DVD - természetfilmek

Afrika csodálatos állatvilága elvenedik meg ebben a különleges természetfilben. A szavannák végtelenjét, zebra- és antilopcsorákat, oroszlánokat, elefántcsordákat, zsiráfokat és majmokat hoz eddig soha sem látott közelségbe. A térhatású képek és a Dolby Digital hangtechnika eddig még DVD-n sem tapasztalt élménnyel ajándékozza meg Önt. A térhatású képek és a Dolby Digital hangtechnika eddig még DVD-n sem tapasztalt élménnyel ajándékozza meg Önt.

Filmünk egy rendkívül izgalmas vállalkozás története, amelyben fogságban született bengáli tigriseket tanítanak a vadonbeli életre, egy Dél-Afrikai természetvédelmi parkban. Köztudott, hogy ezen a kontinensen nem élnek tigrisek, ám két bátor természettudós mégis kísérletet tesz arra, hogy az Indiában veszélybe került nagymacskáknak itt biztosítson új élőhelyet. A három évig tartó merész vállalkozás során megtanítják a tigriseknek a zsákmányszerzés fortélyait, miközben a hatalmasra növő bengáli tigrisek, és az őket nevelő tudósok is veszedelmes kalandokba kerülnek...

A Cimborák első részének főszereplői mellett itt más állatok is megjelennek, többek között hiúz, vadmacska, mókus, mosómedve és egy afrikai gepárd. Lényegesen nagyobb szerepet kap az ember, bár nem elég hitelesen. A rendező nemcsak az állatok világát ismeri tökéletesen, hanem a filmművészetnek is kitűnő mestere. Nagyszerű érzékkel teremt feszültséget, alkalmazza a szakma minden fogását. Az első rész reális történetéhez képest itt az idomítás csodája kerül előtérbe. Fickó és Pletyka színésznek is nagyszerű. Miközben "végrehajtják" a rendezői instrukciókat, lelkiállapotokat is képesek tükrözni. Tudnak "szomorkodni", "nevetni", "beszélni"...

Több év hallatlan türelme, kitartása és az alkotó bámulatos természetismerete hozta létre ezt az új természetfilmet, amely - eltérően előző filmjeitől - nemcsak mozaikok összessége az állatvilágból, hanem kerek állatregény teljes dramaturgiává. A sokszínű és gondosan szőtt filmmese főszereplői Fickó, a vakmerő magyar vizsla, Pletyka, a kotnyeles tacskó és Nimród, a vadászmadárrá szelídült héja. Az ő izgalmas kalandjaikat követhetjük nyomon a Kis-Balaton nádrengetegében, de történetükben már szerepet kap az ember is.

Csend világa, A:

Jacques-Yves Cousteau (1910–1997), a legendás tengerkutató varázslatos
utazásra hívja a természet szerelmeseit. Cousteau és maroknyi csapata
az ötvenes évek legmodernebb, a mai embert is zavarba ejtő technikájával kutatja
a tengerek mélyét, hogy megfejtse bolygónk eddig ismeretlen részének évmilliós
titkait.

Ám az óceánok mélye, a varázslatos csend világa megszámlálhatatlan szépsége
és csodája mellett rengeteg veszélyt is rejteget. A mélységi mámorral kacérkodó
tengerészek hol többtonnás bálnák gyűrűjében találják magukat, hol tucatnyi
vérszomjas cápával veszik fel a harcot. Lakatlan szigetek, különleges élőlények
és egy egyedi életforma, a tengerek hullámaival bátran szembenéző matrózok mindennapjai
elevenednek meg kockáról kockára, miközben feltárul előttünk a háborgó és egyszerre
bámulatba ejtő óceánok kegyetlen és csodálatos élete.

A csend világa az ötvenes évek legnagyobb hatású természetfilmje, melyért
készítoi 1956-ban a Cannes-i Filmfesztivál Arany pálmáját, majd 1957-ben a legjobb
dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat is átvehették!

Sötétség birodalma, A:

Jacques-Yves Cousteau (1910-1997), a neves biológus és tengerkutató
korszakalkotó elképzeléseivel és zseniális találmányok segítségével tárja fel
az óceánok mélyét. Több tíz méterre a tengerszint alatt mesterséges mini várost
hoz létre, így ő és tucatnyi társa testközelből vizsgálhatja a mélység élőlényeit,
és saját alkalmazkodásukat az elszigeteltséghez és a megváltozott életkörülményekhez.

