háborús

1944 végéhez közeledve a Szövetségesek biztosak abban, hogy hamarosan megnyerik
a második világháborút. A katonák abban bíznak, hogy a karácsonyt mát szeretteik
körében töltik. A brit Montgomery szerint elegendő egyetlen kemény ökölcsapás
a németeknek, hogy csapataik térdre hulljanak. A németországi bevonuláshoz vezető
út a stratégák szerint Hollandián keresztül visz, ahol a hírszerzők információi
szerint könnyen legyőzhető német csapatok állomásoznak.

A haditerv készen áll: a Szövetségesek arra készülnek, hogy deszantosok bevetésével
elfoglalják és biztosítják a Hollandián átvezető utat és a stratégiailag legfontosabb
öt hidat, hogy az érkező csapatok szabad áthaladását semmi ne akadályozza. A
kis holland városka, Arnhem közelében ledobott brit ejtőernyősök feladata
elfoglalni az egyik legfontosabb hidat. Az előrejelzésekkel ellentétben azonban
nem gyenge, kis létszámú német katonákkal találják szembe magukat, hanem egy
egész SS ezreddel.

Feladatuk végrehajtása reménytelennek tűnik, de a szövetséges katonák mindent
bevetnek a cél érdekében…

1944 végéhez közeledve a Szövetségesek biztosak abban, hogy hamarosan megnyerik
a második világháborút. A katonák abban bíznak, hogy a karácsonyt mát szeretteik
körében töltik. A brit Montgomery szerint elegendő egyetlen kemény ökölcsapás
a németeknek, hogy csapataik térdre hulljanak. A németországi bevonuláshoz vezető
út a stratégák szerint Hollandián keresztül visz, ahol a hírszerzők információi
szerint könnyen legyőzhető német csapatok állomásoznak.

A haditerv készen áll: a Szövetségesek arra készülnek, hogy deszantosok bevetésével
elfoglalják és biztosítják a Hollandián átvezető utat és a stratégiailag legfontosabb
öt hidat, hogy az érkező csapatok szabad áthaladását semmi ne akadályozza. A
kis holland városka, Arnhem közelében ledobott brit ejtőernyősök feladata
elfoglalni az egyik legfontosabb hidat. Az előrejelzésekkel ellentétben azonban
nem gyenge, kis létszámú német katonákkal találják szembe magukat, hanem egy
egész SS ezreddel.

Feladatuk végrehajtása reménytelennek tűnik, de a szövetséges katonák mindent
bevetnek a cél érdekében…

Reese őrmester megkeseredett a háborús évek során. Az alkoholhoz fordult
segítségül, amikor már nem talált kiutat, de ez csak tovább nehezített a helyzetén
- a vezetésre termett életerős férfit lefokozzák közlegénnyé és visszaküldik
korábbi egységéhez Belgiumba.

Az egység feladata, hogy a végsőkig védjen egy bunkert a jóval nagyobb túlerőben
felvonult németek ellen. Bár már csak közlegény, mégsem képes gondolkodás nélkül
végrehajtani a parancsokat, inkább meggyőzi őrmesterét, hogy próbáljanak ki
egy általa kidolgozott cselt, amelynek segítségével talán elhitethetik a németekkel,
hogy sokkal nagyobb számban védik a stratégiailag fontos pontot, mint valójában.
Ha a nácik rájönnek az igazságra, órák alatt megsemmisíthetik az amerikai bunkert.

A trükk bevált, de Reese nagyon jól tudja, hogy a végtelenségig így
sem húzhatják az időt és el kell jönnie a percnek, amikor fel kell vállalni
a harcot. A kérdés csak az, hogy ők lépnek-e előbb, vagy a németek…

Békés tisztás valahol Észak-Vietnamban, körülötte erdős dombok.
A haditudósítások azonban hamarosan a Halál Völgyének nevezik: itt száll földre
egy elit helikopteres deszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes
vezetésével, és itt bontakozik ki az első szárazföldi összecsapás a vietnami
és amerikai katonák között.

A körülzárt amerikaiak a hatalmas túlerővel szemben csak
magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük
most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak, és mindannyiukat
várja otthon valaki: feleség, gyerek, anya, testvér. Épp, mint az ellenségeiket

Tudják, sokan nem fognak közülük hazatérni. Parancsnokuk
csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből, és ha megéri,
ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe...

