háborús / dráma

Kata életében a második világháború utolsó hónapjaiban váratlan fordulat kö- vetkezik be. Mint megtudja, orvos férje baloldali tevékenysége miatt egy idő- re mindkettőjüknek illegalitásba kell vonulni. Az asszony új személyi iratokat kap. Bíró János erdélyi menekült feleségeként érkezik új otthonába, idegen férjéhez. A rémült és tanácstalan Kata bizalommal és nyiltan fordul s férfi felé, kétségeire választ, részvétet és támogatást remél tőle. Bíró Jánost, a mozgalom régi harcosát azonban súlyos emberi és történelmi tapasztalatai bi- zalmatlanná formálták. Katát gyanakvással, jéghideg zárkózottsággal fogadja, és tőle is szigorú óvatosságot követel mindennel és mindenkivel szemben.

A chilei-magyar újságíró a megtestesült világpolgár. Ereiben spanyol és magyar vér csörgedez, félig katolikus, félig zsidó, és hithű kommunista. A latin-amerikai forradalmak bukása után családjával vándorútra kel, egészen a gulyásszocializmust építő Magyarországig. Útja a délszláv fronton ér véget, ahol haditudósítóként csatlakozik a horvát csapatokhoz.

1918 nyarán az egész Szovjetország területén folyt a polgárháború, megkezdődött az intervenció és átmenetileg a fehérgárdisták kerülnek fölénybe. László, bajtársaival együtt a fehérek fogságába kerül. A parancsnok úgy véli, hogy az idegeneknek nincs köze ahhoz ami itt történik, ezért szabadon engedi őket. László azonban tovább folytatja a harcot.

A Tanácsköztársaság végnapjaiban a dunántúli faluban egymást gyilkolják a vörösök és a fehérek, mikor melyik kerekedik felül éppen. A győztes mindig bosszút áll, és egyre véresebbet. Az epilepsziás és fanatikus Vargha páter életét azonban megkímélik a vörösök, mert tartanak a vallásos falusiak haragjától. A pap a Bibliára hivatkozva szervez megtorló különítményt. Végleg elbukik a proletárdiktatúra, már a fehéreknek sincs szüksége a papra, és meggyilkolják. A két vezér továbbáll, és másutt folytatja a rendcsinálást.

Valahol Ukrajnában, Hitler születésnapja alkalmából felsorakozik egy munkaszolgálatosokból álló futballcsapat, hogy a német katonák válogatottjával összemérje az erejét. A németek Ónodi II-t, a futballcsillagot bízzák meg a szervezőmunkával. Csapatának sikerül a lehetetlen: mivel az életükért játszanak, legyőzik a németeket, de örömük nem tart sokáig.

Az ötödik pecsét a magyar filmtörténetben egyedülálló módon mutatja be a második világháború vészkorszakát. Fábri Zoltán alkotása kíméletlen pontossággal ábrázolja a kisember árulását és hősiességét, a kegyetlenség és a gonoszság alattomos térhódításának folyamatát. Tűélesen megrajzolt karakterek, felejthetetlen alakítások Őze Lajostól, Márkus Lászlótól és Latinovits Zoltántól. A kiadvány a holokauszt 70. évfordulójára jelenik meg; a film mellett az események hátterét és Fábri művészetét megvilágító beszélgetést tartalmaz.

1944 ősze. Sárgacsillag, gettósítás, nyilasterror.

Budapest utcáin senki sincs biztonságban, a zsidó származásúak örökös félelemben
élnek. A várost elárasztó terror rettenetében mégis van egy hely, ahol a bujkáló
zsidók biztonságra lelnek, és ahol erőt merítenek a szörnyűségekkel szemben
egy napról napra felcsendülő csodálatos énekből.

A zsidó származású, világhírű operaénekes, Rózsa Imre villájában több
zsidó család rejtőzik, köztük Halász Géza a feleségével és három gyermekével.
Halász szerint addig egyetlen zsidónak sincs oka a félelemre, amíg a
villa világhírű tulajdonosa nem hagyja el toronyszobáját.

Egy apa családjáért folytatott heroikus küzdelmén, és egy kisfiú idő előtti
felnőtté válásán keresztül, megrendítő képet kapunk a történelem egyik legtragikusabb
fejezetéről.

1944, AUSCHWITZ-BIRKENAU. Ausländer Saul (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket.A Saul fia a holokauszt talán utolsó tabutémáját dolgozza fel azzal, hogy a Sonderkommandót állítja a középpontjába. Sault követve megismerjük a tábor gyárszerű működését, Erdély Mátyás operatőr feszültséggel teli képeinek és Rajk László látványtervező munkájának köszönhetően pedig a néző már-már dokumentarista hitelességgel láthatja, pontosan hogyan szervezték meg több millió ember megsemmisítését. Nemes Jeles László első egész estés filmje a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alkotása.

Nemes Jeles László nagyhatású drámáját több mint 200.000 néző látta Magyarországon, és többek között elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál nagydíját, a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-ot és Oscar-díjat.

A történet a II. világháború végén játszódik Kelet-Európa országútjain, ahol hontalan, éhes gyerekek kóborolnak, kiket a nélkülözés és kiszolgáltatottság gyűjt csapatokba.

"Felnőtt, ellenség. Könyörgöm, akasszuk fel" - visítja a filmben egy szeplős kis csibész, mikor a rongyos, árva gyerekek egy csapata megtalálja a neves karmestert rejtekhelyén, egy romba dőlt kastélyban. A zene, a személyiség varázsa és jósága azonban minden korlátot ledöntve bizonyítja, hogy a halál és a gyermek csak a háborúban jelenthet egyet.

Felejthetetlen alakítások, merész ujdonságok emelték ezt a megrázóan humanista filmet a világ filmművészetének élvonalába.