vígjáték

Klári egyszerű, hétköznapi lány, aki egy kézimunka üzletben dolgozgatva arról ábrándozik, hogy a sors egyszer összehozza az igazi, nagybetűs Férfival, aki nem csupán jóképű és talpig úriember, de még vagyonos is. Klári reménytelennek tűnő álma egy szép napon váratlanul valóra válik, ám nem egészen úgy, mint ahogyan a lány képzelte: a szomszédos mosodában dolgozó barátai révén ugyanis mesés vagyonhoz jut, sőt, még egy jó kiállású bankár életét is sikerül megmentenie. Ennyi szerencse után a fiatal lánynak már nincsen szüksége álmokra, hiszen egyre népszerűbbé válva már ő lesz az álmodozás célpontja. Háromszázezer pengő sok mindent képes megoldani...

Az évszázad mérkőzése: az Angol - Magyar 1953 november 25.-én
délután negyed négykor kezdődött.

Hónapok óta erre várt az egész ország, mindenhol a készülékek
köré gyülekeztek oda is kitettek rádiót, ahol egyébként nem szokás ilyesmi...
Hiszen az Aranycsapat lépett pályára, az addig otthonában veretlen angolok ellen!

Néhány perccel a kezdőrúgás előtt azonban történik valami...
Megjelenik egy férfi és elrontja a szurkolás örömét... ugyanis bemondja előre
a gólokat.

Minden tippje tutti... és saját magát is így nevezi: Tutti.
Senki sem ismeri, senki nem tudja honnan jött... Mint a végzet száguld egyik
helyszínről a másikra, de mert képtelen lakatot tenni a szájára mindenhonnan
kidobják...

Egy idő után már menekülnie is kell, mert az államvédelemhez
is eljut a híre...

Két segítőtársa akad mindössze... az utcaseprő Helén,
aki megsajnálja és a szárnyai alá, jobban mondva szemeteskocsijába veszi, valamint
Halmi a presszózenész... Helén volt vőlegénye.

És emiatt ők hárman bujkálnak a rendőrök elől... zajlik az
évszázad mérkőzése.

De honnan tudja a gólokat?...

Négygenerációs történet, amely az 1900-as évek legelejétől a 2000-es évek elejéig követi végig a szereplők sorsát. A főhősnő, Anya kilencven négy évet él és huszonhétszer költözik életében. A viharos természetű és példás veszélyérzettel megáldott nő végigvonszolja a férjét meg a lányát a fél országon, valahányszor veszélyt szimatol. Márpedig veszély mindig van: a 20. század viszontagságos eseményei elől rendre tovább kell állniuk. Át kell vészelni két világháborút, 1956-ot és még sok minden mást. De mindez nem rontja a kedvüket, mindegy, hová veti őket a sors, a Partiumtól Budapesten át az Isten háta mögé. Hurcolkodnak át az életen, egymásnak vetett háttal, önfeledten.

A film címének jelentése Lali, a film egyik főszereplőjének anyanyelvén: "Jó szerencsét!", ami tulajdonképpen a Gábor cigányok bevett köszönési formája. A filmbeli történet elején Lali (erdélyi Gábor cigány) és Lóri (erdélyi magyar), anyagi gondokkal küzdenek, ezért elhatározzák, hogy a magyarországi lomtalanítóktól okulva átmennek Ausztriába üzletelni. Ez a neorealista komédiának nevezhető dokumentum-játékfilmes road movie a két főszereplő kalandjait követi nyomon, akiket egy adott ponton Egyiptomba is elsodor sorsuk.

A történet indítórugója a kilátástalanság, amely kor és politika független. Jelképes kisemberek állnak szemben a képtelenül felgyorsult nagyvilággal. Elszánták magukat, felveszik a kesztyűt, derekasan küzdenek sorsuk ellen... A film hősei, a pék hatalmas ötletének köszönhetően: "Megvan a megoldás! Ha megsütjük a világ legnagyobb kenyerét, akkor bekerülünk a rekordok könyvébe és felfigyelnek ránk!" - próbálják kihúzni magukat abból az ingoványból, amibe önszántukon kívül kerültek...

