sci-fi / dráma

„Pitt élete legjobb alakítását nyújtja” (Total Film) „az év egyik legjobb filmjében” (FOX-TV).

Roy McBride műszaki tiszt (Brad Pitt) elindul, hogy átszelje a galaxist és kiderítse az igazságot apjáról, aki 30 éve tűnt el, miközben idegen életformák után kutatott az űrben. Ugyan sokáig halottnak hitték, egy új bizonyíték arra utal, hogy Clifford McBride (Tommy Lee Jones) még mindig él, és egy elhagyott erőműben bujkál egy távoli bolygón – és hogy potenciális veszélyt jelent az egész univerzumra...

Az írói válsággal küszködő, sikerre éhes Eddie Morra (Bradley Cooper) élete 180 fokos fordulatot vesz, amikor egy régi ismerőse megismerteti egy forradalmian új gyógyszerrel, az NZT-vel, amellyel az összes képességét maximálisan kiaknázhatja. Eddie-nek csak úgy izzanak az agysejtjei: mindenre emlékszik, amit valaha olvasott, látott vagy hallott, egy nap alatt elsajátít egy nyelvet, megold bármilyen összetett egyenletet, és mindenkit elbűvöl – mindaddig, amíg szedi a még teszteletlen gyógyszert.
Eddie viharos gyorsasággal meghódítja a Wall Streetet, miután egy kisebb összeget kockára téve többmilliós haszonra tesz szert. Nagy dobása a dúsgazdag Carl Van Loonnak (Robert De Niro) is szemet szúr, aki megbízza, hogy hozza össze a számára minden idők legnagyobb vállalatfúzióját. Ám Eddie olyan emberek érdeklődését is felkelti, akik semmitől sem riadnak vissza, hogy rátegyék a kezüket egyre apadó NZT-készletére...

Végre itt a tökéletes világ, ahol a gyerekek génsebészeti úton jönnek létre,
és így mindegyikük előre megtervezett, hibátlan példány. Van azonban még néhány
természetes körülmények között fogant egyed is. Ők a társadalom számkivetettjei.

Vincent Freeman élete sem kémcsőben kezdődött, ő mégsem adja fel álmát,
hogy egy nap űrhajós lesz. Ennek elérésére a genetikai elit egy tagjának személyazonosságát
ölti magára és azonnal megkezdheti az űrhajóskiképzést Gattacában.

Ekkor kezd csak beindulni az élete. Öszszeismerkedik egy lánnyal is.

Azonban gyilkosság történik Gattacában. A nagy erőkkel meginduló nyomozás
őt is leleplezheti, hiszen a nyomok arra utalnak, hogy egy "tökéletlen" emberi
lény volt a tettes.

A két főszereplő, Ethan Hawke (Szép remények, Holt költők társasága,
Életben maradtak) és Uma Thurman (Bosszúállók, Batman és Robin,
Ponyvaregény) között a film forgatása során szerelem szövődött. Azóta összeházasodtak,
néhány hónapja pedig megszületett első gyermekük is - természetes úton.

Végre itt a tökéletes világ, ahol a gyerekek génsebészeti úton jönnek létre,
és így mindegyikük előre megtervezett, hibátlan példány. Van azonban még néhány
természetes körülmények között fogant egyed is. Ők a társadalom számkivetettjei.

Vincent Freeman élete sem kémcsőben kezdődött, ő mégsem adja fel álmát,
hogy egy nap űrhajós lesz. Ennek elérésére a genetikai elit egy tagjának személyazonosságát
ölti magára és azonnal megkezdheti az űrhajóskiképzést Gattacában.

Ekkor kezd csak beindulni az élete. Öszszeismerkedik egy lánnyal is.

Azonban gyilkosság történik Gattacában. A nagy erőkkel meginduló nyomozás
őt is leleplezheti, hiszen a nyomok arra utalnak, hogy egy "tökéletlen" emberi
lény volt a tettes.

A két főszereplő, Ethan Hawke (Szép remények, Holt költők társasága,
Életben maradtak) és Uma Thurman (Bosszúállók, Batman és Robin,
Ponyvaregény) között a film forgatása során szerelem szövődött. Azóta összeházasodtak,
néhány hónapja pedig megszületett első gyermekük is - természetes úton.

