dráma

Most végre egy kiadványon is hozzáférhető Petőfi Sándor három klasszikus művének a filmes feldolgozása!

Helység kalapácsa, A:

Egy településen istentisztelet közben elalszik egy férfi. Amikor felébred, észreveszi, hogy rácsukták az ajtót. Úgy maradt a templomban, mint egy fogoly, így hát szabadulást tervez. Amíg ő azt fontolgatja, hogy is lehetne a legbiztonságosabban kijutni, elénk tárul a helyi kocsma kicsit furcsa világa. A kocsmában jelen van a kántor, az egyházfi, Baragja a béke barátja, néhány vendég és a helyiség tulajdonosnéja is – Erzsók asszony.

Apostol, Az:

"Ki vagy, csodálatos teremtmény,
Ki vagy te, férfiú?
Lelked ruhája
Csillagsugárból szőtt fényes palást,
És testedet
Kopott rongyok fedik.
Családod éhes, éhes vagy magad,
S vasárnapod van,
Ha lágy kenyér kerül véletlenül
Abrosz nélküli asztalodra,
S mit a tiéidnek s magadnak
Nem bírsz megszerezni,
A nagyvilágot
Törekszel boldogítani."

Bolond Istók:

Bolond Istók vándorútja során egy tanyán kér menedéket. A gazda szívesen látja, asztalához hívja. A beszélgetés során Istók megtudja, hogy a gazda igen szomorú, s már csak a halálra vár. Két fia meghalt, a harmadik pedig jó dolgában felejtkezett meg róla. Istók megpróbálja felvidítani az öreget. Azzal bíztatja, hogy amíg az ember nem volt boldog, addig nem halhat meg, s ő biztosan tudja, hogy hamarosan boldogság költözik ezek közé a falak közé.

Volt egyszer egy tanya. Valahol Magyarországon. Közelebbről: Európában. Még közelebbről: a Föld nevű bolygón. Itt, ezen a Tanyán szeretnivaló, naiv és rafinált tanyasi emberek éltek.

Időnként idegen emberek érkeztek erre a Tanyára. És akkor mindig elszabadult a pokol. Mert az idegenekkel jött a halál is.

A Lázár Ervin novellái alapján készült film híradás egy letűnt időből.

A film három nő történetét vetíti elénk, akik időről időre találkoznak egy presszóban, és randevúikból lassan megismerjük életüket. Anna, Bori és Dóra egymás után belegabalyodnak Gábor, a családos szélhámos hálójába. A féltékenység csaknem tönkreteszi barátságukat, ám végül közösen tervelik ki a bosszút.

Szabó Magda, napjaink egyik legnépszerűbb írónője 1977-ben, édesanyja halála után írta meg a család krónikáját feldolgozó Régimódi történetet. A regény a XIX. század harmincas éveitől egészen a XX. század elejéig követi - három generáció személyes sorsán, tragédiáin keresztül - a család életét.

Rickl Mária a büszke kalmárlány és Jablonczay Kálmán a jóképű dzsentrifiú házasságával indul a mű, azonban a származásukból fakadó ellentétek végzetes eseményekhez vezetnek: Kálmán elkártyázza vagyonukat.

Fiuk, az ifjabb Jablonczay Kálmán örökölte apja féktelen természetét, s amikor ő házasodik meg, ugyanazt a hibát követi el. Mária unokáját, Kislenkét vasszigorral neveli, így próbálván őt megvédeni a környező világ kegyetlenségeitől...

A Digitális Videóra forgatott filmben hét történetet látunk, szigorúan nagyközelikben
mutatott párosok szereplésével, intenzív dialógusokkal körítve, dokumentarista
keretben.

A szereplők között akad öngyilkosságra készülő fiatalember, féltékeny lány,
kislányát gyanúsan nagy vehemenciával védelmező apa… megannyi kallódó, önmagát
kereső figura korunk emberrengetegében.

Stock Ede (Garas Dezső) és Salamon András (Kern András) már évek óta ugyanazt a giccses kuplét adja elő estéről estére a „légnadrágban”. András azonban hirtelen gondol egyet és lecseréli Edét Bogárkára, a főnök szeretőjére (Udvaros Dorottya). A csere nem váltja be András reményeit, az élet Bogárkával sem boldogabb. Ede is szenved, olyannyira, hogy kétszer is András életére tör. Családjuk és barátaik aggódva figyelik, ahogy kapcsolatuk elmérgesedik, de tehetetlenek. A szakítás mindkettőjüket rákényszeríti, hogy végiggondolják, mit tartanak igazán fontosnak az életben, és végül az elcsépelt dal is új tartalommal telik meg…

