háborús

A második világháború alatt egy csapat amerikai katona kerül
össze a hírhedt német fogolytáborban, a Stalag 17-ben.

Többnyire azzal töltik az idejüket, hogy azon mesterkednek,
hogyan segíthetnének egymásnak megszökni. De amikor két rabot megölnek egy szökési
kísérlet közben, nyilvánvalóvá válik, hogy spicli van közöttük.

William Holden Oscar®-díjat kapott a cinikus, éles
nyelvű katona alakításáért, aki azzal tölti az idejét, hogy svindliket eszel
ki, és különleges előjogokért seftel a németekkel.

Vietnam, 1968. Hambelton alezredes (Gene Hackman) – fedőneve: Bat 21 - az egyik legjobb stratégának számít az amerikai hadseregben. Ő is a fedélzetén utazik annak a kémrepülőnek, amelyet a vietkongok lelőnek. Egyetlen túlélőként az ellenséges vonalak mögött reked. Az amerikai hadseregnek létfontosságú, hogy előbb megtalálják, mint a vietkongok, mivel szigorúan titkos katonai információk birtokosa. Clark százados (Danny Glover) felderítő pilóta kapja a feladatot, hogy szervezze meg a légi mentőalakulatot és hozza vissza Hambletont élve, mielőtt a vietkongok végeznek vele.

Franciaország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus (Melanie Laurent) családját lemészárolja Hans Landa náci ezredes (Christoph Waltz). Hajszál híján Shosanna is áldozatul esik. A lány Párizsba menekül, és álnéven egy mozi tulajdonosa lesz.

Valahol máshol Európában Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) amerikai zsidó katonákból alakulatot szervez, hogy könyörtelen büntetőakciókat hajtsanak végre. A németek brigantyknak nevezik el őket.

Raine csapatához csatlakozik egy német színésznő, Bridget von Hammersmark (Diane Kruger), aki valójában kém, és az a küldetése, hogy levadássza a Harmadik Birodalom vezetőit.

A hősök sorsa egy moziban fonódik össze, ahol Shosanna saját bosszúját forralja. Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című filmjében a második világháború gyalázatos, elhallgatott, valódi, illetve már-már fantasztikusnak tűnő történetei adnak egymásnak randevút.

Forestert, a repülőtisztet pár napos házasság után egy bombarobbanás megfosztja feleségétől. Burmába, a Bibor sivatagba kerül, a japán lerohanás idején. Megszállónak érzi magát, a halált keresi. Először egy burmai nő iránti szerelme rázza föl, majd egy kollegája szerencsétlen lezuhanása adja vissza életösztönét, végül saját repülőszerencsétlensége nyújt igazi lehetőséget arra, hogy megtalálja nyugalmát, a benne szunnyadó embert, mikor már szinte csupasz élőlényként cipeli végig a sivatagon sebesült társát. Ösztönné vált mozgatóereje csak a menekülés és a mentés.

A film az Öbölháború idején játszódik Irakban. Főhőse egy szakasz tengerészgyalogos, akik parancsnokuk, Swoff (Jake Gyllenhaal) vezetése alatt teljesítenek szolgálatot és próbálják jó adag cinizmus és gyakran durva tréfák segítségével túlélni az elviselhetetlen forróságot, a nehéz sivatagi körülményeket és az orvlövészek állandó fenyegetését egy számukra teljesen ismeretlen kultúrájú országban.

Sam Mendes, az Amerikai szépség Oscar-díjas rendezőjének háborús filmje egy egykori tengerészgyalogos által írt - a szerző szaud-arábiai és kuvaiti háborús tapasztalatait megörökítő - bestseller alapján készült.

1944 júniusa. Az előrenyomuló szövetségesek elől menekülő német katonák egy csoportja elhagyatott bunkerre bukkan az erdőben, amit csak egy meggyötört öreg és egy tapasztalatlan fiatal katona őriz.

Az ellenség elöl itt megbúvó katonáknak azonban hamarosan rá kell döbbenniük, hogy a bunker sötét alagútjaiban még félelmetesebb ellenség vár rájuk, mint a harcmezőn, mivel a sötétben saját félelmeikkel kell szembenézniük...

