dráma

Két fiatal bankrablást követett el a 90-es évek végén, és utána már csak sodródtak az eseményekkel. Lili és Pali először a hegyekben, majd Miskolcon bujkál. Az újságokból tudják meg, hogy ők a magyar Bonnie és Clyde. Fogy a pénzük, és Pali előhozakodik egy pénzszállító autó kirablásának ötletével. Készülni kezdenek első kitervelt bűntényükre. Bár tervüket tökéletesen kidolgozzák, a kitűzött pillanatban megijednek és hagyják, hogy a pénzszállító autó érintetlenül haladjon el előttük. Egy járőrkocsi mégis kiszúrja, majd üldözőbe veszi őket. Csak lövöldözés árán sikerül elmenekülniük, és Pali megsebesít egy rendőrt. Az egész város őket keresi. Kétségbeesetten menekülnek, de egy elhagyott garázs csapdájában elkapják Lilit és Palit.

A valóságban Lilit Novák Tündének hívják, és jelenleg tizenegy éves fegyházbüntetését tölti a Kalocsai Női Börtönben. Társa, Fekete László, 2000. júliusában, előzetes letartóztatása alatt öngyilkosságot követett el.

Sára szereti Márkot. Gyerekük lesz. Márk is szereti Sárát - a maga módján. Márk szereti Sophie-t is. Sophie is szereti Márkot. De Sophie nem szereti, ha átverik. Inkább azt szereti, ha kényeztetik. És András szereti kényeztetni Sophie-t…
A "Nem vagyok a barátod" improvizációs film. Nem csupán a kilenc amatőr szereplő, hanem az operatőr, a rendező és a "forgatókönyvírók" részéről is. A történet percről percre, a szereplők ötletei és reakciói nyomán alakult, és mindössze húsz forgatási nap alatt fejlődött azzá, amit a közönség láthat. A történetnél azonban talán fontosabb a világ, amely elénk tárul: egy szelet Budapest 2008 januárjából. És még inkább a felismerés, hogy akikkel együtt utazunk nap mint nap a villamoson, vagy a metrón, akikkel együtt állunk sorban a közértben, vagy együtt ülünk egy moziteremben, ők is ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk. Egy kicsit jók, egy kicsit rosszak, de mindenképpen végtelenül izgalmasak és - a maguk módján - szerethetők.

Kísérőfilm: Nem leszek a barátod:

Beus szereti Mikit. Miki Nikit szereti. De Niki inkább Zolikával épít házat. Boldizsár meg mindig verekszik. Meg sír, ha hiányzik az anyukája. A kísérőfilm egy óvodai csoportot mutat be a tiszta dokumentumfilm eszközeivel: a stáb megfigyelőként rögzítette egy csapat négyéves küzdelmekkel teli mindennapjait.

Weér András író anyjával, a valaha ünnepelt színésznővel él együtt. Kapcsolatuk a szülő őrült magánmítoszának mániás rituáléit ismétli - és ismételteti el fiával. A tehetetlen egymásrautaltságban a szeretet és gyűlölet kötelékei béklyózzák őket egymáshoz. Érzelmi patthelyzet foglyai - ez a nyugalom szó első, „nyitó” értelme. Az anyát a külföldön zenei karriert befutó lánya köti az élethez, a múlt kudarcáért és a jelen nyomoráért a vele élő, őt ápoló fiút vádolja. A fiú a húg nevében írt, fiktív levelekkel tartja anyjában a lelket. Emellett novellákat ír az asztalfióknak, és úgy tűnik, hogy se vágya, se ereje, hogy kitörjön a félkatatón dermedtségből. Ebbe a szituációba érkezik Eszter, aki számára a kitörés lehetőségét, az anya számára pedig fia elvesztésének fenyegetését jelenti. Megbillen az egyensúly, ám Eszter is súlyos terhet hurcol, aminek feloldása nehéz feladat elé állítja a férfit.

1913 Magyarország. Brenner József író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik.

Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Brenner doktor szövetséget akar kötni vele, hogy segítségével mindazt megvalósítsa, ami eddig neki nem sikerült. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak. Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztól, hozza el számára a felejtést. Brennernek nincs választása. El kell pusztítania Gizellát: az egyetlen embert, akit igazán szeretett.

