dráma

A film az 1920-as években Erdélyben, a Hargitán játszódik.
Erdély ekkor már Romániához tartozik, az első világháborút követő békeegyezmények alapján.
Ábel, a főhős, egy szegény parasztcsalád tizenöt éves kamasz fia, aki szűkös megélhetésük miatt dolgozni kényszerül, és messze kerül családjától.
Édesapja segítségével a havasokban, a szomszéd város bankjának tulajdonában lévő erdőre kell vigyáznia.
Odafenn csak önmagára, és éles eszére számíthat.
Édesanyja halála, és a magányosan eltöltött hosszú idő, a történet végére felnőtté kovácsolja Ábelt.

Az ismert regénytrilógiában, a fiatalember Ábel ezúttal Amerikában próbál szerencsét, sok más sorstársához hasonlóan, akik a szegénység elől a 20-as években elindultak a sok kalanddal, megpróbáltatással járó útra. Erdélyből New Yorkig vezető útja a kivándorlók tipikus korabeli története.

Az ismert regénytrilógiában, a fiatalember Ábel ezúttal Amerikában próbál szerencsét, sok más sorstársához hasonlóan, akik a szegénység elől a 20-as években elindultak a sok kalanddal, megpróbáltatással járó útra. Erdélyből New Yorkig vezető útja a kivándorlók tipikus korabeli története.

A Hargita nagy, lírai kalandja után Ábelt a nagyvárosba, Kolozsvárra vezérli sorsa. Itt egy másik világ másfajta helyzeteihez kell a székely észjárás: egy vándor kuruzslófogász házához kerül, ahol nemcsak a könnyű pénzszerzés módjaival, de a szerelemmel is megismerkedik.

Az Apa frissen szabadul a börtönből azzal az elhatározással, hogy új életet kezd és megpróbál átadni valami értékrendszert a fiának. Vásárol egy darab földet, amin szőlőt akar telepíteni. A Fiú, aki súlyos apahiánnyal éli végig kamaszkorát, életébe hirtelen újra betör a hús-vér Apa, a valamikori Isten, ám mostani szándékai komoly ellenállásba ütköznek. Mindaz, amit az Apa tesz vagy képvisel, a Fiúban totális elutasításra talál.

Zeke Bálint, a falu tisztességben megöregedett molnára végrendeletében vízimalmát egyetlen lányára, Annára testálja, vezetését pedig Forintos Mátyás molnárlegényre, akit kisgyermekkora óta maga nevelt és úgyszólván fiának tekint. A fiatalok amúgy is szívlelik egymást, s ez a házasság az öregnek is kedve szerint való volna. Forintos Mátyás lelki békéjét cirkuszosok érkezése zavarja meg, kiderül, ő sokkal erősebb, mint az erejét fitogtató erőművész. Majd a tapasztalt és kacér Piros Katinka, az Aranypáva fogadósnéja veti ki rá a hálóját. Mátyásnak ettől kezdve nincs maradása, felkerekedik és az asszony után utazik. A romlatlan legényt a züllött városban a csalódások és megaláztatások sorozata éri, majd gyilkosság gyanújába keveredik. Végül sikerül tisztáznia magát és visszatér a malomba, ahol Anna hűségesen vár rá.

Történet a bűnről, amely az első pillanatban vétlen botlásnak tűnik, de valójában megmásíthatatlan, halálos lépés. Egy kapcsolat története, amelyben hazugságok és szeretet láncolnak egymáshoz apát és gyermeket, bűnöst és ártatlant. Történet egy férfiről, akinek sorsa váratlanul terelődik más mederbe és temet maga alá mindent, ami az útjába kerül.

„Az Árnyék a havon, azzal az ördögi játékkal, melyet közönségével űz, valamint azzal a hideg tekintettel, amellyel az emberi létállapotot figyeli, sok közös vonást mutat Roman Polanski korai filmjeivel. Hogy a suspense rémisztő érzését keltse, rendkívül ügyesen elegyíti a dermesztő filmzenét a közeliben láttatott hétköznapi tárgyak neszező zörejeivel. De az Árnyék a havont olyan elhagyatottság járja át, amely mélyebbre hatol Polanski cinizmusánál.”