Cenzúrázatlanul:

A valódi események által ihletett CENZÚRÁZATLANUL egy kis csapat amerikai katona köré összpontosul, akik egy iraki ellenőrzőponton állomásoznak. A film váltakozó szempontokon keresztül mutatja be ezeknek a katonák, a média és a helyi lakosok helyzetét rávilágítva arra, hogy az egyes csoportokra milyen hatással van az aktuális konfliktus és az egymás közötti viszálykodás.

De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét, Mission: Impossible, Carrie, Fekete dália) elgondolkodtató, sokszor sokkoló képeken keresztül szembesíti nézőit a háború borzalmaival.

Bombák földjén, A:

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Kathryn Bigelow (Holtpont, Strange Days – A Halál napja) 6 Oscar-díjat nyert drámája kíméletlenül őszinte portrét fest a háború lélekpusztító és addiktív jellegéről. A főszerepben az eddig ismeretlen Jeremy Renner meggyőző játékát láthatjuk, aki mellett feltűnik Ralph Fiennes, David Morse és Guy Pearce is.

Elit halálosztók 1.:

E városban a bűnözők a törvénykeznek; a rendőr veszélyeztetett faj.

Két gyerekkori jó barát úgy dönt, hogy csatlakozik a Rio De Jaineróban működő katonai rendőrség alakulatához. Miután mindketten hamar belerázódnak a kemény mindennapokba, egy speciális alakulat létrehozásába fognak, hogy a helyi kábítószer kereskedők méregfogait kihúzzák. Tervük véghezvitele sokkal nehezebb, mint gondolnák – rengeteg életveszélyes helyzetből kell kimászniuk, hogy felszámolják a maffia örökösen újjáformálódó hálózatát.

Az Isten városa Oscar-jelölt forgatókönyv-írójától!

A II. világháború utolsó nagy, német hadművelete, az ardenneki offenzíva idején néhány amerikai katona ellenséges területen ragad, és elképesztő felfedezést tesz. Egy fejlesztés alatt álló szuperfegyver nyomára jutnak, és ha már ott vannak, megpróbálják elfogni a kísérleteket vezető német tudóst. Egy hozzájuk csapódó szökött hadifogollyal együtt, a náci Németország szívéig üldözik a férfit. Természetesen semmi esélyük: ők mégsem adják fel a harcot. A főszerepben csupa fantasztikus színész: Tom Sizemore (Ryan közlegény megmentése), Chad Michael Collins (Lopakodók: Újratöltve), Neal McDonough (Amerika Kapitány: Az első bosszúálló), Vinnie Jones (Tolvajtempó, Blöff) és Jürgen Prochnow (A tengeralattjáró).

A film arról a hat tengerészről szól, akiről a világ egyik legismertebb fényképe készült: abban a pillanatban kapta őket lencsevégre Joe Rosenthal haditudósító, amikor éppen egyesült erővel kitűzik egy magaslatra az amerikai lobogót. Az viszont már nem látszik a képen, hogy hárman közülük még aznap meghaltak.

Clint Eastwood az amerikai történelem egyik legszimbolikusabb fotójának hátterét dolgozta fel.

A harcmezőn nincs idő a félelemre. Hetvenezer tengerészgyalogos számára az Ivo Dzsima-i csata nem csupán a II. világháború, de életük fordulópontja is volt.

A The New York Timesban „lehengerlően látványosnak” nevezett filmeposszal az Oscar-díjas Clint Eastwood a háború megrendítő tanulságát tárja elénk: a katonák a hazájukért harcolnak, de a barátaikért adják az életüket.

A kritikusok által „erőteljes, provokatív és bámulatos” (Peter Travers, Rolling Stone) alkotásként jellemzett A dicsőség zászlaja a hősiesség és bátorság őszinte története, amelyet meg kell őriznünk emlékezetünkben.

A minden idők legjobb horvát filmjének kikiáltott, többszörösen díjazott háborús film két párhuzamos történeten keresztül mutatja meg a háborúk legsötétebb mélységeit. Az egyik a 93-as bosznia-hercegovinai harcokat veszi alapul, a másik szál a II. világháborúban küzdőket láttatja. Mindkét csapat reménytelen küzdelmet folytat az életben maradásért.

