sci-fi

A Tizenkét Majom rejtélye a jövő és a múlt, a józanság és az őrület, az álom és a valóság határait feszegeti… 2035-ben járunk, a Föld lakosságának a 99%-át kiirtották, és akik az emberiségből még megmaradtak, egy kietlen alvilágban tengődnek. Ez a holokauszt elnéptelenítette a föld felszínét, és kétségessé tette az emberiség jövőjét.

Csupán két nyomravezető jel van, amely mentén elindulhat a vonakodó önkéntes, Cole (Bruce Willis), és segítője Dr. Kathryn Railly (Madeleine Stowe), hogy megoldja a Tizenkét Majom rejtélyét. Ha nem sikerül, az emberiséget valószínűleg teljesen eltörlik a bolygó felszínéről…

Kilenc évvel az egyik űrhajólegénység titokzatos eltűnését
követően különös, tökéletesen szabályos fekete hasábot találnak holdon. A tudósok
egyértelműen idegen lények művének vélik a dolgot.

Amikor kiderül, hogy a holdon talált hasáb tökéletes másolatát
megtalálták a Jupiter egyik holdján is, útnak indul egy újabb űrhajó szovjet-amerikai
legénységgel, hogy fejlett számítógépjük segítségével kutassák a másik dimenzióba
vezető feltételezett kapuk, a monolitok titkát.

Nem tudják, hogy útjukat figyelemmel kíséri a titokzatos
"Csillaggyermek" is, aki korábban ugyanolyan űrhajós volt, mint ők,
csak éppen kilenc évvel korábban áthaladt a KAPUN...

A XXI. század közepére eltűnik az általunk ismert világ. Az általános felmelegedés következtében a sarki jégtakarók elolvadnak, és a világtenger emelkedő szintje elborítja a kontinensek part menti – addig legsűrűbben lakott – részeit.

Az emberiség egy tudományos felfedezésnek köszönheti a túlélést: a szuperintelligens, saját létezésükről is tudó komputerek segítették át a Földet a katasztrófa évein.

A fejlődés azonban nem áll meg. Az újfajta komputerből újfajta robotok készülnek. Prototípusa első darabjaként elkészül a robotfiú, akit egy gyerekét éppen elvesztett párnak adnak kipróbálásra.

A világban, ahol a robotok álmodni és szeretni képesek, ez a robot többre vágyik, mint géptársai közül bárki. Ám sokan vannak, akik félnek az értelmes gépektől, és semmiképp sem akarják, hogy a kísérlet sikerüljön...

Stanley Kubrick évtizedek óta dédelgetett álmát, a történet megfilmesítését, a MESTER halála után barátja, Steven Spielberg valósította meg, a lehető legmesszebbmenőkig ragaszkodva Kubrick elképzeléseihez!

Egy űrbéli anomáliát fedeznek fel, ami a Föld pusztulásához vezethet. A világ legjobb tudósai dolgoznak azon, hogy megállítsák a furcsa és pusztító jelenséget. A ragyogó elmékből álló csapatot, a különc kvantum fizikus Trish Zane vezeti, de minden próbálkozásuk sikertelen, így a föld pusztulása elkerülhetetlen. Egy kisvárosban, Louisiana-ban a város vezetői küzdenek, hogy fenntartsák a rendet, és megakadályozzák a káoszt. Amikor a polgármester Ben (Randy Mulke) és felesége, valamint a városi sheriff Lynne (Stephanie Jacobsen) felfedezi, a "kulcsot" ami megmenti a világot, kétségbeesetten próbálják összehozni Trish csapatát, a zseniális autista fiúval, Terry-vel (Rhett Giles).

Ötven év múlva a Földre fokozatos elsivatagosodás vár. Az emberiség a túlélésért küzd a lassan pusztuló környezetben. A civilizáció hanyatlásával párhuzamosan azonban eljön a mesterséges intelligencia felemelkedése, köszönhetően az ROC nevű vállalatnak, amely megalkotja az első kvantumszámítógépes aggyal rendelkező androidokat. Miközben a cég biztosítási ügynöke, Jacq Vaucan rutinmunkaként vizsgál olyan eseteket, ahol biztonsági protokolljukat megsértő robotokra érkeznek panaszok, egy nagyszabású manipuláció nyomára bukkan, amelynek végzetes következményei lehetnek az egész emberiség jövőjére nézve.

