életrajzi

A nyolcszoros Oscar®-díjas* film a léha, életvidám, felelőtlen zseni és a szorgalmas, fegyelmezett, de nagy művésszé sosem váló zeneszerző rivalizálását meséli el.

1781-ben járunk, amikor Mozart II. József udvarába érkezik. Antonio Salieri, az udvari zeneszerző kétségbeesettemn tapasztalja, hogyaz isteni tehetség, amire mindig is vágyott, egy alpárian trágár, huncutkodó mókamesternek adatott meg.

Az irígységtől elvakult középszerű zenész tönkre akarja tenni Mozartot, kerül amibe kerül.

Valóban Salieri némította el a világ egyik legnagyobb zenei tehetségét?A rejtély - és a zene - örök marad.

A nyolcszoros Oscar®-díjas* film a léha, életvidám, felelőtlen zseni és a szorgalmas, fegyelmezett, de nagy művésszé sosem váló zeneszerző rivalizálását meséli el.

1781-ben járunk, amikor Mozart II. József udvarába érkezik. Antonio Salieri, az udvari zeneszerző kétségbeesettemn tapasztalja, hogyaz isteni tehetség, amire mindig is vágyott, egy alpárian trágár, huncutkodó mókamesternek adatott meg.

Az irígységtől elvakult középszerű zenész tönkre akarja tenni Mozartot, kerül amibe kerül.

Valóban Salieri némította el a világ egyik legnagyobb zenei tehetségét?A rejtély - és a zene - örök marad.

A kétszeres Oscar-díjas Hilary Swank felejthetetlen alakítást nyújt Amelia Earhart, a legendás amerikai pilótanő szerepében.

Filmbeli partnere Richard Gere, a karizmatikus üzletembert és ellenállhatatlan férjet, George Putnamet kelti életre. Kettejük kapcsolata szerelmen és kitartáson alapul, és sem Amelia mindent felülmúló, a repülés iránti szenvedélye, sem Gene Vidalhoz (Ewan McGregor) fűződő viszonya nem tudta tönkretenni - egészen a nő rejtélyes eltűnéséig.

Lebilincselő dráma, vérpezsdítő romantika, izgalmas kalandok: a film magával ragadja a képzeletet és csodás érzés vele szárnyalni!

A legendás Playmate, Anna Nicole Smith sorsát feldolgozó filmben Willa Ford popénekes alakításában elevenednek meg a forróvérű szőkeség életének legfontosabb állomásai. A texasi kezdetektől a 63 évvel idősebb olajbáróval kötött házasságon át ível a történet a hirtelen jött sikerig, ami 1992-ben egészen a Playboy címlapjáig repítette az új Marilyn Monroe-ként ünnepelt szexszimbólumot.

Anna élete kislányának születése után azonban tragikus fordulatot vett: 20 éves fia, aki épp őt és újszülött húgát látogatta meg a kórházban, hirtelen holtan esett össze – a diagnózis véletlen gyógyszer-túladagolás... Az örökösödési ügyekben pereskedő kebelcsoda képtelen volt feldolgozni a csapást, és pár hónappal később kísértetiesen hasonló körülmények között fejezte be rövid életét.

Howard Hughes egyike a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségeinek. 18 évesen beszabadul Hollywood-ba, ahol producerként és rendezőként felforgatja a stúdiók életét, nem beszélve a cenzúra bizottságról, akiknek minden filmje újabb fejfájást okoz. De a filmezés csak hobby számára, mert az igazi nagy szerelme a repülés, amiért minden áldozatra kész. Ő pontosan látja a jövőt, már akkor tudja merre kell haladni, amikor még senki más. Igazi maximalista melynek eredményeként mind a filmkészítés, mind a repülést forradalmasítja. Azonban a sikerek, a szenvedélyes szerelmek, a kemény üzleti csatározások egyenes következménye, hogy előbb-utóbb meg kell ismernie ennek az életformának az árnyoldalait is.

