vígjáték

Ivaros egy álmos kis állomás, valahol Magyarországon. A helyi lakosok, élükön az állomásfőnökkel, el vannak foglalva a maguk kisszerű intrikáival, hatalmi harcaival, jelentéktelen ünnepeivel, koccintgatásaival. Ebbe a közegbe tör be a szó szoros értelmében az Országos Ügy, egy díszvonat képében, mely a legfőbb nemzeti ereklyét hordaná körbe. Csakhogy közbeszólnak a véletlenek, a helyi intrikák, és a gőzös, csendőrökkel és cigányvajdával, annak családjával, valamint a páratlan ereklyével a disznóólban köt ki.

Ezzel kezdetét veszi az őrületes kavarodás, melyben minden visszájára fordul. Az ereklyét elkártyázzák, a vajda gyönyörű lánya szerelmes lesz, az állomásfőnök kezéből kisiklik az események irányítása, hogy egy mulatós, kártyás, részeges éjszakán teljessé válják a kavarodás. A kivételes ereklye elmerül el a hullámokban, de ezt mindenki igyekszik eltitkolni, letagadni...

Bartha doktorék lakása beázik, a kerületi ingatlankezelő vállalat nem hárítja el a bajt, a doktorék a válás küszöbére kerülnek. Géza, a fiatal tanár feleségül venné kolléganőjét, Katót, de édesanyja beteg, a lakás kicsi, pénz meg nincs. Károly bácsinak, a pincérnek elege van a szakmához nem értő, alkalmatlan üzletvezetőkből.

Vali férjhez menne, hogy ne legyen sógora és nővére cselédje, ne is élősködjön a nyakukon, de a kiszemelt férfi csak önálló lakással bíró nőre vágyik. Véletlenül mindannyiuknak a közös totózás hoz megoldást, különösen, hogy tizenkét találatuk lesz...

Szűcs János, egy nagy budapesti üzletközpont igazgatótanácsának elnöke harmincöt éves, gazdag és sikeres. Nőtlen, ami nem jelenti azt, hogy ne rajonganák körül a nők.

Hősünk egy kicsit már unja is ezt a mélyebb érzelmek és élmények nélküli életet, amire oly sokan vágynak.

Az elnök úr évek óta először hosszabb szabadságra készül. Ennek örömére egy gyönyörű autót vásárol autókereskedő nagybátyjától.

Szűcsnek a mesés autóval már az első napon sikerül fellöknie egy görkorcsolyával száguldozó fiatal lányt, Kovács Verát. Szerencsére nagyobb baj nem történik, hacsak azt nem számítjuk, hogy az elnök beleszeret a lányba...

Mici néni a ház művésznője, a hajdani díva már leszámolt az életével, de lakását mégsem akarja elhagyni. Ügyvédje tanácsára gondozás fejében magához vesz egy szigorúan gyermektelen, szimpatikus fiatal párt, akik féltő gonddal vigyáznak a nénire. A kihunyóban lévő életkedv azonban újra fellángol, amikor felbukkan a színésznő régi, titkos hódolója, Alfréd, a sármos taxisofőr. A fiatalok titkolják, hogy gyermeket várnak, mert félnek, hogy elveszítik a lakást, Mici néni pedig az udvarlóját nem meri bevallani, mert fél, hogy kinevetik. A félreértések sorozata a ház lakói, különösen a minden lében kanál házmesterné, és a barátok szeme előtt zajlik. Végül minden tisztázódik, és kiderül, a lakás öt ember számára is kellemes fészek lehet.

Mátyás király udvarában a barátok szorgalmasan írják a krónikát. A kancellár kioktatja őket, hogy Mátyásról csak mint bölcs és erényes uralkodóról szabad megemlékezni. A vidám történet viszont azokról a gáláns kalandokról és epizódokról emlékezik meg, amelyekben valószínűleg szintén bővelkedett a reneszánsz uralkodó udvara.

A király és királyné külön-külön, álruhában hagyják el a palotát, menekülve a császári és pápai követek unalmas látogatása elől.

A Mix című filmben az amerikás magyar apa és tinédzser fia, Mitch
között tovább mélyül a generációkat elválasztó szakadék, amikor egy temetés
miatt Magyarországra, Budapestre utaznak. Mitch szülei Óhazájában kezdetben
úgy érzi magát, mint a partra vetett hal. Miközben minden igyekezetével azon
van, hogy időben visszaérjen az Egyesült Államokba, a los angelesi jövője szempontjából
elengedhetetlenül fontos Dee Jay meghallgatásra, belekeveredik a budapesti éjszakába.

Szokatlan és váratlan fordulatok - nagymama, partyk, átverés, a 10.000 km távolból
keresett szerelem, Bea váratlan felbukkanása - mind-mind szinte egyszerre
történnek meg vele, hihetetlen pörgésben.

