zenei dokumentumfilmek

1964-et írunk, és négy fiatal liverpooli srác éppen a világot készül megváltani - már ha ez az eszement világ hagyja, hogy kijussanak a hotelszobájukból. Richard Lester vakmerően korhű rock n roll vígjátéka beszabadítja a szárnyukat próbálgató gombafejeket a sikoltozó rajongók, paranoiás producerek, vakbuzgó újságírók és bajkeverő családtagok örvényébe. Közben pedig feltárja túlélésük és sikerük titkát: pajkos rosszalkodás iránti kielégíthetetlen vágyukat és életigenlő mókafüggőségüket.

Wim Wenders és Ry Cooder 20 éve ismerik egymást. Cooder olyan filmeknek komponálta a zenéjét, mint a Párizs, Texas vagy Az erőszak vége. Ez utóbbi közös munkájuk során Cooder gyakran lelkendezett kubai útjáról, ahol néhány öreg, feledésbe merült kubai muzsikussal készített felvételeket. Lemezük Buena Vista Social Club címen jelent meg és világszerte több millió példányban kelt el, majd Grammy-díjat is kapott. Ry Cooder 1998 elején ismét Kubába utazott, hogy szólólemezt készítsen Ibrahim Ferrerrel, aki egyike volt a Buena Vista Social Club zenészeinek. Erre az útjára elkísérte egy forgatóstábbal Wim Wenders, aki megörökítette a stúdióban folyó munkát, valamint mindennapi életüket Havannában. A filmezés Amsterdamban folytatódott, ahol a zenészek két koncertet adtak, majd nyáron New Yorkban végződött, a legendás Carneige Hall-beli fellépésükkel.

20,000 nap a Földön – a legendás alternatív rockzenész, költő, író és forgatókönyvíró Nick Cave szemével. A művész különleges utazásra invitál, a film életének egyetlen elképzelt napját mutatja be. A gyönyörűen fényképezett alkotásban összemosódik fikció és valóság, Cave képzelt és igazi élete, de természetesen feltűnnek benne állandó alkotótársai – zenekara, a Nick Cave & the Bad Seeds tagjai, vagy éppen Kylie Minogue és a színész Ray Winstone –, illetve néhány remekül sikerült koncertbe és a lemezfelvételbe is belepillanthatunk. A legutolsó album, a Push The Sky Away munkálatai közben készült 20,000 nap a Földön intim portrét fest az alkotófolyamatról, azt vizsgálva ezáltal, hogy mi tesz minket azzá, amik vagyunk. A lebilincselő alkotás egyben a kreatív szellem változásra ösztökélő erejének ünneplése is.

A 20,000 nap a Földön Sundance Filmfesztiválon debütált, elnyerve a legjobb dokumentumfilm és vágás kategóriák fődíját.

Levél Nővéremnek… Irén.. Hát elkészült egy film.. Benne minden, benne minden, ami érdekes lehet.. az is amiről még nem tudtok.. Bereményi is rajta van a filmen.. és a Másik János is. Mindenki aki számít. Az audio kommentár is elkészült, még több info rólunk az életről, hogy miért csináltuk, hogy ennek élünk.. Ez nem egy levél ez most egy film.. Nagyon rendben van.. A lakóhelyünk pedig még mindig itt van..

Filmünk bemutatja Elvis Presley legendává válásának útját.

A „Király" pályafutása már tinédzser korában elkezdődött, de életútja göröngyösebbnek bizonyult, mintsem arra számítani lehetett. Ritkán látott helyszíni felvételekkel mutatjuk be izgalmas életét.

Betekintést nyerhetünk gyermekkora szegényes körülményeibe, és nyomon követhetjük rendkívül gyorsan felívelő karrierje legfontosabb állomásait, valamint a sokak által szeretett és irigyelt világsztár fokozatos elzüllésének folyamatát, ami végül tragikus halálához vezetett.

Elvis Presley azonban művein és kultuszán keresztül ma is köztünk él...

