háborús

A második világháború alatt egy csapat amerikai katona kerül
össze a hírhedt német fogolytáborban, a Stalag 17-ben.

Többnyire azzal töltik az idejüket, hogy azon mesterkednek,
hogyan segíthetnének egymásnak megszökni. De amikor két rabot megölnek egy szökési
kísérlet közben, nyilvánvalóvá válik, hogy spicli van közöttük.

William Holden Oscar®-díjat kapott a cinikus, éles
nyelvű katona alakításáért, aki azzal tölti az idejét, hogy svindliket eszel
ki, és különleges előjogokért seftel a németekkel.

Vietnam, 1968. Hambelton alezredes (Gene Hackman) – fedőneve: Bat 21 - az egyik legjobb stratégának számít az amerikai hadseregben. Ő is a fedélzetén utazik annak a kémrepülőnek, amelyet a vietkongok lelőnek. Egyetlen túlélőként az ellenséges vonalak mögött reked. Az amerikai hadseregnek létfontosságú, hogy előbb megtalálják, mint a vietkongok, mivel szigorúan titkos katonai információk birtokosa. Clark százados (Danny Glover) felderítő pilóta kapja a feladatot, hogy szervezze meg a légi mentőalakulatot és hozza vissza Hambletont élve, mielőtt a vietkongok végeznek vele.

Franciaország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus (Melanie Laurent) családját lemészárolja Hans Landa náci ezredes (Christoph Waltz). Hajszál híján Shosanna is áldozatul esik. A lány Párizsba menekül, és álnéven egy mozi tulajdonosa lesz.

Valahol máshol Európában Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) amerikai zsidó katonákból alakulatot szervez, hogy könyörtelen büntetőakciókat hajtsanak végre. A németek brigantyknak nevezik el őket.

Raine csapatához csatlakozik egy német színésznő, Bridget von Hammersmark (Diane Kruger), aki valójában kém, és az a küldetése, hogy levadássza a Harmadik Birodalom vezetőit.

A hősök sorsa egy moziban fonódik össze, ahol Shosanna saját bosszúját forralja. Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című filmjében a második világháború gyalázatos, elhallgatott, valódi, illetve már-már fantasztikusnak tűnő történetei adnak egymásnak randevút.

Forestert, a repülőtisztet pár napos házasság után egy bombarobbanás megfosztja feleségétől. Burmába, a Bibor sivatagba kerül, a japán lerohanás idején. Megszállónak érzi magát, a halált keresi. Először egy burmai nő iránti szerelme rázza föl, majd egy kollegája szerencsétlen lezuhanása adja vissza életösztönét, végül saját repülőszerencsétlensége nyújt igazi lehetőséget arra, hogy megtalálja nyugalmát, a benne szunnyadó embert, mikor már szinte csupasz élőlényként cipeli végig a sivatagon sebesült társát. Ösztönné vált mozgatóereje csak a menekülés és a mentés.

A film az Öbölháború idején játszódik Irakban. Főhőse egy szakasz tengerészgyalogos, akik parancsnokuk, Swoff (Jake Gyllenhaal) vezetése alatt teljesítenek szolgálatot és próbálják jó adag cinizmus és gyakran durva tréfák segítségével túlélni az elviselhetetlen forróságot, a nehéz sivatagi körülményeket és az orvlövészek állandó fenyegetését egy számukra teljesen ismeretlen kultúrájú országban.

Sam Mendes, az Amerikai szépség Oscar-díjas rendezőjének háborús filmje egy egykori tengerészgyalogos által írt - a szerző szaud-arábiai és kuvaiti háborús tapasztalatait megörökítő - bestseller alapján készült.

1944 júniusa. Az előrenyomuló szövetségesek elől menekülő német katonák egy csoportja elhagyatott bunkerre bukkan az erdőben, amit csak egy meggyötört öreg és egy tapasztalatlan fiatal katona őriz.

