történelmi / dráma

A film az amerikai polgárháború utáni időszakban játszódik. A megkergült Huddlestone eredeti kincstári Pénz- nyomólemezeket őriz, amit Cassillis rém ügyesen csal ki magának. az aggastyán Huddlestone nem csak naponta fogyasztott a kokaintól nem látja a világosan, hogy szeretett lánya egy gyilkos szerelmi csapdájába esik, de a ......

1916-ban Oroszország már három éve nyög a nagy háború terhei alatt. Az elkeseredett és éhező lakosságot már csak a rendőri terror tudja féken tartani. Eközben a zavartalan luxust élvező cári udvar két pártra szakad: egyesek még hisznek abban, hogy a lázadás elkerülhető, míg mások szörnyű balsejtelemtől sújtva összeomlástól tartanak. A félelem, a kétségbeesés és a gondviselésbe vetett vakhit termékeny talajt jelent a sokak szerint démoni erőkkel rendelkező kalandor, Raszputyin számára, hogy a cári család bizalmába férkőzzön, és befolyást gyakoroljon II. Miklós cárra, feleségére és minisztereire.

1836-ot írunk. Az amerikaiak és a mexikóiak között elkeresedett küzdelem folyik Texas birtoklásáért. Santa Ana tábornok vezetésével nagy létszámú mexikói hadsereg indul észak felé. Csak egyetlen kulcsfontosságú erőd állja útjukat, a ferences rendi misszióból átalakított Alamo. 186 texasi katona és önkéntes néz szembe egy ötezer fős hadsereggel. A maroknyi ellenálló tizenhárom napon keresztül hősiesen védte az erődöt az óriási túlerővel szemben, sikeresen visszaverve a támadásokat. Áldozatvállalásuknak köszönhetően az amerikai hadsereg felkészülhetett a végső összecsapásra, mellyel eldönthette Texas sorsát.

1839 nyarán, egy viharos éjszakán Kuba partjainál 53 afrikai,
akik az Amistad nevű spanyol rabszolgahajó rakterében összezsúfolva raboskodtak,
láncaikat törték, Cinque vezetésével felfegyverezték magukat, és átvették
az uralmat a hajó felett. Egyetlen céljuk az volt, hogy visszajussanak Afrikába.
Mivel azonban nem értettek a hajó irányításához, kénytelenek voltak a két életben
hagyott spanyol tengerészre hagyatkozni, akik rútul becsapták őket.

Miután két hónapig hánykolódott a keleti part közelében,
az Amistadot egy amerikai őrhajó fogta el Connecticut partjainál, és az afrikaiak
bíróság elé kerültek a legénység meggyilkolásának vádjával. Az afrikaiak védelmére
szegődik két abolicionista (a rabszolgaság eltörlésének híve), Theodore Joadson
és Lewis Tappan, valamint egy fiatal ingatlanügyi jogtanácsos, Roger
Baldwin.

Ám amint az ügy a megosztott nemzet szimbólumává nőtte ki
magát, egyúttal két nagy amerikai összecsapásának porondjává is vált. A rabszolgaságot
pártoló elnök, Martin Van Buren újraválasztása érdekében hajlandó feláldozni
az afrikaiakat, hogy kedvében járjon a délieknek és Izabella spanyol
királynőnek.

Ám a dolgát megnehezíti a volt elnök, John Quincy Adams,
aki már visszavonult, de most nekifog, hogy megvédje az afrikaiak ügyét az Egyesült
Államok Legfelsőbb Bírósága előtt.

Ez az eset alapjaiban rázza meg a jogi rendszert, de mivel
ez az afrikai foglyok ügye, itt nem a politikai nézetek vagy az ideológiák ütköznek.
A harc itt az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik...a szabadságért.

