történelmi / dráma

A film az amerikai polgárháború utáni időszakban játszódik. A megkergült Huddlestone eredeti kincstári Pénz- nyomólemezeket őriz, amit Cassillis rém ügyesen csal ki magának. az aggastyán Huddlestone nem csak naponta fogyasztott a kokaintól nem látja a világosan, hogy szeretett lánya egy gyilkos szerelmi csapdájába esik, de a ......

1916-ban Oroszország már három éve nyög a nagy háború terhei alatt. Az elkeseredett és éhező lakosságot már csak a rendőri terror tudja féken tartani. Eközben a zavartalan luxust élvező cári udvar két pártra szakad: egyesek még hisznek abban, hogy a lázadás elkerülhető, míg mások szörnyű balsejtelemtől sújtva összeomlástól tartanak. A félelem, a kétségbeesés és a gondviselésbe vetett vakhit termékeny talajt jelent a sokak szerint démoni erőkkel rendelkező kalandor, Raszputyin számára, hogy a cári család bizalmába férkőzzön, és befolyást gyakoroljon II. Miklós cárra, feleségére és minisztereire.

Tom Dobb trapper és fia, Ned 1776-ban New Yorkba kerülnek, s belekeverednek a függetlenségi háborúba. Tom csónakját elkobozzák, fiát kisdobosként a seregbe viszik. Tom fia keresésére indul, s veszélyes helyzetekbe csöppen. Csak miután számos rossz tapasztalatot kénytelen elszenvedni az angol hadsereg részéről, határozza el, hogy támogatja a függetlenségért harcolókat. 1783-ban már a győztes függetlenségiekkel vonul be New Yorkba.

Andrej Tarkovszkij 1966-ban készítette el remekművét, amely hazájában még hosszú éveken át nem kerülhetett forgalomba, és ezt követően is csak jelentős mértékben cenzúrázva. Azonban már első nemzetközi premierje is meghozta alkotójának a jelentős elismerést, hiszen az 1969-es Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a FIPRESCI-díjat.
A valós eseményeken alapuló történet Andrej Rubljov, a neves ikonfestő életét meséli el, akinek spirituális és vallási eszméket követő, élettel teli művészete kiérdemelte, hogy az alkotó neve mindmáig fennmaradjon. A XV. században járunk, amikor Andrej Rubljov szerzetes a maga alapította kolostorban él, és a testvériséget, a békét, valamint Isten szeretetét hirdeti. Ám a pogányok bevonulásával járó önkény, a testvérháború mindent porrá zúzó erejének dermesztő hatása alól ő sem tudja kivonni magát...

Andrej Tarkovszkij 1966-ban készítette el remekművét, amely hazájában még hosszú éveken át nem kerülhetett forgalomba, és ezt követően is csak jelentős mértékben cenzúrázva. Azonban már első nemzetközi premierje is meghozta alkotójának a jelentős elismerést, hiszen az 1969-es Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a FIPRESCI-díjat.
A valós eseményeken alapuló történet Andrej Rubljov, a neves ikonfestő életét meséli el, akinek spirituális és vallási eszméket követő, élettel teli művészete kiérdemelte, hogy az alkotó neve mindmáig fennmaradjon. A XV. században járunk, amikor Andrej Rubljov szerzetes a maga alapította kolostorban él, és a testvériséget, a békét, valamint Isten szeretetét hirdeti. Ám a pogányok bevonulásával járó önkény, a testvérháború mindent porrá zúzó erejének dermesztő hatása alól ő sem tudja kivonni magát...

Richard Burton játssza VIII. Henriket, Genevieve Bujold pedig Anna Boleyn bőrébe bújik ebben az érzelemmel teli drámában, amely a történelem egyik legtragikusabb szerelmi viszonyáról szól. A kilenc Oscar®-díjra jelölt alkotás Technicolor technológiát alkalmazó fényképezése bámulatos, varázslatosan autentikus kosztümjei pedig Oscar®-díjban részesültek.

Az Anna ezer napja, melyben feltűnik Irene Papas és Anthony Quayle is, a XVI. századi Anglia pompával és intrikával övezett világában játszódik, s Anna és királya bukásra ítélt szerelméről regél a reményteli kezdettől a tragikus befejezésig.

A maja birodalom több mint 1000 évig uralkodott Amerikában, létrehozott egy hihetetlenül fejlett társadalmi, kulturális és tudományos eredményeket elérő lenyűgöző civilizációt, mely végül szinte egyik pillanatról a másikra összeomlott.

Mel Gibson, Oscar-díjas rendező ebben, a mai szemmel rejtélyes és gyakran félelmetes világban kelt életre egy féktelen tempójú, szuggesztív képekben és érzelmekben gazdag akció-thrillert.

