krimi / vígjáték

Egy kétezer éve, Magyarországon elrejtett római kincset hajszol három különleges kincsvadász csapat. A szupertechnikával felszerelt külföldi műkincscsempészek (Oszter Sándor, Mucsi Zoltán, Balogh Ádám), a lecsúszott biztonsági őrökből verbuválódott agresszív és primitív szerencsevadászok (Kovács Lajos, Scherer Péter, Kiss József), és azok a hőseink, akik között megtalálható az ógörög-latin szakos bölcsészhallgató (Görög László), a kiugrott fiúzenekar-tag (Steiner Kristóf) és Héraklész. Ezen kívül sok karakter színesíti a cselekményt, akik így-vagy úgy belebonyolódnak a kincsért folyó harcba (Jáksó László, Nagy Feró, Csuja Imre stb.).
Hőseink keresztül-kasul bejárják Magyarországot, és közben a cselekmény szálai is találkoznak, átszövik egymást. A mesés kincs nyomára két tárgy vezet, egy barbár fejedelem palástja és egy római centurió naplója.
A biztonsági őrök Balog Tibi, egy kirúgott rendőr vezetésével, egy leselejtezett páncélautóval Balaton felé veszik az irányt (tévesen). Náluk van a napló szövegét tartalmazó pergamentekercs, amit a Történeti Múzeumból loptak el. Problémamegoldó képességük csekély, vagyis lépten-nyomon lövöldözni kezdenek. Kiváltképp titkos fegyverük, Pszichó (Bitskey Lukács), aki egy szót sem szól egész film alatt, és még a társai is félnek tőle.
A profi műkincscsempészek birtokolják a másik útjelzőt, a palástot. Megbízójuk, egy angol műkincskereskedő. Mozgó bázisuk egy kamion, amelynek a hátsó, tanker részében kialakított multimédia-központ a legfőbb támaszuk. Műholdas kapcsolat, lehallgatás, nyomkövetés számukra nem probléma. Mivel azonban a dákok útvonalát követik végig Magyarországon éppen a csúcstechnika válik feleslegessé.
Tézeusz, Orfeusz, Héraklész – az Argo fantázianevű kopott kisbuszban – és a hozzájuk csapódott újságírónő nem rendelkezik nyomravezető tárggyal, viszont velük van a tudás. Náluk a gyakorlati érzék teljes hiánya okoz fennakadásokat, illetve az újságírónő, akivel a fiúk enyhén szólva nehezen találják a hangot.
Árpa Attila első filmje szórakoztató, fordulatos, pörgős, látványos. Amolyan vérbeli suttyófilm.

Egy kétezer éve, Magyarországon elrejtett római kincset hajszol három különleges kincsvadász csapat. A szupertechnikával felszerelt külföldi műkincscsempészek (Oszter Sándor, Mucsi Zoltán, Balogh Ádám), a lecsúszott biztonsági őrökből verbuválódott agresszív és primitív szerencsevadászok (Kovács Lajos, Scherer Péter, Kiss József), és azok a hőseink, akik között megtalálható az ógörög-latin szakos bölcsészhallgató (Görög László), a kiugrott fiúzenekar-tag (Steiner Kristóf) és Héraklész. Ezen kívül sok karakter színesíti a cselekményt, akik így-vagy úgy belebonyolódnak a kincsért folyó harcba (Jáksó László, Nagy Feró, Csuja Imre stb.).
Hőseink keresztül-kasul bejárják Magyarországot, és közben a cselekmény szálai is találkoznak, átszövik egymást. A mesés kincs nyomára két tárgy vezet, egy barbár fejedelem palástja és egy római centurió naplója.
A biztonsági őrök Balog Tibi, egy kirúgott rendőr vezetésével, egy leselejtezett páncélautóval Balaton felé veszik az irányt (tévesen). Náluk van a napló szövegét tartalmazó pergamentekercs, amit a Történeti Múzeumból loptak el. Problémamegoldó képességük csekély, vagyis lépten-nyomon lövöldözni kezdenek. Kiváltképp titkos fegyverük, Pszichó (Bitskey Lukács), aki egy szót sem szól egész film alatt, és még a társai is félnek tőle.
A profi műkincscsempészek birtokolják a másik útjelzőt, a palástot. Megbízójuk, egy angol műkincskereskedő. Mozgó bázisuk egy kamion, amelynek a hátsó, tanker részében kialakított multimédia-központ a legfőbb támaszuk. Műholdas kapcsolat, lehallgatás, nyomkövetés számukra nem probléma. Mivel azonban a dákok útvonalát követik végig Magyarországon éppen a csúcstechnika válik feleslegessé.
Tézeusz, Orfeusz, Héraklész – az Argo fantázianevű kopott kisbuszban – és a hozzájuk csapódott újságírónő nem rendelkezik nyomravezető tárggyal, viszont velük van a tudás. Náluk a gyakorlati érzék teljes hiánya okoz fennakadásokat, illetve az újságírónő, akivel a fiúk enyhén szólva nehezen találják a hangot.
Árpa Attila első filmje szórakoztató, fordulatos, pörgős, látványos. Amolyan vérbeli suttyófilm.

