dráma

1913 Magyarország. Brenner József író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik.

Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Brenner doktor szövetséget akar kötni vele, hogy segítségével mindazt megvalósítsa, ami eddig neki nem sikerült. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak. Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztól, hozza el számára a felejtést. Brennernek nincs választása. El kell pusztítania Gizellát: az egyetlen embert, akit igazán szeretett.

Vas Péter 35 éves sztárbrókernek egyetlen napja van, hogy visszaszerezze a legfontosabb ügyfele számlájáról hiányzó összeget. Egyetlen esély marad. Egy illegális „overnight” akció. Az időeltolódást kell kihasználnia: amikor a tőzsdék nyitnak a Távol-Keleten, Európában még éjszaka van. Ha szerencséje van, reggelre minden megoldódhat.

De vajon nyerhet-e ebben a játékban?

Ráadásul egy ismeretlen feladótól pozitív terhességi tesztet kap. Az apa nyilvánvalóan ő, de ki lehet az anya? A film egy nap történetét meséli el. Egy napét, amikor minden megváltozik.

A Moszkva tér és a Szezon után Török Ferenc elkészítette nemzedéki trilógiájának befejező darabját, amely a brókerek világába visz el. Az Overnight versenyfutás az idővel Budapest, Berlin és Bombay között.

Vajkay-nak, nagy szomorúságára, nem sikerült férjhez adnia a leányát, a hervadó és csúnyácska Pacsirtát. Egyhangú monotóniában és unalomban telnek a család hétköznapjai, amit szelíd derűvel és finomsággal palástolnak. Amikor a lányuk - életében először - elutazik rokonlátogatásra, Vajkayék visszatérnek régi életükhöz, a bezárult világ újra megnyílik előttük.

A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik: a fűvészkertben tanyázó rivális társaság rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, de a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna Nemecsek marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a fűvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik.

7 egymástól független történet. A rövid, tartalmas képsorok egymagukban is értelmezhetőek, akár az interneten is gyorsan teret hódító videók. Stílusában dokumentarista játékfilm. Nagy gyerekekről illetve kis felnőttekről szól, akik küszködnek a mindennapokkal, próbálják értékelni, túlélni, élvezni. Kallódnak, bontogatják szárnyaikat.

Most végre egy kiadványon is hozzáférhető Petőfi Sándor három klasszikus művének a filmes feldolgozása!

Helység kalapácsa, A:

Egy településen istentisztelet közben elalszik egy férfi. Amikor felébred, észreveszi, hogy rácsukták az ajtót. Úgy maradt a templomban, mint egy fogoly, így hát szabadulást tervez. Amíg ő azt fontolgatja, hogy is lehetne a legbiztonságosabban kijutni, elénk tárul a helyi kocsma kicsit furcsa világa. A kocsmában jelen van a kántor, az egyházfi, Baragja a béke barátja, néhány vendég és a helyiség tulajdonosnéja is – Erzsók asszony.

Apostol, Az:

"Ki vagy, csodálatos teremtmény,
Ki vagy te, férfiú?
Lelked ruhája
Csillagsugárból szőtt fényes palást,
És testedet
Kopott rongyok fedik.
Családod éhes, éhes vagy magad,
S vasárnapod van,
Ha lágy kenyér kerül véletlenül
Abrosz nélküli asztalodra,
S mit a tiéidnek s magadnak
Nem bírsz megszerezni,
A nagyvilágot
Törekszel boldogítani."

Bolond Istók:

Bolond Istók vándorútja során egy tanyán kér menedéket. A gazda szívesen látja, asztalához hívja. A beszélgetés során Istók megtudja, hogy a gazda igen szomorú, s már csak a halálra vár. Két fia meghalt, a harmadik pedig jó dolgában felejtkezett meg róla. Istók megpróbálja felvidítani az öreget. Azzal bíztatja, hogy amíg az ember nem volt boldog, addig nem halhat meg, s ő biztosan tudja, hogy hamarosan boldogság költözik ezek közé a falak közé.

Volt egyszer egy tanya. Valahol Magyarországon. Közelebbről: Európában. Még közelebbről: a Föld nevű bolygón. Itt, ezen a Tanyán szeretnivaló, naiv és rafinált tanyasi emberek éltek.

Időnként idegen emberek érkeztek erre a Tanyára. És akkor mindig elszabadult a pokol. Mert az idegenekkel jött a halál is.

A Lázár Ervin novellái alapján készült film híradás egy letűnt időből.

