háborús / dráma

Andrej Szokolov a náci Németországgal vívott háborúban elvesztette feleségét és gyermekeit, de ő maga túlélte a koncentrációs tábor borzalmait is. A tábor felszabadítása után a Vörös Hadsereg soraiban vonul be Berlinbe. A sors azonban újabb próba elé állítja: fia, Anatolij haláláról a Dicsőség Napján kap hírt. Bár úgy tűnik, mindent elveszített, ami az élethez kötötte, Andrej mégis megőrzi emberi méltóságát és jóságát, és pártfogásába vesz egy árva kisfiút.

Hollywood fenegyereke, Paul Verhoeven megtért holland gyökereihez. Valós események által inspirált akció-thrillere a nácik által megszállt második világháborús Hágában játszódik.

Főhőse a szétbombázott búvóhelyét elhagyni kényszerülő, ifjú zsidó énekesnő, Rachel Stein, aki csatlakozik az ellenállási mozgalomhoz, és hogy elérje az ellenállás néhány bebörtönzött élharcosának szabadon bocsátását, Ellis de Vries fedőnéven, szőkére festett hajjal elvállalja, hogy a magasrangú SS-tiszt, Ludwig Müntze bizalmas közelébe férkőzik.

A terv azonban csúfosan megbukik, és Ellis nagy árat fizet érte. A mozgalom is, a Gestapo is őt hibáztatja. Egyedül Müntze az, akire számíthat, a férfi, akivel most már együtt várják a háború végét...

Történet egy nőről, aki nem hajlandó a végzet előtt, aki felveszi a harcot
a sorsa ellen. Történet egy férfiról,akit a szeretet ereje óv meg attól, hogy
kilátástalan helyzetében feladja ragaszkodását az élethez, és emléke végleg
a feledés homályába merüljön. Történet mindazokról, akik szemtanúi voltak ennek
a szenvedélynek, akik asaját szavaikkal mesélnek a felfoghatatlanról.

Történet a szerelemről egy olyan háborúban, amelyet a II. világháború óta eltelt
évtizedek egyik legvéresebb konfliktusaként tart számon a történetírás.

1991 októberében Harrison Lloyd, a Newsweek Pulitzer-díjas
fotóriportere Jugoszláviába utazik, hogy nyomon kövesse egy kisebb etnikai konfliktus
kirobbanását. Úgy tervezi, legkásőbb a fia születésnapjáig hazatér, ám az országban
fellángoló zavargások súlyosbodása közbeszól: Llyoyd nem érkezik vissza
- nyoma vész Horvátországban.

Kollégái, Yeager és Kyle is feladják a keresését. Néhány nappal
eltűntnek nyílvánítása után az Amerikai Sajtóintézet bejelenti a halálhírét,
felesége azonban nem akar ebbe beletörődni - repülőre ül, hogy felkutassa férjét...

Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir
rendező (A Truman show, A kis szemtanú) lenyűgöző történetében,
mely két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben.

Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak
meg és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak regimentjükhöz
a végzetes gallipoli csatában. A történelem visszhangjai keverednek a barátok
lebilincselő sorsával, amint részévé válnak az I. világháború legendás ütközetének
Ausztália és a Németországgal szövetkező törökök között.

Ez a csata olyan az ausztráloknak, mint Alamo az amerikaiaknak.
A főszerepben Mel Gibson és Mark Lee.

Ugyanaz az esemény ver visszhangot a világ egymástól távollévő pontjain: egymástól különböző emberek, egymástól távoli helyeken kénytelenek szembenézni ugyanazzal: valahol az afgán hegyek között a lázadók néhány csapatától elsodródott amerikai katonát csapdába csalnak, és tűz alá vesznek.

Irving szenátor (Tom Cruise) egy hétpróbás újságírót (Meryl Streep) próbál becsapni. Bár éppen ez az az újságíró, akinek köszönhetően politikusi pályája magasra ívelt, most legfőbb célja, hogy átverje – és meggyőzze az új afgán stratégia helyességéről. Ezalatt egy idősödő, idealista egyetemi oktató (Robert Redford) mindent elkövet, hogy megállítsa legtehetségesebb diákját az elkövethető legnagyobb bolondságtól. A srác mindentől megundorodva új életet akar kezdeni, és már jelentkezett a hadseregbe, hogy Afganisztánba menjen. A professzor két régebbi diákjának példájára hivatkozva próbálja lebeszélni őt. A két egykori diák, akiről szó van éppen az életét menti az Afgán hegyek között: csapdába csalták és tűz alá vették őket a lázadók.

A vietnami háborúban öt katona - őrmesterük utasítására,
aki legjobb barátja halálát akarja megbosszulni - elrabol egy lányt, akit aztán
megkötöznek és sorban megerőszakolnak. Az ötösnek csak az egyik tagja, Eriksson
nem hajlandó ezekben az állati cselekedetekben részt venni, ő inkább segíteni
próbál a lányon, majd amikor kudarcot vall, elhatározza: nem hagyja, hogy társai
szárazon megússzák irtózatos kegyetlenségüket...

