vallásos

A nagy világvallások közül három is - a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás - az ősatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az első embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban.

E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerű alakításában tárja elénk a pásztorból lett hős életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nővérei) alakítja a gyönyörű és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek ősanyját. Joseph Sargent rendezésében egy ősi világ tárul fel előttünk fantasztikus képekben s vele egyistenhiten alapuló kultúránk legmélyebb gyökerei.

A világ egyik legmonumentálisabb filmes vállalkozásaként tartják számon ezt az 1966-ban forgatott művet, amelynek alkotói nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint a Biblia teljes megfilmesítését!

A projekt nagyságára jellemző, hogy a monumentális terveket megismerve a kor tucatnyi rendezője hőkölt vissza a feladattól - a producer ugyanis szinte szóról szóra szerette volna vászonra vinni mindazt, ami a nagykönyvben írva vagyon.

Bár a teljes Biblia megfilmesítése volt a cél, az egekbe szökött költségek, a méregdrága trükkök és az elhúzódó forgatás miatt „csak” az Ótestamentum első 22 fejezetének történetét sikerült leforgatni.

A világ teremtésétől, Ádám és Éva kiűzetésén keresztül, Káin és Ábel drámáján át Noé bárkájáig páratlanul látványos képekben elevenedik meg a Biblia, felejthetetlen filmes élményt nyújtva a nézőknek!

Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerű pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyőzi az óriás Góliátot. Később Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne.

A királyt azonban a szenvedély végzetes bűnbe sodorja: beleszeret a szépséges Betsabéba s megöleti annak férjét. Aki pedig megszegi az Úr parancsolatait, büntetést érdemel, akkor is, ha Isten kegyeltje. Dávid családjában állandó viszály dúl. Ő pedig nem építheti meg a Templomot; ez a kiváltság fiára, Salamonra száll.

A látványos, monumentális filmalkotás főszerepeiben világsztárokat láthatunk: Nathaniel Parker (A hiúság vására, Pusztaház örökösei), Jonathan Pryce (Brazil, Evita, Ronin), Leonard Nimoy (Star Trek, Szép új világ, Mission Impossible), Sheryl Lee (Twin Peaks), Franco Nero (Django, Keoma, Sacra Corona).

Egy asszony olykor többet tehet saját népe érdekén, mint a legtehetségesebb hadvezér, vagy a legrafináltabb politikus – erre tanít Eszter története. Esztert, a zsidó árva leányt az istenhívő Márdokeus húgaként nevelte fel. Mikor Ahasvérus, a perzsák királya elrendeli, hogy szűzlányokkal népesítsék be háremét, a szépséges árvát is lehurcolják a katonák. Eszter azonban méltósággal viseli sorsát a perzsa udvarban, s erényessége, éles elméje révén hamar kitűnik a többi háremhölgy közül. A király királynéjává emeli és trónra ülteti az okos leányt. Eszternek pedig sikerül lebeszélnie férjét a kegyetlen tervről, hogy a perzsa birodalomban élő zsidókat értelmetlenül elpusztítás.

A Föld, a víz és a szárazföld, az ember, a férfi és a nő teremtésének ősi történetét elevenítik meg e film költői szépségű képsorai. Egy vén nomád pásztor valahol a pusztában egyszerű szavakkal mesél a tüzet körülülő gyermekeknek Ádámról és Éváról, a tudás fájáról, az Édenkertből való kiűzetésről, Káin bűnéről, Noé bárkájának történetéről, s legvégül a szivárványról, mely megpecsételi az Isten emberrel kötött szövetségét.

Meséje a felelősségről is szól, mellyel az ember tartozik a Föld minden élőlényéért, hiszen a Mindenható az embert rendelte valamennyi teremtmény urául. A teremtett világ: folyók, hegyek, sivatagok, tengerek csodálatos képeit végigkíséri a zene és az emberi énekhang, kifejezve az ember és a természet harmonikus, ősi egységét.

A film zenéjét Ennio Morricone írta!

A gyermek akit Jézusnak hívtak című 3 részes filmsorozat első részét tartalmazza ez a duplalemezes kiadvány.
Betlehemben Heródes király egy jóslat beteljesedésétől tartva megölet minden három év alatti gyermeket. A fiúval, akit Jézusnak hívtak, szülei - Mária és József - egy Egyiptom és Palesztina határán lévő kis faluba menekül. Itt találnak menedékre 7 éven át. Menekülésük azonban nem ér véget, mert egy Zefír nevű fekete mágus mindenhová követi a gyermeket és próbálja őt megölni mindenáron. A gyermeknek azonban élnie kell, hogy sorsát beteljesíthesse!

Franco Rossi különleges filmje Jézus kevéssé ismert gyermekkori éveibe kalauzolja a nézőket. A filmtrilógia Titok című epizódja Jézus családjának az Egyiptomból való visszatérését követő éveket mutatja be. Jézus már ekkor kitűnik kortársai közül különleges képességeivel és emberségével.

József jeruzsálemi iskolában szeretné taníttatni gyermekét, ezért a fiúval együtt Jeruzsálembe utazik. A helyek, amelyeket a gyermek Jézus meglátogat és a személyek, akikkel találkozik, látomásokat hoznak a számára élete elkövetkező részéről, a reá váró feladatokról és a Húsvét körüli eseményekről. Így Jézus egyre inkább megérti küldetésének valódi lényegét.

A várakozás című epizód „A gyermek, akit Jézusnak hívtak” című olasz filmtrilógia nagysikerű darabja. Különleges csemege minden korosztály számára.

Franco Rossi rendező és az alkotók egyedi módon ötvözik a bibliai eseményeket a szerzői képzelettel.
A film a Szent Család küzdelmeit mutatja be középpontban a kis Jézussal, már gyermekkorában végrehajtott kis csodáival és másokat segítő cselekedeteivel.

„A gyermek, akit Jézusnak hívtak” mondanivalójára és erkölcsi üzenetére való tekintettel elnyerte a Vatikán ajánlását, majd a „legjobb televíziós filmnek” járó nemzetközi Emmy díjat is.

Mikor Izsák felesége, Rebeka várandós lett, Isten elárulta neki, hogy két gyermeket hordoz szíve alatt, akik két nagy nép atyjává lesznek majd egyszer s a fiatalabb fiú legyőzi és szolgájává teszi az idősebbet. Mikor Ézsau és Jákob felnőnek, a jóslat be is igazolódik. Jákob egy tál lencséért könnyen megveszi fivérétől az elsőszülöttség jogát, az atyai áldást pedig csellel szerzi meg. Hiába tesz szert azonban előnyökre, nehéz sorsot szán neki a végzet. Sok évig dolgozik Lábán szolgájaként, mire önálló életet kezdhet családjával. Hazatérve pedig testvérbátyja haragjával kell szembesülnie. Mivel azonban Jákob képesnek mutatkozik Isten színe előtt alázatot mutatni, kiérdemli az új nevet: Izrael, ami annyit tesz – Isten fejedelme.

A főszerepekben világsztárok: Matthew Modine (Acéllövedék, Memphis Belle, Csendes terror), Sean Bean (A Gyűrűk Ura, Ronin, James Bond: Aranyszem), Lara Flynn Boyle (Men In Black 2, Édeshármas, Twin Peaks).

Minden idők legismertebb története megelevenedik a filmvásznon. Ebben az ezredfordulón készült, nagyszabású filmben Jeremy Sisto alakítja Isten fiát, Názáreti Jézust, aki egyszerű asztalosból válik szellemi vezetővé, filozófussá és végül mártírrá.

Jézus álmában egy véres csata képei jelennek meg egy olyan világméretű háborúban, melyet Krisztus nevében folytatnak és egy haldokló katona az ő nevét ismételgeti. Vajon mi lehetett ez a rémálom? Kik ezek az emberek, akik az ő nevében harcolnak?

Az Emmy-díjas Roger Young filmjében Jézus nagyon is emberközeli személyiségként jelenik meg. Láthatjuk emberfeletti küzdelmét, melyet a hatalom fantasztikus vízióit elé táró Sátán (Jeroen Krabbé) és a kicsinyes földi hatalmasságok, mint Poncius Pilátus (Gary Oldman) ellen vív, de láthatjuk nagyon is emberi szenvedéseit a keresztfán, majd feltámadását...

A Jézust alakító Jeremy Sisto mellett olyan sztárok szerepelnek, mint Gary Oldman, Armin Mueller-Stahl, Jacqueline Bisset.

Idôszámításunk szerint 814-ben járunk; egy olyan korban, ahol a nôknek csak egy sorsuk lehetett: dolgozni, sok-sok gyereket szülni és fiatalon meghalni.
De Johannának (Johanna Wokalek), az Ingelheim városában született fiatal nônek mást diktál a hite. Megismerkedik Gerold gróffal (David Wenham), a város püspökének kegyeltjével. Kettejük között szerelem szövôdik, de a háború hamarosan elválasztja ôket egymástól, s Johanna érzi, hogy hite és végzete új feladat elé állítja ôt. Férfinak adja ki magát és Johannes testvérként beáll a fuldai bencés rendbe, ám inkognitója hamarosan veszélybe kerül, ezért kénytelen Rómába menekülni.
Miközben egyre magasabbra jut az egyházi hierarchiában, újra és újra szembesül a kérdéssel, hogy kinek adja a szívét: istennek vagy annak a férfinak, akit még mindig szeret. A döntés azonban kikerül a kezébôl, mikor I. Segius pápa (John Goodman) meghal, és ôt nevezik ki utódjának…

Jákob legkedvesebb fia, József már kisgyermek korában is kirítt testvérei sorából. Mikor ifjúkorában kiderül, hogy Isten csodálatos adományaként álomfejtői képességgel rendelkezik, végképp magára haragítja durva lelkű fivéreit, akik a kútba hajítják, majd eladják Egyiptomba rabszolgának. József azonban mindig bízik az isteni gondviselésben. Hitének köszönheti, hogy a rabszolgasorból először az egyiptomi testőrparancsnok, Putifár jobb kezévé lép elő, majd álomfejtései jóvoltából a fáraó első embere lesz. Megmenti Egyiptom népét és a saját családját az éhhaláltól és meg tud bocsátani azoknak, akik vétettek ellene.