A vizuális-effekt-guru Gabe Ibáñez története elmosni igyekszik a határt tudományos fantasztikum és valóság között – filmje az elme és a gép összeházasításának veszélyeire és összetettségére irányítja a figyelmet.

Az Alkonyat-sorozat írója, Stephenie Meyer bestsellere alapján készült A burok a szerelem és az áldozathozatal története a közeli jövőben, amikor az egész emberiség sorsa veszélybe kerül. A Földet békés idegenek, a Lelkek foglalják el. A Lelkek átveszik az irányítást a legtöbb ember elméje fölött, testüket azonban érintetlenül hagyják, és beleköltözve burokként használják. A Hajtók az utolsó emberektől védik az új fajt, és egyikük (Diane Kruger) elfogja Melanie-t (az Oscar®-díjra jelölt Saoirse Ronan) a kevés emberi ellenálló egyikét, majd a lány testébe beleoperálnak egy Vándor nevű Lelket. Vándort figyelmeztetik, hogy a heves érzelmek, a szenvedély és az élénk emlékek miatt nem könnyű egy emberben élni, ám van valami, amire nem számított: testének korábbi lakója nem hajlandó átadni az elméje fölötti uralmat.

A övőben járunk... Párizs, 2020. Egy csúcstechnológiát alkalmazó sebész és a lánya súlyos autóbalesetet szenvednek. A sebész csak úgy tudja megmenteni a lánya életét, hogy manipulálja az emlékeit és az álmait.

Eközben Hoffman, a mindenre elszánt rendőrtiszt egy szökött gengszterrel folytatott tűzharc következtében elveszíti a feleségét. A vadászat azonban folytatódik, mikor a felesége halálától megtört Hoffman új társat kap. A bosszút és az igazságszolgáltatást keresve talál rá a sebész csúcstechnológiával felszerelt laboratóriumára, ahol azonban semmi sem az aminek látszik...

Christopher Nolan (Eredet, A sötét lovag trilógia) rendezésében érkezik ez a nagyhatású film, amely egy csapatnyi felfedezőről szól, akik az emberiség történetének legfontosabb küldetésére indulnak. Az Oscar-díjas Matthew McConaughey játssza Coopert, a pilótából lett farmert, aki kénytelen hátrahagyni családját és a haldokló Földet, hogy egy veszélyes expedíció élére állva a galaxis legtávolabbi pontjára utazzon, és kiderítse, hogy a csillagok között van-e jövője az emberiségnek. Az Oscar-díjas Anne Hathaway és az Oscar-díjra jelölt Jessica Chastain szintén feltűnik ebben a formabontó filmben, amely Lou Lumenick, a New York Post kritikusa szerint „az évszázad egyik leglenyűgözőbb filmalkotása”.

Lassan már 28 éve, hogy az idegenek űrhajója Dél-Afrikába érkezett. Alig vártuk, hogy a földönkívüliek végre kapcsolatba lépjenek velünk, de a találkozást nem ilyennek képzeltük. A két faj között elmérgesedett a helyzet.

Az állam és az MNU ideiglenes szállásokon látta vendégül őket, ami mára már emberek elől elzárt terület, mely egy élhetetlen szeméttelepre hasonlít. Az idegenek lassan olyanokká váltak, mint az állatok. Már nem akarjuk, hogy itt legyenek. Miért nem mennek el? Miért nem arra fordítja az állam a pénzünket, hogy végre kitessékelje őket az űrbe?

Polgárháború fenyeget. Az MNU át akarja telepíteni a tiltott zónában élő lényeket egy másik, városon kívüli területre. Ekkor elszabadul a pokol...

A kezdet nagyon kényes idő. A 10 191. évben járunk. Az ismert
világegyetemet IV. Shaddam Padisah császár kormányozza.

Ebben az időben a világegyetemben a legértékesebb anyag a
fűszer-melanzs. A fűszer meghosszabbítja az életet. A fűszer kiterjeszti a tudatot.
A fűszer elengedhetetlen az űrutazáshoz. Az Űrliga és navigátorai, akik
4000 éve állnak már a fűszer hatása alatt, a narancsszínű fűszergázt használják,
amely képessé teszi őket arra, hogy meghajlítsák a teret, azaz a világegyetem
bármelyik pontjára utazzanak mozgás nélkül.

