zenés / operett / musical

Történetünk egy kicsinyke határ menti településen zajlik, mely valós keresztmetszete a rettegett 50-es évek terrorjának. A faluban rendszeresek az összetűzések, csetepaték a helyi ávósok, és a fiatal kitelepítettek között. A fiatal helyi plébános, Lőrinc hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. Hite nem szünteti meg a terrort és a félelmet. 1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez. Ezen a bálon a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal. A terv meghiúsul, mivel a budapesti forradalom kitörésének hírére a bál félbeszakad. Ekkorra már a bálban Júlia, a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fővárosból kitelepített színész fia, egymásba szeret. Lehet-e ebben a forradalmi helyzetben a két ellentétes oldalon álló szerelmes szív egymásé? A sors, a forradalom közbeszól, és ártatlanul mindketten áldozatul esnek az eseményeknek. Lőrinc - minden igyekezete ellenére - képtelen megakadályozni a vérontást. Lőrinc a traumát a forradalom leverése után képtelen feldolgozni. Önmaga tehetetlenségét okolja a történtekért. Majd egyszer álmában megjelenik lelkiismerete, mely végül elmesélteti vele a történetét, szembenézve valódi felelősségével.

1213-ban, a király távollétében Gertrudis királyné merániai honfitársai dorbézolnak a királyi várban. A magyar nemesek Petúr bán vezetésével összeesküvésre készülnek. Ügyüknek a király helytartóját, Bánk bánt is szeretnék megnyerni, akinek szépséges feleségét a királyné öccse, Ottó akarja elcsábítani. Bánk az országot járja, és a tapasztaltak elégedetlenséggel töltik el. Petúr hívó szavára visszatér, de nem csatlakozik a nemesekhez, sőt, felségárulással vádolja őket...

Londonban hej… Bowie Street és királyi udvar. Egy ifjú, aki éjjel Bob úrfi, nappal György herceg. Az úrfira szerelem, a hercegre főúri házasság vár.
Az esküvői harangok kondulásra készek. De vajon kinek szólnak?
London szerte izzik a szerelem és a nászi láz. Vajon kit választ Annie, a varga lánya? Miben mesterkedik Plumpudding, a fondor lelkületű borbély?
Vajon Viktória hercegnő, felülhet-e az áhított trónra?

Miért szomorú a szerelmes tekintetű Lancester, a gárda kapitánya? És miért járkál álruhában Pomponius, az udvarmester? Miért ölt álruhát még maga a királynő is?

Milyen szerephez jut egy ártatlannak tűnő narancslé és egy ellesett csók?
S miközben dalol az udvar és az utca, végül mi győzedelmeskedik: a szerelem avagy a dinasztia érdekei?

A filmben a 80-as évek újra hangszerelt örökzöld dallamai (Darabokra törted a szívem, El kell, hogy engedj!, Hotel Menthol, Szólj rám ha hangosan énekelek, Folyóparton ülve, Volt egyszer egy lány, Lady Carneval és még rengeteg sláger) mellett az emberi kapcsolatok minden típusa felsorakozik, megismerhetjük a törtető sajtófőnököt Oroszlán Szonja személyében, a hírnévre vágyó pizzafutárt, akit Puskás Peti alakít és akit egy rövid románc erejéig Ormos Katival is összehoz a kedves történet.

Persze a remek fiatal énekes-színészek alakítása mellett a régi „öregek“ (KÚTVÖLGYI ERZSÉBET, SZACSVAY LÁSZLÓ, REVICZKY GÁBOR) is hozzák a tőlük megszokott színvonalat. A rendező TÍMÁR PÉTER a CSINIBABA után ismét nagyszerű zenés vígjátékot rendezett.

Az Orfeum közönsége üdvrivalgással köszönti a népszerű primadonnát, az úri közönség kedvelt „csárdáskirálynőjét”, Szilviát − aki utoljára lép színpadra, mivel bánatában Párizsba készül, hiszen szíve választottja sosem lehet az övé. Szerelme, Edvin herceg szigorú anyai utasításra csakis hozzá illő rangú hölgyet vehet feleségül, nem holmi színházi sanzonettkét. Mindez rendben is lenne, ha … ha az Orfeum szeparéjába el nem látogatna Edvin anyja, Cecília hercegnő, akiben a régi törzsközönség egy-két illusztris tagja, no meg a minden hájjal megkent Miska főpincér fel nem ismerné a hajdan egész Pest által istenített csillagot, az igazi Csárdáskirálynőt.
A dolgok innentől már folynak a saját medrükben: a szerelmes szívek egymásra találnak, a hideg anyai szív megenyhül − csupán az egykor megcsalt férjek sorozatos feltűnésével nem számol senki…

A Fővárosi Operettszínház parádés szereposztásával színre vitt, örökzöld melódiákat tartalmazó három felvonásos színmű új kiadása javított képpel és újrakevert hanggal jelenik meg DVD-n.

Johann Strauss világhírű művének (Die Fledermaus) díszbemutatója 1874-ben volt, Bécsben. A korszak bohém és pajkos figurái egy molière-i szituációban találkoznak, amelyben mindenki mást vár titkos találkára, és amely nem szűkölködik táncban és nevetésben.

A darab egyik legsikeresebb feldolgozását Szinetár Miklós rendezte, a szerepeket olyan jelentős színészek alakítják, mint Antal Imre, Haumann Péter, Koltai Róbert és Mikó István.