Az ellenség elöl itt megbúvó katonáknak azonban hamarosan rá kell döbbenniük, hogy a bunker sötét alagútjaiban még félelmetesebb ellenség vár rájuk, mint a harcmezőn, mivel a sötétben saját félelmeikkel kell szembenézniük...

Cenzúrázatlanul:

A valódi események által ihletett CENZÚRÁZATLANUL egy kis csapat amerikai katona köré összpontosul, akik egy iraki ellenőrzőponton állomásoznak. A film váltakozó szempontokon keresztül mutatja be ezeknek a katonák, a média és a helyi lakosok helyzetét rávilágítva arra, hogy az egyes csoportokra milyen hatással van az aktuális konfliktus és az egymás közötti viszálykodás.

De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét, Mission: Impossible, Carrie, Fekete dália) elgondolkodtató, sokszor sokkoló képeken keresztül szembesíti nézőit a háború borzalmaival.

Bombák földjén, A:

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Kathryn Bigelow (Holtpont, Strange Days – A Halál napja) 6 Oscar-díjat nyert drámája kíméletlenül őszinte portrét fest a háború lélekpusztító és addiktív jellegéről. A főszerepben az eddig ismeretlen Jeremy Renner meggyőző játékát láthatjuk, aki mellett feltűnik Ralph Fiennes, David Morse és Guy Pearce is.

Elit halálosztók 1.:

E városban a bűnözők a törvénykeznek; a rendőr veszélyeztetett faj.

Két gyerekkori jó barát úgy dönt, hogy csatlakozik a Rio De Jaineróban működő katonai rendőrség alakulatához. Miután mindketten hamar belerázódnak a kemény mindennapokba, egy speciális alakulat létrehozásába fognak, hogy a helyi kábítószer kereskedők méregfogait kihúzzák. Tervük véghezvitele sokkal nehezebb, mint gondolnák – rengeteg életveszélyes helyzetből kell kimászniuk, hogy felszámolják a maffia örökösen újjáformálódó hálózatát.

Az Isten városa Oscar-jelölt forgatókönyv-írójától!

A film arról a hat tengerészről szól, akiről a világ egyik legismertebb fényképe készült: abban a pillanatban kapta őket lencsevégre Joe Rosenthal haditudósító, amikor éppen egyesült erővel kitűzik egy magaslatra az amerikai lobogót. Az viszont már nem látszik a képen, hogy hárman közülük még aznap meghaltak.

Clint Eastwood az amerikai történelem egyik legszimbolikusabb fotójának hátterét dolgozta fel.

A harcmezőn nincs idő a félelemre. Hetvenezer tengerészgyalogos számára az Ivo Dzsima-i csata nem csupán a II. világháború, de életük fordulópontja is volt.

A The New York Timesban „lehengerlően látványosnak” nevezett filmeposszal az Oscar-díjas Clint Eastwood a háború megrendítő tanulságát tárja elénk: a katonák a hazájukért harcolnak, de a barátaikért adják az életüket.

A kritikusok által „erőteljes, provokatív és bámulatos” (Peter Travers, Rolling Stone) alkotásként jellemzett A dicsőség zászlaja a hősiesség és bátorság őszinte története, amelyet meg kell őriznünk emlékezetünkben.

A minden idők legjobb horvát filmjének kikiáltott, többszörösen díjazott háborús film két párhuzamos történeten keresztül mutatja meg a háborúk legsötétebb mélységeit. Az egyik a 93-as bosznia-hercegovinai harcokat veszi alapul, a másik szál a II. világháborúban küzdőket láttatja. Mindkét csapat reménytelen küzdelmet folytat az életben maradásért.

A II. világháború elején a japán hírszerzés rendre feltörte
a kódolt katonai rádióüzeneteket, jelentősen visszavetve az amerikai előrenyomulást
– egészen 1942-ig, mikor is az amerikaiak zseniális taktikához folyamodtak.