A parancs világos: bejutni az alpesi erődbe, előkeríteni a generálist, majd kihozni onnan. Mindezt úgy, hogy közben nem bízhatsz senkiben, még a parancsban sem…

Clint Eastwood és Richard Burton kapják ezt a feladatot és be is jutnak a náci tisztek magashegyi sasfészkébe ebben a fordulatos, akciódús thrillerben.

A szórakoztató izgalmakat garantálja az író, Alistair MacLean (Navarone ágyúi, Zebra kutatóállomás) és a rendező Brian G. Hutton is. Szó, mi szó, feladták a leckét a jövő kémfilmjeinek.

A normandiai partraszállás történetét feldolgozó, két Oscar-díjat nyert klasszikus most új kiadásban, végre magyar szinkronnal is megjelenik a partraszállás 60. évfordulója apropóján.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.

Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben a partraszállásról szóló számos más filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát.

A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet - nem csoda, hogy szinte minden szerepben világsztárok neve köszön vissza!

A film monumentalitását jelzi, hogy szokatlan módon nem egy, hanem négy rendező forgatta több mint három évig, nyolc operatőr segítségével!

A normandiai partraszállás történetét feldolgozó, két Oscar-díjat nyert klasszikus most új kiadásban, végre magyar szinkronnal is megjelenik a partraszállás 60. évfordulója apropóján.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.

Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben a partraszállásról szóló számos más filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát.

A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet - nem csoda, hogy szinte minden szerepben világsztárok neve köszön vissza!

A film monumentalitását jelzi, hogy szokatlan módon nem egy, hanem négy rendező forgatta több mint három évig, nyolc operatőr segítségével!

A második világháború derekán járunk. Az amerikai légierő katonái hősies bevetések sorát hajtják végre. Tudják, hogy óriási kockázattal jár minden akció, minden feladat, de nem mernek belegondolni abba, hogy következő felszállásuk talán az utolsó lehet. Az egyik B-17-es bombázó, a Memphis Belle legénysége azonban biztos lehet abban, hogy már csak egy bevetés vár rájuk. Annyi sikeres akción vannak ugyanis túl, hogy a szabályzat értelmében a következő bevetés után számukra véget érhet a háború - kitüntetés vár rájuk és hazatérhetnek családjaikhoz.

A tíz tagú legénység minden tagja bízik abban, hogy utolsó felszállásukra is elkíséri őket a szerencse. Szükségük lesz rá, ugyanis ezúttal mélyen az ellenséges vonalak mögött jelölték ki számukra a megsemmisítendő célpontokat…

1942. júniusában, mindössze hat hónappal a Pearl Harbor-t érő bombatámadást követően Amerika visszavágott Midway-nél, s ebbe az ütközetbe beleremegett az egész világ. A Midwayi csata az összecsapásban résztvevő bátor katonák történetén keresztül mutatja be azt az ütközetet, amely megfordította a Csendes-óceáni harcok menetét.

A nagyszerű sztárszereposztásnak és a lélegzetelállító harcjeleneteknek köszönhető, hogy A Midway-i csata minden idők egyik legrealisztikusabb és leghatásosabb háborús filmje.

Keith Mallory kapitány, Miller, a robbantásszakértő
és egy jó helyismerettel rendelkező görög hazafi, Stavrov titkos szabotázsakciójának
sikerétől függ kétezer bajba jutott brit katona élete.

Az időpont, a második világháború dereka, a helyszín egy
sziget az Égei tengeren. A németek ezen a szigeten állították fel új fegyverüket,
két nagyhatósugarú ágyút, amellyel sakkban tartják a szövetségeseket.

Az ágyúk megsemmisítése szinte lehetetlen küldetésnek tűnik,
de még kilátástalanabbá válik a helyzet, amikor kiderül, hogy a szigorúan titkos
akció végrehajtói között áruló van...

Alistair MacLean bestsellere alapján készült ez a klasszikus
akció-kalandfilm, amely a mai napig alapműnek számít a háborús filmek kedvelői
körében!