A háború áldozatai felkavaró alkotás arról,
hogy az embernek minden körülmények között engedelmeskednie kell az erkölcs
parancsainak és embernek kell maradnia. Sean Penn és Michael J. Fox emlékezetes
alakításával.

1939 márciusa és szeptembere között az európai hatalmak veszedelmes diplomáciai játszmába bonyolódnak. Miután Hitler lerohanta Csehszlovákiát, a vezető politikusok, mint Chamberlain, Bonnet, Mussolini vagy Sztálin már pontosan látják: Európa egén elkerülhetetlenül gyülekeznek a háború sötét felhői. Azt is előre tudják, hogy ez a kataklizma milliónyi életet fog kioltani a kontinensen.

Patrick Lau filmje a háború kulcsfiguráinak személyes feljegyzései alapján rekonstruálja, milyen diplomáciai stratégiát dolgoztak ki az egyes vezetők nemzetük védelmében. A pattanásig feszült helyzetben a béke híveinek erőfeszítései sorra buknak el. Az ördögi kettős: Hitler és Ribbentrop taktikájában a megszállottság és az agresszivitás olyan erővel egyesül, ami még a többi német vezetőt, például Göringet is megdöbbenti.

A két évtizednyi békeidőszak utolsó napjainak szörnyű „sakkjátszmája” izgalmas színjátékként bontakozik ki a háború kitörésének 50. évfordulóján készült filmben. Hitler szerepét a zseniális Ian McKellen alakítja.

Komona még csak tizenkét éves kislány, amikor elrabolja őt a lázadók milíciája, és arra kényszerítik, hogy vegyen részt mocskos gerillaháborújukban a szubszaharai Afrika dzsungeljeiben. Arra kényszerítvén, hogy kimondhatatlan szörnyűségeket kövessen el, a lány abban leli meg a túlélése zálogát, hogy szellemszerű látomásokba menekül, emiatt a felkelők főnöke felkeni őt „a háború sámánjává”. Komona gyengéd kapcsolatba bonyolódik az egyik bajtársával, akit a Varázslónak is neveznek. Együtt elég erejük van, hogy megszökjenek a katonák fogságából, és végre a normális élet nem is tűnik számukra oly távolinak. A szabadság ugyan rövid életűnek bizonyul, ám a lány rájön: el kell tudnia temetnie a múltja démonait…

A gyermekkatonák gyötrelmekkel teli életét meséli el ez a kritikusok egyöntetű méltatásával kísért alkotás, mely az idei évben Kanada jelöltje volt a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára. Ezen felül két díjat is elhozott a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról, és huszonhét további filmes elismerés nyertese.

A legendás Steven Spielberg legújabb alkotása, a regényes Hadak útján csodálatos történet a minden képzeletet felülmúló hűségről, reményről és kitartásról. Két hőse egy ló és a gazdája, akik a legjobb barátok, ám az I. világháború elválasztja őket egymástól. A négylábú hőst messzire sodorja a háború forgataga, de akárhova jut, mindenki életét megváltoztatja maga körül. A kivételesen gazdag látványvilág és különleges extrákkal kibővített film „egy mester nagy műve” (Rex Reed, The New York Observer), és egyben a mozitörténet egyik legerőteljesebb és legmegindítóbb története a barátságról.

1965-ben a szigorúan titkos küldetésben járó Dieter Dengler gépét lelövik Laosz felett. A pilótát egy vietnami fogolytáborba hurcolják, ahol kegyetlen kínzásoknak vetik alá. A vasakarattal rendelkező Dieter azonban nem törik meg – mi több, társaival kockázatos szökési terven dolgozik. Nem elég, hogy a tábor szigorú őrizet alatt áll; ha kijutnak, odakint a végtelen és könyörtelen dzsungel várja őket...

A nemzetközileg elismert Werner Herzog (Nosferatu, az éjszaka fantomja) megtörtént eset alapján forgatott torokszorítóan izgalmas filmet a kitartásról és a bajtársiasságról. Dieter Dengler szerepében Christian Bale (Batman: Kezdődik!, A tökéletes trükk) nyújt lehengerlő alakítást.

1945 áprilisa. Miközben a Szövetségesek utolsó nagy offenzívájukat indítják el Európában, Wardaddy (Brad Pitt), a harcedzett őrmester és ötfős csapata egy Sherman tankban halálos küldetésre indul mélyen az ellenséges vonalak mögé. Óriási túlerővel szemben és egy újonc katonával a fedélzeten Wardaddy és emberei szinte a lehetetlenre vállalkozva próbálnak csapást mérni a náci Németország szívére.

William McNamara tábornok a hadifogoly-táborban is
katona marad, és ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is a hadsereghez méltóan
viselkedjenek.

Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között, kilátások
nélkül is igyekszik elhitetni az embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat
életben tarthatja és szerencsés esetben haza is segítheti őket.

Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, szabályos
haditörvényszéki tárgyalást rendel el. Még társai sem sejtik, hogy ezúttal többet
akar, mint rendet: a tárgyalás egy bonyolult terv első szakasza csupán, melynek
vége a közös szökés lehet, és egy közeli fegyverraktár felrobbantása.

De ehhez rabtartóit és rabtársait is be kell csapnia...

Benjamin Martin igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mindez azonban már a múlté, felesége mellett megtanulta a nyugalom szeretetét, és amióta özvegyen neveli hét gyerekét, arra is rájött, hogy a béke létszükséglet számára.

Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak. Az angolok vöröskabátosai elérik azt a farmot is, ahol az egykori katona családjával át akarta vészelni a kegyetlen időket. A legnagyobb fiú, Gabriel pedig másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, meg kell bosszulni - ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát, és vérbe borítsa a hadszínteret.

Az elmúlt évek legnagyobb akciófilmjeinek (A Függetlenség napja, Godzilla) rendezője, és az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb akciósztárja - Mel Gibson -, valamint a Ryan közlegény megmentése írójának - összefogása garantálja a film sikerét!

Ada kényelemben nevelkedett. Apja bár Charlstonból egy eldugott, hegyvidéki
településre költözött, a széltől is óvja lányát. Inman ott született a Hideghegyen,
és egyszerű ember: ács. Ám nem sokkal azelőtt, hogy kitörne a polgárháború,
megtetszenek egymásnak, és bár csupán egyszer csókolták meg egymást, mielőtt
Inman bevonul, hogy a konföderáció oldalán harcoljon az északiak ellen, örök
hűséget esküsznek egymásnak. És bármi történjék is velük, ragaszkodnak ígéretükhöz.

A férfit elnyeli a háború. Borzasztó dolgokat lát és él át. Petersburgnál súlyosan
megsebesül, de túléli, kórházba kerül. Megelégelte az öldöklést, csupán egyetlen
dolog élteti: a hazatérés. Megszökik, és bujkálva, menekülve, gyalogol a Hideghegy
felé.

Szerelme eközben magára marad, és az egyre zordabbra forduló világban igyekszik
túlélni a háború hozta szörnyűségeket. Ő is csak azért küzd olyan elszántan,
mert bízik benne, hogy Inman egyszer megérkezik hozzá: hiszen megígérte neki.

Az Angol beteg és A tehetséges Mr. Ripley rendezőjének legújabb
monumentális filmjét 7 Oscar-díjra jelölték, és Renée Zellweger alakításáért
el is nyerte az Akadémia díját!

Mathilde és Manech kisgyermekkoruk óta elválaszthatatlanok egymástól. Manech a német-francia frontra kerül, ahol egy fegyelmi vétségért a hadbíróság a két frontvonal közti senkiföldjére, azaz a biztos halálba száműzi. Mikor Mathilde értesül a fiú halálhíréről, szíve mélyén biztosra veszi, hogy Manech még életben van. Vőlegénye haláláról még a volt katonaorvos is hiába próbálja meggyőzni. Ragaszkodik megérzéseihez. Elindul, hogy megkeresse a fiút, és ebben semmi sem akadályozhatja meg. Ha kell, akár a sorssal is szembeszáll…

Mathilde és Manech kisgyermekkoruk óta elválaszthatatlanok egymástól. Manech a német-francia frontra kerül, ahol egy fegyelmi vétségért a hadbíróság a két frontvonal közti senkiföldjére, azaz a biztos halálba száműzi. Mikor Mathilde értesül a fiú halálhíréről, szíve mélyén biztosra veszi, hogy Manech még életben van. Vőlegénye haláláról még a volt katonaorvos is hiába próbálja meggyőzni. Ragaszkodik megérzéseihez. Elindul, hogy megkeresse a fiút, és ebben semmi sem akadályozhatja meg. Ha kell, akár a sorssal is szembeszáll…

Mark (Colin Farrel: Nagy Sándor, a hódító) és David (Jamie Sives: Szerelem második látásra) fotóriporterként dolgoznak a világ háborús gócpontjai közt utazgatva. 1988 tavaszán a kurd hegyekben várják az ellenséges offenzívát. Davidnek elege van a háborúból, haza akar utazni Dublinba, hogy várandós feleségével lehessen. Otthagyja Markot, aki azt ígéri pár nap múlva követi őt. Mark végül sebesülten érkezik haza, David tudta nélkül. Személyisége nagyot változik lábadozása alatt, sebesülése körülményeiről viszont nem beszél senkinek. Barátnője Elena (Paz Vega: Spirit - A sikító város) pszichológus nagyapja segítségét kéri, hogy megfejtsék mi történhetett Markkal a miután David egyedül hagyta a háborús övezetben.

A 12 éves Iván számára a gyermekkor abban a pillanatban ér véget, amikor anyját és nővérét a szeme előtt agyonlövik a fasiszták. Az elárvult fiú, kinek édesapja a háborúban halt meg, úgy dönt katonának áll. Felderítőként, élete sorozatos kockáztatásával, felbecsülhetetlen információkat szerez az ellenségről. Egy nap azonban nem tér vissza a küldetésből...