háborús / dráma

A film ítélet azok hallgatása felett, akik tudtak a borzalmakról, mégsem törték meg a csendet... pedig megtehették volna…

Két rendszer: a náci gépezet...A Vatikán és a szövetséges diplomácia.
Két férfi belülről veszi fel a küzdelmet...

Az egyik oldalon a civil életben kémikus végzettségű Kurt Gerstein SS tiszt.

Ő látta el a táborokat Cyklon B-vel, miközben saját és családja életének kockáztatásával próbálta leleplezni a tudomására jutott bűnöket, melyekről értesítette a szövetségeseket, a pápát, a németeket és templomaikat...

A másik oldalon az ifjú jezsuita, Ricardo, a kegyetlenséggel akár életük árán is szembeszálló papságot képviselő kitalált figura... Sokan voltak ilyen bátrak, köztük ismert és névtelen papok, akik nem tudtak belenyugodni feletteseik cinkos hallgatásába...

Chris Kyle (Bradley Cooper) feladata az, hogy megvédje bajtársait, miközben ő a lázadók egyik legfőbb célpontja. A nyilvánvaló veszély és a hátra hagyott családjára nehezedő nyomás ellenére Chris négy lélekölő bevetésen is részt vesz Irakban, ahol magáévá teszi a SEAL „senkit sem hagyunk hátra” hitvallását. De feleségéhez, Tayához (Sienna Miller) és gyerekeihez hazatérve Chris arra döbben rá, hogy a háború az, amit nem képes hátrahagyni.

1979 májusában, több mint három év nehézségekkel teli forgatás
és utómunka után Francis Ford Coppola a Cannes-i Filmfesztiválon lerántotta
a leplet legújabb, a botrányok és problémák miatt óriási sajtóvisszhangot kapott
filmjéről. Az Apokalipszis most a fesztiválon még csak munkakópiaként,
nem a végleges formájában vett részt, ennek ellenére - a német Bádogdobbal
megosztva - elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Pálmát, majd nem sokkal később
nyolc Oscar®-díjra is jelölték minden idők egyik legvéresebb háborúellenes filmjét.

22 évvel később a helyszín ismét Cannes. Francis Ford
Coppola újra az Apokalipszis most című filmjét mutatja be, de most
már a végleges változatot, amelyet az eredeti nyers felvételekből az alapoktól
kezdve vágott és szerkesztett át, valamint bővített ki, mintegy 49 percnyi korábban
nem látott jelenettel! Az új változatot állva tapsolta meg a közönség, és a
kritika csak szuperlatívuszokban beszélt Coppola immár tökéletes eposzáról!

- Ez az új, végleges változat - mondja Coppola
- szexibb, viccesebbm sokkal bizarrabb, romantikusabb és kritikusabb, mint
az előző verzió. Az újra vágott film ugyanarról szól, mint a régi, csak amit
mond, azt jobban mondja el, részletesebben és az egyes témák sokkal karakteresebbek
lettek.

Az Apokalipszis most története a vietnami háború idején
játszódik. Willard kapitány a saigoni CIA-tól azt a különleges megbízatást
kapja, hogy a háború hatására nyilvánvalóan megőrült - korábban zseniális hadvezérként
operáló - ezredest likvidáljon.

Látnia kell, mint válik a vietnámi háború szándékos vagy
félelem szülte gyilkolássá. Feladata könnyen az életébe kerülhet Az ellenséges
területeken keresztül el kell jutnia a kambodzsai határhoz, ahol már hosszú
ideje él a hegyekben egy "zöldsapkás" ezredes, Kurtz, aki az őt istenként
tisztelő bennszülöttekből magánhadsereget szervezett, s esztelen vérengzésekkel
tölti napjait.

Willard útja felfelé a folyón, a háborús területen
keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálomhoz hasonlít. Küldetése:
megsemmisítés tekintet nélkül a körülményekre. A kérdés: vajon ő megússza-e
a háború szürreális világát anélkül, hogy elveszítené emberi mivoltát...

Az Apokalipszis most egy több mint három órás utazás, olyan,
mint egy kábítószeres rémálom, amelyet egy őrült tempóban száguldó hullámvasúton
élünk át.

