történelmi / dráma

Magyarország 1213. Baljós esztendő. A király II. Endre (Lukács Sándor) távoli országban csatázik, eközben felesége, az idegen földről jött Gertrúd királyné (Almási Éva) ragadja magához a hatalmat. A királyné kiváltságokkal halmozza el a trón körül dőzsölő honfitársait. A békétlen magyar urak Petúr bán (Kállai Ferenc) vezetésével összesküvést szerveznek ellenük. Ezalatt az országot járó Bánk bán (Blaskó Péter), a király helytartója egyre nagyobb szegénységgel találkozik. Távollétében nem is sejti, hogy a királyi udvarban hagyott hűséges asszonyára, Melindára (Szirtes Ági) a királyné öccse, a léha Ottó (Bubik István) vetette ki hálóját.

1837. Nyúzó főbíró szemet vet Viola jobbágy feleségére. Viola felesége védelmére kel, megöl egy pandúrt. 1842. Taksony megyében tisztújításra készülnek. Réty alispán fő ellenfelének Tengelyi Jónás jegyzőt tartják, az alispán ifjúkori barátját. Tengelyi lánya, Vilma és Réty fia, Ákos szeretik egymást. Vilma védelmébe veszi a bujdosásra kényszerített Viola feleségét és kisfiát. Viola véletlenül kihallgatja Rétyné és Macskaházy ügyvéd beszélgetését. Rétyné, férje tudta nélkül, Macskaházy tanácsára elhatározza, hogy ellopja Tengelyi nemesi levelét, hogy a jegyző ne tudjon szavazni a választáson. Tengelyi a választás előtti napon vitába keveredik a főispánnal is.

A III. Richárd, Shakespeare királydrámái közül a leginkább egyesíti a rá olyannyira jellemző egyedi bájt és a szörnyű tragikumot. Az író elementáris erővel ábrázolja a mindenki által megvetett, csúf és velejéig romlott, de ugyanakkor rendkívül ravasz és csábító Gloster hatalomra jutását, majd szánalmas bukását. Mindezt pedig olyan zseniális színészek előadásában látjuk, mint: Haumann Péter, Latinovits Zoltán, Major Tamás, Sulyok Mária, Bánsági Ildikó és Őze Lajos.

A romantikus, monumentális történelmi film a Baradlay család történetén keresztül jelenti meg a szabadságharc időszakát. A liberális és a royalista nemesség konfliktusának hátterét a családregény adja; az anya, aki azt akarja, hogy fiai hazafiak legyenek, és a halott apa szelleme, aki a császárhoz feltétlen hűséget vár el fiaitól. A Kőszívű ember fiai című regény, 1869-ben jelent meg. Jókai Mór klasszikus alkotása emberközelbe hozza a függetlenségéért küzdő liberális magyar nemességet és polgárságot. Hősies harcuk, hazafiságuk, bátorságuk mellett egyéni, emberi vonásaik is kirajzolódnak. Várkonyi Zoltán 1964-ben forgatott filmet a regényből Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly és Tordy Géza főszereplésével. A festői, kétrészes mű a hatvanas évek egyik legnépszerűbb filmje volt.

A romantikus, monumentális történelmi film a Baradlay család történetén keresztül jelenti meg a szabadságharc időszakát. A liberális és a royalista nemesség konfliktusának hátterét a családregény adja; az anya, aki azt akarja, hogy fiai hazafiak legyenek, és a halott apa szelleme, aki a császárhoz feltétlen hűséget vár el fiaitól. A Kőszívű ember fiai című regény, 1869-ben jelent meg. Jókai Mór klasszikus alkotása emberközelbe hozza a függetlenségéért küzdő liberális magyar nemességet és polgárságot. Hősies harcuk, hazafiságuk, bátorságuk mellett egyéni, emberi vonásaik is kirajzolódnak. Várkonyi Zoltán 1964-ben forgatott filmet a regényből Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly és Tordy Géza főszereplésével. A festői, kétrészes mű a hatvanas évek egyik legnépszerűbb filmje volt.

1956 nyara. Pálfi Gábor, a nagyhatalmú pártfunkcionárius a Rózsadombon él családjával egy szigorúan őrzött villában. Idill a diktatúrában. A családi harmónia érdekében a tízéves Panka és kisöccse, Miska eltitkolnak egy, a papának címzett levelet, amiben egy szép szőke nő fényképe van. Kitör a forradalom, a papa búcsút mond a hatalomnak, és a gyerekek magukat okolják az eseményekért. Egy ártatlan gyerekcsíny következtében bűnösnek érzik magukat a szülők helyett. Személyes élményeken alapuló történet a diktatórikus hatalomról – gyerekszemmel.

Köves átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle.

Ő pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl...

A történet alapjául szolgáló regény az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre életművének legfontosabb darabja!

Az Andy Vajna és Joe Eszterhas nevével fémjelzett film az 1956-os forradalmi eseményeket mutatja be az ugyanebben az időben zajló melbourne-i olimpián versenyző magyar vízilabda válogatott sorsán keresztül.

1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, az 1956. novemberi melbourne-i olimpiára készülnek.

De a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi (Fenyő Iván) és barátja, Tibi (Csányi Sándor) belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme egy harcias műegyetemista lányon, Falk Vikin (Dobó Kata), és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.

Több mint 2 órányi extra :

-Audiókommentárok

-Így készült a film

-Történelmi háttér

-Kimaradt jelenetek...

Farkas Csapó Gyurka, a betyár megszökik a tömlöcből, és visszatér a karcagi pusztákra, hogy bosszút álljon azokon, akik elárulták. A pusztai emberek örülnek neki, mert a gazdag, kapitalizálódó vármegye a pásztorok kontójára növeli a hatalmát és területeit. Ezért a csendbiztos Mérges Balázs, aki elszegényedett dzsentricsaládból származik, nem túl lelkesen veszi üldözőbe a betyárt. Egészen addig, míg Jeles Matyi intrikáival Gyurka babérjaira nem tör, és a betyárvezér pásztort öl. Vérdíjat tűznek ki a fejére, s miután leszámolt ellenfelével, a pásztorok juttatják Gyurkát csendőrkézre és bitófára.

A Kossuth-díjas Mészáros Márta filmrendező filmjében Nagy Imrének állít emléket, szubjektív szemszögből bemutatva életét az 1956-os eseményektől a kivégzésig, majd utóéletét napjainkig. A film szövetét Nagy Imre hiteles szövegei (önéletrajza, elemzései, felszólalásai, cikkei, levelei, a bíróság előtt tett vallomása) adják, valamint korabeli filmek, híradóanyagok, fotók, melyek segítenek felidézni az életutat. A hiteles és pontos történelmi háttér biztosítása miatt a forgatást hosszas adatgyűjtés előzte meg, ugyanakkor éppen olyan fontosak azok a jelenetek, amelyeket színészek játszanak, hiszen ők teszik átélhetővé a történetet.