A film hőse egy fiatal férfi, akit egyik pillanatról a másikra tépnek ki addigi idillikus világából. Egy olyan út áll előtte, amit a kegyetlen zsarnokság és a félelem kövezett ki, és ami a biztos halálba vezet. Amikor szembesül azzal, hogy társaival együtt a legkegyetlenebb módon fogják az isteneknek feláldozni, mindenre elszántan próbál megmenekülni, és hazajutni a családjához, szerelméhez.

Mint az űzött vad, minden pillanatban az életéért menekül.

Gibson a Passió című film forgatását követően úgy érezte, hogy a közönség egyre inkább igényli azokat az alkotásokat, melyek többet nyújtanak a puszta borzongásnál vagy szórakoztatásnál, az ősi maja kultúra bukása pedig pont ilyen. Először is Gibson tudta hogy olyan semmihez sem fogható hajtóvadászatot akar filmre vinni, melyben a főszereplőnek mindent kockára kell tennie.

A film, mely igazi tanúbizonysága Gibson ambiciózus és kreatív képzelőerejének, egy olyan ősi világot hivatott bemutatni, melyet a filmvásznon még soha nem láthattunk és mely a jelenkor számára is erőteljes üzenetet hordoz. A forgatás helyszínéül a mexikói Catemaco, (az egyik utolsó érintetlen esőerdő az országban), és Veracruz szolgált, kizárólag őslakos szereplőgárda felvonultatása mellett.

A kétszeres Oscar-díjra jelölt Ralph Fiennes játssza Lawrence ezredest, akinek sivatag iránti szenvedélye és az arab törzsek egyesítése iránti elkötelezettsége volt a fő témája az Arábiai Lawrence c., hét Oscar-díjjal kitüntetett alkotásnak. A történet az I. világháború után folytatódik, amikor a párizsi békekonferenciára ültek össze a nagyhatalmak, de valójában a világ újra felosztásáról szólt az alkudozás. Hatalmas csatát kell vívniuk azért, hogy elérjék a hőn áhított célt: az arabok megkapják az ígéret földjének számító Jordániát. Minden trükköt bevetnek, hogy megvezessék az angol és francia diplomatákat az arab ügy győzelme érdekében.

1789-ben, a francia forradalom hajnalán, Versailles-ban minden a régi, megszokott módon történik. Sidonie Laborde (Léa Seydoux – Mission: Impossible – Fantom protokoll, Francia szépség) a királynő ifjú társalkodónője teljes odaadással fordul Marie Antoinette (Diane Kruger – Becstelen Brigantyk, A nemzet aranya, Trója) felé. A pompa, az extravagancia és a luxus élvezete oly mértékben töltik ki mindennapjait, hogy örömmel és némi számítással teljesíti úrnője minden szeszélyét. Ugyanakkor ízelítőt kap Versailles másik oldalából is: a végtelen folyosókon a királynő veszélyes, ugyanakkor szenvedélyes vonzalmáról pletykálnak, melynek kitüntetettje Gabrielle de Polignac (Virginie Ledoyen – Nyomorultak, A part, 8 nő). Mindeközben a falak az éhező tömegek felháborodott kiáltásaitól visszhangoznak. A jámbor Sidonie nem hisz a félelemmel és rosszindulattal teli szóbeszédnek, számára Versailles és úrnője szent és sérthetetlen. Még akkor is, ha saját szemével látja a királynője és Gabrielle közötti vonzalom beteljesülését. Július 15. reggelén rémisztő hírek várják őket: a Bastille-t lerombolták, a nép forrong, a nemesség végnapjait éli – a forradalom elkerülhetetlen...

Abraham Lincoln meggyilkolását követően hét férfit és egy nőt tartóztatnak le, a vád: az elnök életét kioltó merénylet megszervezése és végrehajtása. Frederick Aiken (James McAvoy, Vágy és vezeklés), a polgárháborús múlttal rendelkező, frissen kinevezett fiatal ügyvéd vonakodva bár, de védelmébe veszi Mary Surrattot (Robin Wright, Forrest Gump), az egyedüli nőt a vádlottak padján, aki azt vallja, egyetlen bűne az, hogy John Wilkes Booth és cinkosai az ő panziójában tervelték ki a gyilkosságot. A bűnjelek eleinte arról tanúskodnak, hogy a nő hazudik, de ahogy jobban beleássa magát az ügybe, Aiken azon kapja magát, hogy védence talán mégis ártatlan, és most saját hitével és elveivel, valamint egy bosszúszomjas nemzettel szemben állva kell kiállnia érte, és az igazságért.