Mikor lekési a repülőgépet, teljesen magára marad egy számára ismeretlen, vad
országban, amelynek a nyelvét sem beszéli. Mitch-nek csak néhány napja
van, hogy összeszedje az új repülőjegyre a pénzt. Az az ötlete támad, hogy a
pénzt egy óriási Buli szervezéséből szerzi meg.

Ahogy a bulira készülnek, Mitch és Bea egyre közelebb kerül egymáshoz,
amit Bea pasija, a pornócsászárnak dolgozó fotós Csaba természetesen
rossz szemmel néz.

A Buli estéjén Mitch álmai beteljesülését várja… de nem ez történik…
További bonyodalmak adódnak…

A porno-alvilággal a háttérben és a Balkán Fanatik kirobbanó erejű zenéjével
a Mix friss hangvétellel, egy amerikai srác szemével mutatja meg Budapest
keményebb, karcosabb oldalát.

Steven Lovy a 35. Magyar Filmszemlén a zsűri különdíját kapta első magyar
filmje, a MIX vágásáért, a Szemle Diákzsűrije pedig a filmnek ítélte
a Legjobb Elsőfilm díját!

Petya tizennyolcadik születésnapja körül halmozódnak az események: csajok,
érettségi, ballag már a vén diák.

Ha tavasz, akkor szerelem, ha francia, akkor forradalom. Minden leküzdhető,
főleg ha együtt, vaállt vállnak vetve vészelik át.

Kigler apjának szerencsére van mit a tejbe aprítania, így talán az
se nagy baj, ha az autóteleperől néha eltűnik egy Porsche.

Royal pedig csak első ránézésre akkora tahó, hogy konzervnyitóval bontja
a dobozos sört, valojában helyen van az esze. Példának okáért az ő nevéhez fűződik
az évtized bűnténye: vonatjegy-hamisítás! Nyári munka helyett virítják a lóvét,
de hisz most az egyszer fiatalok.

És az első szerelem sem feltétlenül olyan, mint az Amerikai pitében.

Petya tizennyolcadik születésnapja körül halmozódnak az események: csajok,
érettségi, ballag már a vén diák.

Ha tavasz, akkor szerelem, ha francia, akkor forradalom. Minden leküzdhető,
főleg ha együtt, vaállt vállnak vetve vészelik át.

Kigler apjának szerencsére van mit a tejbe aprítania, így talán az
se nagy baj, ha az autóteleperől néha eltűnik egy Porsche.

Royal pedig csak első ránézésre akkora tahó, hogy konzervnyitóval bontja
a dobozos sört, valojában helyen van az esze. Példának okáért az ő nevéhez fűződik
az évtized bűnténye: vonatjegy-hamisítás! Nyári munka helyett virítják a lóvét,
de hisz most az egyszer fiatalok.

És az első szerelem sem feltétlenül olyan, mint az Amerikai pitében.

A vezérigazgató unokaöccse - valószínűleg némi sikertelen udvarlási kísérlet miatti bosszúból - azt a hírt kezdi el terjeszteni, hogy mindenkit elbocsájtanak nagybátyja gyárából, aki férjhez megy. De itt a nyár, és olyan jó lenne Olaszországba menni nyaralni! És mint mindig, a fizetés kevés, és az utazási irodák csak nászutasoknak adnak kedvezményt. Kovács Kató a tervezőosztályról "halált megvető" bátorsággal elhatározza, hogy nászutasnak adja ki magát, és Kerekes Pál gépészmérnökkel együtt útnak indul. Csak az a bökkenő, hogy közös hálószobát kapnak, és Kató köti az ebet a karóhoz, hogy ő bizony nem fogad be idegent nemcsak az ágyába, hanem még a szobájába sem.

A magyarországi Noé bárkája egy "mocskos-gyönyörű" házat takar, a hatodik kerület szívében. Egy emelet, egy udvar, tizenhárom lakás. Lakik itt többek között rapper, költő, levitézlett futballista, a férjét szemérmetlenül csaló asszony, és három filmsztárnak készülő lány.

Ebben a házban él a nyugdíjas moziigazgató is, Stock Ede (Garas Dezső), aki egyedül neveli unokáját, valamint jó barátja, a nyolcvanegy éves agglegény Tálas Aurél (Kállai Ferenc), aki állandóan a tévét nézi otthonában, és a rendszerváltás óta ki sem mozdult a házból. A történet kezdetén Stock Ede éppen Tálas Aurélnál jár, akinél megy a tévé, mint mindig.

Meghallja, hogy egy vetélkedőt hirdetnek, Magyarország legjobb nagypapája címmel, melynek fődíja ötmillió forint. Stock Ede sok dologtól undorodott eddig, többek között a tévétől, a vetélkedőktől, és a jóságos nagypapáktól. Másnap azonban mégis jelentkezik a felhívásra, és a ház lakói felbolydulnak.

