dráma

A Halálos tavasz a háború előtti hangosfilm korszak egyik legsikeresebb darabja. Karády Katalinnal itt jelent meg a magyar filmen a mágikus, titokzatos „bestia”: a férfi vesztét okozó végzet asszonya. S hogy ez mennyire új volt a korszakban, bizonyítja biztonság kedvéért leforgatott happy endes vég, amely szerencsére nem került mozikba. Az igazi csemege viszont a Zilahy-regény nyomán négy évvel korábban készült amatőrfilm.

Fábri Zoltán, a Körhinta rendezője Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című kisregényéből készített filmet.

A Hannibál tanár úr a szürke kisember bátor harcát mutatja be a Horthy-korszaktól a személyi kultusz időszakáig. A film időszerűen hat a meg nem alkuvás szomorú tragédiájaként, s teszi mindezt úgy, hogy görbe tükröt tart a mindenkori társadalmi és emberi viszonyok elé…

Kós Ferenc elgyötörten, betegen érkezik meg a háborúból. Míg odavolt, felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. A lány Ferencet is elhalmozza szeretetével, hisz titokban szerelmes a férfiba. Ferenc azonban hamarosan új asszonyt hoz a házhoz, a szép Zsuzsát. Tera ahol csak lehet, bosszantja, gáncsolja az asszonyt. Ferenc sokáig csak tétlenül nézi, hogy megy tönkre családi boldogsága...

Török Ágoston beleszeret egy lányba, akinek a múltját is megbocsátja, összeházasodnak, gyermekük születik. Néhány év elteltével az asszony vére újra forrni kezd, kalandokba bonyolódik, még férje munkatársával is. Török egy fontos megbízás megszerzését is felesége vonzerejének tulajdonítja, ezért úgy határoz, hogy elválik. Máriát cégtársára bízza, ő pedig vonatra ül. A vonat kisiklik, de valaki végig ott marad Mária mellett, hogy a férje akarata szerint elrendezze az asszony életét.

Az ízig-vérig magyar filmben az alkotók olyan történeteket elevenítenek meg, melyek mára a Hortobágyon legendává váltak. Történelmünk egykori és mai történéseinek filmbéli összefonódása révén testközelből élhetjük át a pusztai emberek, a ridegpásztorok életének máig ható valóságát, mindennapjaik igazságát, és sorskérdéseik rendeződésének reményét.

A film a végtelenbe kiáltott örök kérdés: meddig képes a lélek megbocsátani? Ugyanakkor együtt érző emlékezés is, hogy az idő múlásával ne vesszen minden a múlt homályába. A film jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legjelesebb színészeink egész sora első szóra vállalta és játssza el tündöklően még akár az epizódszerepeket is.

A kis faluban játszódó történetben a riporter megpróbál utánajárni egy 1956-ban elkövetett gyilkosságnak. Az emberekkel beszélgetve, az ott töltött húsz óra alatt feltárul előtte a falu élete: a csendes felszín alatt feszülő ellentétek, a kibékíthetetlen gyűlölködések, ám a békés, normális élet lehetősége is. Ezt a perspektívát elsősorban az elnök felfogása, humanizmusa képviseli.

A film főhőse négy fiatal. Az egyik pár a mai világban otthonosan mozgó dekoratív,
a minél gyorsabb meggazdagodásra törekvő, drága kocsival, drága ruhákban járó
fiú és lány. A másik a bumfordi cipőjű, álmodozó, vágyakozó vidéki lány és a
szakadt alsónadrágos ügyetlen biztonsági őr.

Naponta megyünk el az utcán ilyen emberek mellett, és alaposabb elemzés nélkül
is rögtön megállapítjuk, hogy született vesztesek. De most ők a főszereplők,
és végre figyelünk rájuk.

Halasi Mihály nyaralni készül a családjával, és mint mindenben, most is a saját feje után megy, vagyis menne, ha tehetné. Vásárolt egy vibrátort is, hogy kellemesebb legyen a hétvége, ám ezt csak fegyveres harc során tudja kicsempészni az őrségen át a gyárból. Egy teljesen valószínűtlen kastélyba érkeznek, ahol mindenben rendelkezésre áll a gondnok, népünk bölcs vezérének egykori sofőrje. A vibrátorban azonban nincs elem, és ennél is nagyobb baj, hogy Ilona arcán kinőtt az Elpusztíthatatlan szőrszál. Orvosi segítséggel próbálnak megszabadulni tőle, közben Mihály végiglátogatja rokonait és barátait. A beavatkozás nem hozza meg a várt eredményt, de Halasi a mai nappal is bölcsebb lett.