"A film készítői két alapvető célt tűztek ki maguk elé. Az egyik fontos cél az volt, hogy az egyik legfontosabb és legalapvetőbb élelmiszerünknek, a kenyérnek megmutassa azt a szakrális jelentéstöbbletét is, amelyet évszázadokon keresztül magában hordozott, és sajnos mára már nagyrészt feledésbe merült. A másik fontos cél az volt, hogy megmutassuk egy sajátos és humorral átszőtt köntösbe bújtatva az emberi tehetetlenséget és kiszolgáltatottságot, és azt, hogy milyen különösen kiszolgáltatottak a kistelepülésen élő emberek. A mi hőseink megpróbálnak kitörni ebből az omladozó korlátú karámból, és egy nagy ötlettel saját hajuknál fogva kívánják kihúzni magukat mocsárból, mint egykor Münchhausen báró. A történet indítórugója a kilátástalanság, amely kortól és politikától független. Az örök kisember áll itt szemben a külső világgal, de a mi kisembereink - szemben az átlagossal - felveszik a kesztyűt, és megküzdenek a sorsukkal. A film szereplői tehát nem sebezhetetlen hősök, nem csodatévő mágusok, hanem az élet súlyától megroskadt, hétköznapi emberek. Az ő útkeresésüket mutatja be az egész estés játékfilm." Szőke András

Kondacs doktor pechsorozata és kálváriája március 15-én kezdődik, amikor is épp az esküvőjére sietne, de útközben egy megkattant és mellesleg pucér lányra teríti szánalomból a kabátját. Ez olyan lavinát indít el, ami fenekestül felfordítja az életét. Az esküvője elmarad, menyasszonya kirúgja a házukból, a főnöke pedig az állásából, mivel politikailag is gyanússá válik. Innen már nincs visszaút, vagy mégis? Az elmegyógyintézet még tárt karokkal várja…
Bacsó Péter, a Tanú rendezőjének szatírája a rendszerváltás előtti utolsó évek elé tart görbe tükröt.

A film története egy nap eseményeinek krónikája a Bányatónál és környékén. Reggel a Bányató melletti kiskocsmába megérkezik Kálmán, aki egy újsághirdetés nyomán bizonyos Vadász Katalinnal levelez. Kálmán a vendégektől érdeklődik hölgye holléte felől. Kérdéséből nem várt bonyodalmak támadnak, hiszen Katalint senki sem ismeri a faluban...

A történet egy álommal kezdődik: Valahol Amerikában az ötvenes években Albert
Einstein halálával és fehéregerek születésével, majd a hetvenes évek közepén
folytatódik valahol Magyarországon, egy dunántúli kisváros főterén. Ezen a napon
és ezen a helyen születik meg csodálatos körülmények között főhősünk: Osváth
András...

András, aki napjainkban a 30. születésnapjának reggelén ráébred, hogy
semmit sem ért el mindabból, amit ennyi idős korára szeretett volna illetve,
amit a társadalom ennyi idősen elvárna tőle. Így megszületik benne az elhatározás:
még ma tennie kell valamit, hogy a nap végén, harminc évesen azt mondhassa,
legalább részben megvalósultak elképzelései.

Listát készít a teendőkről. Minden időponthoz egy-egy életszakaszt és egy abban
megvalósítandó célt rendel. A film annak az egy napnak a története, mely alatt
hősünk megpróbál mindent kipróbálni - szexuális forradalmat, elegáns öltönyt,
jó állást és megszerezni: kocsit, házat, feleséget, gyereket - ami ezidáig nem
sikerült.

Végül, ha nem is ugyanúgy, ahogy elképzelte, összeáll a kép. A kérdés már csak
az, hogy tetszik e hősünknek ez a kép...

