DVD - természetfilmek

Afrika csodálatos állatvilága elvenedik meg ebben a különleges természetfilben. A szavannák végtelenjét, zebra- és antilopcsorákat, oroszlánokat, elefántcsordákat, zsiráfokat és majmokat hoz eddig soha sem látott közelségbe. A térhatású képek és a Dolby Digital hangtechnika eddig még DVD-n sem tapasztalt élménnyel ajándékozza meg Önt. A térhatású képek és a Dolby Digital hangtechnika eddig még DVD-n sem tapasztalt élménnyel ajándékozza meg Önt.

Luc Bessont újra megihlették a tengeralatti világ
csodái, és A Nagy Kékség után egy újabb lenyűgöző hatású filmalkotásban
ünnepli annak szépségét.

Történet és párbeszédek ezúttal nincsenek, a főszereplő a
szavakkal le nem írható természet. Fantasztikus tengeralatti felvételek és Eric
Serra hipnotikus hatású zenéjének nagyszerű kombinációja ez a film, izgalmas,
lírai és rejtélyes is egyben.

Atlantisz, az elsüllyedt világ megigéző képei, bálnákról,
delfinekről és játszadozó cápákról sokáig megmaradnak emlékezetünkben.

Filmünk egy rendkívül izgalmas vállalkozás története, amelyben fogságban született bengáli tigriseket tanítanak a vadonbeli életre, egy Dél-Afrikai természetvédelmi parkban. Köztudott, hogy ezen a kontinensen nem élnek tigrisek, ám két bátor természettudós mégis kísérletet tesz arra, hogy az Indiában veszélybe került nagymacskáknak itt biztosítson új élőhelyet. A három évig tartó merész vállalkozás során megtanítják a tigriseknek a zsákmányszerzés fortélyait, miközben a hatalmasra növő bengáli tigrisek, és az őket nevelő tudósok is veszedelmes kalandokba kerülnek...

A Cimborák első részének főszereplői mellett itt más állatok is megjelennek, többek között hiúz, vadmacska, mókus, mosómedve és egy afrikai gepárd. Lényegesen nagyobb szerepet kap az ember, bár nem elég hitelesen. A rendező nemcsak az állatok világát ismeri tökéletesen, hanem a filmművészetnek is kitűnő mestere. Nagyszerű érzékkel teremt feszültséget, alkalmazza a szakma minden fogását. Az első rész reális történetéhez képest itt az idomítás csodája kerül előtérbe. Fickó és Pletyka színésznek is nagyszerű. Miközben "végrehajtják" a rendezői instrukciókat, lelkiállapotokat is képesek tükrözni. Tudnak "szomorkodni", "nevetni", "beszélni"...

Több év hallatlan türelme, kitartása és az alkotó bámulatos természetismerete hozta létre ezt az új természetfilmet, amely - eltérően előző filmjeitől - nemcsak mozaikok összessége az állatvilágból, hanem kerek állatregény teljes dramaturgiává. A sokszínű és gondosan szőtt filmmese főszereplői Fickó, a vakmerő magyar vizsla, Pletyka, a kotnyeles tacskó és Nimród, a vadászmadárrá szelídült héja. Az ő izgalmas kalandjaikat követhetjük nyomon a Kis-Balaton nádrengetegében, de történetükben már szerepet kap az ember is.

Jacques-Yves Cousteau (1910–1997), a legendás tengerkutató varázslatos
utazásra hívja a természet szerelmeseit. Cousteau és maroknyi csapata
az ötvenes évek legmodernebb, a mai embert is zavarba ejtő technikájával kutatja
a tengerek mélyét, hogy megfejtse bolygónk eddig ismeretlen részének évmilliós
titkait.

