életrajzi

Az Egy élet Afrikáért című film az afrikai dzsungel Nobel-békedíjas orvosának élettörténetét mutatja be. Ő Albert Schweitzer, akinek a neve mára az emberségesség szinonimájává vált.
1949 – Albert Schweitzer „Az élet tisztelete” filozófiájának köszönhetően, amelyet az afrikai Lambarénében lévő őserdei kórházában valósított meg, az egyik legtöbbek által csodált ember a világon. Az Egyesült Államokban koncertekkel és előadásokkal gyűjt adományokat Lambaréné számára. Először szimpátiával és nagyvonalú támogatással találkozik, később azonban egyre több nehézségbe ütközik.
Ellenségei rágalmazó hadjáratba kezdenek, mellyel Schweitzer életművének kétségbevonását akarják elérni, így a doktor afrikai kórházát hirtelen a bezárás veszélye fenyegeti. Ám orvosai támogatásával és betegei
szeretetével felvértezve felveszi a harcot Lambaréné megmentéséért.

A kétszeres Oscar-díjas Hilary Swank felejthetetlen alakítást nyújt Amelia Earhart, a legendás amerikai pilótanő szerepében.

Filmbeli partnere Richard Gere, a karizmatikus üzletembert és ellenállhatatlan férjet, George Putnamet kelti életre. Kettejük kapcsolata szerelmen és kitartáson alapul, és sem Amelia mindent felülmúló, a repülés iránti szenvedélye, sem Gene Vidalhoz (Ewan McGregor) fűződő viszonya nem tudta tönkretenni - egészen a nő rejtélyes eltűnéséig.

Lebilincselő dráma, vérpezsdítő romantika, izgalmas kalandok: a film magával ragadja a képzeletet és csodás érzés vele szárnyalni!

A legendás Playmate, Anna Nicole Smith sorsát feldolgozó filmben Willa Ford popénekes alakításában elevenednek meg a forróvérű szőkeség életének legfontosabb állomásai. A texasi kezdetektől a 63 évvel idősebb olajbáróval kötött házasságon át ível a történet a hirtelen jött sikerig, ami 1992-ben egészen a Playboy címlapjáig repítette az új Marilyn Monroe-ként ünnepelt szexszimbólumot.

Anna élete kislányának születése után azonban tragikus fordulatot vett: 20 éves fia, aki épp őt és újszülött húgát látogatta meg a kórházban, hirtelen holtan esett össze – a diagnózis véletlen gyógyszer-túladagolás... Az örökösödési ügyekben pereskedő kebelcsoda képtelen volt feldolgozni a csapást, és pár hónappal később kísértetiesen hasonló körülmények között fejezte be rövid életét.

Howard Hughes egyike a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségeinek. 18 évesen beszabadul Hollywood-ba, ahol producerként és rendezőként felforgatja a stúdiók életét, nem beszélve a cenzúra bizottságról, akiknek minden filmje újabb fejfájást okoz. De a filmezés csak hobby számára, mert az igazi nagy szerelme a repülés, amiért minden áldozatra kész. Ő pontosan látja a jövőt, már akkor tudja merre kell haladni, amikor még senki más. Igazi maximalista melynek eredményeként mind a filmkészítés, mind a repülést forradalmasítja. Azonban a sikerek, a szenvedélyes szerelmek, a kemény üzleti csatározások egyenes következménye, hogy előbb-utóbb meg kell ismernie ennek az életformának az árnyoldalait is.

A film rendezéséért Arany Glóbusz díjat nyert Clint
Eastwood életre szóló jazz-rajongását vitte bele ebbe a magával
ragadó életrajzi filmbe, amely a modern jazz elôharcosáról,
Charlie „Yardbird” Parkerrôl szól. A negyvenes évek
jazz-zenéjének egyik legnagyobb újítója szárnyalt a színpadon,
magánéletében viszont megjárta a poklok-poklát:
üldözték bôrszíne miatt, alkohol- és drogfüggôsége pedig
gyors leépüléséhez vezetett. Káros szenvedélyének még
csodálatos felesége, Chan Parker sem tudott gátat vetni

Bruce Lee, kínai neveltetése ellenére, nem tudja szó nélkül hagyni a megaláztatásokat angol iskolatársai részéről, ezért állandóan verekedésbe keveredik. Apja kezdetben tiltakozik, hogy harcművész legyen, ám végül támogatja fiát, aki kitartásával felvételt nyer a legszínvonalasabb hongkongi kung fu iskolába. Bruce kitartóan gyakorol, de a türelem nem az erőssége, ezért újra és újra vereséget szenved legnagyobb ellenségétől. Bruce Lee sikeresen felépül súlyos gerincsérüléséből és népszerűbb lesz Seattle-ben, mint valaha. Ám megjelenik Yamamoto, a híres karatemester, és könnyűszerrel legyőzi. A vereség arra készteti Bruce-t, hogy továbbfejlessze a technikáját, ezért úgy dönt, megtanulja más harcművészeti ágak erősségeit. Kihívja a nagymestereket, akik kezdetben nem értik Bruce Lee újító szándékát. De egy névtelen amerikai mester új megvilágításba helyezi a kung-fut, és Bruce Lee végre igazán naggyá válhat.

