vígjáték

A magyar film első hangos sikere a felejthetetlen Kabos Gyulával és a vészjóslóan erőteljes Csortos Gyulával. Örökzölddé vált mondatok, igazi békebeli világ, ahol a hagymát is hagymával eszik, és ahol minden körülmények között meg kell őrizni a látszatot. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy „pá, kisaranyom, pá” és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének.

A magyar film első
hangos sikere a felejthetetlen Kabos Gyulával és a vészjóslóan er
őteljes Csortos Gyulával. Örökzölddé vált mondatok, igazi békebeli világ, ahol a hagymát is hagymával eszik, és ahol minden körülmények között meg kell ő
rizni a látszatot. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy „pá, kisaranyom, pá” és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének. A 2009-ben restaurált klasszikus extrájaként a film keletkezésének minden apró titkára fény derül.

Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetni valóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg, hogy akasztották volna fel kétnapos korában. Most az anyja elszegődteti a bakterházba. A kisfiú szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt.

A film cselekménye egyetlen nap alatt játszódik.Négy férfi ugyanazon az estén, ugyanabban a night clubban köt ki, egymástól függetlenül egy nehéz nap végén. A négy férfi négy külön történetének a szexualitás áll a középpontjában.

Az Ismeri a Szandi mandit? Megnyitotta a
hetvenes évek jelen idejű groteszk vígjátékainak sorát,
de ebben a műfajban azóta sem sikerült hozzá
hasonló erejűt alkotni. Mi volt sikerének titka? Talán
az a szeretetteljes, szürreálisba hajló, lírai irónia,
pontosa megfigyelése és azonosulás, ami a
vegyészmérnök szerzőpárost a „modern
mintalétesítmény”, a vegyi üzem egyszerű
dolgozóihoz fűzi. Egyik vizuális- és szóvicc jön a
másik után, miközben a mindent behálózó
csőrendszerek labirintusában teljes mélységben
tárulnak fel emberi sorsok, a szocialista nagyipar
működésképtelensége és minden munkán túli
szenvedély és pótcselekvés a lányok hajkurászásától
a hajómodellezésig…

Tóth Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiuk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít...

Valahol Észak-Magyarországon fenyvesek közt a hegyek ölében, van egy kis falu. Mindentől messze van. Levegője tiszta és huzatos, ezért sok turista és nyaraló keresi fel, akiknek a helybéliek szívesen adnak ki szobát heti bérbe.

Élt ebben a faluban, ahol csen és békesség honolt, és például tűzvész sem pusztított hosszú esztendők óta, egy községi tűzoltó. Tót Lajosnak hívták…

A film Örkény István: Tóték című regényéből készült.

A negyedik felesége által kiebrudalt, emiatt az autójában lakó Elekes Géza (Rudolf Péter) - láncdohányos és majdnem sikeres trombitás - egy hakni után felkerekedik fiával (Schruff Milán), hogy meglátogassák a nagyapát (Haumann Péter). A nagymama féltékenységi jeleneteit tovább tűrni képtelen Elekes István a fiához költözne, ha egy élet beférne a csomagtartóba. De nem fér be. Némi huzavona után, több kupica pálinka formájában levezényelt úti áldással és egy tüchtig tetőcsomagtartóval felszerelkezve nagyapa, apa, fia mégis elindul Pestre.

A három férfi megküzd önmagával, egymással, és persze ki-ki a hozzá tartozó nővel. Egy halálosnak látszó gázolás, a gyanús rakománnyal felszerelt, ám elbűvölő özvegyasszony, üldözés a hivatalos erők által, valamint egy kevésbé hivatalos, de annál emlékezetesebb találkozás a helyi szürkegazdaság képviselőivel… nos úgy tűnik, összecsapnak fejük fölött a hullámok. Na és ott a hulla. Kikerül- e a három férfi a lelki és motorikus slamasztikából? Visszafordulni? Na, azt nem!

Három generáció, nagyapa, apa, fia kalandjai az óperencián még innen, de a zöldhatáron túl. Paczolay Béla keserédes vígjátéka a 38. Magyar Filmszemle Simó Sándor Emlékdíját nyerte el.