Tom Hanks és Emma Thompson kelti életre az eddig ismeretlen igaz történetet minden idők egyik legkedvesebb Disney-klasszikusának születéséről. A John Lee Hancock (A szív bajnokai) által rendezett film a Mary Poppins készítésének meglepő hátterét tárja elénk. Walt Disney (Hanks) húsz éven át küzd, hogy megszerezze P. L. Travers (Thompson) imádott könyvének megfilmesítési jogait, mert mindenáron teljesíteni akarja lányainak tett ígéretét. Walt a rá jellemző leleményességgel ostromolja a hölgyet, ám Travers sehogy sem akar kötélnek állni. Ám amikor Walt feltárja előtte saját gyerekkorának nehézségeit, Travers múltjának kísérteteiről is lehull a lepel, és ketten együtt már el tudják engedni Mary Poppinst!

Minden idők egyik legismertebb, legsikeresebb operaénekesnője Maria Callas volt. A film az énekesnő utolsó napjainak elképzelt felidézése. Szomorú történet egy asszonyról, aki az idő múlásával, az öregedéssel nemcsak mint művész, hanem mint nő is elveszítette az önbecsülését. A menedzserének köszönhetően még egy rövid időre megkapja az esélyt, hogy újra átélje a régi dicsőségének a pillanatait. Ám rá kell jönnie, hogy mindez már a múlté, most ugyanolyan egyszerű ember, mint bárki más, egyedül kell szembenéznie az életével és a halállal.

1959 novemberében egy kansasi család megdöbbentő lemészárlása felkelti Truman Capote (Philip Seaymour Hoffman), az Álom luxuskivitelben ünnepelt írójának figyelmét. Gyerekkori barátjával, a Ne bántsátok a feketerigót! című regényt szerző Harper Lee-vel (Catherine Keener) közösen nyomozni kezd a helyszínen, s különc megjelenése ellenére elnyeri a helybéliek szimpátiáját. Capote szoros barátságba kerül az időközben elfogott gyilkosokkal, s ahogy közeledik a kivégzés időpontja, a gyilkosságokat tárgyaló könyv, a Hidegvérrel – amely alapvető hatással lesz az amerikai irodalomra – megírása egyre jobban kimeríti az írót, s olyan szinten változtatja meg őt, amelyről álmodni sem mert.

Argentína, 1952: két álmodozó fiatal, Ernesto Guevara és Alberto Granado elhatározza, hogy két szemeszter között, a nyári szünetben felfedezi az igazi Latin-Amerikát. A hosszú hónapokig tartó, embert próbáló kalandban mindkettőjük világszemlélete megváltozik; észrevétlenül felnőnek, és megtalálják helyüket a világban: Ernesto Che néven a dél-amerikai társadalmi forradalom élére áll.

Ernesto 23 éves orvostanhallgató, a 29 éves Alberto biokémikus. A romantikus kalandokat kedvelő barátok egy rozoga Norton 500-assal hagyják el Buenos Airest. Bár nyolchónapos utazásuk során a motor cserbenhagyja őket, nem adják fel - stopolnak, és folytatják az útjukat.

Az emberek révén, akikkel útközben találkoznak, más szemmel kezdik látni Latin-Amerikát, a változatos tájak is átformálják véleményüket a kontinensről. Eljutnak Machu Picchuba, ahol a hatalmas romok és az inka örökség rendkívüli jelentősége mély benyomást gyakorol rájuk. Amikor Peruba érkeznek, egy Amazonas-menti lepratelepre, mindketten megkérdőjelezik annak a fejlődő gazdasági rendszernek az értékét, amely olyan sokak számára sem jelent semmi haladást. A telepen szerzett tapasztalataik következtében etikai és politikai nézeteik is gyökerestől megváltoznak, ami erőteljesen meghatározza majd további életútjukat.

