börtönfilm / dráma

Michael Peterson (Tom Hardy - Eredet) egész életében arról álmodozott, hogy híres lesz. A forrófejű, huszonkét éves srác úgy gondolta, ennek legegyszerűbb módja, ha kirabol egy postahivatalt. Petersont azonban gyorsan elfogták, és hét év börtönbüntetésre ítélték. Végül több mint harmincnégy évet töltött rács mögött, ebből harmincat magánzárkában. A hollywoodi sztár, Charles Bronson nevét is itt vette fel. Hírnevét fékezhetetlen természetével, túszejtő akcióival szerezte. Az Egyesült Királyság legerőszakosabb rabjaként tartották számon, aki nemcsak a fegyőrökre, de a társaira nézve is állandó veszélyt jelentett.

Mark "Chopper" Read az egyik legellentmondásosabb figura Ausztráliában: a leghíresebb ex-bűnöző és az ország egyik legolvasottabb írója. Chopper a hírnevét annak köszönheti, hogy gátlástalan, van humorérzéke és élénk a fantáziája. Chopper arról álmodik a börtönben, hogy híres és rettegett bűnöző lesz. Azért, hogy kiszabadítsa egy bebörtönzött barátját, elrabol egy bírót, amiért tizenhat évet kap. A börtönben következik a harc a hatalomért. Egyre félelmetesebb viselkedése valóban híressé teszi Chopper-t. Amikor nyolc évvel később kiengedik, úgy tűnik, egyszerre él benne a bűntudat és a bosszúvágy. Hamarosan újra bajt kever - például mindenhol fennen hirdeti, hogy a rendőrség szabad kezet adott neki a "söpredék" eltakarítására.

1935-ben olyan különös események történtek, amelyek Paul Edgecomb egész további életét megváltoztatták.

Paul akkoriban a Cold Mountain fegyház blokkparancsnoka volt, a "halálsoron". Így nevezték azt a halványzöld linóleummal borított néhány méternyi folyosót, amelyen az itt őrzött halálraítélt rabok életükben utoljára járjak végig - cellájuktól a hátsó traktusban felállított villamosszékig...

Ebben az évben az E blokkba új lakó költözött: a félelmetes termetű, fekete John Coffey, akit két kislány brutális és hidegvérű meggyilkolása miatt ítéltek villamosszék általi halálra. Bár Coffey termete tekintélyt parancsoló és félelmetes és eleinte az őrök is attól tartanak, hogy nehéz lesz kordában tartani az óriást, hamar kiderül, hogy a rab valójában jólelkű, könnyen kezelhető és szellemileg kissé visszamaradott.

De más is kiderül a halálsor új lakójáról. Úgy tűnik, természetfeletti képességekkel van megáldva, megátkozva: gyógyítani képes, gyulladásokat szüntet meg egyetlen érintésével, vagy éppen életre kelti a holtakat - mint a halálsor egyetlen civil lakóját, egy kisegeret, amit az egyik pszichopata őr agyontaposott...

Minél több időt tölt a különös rab közelében Edgecomb, annál inkább úgy érzi, hogy a férfi nem követhette el azt a bűnt, amivel vádolják. Abban is hisz, hogy John Coffey az egyetlen, aki segíthetne a börtönparancsnok haldokló, agydaganatos feleségén - de tudja, hogy a parancsnok soha nem engedné meg, hogy a rab elhagyja celláját és hozzáérjen a beteg asszonyhoz...

Stephen King egyik legjobb regényéből az a Frank Darabont készített maradandó filmremekművet, aki a horror nagymesterének egy másik novelláját már sikerrel vitte vászonra, A remény rabjai címen!

1935-ben olyan különös események történtek, amelyek Paul Edgecomb egész további életét megváltoztatták.

Paul akkoriban a Cold Mountain fegyház blokkparancsnoka volt, a "halálsoron". Így nevezték azt a halványzöld linóleummal borított néhány méternyi folyosót, amelyen az itt őrzött halálraítélt rabok életükben utoljára járjak végig - cellájuktól a hátsó traktusban felállított villamosszékig...

Ebben az évben az E blokkba új lakó költözött: a félelmetes termetű, fekete John Coffey, akit két kislány brutális és hidegvérű meggyilkolása miatt ítéltek villamosszék általi halálra. Bár Coffey termete tekintélyt parancsoló és félelmetes és eleinte az őrök is attól tartanak, hogy nehéz lesz kordában tartani az óriást, hamar kiderül, hogy a rab valójában jólelkű, könnyen kezelhető és szellemileg kissé visszamaradott.

De más is kiderül a halálsor új lakójáról. Úgy tűnik, természetfeletti képességekkel van megáldva, megátkozva: gyógyítani képes, gyulladásokat szüntet meg egyetlen érintésével, vagy éppen életre kelti a holtakat - mint a halálsor egyetlen civil lakóját, egy kisegeret, amit az egyik pszichopata őr agyontaposott...

Minél több időt tölt a különös rab közelében Edgecomb, annál inkább úgy érzi, hogy a férfi nem követhette el azt a bűnt, amivel vádolják. Abban is hisz, hogy John Coffey az egyetlen, aki segíthetne a börtönparancsnok haldokló, agydaganatos feleségén - de tudja, hogy a parancsnok soha nem engedné meg, hogy a rab elhagyja celláját és hozzáérjen a beteg asszonyhoz...

Stephen King egyik legjobb regényéből az a Frank Darabont készített maradandó filmremekművet, aki a horror nagymesterének egy másik novelláját már sikerrel vitte vászonra, A remény rabjai címen!

Mikor az életfogytig tartó börtönbüntetését töltő Frank Perry (Brian Cox – X-Men 2, A Bourne-rejtély) megtudja, hogy lánya halálos beteg, egy szempillantás alatt döntésre jut: meg kell szöknie, méghozzá most azonnal.

Terve megvalósításához azonban segítségre lesz szüksége. Brodie (Liam Cunningham – Éhség), a tapasztalt vén róka, Lenny (Joseph Fiennes – Szerelmes Shakespeare), a forrófejű bokszoló és Viv Baptista (Seu Jorge – Isten városa), a helyi drogdíler személyében egy mindenre kész csapatot verbuvál és hamarosan elkészül a tökéletes szökési terv.

Számításába azonban hiba csúszik, mikor újonnan érkezett cellatársára (Dominic Cooper – Mamma mia!) kiveti hálóját a börtön szadista császára (Damian Lewis – Az elit alakulat), s ez az egész akciót veszélybe sodorja.

Egy luisianai apáca, Helen Prejean levelet kap egy halálraítélt bűnözőtől. Matthew Poncelet - akire két tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása miatt szabták ki a legszigorúbb ítéletet - találkozni szeretne Helennel.

Az apáca eleget tesz a kérésnek és meglátogatja a férfit a halálsoron. Matthew szeretné meggyőzni a nőt ártatlanságáról és arra kéri, legyen lelki támasza és segítsen neki elkerülni a kivégzést. Helen minden tőle telhetőt megtesz, de minél inkább beleássa magát az ügybe, annál nyilvánvalóbb lesz számára, hogy Matthew-t nem ártatlanul ítélték el. Ennek ellenére nem fordít hátat a kétségbeesett férfinek. Rendszeresen látogatja, elbeszélget vele és megpróbálja rávenni arra, hogy utolsó napjaiban nézzen végre szembe önmagával és mindazzal a bűnnel, amit élete során elkövetett.

Tim Robbins megtörtént eset alapján, az igazi Helen Prejean emlékiratait felhasználva készítette el a két főszereplő átlagon felüli teljesítményt nyújtó alakításának köszönhetően döbbenetesen hatásos és elgondolkodtató remekművét, amelyet négy Oscar-díjra jelöltek. Susan Sarandon négy jelölés után ezért a szerepéért végre átvehette élete első Oscarját!

Az őrület fészke című remekmű a híres-hírhedt Alcatraz börtöncelláinak bezárásához vezető tárgyalás valós történetét meséli el, fantasztikus szereposztásban.

Az elítélt, Henri Young (Kevin Bacon – Veszélyes vizeken, Titokzatos folyó, JFK - A nyitott dosszié) bűne: 5 dollár eltulajdonítása éhező testvérének megmentésére. A sors, ami rá vár, viszont rosszabb a halálnál: egy sikertelen szökési kísérlet után az Alcatraz egy sötét magánzárkájába kerül, ahol három éven át teljes elszigeteltségben tengődik gyakorlatilag az észvesztés határán. Az eldurvult, önmagából kivetkőzött Henri szabadulása után bosszút áll a szökését meghiúsító besúgón. A gyilkosság ténye egyértelmű.

Egy mindenre elszánt ügyvédnek (Christian Slater – Ronda ügy, A gyóntató, Interjú a vámpírral) azonban más tervei vannak. Henrivel karöltve, az Alcatraz és annak szadista hajlamú felügyelője (Gary Oldman – Batman – A sötét lovag, Az ötödik elem, Harry Potter és a Tűz Serlege) ellen emel vádat.

Henri Charriére önéletrajzi bestsellere nyomán készült ez a klasszikussá vált film, mely egy szökés története a világ egyik legkegyetlenebb börtönéből, a Guyana-i Ördögszigetről. Főhőse, Pillangó kisstílű tolvaj, ám rákennek egy gyilkosságot és életfogytiglani büntetésre ítélik. A lehető legkíméletlenebb helyre kerül, a sziklás, kopár Ördögszigetre, mely 20 mérföldnyire fekszik a szárazföldtől, és ahonnan nincs menekvés. Ám Pillangó minden elképzelhetőnél elszántabb, és a kényszermunka közben minden idejében a szökésen töri a fejét. Minden reménytelensége ellenére rendületlenül hajtja őt előre egyetlen célja: a szabadulás. Ám addig, még ő sem sejti, mi mindent kell kiállnia...