1979 májusában, több mint három év nehézségekkel teli forgatás
és utómunka után Francis Ford Coppola a Cannes-i Filmfesztiválon lerántotta
a leplet legújabb, a botrányok és problémák miatt óriási sajtóvisszhangot kapott
filmjéről. Az Apokalipszis most a fesztiválon még csak munkakópiaként,
nem a végleges formájában vett részt, ennek ellenére - a német Bádogdobbal
megosztva - elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Pálmát, majd nem sokkal később
nyolc Oscar®-díjra is jelölték minden idők egyik legvéresebb háborúellenes filmjét.

22 évvel később a helyszín ismét Cannes. Francis Ford
Coppola újra az Apokalipszis most című filmjét mutatja be, de most
már a végleges változatot, amelyet az eredeti nyers felvételekből az alapoktól
kezdve vágott és szerkesztett át, valamint bővített ki, mintegy 49 percnyi korábban
nem látott jelenettel! Az új változatot állva tapsolta meg a közönség, és a
kritika csak szuperlatívuszokban beszélt Coppola immár tökéletes eposzáról!

- Ez az új, végleges változat - mondja Coppola
- szexibb, viccesebbm sokkal bizarrabb, romantikusabb és kritikusabb, mint
az előző verzió. Az újra vágott film ugyanarról szól, mint a régi, csak amit
mond, azt jobban mondja el, részletesebben és az egyes témák sokkal karakteresebbek
lettek.

Az Apokalipszis most története a vietnami háború idején
játszódik. Willard kapitány a saigoni CIA-tól azt a különleges megbízatást
kapja, hogy a háború hatására nyilvánvalóan megőrült - korábban zseniális hadvezérként
operáló - ezredest likvidáljon.

Látnia kell, mint válik a vietnámi háború szándékos vagy
félelem szülte gyilkolássá. Feladata könnyen az életébe kerülhet Az ellenséges
területeken keresztül el kell jutnia a kambodzsai határhoz, ahol már hosszú
ideje él a hegyekben egy "zöldsapkás" ezredes, Kurtz, aki az őt istenként
tisztelő bennszülöttekből magánhadsereget szervezett, s esztelen vérengzésekkel
tölti napjait.

Willard útja felfelé a folyón, a háborús területen
keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálomhoz hasonlít. Küldetése:
megsemmisítés tekintet nélkül a körülményekre. A kérdés: vajon ő megússza-e
a háború szürreális világát anélkül, hogy elveszítené emberi mivoltát...

Az Apokalipszis most egy több mint három órás utazás, olyan,
mint egy kábítószeres rémálom, amelyet egy őrült tempóban száguldó hullámvasúton
élünk át.

Világszerte jelenleg több mint 300 ezer gyermek szolgál hadseregben. Az ártatlanság hangjai, melyet a Film Week „az év egyik legjobb filmjé”-nek nevezett, egy 11 éves salvadori fiú igaz történeten alapul, kinek otthona harctérré változik a polgárháború sújtotta Salvadorban.

Az Üzenet a palackban rendezőjének filmjét számos nemzetközi fesztiválon - köztük a Berlinin - díjazták, és megválasztották a 2005-ös év mexikói Oscar-nevezésének.

Az Öböl-háború poklában Nathaniel Serling ezredes végzetes hibát követ el - egy zűrzavaros éjszakai tankcsatában saját katonái ellen ad ki tűzparancsot. Azonnal lefokozzák, irodai munkára rendelik és a kitüntetési rutinügyeket bízzák rá.

Ám egy hősi halott Hűség éremérmének aktáit kitöltve Serling valami furcsaságra bukkan. Egyre mélyebbre és mélyebbre ássa magát a részletekbe, mert a kitüntetendő tiszt emberei egymásnak ellentmondó vallomásokat tesznek arról, mi történt a kapitányuk életét követelő akció során. Titkolnak valamit, vagy fedeznek valakit. De ki vagy mi lehet az?

Az Öböl-háborúban megtörtént valóságos eseményeket feldolgozó film rendezője Edward Zwick otthonosan mozog a monumentális filmalkotások készítésében. Nevéhez fűződnek - többek közt - a Szenvedélyek viharában, Az utolsó szamuráj és Az 54. hadtest című filmek is.