Az árvaházban felnőtt Gabrielle Chanel a ruhák foltozása mellett a Coco nevű fruskáról szóló frivol dalocskával keresi meg a napi betevőt egy éjszakai mulatóban – és hamarosan ráragad a mókás becenév. Mikor a lány afférba bonyolódik Etienne Balsan báróval, lehetősége nyílik, hogy bepillantson a francia elit életébe, és kibontakoztassa formabontóan merész elképzeléseit a divat terén. Coco eltökélten igyekszik érvényesülni egy olyan világban, ahol a nők szabadságát a társadalmi konvenciók mellett még a fűző is korlátozta...

A gyönyörűen elkészített filmben egy igazi legenda születésének lehetünk tanúi: Coco Chanel (ez ellenállhatatlan Audrey Tautou – Améle csodálatos élete alakításában) mint a divat nagyasszonya és a modern nő képének megteremtője vívta ki az egész világ csodálatát.

Lady Diana, a szívek királynője, az ikon, maga volt az elegancia, a kedvesség. Tizenhat évvel ezelőtt bekövetkezett, tragikus halála az egész világot megdöbbentette. Oliver Hirschbiegel filmje a walesi hercegné teljesen új arcát mutatja meg: az életének utolsó két évét feldolgozó produkcióból megismerhetjük a magánember Dianát, akinek állandóan meg kellett küzdenie az őt zaklató sajtóval, és aki mégis képes volt titokban tartani Dr. Khanhoz, a pakisztáni orvoshoz fűződő kapcsolatát. A nép hercegnője, Lady Di távol a világtól, a szeretett férfi oldalán végre önmagára talált… Diana szerepében az Oscar®-díjra jelölt Naomi Watts látható, szerelmét, Dr. Khant a Lost – Eltűntek sorozatból jól ismert Naveen Andrews játssza ebben a megható, érzelmektől fűtött szerelmi történetben.

Oliver Stone-tól megszokhattuk, hogy filmjei rendre megosztják a közönséget, felkorbácsolják az indulatokat, vitát gerjesztenek - egyesek imádják alkotásait, mások felháborodnak, hidegen azonban aligha hagynak bárkit is. Stone forgatott már a Kennedy-gyilkosságról, Vietnámról és az amerikai fociról, a most megjelenő filmjével pedig egy hozzá hasonlóan ellentmondásos zenésznek, Jim Morrisonnak, a legendás The Doors együttes frontemberének állít emléket.
Jim Morrison egyesek számára maga volt az Isten, mások pedig a Sátánt látták benne. Élete extrém volt, önpusztító és végletekkel teli. Tiltakozott minden szabály ellen, dühösen, szenvedélyesen és veszélyesen élt a zene, a szex, az alkohol és a kábítószer mámorában.

A The Doors együttes motorjaként néhány év alatt egy egész generáció bálványává, váratlan és hirtelen halálával pedig legendává vált.

Oliver Stone rengeteg zenével, lendületesen és egyedi képi világgal mutatja be a legendát, akit Val Kilmer szenzációs alakítása kelt életre a filmben!

Mindenki tudja, hogy Alexandre Dumas 'A három testőr' világhírű szerzője, de vajon hányan tudják, hogy a mestermű társírója egy bizonyos Auguste Maquet? Nem sokan, mivel neve soha nem szerepelt a könyvborítókon. Tűz és víz, extrém különcség és csöndes szorgalom ellentéte a két ember, mégis elszakíthatatlan barátság és alkotó közösség jellemzi kapcsolatukat. Mindaddig, amíg fel nem tűnik a színen Charlotte Desrives, a gyönyörű fiatal lány, aki börtönben sínylődő apja kiszabadítása érdekében elbűvöli az általa Dumasnak vélt Maquet-t. Ez a kavarodás az alkotópáros munkájára is kiható konfliktust és persze számos mulatságos jelenetet is eredményez.

A sötétség kiolthatja a fényt?

Egy hősi történet, egy meg nem alkuvó művészről és szabadságharcosról, Domenicos Theotokopoulosról, akit a világ úgy ismer: „El Greco”.

