családi / ifjúsági

Bence (Kovács Krisztián) hogy ne unatkozzon annyira a nyári szünetben, képzeletbeli vadállatokkal népe-síti be a parkot. A Nagy Vadász hamarosan társat is talál izgalmas portyáihoz miszter Doolittle (Berkes Gábor) személyében – aki természetesen nem más, mint egy másik élénk fantáziájú kisfiú. Pár esős nap miatt az újdonsült barátok kapcsolata megszakad. Bence elhatározza, hogy felkutatja barátját, akit Boncá-nak nevezett el, mivel nem tudja az igazi nevét. A nyomozás közben hősünk sok-sok Boncával megismer-kedik. Vannak köztük gyerekek, öregek és középkorúak; kedvesek, barátságosak, de szomorú Boncák is. Bálinttal, a festővel (Bujtor István) is barátságot köt, akitől rengeteg fontos dolgot megtanul az életről. Egy biztos: Bence a szünetben egy percig sem unatkozik, és a végén még miszter Doolittle is előkerül!

Bogáncs nemzetsége már ősidők óta kiválóan teljesíti szolgálatát a somodorpusztai pásztorok mellett. Egyszer azonban a kis puli túl messzire kóborol az erdőben, s csapdába kerül. Cirkuszosok szabadítják ki, és ettől kezdve Bogáncs élete kalandos fordulatot vesz.

Kiderül, hogy a kutyus nem csak a birkaterelésben, de a cirkuszi komédiázásban is igen tehetséges. Ám sajnos a jólelkű mutatványosok is elveszítik őt. Bogáncs sintérkézre kerül.

Mi lesz most nélküle a cirkuszi produkcióval? És vajon Mihály bácsi, a szőrösszívű kutyapecér valóban elpusztítja a kiskutyát? Vagy eredménnyel jár Máté, az öreg pásztor kutatása?

A Cimbora című műsor 1973-ban indult a Magyar Televízió műsorán és azóta is töretlen lelkesedéssel fut. A nagy múltú műsorról minden mai 30-as, 40-es éveiben járó kellemes emlékeket őriz, amit szeretne gyermekeivel megosztani.

A műsor olyan örök érvényű irodalmi műveket dolgoz fel, amelyek nem csak kötelező tananyagok, hanem a magyar kultúra elengedhetetlen részét is képezik.

Nem csak az írók, de a rendezők (Kardos Ferenc, Karinthy Márton, Szász János és még sorolhatnánk) is a halhatatlanok közt vannak, az előadókkal együtt, akik közt olyan neveket találunk, mint Gryllus Dániel, Gálvölgyi János, Halász Judit, Sebő Ferenc és még sokan az örök érvényű előadók közül.

A Cimbora hőskorából válogatunk kiadványainkban. Egy olyan műsorból, melynek mottója: A képernyőn keresztül annyit adjunk a gyerekeknek, amennyit csak lehet!

Janikovszky Éva története az egyik legismertebb magyar gyermekfilm, amin szinte egyáltalán nem fog az idő
. Az elmúlt évek színházi feldolgozásai után itt a nagysikerű alkotás felújított képpel és hanggal. Újra izgulhatunk, megvalósul-e a szívmelengető
ötlet: a lepusztult bérház udvarát füvesítik, hogy a nyugdíj elő
tt álló parkő
r, Poldi bácsi keserve „csak a szép ző
d, gyep, az fog hiányozni” sose teljesedjék be. A gyerekszínészek (Hintsch Gyuri, Ullmann Mónika) parádéznak, miközben Palásthy György rendező
olyan színészóriásokkal dolgozik együtt, mint Rajz János és Fónay Márta, de feltűnik a filmben Gyabronka József, Drahota Andrea éppúgy, mint Zenthe Ferenc vagy Harsányi Gábor.

Máli néni (Ruttkai Éva) negyven év után visszatér Magyarorszárga, a mesés Argentínából. Családját, Némethiéket hatalmas meglepetésként éri a távoli rokon viszontlátása.

A család két legkisebb tagja, a tizenéves Huba és Csaba azonban hamar megkedveli az eddig soha sem látott nagynénit, így nem is meglepő, hogy amikor Máli egy különös ötlet által vezérelve Tivadar nevű autómobiljával nekivág az országnak, a két fiú vele tart. A fantasztikus nagynéni fejébe veszi, hogy megkeresi ifjúkori szerelmét, Gergőt, hogy végre megtalálja a valódi boldogságot. Ám a nyomok egyszerre három Gergőhöz is vezetnek, így a keresés nem is olyan egyszerű. A kis csapat sorra járja végig a különböző Gergőket, hogy megtalálják az igazit, egészen addig, míg autójuk a Balaton partján le nem robban. Máli itt megismerkedik a helyi tekepálya nagyágyújával, a környék legjobb autószerelőjével, Gém mesterrel (Zenthe Ferenc)...

A kedves kis mesejáték hőse Dani, aki nem akármilyen gyerek, hiszen helikofferen érkezett a földre. Egy színésznő hétvégeken a gyermekotthonban élő kisfiút hazaviszi magához, és hamarosan jó barátságba kerülnek egymással. Daninak azonban vissza kell térnie hazájába.

"Itt van, megjött Bagaméri!" "Úgyis mondhatnánk, hogy én vagyok az utca hírmondója!" Ki ne hallotta volna már ezeket a szállóigéket.

A Keménykalap és krumpliorr az egyik legszórakoztatóbb magyar gyermekfilm.

A Vadliba kisdobosörs tagjai szövetkeznek az állatkertből ellopott kismajmok felkutatására.

Megpróbálják rendbehozni, amit a rakoncátlan, rendbontó felnőttek elrontottak. Minduntalan keresztezi útjukat az álruhás, intrikáló Bagaméri, az elátkozott fagylaltos, aki szeretne hozzáférni a majmokért beígért jutalomhoz.

