történelmi / dráma

A XVIII. században Dánia mentálisan beteg uralkodója, VII. Keresztély felfogadja udvari orvosának a német Johann Friedrich Struensee doktort. Döntésének azonban súlyos következményei lesznek: a fiatal királyné menthetetlenül beleszeret a gyógyítóba, titkos viszonyukkal nemcsak házasságukat, de az egész királyság sorsát veszélyeztetve. Struensee lassan, de biztosan teljhatalomhoz jut a labilis uralkodó mellett, és nemsokára az egész országot ő irányítja a háttérből. A mellőzött és egyre jobban elégedetlenkedő elöljárók összeesküvést szerveznek az udvari orvos megbuktatására és eltávolítására.
Az Ádám almái, az Esküvő után, a Prágai történet, a Casino Royale és a Coco Chanel után Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendő sztár, Mads Mikkelsen ezúttal egy történelmi drámában bizonyítja sokoldalús tehetségét. A 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotással mégsem ő, hanem a királyt megformáló Mikkel Boe Følsgaard nyerte el a legjobb férfi főszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat. Mellette a legjobb forgatókönyv díját is kiérdemelte az Egy veszedelmes viszony, amellyel a Berlinale egyik legsikeresebb filmje lett. 2012-ben a filmet Oscar-díjra jelölték a Legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

Adolf Eichmann náci pártvezér a második világháború német veresége után megszökikt a számadás elől. Tizenöt évvel később Argentínában ejtik foglyul az izraeli titkosszolgálat emberei, s egy fiatal rendőrtiszt, Avner Less előtt kell számot adnia a Harmadik Birodalomban betöltött szerepéről. A vallatás során két férfi megingathatatlan akarata feszül egymásnak, a világ pedig lélegzet-visszafojtva várja a lélektani harc eredményét.

Avner fokozatosan képes feltárni a megrázó igazságot Eichmann szerepéről, amelyet Hitler „végső megoldásának” megtervezésében tervében töltött be, s amellyel emberek millióit küldte a halálba – többek közt Avner apját is. A film alapjául Eichmann végső vallomása szolgált, melyet közvetlenül kivégzése előtt tett.

Peter Greenaway (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője) filmjének középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb festményének, az ÉJJELI ŐRJÁRATnak a születése áll. A jelenet a városi milícia muskétás csapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. Egy gyilkos azonosítása?

A XVII. század legkiemelkedőbb festőjének szakmai és szerelmi életébe tekinthetünk be a brit filmrendező extravagáns, egzotikus és mozgalmas alkotása által.

Rembrandt legendás alakját Martin Freeman (A hivatal, Galaxis útikalauz stopposoknak) kelti életre. Feleségét, Saskiát Eva Birthistle (Véres vasárnap, Reggeli a Plútón) alakítja, szeretőit pedig Jodhi May (A játékos – Makk Károly rendezésében) és Emily Holmes (Halálzóna).

Scarlet O'hara Tarában, szülei birtokán nő fel. Ashley Wilkest szereti, de ő Melanie Hamiltont veszi feleségül. Scarlett ekkor gondolkodás nélkül férjhez megy szerelme testvéréhez, Charleshoz. Kitör az amerikai polgárháború, a férfiak hadba vonulnak, a hódító és vakmerő Rhett Butler elhagyja a déli államokat. Az asszonyok Atlantába mennek, ahol Melanie világra hozza gyermekét. Amikor a szövetséges csapatok ostromolják a várost, Rhett a két nőt és Melanie gyermekét vakmerő kocsizással menti ki az ostromlott városból. Charles meghalt. Scarlett és Melanie visszatérnek a szétrombolt Tarába. Scarlett - hogy a magas adót fizetni tudja -, nem riad vissza attól, hogy nővérétől a vagyonos Frank Kennedyt megszerezze. Másodszor is megözvegyül, amikor férje egy a fosztogatók elleni megtorló akció során életét veszti. Most mégis feleségül megy Rhett Butlerhoz, aki évek óta küzd szerelméért. Amikor riválisa, Melanie meghal, és Ashley végre szabad, döbben rá Scarlett, hogy Rhettet szereti, ám már túl késő...

VIII. Henrik halála után a protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot. Apját a halálos betegségben szenvedő Mária követte a trónon, akinek nem volt gyermeke. Így az uralkodói poszt várományosa a királynő protestáns féltestvére, a király törvénytelen gyermeke: Erzsébet lett.

Az ország helyzete válságosra fordult, a kincstár üresen állt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Norfolk hercege és a skót Mária is áhítozott a trónra, a franciák és a spanyolok pedig a határokat ostromolták.

Erzsébetnek az érzéseit, a szerelmét, a magánéletét kellett hosszas vívódás után háttérbe helyeznie, hogy népének méltó uralkodója lehessen. A szüzességet fogadó királynő uralkodásának negyven éve alatt Anglia Európa leggazdagabb országává vált.

A gyönyörűen fényképezett, nagyszabású történelmi alkotást 7 kategóriában (köztük a legjobb film kategóriában is) jelölték az Oscar-díjra, és a legjobb maszk kategóriában el is vitte a díjat!