James Marshall „Jimi” Hendrix (Seattle, Washington, USA, 1942. november 27. – London, Egyesült Királyság, 1970. szeptember 18.) amerikai gitáros, énekes, zeneszerző. Mind a mai napig valóságos kulturális ikonnak számít. Rajongók és kritikusok egyaránt elismerik kivételes tehetségét, sokak szerint Jimi Hendrix a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitáros. 1967-ben tett szert világhírnévre, amikor zenekarával, a The Jimi Hendrix Experience-szel a montereyi popfesztiválon első amerikai koncertjét adta. 1969. augusztus 18-án az ő fellépésével zárult a woodstocki fesztivál. Tragikus hirtelenséggel, 1970. szeptember 18-án, londoni lakásán hunyt el – 27 éves volt.

Az életben visszahúzódó, a színpadon elektromossággal teli Jimi Hendrix most családja, barátai, zenésztársai segítségével ismét közel kerülhet hozzánk.
Akik mesélnek róla, a rock élő legendái: Eric Clapton, Mick Jagger, Peter Townshend, Little Richard.

A popzene történetének talán leginkább vitatott, karizmatikus, ugyanakkor meghatározhatatlan személyiségű ikonja Michael Jackson. Az viszont örökké elvitathatatlan marad, hogy milliók imádják rendkívülien eredeti zenéjét és a számtalan buktató ellenére, melyek sok ember karrierjét gátolták volna, rajongók hada maradt hűséges Michael Jacksonhoz. A zenetörténet maradandó részét képező, nyolcvanas évekbeli, lenyűgöző sikerei a popzene legnagyobb csillagává emelték. Ebben a filmben Brooke Shields, Gladys Knight, Janet Jackson és maga a király segítségével betekintést nyerünk a színfalak mögé, megismerjük minden idők egyik legtitokzatosabb és legsokoldalúbb popsztárjának életét.

Ebben a filmben Brook Shields, Glady Knight, Janet Jackson és maga a király segítségével betekintést nyerünk a színfalak mögé, megismerjük minden idők egyik legtitokzatosabb és sokoldalúbb popsztárjának életét.

A Rock legendák között sok olyan zenekart találhatunk, melyek mind a színpadon, mind azon kívül szeretnek nagy port kavarni hihetetlen történetekkel, és ezzel elhalványítani versenytársaik színpadi megjelenéseit. Az érem másik oldalán találjuk azokat a titokzatos előadókat, akik hagyják, hadd beszéljen helyettük a zenéjük. A Pink Floyd minden kétséget kizáróan ez utóbbi kategóriába tartozik. Egy bizalmas és humoros utazás emlék országba! Az egyik legnagyobb zenei legenda megszületésének krónikája.

Második részéhez érkezett a Rock lexikon DVD-sorozat, melynek zenészpárosa szinte adta magát: kevesen tudják, de Zalatnay Cinit annak idején Bergendy István támogatta. Mindkét művész pályafutása tartogat számos különleges vagy éppen meglepő fordulatot, élethelyzetet, melyről ők maguk mesélnek, miközben egykori tévéfelvételek idézik az egykori sikereket.

Ki hitte volna, hogy Bergendy István első szaxofonját apja csempészte át a magyar–csehszlovák határon?! A zenekarvezető szakmai titkokba is beavat: külföldön tanulta meg, hogy a színpadi ember soha ne öltözzön úgy, mint a közönség, s ehhez – a korabeli felvételeket látva – tartotta is magát. Szintén érdekes az a megállapítása, hogy ha senkinek nincs jó hangja egy bandában, akkor célszerű közösen, vokálban előadni a dalt, mert úgy kevésbé derül ki a hiányosság…

Apropó hiányosság! A Bergendy zenekart sem kerülte el az egykori táncdalbizottság korlátozása. A Szellemvasút című daluk került volna veszélybe, ha nem változtatják meg a szöveg végét, ami eredetileg arra futott ki, hogy ijesztő dolgokért nem kell e vidámparki látványosságra jegyet váltani, elég, ha az ember körülnéz az országban…

Ha már a nézésnél tartunk: a hetvenes években is óriási ismertséget jelentett a tévészereplés, melynek igaz csúcsának a szilveszteri élő adás számított. Ide bekerülni szinte lehetetlen volt, Bergendyéknek is csak ígérni tudták a lehetőséget, garantálni nem. A lehetőséget pedig a korszak legnépszerűbb humorista-párosa, Hofi Géza és Koós János a tervezetthez képest rövidebbre sikerült produkciója jelentette, így a műsoridőbe fennmaradt három-négy percet megkapta a zenekar, mely a Mindig ugyanúgy című nótával egy csapásra országos kedvenc lett..