Extrák

Árpa Attila rendezői kommentárja

Ötvös Csöpi segítségére indul Kardos doktornak, mikor tanácstalanul szemléli a magyar kriminalisztika legnagyobb kábítószeres bűnügyét. Csöpi kis barátjával együtt lerántja a leplet a drogcsempész banda tevékenységéről; s követik a drogcsempészeket Görögországtól Münchenig. Végig kísérve útjukat, bűnügyek, kalandos és humoros helyzetek részeseivé válunk.

Röpködnek a gyilkos poénok és a gyilkosabbnál gyilkosabb pofonok.

A munkásszármazású Emil (Keres Emil) és grófkisasszony Hédi (Földi Teri) egy lakótelepi panelban élik izgalom és változás nélküli életüket már ötven éve. Emil egy szép napon elindul: maga mögött hagyja a behajtóktól fenyegetett lakását és kirabolja az első útjába kerülő postát.

A vidéki nyomozópáros: Ági (Schell Judit) és Andor (Schmied Zoltán) felfigyel a következő benzinkút-rablásra. Közös munkájukat nehezíti a magánéletük válsága, kapcsolatuk ugyanis Andor félrelépésétől szenved. A rendőröknek nem sikerül a briliáns csapda: Hédi nem bizonyul jó csalinak, nem adja fel szerelmét.

A Vérdíjas Nyugdíjasok (ahogyan a média nevezi őket) együtt menekülnek a rendőrök elől, és bepótolnak mindent elvesztegetett, néma életükből: vásárlás, éttermi vacsora, ékszerek - és szálloda.

Kapitány Iván új filmje, a Kútfejek lendületes mozi egy életunt reklámguru nehéz napjáról, aki a sors fintora folytán túszul esik egy benzinkútrablásnál. Fogolytársainál csak az őket sakkban tartó bűnözők a lököttebbek, így aztán sosem lehet tudni, hogy épp kinél van a pisztoly, és hogy egyáltalán elsül-e? Nem mindenki az, akinek mondja magát, zajlik a focivébé, feltűnik egy titokzatos dolgokkal teli konténer, és a végén még az amerikai elnök is képbe kerül... Fergeteges akcióvígjáték egy eszement túszejtő túráról, ahol mindenki átver mindenkit, és ahol a nyolcadik utas a benzinkutas.

Hősünk, a halál torkából visszatért ex-rendőr (Csuja Imre – Üvegtigris 1-2., Valami Amerika 2.) két nap haladékot kap arra, hogy az alvilági kapcsolatokkal rendelkező műkincskereskedőnek (Szervét Tibor – Valami Amerika 1-2.) visszafizesse tartozását. Pénzhajhászás helyett - spirituális beállítottságú barátai segítségével - webkamerát szerel fel egy elhagyatott, állítólag kísértetek járta vidéki iskola pincéjében, hogy aztán otthonról, az interneten keresztül figyelhessék a szellemeket.

De szellemek helyett egy emberrablás tanúi lesznek, Lajos pedig megérzi: eljött végre az idő, hogy egyszer végre átlépje saját árnyékát, a pancserek közül átálljon a túloldalra és győzzön. Ráveszi barátait, hogy szöktessék ki a túszt, és kaparintsák meg a váltságdíjat is. Ám a biztosnak tűnő terv végzetesen félresiklik...

A kalandos bűnügyi film egy – a Tihanyi Apátság múzeumából – elrabolt, görög eredetű aranyszobor körül bonyolódik. Ez után nyomoz a hiú és kétbalkezes Kardos doktor és a lefokozott, de tehetséges, bravúrosan nyomozó Ötvös Csöpi. A balatoni főidényben épp vitorlásverseny zajlik. Ide, a versenyhez vezetnek a nyomozás szálai. Kardos doktor melléfogásai ellenére, a vízen, a levegőben, és a szárazföldön végrehajtott üldözési jelenetei után Ötvös Csöpi végül – a fagylaltos unokájának közreműködésével – felgöngyölíti az ügyet.