irodalom / vers

CD1:

01. Előszó
02. Bemutatkozunk
03. Törődés
04. Sokk
05. Miért?
06. Miért én?

CD2:

01. Hontalanul
02. A nagy Ő
03. Hasznavehetetlenül
04. Remény

"Fekete-tengernek a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán, ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat..." Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, az a királyfi, aki az Óperenciás-tengeren is túl, de még az üveghegyeken is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már. Benedek Elek dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot."

A kíváncsi Maja már élete első repülésén elkóborol társaitól. Egyedül kénytelen megismerkedni a nagyvilággal, megtapasztalni, hogy nem csak barátok, de ellenségek is élnek benne. Miközben a kis méhecskéért izgulunk, megérthetjük, milyennek látszik a természet egy hozzá hasonló apróság szemszögéből. A Maja, a méhecske igazi családi élmény. Egy mese, melynek bölcsessége a felnőttek számára is tanulságos.

Bródy János ikonikussá vált versként hallgatható dalszövegei Bálint András előadásában.

Tartalom:

1. Filléres emlékeim
2. Egy hétig tart
3. Véletlen találkozás
4. Földvár felé félúton
5. Álmodom
6. A lány és a csavargó
7. A város
8. Az utcán (a másik oldalon)
9. Amikor én még kissrác voltam
10. Mama kérlek
11. Csillag Hajnalka
12. Felföldiné estéje
13. A szavak
14. Bordódi Kristóf
15. A szó veszélyes fegyver
16. Miért hagytuk, hogy így legyen
17. Különvonatok
18. A kugli
19. Ne gondold
20. A jelenkor ítélete
21. A show folytatódik
22. Jelbeszéd
23. 1911
24. Edison Magyarországon
25. Kornél és Elvira
26. A Kárpáthyék lánya
27. Élünk és meghalunk
28. Maszkabál
29. Édes életünk
30. A földön járj
31. Akit annyira vártunk
32. Meg kéne kapaszkodni
33. Talán még túl fiatal
34. Százéves pályaudvar
35. Ne várd a májust
36. Az én világom
37. Légy hű magadhoz
38. Egy lány sétál a domboldalon
39. Az első villamos
40. Mit tehetnék érted
41. Ha én rózsa volnék
42. Szabadnak születtél
43. Hej, tulipán
44. Ezek ugyanazok
45. Birkaország
46. Lesz még egyszer
47. Te itt leszel majd mellettem
48. A királylány balladája
49. Nyuggerdal
50. Magyarok közt európai

Dr. Csernus Imre A férfi c. műve a szerző előadásában.

Mitől boldog egy férfi? Miért van a férfiaknak szüksége pótmamára? Milyen az érzelmi intelligenciájuk? Miért nem képesek udvarolni? Miért nem képesek pihenni és egyedül is jól érezni magukat? Miért szűnt meg bennük a bátorság? Miért hasonlít a legtöbbjük egy papucsállatkára? Egy nyúlra? Egy majomra? Egy vörösboros marhaszeletre... Miért nem mernek felnőni és miért ennyire rövidlátók?

Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival.

Dr. Csernus Imre A nő c. műve a szerző előadásában.

Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érzi magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen? Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, hallgasson bele dr. Csernus Imre hangoskönyvébe! Bátraké a szerencse...

T. S. Eliot Macskák könyve c. műve Mácsai Pál előadásában.

T. S. Eliot (1888-1965) Nobel díjas írót és költőt sokan az angol líra megújítójaként tartják számon. A "Macskák könyve" 1939-ben jelent meg. Benne egy csokor játékos verssel erről az oly titokzatos állatról. Jókedvű képtelenségek és groteszk túlzások sora, pontos macskajellemzés, ahány vers, annyi karakter.

Andrew Lloyd Webbernek is tetszhettek a versek, hiszen komponált hozzájuk és ezzel útjára indította a világhíres vált musicalt. A "Macskák könyve" a legjobb fordítók átültetéseinek köszönhetően igazi nyelvi ínyencség, nem utolsó sorban Mácsai Pál bravúros tolmácsolása miatt.

