háborús / dráma

Mussolini, hatalomra kerülése után, Olaszország területi terjeszkedését, és egy új világrend kialakítását tekinti legfőbb feladatának. Líbia már olasz gyarmat, de a beduinok 20 éve tartó ellenállása nagy katonai és anyagi veszteséget okoz számukra. az ellenállás vezetője Omar Muktar, a "Sivatag Oroszlánja". Mussolini, hogy a lázadást végleg letörje, a legrátermettebb és legkegyetlenebb tábornokát, Grazianit nevezi ki helytartónak. Graziani nem válogat az eszközökben, hogy megtörje a beduinok ellenállását. Nézete szerint "az állam érdeke felülírja az egyén lelkiismeretét". Felégeti a falvakat, megtizedeli a lakosságot, koncentrációs táborba kényszeríti őket, de a "Sivatag Oroszlánja" mindig kicsúszik a kezéből. Ekkor Líbia és Egyiptom közé drótkerítést - egy modern Hadriánusz falat - építtet, hogy elzárja a lázadók utánpótlásának és menekülésének útját. Vajon beválik-e a terv?

1942. szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében...

Az amerikai hadsereg különleges egységei bevetésre indulnak: a szomáliai békefenntartás keretében akarják letartóztatni az ország legrettegettebb hadurának kegyetlen alvezéreit.

Ám a háborús zűrzavar és a rossz szerencse csapdába csalja őket: ultramodern Black Hawk – vagyis Sólyom – helikoptereiket lelövik, ők maguk pedig ott maradnak körülvéve, százan ezrek ellen a zűrzavaros vidéken.

A Delta Force elve, hogy nem hagy hátra sebesülteket. Inkább újabb mentőegységeket vet be, és ezzel kezdetét veszi az a 15 órás, 18 amerikai katona életébe kerülő csata, mely végleg romba döntötte a romos várost.

Az amerikai hadsereg különleges egységei bevetésre indulnak: a szomáliai békefenntartás keretében akarják letartóztatni az ország legrettegettebb hadurának kegyetlen alvezéreit.

Ám a háborús zűrzavar és a rossz szerencse csapdába csalja őket: ultramodern Black Hawk – vagyis Sólyom – helikoptereiket lelövik, ők maguk pedig ott maradnak körülvéve, százan ezrek ellen a zűrzavaros vidéken.

A Delta Force elve, hogy nem hagy hátra sebesülteket. Inkább újabb mentőegységeket vet be, és ezzel kezdetét veszi az a 15 órás, 18 amerikai katona életébe kerülő csata, mely végleg romba döntötte a romos várost.

1944 július 20-án bomba robbant Adolf Hitler főhadiszállásán, alig két méterre a Führertől és a Wehrmacht legfontosabb vezetőitől. Ezzel életbe lépett a Valkür Hadművelet, amellyel vezérkari tisztek egy csoportja átvette volna a hatalmat. Az összeesküvés élén Claus von Stauffenberg ezredes állt, aki személyesen helyezte el a bombát a főhadiszálláson. Az általa vezetett ellenállási mozgalom megbukott, és az ezt követő megtorló akciókban több mint 5.000 embert tartóztattak le és 200-at ki is végeztek.

Oliver Stone négy Oscar-díjat nyert alkotása (köztük a legjobb film és a legjobb rendezés díja) felrázta és sokkolta Amerikát és a világot. A film egyike volt az első olyan alkotásoknak, amelyek nem csak mellékesen említették meg a vietnámi háborúban elkövetett bűnöket, hanem kíméletlenül szembesítették velük a társadalmat.

Stone - aki maga is vietnámi veterán - részben saját élményeire támaszkodva írta meg a fiatal, a háborús szolgálatra önként jelentkező, naív és lelkes Chris Taylor történetét, pokoljárását.

Taylor az egyetemet hagyta ott, hogy Vietnámba menjen harcolni egy olyan ügyért, amelyről azt hitte, hazáját szolgálja. A repülőről leszállva azonban máris egy idegen világban találja magát. Ott, ahol nem lelkes amerikaiak indulnak harcba a hazáért, hanem ahol elgyötört, megfáradt, fásult és kiábrándult férfiak számolják a perceket, amelyek elválasztják őket a biztonságos hazaúttól.

Chris szakaszát két sokat tapasztalt öreg katona vezeti. Barnes őrmester, akinek sebhelyek szántotta arca híven tükrözi lelke romlottságát és Elias őrmester, a nyugalom, a morál és a tisztesség élő szobra, aki másokkal ellentétben még mindig az első sorban harcol, és példát mutat embereinek, annak ellenére, hogy ő maga már régóta nem hisz a háborúban és a homályos célokban.

