irodalom / vers

"Fekete-tengernek a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán, ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat..." Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, az a királyfi, aki az Óperenciás-tengeren is túl, de még az üveghegyeken is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már. Benedek Elek dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot."

A kíváncsi Maja már élete első repülésén elkóborol társaitól. Egyedül kénytelen megismerkedni a nagyvilággal, megtapasztalni, hogy nem csak barátok, de ellenségek is élnek benne. Miközben a kis méhecskéért izgulunk, megérthetjük, milyennek látszik a természet egy hozzá hasonló apróság szemszögéből. A Maja, a méhecske igazi családi élmény. Egy mese, melynek bölcsessége a felnőttek számára is tanulságos.

Ha valaki akkor a végház tájékán járt, bizonyára csodálkozott volna, hogy még hajnaltájon is dübörögtek a csizmák, mert akkor már kevés okuk volt táncolni a végvári legényeknek. Az öt török vitéz megállt a magyar csapat előtt. A magyarok meglobogtatták süvegüket, és helyet adtak a törököknek, akik gyönyörködve nézték a magyar vitézek lovait. Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak. Párviadallal kezdődik a történelmi regény: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásába.

Fekete István: Tüskevár c. regénye Széles Tamás előadásában.

01. Nem édeskés köztünk az óbor?
02. Meditáció
03. Nyugat Ausztália
04. Marrakech
05. Chanson a párisi szépasszonyokról
06. Ezerkilencszázötvenhat, te csillag
07. John Doe beszél:
08. Kasba
09. Kínai vers: A rózsabárka
10. Koldusdal

Milyen lemezek ezek? És miben különbözik az egyik oldaluk a másiktól? Hát nézzük csak. A lemez egyik oldalán például ez áll: (A feleség szövege este otthon.) „Hát vedd már egyszer tudomásul, hogy éppen olyan dolgozó ember vagyok, mint te! Csakhogy én reggel ötkor kelek, lerohanok kifliért és tejért, és keltek mindenkit, és felhozom az újságot és reggelit adok és uzsonnát csomagolok, és kiszellőztetek és beágyazok, hogy mire munkába indulok, már alig állok a lábamon, és ledolgozom a nyolc órát, aztán bevásárolok, cipekedek, főzök és mosogatok, és sose látom a krimi elejét de ha megkérdezem, hogy melyik volt az áldozat, akkor én vagyok, akkor én vagyok a hülye. Hát az is vagyok, legalább is ti annak néztek engem.”

- Sorstalanság
- Naplójegyzet 1960-ból
- Heuréka!
- Esszémozaik (Tábornok Maradandósága / Hosszú, Sötét Árnyék / Holocaust Mint Kultúra / Boldogtalan 20. Század...)
- Jegyzetek (Gályanapló / Valaki Más)
- Önarckép Helyett

01. Felfohászkodás
02. Miért ne innánk?
03. Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
04. Bakhushoz
05. A mezei gyönyörűségről
06. A szabadság
07. Tartózkodó kérelem
08. A fekete pecsét
09. A reményhez
10. A tihanyi Ekhóhoz
11. Jövendölés az első oskoláról, a Somogyban
12. Egy bécsi magyar gavallér
13. Az emberiség s a szeretet

"Az életbenmaradás gyerekkori kalandjáról szól ez a könyv. Miután a Gestapo 1944 májusában, tizenegy éves koromban a szüleimet letartóztatta, sikerült megvesztegetnem a helyi hatalmat, hogy a csendőrök negyedmagammal, egy nappal a gettóba zárás és az Auschwitzba szállítás előtt fölengedjenek Berettyóújfaluból a rokonainkhoz Budapestre, ahol még adódott némi haladék. Elutaztunk, életben maradtunk, és hazatértünk a faluba. A többi zsidógyereket addigra elnyelték a hamvasztókemencék. Egy év, a felnőtté válás története, és aztán érzelmes és fanyar visszatérések."

Ha Kosztolányi művészetét egy szóval kellene jellemezni, valószínűleg az "intimitás" lenne a legtalálóbb jelző. Művein keresztül közel kerül a befogadóhoz, közelebb, mint más írók. Novelláiban többnyire valamilyen lélektani tétel, igazság ölt formát. Az események önmagukban nemigen érdekelték, az emberi cselekedetek rugóit, titkait próbálta felderíteni. Érett elbeszéléseiből általában az derül ki, hogy milyen kisszerűen, értelmetlenül élnek az emberek az adott társadalomban. Ironikus ábrázolásaiban mindig érezhető az emberi részvét, s ez a későbbiekben már tiltakozássá erősödik.