Ebben a lebilincselően izgalmas sci-fi thrillerben John Koestler asztrofizikus (az Oscar-díjas Nicolas Cage – A szellemlovas) egy fél évszázada született rejtélyes számsort vizsgálva rádöbben, hogy a kódolt üzenet évszámokat tartalmaz, melyek a világot sújtó nagy katasztrófák időpontjait jelölik.

Hogy megakadályozza a még küszöbön álló tragédiákat, a profetikus számsor összeállítójának lánya, Diana Wayland (Rose Byrne – Trója) segítségével Koestler próbálja megfejteni a képletet, és azt, hogy vajon miként fonódik össze családja sorsa a rejtélyes üzenettel. Eközben azonban az idő és a számok egyre csak fogynak, és kétségbeesett versenyfutás kezdődik, hogy elkerülhető legyen a végső katasztrófa...

A közeljövőben járunk. A Földön már nem létezik belélegezhető levegő, és az emberiség java elpusztult. Azon kevesek, akiket az elnéptelenedett világ újra benépesítésére választottak ki, mesterséges kómában várakoznak. Két mérnökre hárul a feladat, hogy megóvják őket, az emberiség utolsó reményét, és miközben saját életük is mindennapos veszélynek van kitéve, próbálnak nem összeroppanni a felelősség súlya alatt. A torokszorítóan izgalmas sci-fi főszerepében Norman Reedus (The Walking Dead) és a kétszeres Oscar®-jelölt Djimon Hounsou látható (legjobb férfi mellékszereplő: Amerikában, 2003 és Véres gyémánt, 2006).

Alex, Dim, Georgie és Pete
négy fékevesztett tinédzser, akik a nem túl távoli jövőben, egy kicsit szürrealista
államban élnek. A keménykalapos srácok bandája éjszakánként - ahogy ők nevezik
- "ultraerőszakos" túrákat tesznek a városban. Válogatás és érzelem
nélkül vernek meg férfiakat, koldusokat, hírességeket, erőszakolnak meg nőket,
dúlnak fel otthonokat.

Alex - a bandavezér - azonban árulás áldozata lesz
és társai cserben hagyják, amikor a rendőrség karjaiba fut. A börtönben - büntetését
enyhítendő - önként hajlandó alávetni magát egy új terápiának, amelynek során
szinte teljes agymosást végeznek az antiszociális elemeken, kiirtva belőlük
az erőszak legkisebb csíráját is.

Alexet hamarosan gyógyultnak nyilvánítják és ő mintapolgárként
hagyja el az intézetet. Odakint azonban nem a szabadság, hanem a büntetés várja
előző élete bűneiért. Egykori bandatagjai - akik immár rendőrök - kezdenek szórakozni
vele, és egykori áldozatai is sorra megtalálják...

Anthony Burgess megfilmesíthetetlennek tartott regényét
Stanley Kubrick az eredeti mű sajátos hangulatát megőrizve, rendkívüli képekkel,
hangokkal, hangulattal és nyelvezettel álmodta vászonra. A Mechanikus narancs
mai napig a filmművészet egyik legsokkolóbb alkotása, amely a mostani DVD-megjelenésig
még Angliában is a tiltólistán szerepelt. A filmet négy kategóriában jelölték
Oscar-díjra, és bemutatója évében elnyerte a New York-i Filmkritikusok legjobb
filmnek és legjobb rendezésnek járó díját!

Billy Pilgrim utazgat az időben. Hol a második világháború hadifogságba esett amerikai gyalogos felderítőjeként járja meg a poklok poklát, hol jómódú kisvárosi optometrikusként gondoskodik családjáról, hol pedig a negyedik dimenzióban lévő Tralfamador bolygó állatkertjében domborít Montana Wildhack, a pornócsillag oldalán. Persze nem volt ez mindig így. Csak a szörnyű légi baleset óta, melyet csodálatos módon egyedül élt túl, s mely visszaröpítette a múltba, amikor szemtanúja volt, hogy Drezdát ízzé-porrá bombázza a szörnyű angolszász légitámadás. A történelmi város, "Elba Firenzéje" teljes lakosságával megsemmisült, s a hadifoglyokat akkor is a csoda mentette meg: menedéket nyújtott nekik külvárosi börtönük, a föld alatt húzódó Schlahthof Fünf, azaz az Ötös Számú Vágóhíd.

