krimi / vígjáték

Egy kétezer éve, Magyarországon elrejtett római kincset hajszol három különleges kincsvadász csapat. A szupertechnikával felszerelt külföldi műkincscsempészek (Oszter Sándor, Mucsi Zoltán, Balogh Ádám), a lecsúszott biztonsági őrökből verbuválódott agresszív és primitív szerencsevadászok (Kovács Lajos, Scherer Péter, Kiss József), és azok a hőseink, akik között megtalálható az ógörög-latin szakos bölcsészhallgató (Görög László), a kiugrott fiúzenekar-tag (Steiner Kristóf) és Héraklész. Ezen kívül sok karakter színesíti a cselekményt, akik így-vagy úgy belebonyolódnak a kincsért folyó harcba (Jáksó László, Nagy Feró, Csuja Imre stb.).
Hőseink keresztül-kasul bejárják Magyarországot, és közben a cselekmény szálai is találkoznak, átszövik egymást. A mesés kincs nyomára két tárgy vezet, egy barbár fejedelem palástja és egy római centurió naplója.
A biztonsági őrök Balog Tibi, egy kirúgott rendőr vezetésével, egy leselejtezett páncélautóval Balaton felé veszik az irányt (tévesen). Náluk van a napló szövegét tartalmazó pergamentekercs, amit a Történeti Múzeumból loptak el. Problémamegoldó képességük csekély, vagyis lépten-nyomon lövöldözni kezdenek. Kiváltképp titkos fegyverük, Pszichó (Bitskey Lukács), aki egy szót sem szól egész film alatt, és még a társai is félnek tőle.
A profi műkincscsempészek birtokolják a másik útjelzőt, a palástot. Megbízójuk, egy angol műkincskereskedő. Mozgó bázisuk egy kamion, amelynek a hátsó, tanker részében kialakított multimédia-központ a legfőbb támaszuk. Műholdas kapcsolat, lehallgatás, nyomkövetés számukra nem probléma. Mivel azonban a dákok útvonalát követik végig Magyarországon éppen a csúcstechnika válik feleslegessé.
Tézeusz, Orfeusz, Héraklész – az Argo fantázianevű kopott kisbuszban – és a hozzájuk csapódott újságírónő nem rendelkezik nyomravezető tárggyal, viszont velük van a tudás. Náluk a gyakorlati érzék teljes hiánya okoz fennakadásokat, illetve az újságírónő, akivel a fiúk enyhén szólva nehezen találják a hangot.
Árpa Attila első filmje szórakoztató, fordulatos, pörgős, látványos. Amolyan vérbeli suttyófilm.

Ötvös Csöpi (Bujtor István) és főnöke, a pancser Kardos doktor (Kern András) második balatoni nyomozása egy, a 2. világháborúban a tóba zuhant repülő rakománya körül bonyolódik. A halott német pilóta lánya fölhívja a füredi rendőrséget, hogy apja annak idején nem lopta ki Magyarországról, hanem elrejtette a koronakincseket, s ő átadná a hely térképét. A beszélgetést egy bűnbanda lehallgatja, a nőt elrabolják, megszerzik a rajzot, s még Csöpit is foglyul ejtik. Az utánozhatatlan romantikájú motívumokon túl (a magyar rendőr, vitorlásverseny, autós üldözések) Bujtor ehhez a filmhez nyerte meg a legtöbb közkedvelt sztárt (Djoko Rosíć, Koncz Gábor, Bodrogi Gyula, Bánhidi László, Zenthe Ferenc, Székhelyi József)..

Ötvös Csöpi segítségére indul Kardos doktornak, mikor tanácstalanul szemléli a magyar kriminalisztika legnagyobb kábítószeres bűnügyét. Csöpi kis barátjával együtt lerántja a leplet a drogcsempész banda tevékenységéről; s követik a drogcsempészeket Görögországtól Münchenig. Végig kísérve útjukat, bűnügyek, kalandos és humoros helyzetek részeseivé válunk.

Röpködnek a gyilkos poénok és a gyilkosabbnál gyilkosabb pofonok.

Milán (Ötvös András) a félig horvát, félig magyar srác a horvát seregből dezertálva 1992-ben, a délszláv háború második évében szökik át Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez magának munkát. Két állandó társa Kis Tamás (Keresztes Tamás), a mentőautó sofőrje és Fék doktor (Rába Roland), a háromfős éjszakai rohammentő csapat főnöke. A lelkes és lelkiismeretes ápolófiút hidegzuhanyként éri, mikor kiderül, hogy társai válogatnak a betegek között. Miközben életeket mentenek meg, időnként hagyják meghalni az időseket és a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket, sőt még az is előfordul, hogy siettetik a halálukat. Milán számára kiderül, hogy a mentőautó hátuljában zajló illegális eutanáziáknak van üzleti oldala is. A pénzre neki is szüksége van, mert ki akarja szabadítani a szarajevói ostromgyűrűben rekedt bosnyák menyasszonyát, ezért alkut köt társaival. A bűnbe és a borzalmakba fokozatosan sodródik bele. Úgy válik gyakorlott mentőssé, és éli át az életmentés euforikus pillanatait, hogy közben a halál számtalan arcát is megismeri.

A munkásszármazású Emil (Keres Emil) és grófkisasszony Hédi (Földi Teri) egy lakótelepi panelban élik izgalom és változás nélküli életüket már ötven éve. Emil egy szép napon elindul: maga mögött hagyja a behajtóktól fenyegetett lakását és kirabolja az első útjába kerülő postát.

A vidéki nyomozópáros: Ági (Schell Judit) és Andor (Schmied Zoltán) felfigyel a következő benzinkút-rablásra. Közös munkájukat nehezíti a magánéletük válsága, kapcsolatuk ugyanis Andor félrelépésétől szenved. A rendőröknek nem sikerül a briliáns csapda: Hédi nem bizonyul jó csalinak, nem adja fel szerelmét.

A Vérdíjas Nyugdíjasok (ahogyan a média nevezi őket) együtt menekülnek a rendőrök elől, és bepótolnak mindent elvesztegetett, néma életükből: vásárlás, éttermi vacsora, ékszerek - és szálloda.

Kapitány Iván új filmje, a Kútfejek lendületes mozi egy életunt reklámguru nehéz napjáról, aki a sors fintora folytán túszul esik egy benzinkútrablásnál. Fogolytársainál csak az őket sakkban tartó bűnözők a lököttebbek, így aztán sosem lehet tudni, hogy épp kinél van a pisztoly, és hogy egyáltalán elsül-e? Nem mindenki az, akinek mondja magát, zajlik a focivébé, feltűnik egy titokzatos dolgokkal teli konténer, és a végén még az amerikai elnök is képbe kerül... Fergeteges akcióvígjáték egy eszement túszejtő túráról, ahol mindenki átver mindenkit, és ahol a nyolcadik utas a benzinkutas.

Dr. Otto Klauberg professzor az őrült-zseni, „Pestis-XX” nevű ampulláival világuralomra akar törni. Arra azonban legkevésbé sem számít, hogy az első számú magyar titkosügynökkel, Menő Fejjel találja szembe magát, aki – többek között – a professzor lányának, Évának csapja a szelet…

James Bond – magyar módra. Hogy Magyarországon milyen formában képzelték el a szuperhőst, arról Révész György filmje kiváló képet nyújt. Tulajdonképpen paródiáról van szó, „krimi – sok ironóiával”, mégis érezzük benne a magyar mentalitást, a keserédes életszemléletet…

Zene: Szörényi Levente és az Illés zenekar