El Greco a XVI. század gyermeke volt, a szabadságot és a szerelmet keresve eljutott a krétai és velencei udvarból Toledóba, Spanyolországba. Itt szembe találta magát legnagyobb ellenfelével, a Szent Inkvizícióval.

Soha nem hátrált meg kora hatalmaival vívott harcában. El Greco története a nem mindennapi hősiesség, az árulás, a szerelem, az emberi erő és az alkotói öntudatának elbeszélése, az, ahogy kibírta és legyőzte a barbárságot és a tudatlanságot.
Egy olyan inspiráció, ami még napjainkban is él.

Elvis Presley tizenhét évesen az amerikai tinédzserek életét élte, esetenként egy szál gitár kíséretében énekelt az egyik ifjúsági klubban. Elektroműszerésznek tanult, majd egy ideig teherautósofőrként dolgozott. 1953-ban azután betért a Sun Records stúdióba, ahol édesanyjának lemezre énekelte a My Happiness című dalt. A többi már történelem. Dalai hamarosan lemezen is megjelentek, a rádióállomások állandóan azokat játszották. Elvis találkozott Tom Parkerrel. Az egykori csirketáncoltató, aki a menedzsere lett, minden pénzt kisajtolt a könnyű műfajból (és Presleyből), amit csak lehetett. Valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte. Hamarosan a rock and roll királyaként tartották számon, bár sok száma az amerikai folklórban gyökerezik, a country, a gospel és a rhythm and blues hagyományait egyesítette. A koncertek mellett sokat szerepelt a televízióban és számos filmet forgatott. Bár sikert sikerre halmozott, magánélete csődbe jutott: ivott, nőzött és kábítószerezett, a felesége is elhagyta.

London, 1818. Titkos szerelmi viszony kezdődik a 23 éves angol költő, John Keats és a szókimondó szomszéd hölgy, Fanny Brawne között. A furcsa pár eleinte egymáson köszörüli nyelvét, a férfi azt gondolja, hogy a nő csak egy elegánsan kacérkodó társasági liba, míg Fanny-t egyáltalán nem érdekli Keats költészete, sőt, az irodalom sem. Ám a lány meghallja, hogy Keats milyen odaadóan ápolja súlyosan beteg öccsét, segítőkészsége pedig megérinti a férfit, így amikor Fanny arra kéri, tanítsa költészetre, beleegyezik. A költészet hamarosan eszköz lesz különbségeik áthidalására, és muníció az egyre hevesebb érzelmek táplálására. Amikor Fanny édesanyja és Keats legjobb barátja ráébrednek erre, az ifjú szerelmesek már visszavonhatatlanul elköteleződtek, és ezt az eléjük tornyosuló problémák csak mélyítik. Keats egy évvel később súlyosan megbetegszik, melyből már nem tud felgyógyulni, így a párnak házasság helyett a végső elválásra kell felkészülnie.

Jane Campion (Zongoralecke, Egy hölgy arcképe) Arany Pálma-díjra jelölt életrajzi drámája tragikus szerelmi történet Ben Whishaw (Parfüm: Egy gyilkos története, I’m Not There - Bob Dylan életei) és Abbie Cornish (Candy, Elizabeth: Az aranykor) főszereplésével az angol romantika egyik legnagyobb költőjéről.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

Ez a nyolc Oscar-díjjal jutalmazott, látványos filmeposz 56 évet ölel fel a
79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető életéből.

Fiatal ügyvéd Dél-Afrikában, amikor kiutasítják az elsőosztályról, noha érvényes
jegye van. Ettől a megaláztatástól feldühödve kezd el tiltakozni és küzdeni
az indiaiak és más színes bőrűek jogaiért. Sikerei hallatán hazahívják: megdöbbenti
a nyomor és a britek zsarnoksága...

A film címszerepében Ben Kingsley India huszadik századi történelmének
legjelentősebb alakját formálta meg. A szerepre történt gondos előkészületei,
melyek nyomán a politikus szinte egész életművét áttanulmányozta, végül sikerre
vezettek: alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták.