történelmi / dráma

1916-ban Oroszország már három éve nyög a nagy háború terhei alatt. Az elkeseredett és éhező lakosságot már csak a rendőri terror tudja féken tartani. Eközben a zavartalan luxust élvező cári udvar két pártra szakad: egyesek még hisznek abban, hogy a lázadás elkerülhető, míg mások szörnyű balsejtelemtől sújtva összeomlástól tartanak. A félelem, a kétségbeesés és a gondviselésbe vetett vakhit termékeny talajt jelent a sokak szerint démoni erőkkel rendelkező kalandor, Raszputyin számára, hogy a cári család bizalmába férkőzzön, és befolyást gyakoroljon II. Miklós cárra, feleségére és minisztereire.

1836-ot írunk. Az amerikaiak és a mexikóiak között elkeresedett küzdelem folyik Texas birtoklásáért. Santa Ana tábornok vezetésével nagy létszámú mexikói hadsereg indul észak felé. Csak egyetlen kulcsfontosságú erőd állja útjukat, a ferences rendi misszióból átalakított Alamo. 186 texasi katona és önkéntes néz szembe egy ötezer fős hadsereggel. A maroknyi ellenálló tizenhárom napon keresztül hősiesen védte az erődöt az óriási túlerővel szemben, sikeresen visszaverve a támadásokat. Áldozatvállalásuknak köszönhetően az amerikai hadsereg felkészülhetett a végső összecsapásra, mellyel eldönthette Texas sorsát.

A legendás Alamo-i ostrom történetét számtalan regényben és filmben feldolgozták
már, de a most megjelenő, legújabb filmváltozat alkotói ragaszkodtak eddig leginkább
a történelmi hűséghez. A hősies összecsapás monumentális felelevenítéséhez olyan
sztárok csatlakoztak, mint Dennis Quaid, Billy Bob Thornton és Jason
Patrick!

A film az 1836-os texasi függetlenségi háború egyik legemlékezetesebb és leghősiesebb
csatájának állít emléket. Egy ferences rendi misszió központja, az Alamo
a háború során katonai erőddé alakul át, amelyet 186 texasi katona és önkéntes
próbál megvédeni mintegy 5000 mexikói katonával szemben.

A maroknyi ellenálló hősiesen védte az erődöt és verte vissza a hihetetlen
túlerőt 13 kíméletlen napon keresztül, így biztosítva az időt a texasi hadseregnek
ahhoz, hogy soraikat rendezve felkészülhessenek a végső összecsapásra.

Alamo története a szabadságvágy és a hősiesség szimbólumává vált, és
ez filmfeldolgozás megmutatja, hogy nem véletlenül…

Tom Dobb trapper és fia, Ned 1776-ban New Yorkba kerülnek, s belekeverednek a függetlenségi háborúba. Tom csónakját elkobozzák, fiát kisdobosként a seregbe viszik. Tom fia keresésére indul, s veszélyes helyzetekbe csöppen. Csak miután számos rossz tapasztalatot kénytelen elszenvedni az angol hadsereg részéről, határozza el, hogy támogatja a függetlenségért harcolókat. 1783-ban már a győztes függetlenségiekkel vonul be New Yorkba.

1839 nyarán, egy viharos éjszakán Kuba partjainál 53 afrikai,
akik az Amistad nevű spanyol rabszolgahajó rakterében összezsúfolva raboskodtak,
láncaikat törték, Cinque vezetésével felfegyverezték magukat, és átvették
az uralmat a hajó felett. Egyetlen céljuk az volt, hogy visszajussanak Afrikába.
Mivel azonban nem értettek a hajó irányításához, kénytelenek voltak a két életben
hagyott spanyol tengerészre hagyatkozni, akik rútul becsapták őket.

Miután két hónapig hánykolódott a keleti part közelében,
az Amistadot egy amerikai őrhajó fogta el Connecticut partjainál, és az afrikaiak
bíróság elé kerültek a legénység meggyilkolásának vádjával. Az afrikaiak védelmére
szegődik két abolicionista (a rabszolgaság eltörlésének híve), Theodore Joadson
és Lewis Tappan, valamint egy fiatal ingatlanügyi jogtanácsos, Roger
Baldwin.