Érdemes hangyának öltözni ovis farsangon? Van úttörő mennyország? Létezhet Miki egér őrs? Mi a maracuja? Mi történik november 31-én? Beépült az al-Kaida a vizes szakmába? Hogy tesz szert egy kutya csodálatos vizelet-visszatartási képességekre? Van halál a fél nyolcas előadás után?
Megannyi kínzó kérdés, amelyekre a válasz a Buhera mátrixban rejlik.
Egylemezes extra változat, számos extrával, amiért nem kérünk külön pénzt, bár rátehettük volna külön lemezre is.

Jack és Charley szerelmes angol ifjak, akik kiszemelt hölgyeiket villásreggelire hívják, így vallván meg nekik érzelmeiket. A szende hölgyek azonban megfelelő kíséret nélkül nem élvezhetik a férfiak társaságát, így a kiszemelt gardedám Charley nénje lesz, egy özvegy brazíliai milliomosnő, aki reményeik szerint bármelyik percben betoppanhat. Az utolsó pillanatban azonban távirat érkezik, mely tudatja, hogy a néni késni fog, talán napokat is.

Mit lehetne tenni?

Szerencsére nyomban kipattan a mentő ötlet: az épp maszkabálra készülő barátjukat, Beberlyt női ruhába öltöztetik, és befogják Charley nénjének szerepére. A tervbe azonban hiba csúszik, mivel az álruha – no meg a néni legendás vagyona – nemcsak Jack apja, de a lányok gyámolítójának szívét is megdobogtatja. A szálak még jobban összekuszálódnak, amikor betoppan Beberly úr rég nem látott kedvese, egy előkelő úri hölgy társaságában...

Az ismerős, fülbemászó dallamokkal fűszerezett vígjáték kellemes kikapcsolódást ígér, parádés szereposztás mellett.

- Ez a harc lesz a végső! - kiáltják a kerítés mindkét oldalán. Bea
és Géza fiatal házasok. Gürcöltek, míg felépült a családi házuk, boldogok
voltak.

Egy nap azonban az asszonyka idézést kap a nemibeteg-gondozóból. Semmi kétség:
félrelépett a férj!

Ha harc, hát legyen harc! Amíg a házaspár a saját felségterületén tusakodik,
a kerítés másik oldalán Béla szomszéd vezetésével puccsra készül egy
szupertitkos munkásőr-kommandó!

1962-ben amikor Gagarin űrrepül és a harmadik világháború csaknem kitör,
idehaza nem történik semmi. S hogy ne is történhessen arról Simon bá,
a rend és erkölcs felett lankadatlanul őrködő tömbbizalmi gondoskodik.

Csakhogy jön a Ki mit tud? és elszabadul a pokol. Boldog-boldogtalan
jelentkezik, hogy kiszabadulhasson innen, hiszen a győztesek kiutazhatnak a
Helsinki VIT-re, ami a vasfüggönyön túl van, és a krumplis tészták meg a pesti
dzsigolók sajátos világnézetéből már majdnem Amerika.

Maga az édes élet. Sok-sok bonyodalom, még több sláger, ármány, szerelem és
mulatság után kiderül, hogy a véletlent sem bízzák a véletlenre és senki sem
abba a révbe érkezik, mint amibe beevezett.

Mindez nem olyan nagy baj, ha valaki imád élni. És ők imádnak.

1962-ben amikor Gagarin űrrepül és a harmadik világháború csaknem kitör,
idehaza nem történik semmi. S hogy ne is történhessen arról Simon bá,
a rend és erkölcs felett lankadatlanul őrködő tömbbizalmi gondoskodik.

Csakhogy jön a Ki mit tud? és elszabadul a pokol. Boldog-boldogtalan
jelentkezik, hogy kiszabadulhasson innen, hiszen a győztesek kiutazhatnak a
Helsinki VIT-re, ami a vasfüggönyön túl van, és a krumplis tészták meg a pesti
dzsigolók sajátos világnézetéből már majdnem Amerika.

Maga az édes élet. Sok-sok bonyodalom, még több sláger, ármány, szerelem és
mulatság után kiderül, hogy a véletlent sem bízzák a véletlenre és senki sem
abba a révbe érkezik, mint amibe beevezett.