Díjak: 1981 Magyar Játékfilmszemle: Operatőri díj (Ragályi Elemér)
1982 Magyar Filmkritikusok díja operatőri munkáért (Ragályi Elemér)

A kiegyezés előtti időkben járunk. Gelencsér Jóska, a hírhedt betyár szegénylegényekből verbuvált csapatával a környék összes Habsburg-barát nemesét végigrabolta már. A környező tanyák nincstelen lakói kiskirályként bánnak a fosztogató banda tagjaival. A hatóság emberei viszont aggódnak: ameddig ilyen barbár állapotok uralkodnak a vidéken, addig nem mernek vasútépítésbe kezdeni, pedig ez nélkülözhetetlen volna a gazdasági fejlődéshez.

Amikor Jóska kegyetlenül végez a marcali bíróval, öccse gyilkosával, betelik a pohár. Hegyessy főszolgabírót utasítják felettesei, hogy bármi áron számoljon le a bandával. Gelencsér azonban nem adja könnyen a bőrét: az utolsó emberig folyó lövöldözésben sok csendőr is vérével fizet a békéért. A betyárok dicsősége pedig mindörökre leáldozik.

Kecsőt 13 hónapra javítóintézetbe küldik Szacsára. Már az első napokban ki kell verekednie a helyét a kamaszhierarchiában. Társai kényszerítik, hogy egyik éjszaka kiszökjön velük a városba, ahol aztán egy padhoz kötözik. Itt találkozik a csinos Ágival, akivel egymásba szeretnek. Egy rendbontás után az intézetbe új igazgatót neveznek ki, a törtető és ambiciózus Lehotát, aki militarista szemléletével nemcsak az intézetet, de a város életét is átformálja. Az elhatalmasodó erőszaknak már semmi sem szab gátat, ahogy Lehota karrierjének sem...

Hét jóbarát vakációzik egy Tisza menti falucskában, mint barátságuk történeté- ben már annyiszor, de a régi játékok ezen a nyáron másképp alakulnak.

Vége felé jár a háború, a józanész, az erkölcs és az emberség már rég elvesztette hatalmát. A Végvári Tánciskola rendezvényébe belesivít a légiriadó. A ruhatáros Adrojánné fia kihasználja a helyzetet és ellop egy kabátot, hogy megvásárolhassa egy örömlány szolgáltatásait. A ruhatárosnő gyerekei és sógora, Svéd Feri segítségével elindul, hogy visszaszerezze a kabátot és vele a becsületét, ám a háború pokla, észvesztése őket sem kíméli. A kabát Svéd, és Zsuzsi vőlegényének életébe kerül.

Tomi és Annamari családjának történetén keresztül 1956 őszének eseményei elevenednek meg Gárdos Péter filmjében, s a gyerekek elbeszéléséből érzékelhetővé válik számunkra a kor hangulata. A gyerekek számára különös egyveleget alkot az öröm, hogy nem kell iskolába menni és a döbbenet, hogy átlőtték a kenyeret, amit a nagymama hozott. Az izgalom, hogy másoknál lehet aludni és a rémület, amikor holtan találják a portást az iskolában. Mindez örök nyomot hagy a testvérek lelkében, akik csak azért maradtak Magyarországon, mert Annamari éppen szamárköhögés-gyanús volt abban a történelmi pillanatban, amikor el lehetett volna menni innen…

Szerelem:

Az ötvenes években Luca (Törőcsik Mari), a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost (Darvas Iván). A régi barátok félnek a megtorlástól, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszonytól. Lucának nem csak a férje hiányával kell egyedül megbirkóznia, hanem beteg anyósát is el kell látnia és el kell hitetnie vele, hogy fia filmet forgat Amerikában.
A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap János végre kiszabadul, és a házaspár lehetőséget kap, hogy újra kezdje az életét.

Az 56-os korszak bemutatása mellett, a történet szerelemről, halálról, túlélésről szól, valamint kihangsúlyozza az érzelmek és az emberi kapcsolatok jelentőségét. A Szerelem minden idők egyik legszebb magyar alkotása, mely méltó helyet foglal el a „Budapesti tizenkettő” filmjei között, s a világegyetemes filművészetben.