1943-ban a némtek megszállják Rómát, a Vatikán függetlenségét viszont kénytelenek tiszteletben tartani. A Gestapo római parancsnokságának vezetője, Herbert Kappler ezredes (Christopher Plummer) vastag fehér vonalat mázoltat fel kijelölve az egyházi állam határait. Hugh OFlaherty (Gregory Peck) az ír származású pap diplomáciai mentességét felhasználva mindent megtesz azért, hogy a Rómába szökött szövetséges katonákat elrejtse a nácik elől. Kappler ezredes parancsot ad a pap elfogatására és azonnali megölésére, amint az elhagyja a Vatikán falait. OFlaherty viszont vakmerő sportot űz a nácik éberségének kijátszásából...

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Kathryn Bigelow (Holtpont, Strange Days – A Halál napja) 6 Oscar-díjat nyert drámája kíméletlenül őszinte portrét fest a háború lélekpusztító és addiktív jellegéről. A főszerepben az eddig ismeretlen Jeremy Renner meggyőző játékát láthatjuk, aki mellett feltűnik Ralph Fiennes, David Morse és Guy Pearce is.

Bruno apját, a magas rangú katonatisztet új állomáshelyre vezénylik. A naiv, 8 éves fiú unatkozik új otthonában, és - nem törődve anyja kérésével - elindul, hogy felfedezze a környéket. Kalandozásai során megismerkedik egy hasonló korú kisfiúval, akin mindig csíkos pizsama van és a drótkerítés másik oldalán lakik. Hamarosan összebarátkoznak...

A II. világháború alatt játszódó, szívbemarkoló film John Boyne bestseller regénye alapján készült.

Wolfgang Petersen neve A tengeralattjáróval, a
modernkori német filmgyártás mai napig talán legismertebb alkotásával robbant
be a köztudatba, azóta pedig immár hollywoodi rendezőként tartják számon, de –
valljuk be – eddigi legjelentősebb filmjének színvonalát mostanáig nem volt képes
megismételni.

A tengeralattjáró bátor vállalkozásnak számított,
hiszen Németországban, alig több mint három évtizeddel a második világháború
befejezése után filmet forgatni egy német tengeralattjáró legénységéről, bizony
nem más, mint pengeélen táncolás. Petersen filmje egyike az első próbálkozásoknak,
amely német szemszögből próbálja bemutatni a háború emberi oldalát, és képes
hősöket avatni anélkül, hogy az eszmét, amelyért harcoltak bármilyen szinten
is elfogadhatónak mutatná be.

„A dicsőség ösvénye a sírba vezet” – Thomas Gray híres verssora a háborúk egyik legfőbb veszélyét jelentő becsvágyról saját pályáján is intő tanulságként szolgált a fiatal Stanley Kubricknak, aki saját gyártású film noirjai után (A gyilkos csókja, A gyilkosság) máris egy hollywoodi filmcég megbízásában forgathatta le komoly költségvetésből és nemzetközi sztárokkal (Kirk Douglas, Adolphe Menjou) első nagy sikerű művét. A film alapjául szolgáló regényt gyermekkori olvasmányai közül választotta: főhőse egy védőügyvédből lett francia ezredes, aki az első világháború lövészárkainak poklában úgy dönt, visszatér eredeti szakmájához és egy hadbírósági tárgyaláson vállalja három katonája védelmét, akiket egy reménytelen támadás kudarcát követően feletteseik gyávaság vádjával kívánnak kivégző-osztag elé állítani – hogy példát statuáljanak a valódi bűnös felelősségre vonása helyett.

1942, Párizs. Edmond Batignole (Gérard Jugnot) visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon (Jules Sitruk) kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...

Az 1950-es évek elején járunk. Egy közép-vietnámi rizstermesztő
falucskában az élet ugyanúgy zajlik, mint évszázadokkal azelőtt. A falu lakói
szinte semmit nem éreznek abból, hogy közel hetven éve a franciák hatalmas gyarmatbirodalmának
részét képezik. Vietnám földműveseinek szemében egyedül a földnek van csak jelentősége
- az idő feltartóztathatatlanul halad tovább, vetések és betakarítások váltják
egymást évszázadok óta és ha a falu népén múlik, így lesz ez még évszázadokig.

A falu idilli életét élvező gyermekek között ott van Le
Ly is, aki kislányként még nem sejti, hogy közel negyven éven keresztül
csak az élet viharos oldalán állhat majd és szülőhelye évszázados nyugalmát
is hamarosan feldúlja majd a háború...

Oliver Stone Vietnám-trilógiájának harmadik része (A
szakasz és a Született július negyedikén után) ezúttal a vietnámi
nép szemszögéből mutatja be a háború borzalmait.

