háborús

1944. június 6-án a szövetséges erők partra szálltak Normandiában – és ezzel megkezdődtek a náci uralom végnapjai.

A leghosszabb nap a történelem talán legvéresebb, leghősiesebb hadi eseményét, a partraszállást mutatja be a lehető legnagyobb történeti hűséggel, ugyanakkor elképesztően látványosan. A hadban álló erők katonáit olyan nemzetközi színészóriások keltik életre, mint Richard Burton, Bourvil, Sean Connery, John Wayne és Henry Fonda. A történelem egyik legnagyobb hadműveletét feldolgozó monumentális alkotás Hollywood háborús filmjeinek kiemelkedő darabja.

A normandiai partraszállás történetét feldolgozó, két Oscar-díjat nyert klasszikus most új kiadásban, végre magyar szinkronnal is megjelenik a partraszállás 60. évfordulója apropóján.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.

Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben a partraszállásról szóló számos más filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát.

A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet - nem csoda, hogy szinte minden szerepben világsztárok neve köszön vissza!

A film monumentalitását jelzi, hogy szokatlan módon nem egy, hanem négy rendező forgatta több mint három évig, nyolc operatőr segítségével!

A normandiai partraszállás történetét feldolgozó, két Oscar-díjat nyert klasszikus most új kiadásban, végre magyar szinkronnal is megjelenik a partraszállás 60. évfordulója apropóján.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.

Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben a partraszállásról szóló számos más filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát.

A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet - nem csoda, hogy szinte minden szerepben világsztárok neve köszön vissza!

A film monumentalitását jelzi, hogy szokatlan módon nem egy, hanem négy rendező forgatta több mint három évig, nyolc operatőr segítségével!

Az amerikai hadsereg egyre közelebb jut Japánhoz. A Csendes-óceán nagy része már az övék, és a jenkik bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a háború. Ám ahhoz, hogy igazi japán földre tehessék a lábukat, előbb ki szorítani ellenségeiket egy kis sziklaszigetről: Ivo Dzsimáról. A császári hadsereg nem hajlandó feladni állásait: tudják, ha ez a sziget a szövetségeseké lesz, a repülőgépeik innen már Tokiót is elérhetik.

Egyedül a sziget védelmével megbízott Kuribayashi tábornok (Ken Watanabe) gondolja úgy, hogy nincs esélyük: így a stábjában is felüti fejét a fegyelmezetlenség, a kételkedés és a félelem. Lenn a táborban Saigo, az egyszerű közkatona nemcsak a támadástól fél: saját felettesei embertelenségét sem könnyű túlélnie. Ám amikor megkezdődik a partraszállás, a tábornok és a közlegény is rátalál magában arra a bátorságra, amit addig hiába keresett.

Clint Eastwood a filmtörténetben egyedülálló módon, A dicsőség zászlaja című filmmel együtt készítette el annak párdarabját: ugyanazt a csatát most az ellenség szemszögéből mutatja meg.

1942. júniusában, mindössze hat hónappal a Pearl Harbor-t érő bombatámadást követően Amerika visszavágott Midway-nél, s ebbe az ütközetbe beleremegett az egész világ. A Midwayi csata az összecsapásban résztvevő bátor katonák történetén keresztül mutatja be azt az ütközetet, amely megfordította a Csendes-óceáni harcok menetét.

A nagyszerű sztárszereposztásnak és a lélegzetelállító harcjeleneteknek köszönhető, hogy A Midway-i csata minden idők egyik legrealisztikusabb és leghatásosabb háborús filmje.

1943. januárjában Hitler szinte egész Európát leigázta. Titó a partizánokkal a balkáni inváziót akarja megakadályozni úgy, hogy összefogja a szerte-szét harcoló partizánokat. A németek 200.000 katonát vetettek be. Titóék minössze húszezren voltak. Ám ők a hazájukat védték.

1942, Guadalcanal. A második világháború legvéresebb csatái a Csendes-óceán szigetein zajlanak. A japánok minden négyzetcentimétert fanatikus elszántsággal védenek. Az amerikai katonák szigetről-szigetre haladnak, irtózatos veszteségek árán kell megszerezniük a stratégiai fontosságú területet. A paradicsomi szépségű, buja dzsungelnövényzettel borított szigetek lángoló pokollá válnak.