A színészi pálya után áhítozó Varga Kató a felvételi vizsgán sikertelenül szerepel és Geszty, a bizottság szigorú elnöke, egyébként népszerű színész, örökre eltanácsolja a pályáról. Kati fölhábordva, sírva rohan barátnőjéhez és bosszút esküszik Geszty ellen. A színész a következő napon egy csecsemőt talál az ajtaja előtt. Hirdetésére csecsemőgondozónak Varga Kató jelentkezik...

Argan (Bessenyi Ferenc) egész életében pánikszerûen retteg mindenféle betegségtõl, nyavajától. Így nem csoda, ha egész vagyonát orvosokra és mindenféle kuruzslókra költi – nem is gondolva arra, hogy igazából makkegészséges. Különös és egyben drága szenvedélyét persze elõszeretettel használják ki az ezernyi gondot orvosló doktorok. Aragan életének egyetlen igaz gyönyöre felesége, Béline (Máthé Erzsi), akirõl nem is sejti, hogy pusztán önös érdekbõl van mellette. Ám az igazi gondok csak akkor kezdõdenk, amikor Argan lányát, Angelinát (Detre Annamária) egy orvohoz akarja feleségül adni. A fiatal lány azonban másba szerlemes, így hamar kitör a bonyodalom apja és lánya között.

Moliére utolsó és egyben egyik leghíresebb színdarabja A képzelt beteg (1673-as elõadásán a hipohonder fõszereplõt alakító Moliére a színpadon halt meg), melyet a Magyar Televizió 1971-ben a kor nagy színészeinek közremûködésével készített el.

Kísértet elevenedik meg Lublón: Kaszparek Mihály borkereskedő
nappal is riogat. A lovát fordítva üli meg, hamis aranyakkal fizet, és a feleségét
is sokszor meglátogatja, aki egy cseppet sem iszonyodik halott ura ölelésétől.

Strang Jakab, a szürke, de zseniális kis rendőrfelügyelő deríti ki a
szövevényes ügyet: a szépséges Kaszparekné azért mérgezte meg a férjét,
hogy annak féltestvérével, az aranyat hamisító Csernyiczky Mihállyal
élhessen boldog szerelemben és gazdagságban. A lépten-nyomon Spinozát
idéző Strang felfedezi, hogy a hamis aranyak és a "kísértet"
között összefüggés van. A szép özvegyet kolostorba szállíttatja, így csalja
lépre a pénzhamisítót.

Kietlen útkereszteződés valahol Magyarországon, Kelet-Európában, vagy a világon bárhol. Hatalmas, zajos reggeli forgalom, majd egyszerre nagy csattanással és csörömpöléssel minden jármű leáll. Az útkereszteződésben a mai magyar - és nem csak magyar - társadalom jellegzetes figurái verődnek össze, a hajléktalantól a milliomosig, az építési vállalkozótól a menedzserig, a tisztviselőtől a rendőrökig, az idős, nyugdíjas házaspártól a fiatal szerelmesekig. Normális helyzetben nem állnának szóba egymással, sőt nem is lenne alkalmuk találkozni. A helyzet alkalmas egy-egy sors tömör felvillantására, egy-egy különös találkozás érzékeltetésére.

A Gruberek közt futótűzként terjed a hír, hogy dúsgazdag amerikai rokonuk, Gruber Menyhért a lányával, Maryval Magyarországra látogat. Különböző terveket eszelnek ki a gazdag rokon megfejésére. Mind közül a legmerészebb Koltay Bálint terve, aki egyenesen Mary kezére pályázik. A fiatalok azonban egymásba szeretnek, annyira, hogy Bálint akkor is kitart Mary mellett, amikor a "gazdag" Gruber közli vele, hogy tönkrement. Ekkor már csak azt kell elrendezni, hogy a magát földbirtokosnak kiadó Bálint valóban fel tudjon mutatni jövendő apósa előtt egy úri kastélyt...