Andrej Tarkovszkij 1966-ban készítette el remekművét, amely hazájában még hosszú éveken át nem kerülhetett forgalomba, és ezt követően is csak jelentős mértékben cenzúrázva. Azonban már első nemzetközi premierje is meghozta alkotójának a jelentős elismerést, hiszen az 1969-es Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a FIPRESCI-díjat.
A valós eseményeken alapuló történet Andrej Rubljov, a neves ikonfestő életét meséli el, akinek spirituális és vallási eszméket követő, élettel teli művészete kiérdemelte, hogy az alkotó neve mindmáig fennmaradjon. A XV. században járunk, amikor Andrej Rubljov szerzetes a maga alapította kolostorban él, és a testvériséget, a békét, valamint Isten szeretetét hirdeti. Ám a pogányok bevonulásával járó önkény, a testvérháború mindent porrá zúzó erejének dermesztő hatása alól ő sem tudja kivonni magát...

Richard Burton játssza VIII. Henriket, Genevieve Bujold pedig Anna Boleyn bőrébe bújik ebben az érzelemmel teli drámában, amely a történelem egyik legtragikusabb szerelmi viszonyáról szól. A kilenc Oscar®-díjra jelölt alkotás Technicolor technológiát alkalmazó fényképezése bámulatos, varázslatosan autentikus kosztümjei pedig Oscar®-díjban részesültek.

Az Anna ezer napja, melyben feltűnik Irene Papas és Anthony Quayle is, a XVI. századi Anglia pompával és intrikával övezett világában játszódik, s Anna és királya bukásra ítélt szerelméről regél a reményteli kezdettől a tragikus befejezésig.

A maja birodalom több mint 1000 évig uralkodott Amerikában, létrehozott egy hihetetlenül fejlett társadalmi, kulturális és tudományos eredményeket elérő lenyűgöző civilizációt, mely végül szinte egyik pillanatról a másikra összeomlott.

Mel Gibson, Oscar-díjas rendező ebben, a mai szemmel rejtélyes és gyakran félelmetes világban kelt életre egy féktelen tempójú, szuggesztív képekben és érzelmekben gazdag akció-thrillert.

A film hőse egy fiatal férfi, akit egyik pillanatról a másikra tépnek ki addigi idillikus világából. Egy olyan út áll előtte, amit a kegyetlen zsarnokság és a félelem kövezett ki, és ami a biztos halálba vezet. Amikor szembesül azzal, hogy társaival együtt a legkegyetlenebb módon fogják az isteneknek feláldozni, mindenre elszántan próbál megmenekülni, és hazajutni a családjához, szerelméhez.

Mint az űzött vad, minden pillanatban az életéért menekül.

Gibson a Passió című film forgatását követően úgy érezte, hogy a közönség egyre inkább igényli azokat az alkotásokat, melyek többet nyújtanak a puszta borzongásnál vagy szórakoztatásnál, az ősi maja kultúra bukása pedig pont ilyen. Először is Gibson tudta hogy olyan semmihez sem fogható hajtóvadászatot akar filmre vinni, melyben a főszereplőnek mindent kockára kell tennie.

A film, mely igazi tanúbizonysága Gibson ambiciózus és kreatív képzelőerejének, egy olyan ősi világot hivatott bemutatni, melyet a filmvásznon még soha nem láthattunk és mely a jelenkor számára is erőteljes üzenetet hordoz. A forgatás helyszínéül a mexikói Catemaco, (az egyik utolsó érintetlen esőerdő az országban), és Veracruz szolgált, kizárólag őslakos szereplőgárda felvonultatása mellett.

A maja birodalom több mint 1000 évig uralkodott Amerikában, létrehozott egy hihetetlenül fejlett társadalmi, kulturális és tudományos eredményeket elérő lenyűgöző civilizációt, mely végül szinte egyik pillanatról a másikra összeomlott.

Mel Gibson, Oscar-díjas rendező ebben, a mai szemmel rejtélyes és gyakran félelmetes világban kelt életre egy féktelen tempójú, szuggesztív képekben és érzelmekben gazdag akció-thrillert.

A film hőse egy fiatal férfi, akit egyik pillanatról a másikra tépnek ki addigi idillikus világából. Egy olyan út áll előtte, amit a kegyetlen zsarnokság és a félelem kövezett ki, és ami a biztos halálba vezet. Amikor szembesül azzal, hogy társaival együtt a legkegyetlenebb módon fogják az isteneknek feláldozni, mindenre elszántan próbál megmenekülni, és hazajutni a családjához, szerelméhez.

Mint az űzött vad, minden pillanatban az életéért menekül.

Gibson a Passió című film forgatását követően úgy érezte, hogy a közönség egyre inkább igényli azokat az alkotásokat, melyek többet nyújtanak a puszta borzongásnál vagy szórakoztatásnál, az ősi maja kultúra bukása pedig pont ilyen. Először is Gibson tudta hogy olyan semmihez sem fogható hajtóvadászatot akar filmre vinni, melyben a főszereplőnek mindent kockára kell tennie.

A film, mely igazi tanúbizonysága Gibson ambiciózus és kreatív képzelőerejének, egy olyan ősi világot hivatott bemutatni, melyet a filmvásznon még soha nem láthattunk és mely a jelenkor számára is erőteljes üzenetet hordoz. A forgatás helyszínéül a mexikói Catemaco, (az egyik utolsó érintetlen esőerdő az országban), és Veracruz szolgált, kizárólag őslakos szereplőgárda felvonultatása mellett.

Az angol főhadnagy, T.E. Lawrence, a sivatag megszállotja volt. Az első világháború során Egyiptomban állomásozik, ahol összeismerkedik és összebarátkozik az egyik arab törzs vezetőjével. Megszállott szenvedéllyel adja elő tervét, hogyan kellene egyesíteni az arab törzseket az ottomán törökök elleni harcban, anélkül, hogy az arabok behódolnának az angol gyarmatosítóknak.

Tervét sokan kétkedéssel fogadják, de Lawrence tettekkel bizonyítja igazát és valóságos katonai csodát végrehajtva sikerül megvalósítania vakmerő ötletét.

Minden idők egyik legszebben fényképezett, legmonumentálisabb klasszikusa hét Oscar®-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezésnek és a legjobb operatőri munkának járót is!

Németország, az 1970-es évek: gyilkos bombatámadások, terrorizmus. A még mindig törékeny német demokrácia a „belső ellenség" fenyegetésétől retteg.

A „náci generáció” gyermekei, Andreas Baader (Moritz Bleibtreu), Ulrike Meinhof (Martina Gedeck) és Gudrun Ensslin (Johanna Wokalek) könyörtelen háborút hirdetnek „a fasizmus új arca”: az amerikai Vietnám-politika és a harmadik világ kizsákmányolása ellen. Céljuk egy emberibb társadalom megteremtése, ám fokozatosan radikalizálódnak, míg végül megalakul a Vörös Hadsereg Frakció (Rote-Armee-Fraktion – RAF), egy terrorista csoport, mely egyre véresebb merényleteket hajt végre.

Az embertelen eszközök alkalmazása pedig nemcsak terrort és vérontást hoz magával, hanem a kezdeti világjobbító eszmék elvesztését is...

A filmet 2009-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar®-díjra jelölték!

Hogyan kerülhet egy kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember a 18. századi angol nemesség soraiba? Barry Lyndon válasza egyszerű: ahogy csak tud!

Barry epekedő udvarló, párbajhős, szélhámos, vagabund, katona a hétéves háborúban, kém, hamiskártyás, és Kubrick William Makepeace Thackeray regénye nyomán készült pazar filmjében végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik szerepeit váltva egyre feljebb, hogyan szerzi meg, amire leginkább vágyik: a kiváltságokat és a vagyont.

Kubrick elbájoló, ugyanakkor szatirikus filmjéhez - amely 4 Oscar®-díjat nyert - a kor festőinek műveiből merített ihletet. A forgatáskor mindent megtettek, hogy a jelmezek és a díszletek a lehető leghitelesebbek legyenek, és speciális lencséket fejlesztettek ki, hogy mind a belső, mind a külső jeleneteket természetes fényben - akár gyertyafényben - vehessék fel. Az eredményről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk: a Barry Lyndon olyan színpompával varázsol a vászonra és a képernyőre egy történelmi korszakot, mint egyetlen film sem előtte vagy azóta.