Chris számára életre szóló tanulság a háború, amelyben kénytelen szembesülni az egyik legnagyobb morális problémával: tolerálható-e a gyilkosság a frontvonalban…

Egy pennsylvaniai kisvárosból három acélmunkást behívnak katonának a vietnami háború idején. Még a bevonulás előtt lezajlik Steven esküvője, valamint a három barát utolsó vadászata. Michel, Nick és Steven fogságba esik, megkínozzák őket, s fogvatartóik kényszerítik őket, hogy orosz rulettet játszanak, melynek során mindig életük a tét. Mégis kikerülnek a fogság poklából, s túlélik a háborút. Steven azonban szökés közben megsebesül, elveszti mindkét lábát, s nyomorékon nem akar visszamenni feleségéhez és gyermekéhez. Nick megtébolyodik, s Saigonban pénzért orosz rulettet játszik. Csak Michael tér vissza hazájába látszólag sértetlenül. Aztán még egyszer visszamegy Vietnamba, hogy hazahozza Nicket. Amikor barátja végre ismét emlékezni kezd, már túl késő - a rulettjátékban épp halálos golyót hoz számára a sors.

Az 1994-es ruandai mészárlás az emberiség történelmének egyik legsötétebb része. Három hónap alatt közel egymillió embert gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel. A nagyhatalmak, a nemzetközi erők pedig tehetetlenül nézték mindezt. Roméo Dallaire tábornok akkoriban az ENSZ erők parancsnoka volt, és hiába figyelmeztette feletteseit, azok nemhogy több katonát küldtek volna a térségbe, hanem további csapatokat vontak ki, meggátolva a beavatkozás legkisebb lehetőségét is. Dallaire a szörnyűségekre később egy könyvben emlékezett vissza, Roger Spottiswoode (A hatodik napon, James Bond: A holnap markában) ennek alapján készítette el ezt a megrázó filmet, Roy Dupuis (Halálos közellenség) főszereplésével.

Oliver Stone Oscar-díjas mesterművében Tom Cruise nyújt
magávalragadóan felejthetetlen alakítást Ron Kovic, a vietnámi veterán
szerepében.

Az igaz történeten alapuló nagysikerű film lelkes ifjúkorától követi Kovicot,
a vietnámi háborúba induló buzgó önkéntest egészen a megkeseredett, mellkastól
lefelé bénult veteránságig. Az elkötelezett hazafi Kovicot merőben más
közeg fogadja hazatértekor, mint ahonnan útjára indult. Ezzel is megküzdve végül
benne talál bátor új hangjára a kiábrándultak hada.

Dubrovnik és Montenegró között félúton, a bosnyák hegyek ölelésében fekszik a soknemzetiségű Trebinje. Amikor Marko, a fiatal katona eltávozást kap a frontról, néhány napra hazatér városába az apjához, a barátnőjéhez és a legjobb barátjához. A háború elől a bájos kisváros sem nyújt menedéket: hirtelen és értelmetlenül tör felszínre az erőszak, amikor három katona rátámad egy békés muszlim boltosra, Harisra. Marko az egyetlen, aki a közbeavatkozik, így megmenti az árus életét, viszont ezért súlyos árat fizet. Az egykori barátok és ellenségek sorsa tizenkét évvel később ismét összefonódik, a háború soha be nem gyógyult sebei újra felszakadnak. Pattanásig feszült helyzetben kell mindannyiuknak meghozniuk a döntést: bosszút állnak-e a múltbéli sérelmekért, vagy megteszik az első lépést a megbocsátás felé.

A bravúrosan megszerkesztett és egy thriller feszültségével elkészített Templom a dombon sok nézőpontból keres arra választ, hogy van-e értelme jót tenni az életben, és túl tudunk-e lépni az évtizedes, vagy akár ezeréves ellentéteken.

Helmut és Karl Hoffmann története a Hitleri Németországban. Helmut az SS kitüntetett hivatalnoka, míg Karl az SA alkalmazottja, aki megtapasztalja a Náci Németország sötét oldalát, miután letartóztatását követően besorozott katonaként kivezénylik a frontra...