A film a leghírhedtebb írországi bűnöző, a „Tábornok” fedőnéven ismert Martin Cahill életét eleveníti föl. Kora ifjúságától egészen 1994 augusztusáig követhetjük a bűncézár pályafutását, amikor egy magányos fegyveres fényes nappal lelőtte. Olykor kegyetlen bandavezérként lép elénk, máskor viszont szétosztja a lopott árut a szegények közt, vagy éppen kétségbeesetten próbál leszokni az italról és a kábítószerről. A Tábornok sátáni derűvel babrált ki a rendőrökkel, és szinte vádjegyévé vált, mennyire félvállról veszi úgy a hatóságokat, mint a konkurens bűnözőket vagy akár az ír félkatonai szervezeteket – ami végül a halálához vezetett.

1959 novemberében egy kansasi család megdöbbentő lemészárlása felkelti Truman Capote (Philip Seaymour Hoffman), az Álom luxuskivitelben ünnepelt írójának figyelmét. Gyerekkori barátjával, a Ne bántsátok a feketerigót! című regényt szerző Harper Lee-vel (Catherine Keener) közösen nyomozni kezd a helyszínen, s különc megjelenése ellenére elnyeri a helybéliek szimpátiáját. Capote szoros barátságba kerül az időközben elfogott gyilkosokkal, s ahogy közeledik a kivégzés időpontja, a gyilkosságokat tárgyaló könyv, a Hidegvérrel – amely alapvető hatással lesz az amerikai irodalomra – megírása egyre jobban kimeríti az írót, s olyan szinten változtatja meg őt, amelyről álmodni sem mert.

A huszadik század kezdetén Angliában, egy nagyon szegény családban született egy fiú. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő izgalmak sem. A címszerepben Robert Downey Jr. parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

Che 1. rész - Az argentin:

Az Oscar-díjas Steven Soderbergh Che Guevara életét bemutató kétrészes alkotásának első filmje AZ ARGENTIN.
1956. november 26-án Fidel Castro kihajózik Kuba irányába, a fedélzeten 80 lázadóval. Ezek egyike Ernesto „Che” Guevara, az argentin orvos, aki hasonló nézeteket vall Castróval: véget kell vetni Fulgencio Batista korrupt önkényuralmának. Che a forradalom nélkülözhetetlen harcosává válik, aki könyörtelen gerillaháborút folytat a rezsimmel szemben. Odaadó küzdelme rengeteg követőre talál elvtársai és a kubai nép soraiban egyaránt. Az argentin Che felemelkedését követi nyomon: hogy lett orvosból katonai vezető, majd a forradalom hőse.

Che 2. rész - A gerilla:

Az Oscar-díjas Steven Soderbergh Che Guevara életét bemutató kétrészes alkotásának második filmje A GERILLA.
Che népszerűségének csúcsán van, és erejét mi sem mutatja jobban, hogy a sikeres kubai forradalom után bátor beszédet tart az ENSZ-ben. Nyíltan vállalja, hogy továbbra is elszántan támogatja a harmadik világ harcát az Egyesült Államok imperializmusa ellen. 1965-ben azonban nyoma vész, és hollétéről a legkülönbözőbb találgatások kelnek lábra. Az inkognitóban lévő forradalmár végül Bolíviában tűnik fel újra, ahol kubai bajtársaiból és bolíviai lázadókból szervez csapatot, hogy szóval és tettel lobbantsa lángra egész Latin-Amerikát.

Argentína, 1952: két álmodozó fiatal, Ernesto Guevara és Alberto Granado elhatározza, hogy két szemeszter között, a nyári szünetben felfedezi az igazi Latin-Amerikát. A hosszú hónapokig tartó, embert próbáló kalandban mindkettőjük világszemlélete megváltozik; észrevétlenül felnőnek, és megtalálják helyüket a világban: Ernesto Che néven a dél-amerikai társadalmi forradalom élére áll.