1585-öt írunk, és az immár csaknem három évtizede uralkodó I. Erzsébet királynő trónjáért továbbra is folyik a harc. Egy csatornával arrébb a fundamentalista katolicizmus pusztító szele söpör végig a XVI. századi Európán, melynek kulcsfigurája II. Fülöp spanyol király. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve Fülöp erős hadserege és hatalmas armadája fenyegeti a királynőt és a hazát.

A sötét és istenfélő király eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns "eretneket", és visszaadja Angliát a dicső római katolikus egyháznak. Erzsébet háborúra készül, hogy megvédje birodalmát, és Sir Raleigh iránt érzett szerelme váratlanul sebezhetővé teszi. Raleigh nem nemes, és tiltott a királynő számára, aki felesküdött, hogy testével-lelkével a hazáját szolgálja.

Mivel szenvedélyét el kell fojtatnia, Erzsébet kedvenc udvarhölgyét, Besst bátorítja arra, hogy barátkozzék össze Raleigh-vel, és tartsa őt az udvar közelében. Ám ennek a stratégiának az lesz az eredménye, hogy Erzsébet óhatatlanul tanúja lesz a bimbózó románcnak.

Dél-Afrika, 1976. A rendőrség Gordon Ngubene halálát öngyilkosságnak állítják be. Amikor Ben du Toit (Donald Sutherland – Tű a szénakazalban, Kelly hősei) meglátja egykori barátja holttestét, már tudja: rendőrségi brutalitás áldozata lett. Minden erejével azon van, hogy kiderítse az igazságot, felbérli Ian McKenzie-t, a nagy nevű ügyvédet, hogy képviselje a Ngubene családot a bíróság előtt, de a bíró tudomást sem vesz a nyilvánvaló bizonyítékokról és összejátszik a rendőrséggel. Ben még ezek után sem adja fel a küzdelmet – családja életét és karrierjét is kockára téve bosszút akar állni egy rendszeren, melyet rasszisták, tolvajok és gyilkosok irányítanak. És aki nincs velük, az ellenük van. Ha rossz oldalra állsz, könnyen az életedbe kerülhet.

Az Oscar®-díjas rendező, Ron Howard (A Da Vincikód, Apollo 13) vitte filmre ezt az idáig titkolt, lenyűgöző csatát a történelem egyik legfeledhetetlenebb pillanatáról.

A kegyvesztett amerikai elnök, Richard Nixon beleegyezett, hogy leül egy átfogó interjúra David Frost-tal. Terve az volt, hogy könnyedén túljár a fesztelen showman eszén, és így újra belopja magát az amerikaiak szívébe. De az az ember, akin keresztül az egykori elnök hírnevének visszaszerzését reméli, valaha volt legfélelmetesebb ellenségévé válik.

Frost belekényszeríti egy olyan szópárbajba, ami mindörökre megváltoztatja a politikusok megítélését Frank Langella és Michael Sheen briliánsan alakítják szerepüket ebben az egyedülálló, izgalmakban bővelkedő filmben, mely az igazság, a felelősségvállalás, a titkok és hazugságok megkapó története.

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

A Dél-Afrikában felnőtt James Gregory 1968-ban feleségével és gyerekeivel Robben szigetére érkezik, ahol a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva a fekete bőrű politikai elítélteket, köztük Nelson Mandelát is.

Gregorynak börtönőrként ki kell hallgatnia a foglyok beszélgetéseit, cenzúrázni leveleiket. Gregory kezdetben nem is sejti, hogy milyen nagy hatással lesz majd a gondolkodására és egész életére a gondjaira bízott Nelson Mandela.

A dán Bille August (Kisértetház, A hó hatalma) filmjét a Berlini Filmfesztiválon Arany Medve-díjra jelölték.

1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű és ártatlan modelljét, Inest beidézi az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik, és börtönbe vetik, Fransisco Goya pedig minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján.

Lorenzo atya az inkvizítorok belső köréhez tartozó, hataloméhes szerzetes könyörtelenül üldözi a hit ellenségeit, ám amikor beleszeret Inesbe, minden megváltozik...

Az egyik legnagyobb spanyol festőként nyilvántartott Goya nem csak színpompás képeiről volt híres, hanem arról is, hogy igen szemléletesen vitte vászonra a háború és a spanyol hétköznapok kegyetlenségét. A spanyol inkvizíció utolsó éveiben játszódó film olyan korba enged betekintést, amely történelmi fordulópontnak bizonyult, ugyanakkor politikai ellentmondásoktól és igazságtalanságoktól volt terhes.