Egy tengerészgyalogos egység partra száll, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Hősiesség és gyávaság, félelem és hihetetlen vakmerőség keveredik bennük. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.

A filmet 7 Oscar-díjra, köztük a legjobb film díjára jelölték!

1942, Guadalcanal. A második világháború legvéresebb csatái a Csendes-óceán szigetein zajlanak. A japánok minden négyzetcentimétert fanatikus elszántsággal védenek. Az amerikai katonák szigetről-szigetre haladnak, irtózatos veszteségek árán kell megszerezniük a stratégiai fontosságú területet. A paradicsomi szépségű, buja dzsungelnövényzettel borított szigetek lángoló pokollá válnak.

Egy tengerészgyalogos egység partra száll, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Hősiesség és gyávaság, félelem és hihetetlen vakmerőség keveredik bennük. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.

A filmet 7 Oscar-díjra, köztük a legjobb film díjára jelölték!

Őrület határán, Az:

1942, Guadalcanal. A második világháború legvéresebb csatái a Csendes-óceán szigetein zajlanak. A japánok minden négyzetcentimétert fanatikus elszántsággal védenek. Az amerikai katonák szigetről-szigetre haladnak, irtózatos veszteségek árán kell megszerezniük a stratégiai fontosságú területet. A paradicsomi szépségű, buja dzsungelnövényzettel borított szigetek lángoló pokollá válnak.

Egy tengerészgyalogos egység partra száll, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Hősiesség és gyávaság, félelem és hihetetlen vakmerőség keveredik bennük. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.

A filmet 7 Oscar-díjra, köztük a legjobb film díjára jelölték!

Tora! Tora! Tora!:

1941 decemberéig az Egyesült Államok hűvös távolságtartással
szemlélte az Európát megosztó és lángba borító második világháborút.

Nem is vette senki komolyan a figyelmeztetést, hogy egy 1941
decemberi napon az amerikai Pearl Harbor támaszpont felé repülőraj közeledik.
Ez a könnyelműség kétezer amerikai katona életébe került és átbillentette a
holtponton az aktív háborús részvételt fontolgató Amerikát.

A mozikban Michael Bay legújabb filmeposza a Pearl
Harbornál történt eseményeket használja fel egy magával ragadó romantikus
történet elmesélésére, az 1970-ben készült filmklasszikusban azonban nyoma sincs
romantikának. Akárcsak A leghosszabb nap, a Tora! Tora! Tora!
is egyike minden idők leghitelesebb háborús filmjeinek, amely szinte percről
percre idézi fel a bombázás előzményeinek krónikáját, valamint Pearl Harbor
végzetes óráit, a nemzetközi (USA-Japán) együttműködésnek köszönhetően a
lehető legobjektívebb módon!

A Tora! Tora! Tora! különlegessége és hitelessége
abban rejlik, hogy az egykor egymással szembenálló felek, a japánok és az amerikaiak
közösen, koprodukcióban készítették a filmet. A japán oldalon történt eseményeket
két japán rendező forgatta, míg az amerikai oldalon történteket egy amerikai
rendező vitte filmre. A hatásos, Oscar-díjra jelölt vágás szintén amerikai és
japán alkotók közös munkája volt.

A filmet 5 kategóriában jelölték Oscar-díjra és a legjobb
trükkökért - a mai szemmel is lenyűgözően hiteles bombázás-jelenetek elkészítéséért
- meg is kapta az arany szobrocskát.

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a
történelem egyik legvéresebb csatája, a hadtörténet egyik legnagyobb becsetelensége:
a japán légierő hadüzenet nélkül megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját.
A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig
tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra.

Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal
története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe
sodorja őket, a saját életüket élnék – azt sem könnyű.

Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk
óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl
Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán
gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé...

Jerry Bruckheimer, a látványos akciófilmek mestere (A
szikla, Armageddon, Con Air), pályája legnagyobb vállalkozása
(benne egy több mint negyven perces légicsata-jelenettel) hatalmas költségvetéssel
és hatalmas ambícióval készült: csak a Titanic-hoz hasonlítható.

1943. Hitler - sikerein felbuzdulva - parancsot ad Canaris tengernagynak,
hogy raboltassa el legnagyobb ellenségét, Churchillt. Radl ezredes
veszi kezébe a szinte lehetetlen vállalkozást. Megtalálja hozzá a megfelelő
embereket: Steiner ezredest - az Angliában nevelkedett kiváló és vakmerő
katonát - és csapatát, valamint Devlint, az angolok ellen harcoló írt.