Ám amint az ügy a megosztott nemzet szimbólumává nőtte ki
magát, egyúttal két nagy amerikai összecsapásának porondjává is vált. A rabszolgaságot
pártoló elnök, Martin Van Buren újraválasztása érdekében hajlandó feláldozni
az afrikaiakat, hogy kedvében járjon a délieknek és Izabella spanyol
királynőnek.

Ám a dolgát megnehezíti a volt elnök, John Quincy Adams,
aki már visszavonult, de most nekifog, hogy megvédje az afrikaiak ügyét az Egyesült
Államok Legfelsőbb Bírósága előtt.

Ez az eset alapjaiban rázza meg a jogi rendszert, de mivel
ez az afrikai foglyok ügye, itt nem a politikai nézetek vagy az ideológiák ütköznek.
A harc itt az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik...a szabadságért.

A maja birodalom több mint 1000 évig uralkodott Amerikában, létrehozott egy hihetetlenül fejlett társadalmi, kulturális és tudományos eredményeket elérő lenyűgöző civilizációt, mely végül szinte egyik pillanatról a másikra összeomlott.

Mel Gibson, Oscar-díjas rendező ebben, a mai szemmel rejtélyes és gyakran félelmetes világban kelt életre egy féktelen tempójú, szuggesztív képekben és érzelmekben gazdag akció-thrillert.

A film hőse egy fiatal férfi, akit egyik pillanatról a másikra tépnek ki addigi idillikus világából. Egy olyan út áll előtte, amit a kegyetlen zsarnokság és a félelem kövezett ki, és ami a biztos halálba vezet. Amikor szembesül azzal, hogy társaival együtt a legkegyetlenebb módon fogják az isteneknek feláldozni, mindenre elszántan próbál megmenekülni, és hazajutni a családjához, szerelméhez.

Mint az űzött vad, minden pillanatban az életéért menekül.

Gibson a Passió című film forgatását követően úgy érezte, hogy a közönség egyre inkább igényli azokat az alkotásokat, melyek többet nyújtanak a puszta borzongásnál vagy szórakoztatásnál, az ősi maja kultúra bukása pedig pont ilyen. Először is Gibson tudta hogy olyan semmihez sem fogható hajtóvadászatot akar filmre vinni, melyben a főszereplőnek mindent kockára kell tennie.

A film, mely igazi tanúbizonysága Gibson ambiciózus és kreatív képzelőerejének, egy olyan ősi világot hivatott bemutatni, melyet a filmvásznon még soha nem láthattunk és mely a jelenkor számára is erőteljes üzenetet hordoz. A forgatás helyszínéül a mexikói Catemaco, (az egyik utolsó érintetlen esőerdő az országban), és Veracruz szolgált, kizárólag őslakos szereplőgárda felvonultatása mellett.

A maja birodalom több mint 1000 évig uralkodott Amerikában, létrehozott egy hihetetlenül fejlett társadalmi, kulturális és tudományos eredményeket elérő lenyűgöző civilizációt, mely végül szinte egyik pillanatról a másikra összeomlott.

Mel Gibson, Oscar-díjas rendező ebben, a mai szemmel rejtélyes és gyakran félelmetes világban kelt életre egy féktelen tempójú, szuggesztív képekben és érzelmekben gazdag akció-thrillert.

A film hőse egy fiatal férfi, akit egyik pillanatról a másikra tépnek ki addigi idillikus világából. Egy olyan út áll előtte, amit a kegyetlen zsarnokság és a félelem kövezett ki, és ami a biztos halálba vezet. Amikor szembesül azzal, hogy társaival együtt a legkegyetlenebb módon fogják az isteneknek feláldozni, mindenre elszántan próbál megmenekülni, és hazajutni a családjához, szerelméhez.

Mint az űzött vad, minden pillanatban az életéért menekül.

Gibson a Passió című film forgatását követően úgy érezte, hogy a közönség egyre inkább igényli azokat az alkotásokat, melyek többet nyújtanak a puszta borzongásnál vagy szórakoztatásnál, az ősi maja kultúra bukása pedig pont ilyen. Először is Gibson tudta hogy olyan semmihez sem fogható hajtóvadászatot akar filmre vinni, melyben a főszereplőnek mindent kockára kell tennie.