1947-ben Andy Dufresne banki alkalmazottat kétszeres életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéli a bíróság. A férfit azzal vádolják, hogy megölte feleségét és az asszony szeretőjét. Bár Andy a végsőkig hangoztatja ártatlanságát, a bizonyítékok mind ellene szólnak...

Amikor a rabokat szállító kocsi behajt a hírhedt Shawshank börtön kapuján - a kapun, amelyen a kocsin ülők többsége soha többé nem léphet többé át - a "bentlakók" arcukat az ablakrácsokhoz nyomva kiabálnak a "friss húsokra" - a sivár börtönélet hétköznapjai után végre ismét lesz mivel szórakozni. Fogadhatnak, hogy vajon melyik újonc törik meg elsőként, és melyik zokogja majd át az első cellában töltött éjszakát. Red - az egyik életfogytos rab - két pakli cigit tesz arra, hogy a bársonyos bőrű, puhánynak tűnő Andy hamar bepánikol - de elveszti a fogadást...

Az új fiú úgy jár-kel a börtönben, mintha tudomást sem venne a külvilágról. Mintha egy láthatatlan köpeny védené a hely minden borzalmától. Nem töri meg az erőszak, a kegyetlenség - nem adja fel a küzdelmet, még akkor sem, ha rajta kívül senki nem hisz abban, hogy erről a helyről valaha valaki élve eltávozhat. Fáradhatatlanul írja a kérvényeket, faragja a sakkfigurákat, és megtalálja a módját annak is, hogy a börtönőrök bizalmukba fogadják és rajtuk keresztül "érinthetetlenné" váljon: pénzügyi ismereteit kamatoztatva adótanácsokkal látja el a börtönőröket, és hamarosan az intézmény igazgatójának irodájába is bejáratos lesz, ahol bepillantást nyerhet néhány piszkos üzlet részleteibe is.

Andy végtelen türelme és töretlen hite végül meghozza gyümölcsét. Megcsillan a lehetőség, hogy elhagyhassa a börtönt... ha nem is a leghivatalosabb formában. Andy terve briliáns és vakmerő. De végigcsinálja és arra is gondol, hogy a maga aktakukac módján bosszút álljon mindenkin, aki ártott neki...

A Stephen King novellája alapján készült filmet sokan minden idők egyik legjobbjának tartják! A világ leglátogatottabb internetes mozis adatbázisában közel 300.000 szavazat alapján A remény rabjai jelenleg a második legnépszerűbb film, közvetlenül A keresztapa, után!

A szörnyek keringője kifejezés Angliából származik, ahol hajdanán a halálra ítélt tiszteletére
egy partit tartottak a kivégzése előtti utolsó éjszakán.
Leticia (Halle Berry) élete teljes sebességgel halad az összeomlás felé. Férje a halálsoron
várja sorsát, meg kell küzdenie gyermekének problémáival és egyedülálló fekete nőként
fent kell tartania családját. Amikor úgy tűnik mindennek vége, a sors azzal a férfival
(Billy Bob Thornton) hozza össze, aki férjén végrehajtotta a halálos ítéletet. A helyzetet
tovább bonyolítja, hogy a férfi fia, Sonny (Heath Ledger), szintén a halálsoron dolgozik,
a kivégzés kapcsán összetűzésbe kerül apjával, mert mélyen megérinti és felkavarja
a kivégzésre váró férfi viselkedése.
A Szörnyek keringője az emberi sorsok szövevényes és kiszámíthatatlan egybefonódásának története. Filmbéli szerepéért Halle Berry-t OSCAR díjjal jutalmazták.

Egy fegyenc a halálra vár. Az ítéletet tizenkét éve hozták
meg, és ő azóta bele is tördött a megváltoztathatatlanba. Kábítószeres állapotban
embert ölt, ezért bűnhődnie kell - Cindy Liggett készen áll tehát a kivégzésére.

Ám akad egy fiatal, naív ügyvéd, aki még nem nyugodott bele
Cindy ítéletébe. Az utolsó pillanatban megpróbálja a lehetetlent: ki
akarja harcolni védence perújrafelvételét, és az ítélet visszavonását.

Nem csupán jogászokkal, de politikusokkal és a felháborodott,
bosszúra éhes nyilvánossággal is meg kell küzdenie. Két fő ellensége saját pártfogoltja
és az idő. Hiszen a kivégzés pillanata egyre közeledik...