Le kell menni kutyába, légy a kutyák királya!" - üvölti a mikrofonba Bill és Hobo többezer tabáni rajongó előtt. Hosszú volt az út, amíg a lepukkant vidéki "művházakban" turnézó, feldolgozásokat előadó zenekarból igazi rockbanda lett. A menedzser vérző orral hallgatja a Hosszúlábú asszonyt, miután a banda tagjai a koncert előtt módszeresen végigverték, mert nem jött ki a tévé, mégiscsak neki köszönhető a siker, igaz, erre már senki sem emlékszik...

Andrew Lloyd Webber musicalje

T.S. Eliot Macskák könyve című műve alapján

A Macskák a világ leghosszabb ideje műsoron lévő musicalje,az a produkció, mely átrajzolta a modern musicalek képét, és most úgy látható, ahogy még sosem láttad…és többször nem is fogod!

Az Olivier- és Tony-díjjal jutalmazott klasszikussztároktól hemzsegő szereplőgárdáját olyan nevek vezetik, mint Elaine Paige(aki az eredeti londoni előadás Grizabellája) és Sir John Mills,a zenét pedig egy nyolcvan tagú zenekar szolgáltatja. A nyitó táncszámtól az Emlék utolsó refrénjéig látni kell a Macskákat - Most és mindörökké!

Mikor mindenki más disszidálna, a hatvanas évek derekán egy kamaszfiú hazatér a hawai inges, rágó- és kólamámorban úszó Amerikából, hogy elterjessze a Rock’n’Roll vírusát Budapesten. A fiatal zenész arról álmodozik, hogy ő lesz a következő Jerry Lee Lewis. Régi barátai azonban nem fogadják vissza, mert a falkavezér immár Röné, a Csókkirály. És ezt még tetézi, hogy szerelme, Vera is új fiúval jár. Mikinek nem marad más választása, mint benevezni a Ki Mit Tud?-ra, hogy mindent elsöprő zenéjével visszahódítsa elvesztett szerelmét és barátait...

Az átváltozás című darab felvétele a világ legkisebb színpadán.

A Sybill bohém operett teljes felfordulással és zűrzavarral. A bonyolult, mégis habkönnyű cselekmény lényege, hogy mindenki féltékeny legyen mindenkire.
A cári Oroszország egyik szállodájában kezdődik a történet. Egymás után érkeznek a vendégek: Sybill párizsi énekesnő (Pitti Katalin), Poire, a művésznő impresszáriója (Maros Gábor) és Sarah, Poire felesége.
Ide várják a Nagyhercegnőt is, aki a város kormányzójának meghívását elfogadva érkezik a tiszteletére rendezett estélyre. Váratlan vendégként betoppan Petrov moszkvai testőrtiszt (Leblanc Győző), aki megszökött ezredétől, hogy Sybill-lel együtt Párizsba utazzon. Néhány pillanat múlva megérkezik a Kormányzó (Haumann Péter) is, aki már tud Petrov szökéséről, és le akarja tartóztatni.
A végszóra megjelenő Sybill ez ellen erélyesen tiltakozik. Határozott fellépését látva a Kormányzó azt hiszi, hogy ő a Nagyhercegnő. Sybill, hogy mentse a helyzetet, vállalja a szerepet, sőt abba is belemegy, hogy mint Nagyhercegnő, elmegy a Kormányzó báljára. A valódi Nagyhercegnő szerepében Zsadon Andrea.
A közel kétórás operettfilm zenéjét Jacobi Viktor írta, a szövegeket Martos Ferenc és Bródy Miksa jegyzik. A filmet Seregei László rendezte.

Megszámlálhatatlan sláger, több mint 100 zenés színdarab, tucatnyi film, tévéjáték fűződik a nevéhez. A Szenes Iván vezette kalandozások vendégeivel, jó barátjával Bodrogi Gyulával és dalseregével olyan hiteles szórakoztatás sok zenével, amilyen nincs még egy, és nem is lehet, hisz Szenes Iván minden idők legjátszottabb magyar szerzője. Rácsodálkozunk, hogy ezt is, meg azt is ő írta.

A gimnazista Timi, legnagyobb álma, hogy énekesnő lehessen. Brando, a barátja nem támogatja az ötletet, és kifejezetten ellenkezik, mikor feltűnik egy menedzser, aki felfedezi a lány nem mindennapi tehetségét. A fiú és a menedzser küzdelembe kezd: a fiú szerelmét akarja, a férfi pedig sztárt csinálni a lányból... Aki csak énekel, énekel, és dübörög a rock and roll.

Kellemes félhomály, gyertyafény, gyöngyöző pezsgő, halk zene, és...
Igen, az élet élvezetéhez a tánc is hozzátartozik!

Ön még nem tud táncolni?
Nem volt ideje tánciskolába járni, vagy csak félt, hogy megmosolyogják első bizonytalan lépéseit?

Filmünk segítségével otthona kényelmében, kíváncsi szemektől védve sajátíthatja el a klasszikus táncok alapjait, amikor csak kívánja.

A tangó vitatott eredetű dél-amerikai tánc. Neve a „tambor” (dob) szóra vezethető vissza. A mozdulatsorok a kubai Habanérából és a az Argentin Milargából származnak. A tangó 1907-ben került át Európába ahol először a spanyol ajkúak lokáljáiban bűvölte a el a közönséget, majd elismert társastánccá vált.