Vajkay-nak, nagy szomorúságára, nem sikerült férjhez adnia a leányát, a hervadó és csúnyácska Pacsirtát. Egyhangú monotóniában és unalomban telnek a család hétköznapjai, amit szelíd derűvel és finomsággal palástolnak. Amikor a lányuk - életében először - elutazik rokonlátogatásra, Vajkayék visszatérnek régi életükhöz, a bezárult világ újra megnyílik előttük.

A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik: a fűvészkertben tanyázó rivális társaság rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, de a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna Nemecsek marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a fűvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik.

A film elkalauzol minket a Füvészkertbe, ahol a kis Nemecsek és barátai küzdenek a becsületért, a barátságért és a grundért. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei, erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A két rivális banda közötti háborúskodás hamarosan elfajul, a vörösingesek közül ugyanis néhányan árulással és csalással próbálnak győzelmet aratni. A fennmaradásért azonban háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, hogy ily módon igazi hőssé váljon..

7 egymástól független történet. A rövid, tartalmas képsorok egymagukban is értelmezhetőek, akár az interneten is gyorsan teret hódító videók. Stílusában dokumentarista játékfilm. Nagy gyerekekről illetve kis felnőttekről szól, akik küszködnek a mindennapokkal, próbálják értékelni, túlélni, élvezni. Kallódnak, bontogatják szárnyaikat.

Most végre egy kiadványon is hozzáférhető Petőfi Sándor három klasszikus művének a filmes feldolgozása!

Helység kalapácsa, A:

Egy településen istentisztelet közben elalszik egy férfi. Amikor felébred, észreveszi, hogy rácsukták az ajtót. Úgy maradt a templomban, mint egy fogoly, így hát szabadulást tervez. Amíg ő azt fontolgatja, hogy is lehetne a legbiztonságosabban kijutni, elénk tárul a helyi kocsma kicsit furcsa világa. A kocsmában jelen van a kántor, az egyházfi, Baragja a béke barátja, néhány vendég és a helyiség tulajdonosnéja is – Erzsók asszony.

Apostol, Az:

"Ki vagy, csodálatos teremtmény,
Ki vagy te, férfiú?
Lelked ruhája
Csillagsugárból szőtt fényes palást,
És testedet
Kopott rongyok fedik.
Családod éhes, éhes vagy magad,
S vasárnapod van,
Ha lágy kenyér kerül véletlenül
Abrosz nélküli asztalodra,
S mit a tiéidnek s magadnak
Nem bírsz megszerezni,
A nagyvilágot
Törekszel boldogítani."

Bolond Istók:

Bolond Istók vándorútja során egy tanyán kér menedéket. A gazda szívesen látja, asztalához hívja. A beszélgetés során Istók megtudja, hogy a gazda igen szomorú, s már csak a halálra vár. Két fia meghalt, a harmadik pedig jó dolgában felejtkezett meg róla. Istók megpróbálja felvidítani az öreget. Azzal bíztatja, hogy amíg az ember nem volt boldog, addig nem halhat meg, s ő biztosan tudja, hogy hamarosan boldogság költözik ezek közé a falak közé.

Volt egyszer egy tanya. Valahol Magyarországon. Közelebbről: Európában. Még közelebbről: a Föld nevű bolygón. Itt, ezen a Tanyán szeretnivaló, naiv és rafinált tanyasi emberek éltek.

Időnként idegen emberek érkeztek erre a Tanyára. És akkor mindig elszabadult a pokol. Mert az idegenekkel jött a halál is.

A Lázár Ervin novellái alapján készült film híradás egy letűnt időből.

A film három nő történetét vetíti elénk, akik időről időre találkoznak egy presszóban, és randevúikból lassan megismerjük életüket. Anna, Bori és Dóra egymás után belegabalyodnak Gábor, a családos szélhámos hálójába. A féltékenység csaknem tönkreteszi barátságukat, ám végül közösen tervelik ki a bosszút.

Szabó Magda, napjaink egyik legnépszerűbb írónője 1977-ben, édesanyja halála után írta meg a család krónikáját feldolgozó Régimódi történetet. A regény a XIX. század harmincas éveitől egészen a XX. század elejéig követi - három generáció személyes sorsán, tragédiáin keresztül - a család életét.