A Le a fejjel! igazi korhű jelmezes, díszletes, családi, kosztümös vígjáték, mely valamikor a sötét és titokzatos középkorban játszódik. Főhősünknek, a király pohárnokának sok a gondja. Anyósa régi boszorkánycsaládból származik, varázslataival állandó veszélyt jelent a ház népére, lánya mindenáron el akarja veszíteni a szüzességét, nagyobbik fia hóhériskolába jár és otthon a rokonain gyakorol, míg kisebbik fia egyszerűen zseni. Ráadásul a pohárnok felesége a család bevételét úgy próbálja kiegészíteni, hogy házukat engedély nélküli zug-fogadóként működteti.

Néhány nap alatt megfordul a házában a koldusnak öltözött király, a magát jósnőnek álcázó királynő, a kor médiasztárja, Lothár, a nagy hóhér, a bolgár bérgyilkos és még néhány hibbant-furcsa figura.

Rátóton minden fiút Bélának keresztelnek, mert a tanácselnök is Béla. Egyedüli kivétel Rozi gyermeke, akit Józsinak hívnak. A különc Józsit egy nap Szűz Mária képviseletében meglátogatja egy lány, és teherbe ejti.

Nagy a felzúdulás Rátóton, mert Rozi újszülött fiúgyermekének a Józsi nevet merte adni és nem a pedig Bélát! A hagyomány szerint minden újszülött fiút kötelesek Bélának keresztelni a tanácselnök neve után. Szegény Józsi (Eperjes Károly) ilyen világban kell, hogy felcseperedjen, de végül is csak fölnő az istenadta. Csak a lányok nem érdeklik ezt a kissé fura legényt. Az Úr meghallgatja édesanyja imáit és mivel ő maga nem ér rá, Ágikát (Eszenyi Enikő) küldi maga helyett segítségül, akitől Józsi hamarosan teherbe esik. A falu elöljárói nem akarnak újabb rátóti csodát, és ki akarják közösíteni őt, a legényanya ennek ellenére világra hozza gyermekét…

Az 1910-es évek elején járunk Budapesten. Egy ligeti padon megismerkedik Tóth Manci, a varrónőből lett táncosnő és Csacsinszky Pali banktisztviselő, aki szorgos látogatója az offerumnak. Manci beleszeret Paliba, a fiú azonban egy elvált asszony kegyeit keresi.

Liliomfi életvidám vándorszínész, bohó és jóképű - a női szívek tiprója. Nem csoda, hogy Mariska, Szilvay professzor gyámlánya sem állhat ellen neki; beleszeret a harisnyanadrágos hősszerelmesbe, akit szintén megbabonáz a lány szeplőtlen szépsége és ártatlansága. A jómódú gyámatya azonban saját unokaöccsének szánja nevelt lányát, hogy a vagyon ne aprózódjon. Hőseinkre a félreértések és kalandok sora vár, míg végre kiderül a cseles csepűrágó azonos az unokaöccsel, és a fiatalok végre egymáséi lehetnek.

Legendás komédia a magyar filmkészítés fénykorából - egyszerűen megunhatatlan!

Virág úr, Baba apja, igazi könyvelő, kisember, akit megaláztatás ér: arcul üti a főnök fiatal rokona. Virág úr fellázad, nem megy be a hivatalba, párbajra készül - aztán ráébred, hogy mindez nem neki való, megbocsát a fiatalembernek, aki szerelmes lesz Virág Babába

Mikor mindenki más disszidálna, a hatvanas évek derekán egy kamaszfiú hazatér a hawai inges, rágó- és kólamámorban úszó Amerikából, hogy elterjessze a Rock’n’Roll vírusát Budapesten. A fiatal zenész arról álmodozik, hogy ő lesz a következő Jerry Lee Lewis. Régi barátai azonban nem fogadják vissza, mert a falkavezér immár Röné, a Csókkirály. És ezt még tetézi, hogy szerelme, Vera is új fiúval jár. Mikinek nem marad más választása, mint benevezni a Ki Mit Tud?-ra, hogy mindent elsöprő zenéjével visszahódítsa elvesztett szerelmét és barátait...