További értetlen, álomszegény felnőttek - a kapkodó, bolondos igazgató, a keserédes fehérbohóc, a fontoskodó Lópici, a torkoskodó parkőr, a mániákus fürkészdoktor - gördítenek akadályokat az oroszlánszívű gyerekek útjába, de sok mulatságos bonyodalom után elkapják a tolvajt s beteg barátjuk a csupa világszámot előadó Hörömpő Cirkuszt. Világszám!

A Vadliba kisdobos őrs tagjai szövetkeznek az állatkertből ellopott kismajmok felkutatására. Megpróbálják rendbehozni, amit a rakoncátlan, rendbontó felnőttek elrontottak. Minduntalan keresztezi útjukat az álruhás, intrikáló Bagaméri, az elátkozott fagylaltos, aki szeretne hozzáférni a majmokért beígért jutalomhoz.

Szűcs Ferkó a nyomorban élő falusi gyermekek mindennapjait éli, de szárnyaló fantáziája segítségével a mesék és babonás történetek világába jut el. Édesapja egy gyönyörű ködmönt varr neki, melyben egy angyal vigyázza Ferkó minden lépését. Szükség is van rá, mert az öreg Küsmödi bácsi, az öreg bánya őre el akarja varázsolni, az iskolában pedig társai csúfolják. Ferkó a „csodatévő” kisködmön segítségével saját erejéből felül tud kerekedni a bajokon. Amikor új osztálytársa, a szerencsétlen sorsú kis Bicebóca ellenében csalást követ el, hogy ő nyerje el a matekdolgozat hibátlan megoldásáért járó Égbelátót, megrohanja a lelki ismeretfurdalás és elhatározza, hogy minden bűnét jóvá teszi…

A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc megható regényének filmes feldolgozása.

Egy normálisan növekedő, fejlődő fiú kamaszkorba lép. Ezt onnan veszi észre, hogy rögtön krízishelyzetbe kerül: eddig bármit csinált, az általános tetszést váltott ki környezetéből, most ugyanennek a közegnek semmi sem tetszik. A mű szerint ez a dolgok rendje, ezt a konfliktust túl kell élni. Szerencse, hogy az alagút végéről már eljut a hőshöz és hozzánk néhány reménysugár. Mindez a legsematikusabb tanmese. Csak éppen a fonákjáról ábrázol mindent az író. Azért nevetünk olyan abbahagyhatatlanul.

Janikovszky Éva humoros, szeretettel teli művét Alföldi Róbert vitte filmre!

Filmünk főhőse Kismaszat, aki egy hazánkban turistáskodó svéd házaspár egy év körüli szöszke gyermeke, akit a szülők elveszítenek. Erről azonban egyikük sem tud, mert mindketten a másiknál hiszik a csöppséget és vidáman ismerkednek Budapesttel.

A csecsemőt megtaláló három jó barát – a Gézengúzok – és a segítségükre siető taxisofőr –BODROGI GYULA- mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtalálják a mit sem sejtő szülőket. Nem egyszerű a dolguk, hiszen a csöppség egyetlen szót sem beszél magyarul.

Palánk, Bádogos, Csepcsányi és a többiek először mennek háromnapos kirándulásra szülői felügyelet nélkül - minthogy már nagyfiúk. A szülők titokban megbízzák a helybelieket, figyeljék fiaikat, vigyázzanak rájuk, mert azok még kisfiúk. Az "őrangyalszolgálat" kezdetben jól is működik; a bajok akkor kezdődnek, amikor a fiúk elkezdik az előre megtervezett nagy számháborút.

A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, hanem társra lel Gergely hajdúban és szerelmében, Pirosban.

A vándorszínész társulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll.

A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, hanem társra lel Gergely hajdúban és szerelmében, Pirosban.

A vándorszínész társulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll.

Derelye, a gonosz szakács és bandája sorra dönti romba az országokat.
Most éppen Dínom-dánom ország éléskamráját fosztják ki, de Éliás
királyfi elhatározza, hogy véget vet a pazarlásnak, a tolvajlásnak.

Segít neki Csöröge, a hűséges bolond. Kökényszemű Katica palacsintasütő
képessége is jó szolgálatot tesz és a végén minden úgy lesz, mint a mesében.

A Palacsintás Király a magyar mesefilmek legkiválóbbjai közé tartozik.
A remek mesét parádés szereposztás teszi feledhetetlenné.

A háromgyerekes Faragó család önfeledten éli mozgalmas mindennapjait a VII. kerületi bérházban. Ebben a családban mindig történik valami meglepő: hol a papagáj indul felfedezni a világot, hol ping-pong mérkőzést tartanak a lakásban. Hiába a zsúfolt, kis lakás és az állandó felfordulás, a család teljes szeretetben és egyetértésben valósítja meg az őrültnél őrültebb ötleteit.

Ugyanakkor újgazdag szomszédjaik, Belviziék lánya magányosan szemléli a gyereksereg vidám szórakozását.

A Faragó család gyerekei munkát vállalnak, hogy a család együtt tölthesse a jól megérdemelt nyaralást. Ezalatt megismerkednek Dédikével, akinek csodás ötlete támad: férje hajóskapitány volt, régi hajója elhagyottan áll. Amennyiben a család felújítja Ramónát, akkor ingyen használhatják. Ám a hajó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogy Dédike emlékeiben élt…

A „Szeleburdi család” nyaralása éppolyan mulatságos, mint hétköznapjaik.

A film a kuruc-labanc csatározásokat eleveníti fel. Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják. Máté a siklósi vár kuruc kapitányaként folytatja tovább a harcot a labancok ellen.