, ahol egy tolószékes diktátor az úr, egy fehér kutya dönt mindenről, és az Orgazmatron nevű gép szimulálja a szexet, s egyúttal gyóntatószékként is szolgál.

A földalatti mozgalom azonnal fontos feladatot bíz rá, de a rendőrség elől menekülve kénytelen egy háztartási robot bádogburkában megbújni, mígnem egy szépségverseny favoritjai között találja magát...

Egy tinibanda veszi fel benne a harcot a kegyetlen földönkívüli szörnyekkel, és változtatja csatatérré London egyik olcsó külvárosi lakónegyedét. Harc közben a kemény utcai vagányokból álló banda földönkívülieket szecskázó tökös szabadcsapattá formálódik. A külváros szembeszegül a külvilággal, és a helyzet nem egyszerűen robbanásveszélyes: robbanni fog!

Ben Stiller, Vince Vaughn, Jonah Hill és Richard Ayoade újabb magasságokba emeli a marháskodást ebben a gátlástalanul elvetemült vígjátékban!
Négy kisvárosi pasas elhatározza, hogy polgárőrséget alakít. Igazából csak lazulni akarnak, meg ürügyet keresnek, hogy elmehessenek otthonról és békésen iszogathassanak. De hamarosan szükségük lesz a zseblámpára, az adóvevőre és a menő egyenruhára. Ugyanis rájönnek, hogy városukat ufók nézték ki maguknak: innen indul a Föld elleni invázió. A kertvárosi keményfiúk kénytelenek összekapni magukat, és a maguk idétlen módján harcba szállnak… ilyen őrült ütközet még nem folyt a világ megmentéséért!

Ezer évvel ezelőtt kétség sem fért hozzá, hogy Földünk a világegyetem középpontja. Ötszáz éve még úgy tudták elődeink, hogy lapos a Föld. Tizenöt perce még azt hitted, egyedül az emberi faj egyedei képviselik rajta az értelmes lényeket. Képzeld el, mi mindenre derülhet fény holnap! - ezeket a sokat sejtető szavakat K ügynök mondja a titkos szervezet újoncának, a polgári nevétől és személyazonosságától megfosztott J-nek.

Bizony, már régóta nem kérdéses, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben, de az bizonyára sokak számára meglepő, hogy az Idegenek évtizedek óta köztünk élnek és sokan közülük nem is bujkálnak a nyilvánosság elől.

Tudták például, hogy Sylvester Stallone is földönkívüli? Vele persze nincs semmi baj, elég jól beilleszkedett, de vannak renitens űrlények is, akik csak bajt kevernek.

Az ő megregulázásukra - no és az egész gigantikus összeesküvés titokban tartására - jött létre az a titkos szervezet, amelynek K és J ügynök is a tagja. Felkutatják és - ha kell - likvidálják az emberiséget veszélyeztető egyedeket, és nem feledkeznek el arról sem, hogy megfelelően töröljék az esetleges emberi szemtanúk emlékezetét. Hát ezért vagyunk még sokan, akik eddig semmit sem tudtak a köztünk élő idegenekről!

A Sötét zsaruk 3.-ban J ügynök (Will Smith) és K ügynök (Tommy Lee Jones) visszatér… a múltba.

J 15 éve védi a világot a Földre sunnyogó ufóktól, és látott már pár cifra, megmagyarázhatatlan esetet, de még az űrlények sem tudják úgy meglepni, mint fanyar és szűkszavú társa, K. Most a veterán ügynök nagy bajba kerül, és a Földet invázió fenyegeti. Szerencsére van megoldás, csak ahhoz J-nek vissza kell utaznia a múltba.

J visszarepül pár évtizedet, és rájön, hogy vannak a világegyetemnek olyan titkai, amelyeket K eddig rejtve tartott előle. De most vége a sötétségnek: J társul a fiatal K-val (Josh Brolin), hogy megmentse őt, az ügynökséget és az emberiség jövőjét.