Tartalom
1. A macska neve (Tótfalusi István fordítása)
2. A vén gömböc macska (Nemes Nagy Ágnes fordítása)
3. A Ladiklaki Kandúr (Tellér Gyula fordítása)
4. Dal a Jégpacsokról (Weöres Sándor fordítása)
5. Vásottkarom és Enyvestalp (Tandori Dezső fordítása)
6. Vén Szórakaténusz (Nemes Nagy Ágnes fordítása)
7. A pincsek és a töncsök iszonyú csatájáról (Tandori Dezső fordítása)
8. Csiribícsiribá (Tellér Gyula fordítása)
9. Makár Viki, a titokzatos macska (Nemes Nagy Ágnes fordítása)
10. Gusz, a színházi macska (Weöres Sándor fordítása)
11. Csülkecsámpás, a vasúti macska (Tótfalusi István fordítása)
12. A macska megszólítása (Tótfalusi István fordítása)

Ha valaki akkor a végház tájékán járt, bizonyára csodálkozott volna, hogy még hajnaltájon is dübörögtek a csizmák, mert akkor már kevés okuk volt táncolni a végvári legényeknek. Az öt török vitéz megállt a magyar csapat előtt. A magyarok meglobogtatták süvegüket, és helyet adtak a törököknek, akik gyönyörködve nézték a magyar vitézek lovait. Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak. Párviadallal kezdődik a történelmi regény: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásába.

Hermann Hesse Sziddhárta c. műve Máté Gábor előadásában.

Hesse 1919-ben, egy évvel az első világháború katasztrófája után kezdi írni a Sziddhártát. A közhangulatot, a szellemi életet a kultúrpesszimizmus, a dekadencia jellemezi. Hessét az útkeresés ösztönzi, a szellem – lelki megújhodás lehetőségeit keresi, ez vezeti az idegen, keleti kultúra világába. A Sziddhártát 42 nyelvre fordították le és napjainkig több millió példányt adtak el belőle. Sziddhárta, a buddhizmus megalapítója – mint általában a keleti vallások központi alakjai – társadalomtól elfordult, önmagát kereső ember. Sziddhárta története megszólít minden fogyasztói társadalomtól megcsömörlött embert, többek között ezért vált világszerte kultikus könyvvé és aktuálisabb napjainkban, mint valaha.

A kiadvány egy darab MP3 formátumú CD-t tartalmaz.

„ – Minden búcsúhelyre mi szállítottuk a rózsafüzéreket, szenteltvíztartókat meg azokat a kristálygömböket a cseh föld oltalmazójával, aztán azokat a pöttöm prágai Jézuskákat, melyeket Bambina di Pragának hívnak – folytatta Bucifal úr, és a sötét fülkéből a csillogó ablakon át kinézett az udvarra, ahol az éles napfényben egy húsőrlő gép állt a virsli készítéséhez, s ahol arany és zöld színű legyek döngték körül a bűzölgő belsőségek maradványait.”

Válogatás Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című kötetéből.

Közreműködnek: Balázs Ágnes, Botos Éva, Bókai Mária, Detre Annamária, Halász Aranka, Zsurzs Kati, Csomós Lajos, Kristóf Tibor, Széles Tamás, Usztics Mátyás és Ujlaki Dénes színművészek. Rendezte: Tomasevics Zorka.

Népmesék:

Kacor király, Tündérszép Ilona és Árgyélus, Az állatok nyelvén tudó juhász, A malacon nyert királylány, Ilók és Mihók, A legerősebb állat, A Muzsikáló ezüstkecske, A Hiú király, Aranyszóló pintyőke, Jávorfából furulyácska, A rest macska, A huszár és a szolgáló, A kakas és a pipe, A buták versenye, Az ördög kilenc kérdése, A zöldszakállú király, Három kívánság, A becsületes tolvaj Marci, A róka, a medve és a szegény ember, A szegény lányról aki aranyvirágott lépik, A rátóti csikótojás

Milyen lemezek ezek? És miben különbözik az egyik oldaluk a másiktól? Hát nézzük csak. A lemez egyik oldalán például ez áll: (A feleség szövege este otthon.) „Hát vedd már egyszer tudomásul, hogy éppen olyan dolgozó ember vagyok, mint te! Csakhogy én reggel ötkor kelek, lerohanok kifliért és tejért, és keltek mindenkit, és felhozom az újságot és reggelit adok és uzsonnát csomagolok, és kiszellőztetek és beágyazok, hogy mire munkába indulok, már alig állok a lábamon, és ledolgozom a nyolc órát, aztán bevásárolok, cipekedek, főzök és mosogatok, és sose látom a krimi elejét de ha megkérdezem, hogy melyik volt az áldozat, akkor én vagyok, akkor én vagyok a hülye. Hát az is vagyok, legalább is ti annak néztek engem.”

Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék! / Kire ütött ez a gyerek? c. műve Für Anikó előadásában.

Tartalom
Első korong 
1. Mosolykampány
2. Tanulok Dóritól
3. Beszélgetünk
4. Vörös rózsa
5. Ne ripacskodjunk!
6. Nem vagyunk itthon!
7. Időskorú világjárók figyelmébe
8. Milyen érzés híres embernek lenni? 

Második korong
1. Ne legyünk nyűgösek!
2. Hova megyek? 
3. Kétlakiság
4. Karácsonyi finis 
5. Túl az Óperencián
6. Mesevilág 

Harmadik korong
1. Anyu az erkélyen áll
2. Úti fényképek
3. Felejtse el aranyoskám
4. Örömhír
5. Napocska
6. Mosolyszünet
7. Kire ütött ez a gyerek? 

Erich Kastner: Emil és a detektívek c. műve Szervét Tibor előadásában.

- Sorstalanság
- Naplójegyzet 1960-ból
- Heuréka!
- Esszémozaik (Tábornok Maradandósága / Hosszú, Sötét Árnyék / Holocaust Mint Kultúra / Boldogtalan 20. Század...)
- Jegyzetek (Gályanapló / Valaki Más)
- Önarckép Helyett

01. Felfohászkodás
02. Miért ne innánk?
03. Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
04. Bakhushoz
05. A mezei gyönyörűségről
06. A szabadság
07. Tartózkodó kérelem
08. A fekete pecsét
09. A reményhez
10. A tihanyi Ekhóhoz
11. Jövendölés az első oskoláról, a Somogyban
12. Egy bécsi magyar gavallér
13. Az emberiség s a szeretet

"Az életbenmaradás gyerekkori kalandjáról szól ez a könyv. Miután a Gestapo 1944 májusában, tizenegy éves koromban a szüleimet letartóztatta, sikerült megvesztegetnem a helyi hatalmat, hogy a csendőrök negyedmagammal, egy nappal a gettóba zárás és az Auschwitzba szállítás előtt fölengedjenek Berettyóújfaluból a rokonainkhoz Budapestre, ahol még adódott némi haladék. Elutaztunk, életben maradtunk, és hazatértünk a faluba. A többi zsidógyereket addigra elnyelték a hamvasztókemencék. Egy év, a felnőtté válás története, és aztán érzelmes és fanyar visszatérések."

Ha Kosztolányi művészetét egy szóval kellene jellemezni, valószínűleg az "intimitás" lenne a legtalálóbb jelző. Művein keresztül közel kerül a befogadóhoz, közelebb, mint más írók. Novelláiban többnyire valamilyen lélektani tétel, igazság ölt formát. Az események önmagukban nemigen érdekelték, az emberi cselekedetek rugóit, titkait próbálta felderíteni. Érett elbeszéléseiből általában az derül ki, hogy milyen kisszerűen, értelmetlenül élnek az emberek az adott társadalomban. Ironikus ábrázolásaiban mindig érezhető az emberi részvét, s ez a későbbiekben már tiltakozássá erősödik.

A Kövér Lajos színre lép, és folytatása, a Kövér Lajos aranykeze mára már közismert kortárs mesekönyvnek számít, amelyből hangoskönyv is készült, Reviczky Gábor tolmácsolásában.

Láma Ole Nydahl Könyv a szerelemről c. műve Haás Vander Péter előadásában. Gyakorlati tanácsok a boldog párkapcsolathoz.

A keleti filozófiák szerint a szerelem és a párkapcsolat a kiteljesedett élet, az emberi fejlődés alapjai lehetnek. Láma Ole Nydahl bölcsen és humorral beszél életünk legtöbb boldogságot és szenvedést hozó érzelméről: a szerelemről. Buddha két és fél ezer éves tanításainak tükrében ad választ olyan mindenkit foglalkoztató kérdésekre, mint hogy mi az, ami tényleg számít a szerelemben; hogyan lehetünk tartósan boldogok a társunkkal; hogyan léphetünk tovább, ha ez mégsem sikerül; mi mozgatja a férfiakat és mi a nőket; hogyan függ össze a szexualitás és a szerelem; mi történik két ember kapcsolatával, ha szerelmükből gyermek születik; hogyan válhatunk szerető és szerethető társsá.

A hangoskönyv útmutatásait követve a szerelem minden másnál izgalmasabb gyakorlóterepén tanulhatunk meg olyan életet élni, amely nem csak bennünket tesz boldoggá, hanem környezetünket is!