2005. június 28-án az amerikai haditengerészet megindította a Vörös Szárnyak Hadműveletet. Az akció célja az volt, hogy felkutassák és likvidálják az afganisztáni hegységek között rejtőző tálib vezért, Ahmad Shahd-ot. A bevetés azonban nem várt szörnyű fordulatot vett. A négyfős, SEAL-kommandós osztag csakhamar harapófogóban találta magát, körbevéve egy egész sereg tálib fegyveressel, reménytelenül elvágva a segítségtől. Az akció súlyos kudarccal végződött, a négyesből egyedül Marcus Luttrel maradt életben.

A második világháború idején játszódó filmben elítélt desszantosokat szállító jármű balesetet szenved és felrobban. Két katonának sikerül megszöknie, s mivel ellenséges területre kerültek, búvóhelyet kell keresniük. Egy omladozó iskola romos falai között két különös professzorral egy csapattá alakulva szemben találják magukat a német hadsereggel...

1944 augusztusában járunk, amikor a második világháború végkimenetele már eldőlni látszik: Hitler csapatai meggyengültek, a szövetségesek pedig fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok (Niels Arestrup – A próféta, Találkozás Vénusszal) a Führertől azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Ha Choltitz engedelmeskedik a parancsnak, nemcsak az európai kultúra egy kiemelkedően fontos darabját törli el a föld színéről, de több millió ártatlan embert is elpusztít. Viszont ha megkíméli a várost, akkor a Gestapo mészárolja le az egész hátrahagyott családját.

Az Oscar-díjas Volker Schlöndorff legújabb, pattanásig feszülő történelmi thrillerében a rendező a huszadik századi európai történelem egyik legtitokzatosabb történetét meséli el: hogyan menekült meg Párizs és lakossága a teljes pusztulástól 1944-ben. A Fény városa idén augusztusban ünnepli felszabadulásának 70. évfordulóját, de egyetlen emberen, a várost megszálló német csapatok tábornokán múlott, hogy ma is régi pompájában ismerjük, és nem jutott Varsó vagy Drezda sorsára.

Bryan Singer, a Közönséges bűnözők és az X-Men – A kívülállók rendezője új filmjében néhány bátor, kétségbeesett katona megpróbálja meggyilkolni a Harmadik Birodalom vezetőjét: Hitlert.

Klaus von Stauffenberg gróf (Tom Cruise) és társai bombát akarnak juttatni a Führer jól védett bunkerébe; ha tervük sikerül, a II. világháború gyors véget érhet, és sok millió ember menekül meg a haláltól. A tét hatalmas – a film minden pillanatában izgalmas, fordulatos és akciódús thriller a történelem legsötétebb idejéből, kiváló színészek alakításában.

A Vietnamot megjárt veterán visszatér napjaink Saigonjába, ahol rég halottnak hitt bajtársával találkozik. Az első percek egyikük számára sem hozzák meg a felismerés élményét, hosszú beszélgetésük során szinte percről percre derül fény a múltra, s kettejük mára már elavultnak hitt konfliktusaira. A két idősíkon játszódó történet egyik szálát a múltból felidézett akciójelenetek, a másikat pedig a két férfi beszélgetését jellemző macska-egér játék teszi szokatlanul feszültté. A háborúkra oly’ jellemző véres képek, a kiskatonák lelki békéjét szétziláló túlkapások mellett valósághű képet kapunk benső tépelődéseikről is, amelyek a „szerencsés” életben maradottak jelenét és jövőjét egyaránt pokollá teszik. Erre az állapotra nincs orvosság, így a két főhős beszélgetése sem végződhet másként, mint egy eldörrenő pisztoly fájdalmas hangjával és egyikük életének lezárultával.

Miután a franciák elveszítették indokínai gyarmataikat, az újonnan megalakult államban, Vietnámban a kommunista vietkongok véres küzdelmet folytatnak a hatalomért. Az Egyesült Államok katonai segítséget nyújt Vietnámnak a kommunisták visszaszorítására, ám eleinte csak kis létszámmal van jelen az amerikai haderő. Barker őrnagy (Burt Lancaster), a több háborút is megjárt, vérprofi katona most olyan feladattal szembesül, ami őt is próbára teszi: pár újoncból álló alakulatával kell elfoglalnia egy isten háta mögötti támaszpontot, miközben a terepet kitűnően ismerő, kegyetlen és fanatikus vietkongok bármikor lecsaphatnak rájuk.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez. A zsidó Itzak Heller kollaborál a nácikkal, és azt akarja, hogy Wladyslaw és Henryk csatlakozzon a zsidó rendőrséghez, de a fivérek visszautasítják az ajánlatot. Miközben megpróbálnak pénzt keresni, hogy eltartsák a családot, a körülmények egyre rosszabbra fordulnak.