Kiképeztek több száz navajo indián származású tengerészgyalogost
a katonai rádióüzenetek titkosítására. Az ő kódrendszerük volt az egyetlen,
melyet a japánok nem tudtak megfejteni: a rejtjelezés ugyanis anyanyelvükön,
a rendkívül bonyolult navajo nyelven folyt. A kód feltörhetetlensége döntően
befolyásolta a háború végkimenetelét.

A fegyverek szava a Szaipan-sziget ellen indított
amerikai támadás eseményeit dolgozza fel. Joe Enders és Ox Anderson
tengerészgyalogost két navajo indián kódbeszélő („code talker”), Ben Yahzee
és Charlie Whitehorse személyes védelmével bízzák meg. A parancs szerint
szavatolniuk kell navajo társuk biztonságát, de ha az az ellenség kezére kerül,
„a kódot kell védeniük, bármibe kerüljön is”.

Amint a katonák között szövődő baráti kötelékek mind szorosabbá
válnak, lassanként ráébrednek, mit jelent, ha nem sikerül megvédeni a kódot
ismerő indiánt. Vajon milyen árat kell fizetniük ezért?

A II. Világháború legvéresebb időszakában a Brit Királyi Légierő minden lehetséges erejét latba veti, hogy visszaverje a német csapatok terjeszkedését. A dél-afrikai Kirk kapitány eltökélten hisz a győzelemben, ezért önkéntesnek jelentkezik a légierőhöz, hogy legénységével csapást mérhessen Németországra.
Küldetésük során gépük találatot kap és kénytelenek ellenséges területen landolni. A földet érést követően a legénységet üldözőbe veszi egy SS osztag. Kirk kapitány és legénysége próbál egy lépéssel az őket kutató német egység előtt járni, hogy mindannyian épségben hazatérhessenek családjukhoz, azonban menekülési akciójuk nem a tervek szerint alakul...

Hadifoglyok csatája: a második világháború idején japán fogságba
esett angol katonák az embert próbáló, kegyetlen körülmények között is meg akarják
őrizni méltóságukat. Van, aki úgy, hogy engedelmeskedik rabtartói parancsainak
és van, aki úgy, hogy rabként is folytatja a háborút.

A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hidat építtetnek
az angolokkal. Ha a híd felépül, az nagyon sok szövetséges katona életébe kerülhet.
Miközben őfelsége tisztjeinek egy része rombolna, mások pedig engedelmesen építenének,
útnak indul egy kommandó, hogy felrobbantsa a hidat a Kwai folyón...

A klasszikus háborús alkotás 7 Oscar®-díjjal büszkélkedhet,
köztük a legjobb film díjával! DVD-n kétlemezes változatban, rengeteg extrával
jelenik meg a film!

Reese őrmester megkeseredett a háborús évek során. Az alkoholhoz fordult
segítségül, amikor már nem talált kiutat, de ez csak tovább nehezített a helyzetén
- a vezetésre termett életerős férfit lefokozzák közlegénnyé és visszaküldik
korábbi egységéhez Belgiumba.

Az egység feladata, hogy a végsőkig védjen egy bunkert a jóval nagyobb túlerőben
felvonult németek ellen. Bár már csak közlegény, mégsem képes gondolkodás nélkül
végrehajtani a parancsokat, inkább meggyőzi őrmesterét, hogy próbáljanak ki
egy általa kidolgozott cselt, amelynek segítségével talán elhitethetik a németekkel,
hogy sokkal nagyobb számban védik a stratégiailag fontos pontot, mint valójában.
Ha a nácik rájönnek az igazságra, órák alatt megsemmisíthetik az amerikai bunkert.

A trükk bevált, de Reese nagyon jól tudja, hogy a végtelenségig így
sem húzhatják az időt és el kell jönnie a percnek, amikor fel kell vállalni
a harcot. A kérdés csak az, hogy ők lépnek-e előbb, vagy a németek…

Békés tisztás valahol Észak-Vietnamban, körülötte erdős dombok.
A haditudósítások azonban hamarosan a Halál Völgyének nevezik: itt száll földre
egy elit helikopteres deszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes
vezetésével, és itt bontakozik ki az első szárazföldi összecsapás a vietnami
és amerikai katonák között.