1789-ben, a francia forradalom hajnalán, Versailles-ban minden a régi, megszokott módon történik. Sidonie Laborde (Léa Seydoux – Mission: Impossible – Fantom protokoll, Francia szépség) a királynő ifjú társalkodónője teljes odaadással fordul Marie Antoinette (Diane Kruger – Becstelen Brigantyk, A nemzet aranya, Trója) felé. A pompa, az extravagancia és a luxus élvezete oly mértékben töltik ki mindennapjait, hogy örömmel és némi számítással teljesíti úrnője minden szeszélyét. Ugyanakkor ízelítőt kap Versailles másik oldalából is: a végtelen folyosókon a királynő veszélyes, ugyanakkor szenvedélyes vonzalmáról pletykálnak, melynek kitüntetettje Gabrielle de Polignac (Virginie Ledoyen – Nyomorultak, A part, 8 nő). Mindeközben a falak az éhező tömegek felháborodott kiáltásaitól visszhangoznak. A jámbor Sidonie nem hisz a félelemmel és rosszindulattal teli szóbeszédnek, számára Versailles és úrnője szent és sérthetetlen. Még akkor is, ha saját szemével látja a királynője és Gabrielle közötti vonzalom beteljesülését. Július 15. reggelén rémisztő hírek várják őket: a Bastille-t lerombolták, a nép forrong, a nemesség végnapjait éli – a forradalom elkerülhetetlen...

Abraham Lincoln meggyilkolását követően hét férfit és egy nőt tartóztatnak le, a vád: az elnök életét kioltó merénylet megszervezése és végrehajtása. Frederick Aiken (James McAvoy, Vágy és vezeklés), a polgárháborús múlttal rendelkező, frissen kinevezett fiatal ügyvéd vonakodva bár, de védelmébe veszi Mary Surrattot (Robin Wright, Forrest Gump), az egyedüli nőt a vádlottak padján, aki azt vallja, egyetlen bűne az, hogy John Wilkes Booth és cinkosai az ő panziójában tervelték ki a gyilkosságot. A bűnjelek eleinte arról tanúskodnak, hogy a nő hazudik, de ahogy jobban beleássa magát az ügybe, Aiken azon kapja magát, hogy védence talán mégis ártatlan, és most saját hitével és elveivel, valamint egy bosszúszomjas nemzettel szemben állva kell kiállnia érte, és az igazságért.

Lebilincselő bibliai történet Jézus feltámadásáról – egy hitetlen szemén keresztül bemutatva. Claviust (Joseph Fiennes), a nagyhatalmú római hadvezért és szárnysegédjét, Luciust (Tom Felton) bízzák meg azzal, hogy rájöjjenek, mi történt Jézus (Cliff Curtis) testével a keresztrefeszítés utáni hetekben. Ha ugyanis nem veszik elejét a híreszteléseknek, amelyek a feltámadt Megváltóról szólnak, Jeruzsálem népe fellázad.

Franciaországban, a XV. század végén, egy fiatal ügyvéd - Richard Coutois - belefárad a nagyvárosi élet korrupt világába, ezért Párizsból vidékre költözik. Coutois abban bízik, hogy itt végre megtalálja azt, amire mindig is vágyott: nyugodt életet és egyszerű bírósági ügyeket. Hamarosan kiderül, hogy a látszatra békés település egyáltalán nem olyan, amilyennek látszik. A merev feudalizmus, a korrupció és a babonák megingatják Richard erkölcsi értékrendjét. Felfedezi, hogy Abelville-ben a törvény nem csak az emberekre, de az állatokra is vonatkozik, akiket ugyanúgy el lehet ítélni. Richard akaratán kívül belecsöppen a lokális intrikák világába, és szembe kell szállnia a babonás előítéletekkel, valamint a fekete mágiával.

