vígjáték

A film a legendás zeneszerző, Andrew Lloyd Webber musicalje alapján készült, melyet P.G. Wodehouse Jeeves és Wooster című regénye ihletett meg! Jeeves és Wooster, a két vidám és bohókás fickó ezúttal lakájszerepben tündökölnek, hogy mindannyiunk - és persze a rekeszizmaink - számára felejthetetlen élményt nyújtsanak.

Az ifjú és kissé serencsétlen úriember, Bertie Wooster különös előszeretettel keveredik problémás helyzetekbe, főként ha nőkről van szó. Nos e helyzetekből ki más menthetné ki, mint a minden körülmények között rendíthetetlen nyugalmú inas, Jeeves...

A film a dél-francia Espigoule egy évét mutatja meg. Bolondok és költők faluja ez, ahol méz tölti be a varázsital szerepét, ahol a vadakat megriasztó helikoptereket lelövik, és zsákmányul ejtik, és ahol a politizálás gyakran fajul verekedésbe.

Ted, az első éjszakai szolgálatát teljesítő boy szilveszter éjjelén a Los Angeles-i Mon Signor szállodában hajmeresztő kalandok elé néz. A nászutasok részére fentartott szobában szemrevaló boszorkányok gyülekeznek. Amikor Ted belép a szobába ötven dollárt ígérnek neki, ha az egyik boszorkányt boldoggá teszi. Ezután jegesvödörrel a kezében Ted belép a 404-es szobába. Itt egy feldúlt férfi fogadja fegyvert szegezve rá. Azzal vádolja, hogy viszonya van a feleségével és ezért most lakolnia kell. Hosszas tortúra után sikerül kimenekülnie a szobából. Következő útja a 309-es szobába vezet. Egy maffiózó lakik itt feleségével és két gyermekével. A házaspár szórakozni megy, a két gyereket Tedre bízzák. Ám ő magukra hagyja őket és ettől kezdve elszabadul a pokol. Az elegáns tetőtéri lakosztályt Chester Rush, Hollywood híres komikus sztárja és barátai bérlik. Egy őrült fogadást kötnek, amelyhez szerencsétlen Tednek kell aszisztálnia...

Valahol Észak-Franciaországban egy vidéki út mentén él két szomszéd. Egy gazda és egy irodista. Utálják egymást és életük másból sem áll, mint egymás bosszantásából. Aztán egyszer, egy tettlegességig fajuló összezördülés folyamán rájuk borul egy traktor, s kórházba kerülnek. Az eredmény: mindketten nyaktól lefelé megbénultan, tolószékbe kényszerülnek. Sikertelen öngyilkossági kísérleteik után egymástól függetlenül elhatározzák, hogy személyes zarándoklatba fognak, s bár a sors úgy hozza, hogy a legkevésbé sem keresik egymás társaságát, útjuk során ismét "szomszédok" lesznek. Különös és kiszámíthatatlan Odüsszeiájuk végigvezet Franciaországon, Belgiumon, Hollandián át; végcélja Finnország, ahová kártérítést követelni érkeznek a balesetüket okozó traktort gyártó céghez.

Adamot, a neonáci bajkeverőt 12 hét közmunkára ítélik, melyet egy vidéki egyházi közösségben kell letöltenie, Ivan, a jólelkű, de meglehetősen naiv lelkész irányításával. Adam, aki nem igazán hisz Istenben, annál inkább két öklében, természetesen összetűzésbe kerül Ivannal, aki szerint rossz ember nem létezik, a gonoszság eredendően az ördög műve. Adam elhatározza, hogy megleckézteti a bigott papot, bizonyítás tárgyául ki is pécézi magának a paplak kertjében álló almafát, ám úgy tűnik, a sors újra meg újra keresztülhúzza számítását, s előbb madarakat, majd férgeket küld rá a termésre, végül még villámokkal is megszórja, nem beszélve azokról a rendesen felfegyverkezett bőrfejűekről, akik a papi kúria lakóinak vérét követelik.

Isteni színjáték zajlik Dániában, talán tragikus, de leginkább komikus, melyben elveszett hitek találnak gazdára, cinikus tagadók esnek pofára, és még Hitler is szakállat növeszt, mert az élet olyan, amilyennek látni akarjuk. Az Oscar-díjas Anders Thomas Jensen (Gengszterek fogadója, Zöld hentesek) kultikus filmjében vígan megférnek egymással a morbid poénok és megfontolandó életbölcsességek, mindez olyan hibátlan színészek tolmácsolásában, mint Mads Mikkelsen (Casino Royale), Ulrich Thomsen (Születésnap) és Paprika Steen (Oké!).

Az óvszergyári szürke kis könyvelőt, Francois Pignont a kirúgás réme fenyegeti. Újdonsült szomszédja, Félix Santini azt tanácsolja neki, terjessze el magáról a munkahelyén, hogy a fiúkat szereti. A gyár vezetése majd attól való félelmében, hogy az elbocsátott Pignon szexuális diszkrimináció vádjával beperli őket, eláll szándékától. A könyvelő megfogadja a tanácsot, de persze semmi sem úgy sül el, ahogy tervezték.

Kate és Alex (Catherine Keener és Oliver Platt) Manhattanben él, régi bútorokat vásárol fel és ad el újra. Ki szeretnék bővíteni lakásukat, melyben pattanásaitól szenvedő tinédzser lányukkal (Sarah Steele) élnek, és megveszik a szomszéd lakást. Csak még egy kicsit várni kell, míg az előző lakó, a 91 éves, rozoga Andra (Ann Guilbert) meg nem hal.

Kate és családja egyre jobban megismeri Andrát és unokáit (Rebecca Hall és Amanda Peet). Az ellenszenv, bizalmatlanság, barátság és együttérzés váltakozik közöttük – sok humorral elbeszélve. Az ADNI JÓ a modern életről szól, és közben tele van érzéssel és viccel: így látja a világot az író/rendező Nicole Holofcener (Jóbarátnők).

Nobbynak (Sacha Baron Cohen), a nem kicsit ostoba futballhuligánnak mindene megvan, amire csak egy csóró halászfaluban felnőtt férfi vágyhat: kilenc gyerek és Észak-Anglia legdögösebb csaja (Rebel Wilson). Egyetlen dolog hiányzik a boldogsághoz: a kisöccse, Sebastian (Mark Strong). Amikor 28 év után végre az elveszett testvér nyomára bukkanhat, útnak indul, de fogalma sincs róla, hogy az profi titkos ügynök, akinek leleplezésével veszélybe sodorja az egész emberiséget. A menekülni kénytelen Sebastian rájön, hogy a világ megmentéséhez a világ legnagyobb hülyéjétől kell segítséget kérnie.

Shakespeare híres vígjátékának ezen adaptációját a műértők különösen élvezni fogják, mert a főbb szerepeket az 1990-es évek brit színpadi előadóművészeinek színe-java alakítja. Közéjük tartozik Emma CROFT, James FOX, Cyril CUSACK és Celia BANNERMAN.

Az eredeti műhöz híven ezt a feldolgozást is személycserék, s a szerelem esetlen megvallása teszi igazán nevettetővé.