Futurisztikus tengeralattjárójuk segítségével Cousteau olyan mélységekbe
merészkedik, ahol előtte még egyetlen ember sem járt, és olyan élőlényekkel
találkozik, melyeket eddig még senki sem fedezett fel. A lélegzetelállító vízalatti
felvételek, a szinte hihetetlen kutatási körülmények, melyek forradalmasították
a filmkészítést és a tengerbiológiát, még most, közel ötven évvel a kísérlet
óta is korosztálytól függetlenül mindenkit lebilincsel és magával ránt a sötétség
végeláthatatlan birodalmába.

Utazás a világ végére:

A kapitány és csapata ezúttal Földünk legbarátságtalanabb, a civilizációtól legmesszebbre eső területére kalauzolja el nézőit a Calypso fedélzetén.
Az Antarktisz zord vidéke tárul elénk összes szépségével együtt: százméteres magasságú jéghegyek, működő vulkánok szegélyezik a kutatók útját, majd hőlégballonból nyerhetünk bepillantást az itt élő állatok mindennapjaiba.

A jéggel borított tenger mélye sem maradhat rejtve a kamerák elől, hiszen az elszánt búvárokat semmi sem riaszthatja el a mélységben előforduló, esetenként első ízben lencsevégre kapott lények bemutatásától, sőt a gleccserek alatti barlangok felfedezésétől. Végül tanúi lehetünk egy nem mindennapi mentőakciónak is: a fedélzeten csöndben pihenő helikopterre égető szükség lesz, amikor a jégtáblák között megsérül a Calypso hajócsavarja…

Jacques-Yves Cousteau (1910–1997), a legendás tengerkutató varázslatos
utazásra hívja a természet szerelmeseit. Cousteau és maroknyi csapata
az ötvenes évek legmodernebb, a mai embert is zavarba ejtő technikájával kutatja
a tengerek mélyét, hogy megfejtse bolygónk eddig ismeretlen részének évmilliós
titkait.

Ám az óceánok mélye, a varázslatos csend világa megszámlálhatatlan szépsége
és csodája mellett rengeteg veszélyt is rejteget. A mélységi mámorral kacérkodó
tengerészek hol többtonnás bálnák gyűrűjében találják magukat, hol tucatnyi
vérszomjas cápával veszik fel a harcot. Lakatlan szigetek, különleges élőlények
és egy egyedi életforma, a tengerek hullámaival bátran szembenéző matrózok mindennapjai
elevenednek meg kockáról kockára, miközben feltárul előttünk a háborgó és egyszerre
bámulatba ejtő óceánok kegyetlen és csodálatos élete.

A csend világa az ötvenes évek legnagyobb hatású természetfilmje, melyért
készítoi 1956-ban a Cannes-i Filmfesztivál Arany pálmáját, majd 1957-ben a legjobb
dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat is átvehették!

Jacques-Yves Cousteau (1910-1997), a neves biológus és tengerkutató
korszakalkotó elképzeléseivel és zseniális találmányok segítségével tárja fel
az óceánok mélyét. Több tíz méterre a tengerszint alatt mesterséges mini várost
hoz létre, így ő és tucatnyi társa testközelből vizsgálhatja a mélység élőlényeit,
és saját alkalmazkodásukat az elszigeteltséghez és a megváltozott életkörülményekhez.

Futurisztikus tengeralattjárójuk segítségével Cousteau olyan mélységekbe
merészkedik, ahol előtte még egyetlen ember sem járt, és olyan élőlényekkel
találkozik, melyeket eddig még senki sem fedezett fel. A lélegzetelállító vízalatti
felvételek, a szinte hihetetlen kutatási körülmények, melyek forradalmasították
a filmkészítést és a tengerbiológiát, még most, közel ötven évvel a kísérlet
óta is korosztálytól függetlenül mindenkit lebilincsel és magával ránt a sötétség
végeláthatatlan birodalmába.

Nyissák meg szemüket és lelküket a gerinctelen állatok különös, vad és meglepően szép világa előtt. Kísérjék el David Attenborough-t úttörő jelentőségű felfedezőútján, mely egy lenyűgöző miniatűr univerzumba vezet, egy olyan világba, mely szabad szemmel nem igazán látható, mégis mindenütt körülvesz minket. Nemcsak bogarak, de egzotikus kabócák, neon fényű hernyók, selymes hálót szövögető pókok és denevérevő százlabúak is megjelennek a szemünk előtt - nem is beszélve az egyéb életformák elképesztő viselkedéséről. A filmesek munkáját magas technikai színvonalú kamerák és számítógépek segítették, lehetővé téve, hogy ezt a csodálatosan megszervezett minivilágot a lakói szemszögéből mutassák be.