Más kérdés, hogy a népszerűség nem jelentett feltétlen védelmet. Meglepő, de igaz, annak idején fél évre letiltották a zenekart. Mai szemmel nehéz eldönteni, hogy maga a döntés vagy annak kiváltó okai a furcsábbak. Szintén megmosolyogtató, hogy a tévéből azért száműzték az együttest, mert a kopaszra borotvált Bergendy Istvánról úgy gondolták, csillogó kobakjával az idős, tar elvtársakat gúnyolja. Valójában csak egy egyszerű, de látványos megoldásról volt szó, s a muzsikus gyermekorvos ismerősétől szerzett igazolással védte meg hóbortos ötletét.

A műsorvezetőnek, Nagy Györgynek elmondja a zenész, hogy az egyik legnagyobb slágerük, az Iskolatáska milyen hátulütőkkel járt, s bevallja, csemetéje miatt indulhatott el annak idején az a táncoktató-műsor, melyben a zenekar játszott. Jó kis anyag, bár a vége összecsapott, s a Bergendy–Demjén konfliktusról is csak annyi derül ki, hogy István továbbra is barátsággal tekint Rózsira, akinek annak idején állítólag a lemezgyár harcolt ki szólólemezt.

A nemek közti egyensúlyra törekedve a kiadvány második megszólalója egy nemzetközi színtéren is ismert magyar énekesnő, aki négy-öt éves korára három névre is hallgatott. Charlot Sacher egy esztendős volt, amikor a családnak nevet kellett változtatnia, így lett belőle Zalatnay Sarolta. A Cini név viszont óvodás korában ragadt rá, cincogó gyerekhangja miatt szólították így. Bár az énekhang tónusa az évek során változott, az egykori becenév mind a mai napig megmaradt.

Az ötvenperces beszélgetés során kiderül, hogy egy gimnáziumi Scampolo koncerten dalolhatott először a színpadon, majd igazgatói, illetve osztályfőnöki engedéllyel újabb fellépéseken vehetett részt Komár Laciékkal. (Az iskola vezetői és édesanyja csak addig támogatták ezen a vonalon, amíg a koncertek nem mennek a tanulás rovására. Feltehetően ennek köszönhető, hogy Zalatnay Sarolta kitűnővel érettségizett.) Cini szerint a jó startot a Scampolo frontemberének udvarlása vágta haza, s állítja, Komár miatt tört ketté az egyik foga…

Az élet és az éneklés viszont ment tovább. Egy tehetségkutatón a zsűri soraiban üldögélő Bergendy István elismerése jeléül közös munkalehetőséget biztosított, majd két egymást követő évben Cini sikeresen szerepelt a Magyar Televízió Táncdalfesztiválon, amit második alkalommal meg is nyert. Ennek jutalmaként Angliában kamatoztathatta tehetségét, ahol kis híján a Bee Gees család tagjává vált. Ezt ugyan nem vétózta meg az akkori politikai vezetés, de az énekesnő mögött álló kinti menedzsment hiába juttatta a magyar művészt egy James Bond filmbe, a kommunista ellenes szuperkém kalandjaihoz nem asszisztálhatott Sarolta.

Ehhez képes sovány vigasz, de mégsem elhanyagolható a hazai Fuss, hogy utolérjenek című filmben való feltűnés, ahol többek közt Bodrogi Gyula és Kern András voltak a partnerei.

Az énekesnő bevallja, melyik albumát tartja a legjobbnak a saját lemezei közül, s kiderül, miért kezdett el könyveket írni a sikeres zenei pálya helyett.
Miközben olyan dalok szólnak, mint a Hol jár az eszem, a Nem vagyok én apáca, a Mindig kell egy barát, a Nem várok holnapig vagy a Miért mentél el? szóba kerülnek a zenei és magánéleti nehézségek is.