háborús / dráma

A film arról a hat tengerészről szól, akiről a világ egyik legismertebb fényképe készült: abban a pillanatban kapta őket lencsevégre Joe Rosenthal haditudósító, amikor éppen egyesült erővel kitűzik egy magaslatra az amerikai lobogót. Az viszont már nem látszik a képen, hogy hárman közülük még aznap meghaltak.

Clint Eastwood az amerikai történelem egyik legszimbolikusabb fotójának hátterét dolgozta fel.

A harcmezőn nincs idő a félelemre. Hetvenezer tengerészgyalogos számára az Ivo Dzsima-i csata nem csupán a II. világháború, de életük fordulópontja is volt.

A The New York Timesban „lehengerlően látványosnak” nevezett filmeposszal az Oscar-díjas Clint Eastwood a háború megrendítő tanulságát tárja elénk: a katonák a hazájukért harcolnak, de a barátaikért adják az életüket.

A kritikusok által „erőteljes, provokatív és bámulatos” (Peter Travers, Rolling Stone) alkotásként jellemzett A dicsőség zászlaja a hősiesség és bátorság őszinte története, amelyet meg kell őriznünk emlékezetünkben.

Dicsőség zászlaja, A:

A film arról a hat tengerészről szól, akiről a világ egyik legismertebb fényképe készült: abban a pillanatban kapta őket lencsevégre Joe Rosenthal haditudósító, amikor éppen egyesült erővel kitűzik egy magaslatra az amerikai lobogót. Az viszont már nem látszik a képen, hogy hárman közülük még aznap meghaltak.

Clint Eastwood az amerikai történelem egyik legszimbolikusabb fotójának hátterét dolgozta fel.

A harcmezőn nincs idő a félelemre. Hetvenezer tengerészgyalogos számára az Ivo Dzsima-i csata nem csupán a II. világháború, de életük fordulópontja is volt.

A The New York Timesban „lehengerlően látványosnak” nevezett filmeposszal az Oscar-díjas Clint Eastwood a háború megrendítő tanulságát tárja elénk: a katonák a hazájukért harcolnak, de a barátaikért adják az életüket.

A kritikusok által „erőteljes, provokatív és bámulatos” (Peter Travers, Rolling Stone) alkotásként jellemzett A dicsőség zászlaja a hősiesség és bátorság őszinte története, amelyet meg kell őriznünk emlékezetünkben.

Levelek Ivo Dzsimáról:

Az amerikai hadsereg egyre közelebb jut Japánhoz. A Csendes-óceán nagy része már az övék, és a jenkik bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a háború. Ám ahhoz, hogy igazi japán földre tehessék a lábukat, előbb ki szorítani ellenségeiket egy kis sziklaszigetről: Ivo Dzsimáról. A császári hadsereg nem hajlandó feladni állásait: tudják, ha ez a sziget a szövetségeseké lesz, a repülőgépeik innen már Tokiót is elérhetik.

Egyedül a sziget védelmével megbízott Kuribayashi tábornok (Ken Watanabe) gondolja úgy, hogy nincs esélyük: így a stábjában is felüti fejét a fegyelmezetlenség, a kételkedés és a félelem. Lenn a táborban Saigo, az egyszerű közkatona nemcsak a támadástól fél: saját felettesei embertelenségét sem könnyű túlélnie. Ám amikor megkezdődik a partraszállás, a tábornok és a közlegény is rátalál magában arra a bátorságra, amit addig hiába keresett.

Clint Eastwood a filmtörténetben egyedülálló módon, A dicsőség zászlaja című filmmel együtt készítette el annak párdarabját: ugyanazt a csatát most az ellenség szemszögéből mutatja meg.

Az 1950-es évek elején járunk. Egy közép-vietnámi rizstermesztő
falucskában az élet ugyanúgy zajlik, mint évszázadokkal azelőtt. A falu lakói
szinte semmit nem éreznek abból, hogy közel hetven éve a franciák hatalmas gyarmatbirodalmának
részét képezik. Vietnám földműveseinek szemében egyedül a földnek van csak jelentősége
- az idő feltartóztathatatlanul halad tovább, vetések és betakarítások váltják
egymást évszázadok óta és ha a falu népén múlik, így lesz ez még évszázadokig.

A falu idilli életét élvező gyermekek között ott van Le
Ly is, aki kislányként még nem sejti, hogy közel negyven éven keresztül
csak az élet viharos oldalán állhat majd és szülőhelye évszázados nyugalmát
is hamarosan feldúlja majd a háború...

Oliver Stone Vietnám-trilógiájának harmadik része (A
szakasz és a Született július negyedikén után) ezúttal a vietnámi
nép szemszögéből mutatja be a háború borzalmait.