Egy csapat szövetséges katona megpróbál megszökni az olaszországi börtönből. Bár a csoport főként angol katonákból áll, az irányítást egy leleményes amerikai ezredes veszi a kezébe, aki arra akarja társait rávenni, hogy egy Svájcba tartó német vonat tetején megbújva játszák ki az ellenséget.

A II. világháború elején a japán hírszerzés rendre feltörte
a kódolt katonai rádióüzeneteket, jelentősen visszavetve az amerikai előrenyomulást
– egészen 1942-ig, mikor is az amerikaiak zseniális taktikához folyamodtak.

Kiképeztek több száz navajo indián származású tengerészgyalogost
a katonai rádióüzenetek titkosítására. Az ő kódrendszerük volt az egyetlen,
melyet a japánok nem tudtak megfejteni: a rejtjelezés ugyanis anyanyelvükön,
a rendkívül bonyolult navajo nyelven folyt. A kód feltörhetetlensége döntően
befolyásolta a háború végkimenetelét.

A fegyverek szava a Szaipan-sziget ellen indított
amerikai támadás eseményeit dolgozza fel. Joe Enders és Ox Anderson
tengerészgyalogost két navajo indián kódbeszélő („code talker”), Ben Yahzee
és Charlie Whitehorse személyes védelmével bízzák meg. A parancs szerint
szavatolniuk kell navajo társuk biztonságát, de ha az az ellenség kezére kerül,
„a kódot kell védeniük, bármibe kerüljön is”.

Amint a katonák között szövődő baráti kötelékek mind szorosabbá
válnak, lassanként ráébrednek, mit jelent, ha nem sikerül megvédeni a kódot
ismerő indiánt. Vajon milyen árat kell fizetniük ezért?

A II. Világháború legvéresebb időszakában a Brit Királyi Légierő minden lehetséges erejét latba veti, hogy visszaverje a német csapatok terjeszkedését. A dél-afrikai Kirk kapitány eltökélten hisz a győzelemben, ezért önkéntesnek jelentkezik a légierőhöz, hogy legénységével csapást mérhessen Németországra.
Küldetésük során gépük találatot kap és kénytelenek ellenséges területen landolni. A földet érést követően a legénységet üldözőbe veszi egy SS osztag. Kirk kapitány és legénysége próbál egy lépéssel az őket kutató német egység előtt járni, hogy mindannyian épségben hazatérhessenek családjukhoz, azonban menekülési akciójuk nem a tervek szerint alakul...

Öt hónap telt el a normandiai partraszállás óta. Az amerikai erők biztosra veszik, hogy a német hadsereg megtört. Az ellenség azonban nem hajlandó beletörődni a vereségbe. Hogy időt nyerjenek legyőzhetetlen, új bombázóik bevetéséhez, egy utolsó, mindent elsöprő offenzívába fognak. Kezdetét veszi a halál 50 órája.

Ken Annakin rendező (A leghosszabb nap) a második világháború egyik legfontosabb összecsapását örökítette meg: a monumentális csatákat és az egyén leleményességét, amely nélkül a megfáradt katonák nem élték volna túl az embert próbáló európai telet. A filmben olyan sztárok tűnnek fel, mint Henry Fonda, Robert Shaw, Robert Ryan, Charles Bronson, Telly Savalas. A halál 50 órája lehengerlő mestermű a háború borzalmairól és az önfeláldozó hősiességről.

A Ryan közlegény megmentése és az Elit alakulat legjobb hagyományai alapján készült ez a háborús film, amely két testvér tragikus történetét meséli el az ötvenes években kirobbanó koreai polgárháború viharaiban. A háború előtt Jin-tae keményen dolgozott azért, hogy fiatal öccse, Jin-seok bejusson a főiskolára. A harcok kezdetekor, akaratuk ellenére mindkettőjüket besorozza a Dél-Koreai hadsereg és azonnal a frontvonalra viszik őket. Hogy megmentse testvérét, Jin-tae alkut köt a feletteseivel: ha elég hősies tettet hajt végre, akkor korábban hazaengedik Jin-seokot. Jin-tae ezért minden őrült küldetést elvállal, miközben féltő gondoskodásával szinte megfojtja öccsét. Jin-seok elborzad, hogy az erőszak mit művel félelmet nem ismerő bátyjával, akit valósággal elsodor egy erőteljes Észak-Koreai offenzíva. Hosszú idő után találkoznak újra, de most már mint ellenségek…

Hadifoglyok csatája: a második világháború idején japán fogságba
esett angol katonák az embert próbáló, kegyetlen körülmények között is meg akarják
őrizni méltóságukat. Van, aki úgy, hogy engedelmeskedik rabtartói parancsainak
és van, aki úgy, hogy rabként is folytatja a háborút.