Akárcsak egy tündérmese: Desirée Clary (JEAN SIMMONS), egy marseille-i selyemkereskedő lánya a francia hadsereg legfiatalabb tábornoka, Bonaparte Napoleon első szerelme lett, majd egészen a svéd királyi trónig repítette sorsa. A történet 1794-ben indul Marseille-ben. Desirée Clary kegyeiért nemesek és katonatisztek versengenek, de ő az ifjú Napóleonnal (MARLON BRANDO), a „korzikai szörnnyel” bonyolódik szenvedélyes szerelmi viszonyba. Desirée családja viszont ellenezte egy újabb Bonaparte beházasodását a Clary családba. Napóleon viszont gyorsan hűtlen lett hozzá, miután megismerkedett Joséphine de Beauharnais-val, a sokak által kurtizánnak tartott dúsgazdag ifjú özveggyel. A kétségbeesett Desirée az öngyilkosságba menekül és éppen Napoleon jobbkeze, Jean-Baptiste Bernadotte tábornok menteti meg attól, hogy a Szajnába vesse magát. A tábornok és Desirée 1798-ban összeházasodnak, és miközben Napóleon sorra aratja katonai sikereit és császárrá koronáztatja magát, Bernodette-et a svéd királyi pár adoptálja. 1818-ban Bernadotte herceget Svédország és Norvégia királyává koronázzák, Desirée királynőként pedig a máig is uralkodó dinasztia alapító tagja lett.

Franciaországban, a XV. század végén, egy fiatal ügyvéd - Richard Coutois - belefárad a nagyvárosi élet korrupt világába, ezért Párizsból vidékre költözik. Coutois abban bízik, hogy itt végre megtalálja azt, amire mindig is vágyott: nyugodt életet és egyszerű bírósági ügyeket. Hamarosan kiderül, hogy a látszatra békés település egyáltalán nem olyan, amilyennek látszik. A merev feudalizmus, a korrupció és a babonák megingatják Richard erkölcsi értékrendjét. Felfedezi, hogy Abelville-ben a törvény nem csak az emberekre, de az állatokra is vonatkozik, akiket ugyanúgy el lehet ítélni. Richard akaratán kívül belecsöppen a lokális intrikák világába, és szembe kell szállnia a babonás előítéletekkel, valamint a fekete mágiával.

A legendás Christopher Nolan (Csillagok között, Eredet, A sötét lovag trilógia) rendezte ezt a nagyszabású háborús filmet Fionn Whitehead, Kenneth Branagh, Mark Rylance és Tom Hardy főszereplésével. A történet szárazföldön, tengeren és a levegőben bontakozik ki, és arra a több százezer brit és szövetséges katonára összpontosít, akik Dunkerque partjainál ragadtak, miközben az ellenség marka egyre szorosabbra zárult körülöttük. Odafenn Spitfire típusú repülők szállnak szembe az ellenséges gépekkel, miközben több száz kisebb hajó indul el Anglia partjairól többnyire civil legénységgel a fedélzeten, hogy életük kockáztatásával kimentsék a francia partoknál rekedt katonákat.

Saul új területeket hódít meg, ám Samuel próféta parancsa ellenére megkíméli az elfogott király életét. Samuel megöli a királyt, ám áldott állapotban lévő feleségének sikerül elszöknie. Később a gyermeke, Haman bosszút akar állni a Perzsiában élő zsidókon. Számítását azonban keresztülhúzza Hadassah, a fiatal zsidó lány. A csinos és bátor lány ugyanis elnyeri a jóképű Xerxész király, a zsidók ősi ellenségének szívét. Perzsia királynője lesz, akinek sikerül elhárítania a népét fenyegető veszedelmet.

A XVIII. században Dánia mentálisan beteg uralkodója, VII. Keresztély felfogadja udvari orvosának a német Johann Friedrich Struensee doktort. Döntésének azonban súlyos következményei lesznek: a fiatal királyné menthetetlenül beleszeret a gyógyítóba, titkos viszonyukkal nemcsak házasságukat, de az egész királyság sorsát veszélyeztetve. Struensee lassan, de biztosan teljhatalomhoz jut a labilis uralkodó mellett, és nemsokára az egész országot ő irányítja a háttérből. A mellőzött és egyre jobban elégedetlenkedő elöljárók összeesküvést szerveznek az udvari orvos megbuktatására és eltávolítására.
Az Ádám almái, az Esküvő után, a Prágai történet, a Casino Royale és a Coco Chanel után Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendő sztár, Mads Mikkelsen ezúttal egy történelmi drámában bizonyítja sokoldalús tehetségét. A 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotással mégsem ő, hanem a királyt megformáló Mikkel Boe Følsgaard nyerte el a legjobb férfi főszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat. Mellette a legjobb forgatókönyv díját is kiérdemelte az Egy veszedelmes viszony, amellyel a Berlinale egyik legsikeresebb filmje lett. 2012-ben a filmet Oscar-díjra jelölték a Legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

Peter Greenaway (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője) filmjének középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb festményének, az ÉJJELI ŐRJÁRATnak a születése áll. A jelenet a városi milícia muskétás csapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. Egy gyilkos azonosítása?