Ardennek, 1944 decembere. Az elfáradt, meggyötört amerikai csapatok alig állnak a lábukon. Vance Wil-kins egysége is megszenvedte a háborút: a szakasz harmada elesett. Ráadásul a rangidős tiszt rossz hírt kap otthonról, a felesége elvetélt. Wilkins idegösszeroppanást kap, de új parancs érkezik. Egy elhagyottnak tűnő házba kell befészkelniük magukat, hogy onnan figyeljék a németek mozgását. Ám a németek megelőzték őket. Golyózápor helyett azonban hógolyóval fogadják az amerikaiakat. Elegük van a harcból, túl akarják élni a háborút.

Katherine Powell ezredes (az Oscar®-díjas* Helen Mirren) egy kenyai terroristák ellen indított akciót vezet, ám a tervezett dróntámadás komoly veszélybe kerül, mikor egy fiatal lány jelenik meg a gyilkos zónában. Az így felmerülő morális, politikai és személyes dilemmák egészen a legfelsőbb körökig viszik az akció sorsát ebben a lebilincselő thrillerben, amely könyörtelenül lerántja a leplet a modern hadviselés embertelenségéről.

A második világháborúban a szövetségesek egyik kulcsfontosságú bevetése során lelövik az amerikai pilóta, Ted gépét a németek által megszállt Belgium területe felett. Egy náci kollaboráns fia találja meg, és ahelyett, hogy kiszolgáltatná a sérült katonát a németeknek, a francia ellenállás, a Maquis segítségével biztonságos rejtekhelyre viszi. Ted állapota lassan javul. Megismeri segítõit és beleszeret a gyönyörû Claire-be, annak a férfinek a feleségébe, aki egyedüliként képes kijuttatni Tedet a németek által megszállt területrõl…

Ted és Claire kapcsolata azonban nemcsak egy ember életét teszi kockára, hanem a második világháború kimenetelére is komoly hatással lehet…

1941-et írunk, a kelet-európai zsidók tömegeit hurcolják el és mészárolják le a náci betolakodók. Miután sikerrel megmenekülnek a biztos halálból, három fivér (Daniel Craig, Liev Schreiber és Jamie Bell alakításában) abban a sűrű erdőben keres menedéket, melyet gyerekkoruk óta úgy ismernek, mint a tenyerüket. Hamarosan elkeseredett harc veszi kezdetét, mely kezdetben pusztán a túlélésről szól, ám ahogy egyre többen és többen csatlakoznak hozzájuk rejtekhelyükön, a fivérek rádöbbennek, hogy ezrek életének megmentésével elhunyt szeretteikért állnak bosszút.

Az Ellenállók rendkívüli történetet a családról, a becsületről, a kitartásról és a megváltásról, melyet remek színészi alakítások és Edward Zwick (Véres gyémánt, Az utolsó szamuráj) kiváló rendezése erősít.

1942-t írunk, és a nácik a halál ösvényét vágják Oroszország testén keresztül.

Sztálingrád polgárai Hruscsov vezetésével bátor ellenállást tanúsítanak, melynek új lendületet adnak a helyi hős, Vaszilij Zajcev hőstettei. A kitűnő mesterlövész Zajcev tetteiről legendák szólnak - hála a propagandának, melyet Vaszilij legjobb barátja, egy Danyilov nevű politikai tiszt gyárt.

A németek Sztálingrádba küldik legjobb mesterlövészüket, König őrnagyot, hogy megállítsa Vaszilijt. Amikor mind Vaszilij mind pedig Danyilov beleszeretnek egy gyönyörű katonalányba, Danilov cserbenhagyja barátját, és Vaszilijnak egyedül kell szembenéznie német ellenfelével.

A város lángol, Vaszilij és König pedig ravasz macska-egér játékba kezdenek, megvívják saját háborújukat a bátorságért, becsületért és hazáért.

Nem sokkal a Pearl Harbor-t ért támadás után a csupa texas-iakból álló 141. ezredet bekerítették a náci csapatok a Vosges-i erdőben 1944 októberében. Megsegítésükre a szövetségesek a japán-amerikaiakból álló 442. hadosztályt küldték. Óriási túlerővel szemben a hős alakulat katonái áttörtek a német vonalakon, de az ár, amit fizettek ezért szörnyű volt. A japán-amerikaiak közül több mint nyolcszázan áldozták életüket azért, hogy megmentsenek 211 katonát, abban az öldöklő küzdelemben, amit a második világháború tíz leghíresebb csatája között tartanak számon.

Andrej Szokolov a náci Németországgal vívott háborúban elvesztette feleségét és gyermekeit, de ő maga túlélte a koncentrációs tábor borzalmait is. A tábor felszabadítása után a Vörös Hadsereg soraiban vonul be Berlinbe. A sors azonban újabb próba elé állítja: fia, Anatolij haláláról a Dicsőség Napján kap hírt. Bár úgy tűnik, mindent elveszített, ami az élethez kötötte, Andrej mégis megőrzi emberi méltóságát és jóságát, és pártfogásába vesz egy árva kisfiút.