Kristen Stewart (Alkonyat) és Nicholas Hoult (Mad Max: A harag útja) játssza a főszerepet ebben az elgondolkodtató sci-fiben, amely egy olyan világban játszódik, ahol nincs se bűnözés, se erőszak, az emberekből ugyanis genetikailag kiölték az érzéseket. Ennek ellenére két fiatal, Nia (Stewart) és Silas (Hoult) egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és végül szenvedélyes, tiltott kapcsolatba bonyolódnak. Ahogy a körülöttük élőknek egyre gyanúsabbá válik a viselkedésük, úgy döbbennek rá arra, hogy hamarosan választaniuk kell: vagy visszatérnek külön-külön a biztonságot jelentő élethez, vagy mindent kockára téve megpróbálnak megszökni.

A tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnevesebb alakja, a lengyel származású Stanislaw Lem legnépszerűbb, azonos című műve szolgált alapul Andrej Tarkovszkij komoly kérdéseket felvető Solarisának, mely az 1972-es Cannes-i Filmfesztiválon kiérdemelte a zsűri nagydíját.
Egy űrexpedíció indul el a Földről azzal a céllal, hogy megfejtsen egy sokakat foglalkoztató rejtélyt: vajon mi okozza, hogy a Solaris bolygó közelében lévő űrállomáson egymás után halnak meg az emberek? A bizarr eset kivizsgálására küldött Kris kutatása során rájön arra, hogy az égitestet körülölelő tudatóceán valóságosnak tűnően hozza létre mindazokat, akikre az űrállomás dolgozói bűntudattal vagy lelkiismeret-furdalással emlékeznek vissza. Mivel ilyen mindannyiuk életében akadt már, a még életben maradtak kétségbeesett küzdelmet folytatnak a titokzatos erővel szemben, ám a kézzelfogható káprázat elleni harc kimenetele felettébb kétséges...

Derek főiskolás, aki még mindig nem tette túl magát a 8 évesen vele történt eseményeken, amikor UFO-t látott. Úgy véli, hogy az amerikai reptereken mostanában jelentett rejtélyes megfigyelések mind UFO-észlelések. Barátnőjével, Natalie-val és matematika professzorával, Dr. Hendrick-szel a rejtély nyomába ered.

Ezen a zord bolygón, a valaha ismert természet és civilizáció megannyi szépségével megszűnt létezni. Egy mindent elsöprő világkatasztrófa eredményét látjuk csak a földön, amelyben egy család próbál életben maradni és rálelni a letűnt kor megmaradt értékeire. Mindent szürkeség, por és romok borítanak, az állat- és növényvilág teljesen kipusztult, ember is alig élte túl a szerencsétlenséget. Apa (Viggo Mortensen – Good, Appaloosa – A törvényen kívüli város) és fia (Kodi Smit – McPhee) bizakodva és elszántan próbálják magukat életben tartani az éhenhalástól és a kannibalizmustól. Ha meg akarják lelni az áhított nyugalmat, fel kell venniük a versenyt az ellenséggel és végigmenni a szebb világ felé vezető úton!

Az egzisztenciális szorongással sújtott különc számítógépes zseni Qohen Leth (Christoph Waltz — Becstelen bringantyk) egy elhagyatott templomban dolgozik. Minden nap egy bizonyos telefonhívásra vár, melyről meggyőződése, hogy magyarázatul fog szolgálni megválaszolatlan kérdéseire. A Vezetőség (Matt Damon — Elysium - Zárt világ) titokzatos munkával bízza meg, melynek célja, hogy egyszer és mindenkorra kiderítse az élet értelmét vagy megállapítsa annak hiányát. A megbízás után különös látogatók jelennek meg a zavart tudósnál.

Az Oscar-díjra jelölt Terry Gilliam a Brazil (1985) és a 12 majom (1995) után A zéró elmélet c. alkotásával zárja saját maga által “orwelli triptichonnak” keresztelt szürreális trilógiáját.