A XVII. század legkiemelkedőbb festőjének szakmai és szerelmi életébe tekinthetünk be a brit filmrendező extravagáns, egzotikus és mozgalmas alkotása által.

Rembrandt legendás alakját Martin Freeman (A hivatal, Galaxis útikalauz stopposoknak) kelti életre. Feleségét, Saskiát Eva Birthistle (Véres vasárnap, Reggeli a Plútón) alakítja, szeretőit pedig Jodhi May (A játékos – Makk Károly rendezésében) és Emily Holmes (Halálzóna).

Scarlet O'hara Tarában, szülei birtokán nő fel. Ashley Wilkest szereti, de ő Melanie Hamiltont veszi feleségül. Scarlett ekkor gondolkodás nélkül férjhez megy szerelme testvéréhez, Charleshoz. Kitör az amerikai polgárháború, a férfiak hadba vonulnak, a hódító és vakmerő Rhett Butler elhagyja a déli államokat. Az asszonyok Atlantába mennek, ahol Melanie világra hozza gyermekét. Amikor a szövetséges csapatok ostromolják a várost, Rhett a két nőt és Melanie gyermekét vakmerő kocsizással menti ki az ostromlott városból. Charles meghalt. Scarlett és Melanie visszatérnek a szétrombolt Tarába. Scarlett - hogy a magas adót fizetni tudja -, nem riad vissza attól, hogy nővérétől a vagyonos Frank Kennedyt megszerezze. Másodszor is megözvegyül, amikor férje egy a fosztogatók elleni megtorló akció során életét veszti. Most mégis feleségül megy Rhett Butlerhoz, aki évek óta küzd szerelméért. Amikor riválisa, Melanie meghal, és Ashley végre szabad, döbben rá Scarlett, hogy Rhettet szereti, ám már túl késő...

VIII. Henrik halála után a protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot. Apját a halálos betegségben szenvedő Mária követte a trónon, akinek nem volt gyermeke. Így az uralkodói poszt várományosa a királynő protestáns féltestvére, a király törvénytelen gyermeke: Erzsébet lett.

Az ország helyzete válságosra fordult, a kincstár üresen állt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Norfolk hercege és a skót Mária is áhítozott a trónra, a franciák és a spanyolok pedig a határokat ostromolták.

Erzsébetnek az érzéseit, a szerelmét, a magánéletét kellett hosszas vívódás után háttérbe helyeznie, hogy népének méltó uralkodója lehessen. A szüzességet fogadó királynő uralkodásának negyven éve alatt Anglia Európa leggazdagabb országává vált.

A gyönyörűen fényképezett, nagyszabású történelmi alkotást 7 kategóriában (köztük a legjobb film kategóriában is) jelölték az Oscar-díjra, és a legjobb maszk kategóriában el is vitte a díjat!

1585-öt írunk, és az immár csaknem három évtizede uralkodó I. Erzsébet királynő trónjáért továbbra is folyik a harc. Egy csatornával arrébb a fundamentalista katolicizmus pusztító szele söpör végig a XVI. századi Európán, melynek kulcsfigurája II. Fülöp spanyol király. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve Fülöp erős hadserege és hatalmas armadája fenyegeti a királynőt és a hazát.

A sötét és istenfélő király eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns "eretneket", és visszaadja Angliát a dicső római katolikus egyháznak. Erzsébet háborúra készül, hogy megvédje birodalmát, és Sir Raleigh iránt érzett szerelme váratlanul sebezhetővé teszi. Raleigh nem nemes, és tiltott a királynő számára, aki felesküdött, hogy testével-lelkével a hazáját szolgálja.

Mivel szenvedélyét el kell fojtatnia, Erzsébet kedvenc udvarhölgyét, Besst bátorítja arra, hogy barátkozzék össze Raleigh-vel, és tartsa őt az udvar közelében. Ám ennek a stratégiának az lesz az eredménye, hogy Erzsébet óhatatlanul tanúja lesz a bimbózó románcnak.

A legendás Ridley Scott (Gladiátor, Prometheus) legújabb rendezése, az Exodus - Istenek és királyok látványos és izgalmas történet egy férfiról, akinek van bátorsága szembeszállni egy hatalmas birodalommal. A legmodernebb vizuális effektusokat felvonultató, káprázatos film Mózes (Christian Bale) jól ismert történetét eleveníti fel: ellenszegül Ramszesz fáraó (Joel Edgerton) akaratának, és 400 ezer rabszolga élére áll, hogy életük legnagyobb útjára vezesse őket – a halálos csapások sorozatával sújtott Egyiptom földjéről a szabadságba.