kaland

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Szereplői között találkozunk Szentirmay Rudolffal, és a kor nagy politikusával Wesselényi Miklóssal.
Főhőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János, magyar nábob.
Unokaöccse, az eladósodott Abellinó a mérhetetlen vagyon örökségére pályázik.
De Kárpáthy keresztülhúzza számítását.
Nemcsak egy lány becsületét menti meg azzal, hogy nőül veszi, hanem így végleg kizárja számító rokonát az örökségből.
Megszületik gyermekük, Kárpáthy Zoltán…

Berend Iván vidéki nemes, bányamérnök, aki személyesen vezeti kis bondavári bányáját. Az 1860-as években olyan oltóanyaggal kísérletezik, amely eloltja a bányatüzet. Egy napon ide érkezik Kaulmann Félix bécsi bankár, aki szeretné kiaknázni az egész szénmedencét, Berend Ivánt tönkretéve. Segítőtársai az ott dolgozó szépséges Evila, és völegénye Szaffrán Péter.

„Jókai nemcsak természetvédelmi terület, nemcsak irodalmi-történelmi múzeum, hanem kincshalom is. Kincshalom az örök romantika, a mételytelen, fullánktalan kaland számára, filmben, tévében, az eljövendő holo-moziban, és kincshalom a kalandon átfénylő magyar tudat számára, népmeseien tiszta nemzeti színben.” (Nemes Nagy Ágnes)

Noha Várkonyi Zoltán romantikus, monstre filmjei nem pótolhatják a regények szóképeinek lebegő költőiségét, iramló kalandosságát, mégis van egy utánozhatatlan atmoszférájuk, köszönhetően a csodálatos szereposztásnak is. Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán a hatvanas-hetvenes évek legnézettebb filmjei voltak, amelyekre ma már erős nosztalgiával tekintünk vissza.

A film a valóságos, legendák övezte betyár, Sobri Jóska
történetét meséli el. A történet két fő szálon fut: egyrészt Sobri bandájának
kalandjait követi, másrészt Sobri Jóska és Répa Rozi szerelmének
történetét meséli el.

Sobrinak nem csak származása volt homályos, halála
is többféleképpen hagyományozódott az utókorra: egyesek szerint hajtóvadászatot
indítottak ellene. Mások úgy tartják, Amerikába menekült, s ott folytatta a
betyárélet hagyományait...