Döntő pillanat
A budapesti színházi titkár, Kulinyi egy vidéki színház igazgatója lesz. Magával viszi a tehetséges, kezdő színészházaspárt, Bálint Gábort és Pap Évát. Kilátástalan küzdelmet folytat a részeges és elfásult színészekkel, az igénytelen közönséggel, s a tehetségtelen hozzátartozóik felléptetését követel hitelezőkkel. Végül a kudarcokba belefáradva mindhárman visszamennek Pestre. Kulinyi ismét elfoglalja titkári állását. Bálint Gábor lehetőségek híján felkeresi a híres színészt, Tőrös Ferencet és megkéri, egyetlen estére engedje át neki a szerepét, hogy tehetségét bizonyíthassa.

Végre
Júlia az elkényeztetett úri kisasszony maga keresi a bajt. Saját eljegyzése elől szökve, céltalan autós száguldozás után kénytelen egy éjszakára igénybe venni két mérnök egyszerű erdei szállását. A két férfi felemás módon viszonyul hozzá. Péter felelőtlennek tartja a nőt, és nem akar segíteni rajta, Tibor azonban beleszeret a lányba. Júlia azt sem tudja, hogy kinek a kezére koppintson, a legyeskedő Bilicsit vagy a modortalan Págert utasítsa rendre. Másnapra virradva azonban már tudja kit kellene választania, de a férfiak - mint ismeretes - olyan vakok!

Régi keringő
Gál Fülöp, egy amerikai milliomos visszatér az őshazába elkényeztetett lányával, Dorothyval. A fruskának egy kastélyt ígér, és Dorothy az Almády-grófok vidéki kastélyát nézi ki magának. Bár a kastély nem eladó, a házigazdák szívesen fogadják őket, sőt, a grófnő még a fiával, a pesten élő ifjú gróffal is össze akarja házasítani a milliomos lányt. Kár, hogy a gróf egy ifjú dívába, Tavasz Erzsibe szerelmes. Így a fiatal Almády maga helyett egy sofőrt küld el a találkára Dorothy-hoz, és Dudva, a sofőr meghódítja a lány szívét. Ebből lesz aztán a kavarodás!

Egy éjszaka Erdélyben
II. József császár adjutánsa, Kléber, kíséretében Erdély útjait járja. Egy napon kocsijuk meghibásodik, így a császár álruhában, gyalog folytatja útját, Kléber pedig Alvinczy Krisztina udvarába kéredzkedik be a kocsi javíttatása végett. A szép özvegyasszony azt hiszi, a császárral van dolga, s kölcsönösen megszeretik egymást. Krisztinát hamarosan Mária Terézia kéreti az udvarba, aki értesült fia erdélyi kalandjáról. Meglepetést készít elő, ami azonban csalódást okoz minden szereplőnek.

Kit válasszon egy eladósorba került szegény leányzó, ha egyszerre két kérője is akad? Szíve szerint a jóképű Miklóst választaná, jóllehet mindenki tudja róla, hogy enyhén szólva könnyelmű, de azért az is meggondolandó, hogy egy biztos állással rendelkező férj mellett talán könnyebb lehet az élet, még ha az illető kissé gátlásos is. De azért fiatal az ember, hogy a szívére hallgasson, így aztán Nelly kikosarazza a szolidat, és igent mond a szebbiknek. A pórul járt kérő bánatában alaposan leissza magát, és kárpótlásul álmában végigéli a megúszott jövőt: mi várt volna rá, ha elnyeri a bájos Nellyke kezét.

Rozzant kocsma Igrácson, a falu közepén. A település prominens képviselői itt múlatják idejüket néhány feles kíséretében. Sok izgalom nemigen történik errefelé, hacsak egy évtizedben egyszer oda nem vetődik egy idegen. És lőn csoda: betér a kocsmába egy fiatal esszéíró, aki épp Portugália felé vette az irányt, hogy meneküljön romokban heverő házasságából. Pechjére beleszeret Masniba, a kocsmáros lányába, így továbbutazását bizonytalan időre elhalasztja. Ennek cseppet sem örül Retek, az egykoron kényszervallatás miatt kirúgott rendőr, aki egyébként Masni vőlegénye. Ráadásul hamarosan megérkezik a hisztiző elhagyott feleség is.

Mert kell egy csapat! Minarik Ede, a mosodás él-hal a fociért és saját csapatáért, a Csabagyöngye SC-ért. A botcsinálta menedzser elsődleges célja, hogy bejussanak az első ligába és ennek érdekében hajlandó feláldozni mosodáját, összes pénzét, feleségét, sőt akár az életét is! Jöhetnek végrehajtók és vihetik, amit tudnak, gáncsolhatják gaz edzőtársak elcsábítva legjobb játékosait, Minarik csak megy előre és még az sem rendíti meg, amikor a kulcsmérkőzés előtt csodakapusa elszerződik.

