háborús / dráma

Waters főhadnagy az amerikai elit tengerészgyalogos-kommandó, a SEAL obsitosa.

Megszokta, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, zokszó nélkül veszi tudomásul azt is, amikor ismét szolgálatba szólítják, hogy segítsen a háború sújtotta Nigériából kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat.

De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Már maga sem tudja, helye-e, ha gondolkodás nélkül engedelmeskedik. Kendricks doktor falusi menekültszállót vezetett, és nem hajlandó elhagyni védenceit, akik nem követhetnék Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy inkább egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba.

Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi. Waters főhadnagy egyre nagyobb veszélyben van: nemcsak az életét (és mások életét) kell megmentenie, hanem egyre kevésbé képes nemet mondani, ha a szép doktornő újabb parancsmegtagadásra próbálja rávenni...

Németország 1942. A Hitler-rezsim politikai és katonai hatalma csúcsán van. A berlini Wedding munkáskörnyékről származó 17 éves Friedrich Weimer kiváló bokszoló. Tehetsége megnyitja előtte a Birodalom jövendő elitjét képző, politikai oktatási intézmény a Napola Allenstein kapuit. Friedrich ebben élete nagy lehetőségét látja, hogy megszabaduljon osztálya korlátjaitól. Szülei akarata ellenére jelentkezik a neves iskolába. E számára idegen világban, melyben a nemzeti szocialista képzés és rend uralkodik, kemény konkurenciaharcra és váratlan bajtársiasságra talál egyszerre. Egy szökött hadifoglyok elleni szörnyű bevetés és az egyre mélyülő barátsága a csendes és okos Albrecht Steinnel választás elé állítják Friedrichet mely egyúttal fiatalsága végét is jelenti.

A Nézz az égre ragyogó romantikus háborús film igazi sztárszereposztással! Az 1930-as években járunk. Gilda Bessé, akit az Oscar®-díjas Charlize Theron alakít, párizsi lakását egy írországi tanárral, Guy Malyonnal (Stuart Townsend) és egy spanyol emigráns lánnyal, Miával (az Oscar®-díjas Penélope Cruz) osztja meg. Miközben a világ feltartóztathatatlanul sodródik a háború felé, Gilda tovább habzsolja az életet, és csak a fényképészi karrierje érdekli, Guy és Mia viszont úgy érzik, erkölcsi kötelességük harcolniuk a fasizmus ellen. A második világháború elválasztja a három jó barátot – de vajon örökre-e?

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket.

1914-ben az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának, végigszenvedi
a katonaélet minden megpróbáltatását, köztük egy szadista tiszt kiképzését is.
A történet végén elesik, mégpedig egy olyan napon, amikor a hivatalos hadijelentés
szerint "nyugaton a helyzet változatlan"...

Az Oscar-díjas Angelina Jolie a rendezője és a producere ennek a nagyszabású drámának, amely Louis "Louie" Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Louie két társával együtt túléli egy repülőgép lezuhanását a második világháborúban, és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek.

Roberto Rossellini, a neves olasz rendező filmje a neorealizmus kiemelkedő alkotása lett, emellett az 1946-os Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját is.

Róma német megszállása idején az ellenállás egyik irányítója, a mérnök Manfredi a Gestapo elől menekülve Francesco és terhes menyasszonya lakásában lel ideiglenes menedékre. Egy katolikus papot, Don Pietrót kér meg arra, hogy az ellenállás számára összegyűlt pénzösszeget juttassa el a szintén a megszállók ellen küzdő társaihoz. Ám a németek letartóztatják Francescót, menyasszonyát pedig agyonlövik a nyílt utcán. Manfredi ezt követően a kábítószer rabjává vált szeretőjétől kér segítséget, a lány azonban kapcsolatban áll a Gestapóval...

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

Egy ellentmondásos hős századunk történelmének legsötétebb korszakában: Oskar Schindler vérbeli üzletember, aki csak a saját érdekét nézi. A nácizmus előretörésében is csupán üzleti lehetőségeinek kiteljesedését látja és hamar rájön, hogy jót tesz vállalkozásának, ha belép a náci pártba.

Jól számított. Gyárai egyre több megrendelést kapnak Hitler hadseregétől és mivel egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki vezető nácikkal, lehetőséget kap arra is, hogy krakkói gyárában munkabér fizetése nélkül alkalmazza zsidók százait.