Mindez nem olyan nagy baj, ha valaki imád élni. És ők imádnak.

Rohamosan épülő szocialista iparváros valahol a Duna partján az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv.

Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben.

Az eseményeket elsősorban a 13 éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nem csak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jó barát és példakép is.

Május elseje megünneplésére készül Acélváros népe. Nem kis dolog ám ez, ha tudjuk, hogy vezető szovjet elvtársak is jelen lesznek az ünnepségen. Csomai Gusztáv szervezőkészségére nagy szükség van. Csakhogy Csomai elvtárs viselkedése időnként több mint provokatív. Legalábbis Gubinyi alezredes elvtárs szerint. Csomai Gusztáv ugyanis tiltott slágereket énekel, fontosabbnak tartja a folyton Tokajba induló Tata megkeresését, mint az újonnan érkező dolgozók megünneplését, és más, tűrhetetlen elhajlásai vannak.

Ha nem állna mögötte Pék elvtárs az ifjúkori barát, Acélváros párttitkára, akkor semmi sem mentené meg Csocsót a legszigorúbb büntetésektől.

Pék Antalnak így is kapaszkodnia kell, hogy a párt szigorú, de igazságtalan ítélete el ne sodorja a jó barátot. Gubinyi nem csak azért haragszik, mert Csocsó kilóg a sorból, hanem a féltékenység is hergeli. Pedig szépséges feleségét nem Csocsótól, hanem a focicsapat sztárjától kellene óvnia. Persze hiába is óvná bárkitől, mert nagy bajok vannak a Gubinyi házaspár házatáján...

S ha már a focicsapat szóba került: döntő meccs előtt áll az Acélvárosi Építők. Ettől függ felkerülnek-e az NBI-be. És az elvtársak győzelmet várnak!... De győzhet-e a csapat, ha a sztárcsatár szerelmes és bánatában iszik?

Minden epizódot, történetrészletet nem árulhatunk el, de ami nem titok: Csocsó, mint egy magyar Svejk, igyekszik megoldani a megoldhatatlannak látszó helyzeteket is. Azaz élni, túlélni, és örömöt, vidámságot, életerőt adni a körülötte élő embereknek. Ennyi. És ez elég sok.

Egyszer volt, hol nem volt egy ember, bizonyos Nikos a Baross téri aluljáróban. Itt talál rá két görög hagyatéki ügyvéd, és velük együtt a CSODA.

Vagyis az ő szemében elképzelhetetlen örökség: igazi luxus szálloda egy félszigetnyi területen, egy görög rokon végrendelkezésének köszönhetően. Nikos repülőre ül, hogy Krétán átvegye örökségét, a Capsis szállodát. És persze azért is, hogy mindig azt csinálja, amit neki nem kellene csinálni: fűnyírók közt aludni, hajszál híján felgyújtani a nagy múltú szállodát, reflexszerűen üres üvegeket szedegetni a tengerparton…
És hogy mi szakad a nyakába?

Egy magyarul furán-viccesen beszélő görög ügyvéd, egy katonás igazgatónő, kinek érző szívét kemény páncél borítja, egy charter-nyi fékezhetetlen jókedvű hajléktalan Budapestről, egy fiatal zongorista, pénzéhes nagynéni és volt feleség, egész népes, örökségvadász rokonság határon innen és túl.
És hogy mi lesz ezután?

Nikos térül-fordul, hófehér az inge, vasalt a nadrágja. És végül nem is az örökség a CSODA, hanem az, hogy ismét tud szeretni… ahogy a mesékben: „Boldogan éltek, míg meg nem haltak."

A pusztaság közepén álló ládakészítő üzemben csak nők dolgoznak, ők is minek, mert eladhatatlan ládahegyek gyűlnek az udvaron.

A tűzveszélyes üzemben lopott benzint tároló ügyeletes tűzoltó az üzlet fellendítése érdekében rejtett kamerákat szerel fel, és a környék vezetői ládavásárlás fejében kukkolhatják az öltöző-vetkőző nőket, akik végül egy ünnepnapi vacsorán felfedezik a kamerákat.