Mándy Iván kiváló regényét a burleszkfilmek modorában dolgozta fel Sándor Pál rendező. A film megkapta a Magyar Filmkritikusok díját, és elhozta Teheráni és Palermoi Filmfesztivál fődíját.

Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében.
Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással.

Móricz Zsigmond - úgy tűnik - örökérvényű művéből ezúttal az Oscar-díjas Szabó István készített a legnépszerűbb színészek briliáns közreműködésével nagyszerű, a mozikban óriási sikert aratott filmadaptációt!

1989-ben vagyunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes
esztendejében. A színhely egy lerobbant, ételszagú lakótömb a VIII. kerületben,
melynek központja a Gólyának nevezett kocsma és annak közvetlen környéke,
ahol az emberek összejönnek, isznak, verekszenek egy kicsit.

Aztán hazamennek, és olyan dolgokat tesznek, amik lassacskán követhetetlenek:
a házmester túszul ejti a feleségét, lángra kap az olajkályha, kidurran a disznó…

Hihetetlenül morbid és mulatságos helyzetek váltakoznak ebben a mára már kultikusnak
számító filmben.

Igazi klasszikus szatíra! A DVD-n digitálisan felújított kép és hang található
valamint egy exluzív kisfilm a bemutatóról.

Tamás mintaférj. Ő a világ legboldogabb embere, mikor megszületik a kislánya. Egy telefonfülkéből akarja közölni az örömhírt szeretett nagyanyjával, de félretárcsáz. Panni, a gyönyörű fényképésznő veszi fel a telefont, s Tamás tíz perc múlva már ott csókolódzik a szőke ciklonnal a fülkében.

Mindketten tudják, hogy ez a kapcsolat tönkre fogja tenni őket, s ráadásul a családjukat is. Mégsincs megállás. Tamás élete fenekestül felfordul.

Az ikrek szülöttjét magával rántja a skorpió lány viharos szerelme, a vad féltékenység, a pokoli szenvedés és a földöntúli boldogság. Tamás családja Ausztráliába költözik, nagyanyja meghal. Ő pedig magára marad, mert - ahogy mindig is tudta - Panni végül nem lesz az övé.

Tordai Imre színész munkája végeztével rohan az ügetőre.
Szokása szerint veszít, de hirtelen felidéződik benne a kamaszkora, a hatvanas
évek, amikor egyszer Gyuszi bácsival egyszer rengeteg pénzt nyertek.

Vásározó vállfaárus nagybátyja vitte először lóversenyre,
vidékre, vásárba, ő ismertette meg vele a szabadság, a nők, az élet ízeit néhány
szertelen, furcsa nap alatt. Imi gátlásos, szorongó lénye értetlenül figyelte
a nagy álmokat és kockázatot kergető nagybácsit...

Az ötvenes évek fullasztó légkörét a diktatúra határozza meg. Ebben a világban csak nagyon nehezen lehet élni, s nem is csoda, hogy sokan bajba kerülnek, amikor elszólják magukat vagy olyan megjegyzést tesznek, amit nem lett volna szabad. S ekkor reménysugár csillan. 1956. október 23-án kitör a nem várt, ám a szabadság reményeivel kecsegtető forradalom. Ennek három hetét idézi fel a film két kisiskolás nézőpontjából. Egy őszi nap reggelén Tomi és Annamária nem mehetnek iskolába. A gyerekek apja elfoglalt igazgató, és a nagyinak is házon kívül van dolga. Mindketten hamar visszatérnek, a nagymama átlőtt kenyérrel. A család bezárkózik a négy fal közé, a két gyerek élete azonban szokatlanul izgalmassá válik. Nincs iskola, a felnőttek pedig megbolondultak.

Idősebb Szamba Ottó foglalkozására nézve anyagbeszerző,
de igazi hivatása: ő a kulturális élet központja Tiszabottyánban.

Állandóan szervez: fesztivált, víziúttörő csapatot, énekkart,
amatőr színjátszókat...

Sikerei botrányosak, néha ön- és közveszélyesek. Gátlástalan
nyomulása ellenére környezete szereti. Körülötte minden gyerek színész akar
lenni, kivéve fiát, Kisottót, aki szégyelli ripacskodó apját.

Aztán az élet mégiscsak úgy hozza: Ottóka színész
lesz...

A Szamba a hatvanas évek színészvilágát mutatja be
sziporkázó, olykor könnyes humorral. Koltai Róbert a lóverseny után (Sose
halunk meg) ezúttal másik szenvedélyéről, a színházról forgatott filmet.
Most sem tagadta meg önmagát: szereti, mert ismeri ezt a világot. Szereti az
embereket: becsüli a színészt, a nézőt egyaránt...