Egy hét Pesten és Budán:

Iván (Darvas Iván), aki 1956-ban hagyta el az országot, egy különös telefonhívás hatására úgy dönt, hogy svájci feleségét és otthonát hátrahagyva visszatér szülőhazájába. Egy ismeretlen férfi sürgeti Budapestre, mert volt szerelme kórházban fekszik. Mari (Törőcsik Mari) a betegágyán szinte utolsó reménysugárként fogadja Ivánt.
A múlt azonban nemcsak kettőjük sorsát érinti, mivel Iván felfedezi, hogy van egy lányuk, Anna (Nagy-Kálózy Eszter), akinek a létezéséről eddig nem is tudott. A leány, a régi szerelem, a feleség és a férfi érzelmi feszültséggel teli kapcsolatát egy nem mindennapi történetben követhetjük nyomon.
A múlttal való szembesülés, történelem, politika és a férfi-nő kapcsolat szerves részét képezik a filmnek, amely egy megható ábrázolása az évtizedeken átívelő, halhatatlan szerelemnek.

Interjúk, beszélgetések:

Interjú - Az RTL Klub Találkozások riportja

Kisfilm - 1971. Filmhíradó részlet: Sorrentoi fesztivál Makk Károly az Egy hét Pesten és Budán-ról Kisfilm - Beszélgetések: Törőcsik Mari és Bacsó Péter

Kisfilm - Beszélgetések: Makk Károly és Konrád György író

Kisfilm - Beszélgetések: Makk Károly és Xantus János

Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónralépése - az őszinte igazmondás - napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.

Dani (Rudolf Péter) átlagos budapesti tizenéves a Garai utcából, akinek szerelme 1956 telén családjával együtt disszidál. Dani gondolkodás nélkül a szép Mariann után siet Ausztria felé, az egyik házban lakó fiú, Gyuri társaságában.

Disszidensekkel és besúgókkal zsúfolásig tömött vonatuk nemsokára meg is érkezik a határ menti szállodához, ahol a menekülőknek be kell várni vezetőjüket.

A szállodában várakozással töltött órák drámai hangulatban telnek. Mindenki számára eljött az utolsó lehetőség, hogy végiggondolja, megy-e vagy marad, hol és kivel éli le életét, s akar-e élni egyáltalán. A döntés csöppet sem könnyű, mert a történelem viharában szinte senkinek sem sikerül talpon maradnia, akármelyik oldalon is áll. Ráadásul az idősebbek éppoly tanácstalanul néznek a jövő elébe, mint a fiatalok.

A sztálini diktatúra idején egy bolond lány, Paranya egy isten háta mögötti kis faluba keveredik. A falucska lakói sajnálatból befogadják a furcsa szerzeményt, csakhogy sokan gúnyolódnak rajta, kicsúfolják. A szeretetre vágyó lány először hozzászegődik egy állásából elbocsátott lótenyésztő fiúhoz, Zorkához, ám egy nap a főtéren meglátja Sztálin irdatlan nagy képét, és hogy elkerülje a további viccelődést, Sztálin menyasszonyának nevezi el magát. A lányt hamarosan egy hamis vád alapján letartóztatja a titkosrendőrség...

Éjszaka is bontják az öreg Tűzoltó utcai bérházat. A hőség, a por, a dübörgő gépek zaja megzavarja a lakók nyugalmát. Szürreális, csapongó álmaikban felelevenedik és a jelen részévé válik együtt átélt múltjuk, a háborúk, az üldözések, a nélkülözések - közel hat évtized történelme.

Sajek Oszkár (Eperjes Károly) cirkuszi akrobata, aki egy szerencsétlen baleset következtében kénytelen abbahagyni hordós ugrómutatványát. Új számot kell keresnie, és ő tudja is, mihez volna kedve. Az öreg szabaduló művész, Binder Lipót (Feleki Kamill) hajdani attrakcióját, „A Jégbe Zárt Ember” trükkjét szeretné megvásárolni. Egyetlen vágya, hogy ő is képes legyen órákat tölteni levegő nélkül, egy fagyos jégtömbbe zárva.

E titok megfejtésére tesz fel mindent, ami az életben számára fontos. Lipi bácsi azonban nemcsak makacs ember, de ráadásul kegyetlen is. Kiélvezi a fiatalember rajongó érdeklődését, megalázkodó könyörgését, miközben esze ágában sincs elárulni a trükköt. Vajon ez a végletekig hiú ember a sírba is magával viszi a világszám titkát?

A film számos fesztiváldíjat nyert, így Chicagóban a legígéretesebb fiatal rendező díját Gárdos Péter, a legjobb alakítás díját megosztva kapta meg a két férfifőszereplő. Az 1985-ös Magyar Filmszemle operatőri (Ragályi Elemér) és színészi díja (Eperjes Károly), valamint a Montreáli Filmfesztiválon a zsűri különdíja szintén e filmet dicséri.