Túszul ejtik Falkayt és Bozodit, egymilliós váltságdíjat követelnek. A többi vezető műtűzzel akar bejutni az elbarikádozott gyárba, de az akció túl jól sikerül. A benzinnel teli tűzoltókészülékek használatától a lángoló ládahegy s faépület berobban és porig ég. Falkay és Bozodi azért sértetlenül kerül ki a tűzvészből.

Vajon mit kezdjen magával az az ember, aki hirtelen kénytelen búcsút mondani addigi megbízható főpincéri állásának? Helyezkedjen el máshol? Nézzen magának másfajta elfoglaltságot? Dömötör, az ex-főpincér és karmester "kollégája" kapnak az alkalmon és visszatérnek addigi munkahelyükre, a mulatóba, ahol immár vendégként veszik szemügyre a szórakoztató intézményt. Sőt az addig tálcákkal szaladgáló hősünk egy világhírű oroszlánvadásszal, gróf Rog-Igor-Szju-Azerew-vel való hasonlatosságát kihasználva álszakállt ragasztva nemesnek adja ki magát. A trükk egészen jól működik, senki sem leplezi le az "álnemest" - egészen addig, amíg meg nem érkezik maga a rettenthetetlen (és valódi) afrikai vadász...

László Dömötör, az elvált anyakönyvvezető a volt feleségétől éppúgy nem tud szabadulni mint a házasságoktól. Elszántan próbál új szerelemre találni, kevés sikerrel. Miután Dömötör feszültségoldóként bepiál a munkahelyén és az egyik esküvőt fenekestül felfogatja, a főnöke kirúgja. Távozás közben megpillant egy tudósítást Lázár Norbertről, a feltörekvő, félvilági producerről, aki éjszakai klubokat üzemeltet. Meg nem erősített hírek szerint életét vesztette Afrikában. A férfi megszólalásig hasonlít rá. Mindez őrült ötletre sarkallja. A film az 1942-ben készült vígjáték modernizált feldolgozása.

Sóvári Péter, kiváló táncoskomikus szerelmes lesz egy kezdő színésznőbe, Pintér Ibolyába. A színésznő azonban kezét hódolójának, Ubul grófnak szánja. A gróf viszont csak flörtölni kíván Ibolyával, mivel egy gazdag spanyol özvegy, Dulcinea vagyonára fáj a foga. Sóvári, hogy felnyissa szerelmese szemét, Dulcineának álcázza magát. A trükk beválik, Ubul lelepleződik és Ibolya Sóvárié lesz.

A Hippolyt és a Mesautó alkotóinak fergeteges új vígjátékában egy színész női álruhát ölt, hogy öntelt vetélytársát megleckéztesse. Sóvári Péter (Rudolf Péter) Magyarország legnagyobb színésze. Az emberek rajonganak érte, a tévék a kegyeit keresik, és a nők… mind őt akarják. Kivéve Pintér Ibolyát (Oroszlán Szonja), a szépséges színésznőt.

Borsai Lajos (Bajor Imre) szappanoperákat rendez. Nagyok a tartozásai, de a tervei még nagyobbak. Egy dúsgazdag mexikói producerasszony érkezésére vár, akivel következő sorozatát szeretné elkészíteni. Mikor Borsai lecsapja Sóvári kezéről Ibolyát, a színész elhatározza, hogy nemes bosszút áll, és felölti Dulcinea de la Rosa álruháját.

Mire a mulatságos végkifejletig eljutunk, kalandok sora követi egymást, uszodai üldözés, a Titanic képsorait idéző csónakkirándulás és az eredeti film egyik csúcsjelenete, amikor Sóvári a szállodai fürdőszobában önmagával ad elő megható kettőst.

Gyöngyössy Bence rendező az Aranyoskám és a Mrs. Doubtfire legviccesebb pillanatait eleveníti fel a klasszikus Latabár-komédia modern feldolgozásában.