A fűszer csupán egyetlen bolygón létezik. Egy kietlen, száraz,
sivatagos bolygón. A sivatag mélyén rejtőzve él a fremenek népe, akiknek hite
szerint eljön majd valaki, egy Messiás, aki elvezeti őket az igaz szabadságba.
Ez a bolygó az Arrakis, más néven A DŰNE.

Frank Herbert kultikus sci-fi eposzát David Lynch (Kék
bársony, Veszett a világ, Twin Peaks) 1984-ben álmodta filmvászonra,
és a monumentális kiállítású képsorok azóta is újabb és újabb rajongókat szereznek
világszerte.

A jövőben járunk, amikor az emberiség már meghódította a
Galaxis számos bolygóját.

A háború és az ellenségeskedés azonban ebben a korban sem
ismeretlen. Legtöbbször a civilizációkat működtető új erőforrás, a csupán korlátozott
mennyiségben hozzáférhető Fűszer megszerzése miatt csapnak magasra a
gyűlölet lángjai.

Amikor az Atreides uralkodóház népe a nemes Duke
Leto Atreides vezetésével átveszi az uralmat az univerzum leggazdagabb Fűszer-lelőhelye
felett, a rivális Harkonnen ház bosszúra készül.

Az összecsapás elől Atreides szeretője és fia, Paul
egy veszedelmes, férgek-uralta bolygóra, a Dűnére menekül, hogy az ott
élő ősi nép segítségét kérje egy Harkonnen-elleni gerilla háborúhoz...

Frank Herbert klasszikus sci-fi-eposza egyike a műfaj
legösszetettebb és legeredetibb alkotásainak. A sokáig megfilmesíthetetlennek
tartott regényt először David Lynch próbálta vászonra vinni, de nem túl sok
sikerrel. (A film bemutatása előtt a nevét is levetette a stáblistáról.) A vadonatúj,
közel öt órás feldolgozás a rajongók szerint már jóval közelebb áll az eredeti
regény hangulatához!

Hatan látták a földönkívüli űrhajót. Egyiküket még fogságban is tartották rajta
a földönkívüliek. De ki hinné, hogy valóban igazat mondanak?

1975-ben egy favágó, Travis Walton és kollégái megpillantottak egy repülő
csészealjat az égen. A többiek futásnak eredtek, de Waltont magába szippantotta
az űrhajó.

Embertelen, kegyetlen vizsgálatok, orvosi kísérletek egész sorát végezték el
rajta az idegenek. Hat nappal eltűnése után találtak rá a megkínzott, vérző,
súlyosan sérült, zavarodott férfira.

Egy nyomozó azt gyanítja, hogy a hat férfi a földönkívüliekről szóló történettel
egy bűntényről próbálja meg elterelni a hatóságok figyelmét. De túl sok a megválaszolatlan
kérdés és a megmagyarázhatatlan jel a történetben.

A világ leghíresebb UFO-ügyének dramatizált filmváltozata izgalmasabb, mint
az X-akták!

Whitley (Christopher Walken) 1985 októberében egy különös álmot látott, és később fia ugyanazt álmodta, mint ő. Pár hónap múlva a férfi élete legmegrázóbb felfedezését tette: rájött, hogy az álom valóság volt. Elrabolták a földönkívüliek, és miközben ő aludt, különböző vizsgálatokat végeztek rajta. Felesége, Anne (Lindsay Crouse) eleinte nem hisz neki, de idővel rájön, hogy férje valóban különös kapcsolatban áll az idegenekkel. A történet valós eseményeket dolgoz fel.

Luc Besson látomása a sötét jövőről - az Élethalálharc
az apokalipszist követő küzdelmet bemutató klasszikus kultuszfilm.

A lepusztult civilizáció romjain, a pusztává vált földet
benépesítő vademberek között egyetlen ember vív harcot az elszigeteltség és
brutalitás ellen.

A fekete-fehér képek és a szinte teljes némaság megrázóan
mutatja be a barátságtalan jövő minden részletét az első filmes Luc Besson
díjnyertes alkotásában.