1943. januárjában Hitler szinte egész Európát leigázta. Titó a partizánokkal a balkáni inváziót akarja megakadályozni úgy, hogy összefogja a szerte-szét harcoló partizánokat. A németek 200.000 katonát vetettek be. Titóék minössze húszezren voltak. Ám ők a hazájukat védték.

1942, Guadalcanal. A második világháború legvéresebb csatái a Csendes-óceán szigetein zajlanak. A japánok minden négyzetcentimétert fanatikus elszántsággal védenek. Az amerikai katonák szigetről-szigetre haladnak, irtózatos veszteségek árán kell megszerezniük a stratégiai fontosságú területet. A paradicsomi szépségű, buja dzsungelnövényzettel borított szigetek lángoló pokollá válnak.

Egy tengerészgyalogos egység partra száll, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Hősiesség és gyávaság, félelem és hihetetlen vakmerőség keveredik bennük. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.

A filmet 7 Oscar-díjra, köztük a legjobb film díjára jelölték!

1942, Guadalcanal. A második világháború legvéresebb csatái a Csendes-óceán szigetein zajlanak. A japánok minden négyzetcentimétert fanatikus elszántsággal védenek. Az amerikai katonák szigetről-szigetre haladnak, irtózatos veszteségek árán kell megszerezniük a stratégiai fontosságú területet. A paradicsomi szépségű, buja dzsungelnövényzettel borított szigetek lángoló pokollá válnak.

Egy tengerészgyalogos egység partra száll, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Hősiesség és gyávaság, félelem és hihetetlen vakmerőség keveredik bennük. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.

A filmet 7 Oscar-díjra, köztük a legjobb film díjára jelölték!

Őrület határán, Az:

1942, Guadalcanal. A második világháború legvéresebb csatái a Csendes-óceán szigetein zajlanak. A japánok minden négyzetcentimétert fanatikus elszántsággal védenek. Az amerikai katonák szigetről-szigetre haladnak, irtózatos veszteségek árán kell megszerezniük a stratégiai fontosságú területet. A paradicsomi szépségű, buja dzsungelnövényzettel borított szigetek lángoló pokollá válnak.

Egy tengerészgyalogos egység partra száll, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Hősiesség és gyávaság, félelem és hihetetlen vakmerőség keveredik bennük. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.

A filmet 7 Oscar-díjra, köztük a legjobb film díjára jelölték!

Tora! Tora! Tora!:

1941 decemberéig az Egyesült Államok hűvös távolságtartással
szemlélte az Európát megosztó és lángba borító második világháborút.

Nem is vette senki komolyan a figyelmeztetést, hogy egy 1941
decemberi napon az amerikai Pearl Harbor támaszpont felé repülőraj közeledik.
Ez a könnyelműség kétezer amerikai katona életébe került és átbillentette a
holtponton az aktív háborús részvételt fontolgató Amerikát.

A mozikban Michael Bay legújabb filmeposza a Pearl
Harbornál történt eseményeket használja fel egy magával ragadó romantikus
történet elmesélésére, az 1970-ben készült filmklasszikusban azonban nyoma sincs
romantikának. Akárcsak A leghosszabb nap, a Tora! Tora! Tora!
is egyike minden idők leghitelesebb háborús filmjeinek, amely szinte percről
percre idézi fel a bombázás előzményeinek krónikáját, valamint Pearl Harbor
végzetes óráit, a nemzetközi (USA-Japán) együttműködésnek köszönhetően a
lehető legobjektívebb módon!

A Tora! Tora! Tora! különlegessége és hitelessége
abban rejlik, hogy az egykor egymással szembenálló felek, a japánok és az amerikaiak
közösen, koprodukcióban készítették a filmet. A japán oldalon történt eseményeket
két japán rendező forgatta, míg az amerikai oldalon történteket egy amerikai
rendező vitte filmre. A hatásos, Oscar-díjra jelölt vágás szintén amerikai és
japán alkotók közös munkája volt.

A filmet 5 kategóriában jelölték Oscar-díjra és a legjobb
trükkökért - a mai szemmel is lenyűgözően hiteles bombázás-jelenetek elkészítéséért
- meg is kapta az arany szobrocskát.