Ernesto 23 éves orvostanhallgató, a 29 éves Alberto biokémikus. A romantikus kalandokat kedvelő barátok egy rozoga Norton 500-assal hagyják el Buenos Airest. Bár nyolchónapos utazásuk során a motor cserbenhagyja őket, nem adják fel - stopolnak, és folytatják az útjukat.

Az emberek révén, akikkel útközben találkoznak, más szemmel kezdik látni Latin-Amerikát, a változatos tájak is átformálják véleményüket a kontinensről. Eljutnak Machu Picchuba, ahol a hatalmas romok és az inka örökség rendkívüli jelentősége mély benyomást gyakorol rájuk. Amikor Peruba érkeznek, egy Amazonas-menti lepratelepre, mindketten megkérdőjelezik annak a fejlődő gazdasági rendszernek az értékét, amely olyan sokak számára sem jelent semmi haladást. A telepen szerzett tapasztalataik következtében etikai és politikai nézeteik is gyökerestől megváltoznak, ami erőteljesen meghatározza majd további életútjukat.

Az árvaházban felnőtt Gabrielle Chanel a ruhák foltozása mellett a Coco nevű fruskáról szóló frivol dalocskával keresi meg a napi betevőt egy éjszakai mulatóban – és hamarosan ráragad a mókás becenév. Mikor a lány afférba bonyolódik Etienne Balsan báróval, lehetősége nyílik, hogy bepillantson a francia elit életébe, és kibontakoztassa formabontóan merész elképzeléseit a divat terén. Coco eltökélten igyekszik érvényesülni egy olyan világban, ahol a nők szabadságát a társadalmi konvenciók mellett még a fűző is korlátozta...

A gyönyörűen elkészített filmben egy igazi legenda születésének lehetünk tanúi: Coco Chanel (ez ellenállhatatlan Audrey Tautou – Améle csodálatos élete alakításában) mint a divat nagyasszonya és a modern nő képének megteremtője vívta ki az egész világ csodálatát.

A legendás Spike Lee rendezésében érkezik ez az elképesztő igaz történet, amely egy valódi amerikai hősről mesél. Az 1970-es évek elején Ron Stallworth (John David Washington) lesz a Colorado Springs-i Rendőrség első afroamerikai detektívje. Elszánt abban, hogy bizonyítsa rátermettségét, ezért aztán elvállal egy veszélyes küldetést: beépülni és leleplezni a Ku Klux Klant. Igen ám, de feketeként ő maga nem sokra menne a KKK-val szemben, ezért egyik tapasztalt kollégáját, Flip Zimmermant (Adam Driver) kéri meg arra, hogy a klánba beépülve segítsen a nyomozásban. Együttesen próbálják meg a lehetetlent, térdre kényszeríteni a világ egyik legszélsőségesebb szervezetét, mielőtt az túl sok hívet szerezne magának. A Tűnj el! Oscar®-díjas* gárdája a Csuklyásokkal egy olyan kompromisszummentes, valós alapokon nyugvó bepillantást nyújt az 1970-es évek Amerikájának faji súrlódásaiba, amely még napjainkban is releváns.

Az Oscar®-díjas Eddie Redmayne (A mindenség elmélete) és a filmben nyújtott alakításáért Oscar®-díjjal kitüntetett Alicia Vikander (Ex Machina) főszereplésével az Oscar®-díjas Tom Hooper (A király beszéde) rendezett filmet ebből a lenyűgöző szerelmi történetből. Gerda (Vikander) arra kéri férjét, Einart (Redmayne), hogy női ruhában álljon modellt festményéhez. Ez régóta elfojtott vágyakat hoz felszínre a férfiban, aki ennek hatására elkezd nőként élni. A házaspár élete alapjaiban változik meg, és Einart olyan útra indul, amelyen csakis Gerda feltétel nélküli szeretete segítségével tud végigmenni.

A ’20-as évek Amerikájának legnépszerűbb dalszerzője, Cole Porter életét mutatja be ez az egyedi hangvételű, Hollywoodi sztárok és világhírű énekesek egész sorát felsorakoztató romantikus életrajzi musical, amelyben természetesen sorra felcsendülnek Porter legnépszerűbb szerzeményei.

A történet nem csak Porter zenei munkásságáról szól, hanem regénybe illő magánéletéről is. Arról, hogyan ismerkedett meg feleségével, aki kezdettől fogva tudta, hogy Porter a férfiakhoz vonzódik, ennek ellenére első, brutális férje után még ezeket a „kicsapongásokat” is hajlandó volt elnézni a dalszerzőnek, aki ha testileg nem is, érzelmileg és szellemileg tökéletes társa volt.