Katherine Powell ezredes (az Oscar®-díjas* Helen Mirren) egy kenyai terroristák ellen indított akciót vezet, ám a tervezett dróntámadás komoly veszélybe kerül, mikor egy fiatal lány jelenik meg a gyilkos zónában. Az így felmerülő morális, politikai és személyes dilemmák egészen a legfelsőbb körökig viszik az akció sorsát ebben a lebilincselő thrillerben, amely könyörtelenül lerántja a leplet a modern hadviselés embertelenségéről.

A második világháborúban a szövetségesek egyik kulcsfontosságú bevetése során lelövik az amerikai pilóta, Ted gépét a németek által megszállt Belgium területe felett. Egy náci kollaboráns fia találja meg, és ahelyett, hogy kiszolgáltatná a sérült katonát a németeknek, a francia ellenállás, a Maquis segítségével biztonságos rejtekhelyre viszi. Ted állapota lassan javul. Megismeri segítõit és beleszeret a gyönyörû Claire-be, annak a férfinek a feleségébe, aki egyedüliként képes kijuttatni Tedet a németek által megszállt területrõl…

Ted és Claire kapcsolata azonban nemcsak egy ember életét teszi kockára, hanem a második világháború kimenetelére is komoly hatással lehet…

1941-et írunk, a kelet-európai zsidók tömegeit hurcolják el és mészárolják le a náci betolakodók. Miután sikerrel megmenekülnek a biztos halálból, három fivér (Daniel Craig, Liev Schreiber és Jamie Bell alakításában) abban a sűrű erdőben keres menedéket, melyet gyerekkoruk óta úgy ismernek, mint a tenyerüket. Hamarosan elkeseredett harc veszi kezdetét, mely kezdetben pusztán a túlélésről szól, ám ahogy egyre többen és többen csatlakoznak hozzájuk rejtekhelyükön, a fivérek rádöbbennek, hogy ezrek életének megmentésével elhunyt szeretteikért állnak bosszút.

Az Ellenállók rendkívüli történetet a családról, a becsületről, a kitartásról és a megváltásról, melyet remek színészi alakítások és Edward Zwick (Véres gyémánt, Az utolsó szamuráj) kiváló rendezése erősít.

1942-t írunk, és a nácik a halál ösvényét vágják Oroszország testén keresztül.

Sztálingrád polgárai Hruscsov vezetésével bátor ellenállást tanúsítanak, melynek új lendületet adnak a helyi hős, Vaszilij Zajcev hőstettei. A kitűnő mesterlövész Zajcev tetteiről legendák szólnak - hála a propagandának, melyet Vaszilij legjobb barátja, egy Danyilov nevű politikai tiszt gyárt.

A németek Sztálingrádba küldik legjobb mesterlövészüket, König őrnagyot, hogy megállítsa Vaszilijt. Amikor mind Vaszilij mind pedig Danyilov beleszeretnek egy gyönyörű katonalányba, Danilov cserbenhagyja barátját, és Vaszilijnak egyedül kell szembenéznie német ellenfelével.

A város lángol, Vaszilij és König pedig ravasz macska-egér játékba kezdenek, megvívják saját háborújukat a bátorságért, becsületért és hazáért.

Nem sokkal a Pearl Harbor-t ért támadás után a csupa texas-iakból álló 141. ezredet bekerítették a náci csapatok a Vosges-i erdőben 1944 októberében. Megsegítésükre a szövetségesek a japán-amerikaiakból álló 442. hadosztályt küldték. Óriási túlerővel szemben a hős alakulat katonái áttörtek a német vonalakon, de az ár, amit fizettek ezért szörnyű volt. A japán-amerikaiak közül több mint nyolcszázan áldozták életüket azért, hogy megmentsenek 211 katonát, abban az öldöklő küzdelemben, amit a második világháború tíz leghíresebb csatája között tartanak számon.

Andrej Szokolov a náci Németországgal vívott háborúban elvesztette feleségét és gyermekeit, de ő maga túlélte a koncentrációs tábor borzalmait is. A tábor felszabadítása után a Vörös Hadsereg soraiban vonul be Berlinbe. A sors azonban újabb próba elé állítja: fia, Anatolij haláláról a Dicsőség Napján kap hírt. Bár úgy tűnik, mindent elveszített, ami az élethez kötötte, Andrej mégis megőrzi emberi méltóságát és jóságát, és pártfogásába vesz egy árva kisfiút.