Ám az óceánok mélye, a varázslatos csend világa megszámlálhatatlan szépsége
és csodája mellett rengeteg veszélyt is rejteget. A mélységi mámorral kacérkodó
tengerészek hol többtonnás bálnák gyűrűjében találják magukat, hol tucatnyi
vérszomjas cápával veszik fel a harcot. Lakatlan szigetek, különleges élőlények
és egy egyedi életforma, a tengerek hullámaival bátran szembenéző matrózok mindennapjai
elevenednek meg kockáról kockára, miközben feltárul előttünk a háborgó és egyszerre
bámulatba ejtő óceánok kegyetlen és csodálatos élete.

A csend világa az ötvenes évek legnagyobb hatású természetfilmje, melyért
készítoi 1956-ban a Cannes-i Filmfesztivál Arany pálmáját, majd 1957-ben a legjobb
dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat is átvehették!

A Déli-sark egy izolált, vad, fagyos kontinens. Földünk jégmezőinek 90%-a itt található, mely terület a téli hónapokban közel duplájára nő a mínusz 70°C hőmérséklet alatt. Mégis, ez a barátságtalan vidék otthont ad egy meglepően gazdag élővilágnak. Eme monumentális díszletek között jön világra a bolygó fóka állományának fele. A picinyeknek hihetetlen hőmérséklet különbséget kell megtapasztalniuk születésük során; az anyaméh 37 fokos melege után, az apróságoknak a csípős mínusz 20 fokos sarki nyárral kell szembesülniük. Ám nemcsak a fókák, hanem a Földünkön elő pingvinek is itt születnek. A király pingvin a közel 5000 fiókából álló pingvintelepen hagyja kicsinyeit, míg élelem után járja a tengert. Visszatéréskor a fiókák egyedi hangjelzést adnak ki, melyről a szülők beazonosítják saját kicsinyüket.

Az élet megpróbáltatásai a valaha készült legátfogóbb természetfilmek egyike. Az állatok viselkedését vizsgálja a maga végtelen sokszínűségében, alkalmat adva a nézőknek, hogy betekintsenek az állatok egyszer varázslatosan érzékeny, máskor véresen félelmetes világába.

Kölykeiket elhagyó szülők; táplálék után kutatók; otthont keresők és építők; párkeresők – minden nap egy új kihívást és próbát jelent, még a legegészségesebb és legjobban alkalmazkodni tudó állatok számára is.

A Föld bámulatosan sokféle arcot mutató bolygó. A forró sivatagtól a jégbe fagyott tájakig, mindent megtalálunk rajta. Felszínének nagy részét víz borítja, részben édesvíz, részben sós. Némely helyeken a levegő annyi nedvességet tartalmaz, hogy az üveg penészes lesz, máshol pedig annyira égetően száraz, hogy a köveket fájdalmas megérinteni. Az utóbbi évszázadokban az ember is létrehozta a saját környezetét betonból, fémből, üvegből.

Az állatoknak különböző módon sikerült birtokba venniük a Föld minden egyes pontját. Ehhez szükségük volt alkalmazkodó képességük tökéletesítésére és különleges viselkedésformák kifejlesztésére. Vannak kígyók, melyek tudnak repülni, halak, akik felugranak a levegőbe, hogy ikrájukat levelekre rakhassák és madarak, akik hónapokon át képesek egyfolytában a levegőben maradni.

Az élő bolygó a legátfogóbb képet adja bolygónk élővilágáról. David Attenborough és csapata három éven keresztül járta be a Föld szinte összes pontját, a Himalájától az óceánok mélyéig, a Szaharától Borneo dzsungeléig, hogy elkészíthesse ezt a filmet.

A majmok az emberi faj legközelebbi rokonai. Megközelítik az ember intelligenciaszintjét, és jelentősen felülmúlják erőnket és fürgeségünket. Legismertebb egyedeik közé tartoznak a lendületes mozgású orángutánok, a találékony csimpánzok és az impozáns termetû, hatalmas gorillák. Élőhelyül az őserdõk mélyét, vagy a magas hegyeket választják. Talán ez lehet az oka, hogy titokzatos életüket csak az utóbbi évtizedben kezdtük megismerni...

Rockenbauer Pál, a kéktúra mentén megtett másfélmillió lépése után 7 évvel, újra elindult felfedezni Magyarország természeti és kulturáis értékeit.