Seregély nevű angol kémük állítása szerint Churchill a következő
hónapban egy eldugott kis kelet-angliai faluban tölt egy hétvégét. Együtt van
tehát minden szükséges kellék, hogy az évszázad nagy bravúrját végrehajtsák...

Izgalmas háborús kalandfilm világhírű színészekkel.

A kis kelet-lengyelországi település, Sobibor a történelemkönyvek leggyászosabb
lapjaira írta be a nevét. A náci Németország itt hozta létre haláltáborainak
egyikét, ahol rövid idő alatt több százezer zsidót mészároltak le különös kegyetlenséggel.

Sobibor története azonban másképpen végződött, mint a többi lágeré.
1943 őszén fogolylázadás tört ki. Közel 300 fogolynak sikerült megmenekülni
a halál karmaiból. A felkelés híre megrázta a Harmadik Birodalom vezetését,
akik minden eszközzel próbálták eltussolni a szökést és a tábort porig rombolták,
minden aktát megsemmisítettek, amely a létezést puszta tényét megörökítette.
A világ majdnem negyven évig semmit sem tudott Sobibor létezéséről és
az ott történt eseményekről.

Az izgalmas háborús dráma főszerepeit világsztárok alakítják: Rutger Hauer
(Szárnyas fejvadász, Vak végzet), Alan Arkin (Oceans
Eleven).

1942. A hitleri Wermacht mélyen előrenyomul a Szovjetunióban. Ez év őszén és telén a németek legnagyobb veszteségét követelő, de egyben legfontosabb támadási pontja Sztálingrád, a Volga melletti ipari központ és közlekedési csomópont.

Fritz és Rollo, a háborús tapasztalatokkal rendelkező tisztek, Hans, a fiatal hadnagy, és a társaság újonca Gege csodálkozással és egyre nagyobb elkeseredéssel hallgatják a rádióban, amint Hitler Münchenben diadalmasan szónokol Sztálingrád bevételéről. Az első vonalban harcoló többi német honfitársukhoz hasonlóan ők már tudják, Sztálingrádnál minden idők legborzalmasabb csatáját fogják vívni...

Egy szakasz szovjet katona semmiképpen sem adja fel. A várost körülzárták, a németek már egészen közel járnak, de ők mindent feláldoznak egy stratégiai fontosságú épület megtartásáért, miközben szoros kapcsolatba kerülnek egy ott lakó nővel is. A gigászi méretű öldöklés közepette, a háborús gépezet harapófogójába került katonák és civilek a maguk apró csatáit is kénytelenek megvívni.

A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon.

Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez.

Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.

Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.

A hatalmas csatajelenetekben, lenyűgöző és hátborzongató képekben bővelkedő filmet 10 kategóriában jelölték Oscar®-díjra és hét kategóriában - így a Legjobb film kategóriában is - elnyerte az amerikai Filmakadémia legmagasabb kitüntetését!

Az 1970-es gálán A tábornok címét olvasták fel, amikor kihirdették a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb rendezés, a legjobb eredeti forgatókönyv, a legjobb díszlet, a legjobb vágás és a legjobb hangeffektusok kategória-győztesét. George C. Scott nem vette át a díjat.

Ebben a kirobbanó második világháborús akciófilmben a hétszeres Oscar®-jelölt Richard Burton (Kémek a sasfészekben) egy brit katonai hírszerzőt alakít, aki merész támadást indít az észak-afrikai partvonalon állomásozó német csapatok ellen. Mikor Foster kapitány (Burton) behatol a tobruki német hadifogolytáborba, megdöbbenve tapasztalja, hogy a fogva tartott kommandósokat szinte mind egy szálig megölték és a táborban már csak felcserek raboskodnak.

Foster mégis úgy dönt, hogy végrehajtja küldetését – melyet egy olasz generális szeretőjének jelenléte (Danielle de Metz) jelentősen megnehezít –, és MacKenzie (John Colios), az egyik túlélő kommandós támogatásával kőkemény katonákat farag a szedett-vedett hadifoglyokból, akik hamarosan egy nem várt ellenféllel találják szembe magukat: magával, Rommellel (Wolfgang Preiss)!