Schindler azonban lassan szembesül a ténnyel, hogy a rendszer, amelyet kiszolgál és amelynek hasznát élvezi egy embertelen, gyilkos rendszer, amely ártatlanokat küld a halálba. Schindler, a hidegen számító üzletember rádöbben, hogy hatalom van a kezében: emberi sorsokról dönthet, élet és halál ura. Ha sikerül ügyes politikával elhitetnie a nácikkal, hogy továbbra is lojális velük szemben és szüksége van a nála dolgozó zsidók munkájára, legalább annyit elérhet, hogy az alkalmazottak elkerülik a halált.
Schindler teljes vagyonát felélte, hogy finanszírozza a gyár működését, amely egy idő után már csak egy dolgot termelt: a túlélés reményét ezernyi zsidó számára...

Spielberg megdöbbentő hatású, megtörtént eseményeket feldolgozó mesterműve hét Oscar-díjat nyert, és a világ számos országában az alaptanterv részévé vált.

Az iraki háborúban tanúsított hősies helytállása miatt katonai érdemrendekkel a mellén tér haza kis texasi szülővárosába Brandon King őrnagy. Az ünnepelt veterán semmi mást nem szeretne, csak folytatni a háború előtt félbehagyott életét.

Amikor már éppen úgy érezné, hogy kezd visszatérni minden a rendes kerékvágásba, a hadseregtől újra behívó-parancs érkezik: Brandont ismét Irakba vezényelték vissza. A katona azonban hallani sem akar újra a frontról. Maradni akar, újra a civilek életét szeretné élni, miközben katonaként tudja, hogy nem tagadhatja meg a parancsot. Ez a konfliktus komoly próba elé állít mindent, amiben eddig hitt: a család összetartó erejét, a baráti hűséget, a szeretet hatalmát és a becsület értékét...

Mussolini, hatalomra kerülése után, Olaszország területi terjeszkedését, és egy új világrend kialakítását tekinti legfőbb feladatának. Líbia már olasz gyarmat, de a beduinok 20 éve tartó ellenállása nagy katonai és anyagi veszteséget okoz számukra. az ellenállás vezetője Omar Muktar, a "Sivatag Oroszlánja". Mussolini, hogy a lázadást végleg letörje, a legrátermettebb és legkegyetlenebb tábornokát, Grazianit nevezi ki helytartónak. Graziani nem válogat az eszközökben, hogy megtörje a beduinok ellenállását. Nézete szerint "az állam érdeke felülírja az egyén lelkiismeretét". Felégeti a falvakat, megtizedeli a lakosságot, koncentrációs táborba kényszeríti őket, de a "Sivatag Oroszlánja" mindig kicsúszik a kezéből. Ekkor Líbia és Egyiptom közé drótkerítést - egy modern Hadriánusz falat - építtet, hogy elzárja a lázadók utánpótlásának és menekülésének útját. Vajon beválik-e a terv?

1942. szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében...

Az amerikai hadsereg különleges egységei bevetésre indulnak: a szomáliai békefenntartás keretében akarják letartóztatni az ország legrettegettebb hadurának kegyetlen alvezéreit.

Ám a háborús zűrzavar és a rossz szerencse csapdába csalja őket: ultramodern Black Hawk – vagyis Sólyom – helikoptereiket lelövik, ők maguk pedig ott maradnak körülvéve, százan ezrek ellen a zűrzavaros vidéken.

A Delta Force elve, hogy nem hagy hátra sebesülteket. Inkább újabb mentőegységeket vet be, és ezzel kezdetét veszi az a 15 órás, 18 amerikai katona életébe kerülő csata, mely végleg romba döntötte a romos várost.

Az amerikai hadsereg különleges egységei bevetésre indulnak: a szomáliai békefenntartás keretében akarják letartóztatni az ország legrettegettebb hadurának kegyetlen alvezéreit.

Ám a háborús zűrzavar és a rossz szerencse csapdába csalja őket: ultramodern Black Hawk – vagyis Sólyom – helikoptereiket lelövik, ők maguk pedig ott maradnak körülvéve, százan ezrek ellen a zűrzavaros vidéken.

A Delta Force elve, hogy nem hagy hátra sebesülteket. Inkább újabb mentőegységeket vet be, és ezzel kezdetét veszi az a 15 órás, 18 amerikai katona életébe kerülő csata, mely végleg romba döntötte a romos várost.