A drogfüggő Johannát (Tóth Orsolya – Szép napok, Delta) egy túladagolás után a rideg sziklakórház labirintusában visszahozzák a kómából. Az emlékeit és múltját vesztett lánynak nincs hova mennie, fiatal orvosa (Trill Zsolt – Kaméleon, A hetedik kör) pedig kollégái ellenvetésével dacolva a kórházban tartja nővérnek, mert beleszeret a lányba. Johanna azonban szerelmét és testét a betegeknek kínálja gyógyírként: visszaadja az életbe vetett hitüket, csodálatos gyógyulásukért imádják Johannát. Szokatlan küldetésével és gyógymódjával, a kórházi rend megszegésével azonban kivívja a hivatásos gyógyítók, köztük a visszautasított, sértett orvos haragját.

"Le kell menni kutyába, légy a kutyák királya!” – üvölti a mikrofonba Bill és Hobo többezer tabáni rajongó előtt. Hosszú volt az út, amíg a lepukkant vidéki „művházakban” turnézó, feldolgozásokat előadó zenekarból igazi rockbanda lett. A menedzser (Schuszter Lóránt) vérző orral hallgatja a Hosszúlábú asszonyt, miután a banda tagjai a koncert előtt módszeresen végigverték, mert nem jött ki a tévé, mégiscsak neki köszönhető a siker, igaz, erre már senki sem emlékszik…

Szomjas György kultuszfilmje igazi magyar rock-karriertörténet, a 80-as évek életérzésének tökéletes lenyomata, és nem utolsósorban a legjobb zenés filmek egyike, melyben a Hobo Blues Band mellett a korszak legnagyobb zenekarainak dalai is szerepelnek.

Valahol az osztrák határ közelében a semmi közepén áll egy benzin-kút. A környéken nincs élet, ami épp kapóra jön egy vállalkozónak, aki lányok svájci futtatásából él és a tranzitmegállóban nem hívja fel a lányokra a figyelmet. A gengszter megtartotta a kúton dolgozó öreg alkoholistát, Istvánt és két-három hetente a töltőállomás érintésével indítja útnak külföldre a kis háremét. A forró nyári semmittevésbe váratlanul toppan be István rég nem látott fia, akit az anyja hagy hátra a megdöbbent férfinak. Ugyanekkor a legújabb fuvar lerobban a ben-zinkúton és a Svájcba tartó lányok sofőrjeikkel napokra ott ragadnak Istvánnal és fiával. Az érzelmek mellett jól őrzött titkok is a felszínre törnek.

EXTRÁK

A William Shakespeare mûve alapján forgatott film a középkori Európa sötét és intrikával terhelt francia- angol szembenállásáról fest hiteles képet. Az erõskezû, de már öreg Lear király lassan lemond a trónról, de közben nem is sejti, hogy két idõsebbik lánya, Goneril és Regan is halálát és hatalmát kívánja. Lear nyolcvanévesen úgy dönt: három lánya között egyenlõ arányban osztja szét birodalmát, de elõbb megkérdezi tõlük, hogy ki mennyire szereti õt. Goneril és Regan egymással versengve biztosítják szeretetükrõl, míg a legkisebb lány, Cordelia nem hajlandó belemenni a versengésbe. Leart elvakítja két idõsebb lánya hazugsága, és úgy érzi, Cordelia nem szereti, ezért kitagadja örökségébõl és számûzi, birodalmát pedig a csalárd nõvérekre hagyja. Cordelia számûzetése során találkozik Tamással, az egyszerû szegényemberrel, akirõl harmarosan kiderül, hogy nem más, mint Gloster grófjának fia és örököse, Edgar. Ám a fiúnak is menekülnie kell, mivel testvére, Edmund egy hamis levél segítségével elhitette apjukkal, hogy Edgar az életére tör.

Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se
bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi
lutrin az öreg által megálmodott számokat.

Társai időközben megdézsmálták a pakkot, de Misit csak szegény édesanyja
levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania.
Doroghy Bellának Török úr udvarol. Misi segít nekik levelezni.