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a
történelem egyik legvéresebb csatája, a hadtörténet egyik legnagyobb becsetelensége:
a japán légierő hadüzenet nélkül megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját.
A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig
tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra.

Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal
története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe
sodorja őket, a saját életüket élnék – azt sem könnyű.

Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk
óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl
Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán
gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé...

Jerry Bruckheimer, a látványos akciófilmek mestere (A
szikla, Armageddon, Con Air), pályája legnagyobb vállalkozása
(benne egy több mint negyven perces légicsata-jelenettel) hatalmas költségvetéssel
és hatalmas ambícióval készült: csak a Titanic-hoz hasonlítható.

1943. Hitler - sikerein felbuzdulva - parancsot ad Canaris tengernagynak,
hogy raboltassa el legnagyobb ellenségét, Churchillt. Radl ezredes
veszi kezébe a szinte lehetetlen vállalkozást. Megtalálja hozzá a megfelelő
embereket: Steiner ezredest - az Angliában nevelkedett kiváló és vakmerő
katonát - és csapatát, valamint Devlint, az angolok ellen harcoló írt.

Seregély nevű angol kémük állítása szerint Churchill a következő
hónapban egy eldugott kis kelet-angliai faluban tölt egy hétvégét. Együtt van
tehát minden szükséges kellék, hogy az évszázad nagy bravúrját végrehajtsák...

Izgalmas háborús kalandfilm világhírű színészekkel.

A második világháborúban járunk, 1943-ban, Észak-Afrikában.

Az angolok visszavonulnak Tobrukból, de vonalaik mögött reked
egy amerikai tank parancsnokával, legénységével, öt angollal, egy franciával,
egy szudánival és egy olasz fogollyal a "fedélzeten". A szedett-vedett
társaság megpróbál csatlakozni a fő erőhöz, de előbb vizet kell találniuk, amire
a német hadseregnek is igencsak fáj a foga. Céljuk, hogy túléljék a megpróbáltatásokat,
hogy aztán ismét harcba álljanak.

A három Oscar-jelölést begyűjtő film megalkotója a magyar
származású Zoltan Korda, a Dzsungel könyve rendezője, a főszerepet
pedig nem más játsza, mint a nagy "Bogie", azaz Humphrey
Bogart.

Az amerikai légierő 918-as bombázó-egységében a második világháború
legrátermettebb katonái szolgálnak. Naponta repülnek egyre közelebb a halál
torkához, naponta hajtanak végre egyre vakmerőbb és kockázatosabb küldetéseket.

Az utolsó néhány nap azonban még a korábbiaknál is embertpróbálóbb
volt - nem csoda, hogy az egység parancsnoka a katonák védelmére kel, amikor
kiderül, hogy a végkimerülés határán álló férfiaknak ezúttal még alacsonyabban
és még mélyebben az ellenséges vonalak mögé kell repülniük, egyenesen a biztos
halálba.

A parancsnokot azonnal leváltják, és helyére Savage
tábornok áll, aki azt az elvet vallja, hogy egy tiszt soha nem szimpatizálhat
az embereivel. Savage kíméletlenül megköveteli a maximumot katonáitól,
de hamar rá kell döbbennie, hogy ezeket a bátor fiúkat ő is képtelen érzelemmentesen
a halálba küldeni...

A kis kelet-lengyelországi település, Sobibor a történelemkönyvek leggyászosabb
lapjaira írta be a nevét. A náci Németország itt hozta létre haláltáborainak
egyikét, ahol rövid idő alatt több százezer zsidót mészároltak le különös kegyetlenséggel.

Sobibor története azonban másképpen végződött, mint a többi lágeré.
1943 őszén fogolylázadás tört ki. Közel 300 fogolynak sikerült megmenekülni
a halál karmaiból. A felkelés híre megrázta a Harmadik Birodalom vezetését,
akik minden eszközzel próbálták eltussolni a szökést és a tábort porig rombolták,
minden aktát megsemmisítettek, amely a létezést puszta tényét megörökítette.
A világ majdnem negyven évig semmit sem tudott Sobibor létezéséről és
az ott történt eseményekről.

Az izgalmas háborús dráma főszerepeit világsztárok alakítják: Rutger Hauer
(Szárnyas fejvadász, Vak végzet), Alan Arkin (Oceans
Eleven).