A film, mely igazi tanúbizonysága Gibson ambiciózus és kreatív képzelőerejének, egy olyan ősi világot hivatott bemutatni, melyet a filmvásznon még soha nem láthattunk és mely a jelenkor számára is erőteljes üzenetet hordoz. A forgatás helyszínéül a mexikói Catemaco, (az egyik utolsó érintetlen esőerdő az országban), és Veracruz szolgált, kizárólag őslakos szereplőgárda felvonultatása mellett.

A kétszeres Oscar-díjra jelölt Ralph Fiennes játssza Lawrence ezredest, akinek sivatag iránti szenvedélye és az arab törzsek egyesítése iránti elkötelezettsége volt a fő témája az Arábiai Lawrence c., hét Oscar-díjjal kitüntetett alkotásnak. A történet az I. világháború után folytatódik, amikor a párizsi békekonferenciára ültek össze a nagyhatalmak, de valójában a világ újra felosztásáról szólt az alkudozás. Hatalmas csatát kell vívniuk azért, hogy elérjék a hőn áhított célt: az arabok megkapják az ígéret földjének számító Jordániát. Minden trükköt bevetnek, hogy megvezessék az angol és francia diplomatákat az arab ügy győzelme érdekében.

Németország, az 1970-es évek: gyilkos bombatámadások, terrorizmus. A még mindig törékeny német demokrácia a „belső ellenség" fenyegetésétől retteg.

A „náci generáció” gyermekei, Andreas Baader (Moritz Bleibtreu), Ulrike Meinhof (Martina Gedeck) és Gudrun Ensslin (Johanna Wokalek) könyörtelen háborút hirdetnek „a fasizmus új arca”: az amerikai Vietnám-politika és a harmadik világ kizsákmányolása ellen. Céljuk egy emberibb társadalom megteremtése, ám fokozatosan radikalizálódnak, míg végül megalakul a Vörös Hadsereg Frakció (Rote-Armee-Fraktion – RAF), egy terrorista csoport, mely egyre véresebb merényleteket hajt végre.

Az embertelen eszközök alkalmazása pedig nemcsak terrort és vérontást hoz magával, hanem a kezdeti világjobbító eszmék elvesztését is...

A filmet 2009-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar®-díjra jelölték!

Hogyan kerülhet egy kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember a 18. századi angol nemesség soraiba? Barry Lyndon válasza egyszerű: ahogy csak tud!

Barry epekedő udvarló, párbajhős, szélhámos, vagabund, katona a hétéves háborúban, kém, hamiskártyás, és Kubrick William Makepeace Thackeray regénye nyomán készült pazar filmjében végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik szerepeit váltva egyre feljebb, hogyan szerzi meg, amire leginkább vágyik: a kiváltságokat és a vagyont.

Kubrick elbájoló, ugyanakkor szatirikus filmjéhez - amely 4 Oscar®-díjat nyert - a kor festőinek műveiből merített ihletet. A forgatáskor mindent megtettek, hogy a jelmezek és a díszletek a lehető leghitelesebbek legyenek, és speciális lencséket fejlesztettek ki, hogy mind a belső, mind a külső jeleneteket természetes fényben - akár gyertyafényben - vehessék fel. Az eredményről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk: a Barry Lyndon olyan színpompával varázsol a vászonra és a képernyőre egy történelmi korszakot, mint egyetlen film sem előtte vagy azóta.

1983-ban egy fiatal és vakmerő kelet-német újságíró, Andreas egy barátjával megkísérli a szökést a Berlini Falon keresztül. A keletnémet határőrök tüzet nyitnak rájuk és csak ő tud átérni a nyugati oldalra. Ekkor még nem is tudja, hogy barátnője, Katja gyereket vár tőle. Megszállottan harcol a média eszközeivel a STASI túlkapásai ellen, akik csírájában fojtanak el minden ellenzéki megmozdulást, ártatlan embereket börtönöznek be, válogatott fizikai és lelki kínzásoknak teszik ki őket. Katja és fia, Sven 1989-ben Magyarországról próbál átszökni Ausztriába, de csak a kisfiú jut át Nyugatra, Katját a STASI elfogja és börtönbe zárja. Andreas időközben bátyja segítségével titokban készült felvételeket ad le egy nyugatnémet hírcsatornán. A vérbe fojtott tűntetések sokkoló képei bejárják a világsajtót és nagyrészt ezek hatására vonul az utcára Lipcsében többszázezer ember és megindul a lavina: az NDK vezetés meghátrálásra kényszerül és egy téves kormányzati bejelentés hatására a berliniek tömege indul meg a Falhoz, nem is sejtve, hogy a világtörténelem egyik legfelemelőbb eseményén vesznek részt…
A Berlini Fal leomlásának 20. évfordulójára készült el ez a nagyszabású német film, amely megdöbbentő hitelességgel ábrázolja a kommunista állam végnapjait