A történet 2087-ben játszódik a Holdon. Pluto Nash
az egykori csempészkirály Kis Amerika legmenőbb night klubjának tulajdonosa
lesz, miután átvállalja a korábbi tulaj tartozásait - megmentve őt ezzel a kínhaláltól.

Pluto teltházas bulikat szervez a hét minden napján.
Nem csoda hát, hogy a titokzatos és nagy befolyással bíró Rex Carter
- a városi tanács tagjaként - szemet vet a klubra. De Pluto nem adja
meg magát egykönnyen. Egy elszánt énekesnő, robot testőre és belevaló anyjának
segítségével felveszi a kesztyűt a gátlástalan banda ellen, és felgöngyölíti
az ügyet. Leszámol ellenségeivel és megvédi a klubot.

Előtte azonban szembe kell néznie önmagával - a szó szoros
értelmében…

Egy ifjú földön kívüli a Földre pottyan és összehaverkodik egy öreg seriffel egy nyugati városkában. Megpróbál segíteni neki egy nehéz eset megoldásában de a seriff nem akar segítséget elfogadni a kölyöktől.

A dinamitöklű seriff és az idegen bolygón született szőke
kisfiú, H-7-25 kalandjai folytatódnak. A seriff ezúttal sincs könnyű
helyzetben, hiszen számtalan rendelkezés akadályozza abban, hogy felvegye a
harcot az Idegenek ellen, akik el akarják foglalni a Földet.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy már a rendőrség is idegen
lények hatalma alatt áll. Így aztán a seriff is hamar börtönben találja magát,
és csak rendkívüli képességeinek, azaz az öklének köszönheti, hogy hamar szabadul...

Ha a bárgyú földlakók nem felejtették volna el a negyvenes-ötvenes évek olyan tudománytalan-fantasztikus urinváziós-karambolos-lézersugaras filmklasszikusait, mint az Óriás zöld rovarok az űrből, vagy az Agyhalál az Alfa Centauriról, jól tudnák, mi következik egy ilyen szózat után: Föld polgárai! Ne féljetek! Békés szándékkal jöttünk!

De nem. Az emberi faj elkorcsosult, egyedei csak a rövidtávú emlékezetüket használják, azt is csak arra, hogy el ne felejtsék, hová írták fel a heti lottószámokat. Tulajdonképpen meg is érdemlik sorsukat - azt, hogy néhány nap alatt csótányok módjára szinte az egész Földet ellepik a Marsról érkezett dagadt agyú lények, akik szeretnék átvenni az uralmat kicsiny bolygónk felett. Csak néhány mindenre elszánt állampolgár emlékszik még azokra a régi filmekre és ők úgy gondolják, valakinek közbe kell avatkozni a dolgok menetébe, hogy ez a történet is ugyanolyan jól végződjön, mint a legtöbb kitalált inváziós kaland.

Tim Burton (Batman, Karácsonyi lidércnyomás, Ollókezű Edward) ismét különleges képi világú, de ezúttal fergeteges humorú sci-fi-paródiát készített, amelyben - a marslakók mellett - Hollywood legnagyobb sztárjai volnulnak fel.

z idő sürgeti az űrkamion legénységét, így eltérnek a megszokott útvonaltól. Űrkalózok fogságába esnek, ráadásul a szállítmány is "életjelt ad magáról". Kezdetét veszi a halálos fogócska...

Tuck Pendelton (Dennis Quaid) amerikai pilóta önként jelentkezik, hogy részt vegyen egy kicsinyítési kísérletben, melynek célja, hogy apró tengeralattjáró-szerű szerkezetével belülről térképezze fel egy nyúl testét. A rosszfiúk azonban megpróbálják a már miniatűrizált járművet és pilótáját tartalmazó injekciós tűt ellopni. Végül a zűrzavarban a hős amerikai egy hipochonder közértes, Jack Putter (Martin Short) testében köt ki. Tuck és Jack kényszerű szimbiózisban menekülnek tovább. Egyetlen reményük Tuck barátnője, ydia (Meg Ryan), az újságíró, akinek információi és ötletei tovább bonyolítják a vígjátékot. 1988-ban a film elnyerte a legjobb vizuális effekteknek járó Oscar-díjat.

