történelmi

A romantikus, monumentális történelmi film Bornemissza Gergely és Cecey Éva életén és szerelmén át jeleníti meg a török hódoltság korabeli állandó portyázásokat, a hősi harcot, melyet az egri várvédők
vívnak Dobó István kapitány vezetésével a százszoros túlerővel szemben.

Dobó Gergelyt már hétéves korában vitézzé avatja, mikor Vicával és hadizsákmánnyal szökik meg a félszemű Jumurdzsák fogságából. Harminc év múlva ő lesz Dobó jobbkeze, a vár esze Eger védelmében.

A nagy véráldozattal kivívott győzelemhez Gergely tűzokádó találmányai is nagymértékben hozzájárulnak. A fegyverek, a férfiak harca mellett feleségének, Cecey Évának is meg kell küzdenie a törökkel, hogy elrabolt gyermekét Jumurdzsáktól visszaszerezze.

A háborúkban egyfajta hadviselési formának számít a nők megerőszakolása, de talán a legbrutálisabbak e tekintetben a Magyarországot megszálló szovjet katonák voltak. A korabeli nemibeteg-gondozók adatai szerint ötven- és kétszázezer között van az 1945-ben Magyarországon megerőszakolt nők száma. Megszólalnak az akkori áldozatok, vállalva a felkavaró, borzalmas visszaemlékezéseket. Miként viselte meg a nőket és az egész társadalmat ez a megaláztatás? Sokan még most is titokban tartják a történteket, ráadásul jogilag sem vonták felelősségre azokat, akik ezt elkövették..

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tízen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi és anyagi képességekkel született, magyar származású arisztokrata életét mutatja be.

A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán.

Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért az engesztelődést akarja szolgálni.

Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában.

Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását, barátait kivégzik és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed.

Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel visszanyerve régi képességeit és energiáját úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal...