sci-fi

Kilenc évvel az egyik űrhajólegénység titokzatos eltűnését
követően különös, tökéletesen szabályos fekete hasábot találnak holdon. A tudósok
egyértelműen idegen lények művének vélik a dolgot.

Amikor kiderül, hogy a holdon talált hasáb tökéletes másolatát
megtalálták a Jupiter egyik holdján is, útnak indul egy újabb űrhajó szovjet-amerikai
legénységgel, hogy fejlett számítógépjük segítségével kutassák a másik dimenzióba
vezető feltételezett kapuk, a monolitok titkát.

Nem tudják, hogy útjukat figyelemmel kíséri a titokzatos
"Csillaggyermek" is, aki korábban ugyanolyan űrhajós volt, mint ők,
csak éppen kilenc évvel korábban áthaladt a KAPUN...

A XXI. század közepére eltűnik az általunk ismert világ. Az általános felmelegedés következtében a sarki jégtakarók elolvadnak, és a világtenger emelkedő szintje elborítja a kontinensek part menti – addig legsűrűbben lakott – részeit.

Az emberiség egy tudományos felfedezésnek köszönheti a túlélést: a szuperintelligens, saját létezésükről is tudó komputerek segítették át a Földet a katasztrófa évein.

A fejlődés azonban nem áll meg. Az újfajta komputerből újfajta robotok készülnek. Prototípusa első darabjaként elkészül a robotfiú, akit egy gyerekét éppen elvesztett párnak adnak kipróbálásra.

A világban, ahol a robotok álmodni és szeretni képesek, ez a robot többre vágyik, mint géptársai közül bárki. Ám sokan vannak, akik félnek az értelmes gépektől, és semmiképp sem akarják, hogy a kísérlet sikerüljön...

Stanley Kubrick évtizedek óta dédelgetett álmát, a történet megfilmesítését, a MESTER halála után barátja, Steven Spielberg valósította meg, a lehető legmesszebbmenőkig ragaszkodva Kubrick elképzeléseihez!

Egy pályájáról letért műhold darabjai egy Új-Mexikói kisvároska mellett zuhannak le. Még mielőtt a NASA szakemberei a helyszínre érkeznének, a kisváros néhány felelőtlen lakója begyűjti és felnyitja a roncsot. Meggondolatlan tettük halálos veszélyt jelent közösségükre és az egész emberiségre is - a szatelit ugyanis egy földönkívüli organizmust - egyfajta vírust - is magával hozott az űrből, amely percek alatt végez a település szinte összes lakójával.

A hadsereg azonnal lezárja a fertőzött területet, és egy különlegesen felszerelt mozgó laboratóriumot telepítenek a városba. Légmentesen záródó védőruhába öltözött tudósok fésülik át a fertőzés helyszínét, begyűjtik a műholdat, és őrült versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a vért pillanatok alatt száraz, finom porrá változtató félelmetes idegen organizmus ellenszerét, mielőtt elszabadul a kór, és órák leforgása alatt elpusztul az emberiség. A rejtély kulcsát minden bizonnyal a két túlélő rejti - egy alkoholista, és egy bömbölő csecsemő, akikre látszólag nem hatott a kór...

A Michael Crichton (Jurassic Park, A Gömb, Vészhelyzet) regénye alapján készült sci-fi klasszikus a műfaj egyik legjobb, és mai napig legintelligensebb alkotása!

Egy űrbéli anomáliát fedeznek fel, ami a Föld pusztulásához vezethet. A világ legjobb tudósai dolgoznak azon, hogy megállítsák a furcsa és pusztító jelenséget. A ragyogó elmékből álló csapatot, a különc kvantum fizikus Trish Zane vezeti, de minden próbálkozásuk sikertelen, így a föld pusztulása elkerülhetetlen. Egy kisvárosban, Louisiana-ban a város vezetői küzdenek, hogy fenntartsák a rendet, és megakadályozzák a káoszt. Amikor a polgármester Ben (Randy Mulke) és felesége, valamint a városi sheriff Lynne (Stephanie Jacobsen) felfedezi, a "kulcsot" ami megmenti a világot, kétségbeesetten próbálják összehozni Trish csapatát, a zseniális autista fiúval, Terry-vel (Rhett Giles).

Ötven év múlva a Földre fokozatos elsivatagosodás vár. Az emberiség a túlélésért küzd a lassan pusztuló környezetben. A civilizáció hanyatlásával párhuzamosan azonban eljön a mesterséges intelligencia felemelkedése, köszönhetően az ROC nevű vállalatnak, amely megalkotja az első kvantumszámítógépes aggyal rendelkező androidokat. Miközben a cég biztosítási ügynöke, Jacq Vaucan rutinmunkaként vizsgál olyan eseteket, ahol biztonsági protokolljukat megsértő robotokra érkeznek panaszok, egy nagyszabású manipuláció nyomára bukkan, amelynek végzetes következményei lehetnek az egész emberiség jövőjére nézve.

A vizuális-effekt-guru Gabe Ibáñez története elmosni igyekszik a határt tudományos fantasztikum és valóság között – filmje az elme és a gép összeházasításának veszélyeire és összetettségére irányítja a figyelmet.

Az Alkonyat-sorozat írója, Stephenie Meyer bestsellere alapján készült A burok a szerelem és az áldozathozatal története a közeli jövőben, amikor az egész emberiség sorsa veszélybe kerül. A Földet békés idegenek, a Lelkek foglalják el. A Lelkek átveszik az irányítást a legtöbb ember elméje fölött, testüket azonban érintetlenül hagyják, és beleköltözve burokként használják. A Hajtók az utolsó emberektől védik az új fajt, és egyikük (Diane Kruger) elfogja Melanie-t (az Oscar®-díjra jelölt Saoirse Ronan) a kevés emberi ellenálló egyikét, majd a lány testébe beleoperálnak egy Vándor nevű Lelket. Vándort figyelmeztetik, hogy a heves érzelmek, a szenvedély és az élénk emlékek miatt nem könnyű egy emberben élni, ám van valami, amire nem számított: testének korábbi lakója nem hajlandó átadni az elméje fölötti uralmat.

A övőben járunk... Párizs, 2020. Egy csúcstechnológiát alkalmazó sebész és a lánya súlyos autóbalesetet szenvednek. A sebész csak úgy tudja megmenteni a lánya életét, hogy manipulálja az emlékeit és az álmait.

Eközben Hoffman, a mindenre elszánt rendőrtiszt egy szökött gengszterrel folytatott tűzharc következtében elveszíti a feleségét. A vadászat azonban folytatódik, mikor a felesége halálától megtört Hoffman új társat kap. A bosszút és az igazságszolgáltatást keresve talál rá a sebész csúcstechnológiával felszerelt laboratóriumára, ahol azonban semmi sem az aminek látszik...

Lassan már 28 éve, hogy az idegenek űrhajója Dél-Afrikába érkezett. Alig vártuk, hogy a földönkívüliek végre kapcsolatba lépjenek velünk, de a találkozást nem ilyennek képzeltük. A két faj között elmérgesedett a helyzet.

Az állam és az MNU ideiglenes szállásokon látta vendégül őket, ami mára már emberek elől elzárt terület, mely egy élhetetlen szeméttelepre hasonlít. Az idegenek lassan olyanokká váltak, mint az állatok. Már nem akarjuk, hogy itt legyenek. Miért nem mennek el? Miért nem arra fordítja az állam a pénzünket, hogy végre kitessékelje őket az űrbe?

Polgárháború fenyeget. Az MNU át akarja telepíteni a tiltott zónában élő lényeket egy másik, városon kívüli területre. Ekkor elszabadul a pokol...

A kezdet nagyon kényes idő. A 10 191. évben járunk. Az ismert
világegyetemet IV. Shaddam Padisah császár kormányozza.

Ebben az időben a világegyetemben a legértékesebb anyag a
fűszer-melanzs. A fűszer meghosszabbítja az életet. A fűszer kiterjeszti a tudatot.
A fűszer elengedhetetlen az űrutazáshoz. Az Űrliga és navigátorai, akik
4000 éve állnak már a fűszer hatása alatt, a narancsszínű fűszergázt használják,
amely képessé teszi őket arra, hogy meghajlítsák a teret, azaz a világegyetem
bármelyik pontjára utazzanak mozgás nélkül.

A fűszer csupán egyetlen bolygón létezik. Egy kietlen, száraz,
sivatagos bolygón. A sivatag mélyén rejtőzve él a fremenek népe, akiknek hite
szerint eljön majd valaki, egy Messiás, aki elvezeti őket az igaz szabadságba.
Ez a bolygó az Arrakis, más néven A DŰNE.

Frank Herbert kultikus sci-fi eposzát David Lynch (Kék
bársony, Veszett a világ, Twin Peaks) 1984-ben álmodta filmvászonra,
és a monumentális kiállítású képsorok azóta is újabb és újabb rajongókat szereznek
világszerte.

A jövőben járunk, amikor az emberiség már meghódította a
Galaxis számos bolygóját.

A háború és az ellenségeskedés azonban ebben a korban sem
ismeretlen. Legtöbbször a civilizációkat működtető új erőforrás, a csupán korlátozott
mennyiségben hozzáférhető Fűszer megszerzése miatt csapnak magasra a
gyűlölet lángjai.

Amikor az Atreides uralkodóház népe a nemes Duke
Leto Atreides vezetésével átveszi az uralmat az univerzum leggazdagabb Fűszer-lelőhelye
felett, a rivális Harkonnen ház bosszúra készül.

Az összecsapás elől Atreides szeretője és fia, Paul
egy veszedelmes, férgek-uralta bolygóra, a Dűnére menekül, hogy az ott
élő ősi nép segítségét kérje egy Harkonnen-elleni gerilla háborúhoz...

Frank Herbert klasszikus sci-fi-eposza egyike a műfaj
legösszetettebb és legeredetibb alkotásainak. A sokáig megfilmesíthetetlennek
tartott regényt először David Lynch próbálta vászonra vinni, de nem túl sok
sikerrel. (A film bemutatása előtt a nevét is levetette a stáblistáról.) A vadonatúj,
közel öt órás feldolgozás a rajongók szerint már jóval közelebb áll az eredeti
regény hangulatához!

Hatan látták a földönkívüli űrhajót. Egyiküket még fogságban is tartották rajta
a földönkívüliek. De ki hinné, hogy valóban igazat mondanak?

1975-ben egy favágó, Travis Walton és kollégái megpillantottak egy repülő
csészealjat az égen. A többiek futásnak eredtek, de Waltont magába szippantotta
az űrhajó.

Embertelen, kegyetlen vizsgálatok, orvosi kísérletek egész sorát végezték el
rajta az idegenek. Hat nappal eltűnése után találtak rá a megkínzott, vérző,
súlyosan sérült, zavarodott férfira.

Egy nyomozó azt gyanítja, hogy a hat férfi a földönkívüliekről szóló történettel
egy bűntényről próbálja meg elterelni a hatóságok figyelmét. De túl sok a megválaszolatlan
kérdés és a megmagyarázhatatlan jel a történetben.

A világ leghíresebb UFO-ügyének dramatizált filmváltozata izgalmasabb, mint
az X-akták!

Whitley (Christopher Walken) 1985 októberében egy különös álmot látott, és később fia ugyanazt álmodta, mint ő. Pár hónap múlva a férfi élete legmegrázóbb felfedezését tette: rájött, hogy az álom valóság volt. Elrabolták a földönkívüliek, és miközben ő aludt, különböző vizsgálatokat végeztek rajta. Felesége, Anne (Lindsay Crouse) eleinte nem hisz neki, de idővel rájön, hogy férje valóban különös kapcsolatban áll az idegenekkel. A történet valós eseményeket dolgoz fel.

Luc Besson látomása a sötét jövőről - az Élethalálharc
az apokalipszist követő küzdelmet bemutató klasszikus kultuszfilm.

A lepusztult civilizáció romjain, a pusztává vált földet
benépesítő vademberek között egyetlen ember vív harcot az elszigeteltség és
brutalitás ellen.

A fekete-fehér képek és a szinte teljes némaság megrázóan
mutatja be a barátságtalan jövő minden részletét az első filmes Luc Besson
díjnyertes alkotásában.

Joe Miller gyilkossági nyomozó soron következő ügyét minden eddiginél szokatlanabb körülmények között kapja kézhez. Egy zálogházban két férfi összeégett holttestére talál, akik a jelek szerint egy kulcs és egy megszegett egyezség miatt kerültek át a túlvilágra. A kulcs átvétele után Joe rájön, hogy az egy eldugott motelszoba ajtajához tartozik, és csupán egy a megközelítően száz darab, természetfeletti erővel bíró tárgy közül. Miközben Miller igyekszik a váratlan felfedezés végére járni, a két férfi gyilkosa elrabolja Joe lányát, Anna Millert, akit kizárólag a Kulcsért cserébe hajlandóak épségben szabadon engedni. Miller bele is egyezik az ajánlatba, de amikor közelharcra kerül sor, Anna a titokzatos szobában reked, ahonnan a Kulcs nélkül nem tud kiszabadulni.

A közeli jövőben Thomas Nielsen (Andreas WILSON) az egyik európai egyetem sejtbiológus professzora titkos laboratóriumában felfedez egy módszert, amellyel képes „kikapcsolni” az emberi agresszivitásért felelős géneket. Ahhoz azonban, hogy kutatásait sikeresen befejezze, emberen is ki kell próbálnia a felfedezést. Ki lehetne tökéletesebb kísérleti alany erre a célra, mint a „vadász”néven ismert sorozatgyilkos, Vincent Iparrak (Diogo INFANTE), a nőket gyilkoló, velejéig gonosz, elvetemült bűnöző?

2061-ben egy magántőkéből finanszírozott űrhajó indul a Jupiter egyik holdjára, az Európára, hogy lehetséges élet nyomait kutassa. Az űrhajó egy napkitörés során elveszíti kommunikációs kapcsolatát a Földdel azonban a legénység úgy dönt folytatja küldetését. A holdhoz közeledve egy hőáramlat eltéríti az egységet az eredetileg kijelölt leszállási helyétől, ezért a csapat a vastagabb jég miatt egyből fúrásba kezd. A fúrás során több kisebb rengés rázza meg a holdat és a legénység egyik tagja egy-egy pillanatra felvillanó fényes jelenségre lesz figyelmes. A jeget sikeresen áttörve szondát küldenek az alattuk elterülő óceánba, azonban a szonda megrongálódik. A legénység úgy dönt, hogy az erős sugárzás ellenére az eredeti leszállóhely vékonyabb jegén újrakezdik a fúrást. A próbálkozás kudarcai ellenére a tengerbiológus Corrigennek (Sharlto Copley – Elysium – Zárt világ) sikerül azonosítani egy mikroorganizmust. az óceán alatt készült videofelvételeken pedig egy ismeretlen lényt pillanatnak meg. A küldetést ezzel befejezettnek tekintik, a kommunikációs kapcsolatot helyreállítják és az egység felszállásra készül, azonban a jeget egyre erősödő rengések rázzák. A kapitány úgy dönt, hogy a küldetés során készült felvételeket mielőbb továbbítja a földi irányítóközpontnak…

Zane Ziminski rádiócsillagász legszívesebben az eget
kutatja. Jeleket vár, választ az űrbe sugárzott földi üzenetekre.

Ezért nem is lepődik meg amikor sikerül elkapnia egy a naprendszerünkön
túlról érkező adást.

A felfedezés jelentőségét azonban rajta kívül mintha senki
sem értékelné és napokon belül elveszti állását és az egyetlen szem és fültanút
aki bizonyíthatná az igazát. Hamarosan saját megfigyelő állomást hoz létre és
a következő idegen adás érkezésekor megdöbbentő titkot fedez fel: az idegenek
már megkezdték a föld betelepítését és életkörülmények gyökeres megváltoztatását.

3000-ben járunk, amikor a Földön már nincsenek sem országok, sem városok. A bolygó merő pusztaság, az emberiség veszélyeztetett fajnak számít. Persze, nem a körülmények miatt, hanem azért, mert ezer évvel ezelőtt egy pszikló nevű faj támadta meg az emberiséget, és alig kilenc perc alatt felmorzsolta az ellenállást. A túlélőket rabszolgasorba taszítják, s bányákban dolgoztatják, mivel az idegeneknek szükségük van a földi ásványkincsekre, főleg az uránra. Sokan elmenekülnek a földönkívüliek elől, távoli hegyi falvakban rejtőznek, primitív életformába süllyednek, mivel el vannak vágva a megmaradt emberektől.

Ezen a Földön Terl biztonsági főnöknek van a legnagyobb hatalma, a hatalmas termetű, éles eszű idegen úgy véli, az ő sorsa az, hogy meghódítsa a galaxist. Terl azonban nem tud arról, hogy Jonnie Goodboy Tyler a rabszolgák felszabadítását tervezi. A fiatalember éppen vadászgat, miközben fogságba ejtik az idegenek, Jonnie bekerül az egyik bányába, s itt kezdődik meg nagy kalandja, amely során olyan helyeket és dolgokat fedez fel, amiknek létezéséről eddig fogalma sem volt.

A Háború a Földön-t az Arany málna kiosztói a következő kategóriákban találták a legrosszabbnak:

Az év legrosszabb filmje
A legrosszabb férfi színész (Travolta a Háború a Földönben)
A legrosszabb pár a filmekben (Travolta bárkivel, aki a Háború a Földönben
együtt látható vele)
A legrosszabb női mellékszereplő (Kelly Preston a Háború a Földönben)
A legrosszabb férfi mellékszereplő (Barry Pepper a Háború a Földönben)
A legrosszabb rendező (Roger Christian - Háború a Földön)
A legrosszabb forgatókönyv: Háború a Földön

Roy Neary a villamosművek alkalmazottja egy rövidzárlat okát indul megvizsgálni Indiana államba, amikor kocsija váratlanul lerobban az út közepén - éppen akkor, amikor a feje felett az égbolton egy különös tárgy tűnik fel, vakítóan éles fény és szokatlan hang kíséretében. Amilyen gyorsan érkezett, olyan hirtelen el is tűnt az azonosítatlan repülő objektum. Roy a jelenség hatása alatt futva indul abba az irányba, amerre eltűnni látta az UFÓ-t. A közelben mások is az eget kémlelik: Jillian Guiler és kisfia, Barry. Hamarosan csodálatos látványban lesz részük - egy csapat különös, vidám formájú, színes UFO bukkan fel a horizonton és repül el felettük…

Roy még mindig az események hatása alatt van, amikor hazaér. Története hihetetlennek tűnik, de hihetetlen az is, hogy az éjszaka közepén leégett az arcbőre…

Roy élete ettől kezdve gyökeres fordulatot vesz. Képtelen a munkájára koncentrálni, felborul az életrendje és a családja is egyre nehezebben viseli egyre különösebb viselkedését. Roy gondolatai a különös éjszaka óta csak egy furcsa forma körül járnak. Mindenben egy csapott tetejű kúpot lát és ami csak a keze ügyébe kerül, azt megszállottan igyekszik a gondolataiban megjelenő alakhoz tökéletesen hasonlóra formázni. Először a szeméthalomból próbálja megformálni a tárgyat, majd a burgonyapüré esik hirtelen támadt szobrászszenvedélye áldozatává, végül agyagból gyúrja meg a formát.

Időközben Jillian Guiler és a kis Barry újra találkozik az UFO-val, ezúttal azonban korántsem gyönyörű, inkább hátborzongató az élmény. Lakásukban egyszerre indul el az összes elektromos készülék és hiába zár be minden ajtót és ablakot az anya, az idegenek megállíthatatlanok: egy ismeretlen erő elragadja a kisfiút…

Royon kívül ugyanezekben a napokban tucatnyi más egyszerű ember is a különös földönkívüli jelenség hatása alá kerül. Mindenki folyton ugyanarra a különös formára gondol. Egyesek lefestik, mások lerajzolják a kúpot, amelyről kiderül, hogy nem más, mint egy hegy: az Ördögtorony.

Természetesen a kormány is tud a megszaporodó földönkívüli tevékenységről. Az idegenek művének tulajdonítják azt, amikor egy eltűnt hajóra bukkannak a sivatag közepén, vagy amikor arról értesülnek, hogy előkerült egy egész amerikai repülőraj, amelynek évtizedekkel korábban veszett nyoma a Bermuda háromszög felett.

Minden jel arra utal, hogy az idegenek találkozóra hívják az emberiséget. A látomásokkal küszködő UFO-szemtanúk és a tudósok garmadát felvonultató, katonai biztosítással érkező hivatalos szervek végül találkoznak az Ördögtorony lábánál…

Steven Spielberg egyik legjobb filmjének, de mindenképpen a idegenekkel való találkozást feldolgozó filmek krémjének tartják sokat a Harmadik típusú találkozásokat, amelyet nyolc kategóriában jelöltek Oscar-díjra, a legjobb operatőri munkáért pedig Zsigmond Vilmos meg is kapta az arany szobrocskát. A film hang-vágója, Frank E. Warner kategórián kívüli Oscar-t kapott a filmben végzett munkájáért. Zsigmond Vilmoson kívül más magyar vonatkozása is van a filmnek. Az idegenek ugyanis Kodály pentaton hangsorát használva veszik fel a kapcsolatot az emberiséggel és a Kodály-féle kézjelekkel kommunikálnak!