A majmok az emberi faj legközelebbi rokonai. Megközelítik az ember intelligenciaszintjét, és jelentősen felülmúlják erőnket és fürgeségünket. Legismertebb egyedeik közé tartoznak a lendületes mozgású orángutánok, a találékony csimpánzok és az impozáns termetû, hatalmas gorillák. Élőhelyül az őserdõk mélyét, vagy a magas hegyeket választják. Talán ez lehet az oka, hogy titokzatos életüket csak az utóbbi évtizedben kezdtük megismerni...

Rockenbauer Pál, a kéktúra mentén megtett másfélmillió lépése után 7 évvel, újra elindult felfedezni Magyarország természeti és kulturáis értékeit.

A Velemtől Szekszárdig tartó egymillió lépés során az Őrség, a Göcsej, a Zselic és a Mecsek falvaiban élő emberek mindennapi életével és hagyományaival találkozhatunk.

- A bronzkori várostól Savariáig
- Szombathelytől Jákon át...
- Körmendtől az Őrség felé
- Őrségi tájak

Rockenbauer Pál, a kéktúra mentén megtett másfélmillió lépése után 7 évvel, újra elindult felfedezni Magyarország természeti és kulturáis értékeit.

A Velemtől Szekszárdig tartó egymillió lépés során az Őrség, a Göcsej, a Zselic és a Mecsek falvaiban élő emberek mindennapi életével és hagyományaival találkozhatunk.

- Kacskaringó Vasban, Zalában
- A Zala völgyében
- Göcsejben
- Megy a csapat Kanizsára

Rockenbauer Pál, a kéktúra mentén megtett másfélmillió lépése után 7 évvel, újra elindult felfedezni Magyarország természeti és kulturáis értékeit.

A Velemtől Szekszárdig tartó egymillió lépés során az Őrség, a Göcsej, a Zselic és a Mecsek falvaiban élő emberek mindennapi életével és hagyományaival találkozhatunk.

- A Nyugati Mecsekben
- A Mecsek derekán
- A Keleti Mecsekben
- Hegyek, völgyek, mesteremberek

Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm egy felejthetetlen utazásra viszi a nézőt, az Északi-sarktól indulva a Déli-sark felé, követve a Nap útját, és az évszakok változásait. A film főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek a mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába. Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak.

A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére, annak megőrzése érdekében.

A Föld, mely David Attenborough világhírű TV-sorozatának, a Bolygónk, a Föld-nek a moziváltozata, mérföldkő a természetfilmek történetében, hiszen az alkotók a legmodernebb technikai vívmányokat hívták segítségül a filmezéshez. A produkció öt éven át készült, több mint 200 helyszínen.

A híres Duna-part melletti gemenci erdő beláthatatlan zöld
fái, évszázados mocsári tölgyei és fűzfaóriásai tűnnek fel a szemünk előtt.

Hajnalban indul el a vadőr, hogy szemrevételezze birodalmát
a kizöldülő erdőt, valamint hűséges vadásztársait, az idomított szirtisast,
egy zsemlyeszínű magyar vizslát, és a kis termetű drótszőrű foxit.

Ahogy a nap egyre jobban süt, úgy indul meg az élet az erdőben
is.

Homoki Nagy István klasszikusnak számító gyönyörű természetfilmjén
generációk nőttek fel. A DVD-kiadásnak köszönhetően most az otthonokba is örökre
beköltözhet a gemenci táj szépsége.

A fél országot bemutató első két sorozat – Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), …és még egymillió lépés (1986) – sikere után elhatároztuk, hogy egy kerékpáros és egy gyalogos útvonal végigjárásával „bezárjuk a kört”, visszatérünk a Kéktúra kiinduló pontjára, a Nagy-Milicre. A csapat ugyanaz mint a két korábbi filmsorozatban, de immár, sajnos, Rockenbauer Pál nélkül.

Dunától a Tiszáig

Kerékpáron és gyalog: Szekszárd – Sárospatak – Nagy-Milic

- Indulás a Sárközbe
- Sárköz és Bátaszék
- Dunamellék
- Dél-Alföldi szőlővidék
- A Kiskunságban
- Tiszán innen, Tiszán túl