A hit erejéről szóló örök érvényű történet Roger Young rendezésében Észak-Afrika és az Atlasz-hegység festői tájain elevenedik meg, olyan szereplőgárda tolmácsolásában, mint az Oscar-díjas Ben Kingsley (Gandhi, Schindler listája, A Lenin-vonat) Paul Mercurio (Kötelező táncok) és Monica Bellucci (A Passió, Asterix és Obelix: A Kleopátra küldetés). A film 1995-ben méltán nyerte el az Emmy-díjat.

Martin Scorsese filmjei gyakran felborzolják nézők
és kritikusok kedélyét, számos támadás, kritika éri szokatlanul naturalista
ábrázolásmódja miatt, a többség azonban mégis őt tartja a modern amerikai filmkultúra
legnagyobb alakjának. A legtöbb támadás a Krisztus utolsó megkísértése
című filmjével kapcsolatban érte.

A katolikus egyház egyes képviselői mélyen elítélték Scorsese
Jézus életét feldolgozó filmjét, mondván: a rendező által megjelenített
Jézus-kép nem egyeztethető össze az egyház által hirdetett és vallott
képpel.

A tiltakozások hatására számos országban nem, vagy csak cenzúrázva
mutatták be a mozik a filmet és előfordult, hogy a Krisztus utolsó megkísértését
műsorra tűző tévéállomások is meghátráltak a tiltakozások miatt és nem merték
levetíteni az alkotást.

Hiánypótló tehát ez a megjelenés, amely sokak számára talán
nyilvánvalóvá teszi: Scorsese azzal, hogy hús-vér embernek ábrázolta
Krisztust, nem ártott, hanem segített a kereszténységnek.

Ez az erőteljes dráma 1989-ben Oscar®-díj jelölést hozott Martin Scorsese számára a legjobb rendezés kategóriájában, illetve Golden Globe jelölést Barbara Hershey (Legjobb színésznő) és Peter Gabriel (Legjobb filmzene) számára. A Willem Dafoe főszereplésével, Nikos Kazantzakis regénye alapján készült Krisztus utolsó megkísértése egy lélegzetelállító alkotás.

 Martin Scorsese filmjei gyakran felborzolják nézők és kritikusok kedélyét, számos támadás, kritika éri szokatlanul naturalista ábrázolásmódja miatt, a többség azonban mégis őt tartja a modern amerikai filmkultúra legnagyobb alakjának. A legtöbb támadás a Krisztus utolsó megkísértése című filmjével kapcsolatban érte.

   A katolikus egyház egyes képviselői mélyen elítélték Scorsese Jézus életét feldolgozó filmjét, mondván: a rendező által megjelenített Jézus-kép nem egyeztethető össze az egyház által hirdetett és vallott képpel.

   A tiltakozások hatására számos országban nem, vagy csak cenzúrázva mutatták be a mozik a filmet és előfordult, hogy a Krisztus utolsó megkísértését műsorra tűző tévéállomások is meghátráltak a tiltakozások miatt és nem merték levetíteni az alkotást.

   Hiánypótló tehát ez a megjelenés, amely sokak számára talán nyilvánvalóvá teszi: Scorsese azzal, hogy hús-vér embernek ábrázolta Krisztust, nem ártott, hanem segített a kereszténységnek.

A legtöbb néző tudja azt, hogy Luther Márton a történelem egyik legfontosabb személyisége. A protestantizmus atyjaként tisztelt Luthert legtöbben arról ismerik, hogy 95 pontját egy templom ajtajára szegezte, és ezzel kirobbantotta a 16. század szellemi reformációjának korszakát. De kevesen vannak azok, még hívei közül is, akik ismerik Luther emberi oldalát, küzdelmeit és sikereit. A most elkészült Luther című film emberi arcot kíván adni a történelmi alaknak.

A film Luther Márton, a XVI. századi keresztény reformáció vezéralakjának életrajza, aki új utakat nyitott a hit felfedezésében. A történet a szerzetesi fogadalomtételnél kezdődik és végigkíséri Luther belső küzdelmét a felszentelés utáni vágy és az egyházi hierarchiában uralkodó korrupció és képmutatás keltette egyre növekvő iszonyodás között. Luthert végül eretnekséggel vádolják, és szembe kell néznie az éppen hatalmon lévő bíborosokkal és hercegekkel, miközben arra buzdítja őket, hogy tegyék elérhetővé a Szentírást az egyszerű hívők számára, valamint az igazságosság és becsületesség útján vezessék az egyházat a hit felé.