Saul új területeket hódít meg, ám Samuel próféta parancsa ellenére megkíméli az elfogott király életét. Samuel megöli a királyt, ám áldott állapotban lévő feleségének sikerül elszöknie. Később a gyermeke, Haman bosszút akar állni a Perzsiában élő zsidókon. Számítását azonban keresztülhúzza Hadassah, a fiatal zsidó lány. A csinos és bátor lány ugyanis elnyeri a jóképű Xerxész király, a zsidók ősi ellenségének szívét. Perzsia királynője lesz, akinek sikerül elhárítania a népét fenyegető veszedelmet.

VIII. Henriknek, Anglia uralkodójának utódra van szüksége,
ha nem akarja, hogy halála után polgárháború szabdalja szét birodalmát. Asszonya
azonban meddőnek bizonyul, így a király elhalt bátyja özvegyét kívánja hitveséül
fogadni.

A válást nem engedélyezi a Pápa, ezért Henrik saját
egyházat alapít. A népre hatni képes Mórusz Tamást próbálja ügye mellé
állítani, aki szörnyű válaszút elé kerül: hű marad elveihez, és akár meg is
hal értük, vagy behódol a törvényt kénye-kedve szerint alakító királynak, mint
oly sok más alattvalója.

A grandiózus drámát 1966-ban hat Oscar-díjjal tüntették
ki: Legjobb film, Legjobb rendező (Fred Zinnemann), Legjobb férfi főszereplő
(Paul Scofield)!, Legjobb forgatókönyv, Legjobb operatőri munka és Legjobb jelmezek!

Adolf Eichmann náci pártvezér a második világháború német veresége után megszökikt a számadás elől. Tizenöt évvel később Argentínában ejtik foglyul az izraeli titkosszolgálat emberei, s egy fiatal rendőrtiszt, Avner Less előtt kell számot adnia a Harmadik Birodalomban betöltött szerepéről. A vallatás során két férfi megingathatatlan akarata feszül egymásnak, a világ pedig lélegzet-visszafojtva várja a lélektani harc eredményét.

Avner fokozatosan képes feltárni a megrázó igazságot Eichmann szerepéről, amelyet Hitler „végső megoldásának” megtervezésében tervében töltött be, s amellyel emberek millióit küldte a halálba – többek közt Avner apját is. A film alapjául Eichmann végső vallomása szolgált, melyet közvetlenül kivégzése előtt tett.

Peter Greenaway (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője) filmjének középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb festményének, az ÉJJELI ŐRJÁRATnak a születése áll. A jelenet a városi milícia muskétás csapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. Egy gyilkos azonosítása?

A XVII. század legkiemelkedőbb festőjének szakmai és szerelmi életébe tekinthetünk be a brit filmrendező extravagáns, egzotikus és mozgalmas alkotása által.

Rembrandt legendás alakját Martin Freeman (A hivatal, Galaxis útikalauz stopposoknak) kelti életre. Feleségét, Saskiát Eva Birthistle (Véres vasárnap, Reggeli a Plútón) alakítja, szeretőit pedig Jodhi May (A játékos – Makk Károly rendezésében) és Emily Holmes (Halálzóna).

VIII. Henrik halála után a protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot. Apját a halálos betegségben szenvedő Mária követte a trónon, akinek nem volt gyermeke. Így az uralkodói poszt várományosa a királynő protestáns féltestvére, a király törvénytelen gyermeke: Erzsébet lett.

Az ország helyzete válságosra fordult, a kincstár üresen állt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Norfolk hercege és a skót Mária is áhítozott a trónra, a franciák és a spanyolok pedig a határokat ostromolták.

Erzsébetnek az érzéseit, a szerelmét, a magánéletét kellett hosszas vívódás után háttérbe helyeznie, hogy népének méltó uralkodója lehessen. A szüzességet fogadó királynő uralkodásának negyven éve alatt Anglia Európa leggazdagabb országává vált.

A gyönyörűen fényképezett, nagyszabású történelmi alkotást 7 kategóriában (köztük a legjobb film kategóriában is) jelölték az Oscar-díjra, és a legjobb maszk kategóriában el is vitte a díjat!