A film három nő történetét vetíti elénk, akik időről időre találkoznak egy presszóban, és randevúikból lassan megismerjük életüket. Anna, Bori és Dóra egymás után belegabalyodnak Gábor, a családos szélhámos hálójába. A féltékenység csaknem tönkreteszi barátságukat, ám végül közösen tervelik ki a bosszút.

A "Hegyaljai évek" Psyché - Lónyai Erzsébet - serdülő- és ifjúkorát meséli el. Psyché környezetében szinte minden ifjút elcsábít. Ezért zárdába küldik, ahonnan egy bécsi udvarlója, Zedlitz báró segítségével megszökik. Ezután következnek "A bolyongás évei" Budán, majd Pozsonyban bukkan fel a magyar risorgimentóban. Pesten felkeresi gyerekkori tanítóját-barátját, reménytelen szerelmét, a szegény sorsú Ungvárnémeti Tóth László költőt. Az "Asszonyévek" főleg Zedlitz báró kramowi kastélyában telnek. Psyché gyermekeit neveli, s részt vesz férje jótékonysági tevékenységében. Időröl időre Bécsbe látogat, hogy támogassa a most itt élő Tóth Lászlót. Az első világháború viharai elől Zedlitzék Dél-Amerikába utaznak. Innen visszatérve "A búcsú éveiben" Psyché ismét felkeresi az egyre betegebb Tóth Lászlót, örök, egyetlen beteljesületlen szerelmét, aki elképesztő nyomorban él és hamarosan a karjai között hal meg. A mind zavarosabb időket látva Zedlitz úgy dönt, hogy véglegesen Amerikába költöznek. Intézkedik birtokai eladásáról, s még egyszer, utoljára nagyszabású estélyt rendez a kastélyban. Hajnalban kikocsizik Psychével a régi hintón, amellyel sok-sok évvel ezelőtt először utaztak együtt...

1. DVD - Psyché és Nárcisz

2. DVD - Psyché

3. DVD - Nárcisz és Psyché

Szabó Magda, napjaink egyik legnépszerűbb írónője 1977-ben, édesanyja halála után írta meg a család krónikáját feldolgozó Régimódi történetet. A regény a XIX. század harmincas éveitől egészen a XX. század elejéig követi - három generáció személyes sorsán, tragédiáin keresztül - a család életét.

Rickl Mária a büszke kalmárlány és Jablonczay Kálmán a jóképű dzsentrifiú házasságával indul a mű, azonban a származásukból fakadó ellentétek végzetes eseményekhez vezetnek: Kálmán elkártyázza vagyonukat.

Fiuk, az ifjabb Jablonczay Kálmán örökölte apja féktelen természetét, s amikor ő házasodik meg, ugyanazt a hibát követi el. Mária unokáját, Kislenkét vasszigorral neveli, így próbálván őt megvédeni a környező világ kegyetlenségeitől...

A Digitális Videóra forgatott filmben hét történetet látunk, szigorúan nagyközelikben
mutatott párosok szereplésével, intenzív dialógusokkal körítve, dokumentarista
keretben.

A szereplők között akad öngyilkosságra készülő fiatalember, féltékeny lány,
kislányát gyanúsan nagy vehemenciával védelmező apa… megannyi kallódó, önmagát
kereső figura korunk emberrengetegében.

Stock Ede (Garas Dezső) és Salamon András (Kern András) már évek óta ugyanazt a giccses kuplét adja elő estéről estére a „légnadrágban”. András azonban hirtelen gondol egyet és lecseréli Edét Bogárkára, a főnök szeretőjére (Udvaros Dorottya). A csere nem váltja be András reményeit, az élet Bogárkával sem boldogabb. Ede is szenved, olyannyira, hogy kétszer is András életére tör. Családjuk és barátaik aggódva figyelik, ahogy kapcsolatuk elmérgesedik, de tehetetlenek. A szakítás mindkettőjüket rákényszeríti, hogy végiggondolják, mit tartanak igazán fontosnak az életben, és végül az elcsépelt dal is új tartalommal telik meg…

Díjak: 1981 Magyar Játékfilmszemle: Operatőri díj (Ragályi Elemér)
1982 Magyar Filmkritikusok díja operatőri munkáért (Ragályi Elemér)

A kiegyezés előtti időkben járunk. Gelencsér Jóska, a hírhedt betyár szegénylegényekből verbuvált csapatával a környék összes Habsburg-barát nemesét végigrabolta már. A környező tanyák nincstelen lakói kiskirályként bánnak a fosztogató banda tagjaival. A hatóság emberei viszont aggódnak: ameddig ilyen barbár állapotok uralkodnak a vidéken, addig nem mernek vasútépítésbe kezdeni, pedig ez nélkülözhetetlen volna a gazdasági fejlődéshez.