Joe Miller gyilkossági nyomozó soron következő ügyét minden eddiginél szokatlanabb körülmények között kapja kézhez. Egy zálogházban két férfi összeégett holttestére talál, akik a jelek szerint egy kulcs és egy megszegett egyezség miatt kerültek át a túlvilágra. A kulcs átvétele után Joe rájön, hogy az egy eldugott motelszoba ajtajához tartozik, és csupán egy a megközelítően száz darab, természetfeletti erővel bíró tárgy közül. Miközben Miller igyekszik a váratlan felfedezés végére járni, a két férfi gyilkosa elrabolja Joe lányát, Anna Millert, akit kizárólag a Kulcsért cserébe hajlandóak épségben szabadon engedni. Miller bele is egyezik az ajánlatba, de amikor közelharcra kerül sor, Anna a titokzatos szobában reked, ahonnan a Kulcs nélkül nem tud kiszabadulni.

A közeli jövőben Thomas Nielsen (Andreas WILSON) az egyik európai egyetem sejtbiológus professzora titkos laboratóriumában felfedez egy módszert, amellyel képes „kikapcsolni” az emberi agresszivitásért felelős géneket. Ahhoz azonban, hogy kutatásait sikeresen befejezze, emberen is ki kell próbálnia a felfedezést. Ki lehetne tökéletesebb kísérleti alany erre a célra, mint a „vadász”néven ismert sorozatgyilkos, Vincent Iparrak (Diogo INFANTE), a nőket gyilkoló, velejéig gonosz, elvetemült bűnöző?

Egy tökéletes jövőben, ahol nincs háború, fájdalom, szenvedés, az ifjú Jonas is megkapja életre szóló feladatát a vének tanácsától. A mentorával töltött idő alatt azonban ráébred, hogy mekkora árat kell fizetnie mindenkinek ezért a színtelen békéért. Az emlékek ifjú őre letér a kijelölt ösvényről és a szabályokat felrúgva azt teszi, amiről azt gondolja, hogy helyes.

2061-ben egy magántőkéből finanszírozott űrhajó indul a Jupiter egyik holdjára, az Európára, hogy lehetséges élet nyomait kutassa. Az űrhajó egy napkitörés során elveszíti kommunikációs kapcsolatát a Földdel azonban a legénység úgy dönt folytatja küldetését. A holdhoz közeledve egy hőáramlat eltéríti az egységet az eredetileg kijelölt leszállási helyétől, ezért a csapat a vastagabb jég miatt egyből fúrásba kezd. A fúrás során több kisebb rengés rázza meg a holdat és a legénység egyik tagja egy-egy pillanatra felvillanó fényes jelenségre lesz figyelmes. A jeget sikeresen áttörve szondát küldenek az alattuk elterülő óceánba, azonban a szonda megrongálódik. A legénység úgy dönt, hogy az erős sugárzás ellenére az eredeti leszállóhely vékonyabb jegén újrakezdik a fúrást. A próbálkozás kudarcai ellenére a tengerbiológus Corrigennek (Sharlto Copley – Elysium – Zárt világ) sikerül azonosítani egy mikroorganizmust. az óceán alatt készült videofelvételeken pedig egy ismeretlen lényt pillanatnak meg. A küldetést ezzel befejezettnek tekintik, a kommunikációs kapcsolatot helyreállítják és az egység felszállásra készül, azonban a jeget egyre erősödő rengések rázzák. A kapitány úgy dönt, hogy a küldetés során készült felvételeket mielőbb továbbítja a földi irányítóközpontnak…

Hajnali 2 óra van St. Louisban. Egy tudományos rutinkísérlet váratlanul tragikus következménnyel jár: hatalmas robbanás rázza meg a várost. Az ügyet kivizsgáló tudóscsapat egy intergalaktikus, feszültségfaló lénnyel találja szembe magát, amely pillanat alatt elpusztítja az egész csapatot. Reggel 7 órára egy földrengéssorozat szakítja darabokra a várost, és egy gigantikus, kavargó fekete lyuk nyeli el a törmeléket. Az idegen lény minden áramforrást felfal, amit talál, és elpusztít minden embert, amely az útjába áll.


St. Louison rettegés lesz úrrá. A várost evakuálják. Csak néhányan maradnak ott, a tudós Eric Bryce, asszisztense Sannon, és Ryker tábornok. Mindnyájan tisztában vannak a halálos veszéllyel. Éjfélkor a Pentagon nukleáris támadást akar intézni a fekete lyuk ellen. Brycenak csak egy órája marad arra, hogy megoldást találjon, elpusztítsa a lényt és az ördögi fekete lyukat, mielőtt az lesöpri az egész emberiséget a föld színéről.