1789-ben, a francia forradalom hajnalán, Versailles-ban minden a régi, megszokott módon történik. Sidonie Laborde (Léa Seydoux – Mission: Impossible – Fantom protokoll, Francia szépség) a királynő ifjú társalkodónője teljes odaadással fordul Marie Antoinette (Diane Kruger – Becstelen Brigantyk, A nemzet aranya, Trója) felé. A pompa, az extravagancia és a luxus élvezete oly mértékben töltik ki mindennapjait, hogy örömmel és némi számítással teljesíti úrnője minden szeszélyét. Ugyanakkor ízelítőt kap Versailles másik oldalából is: a végtelen folyosókon a királynő veszélyes, ugyanakkor szenvedélyes vonzalmáról pletykálnak, melynek kitüntetettje Gabrielle de Polignac (Virginie Ledoyen – Nyomorultak, A part, 8 nő). Mindeközben a falak az éhező tömegek felháborodott kiáltásaitól visszhangoznak. A jámbor Sidonie nem hisz a félelemmel és rosszindulattal teli szóbeszédnek, számára Versailles és úrnője szent és sérthetetlen. Még akkor is, ha saját szemével látja a királynője és Gabrielle közötti vonzalom beteljesülését. Július 15. reggelén rémisztő hírek várják őket: a Bastille-t lerombolták, a nép forrong, a nemesség végnapjait éli – a forradalom elkerülhetetlen...

Abraham Lincoln meggyilkolását követően hét férfit és egy nőt tartóztatnak le, a vád: az elnök életét kioltó merénylet megszervezése és végrehajtása. Frederick Aiken (James McAvoy, Vágy és vezeklés), a polgárháborús múlttal rendelkező, frissen kinevezett fiatal ügyvéd vonakodva bár, de védelmébe veszi Mary Surrattot (Robin Wright, Forrest Gump), az egyedüli nőt a vádlottak padján, aki azt vallja, egyetlen bűne az, hogy John Wilkes Booth és cinkosai az ő panziójában tervelték ki a gyilkosságot. A bűnjelek eleinte arról tanúskodnak, hogy a nő hazudik, de ahogy jobban beleássa magát az ügybe, Aiken azon kapja magát, hogy védence talán mégis ártatlan, és most saját hitével és elveivel, valamint egy bosszúszomjas nemzettel szemben állva kell kiállnia érte, és az igazságért.

Lebilincselő bibliai történet Jézus feltámadásáról – egy hitetlen szemén keresztül bemutatva. Claviust (Joseph Fiennes), a nagyhatalmú római hadvezért és szárnysegédjét, Luciust (Tom Felton) bízzák meg azzal, hogy rájöjjenek, mi történt Jézus (Cliff Curtis) testével a keresztrefeszítés utáni hetekben. Ha ugyanis nem veszik elejét a híreszteléseknek, amelyek a feltámadt Megváltóról szólnak, Jeruzsálem népe fellázad.

A film két férfi története, akik Párizs városának megszállása idején, sajátos módon az ellenállás kötelékében harcoltak, ám különböző módon. Egyikük agresszívan a harcosokkal együtt áll ki az igazságukért, míg a másik feltűnés nélkül, manipulatívan küzd a kemény háborúban. Mindkettejük célja azonban egy, és ugyanaz... megnyerni a csatát - bármi áron!

Nem véletlenül tekintik ezt a filmet A köntös folytatásának:
mindkét történet Lloyd C. Douglas bestsellere alapján készült, és mindkét
film cselekménye ugyanott kezdődik: Krisztus keresztrefeszítésénél.

Demetrius - Marcellus felszabadított rabszolgája
- jelen volt Krisztus halálánál. Akárcsak Marcellus, ő is megtér
az események hatására.