1944 július 20-án bomba robbant Adolf Hitler főhadiszállásán, alig két méterre a Führertől és a Wehrmacht legfontosabb vezetőitől. Ezzel életbe lépett a Valkür Hadművelet, amellyel vezérkari tisztek egy csoportja átvette volna a hatalmat. Az összeesküvés élén Claus von Stauffenberg ezredes állt, aki személyesen helyezte el a bombát a főhadiszálláson. Az általa vezetett ellenállási mozgalom megbukott, és az ezt követő megtorló akciókban több mint 5.000 embert tartóztattak le és 200-at ki is végeztek.

Egy pennsylvaniai kisvárosból három acélmunkást behívnak katonának a vietnami háború idején. Még a bevonulás előtt lezajlik Steven esküvője, valamint a három barát utolsó vadászata. Michel, Nick és Steven fogságba esik, megkínozzák őket, s fogvatartóik kényszerítik őket, hogy orosz rulettet játszanak, melynek során mindig életük a tét. Mégis kikerülnek a fogság poklából, s túlélik a háborút. Steven azonban szökés közben megsebesül, elveszti mindkét lábát, s nyomorékon nem akar visszamenni feleségéhez és gyermekéhez. Nick megtébolyodik, s Saigonban pénzért orosz rulettet játszik. Csak Michael tér vissza hazájába látszólag sértetlenül. Aztán még egyszer visszamegy Vietnamba, hogy hazahozza Nicket. Amikor barátja végre ismét emlékezni kezd, már túl késő - a rulettjátékban épp halálos golyót hoz számára a sors.

Az 1994-es ruandai mészárlás az emberiség történelmének egyik legsötétebb része. Három hónap alatt közel egymillió embert gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel. A nagyhatalmak, a nemzetközi erők pedig tehetetlenül nézték mindezt. Roméo Dallaire tábornok akkoriban az ENSZ erők parancsnoka volt, és hiába figyelmeztette feletteseit, azok nemhogy több katonát küldtek volna a térségbe, hanem további csapatokat vontak ki, meggátolva a beavatkozás legkisebb lehetőségét is. Dallaire a szörnyűségekre később egy könyvben emlékezett vissza, Roger Spottiswoode (A hatodik napon, James Bond: A holnap markában) ennek alapján készítette el ezt a megrázó filmet, Roy Dupuis (Halálos közellenség) főszereplésével.

Oliver Stone Oscar-díjas mesterművében Tom Cruise nyújt
magávalragadóan felejthetetlen alakítást Ron Kovic, a vietnámi veterán
szerepében.

Az igaz történeten alapuló nagysikerű film lelkes ifjúkorától követi Kovicot,
a vietnámi háborúba induló buzgó önkéntest egészen a megkeseredett, mellkastól
lefelé bénult veteránságig. Az elkötelezett hazafi Kovicot merőben más
közeg fogadja hazatértekor, mint ahonnan útjára indult. Ezzel is megküzdve végül
benne talál bátor új hangjára a kiábrándultak hada.

Dubrovnik és Montenegró között félúton, a bosnyák hegyek ölelésében fekszik a soknemzetiségű Trebinje. Amikor Marko, a fiatal katona eltávozást kap a frontról, néhány napra hazatér városába az apjához, a barátnőjéhez és a legjobb barátjához. A háború elől a bájos kisváros sem nyújt menedéket: hirtelen és értelmetlenül tör felszínre az erőszak, amikor három katona rátámad egy békés muszlim boltosra, Harisra. Marko az egyetlen, aki a közbeavatkozik, így megmenti az árus életét, viszont ezért súlyos árat fizet. Az egykori barátok és ellenségek sorsa tizenkét évvel később ismét összefonódik, a háború soha be nem gyógyult sebei újra felszakadnak. Pattanásig feszült helyzetben kell mindannyiuknak meghozniuk a döntést: bosszút állnak-e a múltbéli sérelmekért, vagy megteszik az első lépést a megbocsátás felé.

A bravúrosan megszerkesztett és egy thriller feszültségével elkészített Templom a dombon sok nézőpontból keres arra választ, hogy van-e értelme jót tenni az életben, és túl tudunk-e lépni az évtizedes, vagy akár ezeréves ellentéteken.