Amikor Jóska kegyetlenül végez a marcali bíróval, öccse gyilkosával, betelik a pohár. Hegyessy főszolgabírót utasítják felettesei, hogy bármi áron számoljon le a bandával. Gelencsér azonban nem adja könnyen a bőrét: az utolsó emberig folyó lövöldözésben sok csendőr is vérével fizet a békéért. A betyárok dicsősége pedig mindörökre leáldozik.

A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a "titkok őrzőit", néhány hónap után kivégezték a tagjaikat. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció elégetése volt. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút. 1944, Auschwitz-Birkenau. Saul Auslander egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket.

Hét jóbarát vakációzik egy Tisza menti falucskában, mint barátságuk történeté- ben már annyiszor, de a régi játékok ezen a nyáron másképp alakulnak.

Vége felé jár a háború, a józanész, az erkölcs és az emberség már rég elvesztette hatalmát. A Végvári Tánciskola rendezvényébe belesivít a légiriadó. A ruhatáros Adrojánné fia kihasználja a helyzetet és ellop egy kabátot, hogy megvásárolhassa egy örömlány szolgáltatásait. A ruhatárosnő gyerekei és sógora, Svéd Feri segítségével elindul, hogy visszaszerezze a kabátot és vele a becsületét, ám a háború pokla, észvesztése őket sem kíméli. A kabát Svéd, és Zsuzsi vőlegényének életébe kerül.

Az ötvenes években Luca (Törőcsik Mari), a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost (Darvas Iván). A régi barátok félnek a megtorlástól, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszonytól. Lucának nem csak a férje hiányával kell egyedül megbirkóznia, hanem beteg anyósát is el kell látnia és el kell hitetnie vele, hogy fia filmet forgat Amerikában.
A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap János végre kiszabadul, és a házaspár lehetőséget kap, hogy újra kezdje az életét.

Az 56-os korszak bemutatása mellett, a történet szerelemről, halálról, túlélésről szól, valamint kihangsúlyozza az érzelmek és az emberi kapcsolatok jelentőségét. A Szerelem minden idők egyik legszebb magyar alkotása, mely méltó helyet foglal el a „Budapesti tizenkettő” filmjei között, s a világegyetemes filművészetben.

Szerelem:

Az ötvenes években Luca (Törőcsik Mari), a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost (Darvas Iván). A régi barátok félnek a megtorlástól, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszonytól. Lucának nem csak a férje hiányával kell egyedül megbirkóznia, hanem beteg anyósát is el kell látnia és el kell hitetnie vele, hogy fia filmet forgat Amerikában.
A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap János végre kiszabadul, és a házaspár lehetőséget kap, hogy újra kezdje az életét.

Az 56-os korszak bemutatása mellett, a történet szerelemről, halálról, túlélésről szól, valamint kihangsúlyozza az érzelmek és az emberi kapcsolatok jelentőségét. A Szerelem minden idők egyik legszebb magyar alkotása, mely méltó helyet foglal el a „Budapesti tizenkettő” filmjei között, s a világegyetemes filművészetben.

Egy hét Pesten és Budán:

Iván (Darvas Iván), aki 1956-ban hagyta el az országot, egy különös telefonhívás hatására úgy dönt, hogy svájci feleségét és otthonát hátrahagyva visszatér szülőhazájába. Egy ismeretlen férfi sürgeti Budapestre, mert volt szerelme kórházban fekszik. Mari (Törőcsik Mari) a betegágyán szinte utolsó reménysugárként fogadja Ivánt.
A múlt azonban nemcsak kettőjük sorsát érinti, mivel Iván felfedezi, hogy van egy lányuk, Anna (Nagy-Kálózy Eszter), akinek a létezéséről eddig nem is tudott. A leány, a régi szerelem, a feleség és a férfi érzelmi feszültséggel teli kapcsolatát egy nem mindennapi történetben követhetjük nyomon.
A múlttal való szembesülés, történelem, politika és a férfi-nő kapcsolat szerves részét képezik a filmnek, amely egy megható ábrázolása az évtizedeken átívelő, halhatatlan szerelemnek.

Interjúk, beszélgetések:

Interjú - Az RTL Klub Találkozások riportja

Kisfilm - 1971. Filmhíradó részlet: Sorrentoi fesztivál Makk Károly az Egy hét Pesten és Budán-ról Kisfilm - Beszélgetések: Törőcsik Mari és Bacsó Péter

Kisfilm - Beszélgetések: Makk Károly és Konrád György író

Kisfilm - Beszélgetések: Makk Károly és Xantus János