A lutrin az ő számaikat húzták ki, csakhogy Misi elveszítette a reskontót.
A cédulát Török találta meg, aki megszökteti Bellát hazulról.
Doroghy és Pósalaky is panaszt tesznek Misire, aki a rosszindulatú
fegyelmi bizottság előtt hiába védekezik. Szégyenében végül elájul. Kiderül
az igazság, édesanyja nyugtatja a fiút, ő azonban nem akar már debreceni diák
lenni...

Egy eldugott magyar falucskában, melyet a rendszerváltás szele sem kavar fel, az emberek szelíden várják a csodát. És az meg is érkezik, Zserardó a kis köpcös olasz vállalkozó személyében, aki cipőgyárat telepít a falu határában. Munkát és jólétet ígér az asszonyoknak, s a falu felbolydul.

A középkorú Gulyásné Verát, az asszonyosan formás, szemrevaló falusi feleséget eleinte hidegen hagyja a cipőgyár. Aztán mégis úgy dönt, beáll dolgozni, és hamarosan a legügyesebb, legmegbízhatóbb munkásnő lesz. Egy nap azonban feltűnik a faluban egy arisztokratikus, elegáns, titokzatos alak. Ő Márió a cipőkonszern tulajdonosa, aki úgy dönt, egy ideig itt marad. Márió nagyra becsüli Vera szorgalmát, megbízhatóságát, helyettesévé nevezi ki, rajta kívül gyakorlatilag senkivel sem áll szóba. Az asszony egyre jobban kivirágzik, mind jobban elvarázsolja őt a férfi különleges vonzereje, és menthetetlenül beleszeret...

Gothár Péter kultikussá vált filmje a rendező generációjának kamaszkorát ábrázolja. Azét a fiatalságét, amelynek jövőjét az 1956-os forradalom és 1968-as forradalmak sarokpontjai határozták meg.

A szűkebben vett cselekmény 1963-ban, az amnesztia évében játszódik. Teljes mozdulatlanságában tárul föl a korszak, a "kint és a bent", a "mi és az ők" éles szembenállása, ahol mindenki tud mindenről, de semmiről sem lehet beszélni, ahol mindent áthat a rock-and-roll és a gyanakvás, a szerelem és a kiábrándultság levegője...

1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül. Leni Riefenstahl és mások náci filmjeinek hatásait elemezve alakította ki a rendező és operatőre azt a monumentális, nagyepikai filmstílust, melyet pazar nagytotálok, opálos, teátrális látványvilág, feszítetten plasztikusan megkomponált képek jellemeznek. 1982-t a filmkritikusok a "Mephisto évének" tartottak, a filmet szinte minden európai ország és tengerentúli terület megvásárolta, bevételei a szokásos jogdíjak tízszeresére rúgtak. Szabó István Oscar-díjas filmje az 1920-as, 30-as évek Németországába kalauzolja nézőit, két kiváló színész, Cserhalmi György és Klaus Maria Brandauer segítségével.

Két fiatal bankrablást követett el a 90-es évek végén, és utána már csak sodródtak az eseményekkel. Lili és Pali először a hegyekben, majd Miskolcon bujkál. Az újságokból tudják meg, hogy ők a magyar Bonnie és Clyde. Fogy a pénzük, és Pali előhozakodik egy pénzszállító autó kirablásának ötletével. Készülni kezdenek első kitervelt bűntényükre. Bár tervüket tökéletesen kidolgozzák, a kitűzött pillanatban megijednek és hagyják, hogy a pénzszállító autó érintetlenül haladjon el előttük. Egy járőrkocsi mégis kiszúrja, majd üldözőbe veszi őket. Csak lövöldözés árán sikerül elmenekülniük, és Pali megsebesít egy rendőrt. Az egész város őket keresi. Kétségbeesetten menekülnek, de egy elhagyott garázs csapdájában elkapják Lilit és Palit.

A valóságban Lilit Novák Tündének hívják, és jelenleg tizenegy éves fegyházbüntetését tölti a Kalocsai Női Börtönben. Társa, Fekete László, 2000. júliusában, előzetes letartóztatása alatt öngyilkosságot követett el.

1968 a diáklázadások éve volt, amikor a magyar beatgeneráció számára a nagy szenzáció az volt, hogy melyik dal nyeri a táncdalfesztivált.

Ez a „nagy generáció” a ’80-as években mér a 40-es éveit tapossa és rá kell döbbenniük, hogy korábbi döntéseiket nem biztos, hogy igazolta az élet.

Makai, az örök vesztes, Nyikita, az élősködő és Réb, akinek semmi sem számít…három különböző életút hosszú idő után újra találkozik Budapesten.