A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hidat építtetnek
az angolokkal. Ha a híd felépül, az nagyon sok szövetséges katona életébe kerülhet.
Miközben őfelsége tisztjeinek egy része rombolna, mások pedig engedelmesen építenének,
útnak indul egy kommandó, hogy felrobbantsa a hidat a Kwai folyón...

A klasszikus háborús alkotás 7 Oscar®-díjjal büszkélkedhet,
köztük a legjobb film díjával!

Hadifoglyok csatája: a második világháború idején japán fogságba
esett angol katonák az embert próbáló, kegyetlen körülmények között is meg akarják
őrizni méltóságukat. Van, aki úgy, hogy engedelmeskedik rabtartói parancsainak
és van, aki úgy, hogy rabként is folytatja a háborút.

A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hidat építtetnek
az angolokkal. Ha a híd felépül, az nagyon sok szövetséges katona életébe kerülhet.
Miközben őfelsége tisztjeinek egy része rombolna, mások pedig engedelmesen építenének,
útnak indul egy kommandó, hogy felrobbantsa a hidat a Kwai folyón...

A klasszikus háborús alkotás 7 Oscar®-díjjal büszkélkedhet,
köztük a legjobb film díjával! DVD-n kétlemezes változatban, rengeteg extrával
jelenik meg a film!

1944 végéhez közeledve a Szövetségesek biztosak abban, hogy hamarosan megnyerik
a második világháborút. A katonák abban bíznak, hogy a karácsonyt mát szeretteik
körében töltik. A brit Montgomery szerint elegendő egyetlen kemény ökölcsapás
a németeknek, hogy csapataik térdre hulljanak. A németországi bevonuláshoz vezető
út a stratégák szerint Hollandián keresztül visz, ahol a hírszerzők információi
szerint könnyen legyőzhető német csapatok állomásoznak.

A haditerv készen áll: a Szövetségesek arra készülnek, hogy deszantosok bevetésével
elfoglalják és biztosítják a Hollandián átvezető utat és a stratégiailag legfontosabb
öt hidat, hogy az érkező csapatok szabad áthaladását semmi ne akadályozza. A
kis holland városka, Arnhem közelében ledobott brit ejtőernyősök feladata
elfoglalni az egyik legfontosabb hidat. Az előrejelzésekkel ellentétben azonban
nem gyenge, kis létszámú német katonákkal találják szembe magukat, hanem egy
egész SS ezreddel.

Feladatuk végrehajtása reménytelennek tűnik, de a szövetséges katonák mindent
bevetnek a cél érdekében…

Reese őrmester megkeseredett a háborús évek során. Az alkoholhoz fordult
segítségül, amikor már nem talált kiutat, de ez csak tovább nehezített a helyzetén
- a vezetésre termett életerős férfit lefokozzák közlegénnyé és visszaküldik
korábbi egységéhez Belgiumba.

Az egység feladata, hogy a végsőkig védjen egy bunkert a jóval nagyobb túlerőben
felvonult németek ellen. Bár már csak közlegény, mégsem képes gondolkodás nélkül
végrehajtani a parancsokat, inkább meggyőzi őrmesterét, hogy próbáljanak ki
egy általa kidolgozott cselt, amelynek segítségével talán elhitethetik a németekkel,
hogy sokkal nagyobb számban védik a stratégiailag fontos pontot, mint valójában.
Ha a nácik rájönnek az igazságra, órák alatt megsemmisíthetik az amerikai bunkert.

A trükk bevált, de Reese nagyon jól tudja, hogy a végtelenségig így
sem húzhatják az időt és el kell jönnie a percnek, amikor fel kell vállalni
a harcot. A kérdés csak az, hogy ők lépnek-e előbb, vagy a németek…