Fődíj – Drezdai Nemzetközi Filmfesztivál, 1992.

Fődíj „Le Prix Artemis”, Mamers, 1992.

Nem Directors/New Films – Museum of Modern Art, New York, 1992.

A Zsűri Különdíja – Nemzetközi Filmfesztivál, Ste-Thérèse, 1993.

A kis árvalányt, Csörét a szegény Dudás család veszi magához.
A kegyetlen bánásmód elől a kislány megszökik. Ismét árvaházba, majd a még embertelenebb Szennyesék portájára kerül.
Miután egyetlen támasza, a melegszívű öreg Vénisten meghal, a szerencsétlen gyerek véletlenül felgyújtja kínzatásai színhelyét.

1958. augusztus 16-án két magyar emigráns (Szabó Kimmel Tamás és Kádas József) betör a berni magyar nagykövetségre, és túszul ejti a nagykövetet (Kulka János). Miközben az épületet körbeveszi a svájci rendőrség, a berni magyar emigránsok pedig spontán tüntetésbe kezdenek az utcán, a követség falai között feszültséggel és fordulatokkal teli túszdráma bontakozik ki.

A valós eseményeken alapuló filmet Szász Attila rendezte Köbli Norbert (A VIZSGA és a SZABADSÁG KÜLÖNJÁRAT írója) forgatókönyvéből. A film producerei Lajos Tamás és Mink Tamás, operatőre Nagy András, zeneszerzője Parádi Gergely, vágója Hargittai "Pamacs" László. A további szerepekben Lovas Rozi, Szikszai Rémusz, Balsai Mónika, Lábodi Ádám, Szalay Marianna, Katona László, Takátsy Péter, valamint a magyar származású svájci-német színész, Laszlo I. Kish látható.

Extrák:

Mona Paparu magyar nemzetiségű román állampolgár. A Fekete-tenger partján megismerkedik egy szökött fegyenccel, aki túszként fogva tartja. Viorel műveletlen, ostoba fickó, de gazdag képzelete és egyszerű érzelmei hatással vannak a lányra. Az éjszakát együtt töltik, de a rendőrség másnap kioltja a menekülni próbáló Viorel életét. Mona és Viorel kapcsolatának gyümölcse egy leánygyermek, akit Mona Vioricának keresztel.

Mona egyedül neveli hároméves kislányát, és vásári bábelőadásokkal tartja el magát. Az egyik előadáson találkozik édesapjával, Gigi Paparuval, akit évek óta nem látott. Paparu megkéri Monát, hogy kísérje el őt Németországba, ahová egy műtétre kell utaznia. Mona rááll, Vioricát pedig távoli rokonára, Rodica jósnőre bízza.

Amikor megérkeznek egy németországi állomásra, kiderül, hogy Paparu valójában prostituáltakkal kereskedik, és hogy lerója tartozását két veszélyes emberkereskedőnek, otthagyja nekik Monát, aki végül Angliába kerül egy bizonyos Pascalhoz, a Bibliotheque Pascal nevű irodalmi kávéháznak álcázott bordélyház tulajdonosához.

Eközben a gyámhatóság elveszi a nagynénitől a kislányt. Amikor Mona végül visszatér, a gyámhatóságon el kell mondania, mivel töltötte külföldön az idejét. A film Mona Paparu beszámolója: utazásainak, szerelmének, nyugat-európai kálváriájának története.