A Velemtől Szekszárdig tartó egymillió lépés során az Őrség, a Göcsej, a Zselic és a Mecsek falvaiban élő emberek mindennapi életével és hagyományaival találkozhatunk.

- A bronzkori várostól Savariáig
- Szombathelytől Jákon át...
- Körmendtől az Őrség felé
- Őrségi tájak

Rockenbauer Pál, a kéktúra mentén megtett másfélmillió lépése után 7 évvel, újra elindult felfedezni Magyarország természeti és kulturáis értékeit.

A Velemtől Szekszárdig tartó egymillió lépés során az Őrség, a Göcsej, a Zselic és a Mecsek falvaiban élő emberek mindennapi életével és hagyományaival találkozhatunk.

- Kacskaringó Vasban, Zalában
- A Zala völgyében
- Göcsejben
- Megy a csapat Kanizsára

Rockenbauer Pál, a kéktúra mentén megtett másfélmillió lépése után 7 évvel, újra elindult felfedezni Magyarország természeti és kulturáis értékeit.

A Velemtől Szekszárdig tartó egymillió lépés során az Őrség, a Göcsej, a Zselic és a Mecsek falvaiban élő emberek mindennapi életével és hagyományaival találkozhatunk.

- A Nyugati Mecsekben
- A Mecsek derekán
- A Keleti Mecsekben
- Hegyek, völgyek, mesteremberek

Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm egy felejthetetlen utazásra viszi a nézőt, az Északi-sarktól indulva a Déli-sark felé, követve a Nap útját, és az évszakok változásait. A film főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek a mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába. Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak.

A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére, annak megőrzése érdekében.

A Föld, mely David Attenborough világhírű TV-sorozatának, a Bolygónk, a Föld-nek a moziváltozata, mérföldkő a természetfilmek történetében, hiszen az alkotók a legmodernebb technikai vívmányokat hívták segítségül a filmezéshez. A produkció öt éven át készült, több mint 200 helyszínen.

A híres Duna-part melletti gemenci erdő beláthatatlan zöld
fái, évszázados mocsári tölgyei és fűzfaóriásai tűnnek fel a szemünk előtt.

Hajnalban indul el a vadőr, hogy szemrevételezze birodalmát
a kizöldülő erdőt, valamint hűséges vadásztársait, az idomított szirtisast,
egy zsemlyeszínű magyar vizslát, és a kis termetű drótszőrű foxit.

Ahogy a nap egyre jobban süt, úgy indul meg az élet az erdőben
is.

Homoki Nagy István klasszikusnak számító gyönyörű természetfilmjén
generációk nőttek fel. A DVD-kiadásnak köszönhetően most az otthonokba is örökre
beköltözhet a gemenci táj szépsége.

A Föld egyik legnagyobb szárazföldi csúcsragadozója az Északi-sarkvidék jégmezõinek lakója. Mivel a zord természeti környezetben igencsak küzdelmes a zsákmányszerzés, így szinte mindent megeszik, ami az útjába kerül. Kedvenc táplálékát a halak, és a fókák jelentik, de az elhullott állatokat sem veti meg. Az állandóan vándorló jegesmedvék nagyszerû vadászok, akik rendkívüli kitartással képesek üldözni prédájukat. Szinte hihetetlen, hogy ezek a hatalmas állatok, 10 km/órás sebességgel is képesek úszni, és akár 40 km/órás sebességet is elérhetnek futás közben...

A National Geographic filmje az Északi-sark jégvilágába kalauzol el. Nanu, a jegesmedvebocs és Seela, a rozmárkölyök életét követhetjük nyomon születésüktől egészen 8 éves korukig.

Láthatjuk, szüleit mennyit küzdenek azért, hogy biztonságban tudhassák őket. A legnagyobb veszélyt számukra a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás jelenti, hiszen ez megnehezíti a táplálékhoz jutást, és élőhelyük előttük olvad el...

EXTRÁK