Vissza a jövőbe 1.:

Steven Spielberg ellenállhatatlan fantáziajátékot mutat be, tele ötletekkel, képzelőerővel. Tágra nyílt szemmel csodálkozunk, a fantázia elszabadul, nem ismer határokat idősíkok között.

Michael J. Fox játsza Marty McFly szerepét, a 80-as évek jellegzetes amerikai teenagerét, aki egy plutónium meghajtású, időgéppé átalakított De Lorean kocsival véletlenül visszarepül az 1955-ös évbe.

Az időgép a kissé őrült tudós - a Doki - műve, akinek szerepét Chistopher Llloyd alakítja. Martynak, a gyakran hisztérikus és mindig lenyűgöző időutazása során azt kell elérnie, hogy a teenager korban lévő, majdani szülei egymásba szeressenek - váratlan felbukkanása a múltban ugyanis egy kissé megzavarta a jövőt, és saját léte is veszélybe került.

Közben azon is gondolkodnia kell, hogyan juthat vissza a jövőbe - és hogyan tudassa a fiatal, a jövőről szóló minden információ elől elzárkózó Dokival, hogy 1985-ben, az időgép indulásának pillanatában halálos támadás éri majd...

Vissza a jövőbe 2.:

Marty még kis sem pihenhette a múltban átélt kalandokat, amikor máris újra be kell szállnia az időgépbe. A Doki ugyanis járt a jövőben és látta, hogy a McFly család komoly bajban van. A Doki és Marty beszállnak a De Lorean-ba és ellátogatnak 2015-be, ahol lélegzetelállító kalandok során úgy tűnik megoldják a McFly család néhány jövőbeni problémáját.

Amikor azonban visszatérnek a jelenbe, hamarosan rá kell döbbenniük, hogy valaki fenekestül felforgatta az időt és rémséges körülményeket teremtett az 1985-ös Hill Valley-ben. Az egyetlen remény, visszatérni 1955-be és megmenteni a jövőt - vagyis a jelenüket, amit valaki a távoli jövőből felforgatott...

Vissza a jövőbe 3.:

A jövő- és múltutazások izgalmai után a Doki semmi mást nem szeretne, csak egy kis nyugalmat. Úgy dönt tehát, hogy a modern kor hektikusságától mentes múltba, az 1885-ös vadnyugatra költözik. A múltból üzeni száz évvel később élő barátjának, Marty-nak, hogy szükség esetén hol találja majd az elrejtett időgépet.

Marty a temetőben felfedezi a Doki sírját, és rájön, hogy az őrült tudós nem élvezhette sokáig a nyugalmat: még 1885-ben erőszakos halált hal, ami a puskaporos vadnyugaton nem éppen meglepő.

Marty elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, megmenti a Dokit, ezért megkeresi az időgépet, és irány a vadnyugat!

Arra nem gondol, hogy az indiánok, és Biff elődjei könnyen megkeseríthetik ottartózkodását, és ha az időgép meghibásodik, a XIX. századi technikával szinte lehetetlen lesz megjavítani...

A jövő- és múltutazások izgalmai után a Doki semmi mást nem szeretne, csak egy kis nyugalmat. Úgy dönt tehát, hogy a modern kor hektikusságától mentes múltba, az 1885-ös vadnyugatra költözik. A múltból üzeni száz évvel később élő barátjának, Marty-nak, hogy szükség esetén hol találja majd az elrejtett időgépet.

Marty a temetőben felfedezi a Doki sírját, és rájön, hogy az őrült tudós nem élvezhette sokáig a nyugalmat: még 1885-ben erőszakos halált hal, ami a puskaporos vadnyugaton nem éppen meglepő.

Marty elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, megmenti a Dokit, ezért megkeresi az időgépet, és irány a vadnyugat!

Arra nem gondol, hogy az indiánok, és Biff elődjei könnyen megkeseríthetik ottartózkodását, és ha az időgép meghibásodik, a XIX. századi technikával szinte lehetetlen lesz megjavítani...