Az I. világháború alatt amerikai önkéntesek - a világ első vadászpilótái - megalakítják saját csapatukat, a híres Lafayette osztagot, hogy felvegyék a harcot a sokkal jobban felszerelt németekkel. A fiatal pilóták, más-más okból és családi háttérrel kerültek a háború kellős közepébe. Ami közös bennük: nagyon fiatalok és vakmerőek, a végsőkig elszántak.

Blaine Rawlings is eleinte eszmékért harcol, de miután megismerkedik egy gyönyörű francia lánnyal, minden megváltozik. A hirtelen támadt szerelem miatt már konkrét célért küzd: hogy megvédje kedvesét és életben maradjon. A fiúk többségének csak a kiábrándulás jut: le kell számolniuk a hősies háború illúziójával, a valóság borzalmai minden képzeletüket felülmúlják.

Az ádáz, megrázó és pusztító légi háborút rendkívül látványos fényképezés és lenyűgöző alakítások teszik hitelessé.

Dean Devlin producer a filmről: - A légi háborúról szóló nagy filmek többségét pilóták készítették: William Wellman, Howard Hawks, Howard Hughes. Ennek a filmnek a rendezője, Tony Bill szintén pilóta. Úgy vélem, hogy az ő rendezésében lehetőségünk nyílik a fellegekben zajló élményhez, izgalomhoz és kalandhoz hűen visszaadni a történetet. Azt szeretnénk, ha a nézők átéreznék, amit ezek a fiatalemberek átéltek, hogy milyen is lehetett legelsőként égre szállni ezekkel a repülőgépekkel.

A történet főhőse egy egyetemi professzor (Viggo Mortensen: Eastern Promises: Gyilkos ígéretek), aki szétesőben lévő családi élete ellenére szakmájában komoly sikert arat, amikor a náci párt felfigyel az egyik munkájára. Felkérik egy elsőre látszólag jóindulatú tanulmány elkészítésére, mellyel akaratlanul is egyre magasabb pozíciót kezd betölteni a párt oldalán. Közben egyik legjobb barátját, a bohém zsidó Maurice-t (Jason Isaacs: Harry Potter és a Tűz Serlege) egyre inkább fenyegeti az elharapódzó zsidógyűlölet. Halder lassan tudomásul veszi hogy munkájának elismerése pusztító hatással van családjára és ismerőseire nézve, hírnevét azonban felhasználhatja környezete segítésére is, kérdés csupán az, hogyan tud egyszerre mindkét fél akaratának eleget tenni...

Ugyanaz az esemény ver visszhangot a világ egymástól távollévő pontjain: egymástól különböző emberek, egymástól távoli helyeken kénytelenek szembenézni ugyanazzal: valahol az afgán hegyek között a lázadók néhány csapatától elsodródott amerikai katonát csapdába csalnak, és tűz alá vesznek.

Irving szenátor (Tom Cruise) egy hétpróbás újságírót (Meryl Streep) próbál becsapni. Bár éppen ez az az újságíró, akinek köszönhetően politikusi pályája magasra ívelt, most legfőbb célja, hogy átverje – és meggyőzze az új afgán stratégia helyességéről. Ezalatt egy idősödő, idealista egyetemi oktató (Robert Redford) mindent elkövet, hogy megállítsa legtehetségesebb diákját az elkövethető legnagyobb bolondságtól. A srác mindentől megundorodva új életet akar kezdeni, és már jelentkezett a hadseregbe, hogy Afganisztánba menjen. A professzor két régebbi diákjának példájára hivatkozva próbálja lebeszélni őt. A két egykori diák, akiről szó van éppen az életét menti az Afgán hegyek között: csapdába csalták és tűz alá vették őket a lázadók.

1939 márciusa és szeptembere között az európai hatalmak veszedelmes diplomáciai játszmába bonyolódnak. Miután Hitler lerohanta Csehszlovákiát, a vezető politikusok, mint Chamberlain, Bonnet, Mussolini vagy Sztálin már pontosan látják: Európa egén elkerülhetetlenül gyülekeznek a háború sötét felhői. Azt is előre tudják, hogy ez a kataklizma milliónyi életet fog kioltani a kontinensen.

Patrick Lau filmje a háború kulcsfiguráinak személyes feljegyzései alapján rekonstruálja, milyen diplomáciai stratégiát dolgoztak ki az egyes vezetők nemzetük védelmében. A pattanásig feszült helyzetben a béke híveinek erőfeszítései sorra buknak el. Az ördögi kettős: Hitler és Ribbentrop taktikájában a megszállottság és az agresszivitás olyan erővel egyesül, ami még a többi német vezetőt, például Göringet is megdöbbenti.