A nagy világégés után az emberek sorban bújnak elő rejtekhelyeikről. A Duna-parton egy felborult villamoskocsi fekszik, valamikor a városban róhatta az utcákat, de most ez jelképezi azt a pusztítást, melyet a háború végzett nemcsak az országban, de a fejekben és a lelkekben is. Az emberek összefognak és óriási erőfeszítések árán visszaemelik a sínre, amely talán elvezet a remízbe, vagyis a városba, ahol mindenki új életet kezdhet. A hihetetlenül hosszú, kegyetlenül nehéz utazás során megismerhetünk emberi sorsokat, konfliktusokat, szerelmeket és a nagy utazás végén kiderül, vajon érdemes volt-e a hosszú utat végigszenvedni mindazoknak, akik vállalták, hogy a villamost tolva újra felépíthetik a várost és saját életüket…

Az Oscar-díjas rendező, Szabó István drámai alkotása az emberi erő és kitartás metaforája.

A romániai szeméttelep cigányok lakta viskófalujában felcseperedett férfiból tanító lett, csak apja temetésére érkezik - kényszeredetten - vissza, haza a hulladékhalmok közé. Az első idegenkedést (aminek következménye, hogy autóját szétcincálják) követően egyre otthonosabban érzi magát, különösen azért, mert érzelmei ismét felébrednek gyermekkori szerelme, Oana iránt. Egyre inkább maradni vágyik, pedig otthon szerető jegyes és biztos munka várja.

A magyar pusztán játszódó film egy afrikai futballista történetét meséli el, aki menekülni kényszerül a hatóságok elől egy eladott mérkőzést követően. Francis egy világtól elzárt tanyán talál menedéket mélyen a puszta szívében, ám hamarosan rádöbben, hogy a tanya valójában egy modern kori rabszolgatelep. Megjelenésével felkavarja a helyiek életét, az apátiába süllyedt foglyok a megmentőt, a kiskirályként uralkodó Cisco a riválist látja benne. Francis azonban nem vágyik a hős szerepére, az első adandó alkalommal menekülni próbál, de a puszta csalóka tájain lehetetlen eligazodni. Szökési kísérlete miatt a rabszolgák közé kerül, és akaratán kívül mégis lázadó válik belőle.

Vizyék a kommün bukása után igyekeznek úgy folytatni életüket, mint a felfordulás előtt. Felvesznek egy új mindenest, a csendes, szorgalmas Annát. A lánynak udvarlója is akad, a tisztességes kéményseprőfiú, de Anna az úr unokaöccsébe, Jancsiba lesz szerelmes. A férfi elcsábítja Annát, és többet nem törődik vele, csak akkor, amikor kiderül: terhes. Ekkor pénzt ad a műtétre. Vizyék egy pompázatos vacsorán vendégül látják Jancsit és új barátnőjét. Anna mélységes megaláztatásában éjjel leszúrja a Vizy házaspárt.

Emma és Böbe vidékről a fővárosba került, pedagógusszálláson lakó, kis fizeté- sű orosztanárnők. Emma takarítást vállal, s titokban az iskolaigazgató szere- tője. Esténként angol tanfolyamra jár, hogy átképezze magát, mert a rendszer- változás után már nincs szükség orosztanárra. A gyakorlatiasabb Böbe prostitú- cióra adja a fejét...

Iván (Darvas Iván), aki 1956-ban hagyta el az országot, egy különös telefonhívás hatására úgy dönt, hogy svájci feleségét és otthonát hátrahagyva visszatér szülőhazájába. Egy ismeretlen férfi sürgeti Budapestre, mert volt szerelme kórházban fekszik. Mari (Törőcsik Mari) a betegágyán szinte utolsó reménysugárként fogadja Ivánt.
A múlt azonban nemcsak kettőjük sorsát érinti, mivel Iván felfedezi, hogy van egy lányuk, Anna (Nagy-Kálózy Eszter), akinek a létezéséről eddig nem is tudott. A leány, a régi szerelem, a feleség és a férfi érzelmi feszültséggel teli kapcsolatát egy nem mindennapi történetben követhetjük nyomon.
A múlttal való szembesülés, történelem, politika és a férfi-nő kapcsolat szerves részét képezik a filmnek, amely egy megható ábrázolása az évtizedeken átívelő, halhatatlan szerelemnek.