Amikor szembefordul egy erőszakos legionáriussal, megvédelmezendő
egy idős kalmárt és Krisztus köntösét, Demetrius megpecsételi
a sorsát: tömlöcbe vetik és arra kényszerítik, hogy gladiátorként az arénában
küzdjön meg az életéért.

Sorsát végképp megpecsételi, hogy szemet vet Caligula
nagybátyjának gyönyörű feleségére, Messalinára, aki elcsábítja Demetriust.
A Colosseumban hamarosan felharsannak a kürtök és Demetrius kénytelen
szembeszállni a gladiátorokkal...

Franciaországban, a XV. század végén, egy fiatal ügyvéd - Richard Coutois - belefárad a nagyvárosi élet korrupt világába, ezért Párizsból vidékre költözik. Coutois abban bízik, hogy itt végre megtalálja azt, amire mindig is vágyott: nyugodt életet és egyszerű bírósági ügyeket. Hamarosan kiderül, hogy a látszatra békés település egyáltalán nem olyan, amilyennek látszik. A merev feudalizmus, a korrupció és a babonák megingatják Richard erkölcsi értékrendjét. Felfedezi, hogy Abelville-ben a törvény nem csak az emberekre, de az állatokra is vonatkozik, akiket ugyanúgy el lehet ítélni. Richard akaratán kívül belecsöppen a lokális intrikák világába, és szembe kell szállnia a babonás előítéletekkel, valamint a fekete mágiával.

Saul új területeket hódít meg, ám Samuel próféta parancsa ellenére megkíméli az elfogott király életét. Samuel megöli a királyt, ám áldott állapotban lévő feleségének sikerül elszöknie. Később a gyermeke, Haman bosszút akar állni a Perzsiában élő zsidókon. Számítását azonban keresztülhúzza Hadassah, a fiatal zsidó lány. A csinos és bátor lány ugyanis elnyeri a jóképű Xerxész király, a zsidók ősi ellenségének szívét. Perzsia királynője lesz, akinek sikerül elhárítania a népét fenyegető veszedelmet.

VIII. Henriknek, Anglia uralkodójának utódra van szüksége,
ha nem akarja, hogy halála után polgárháború szabdalja szét birodalmát. Asszonya
azonban meddőnek bizonyul, így a király elhalt bátyja özvegyét kívánja hitveséül
fogadni.

A válást nem engedélyezi a Pápa, ezért Henrik saját
egyházat alapít. A népre hatni képes Mórusz Tamást próbálja ügye mellé
állítani, aki szörnyű válaszút elé kerül: hű marad elveihez, és akár meg is
hal értük, vagy behódol a törvényt kénye-kedve szerint alakító királynak, mint
oly sok más alattvalója.

A grandiózus drámát 1966-ban hat Oscar-díjjal tüntették
ki: Legjobb film, Legjobb rendező (Fred Zinnemann), Legjobb férfi főszereplő
(Paul Scofield)!, Legjobb forgatókönyv, Legjobb operatőri munka és Legjobb jelmezek!

A XVIII. században Dánia mentálisan beteg uralkodója, VII. Keresztély felfogadja udvari orvosának a német Johann Friedrich Struensee doktort. Döntésének azonban súlyos következményei lesznek: a fiatal királyné menthetetlenül beleszeret a gyógyítóba, titkos viszonyukkal nemcsak házasságukat, de az egész királyság sorsát veszélyeztetve. Struensee lassan, de biztosan teljhatalomhoz jut a labilis uralkodó mellett, és nemsokára az egész országot ő irányítja a háttérből. A mellőzött és egyre jobban elégedetlenkedő elöljárók összeesküvést szerveznek az udvari orvos megbuktatására és eltávolítására.
Az Ádám almái, az Esküvő után, a Prágai történet, a Casino Royale és a Coco Chanel után Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendő sztár, Mads Mikkelsen ezúttal egy történelmi drámában bizonyítja sokoldalús tehetségét. A 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotással mégsem ő, hanem a királyt megformáló Mikkel Boe Følsgaard nyerte el a legjobb férfi főszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat. Mellette a legjobb forgatókönyv díját is kiérdemelte az Egy veszedelmes viszony, amellyel a Berlinale egyik legsikeresebb filmje lett. 2012-ben a filmet Oscar-díjra jelölték a Legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.