A két évtizednyi békeidőszak utolsó napjainak szörnyű „sakkjátszmája” izgalmas színjátékként bontakozik ki a háború kitörésének 50. évfordulóján készült filmben. Hitler szerepét a zseniális Ian McKellen alakítja.

Komona még csak tizenkét éves kislány, amikor elrabolja őt a lázadók milíciája, és arra kényszerítik, hogy vegyen részt mocskos gerillaháborújukban a szubszaharai Afrika dzsungeljeiben. Arra kényszerítvén, hogy kimondhatatlan szörnyűségeket kövessen el, a lány abban leli meg a túlélése zálogát, hogy szellemszerű látomásokba menekül, emiatt a felkelők főnöke felkeni őt „a háború sámánjává”. Komona gyengéd kapcsolatba bonyolódik az egyik bajtársával, akit a Varázslónak is neveznek. Együtt elég erejük van, hogy megszökjenek a katonák fogságából, és végre a normális élet nem is tűnik számukra oly távolinak. A szabadság ugyan rövid életűnek bizonyul, ám a lány rájön: el kell tudnia temetnie a múltja démonait…

A gyermekkatonák gyötrelmekkel teli életét meséli el ez a kritikusok egyöntetű méltatásával kísért alkotás, mely az idei évben Kanada jelöltje volt a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára. Ezen felül két díjat is elhozott a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról, és huszonhét további filmes elismerés nyertese.

A legendás Steven Spielberg legújabb alkotása, a regényes Hadak útján csodálatos történet a minden képzeletet felülmúló hűségről, reményről és kitartásról. Két hőse egy ló és a gazdája, akik a legjobb barátok, ám az I. világháború elválasztja őket egymástól. A négylábú hőst messzire sodorja a háború forgataga, de akárhova jut, mindenki életét megváltoztatja maga körül. A kivételesen gazdag látványvilág és különleges extrákkal kibővített film „egy mester nagy műve” (Rex Reed, The New York Observer), és egyben a mozitörténet egyik legerőteljesebb és legmegindítóbb története a barátságról.

1965-ben a szigorúan titkos küldetésben járó Dieter Dengler gépét lelövik Laosz felett. A pilótát egy vietnami fogolytáborba hurcolják, ahol kegyetlen kínzásoknak vetik alá. A vasakarattal rendelkező Dieter azonban nem törik meg – mi több, társaival kockázatos szökési terven dolgozik. Nem elég, hogy a tábor szigorú őrizet alatt áll; ha kijutnak, odakint a végtelen és könyörtelen dzsungel várja őket...

A nemzetközileg elismert Werner Herzog (Nosferatu, az éjszaka fantomja) megtörtént eset alapján forgatott torokszorítóan izgalmas filmet a kitartásról és a bajtársiasságról. Dieter Dengler szerepében Christian Bale (Batman: Kezdődik!, A tökéletes trükk) nyújt lehengerlő alakítást.

1945 áprilisa. Miközben a Szövetségesek utolsó nagy offenzívájukat indítják el Európában, Wardaddy (Brad Pitt), a harcedzett őrmester és ötfős csapata egy Sherman tankban halálos küldetésre indul mélyen az ellenséges vonalak mögé. Óriási túlerővel szemben és egy újonc katonával a fedélzeten Wardaddy és emberei szinte a lehetetlenre vállalkozva próbálnak csapást mérni a náci Németország szívére.

Benjamin Martin igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mindez azonban már a múlté, felesége mellett megtanulta a nyugalom szeretetét, és amióta özvegyen neveli hét gyerekét, arra is rájött, hogy a béke létszükséglet számára.

Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak. Az angolok vöröskabátosai elérik azt a farmot is, ahol az egykori katona családjával át akarta vészelni a kegyetlen időket. A legnagyobb fiú, Gabriel pedig másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, meg kell bosszulni - ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát, és vérbe borítsa a hadszínteret.

Az elmúlt évek legnagyobb akciófilmjeinek (A Függetlenség napja, Godzilla) rendezője, és az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb akciósztárja - Mel Gibson -, valamint a Ryan közlegény megmentése írójának - összefogása garantálja a film sikerét!

Mathilde és Manech kisgyermekkoruk óta elválaszthatatlanok egymástól. Manech a német-francia frontra kerül, ahol egy fegyelmi vétségért a hadbíróság a két frontvonal közti senkiföldjére, azaz a biztos halálba száműzi. Mikor Mathilde értesül a fiú halálhíréről, szíve mélyén biztosra veszi, hogy Manech még életben van. Vőlegénye haláláról még a volt katonaorvos is hiába próbálja meggyőzni. Ragaszkodik megérzéseihez. Elindul, hogy megkeresse a fiút, és ebben semmi sem akadályozhatja meg. Ha kell, akár a sorssal is szembeszáll…