1375-ben járunk, amikor a Ming-dinasztia kerül uralomra Kína legnagyobb részén, és a megdöntött Yuan-uralkodóházat észak felé szorítja, a nagy Falon túlra. A határvidéken folytatódik a háború, amibe az új kínai uralkodóhoz igyekvő koreai küldöttség is belekeveredik. A Mingek a békés küldötteket ellenségként fogadják, és miután csapdába csalták oket, a sivatagban kiszolgáltatják a koreaiakat a Yuan csapatoknak. Az első véres ütközet után Choi-jung vezér vállakozik a lehetetlenre, hogy küldöttségének maradékát hazavezesse. Helyzetük gyökeresen megváltozik, amikor összeakadnak egy Ming hercegnővel: Choi-jung első pillantásra beleszeret, és megmenti a Yuanok elől. A harcban egy Yeo-sol nevű, felszabadított rabszolga is kitűnik lándzsatechnikájával. Noha riválisai egymásnak, közös erővel védelmezik a hercegnőt, annak ellenére, hogy ez késlelteti a hazautat. A kegyetlen ellenségekkel többször is összecsapnak, és végül egy elhagyott erődbe veszik be magukat a Sárga-folyó partján. A döntő küzdelem nem várat sokat magára...

1926-ban amerikai hadihajók járőröznek a kínai Jangce
folyón. A tengerészek - akik magukat csak homokkavicsoknak nevezik - azt az
utasítást kapják, hogy maradjanak semlegesek az egyre felfokozottabb, polgárháború-közeli
helyzetben, ne avatkozzanak be se a lázadók, se a kínai kormány védelmében.

Egyes kínai vezetők azonban úgy gondolják, egy nemzetközi
konfliktus kirobbanása a kezükre játszahat, ezért megvádolják az egyik amerikai
hadihajó csendes, visszahúzódó tengerészét, Jake-et azzal, hogy megölt
egy kínai nőt.

Mivel a férfit társai nem adják ki, hajójuk veszélybe kerül.

Közben megtudják, hogy amerikai misszionáriusok a kínaiak
blokádja mögött ragadtak. Kiszabadításukra hősies tervet eszelnek ki...

A brit uralkodóház legendás és felejthetetlen királynőjének, Viktóriának (Emily Blunt - Az ördög Pradat visel, Dan és a szerelem) trónra kerülését különösen szövevényes hatalmi harcok övezték. A tapasztalatlan tizennyolc éves várományos háta mögött sorra szövődnek az összeesküvések, elsősorban alattomos tanácsadója, Sir Conroy (Mark Strong - Sherlock Holmes, Spíler) irányításával. Viktória karakán jellemének köszönhetően nem hagyja, hogy feje felett összecsapjanak a hullámok. Sarkára áll és öntörvényűen nem enged a különböző álnok manipulációknak. Elhatározásában támaszra talál unokatestvére, Albert (Rupert Friend – Chéri – Egy kurtizán szerelme) személyében, aki nem csak a királynő barátságát, hanem a szívét is elnyeri.

Az elmúlt évtized egyik legtöbbet vitatott filmjében Oliver
Stone a New Orleans-i kerületi ügyész, Jim Garrison történetét dolgozza
fel.

Garrison kezdetben nem kételkedett a hivatalos vizsgálati
eredményben, miszerint 1963 november 22-én magányos merénylő, Lee Harvey
Osvald végzett az Egyesült Államok akkori elnökével, John F. Kennedy-vel.
Az évek során azonban egyre több apró, zavaró információ jut el hozzá, amelyeknek
köszönhetően szinte megszállotja lesz az igazság kiderítésének.

Küzdelme során mindenhol akadályba ütközik, de eléri, hogy
újra tárgyalást tűzzenek ki az ügyben, ahol bizonyíthatja, amit akkor már sokan
sejtettek: Kennedy egy szövevényes, mocskos összeesküvés áldozata lett...

Ken Follett 1989-ben publikált mesterművét keveseknek kell bemutatni. A könyv jó híre szájról szájra terjed, a mai napig évente több százezer példányszámos eladást produkál. Az egyetlen könyv, mely megjelenése után évekig képes volt a toplisták első helyét birtokolni.

A regény filmváltozatára azonban közel huszonkét évet kellett várni. A Ridley Scott és Tony Scott hollywoodi rendező-producer testvérpár szárnyai alatt készült adaptációt a történet hossza helyett mozivászon helyett nyolc, - javarészben hazánkban - televízióra forgatott negyvenöt perces részben láthatjuk.

A XII. századi történet a háború és trónviszály függönyén keresztül ábrázolja a kor egyházi és politikai hatalmi harcait, melyek embereket és dinasztiákat tesznek tönkre. A történet a kitalált középkori falu, Kingsbridge katedrálisának ötven évig tartó építését és a település jelentős kereskedelmi központtá alakulását meséli el, szerelemmel, szenvedéssel, árulással, királyi és parasztsorból származó családok sorsainak követésével színezve oly módon, amely szülőt és gyermekét egyaránt épes kiváló és tartalmas szórakozást nyújtva képernyő elé szögezni!

A XV. században játszódó történelmi kalandfilm Henryk Sienkiewicz regénye alapján készült, mely a lengyel nép és a német lovagrendek harcát mutatja be.

A falvakat lerohanó kereszteseknek egyedül Jurand lengyel lovagnak van bátorsága útját állni, akinek bosszúból megölik a feleségét. Lánya Danusia, Mazovia hercegnő udvarában nevelkedik. Egy fiatal nemes fogadalmat tesz, hogy bosszút áll a kereszteseken, de terve nem sikerül, ezért halálra ítélik. A kivégzéstől csak Danusia mentheti meg…