Rickl Mária a büszke kalmárlány és Jablonczay Kálmán a jóképű dzsentrifiú házasságával indul a mű, azonban a származásukból fakadó ellentétek végzetes eseményekhez vezetnek: Kálmán elkártyázza vagyonukat.

Fiuk, az ifjabb Jablonczay Kálmán örökölte apja féktelen természetét, s amikor ő házasodik meg, ugyanazt a hibát követi el. Mária unokáját, Kislenkét vasszigorral neveli, így próbálván őt megvédeni a környező világ kegyetlenségeitől...

Szabó Magda, napjaink egyik legnépszerűbb írónője 1977-ben, édesanyja halála után írta meg a család krónikáját feldolgozó Régimódi történetet. A regény a XIX. század harmincas éveitől egészen a XX. század elejéig követi - három generáció személyes sorsán, tragédiáin keresztül - a család életét.

Rickl Mária a büszke kalmárlány és Jablonczay Kálmán a jóképű dzsentrifiú házasságával indul a mű, azonban a származásukból fakadó ellentétek végzetes eseményekhez vezetnek: Kálmán elkártyázza vagyonukat.

Fiuk, az ifjabb Jablonczay Kálmán örökölte apja féktelen természetét, s amikor ő házasodik meg, ugyanazt a hibát követi el. Mária unokáját, Kislenkét vasszigorral neveli, így próbálván őt megvédeni a környező világ kegyetlenségeitől...

A Digitális Videóra forgatott filmben hét történetet látunk, szigorúan nagyközelikben
mutatott párosok szereplésével, intenzív dialógusokkal körítve, dokumentarista
keretben.

A szereplők között akad öngyilkosságra készülő fiatalember, féltékeny lány,
kislányát gyanúsan nagy vehemenciával védelmező apa… megannyi kallódó, önmagát
kereső figura korunk emberrengetegében.

Stock Ede (Garas Dezső) és Salamon András (Kern András) már évek óta ugyanazt a giccses kuplét adja elő estéről estére a „légnadrágban”. András azonban hirtelen gondol egyet és lecseréli Edét Bogárkára, a főnök szeretőjére (Udvaros Dorottya). A csere nem váltja be András reményeit, az élet Bogárkával sem boldogabb. Ede is szenved, olyannyira, hogy kétszer is András életére tör. Családjuk és barátaik aggódva figyelik, ahogy kapcsolatuk elmérgesedik, de tehetetlenek. A szakítás mindkettőjüket rákényszeríti, hogy végiggondolják, mit tartanak igazán fontosnak az életben, és végül az elcsépelt dal is új tartalommal telik meg…

Díjak: 1981 Magyar Játékfilmszemle: Operatőri díj (Ragályi Elemér)
1982 Magyar Filmkritikusok díja operatőri munkáért (Ragályi Elemér)

A kiegyezés előtti időkben járunk. Gelencsér Jóska, a hírhedt betyár szegénylegényekből verbuvált csapatával a környék összes Habsburg-barát nemesét végigrabolta már. A környező tanyák nincstelen lakói kiskirályként bánnak a fosztogató banda tagjaival. A hatóság emberei viszont aggódnak: ameddig ilyen barbár állapotok uralkodnak a vidéken, addig nem mernek vasútépítésbe kezdeni, pedig ez nélkülözhetetlen volna a gazdasági fejlődéshez.

Amikor Jóska kegyetlenül végez a marcali bíróval, öccse gyilkosával, betelik a pohár. Hegyessy főszolgabírót utasítják felettesei, hogy bármi áron számoljon le a bandával. Gelencsér azonban nem adja könnyen a bőrét: az utolsó emberig folyó lövöldözésben sok csendőr is vérével fizet a békéért. A betyárok dicsősége pedig mindörökre leáldozik.

Kecsőt 13 hónapra javítóintézetbe küldik Szacsára. Már az első napokban ki kell verekednie a helyét a kamaszhierarchiában. Társai kényszerítik, hogy egyik éjszaka kiszökjön velük a városba, ahol aztán egy padhoz kötözik. Itt találkozik a csinos Ágival, akivel egymásba szeretnek. Egy rendbontás után az intézetbe új igazgatót neveznek ki, a törtető és ambiciózus Lehotát, aki militarista szemléletével nemcsak az intézetet, de a város életét is átformálja. Az elhatalmasodó erőszaknak már semmi sem szab gátat, ahogy Lehota karrierjének sem...