dráma

1945. Monori Sándor (Eperjes Károly) a Teleki téri piac királya, akit mindenki Sanyi bácsiként tisztel. Ő az, aki fittyet hány arra, milyen a politikai rendszer, hiszen számára egyetlen törvény létezik: arannyal mindent és mindenkit meg lehet vásárolni. Amikor lánya terhesen tér haza Bécsből, Monori két marék ékszer árán szabadul meg vejétől, hogy születendő unokáját maga nevelhesse fel, és megtanítsa arra, hogyan lehet ebben az országban túlélni – akár egy halálosnak hitt betegséget is. 1956-ban aztán mindent elkövet, hogy családját külföldre juttassa, de úgy tűnik, ekkor már az arany is kevés a túléléshez…

Bereményi Géza döbbenetes erejű filmje 1989-ben megnyerte a Magyar Játékfilmszemle fődíját, Párizsban Európa Filmdíjat kapott, de a Magyar Filmkritikusok is az év filmjévé választották.

Indig Ottónak, a harmincas évek egyik legtermékenyebb írójának színdarabjából készült film egy végsőkig elkeseredett állástalan orvosról szól. Dr. Visky András hiába végezte el az egyetemet, sehogy sem tud állást kapni, nincs egy kórház, nincs egy falusi rendelő, ahova felvennék a pályakezdő fiatal orvost. Végső elkeseredésében öngyilkosságot forgat a fejében. A híd alatt lakó hajléktalan csavargó, Smirgli, aki jól ismeri ezt az érzést, de már megtalálta a maga "kivezető útját", visszarántja a fiatalembert az életbe és rögtön be is szervezi következő "munkájába?. Éppen betörésük idején érkezik egy idős beteg Dr. Soltész professzorhoz, akit a botcsinálta betörő, Dr. Visky András szakszerűen ellát. Az időközben hazatérő Dr. Soltész revolverrel támad a lakásában talált ifjú "betörőre", akiről hamarosan kiderül, hogy kolléga...

"Megy-é előbbre majdan fajzatom Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelegjen, vagy mint malomnak barma, holtra fárad, s a körből, melyben jár, nem bír kitörni?"
(Madách: Az ember tragédiája)

Az ember tragédiája – Katona József: Bánk Bánja mellett – nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása.
Külföldön is az egyik legismertebb magyar klasszikus.
Eddig mintegy 14 nyelven jelent meg, az 1892-es hamburgi, bécsi és prágai bemutató óta Európa számos színpadán aratott megérdemelt sikert. Madách nem színpadra szánta művét, a bemutatására is csak 1882-ben került sor a Nemzeti Színházban.

Az első előadást Paulay Ede rendezte. Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László alakította.

Sipos József filmje Márai Sándor azonos című regényéből készült, melyet eddig harminc nyelvre fordítottak le. A történet a harmincas évek Balaton-felvidékére repít minket, ahol Eszter (Nagy-Kálózy Eszter), a hamvaiban is szép úrinő él csendesen, szerényen. Már nem vár sokat az élettől, hisz élete valahol véget ért, mikor szerelme, a hűtlen, szélhámos Lajos (Cserhalmi György) nővérét vette el helyette. Lajos táviratozik, hogy húsz év után meglátogatja Eszteréket, és ez a különös vendégéség minden meghívott és hívatlan vendég életébe változást hoz.

Az agg angol király(Mensáros László) ellen saját vére fordul. Percy kihasználva a lázadó skót csapatok támadását, szövevényes összeesküvést tervez a király ellen. A trón jogszerinti várományosa, azonban nem más mint Henry, azaz Henrik herceg, aki ahelyett, hogy a korona megszerzéséért vívott harcokban jeleskedne, vagy az udvari illemet tanulná, az egyszerû parasztok és kicsinyes kocsmatöltelékek között tengeti életét, nem éppen herceghez illô módon. Apaj helyett apja az örge, kövér és lo9vag Sir John Falstaff (Bessenyei Ferenc), aki a kardvívásnál jobban ért a szavak forgatásához és a söröskupa emeléséhez. Ám egy napon az idôs király fiárét küldet, hogy együtt vegyéjk fel a harcot Percy ellen, hogy a korona, jogszerint a fiúra szálljon. Vajon sikerül e az uralkodási fortélyokat nem isemrô, ám fondorlatos elmével megáldott ifjúnak felüllemelkedni magán és vén pártfogóján, hogy joggal tartson igényt az uralkodói rangra.

Az ünnepelt színésznő, Mária jólétben, boldogságban él férjével és két kisgyermekével. Felkarolja és tanítgatja a kis statisztát, Évát, akiben a tehetségnél sokkal nagyobb a becsvágy, az irigység és az önzés...

Abszurd, tilalmas, nevetséges és mégis szent és tiszteletre méltó szerelmes film. Egy negyvenkilenc éves, nős író beleszeret egy tizenkilenc éves fiúba. Az író felesége még szép, valamikor országosan ismert színésznő volt… Romló házasság, hanyatló karrier, kiégett szív, csak az öregségtől való rettegésben közösek. A férfi a fiúval, egy romantikus, titkos szerelem minden stációját átéli. Lopott percek elhagyott autóparkolókban, tengernek látott Duna-parton. Egyre megalázóbb szituációkba keveredik, a fiú megzsarolja…

Fiúszeretőjének gyönyörű fiatal lány a barátnője, az író ül velük szemben, szédelegve az italában feloldott kábítószertől. „Ha valaki ilyen fiatal, mindegy hogy fiú vagy lány…” Aztán a felesége is a fiú szeretője lesz.

…egy idős házaspár utolsó néhány órájáról, két olyan ember utolsó pillanatairól, akik a történelmi viharok embertelenségek és értékvesztések közepette is egymás mellett maradtak a szeretet és egymásrautaltság különös szorításában. Útjuk a lakásból a vendéglőig és vissza a megszokott utcákon keresztül vezet addig a pillanatig, míg az Öregember élettelenül összeesik. A magára maradt Öregasszony számára még egy pillanatra megjelenik a remény, mikor az utcán talált csecsemővel becsöngetnek hozzá, de rádöbben, hogy az ő élete is már az ismeretlen felé tart.

Viola még mindig nagyon szép nő. Angéla szégyelli Violát. A kommunikáció közöttük már szinte lehetetlenné vált. Csak a kedvenc sorozatukat nézik mindig együtt, soha nem mulasztanak el egy részt sem. Valószínűleg titkon mindketten szerelmesek a főszereplőbe.

Viola ott dolgozik, ahol senki sem akar dolgozni. Keresi az igazi férfit, akit szeretni tudna. Angéla szép ruhákat szeretne tervezni. Valami másra vágyik. Egy másik életre. Friss levegőre.

A film középpontjában az Apa áll, aki egy álmot lát, amely egy bolondos terv
végrehajtására sarkallja. A terv lényege, hogy az eljövendő utódok érdekében
"vérfrissítésre" van szükség. A megoldás az üzlet régi barátja, a
Házasságközvetítő képében jelenik meg: megismerkedik egy német leánnyal, a találkozásból
szerelem születik.

A kor és a törvények nem teszik lehetővé szerelmük beteljesülését, a házasságot.
A család jogtanácsosának javaslatára egyetlen kiút marad, ha az Apa törvényesen
meg akar házasodni - a jövendőbelije német birodalmi állampolgár, ő pedig a
sémi fajhoz tartozik -, a lánynak először el kell válnia. Tehát találni kell
egy Álférjet. A papa engedélyével végül sor kerülhet az esküvőre.

A Halálos tavasz a háború előtti hangosfilm korszak egyik legsikeresebb darabja. Karády Katalinnal itt jelent meg a magyar filmen a mágikus, titokzatos „bestia”: a férfi vesztét okozó végzet asszonya. S hogy ez mennyire új volt a korszakban, bizonyítja biztonság kedvéért leforgatott happy endes vég, amely szerencsére nem került mozikba. Az igazi csemege viszont a Zilahy-regény nyomán négy évvel korábban készült amatőrfilm.

Fábri Zoltán, a Körhinta rendezője Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című kisregényéből készített filmet.

A Hannibál tanár úr a szürke kisember bátor harcát mutatja be a Horthy-korszaktól a személyi kultusz időszakáig. A film időszerűen hat a meg nem alkuvás szomorú tragédiájaként, s teszi mindezt úgy, hogy görbe tükröt tart a mindenkori társadalmi és emberi viszonyok elé…

Kós Ferenc elgyötörten, betegen érkezik meg a háborúból. Míg odavolt, felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. A lány Ferencet is elhalmozza szeretetével, hisz titokban szerelmes a férfiba. Ferenc azonban hamarosan új asszonyt hoz a házhoz, a szép Zsuzsát. Tera ahol csak lehet, bosszantja, gáncsolja az asszonyt. Ferenc sokáig csak tétlenül nézi, hogy megy tönkre családi boldogsága...

Török Ágoston beleszeret egy lányba, akinek a múltját is megbocsátja, összeházasodnak, gyermekük születik. Néhány év elteltével az asszony vére újra forrni kezd, kalandokba bonyolódik, még férje munkatársával is. Török egy fontos megbízás megszerzését is felesége vonzerejének tulajdonítja, ezért úgy határoz, hogy elválik. Máriát cégtársára bízza, ő pedig vonatra ül. A vonat kisiklik, de valaki végig ott marad Mária mellett, hogy a férje akarata szerint elrendezze az asszony életét.

Az ízig-vérig magyar filmben az alkotók olyan történeteket elevenítenek meg, melyek mára a Hortobágyon legendává váltak. Történelmünk egykori és mai történéseinek filmbéli összefonódása révén testközelből élhetjük át a pusztai emberek, a ridegpásztorok életének máig ható valóságát, mindennapjaik igazságát, és sorskérdéseik rendeződésének reményét.

A film a végtelenbe kiáltott örök kérdés: meddig képes a lélek megbocsátani? Ugyanakkor együtt érző emlékezés is, hogy az idő múlásával ne vesszen minden a múlt homályába. A film jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legjelesebb színészeink egész sora első szóra vállalta és játssza el tündöklően még akár az epizódszerepeket is.

A film főhőse négy fiatal. Az egyik pár a mai világban otthonosan mozgó dekoratív,
a minél gyorsabb meggazdagodásra törekvő, drága kocsival, drága ruhákban járó
fiú és lány. A másik a bumfordi cipőjű, álmodozó, vágyakozó vidéki lány és a
szakadt alsónadrágos ügyetlen biztonsági őr.

Naponta megyünk el az utcán ilyen emberek mellett, és alaposabb elemzés nélkül
is rögtön megállapítjuk, hogy született vesztesek. De most ők a főszereplők,
és végre figyelünk rájuk.

Halasi Mihály nyaralni készül a családjával, és mint mindenben, most is a saját feje után megy, vagyis menne, ha tehetné. Vásárolt egy vibrátort is, hogy kellemesebb legyen a hétvége, ám ezt csak fegyveres harc során tudja kicsempészni az őrségen át a gyárból. Egy teljesen valószínűtlen kastélyba érkeznek, ahol mindenben rendelkezésre áll a gondnok, népünk bölcs vezérének egykori sofőrje. A vibrátorban azonban nincs elem, és ennél is nagyobb baj, hogy Ilona arcán kinőtt az Elpusztíthatatlan szőrszál. Orvosi segítséggel próbálnak megszabadulni tőle, közben Mihály végiglátogatja rokonait és barátait. A beavatkozás nem hozza meg a várt eredményt, de Halasi a mai nappal is bölcsebb lett.

Vidéki város, valahol Magyarország keleti végében. A polgármester a katonai repülés többszörös világbajnoka, Bencze Gábor (Cserhalmi György), aki azt tapasztalja, hogy az égből a földre pottyant. Mulatozós társai, a város kiskirályai mindenáron arra szeretnék rávenni, hogy a kedvükre való pályázót támogassa a repülőtér építésére kiírt tender értékelésénél. A meggyőzésben mindent bevetnek az érdekeltek, Biros (Csányi Sándor) a kisvárosi gengszter, a Professzor(ok) (Jordán Tamás és Mácsai Pál) a hatalom képviselői, és a többiek is mind, akiket pénz vagy egyéb más érdek fűz az egyik fél győzelméhez. Gábor megpróbál tisztességes maradni ebben a korrupt világban.
A Liliomfi, a Szerelem, a Megszállottak vagy a Fűre lépni szabad legendás rendezőjének új filmje.

A drogfüggő Johannát (Tóth Orsolya – Szép napok, Delta) egy túladagolás után a rideg sziklakórház labirintusában visszahozzák a kómából. Az emlékeit és múltját vesztett lánynak nincs hova mennie, fiatal orvosa (Trill Zsolt – Kaméleon, A hetedik kör) pedig kollégái ellenvetésével dacolva a kórházban tartja nővérnek, mert beleszeret a lányba. Johanna azonban szerelmét és testét a betegeknek kínálja gyógyírként: visszaadja az életbe vetett hitüket, csodálatos gyógyulásukért imádják Johannát. Szokatlan küldetésével és gyógymódjával, a kórházi rend megszegésével azonban kivívja a hivatásos gyógyítók, köztük a visszautasított, sértett orvos haragját.

"Le kell menni kutyába, légy a kutyák királya!” – üvölti a mikrofonba Bill és Hobo többezer tabáni rajongó előtt. Hosszú volt az út, amíg a lepukkant vidéki „művházakban” turnézó, feldolgozásokat előadó zenekarból igazi rockbanda lett. A menedzser (Schuszter Lóránt) vérző orral hallgatja a Hosszúlábú asszonyt, miután a banda tagjai a koncert előtt módszeresen végigverték, mert nem jött ki a tévé, mégiscsak neki köszönhető a siker, igaz, erre már senki sem emlékszik…

Szomjas György kultuszfilmje igazi magyar rock-karriertörténet, a 80-as évek életérzésének tökéletes lenyomata, és nem utolsósorban a legjobb zenés filmek egyike, melyben a Hobo Blues Band mellett a korszak legnagyobb zenekarainak dalai is szerepelnek.