A musicalben Porter szerzeményeit olyan előadók feldolgozásában szólalnak meg, mint Robbie Williams, Diana Krall, Sheryl Crow, Alanis Morissette, vagy Elvis Costello!

Lady Diana, a szívek királynője, az ikon, maga volt az elegancia, a kedvesség. Tizenhat évvel ezelőtt bekövetkezett, tragikus halála az egész világot megdöbbentette. Oliver Hirschbiegel filmje a walesi hercegné teljesen új arcát mutatja meg: az életének utolsó két évét feldolgozó produkcióból megismerhetjük a magánember Dianát, akinek állandóan meg kellett küzdenie az őt zaklató sajtóval, és aki mégis képes volt titokban tartani Dr. Khanhoz, a pakisztáni orvoshoz fűződő kapcsolatát. A nép hercegnője, Lady Di távol a világtól, a szeretett férfi oldalán végre önmagára talált… Diana szerepében az Oscar®-díjra jelölt Naomi Watts látható, szerelmét, Dr. Khant a Lost – Eltűntek sorozatból jól ismert Naveen Andrews játssza ebben a megható, érzelmektől fűtött szerelmi történetben.

Oliver Stone-tól megszokhattuk, hogy filmjei rendre megosztják a közönséget, felkorbácsolják az indulatokat, vitát gerjesztenek - egyesek imádják alkotásait, mások felháborodnak, hidegen azonban aligha hagynak bárkit is. Stone forgatott már a Kennedy-gyilkosságról, Vietnámról és az amerikai fociról, a most megjelenő filmjével pedig egy hozzá hasonlóan ellentmondásos zenésznek, Jim Morrisonnak, a legendás The Doors együttes frontemberének állít emléket.
Jim Morrison egyesek számára maga volt az Isten, mások pedig a Sátánt látták benne. Élete extrém volt, önpusztító és végletekkel teli. Tiltakozott minden szabály ellen, dühösen, szenvedélyesen és veszélyesen élt a zene, a szex, az alkohol és a kábítószer mámorában.

A The Doors együttes motorjaként néhány év alatt egy egész generáció bálványává, váratlan és hirtelen halálával pedig legendává vált.

Oliver Stone rengeteg zenével, lendületesen és egyedi képi világgal mutatja be a legendát, akit Val Kilmer szenzációs alakítása kelt életre a filmben!

A 40-es évek verhetetlen középsúlyú bokszbajnoka, Jake La Motta életéről
és pályájáról szól Scorsese döbbenetes erejű filmje. La Motta
nem hiába kapta a ringben a Dühöngő Bika nevet. Forró vérű, agresszív
ember volt, rengeteg elfojtott indulattal, amelyet szerencsés esetben a ringben
engedett szabadjára, olykor azonban feleségét és ügyeit intéző öccsét sem kímélte.

Karrierjét is önfejűségének és hihetetlen becsvágyának köszönhette. Nem törődve
a kockázattal, a helyi alvilági figurák nyomása ellenére úgy döntött, hogy nem
játszik bunda-meccseket, hanem tisztességes feltételekkel veszi el a bajnoki
övet Sugar Ray Robinsontól. Jake sikert sikerre halmoz, de fékezhetetlen
természetével az 50-es évekre teljesen padlóra küldi mind bokszolói karrierjét,
mind pedig magánéletét.

De kitartó, mint egy bika, és nem hagyja, hogy az élet tizet számoljon rá.
Minden erejét összeszedi, és megpróbál felállni a padlóról…

A filmtörténeti legendák szerint De Niro a forgatás közben 25 kilót
szedett magára, hogy hitelesen játszhassa el a fiatal, erős sportolót, és a
kiégett, elhízott, idősödő La Mottát!

Mindenki tudja, hogy Alexandre Dumas 'A három testőr' világhírű szerzője, de vajon hányan tudják, hogy a mestermű társírója egy bizonyos Auguste Maquet? Nem sokan, mivel neve soha nem szerepelt a könyvborítókon. Tűz és víz, extrém különcség és csöndes szorgalom ellentéte a két ember, mégis elszakíthatatlan barátság és alkotó közösség jellemzi kapcsolatukat. Mindaddig, amíg fel nem tűnik a színen Charlotte Desrives, a gyönyörű fiatal lány, aki börtönben sínylődő apja kiszabadítása érdekében elbűvöli az általa Dumasnak vélt Maquet-t. Ez a kavarodás az alkotópáros munkájára is kiható konfliktust és persze számos mulatságos jelenetet is eredményez.