Álmos Palkó, Fületlen Bögre, Hétfejű Tündér, Szeplő Szepi, Rettenetes Háromkerekű Pakuk madár - különös mesék különleges alakjai szólalnak meg a lemezekről. Kossuth-díjas írónk hősei hétköznapi valóságunk és a szárnyaló képzelet birodalmának varázslatos határvidékén élnek. S amíg a korongok apróbb-nagyobb hallgatósága eljut velük Rácpácegrestől a Tejútig, sok fontos felismerésre csodálkozhat rá, például: ha három lábon gyábokorsz, a kálán pugra nem tudsz menni.

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön c. regénye Széles Tamás előadásában.

Bors nénit mindenki ismeri. Fent lakik a hetedik emeleten is túl, egy harminchárom ablakú padláson. Ha épp otthon van, mályvát öntöz és futóbabot futtat a kertjében. De a két kíváncsi gyerek, Lackó és Évi is mindig számíthat Bors nénire, ha valami galibába keverednek. Nemes Nagy Ágnes klasszikus gyerekversei és meséi nemcsak óvodásoknak, hanem iskoláskorú hallgatóknak is ajánlottak.

Orbán Ottó költészetét játékos komolytalanság jellemzi. A címadó írás egy filozófiai operett, irónia az alaphangja a Badarkáknak is, a Paródiák pedig olyan kortárs költőkről szólnak, mint például Heves Vagy Ágnes vagy Búsuló Juhász Ferenc.

"A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágytojás megfő, amíg a hívott szám /ha foglaltat jelez/ jelentkezik, olvassunk el egy egyperces novellát."

Rejtő-sorozatunk második részében Piszkos Fred visszatér. Ez alkalommal a háttérből irányítja az eseményeket, s egyengeti egy hazájába visszatérő ifjú trónörökös, valamint a kikötők jólelkű vagánya, Fülig Jimmy kalandos útját Port Szaidtól Szingapúron át a Boldogság Szigetek fővárosáig

Hiányosan öltözött, titokzatos fiatalember tűnik fel az egzotikus trópusi üdülőparadicsom legelegánsabb szállodájában. Kisvártatva rejtélyes gyilkosság történik, valamint kitör egy "bubópestisjárvány" - a zaklatott hatóságok a hotelt vesztegzárral szigetelik el a külvilágtól. A gyilkosságot egyébként többen is magukra vállalják, s akkor még nem szóltunk az életveszélyes fenyegetésekkel súlyosbított zsarolási ügyről, melynek középpontjában egy milliókat érő találmány áll. Mindez csupán a kezdet, mellyel elindul a félreértések, tévedések és szélhámosságok szövevényén át vezető hajsza a valódi bűnösök után. A Vesztegzár a Grand Hotelben az egyik legismertebb Rejtő-regény: a vérbeli krimi és a szerző utánozhatatlan humorának legjobb egyvelege.

"Geszti Péter szöveg-löveg Hangja szól, s tán közém lövet Pegazusáról mord közeg. Hogy lettem Romhányi utód? Nos: néhány rém henye etűd Kapott szárnyra egykor, s betűt Betű úgy követett immár, Hogy elszabadult pár rímpár..." /Geszti Péter/

Bambi a rengeteg legmélyén, mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, magas juhar- meg bükkfák védte zugban született. A kis őz botladozó lábakkal indult el az erdő úttalan útjain, és mind távolabb merészkedett. Bambival együtt tanul meg az olvasó önfeledten játszani és száguldani, élvezni a szabadságot. De megtanulunk félni is és keserűen tudomásul venni minden élet halandóságát. Salten költői prózája egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez - mindannyiunk okulására és gyönyörűségére.

"... az az ismerős alak,
piros cipő, zöld kalap,
vállán uzsonnáskosár...
Tudod, hogy ki. Ugye, tudod?
Bárány Boldizsár."

Bárány Boldizsár nagy utat jár be, a másokkal mit sem törődő, iskolakerülő, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér.
Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az ''alapmesék'' közé tartozik.