A körülzárt amerikaiak a hatalmas túlerővel szemben csak
magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük
most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak, és mindannyiukat
várja otthon valaki: feleség, gyerek, anya, testvér. Épp, mint az ellenségeiket

Tudják, sokan nem fognak közülük hazatérni. Parancsnokuk
csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből, és ha megéri,
ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe...

A parancs világos: bejutni az alpesi erődbe, előkeríteni a generálist, majd kihozni onnan. Mindezt úgy, hogy közben nem bízhatsz senkiben, még a parancsban sem…

Clint Eastwood és Richard Burton kapják ezt a feladatot és be is jutnak a náci tisztek magashegyi sasfészkébe ebben a fordulatos, akciódús thrillerben.

A szórakoztató izgalmakat garantálja az író, Alistair MacLean (Navarone ágyúi, Zebra kutatóállomás) és a rendező Brian G. Hutton is. Szó, mi szó, feladták a leckét a jövő kémfilmjeinek.

A normandiai partraszállás történetét feldolgozó, két Oscar-díjat nyert klasszikus most új kiadásban, végre magyar szinkronnal is megjelenik a partraszállás 60. évfordulója apropóján.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.

Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben a partraszállásról szóló számos más filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát.

A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet - nem csoda, hogy szinte minden szerepben világsztárok neve köszön vissza!

A film monumentalitását jelzi, hogy szokatlan módon nem egy, hanem négy rendező forgatta több mint három évig, nyolc operatőr segítségével!

A normandiai partraszállás történetét feldolgozó, két Oscar-díjat nyert klasszikus most új kiadásban, végre magyar szinkronnal is megjelenik a partraszállás 60. évfordulója apropóján.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.

Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben a partraszállásról szóló számos más filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát.

A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet - nem csoda, hogy szinte minden szerepben világsztárok neve köszön vissza!

A film monumentalitását jelzi, hogy szokatlan módon nem egy, hanem négy rendező forgatta több mint három évig, nyolc operatőr segítségével!

Az amerikai hadsereg egyre közelebb jut Japánhoz. A Csendes-óceán nagy része már az övék, és a jenkik bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a háború. Ám ahhoz, hogy igazi japán földre tehessék a lábukat, előbb ki szorítani ellenségeiket egy kis sziklaszigetről: Ivo Dzsimáról. A császári hadsereg nem hajlandó feladni állásait: tudják, ha ez a sziget a szövetségeseké lesz, a repülőgépeik innen már Tokiót is elérhetik.

Egyedül a sziget védelmével megbízott Kuribayashi tábornok (Ken Watanabe) gondolja úgy, hogy nincs esélyük: így a stábjában is felüti fejét a fegyelmezetlenség, a kételkedés és a félelem. Lenn a táborban Saigo, az egyszerű közkatona nemcsak a támadástól fél: saját felettesei embertelenségét sem könnyű túlélnie. Ám amikor megkezdődik a partraszállás, a tábornok és a közlegény is rátalál magában arra a bátorságra, amit addig hiába keresett.

Clint Eastwood a filmtörténetben egyedülálló módon, A dicsőség zászlaja című filmmel együtt készítette el annak párdarabját: ugyanazt a csatát most az ellenség szemszögéből mutatja meg.

1942. júniusában, mindössze hat hónappal a Pearl Harbor-t érő bombatámadást követően Amerika visszavágott Midway-nél, s ebbe az ütközetbe beleremegett az egész világ. A Midwayi csata az összecsapásban résztvevő bátor katonák történetén keresztül mutatja be azt az ütközetet, amely megfordította a Csendes-óceáni harcok menetét.

A nagyszerű sztárszereposztásnak és a lélegzetelállító harcjeleneteknek köszönhető, hogy A Midway-i csata minden idők egyik legrealisztikusabb és leghatásosabb háborús filmje.