életrajzi

A játékfilm az emigrációs létet önként vállaló Márai Sándor és felesége utolsó éveinek története, az összetartozás, az együtt leélt élet emlékeiből és az író utolsó pillanatáig tartó gondolkodásának, az alkotás természetrajzának mozaikjaiból épül.

Nápolyban a fiatal Márai és Lola ifjúságának emlékeivel indul a "történet" és jut el a San Diego-i magára maradottság zárt világába - az Adriától a rideg Óceánig.

A diktatúrák elől menekülő író, aki csak anyanyelvén - magyarul ír - nemcsak fizikailag határolja el magát a 47-es fordulat után Magyarországtól, de műveit sem engedi kiadni, amíg egyetlen orosz csizma tapossa a hazai földet.

Egyre gyakrabban hívják haza, rehabilitálni akarják őt és életművét, de a következetes, megalkuvásra képtelen író kitart fogadalma mellett.

Tragikus sorsához tartozik, hogy fél évvel a rendszerváltás előtt vet véget életének, amikor már senkije sem maradt - feleségét és fiát is elveszítette. Márai, aki végigélte a XX. századot ma már világhírű író, műveit egyre több nyelvre fordítják.

Wittner Mária 1956-os forradalmár és szabadságharcos volt. A filmből megismerhetjük, miként lettek 1956-ban a fiatal lányokból fegyverforgató forradalmárok, majd a halállal büszkén farkasszemet néző kivégzettek.

A fiatal Csáth Gézát, eredeti nevén Brenner Józsefet zeneművésznek szánták a szülei. Ő maga festő szeretett volna lenni, alkotásait azonban kinevették. A fiatalember írásaira viszont már korán felfigyeltek a Nyugat író. Az ifjú Csáth Géza első, 1908-as novelláskötete, A varázsló kertje a gyermekként megélt és felnőtt fejjel újraértékelt élettapasztalatokat meséli el finom, mélabús líraisággal. Ezeket az írásokat és a rövid életű írózseni tragikus életútját idézi a képernyőre az 1986-os tévéfilm, a főbb szerepekben Eperjes Károllyal, Udvaros Dorottyával, Jordán Tamással, Kováts Adéllal és a magyar színművészet további kiemelkedő alakjaival.