történelmi / dráma

Peter Greenaway (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője) filmjének középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb festményének, az ÉJJELI ŐRJÁRATnak a születése áll. A jelenet a városi milícia muskétás csapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. Egy gyilkos azonosítása?

A XVII. század legkiemelkedőbb festőjének szakmai és szerelmi életébe tekinthetünk be a brit filmrendező extravagáns, egzotikus és mozgalmas alkotása által.

Rembrandt legendás alakját Martin Freeman (A hivatal, Galaxis útikalauz stopposoknak) kelti életre. Feleségét, Saskiát Eva Birthistle (Véres vasárnap, Reggeli a Plútón) alakítja, szeretőit pedig Jodhi May (A játékos – Makk Károly rendezésében) és Emily Holmes (Halálzóna).

Scarlet O'hara Tarában, szülei birtokán nő fel. Ashley Wilkest szereti, de ő Melanie Hamiltont veszi feleségül. Scarlett ekkor gondolkodás nélkül férjhez megy szerelme testvéréhez, Charleshoz. Kitör az amerikai polgárháború, a férfiak hadba vonulnak, a hódító és vakmerő Rhett Butler elhagyja a déli államokat. Az asszonyok Atlantába mennek, ahol Melanie világra hozza gyermekét. Amikor a szövetséges csapatok ostromolják a várost, Rhett a két nőt és Melanie gyermekét vakmerő kocsizással menti ki az ostromlott városból. Charles meghalt. Scarlett és Melanie visszatérnek a szétrombolt Tarába. Scarlett - hogy a magas adót fizetni tudja -, nem riad vissza attól, hogy nővérétől a vagyonos Frank Kennedyt megszerezze. Másodszor is megözvegyül, amikor férje egy a fosztogatók elleni megtorló akció során életét veszti. Most mégis feleségül megy Rhett Butlerhoz, aki évek óta küzd szerelméért. Amikor riválisa, Melanie meghal, és Ashley végre szabad, döbben rá Scarlett, hogy Rhettet szereti, ám már túl késő...

VIII. Henrik halála után a protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot. Apját a halálos betegségben szenvedő Mária követte a trónon, akinek nem volt gyermeke. Így az uralkodói poszt várományosa a királynő protestáns féltestvére, a király törvénytelen gyermeke: Erzsébet lett.

Az ország helyzete válságosra fordult, a kincstár üresen állt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Norfolk hercege és a skót Mária is áhítozott a trónra, a franciák és a spanyolok pedig a határokat ostromolták.

Erzsébetnek az érzéseit, a szerelmét, a magánéletét kellett hosszas vívódás után háttérbe helyeznie, hogy népének méltó uralkodója lehessen. A szüzességet fogadó királynő uralkodásának negyven éve alatt Anglia Európa leggazdagabb országává vált.

A gyönyörűen fényképezett, nagyszabású történelmi alkotást 7 kategóriában (köztük a legjobb film kategóriában is) jelölték az Oscar-díjra, és a legjobb maszk kategóriában el is vitte a díjat!

1585-öt írunk, és az immár csaknem három évtizede uralkodó I. Erzsébet királynő trónjáért továbbra is folyik a harc. Egy csatornával arrébb a fundamentalista katolicizmus pusztító szele söpör végig a XVI. századi Európán, melynek kulcsfigurája II. Fülöp spanyol király. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve Fülöp erős hadserege és hatalmas armadája fenyegeti a királynőt és a hazát.

A sötét és istenfélő király eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns "eretneket", és visszaadja Angliát a dicső római katolikus egyháznak. Erzsébet háborúra készül, hogy megvédje birodalmát, és Sir Raleigh iránt érzett szerelme váratlanul sebezhetővé teszi. Raleigh nem nemes, és tiltott a királynő számára, aki felesküdött, hogy testével-lelkével a hazáját szolgálja.

Mivel szenvedélyét el kell fojtatnia, Erzsébet kedvenc udvarhölgyét, Besst bátorítja arra, hogy barátkozzék össze Raleigh-vel, és tartsa őt az udvar közelében. Ám ennek a stratégiának az lesz az eredménye, hogy Erzsébet óhatatlanul tanúja lesz a bimbózó románcnak.

Dél-Afrika, 1976. A rendőrség Gordon Ngubene halálát öngyilkosságnak állítják be. Amikor Ben du Toit (Donald Sutherland – Tű a szénakazalban, Kelly hősei) meglátja egykori barátja holttestét, már tudja: rendőrségi brutalitás áldozata lett. Minden erejével azon van, hogy kiderítse az igazságot, felbérli Ian McKenzie-t, a nagy nevű ügyvédet, hogy képviselje a Ngubene családot a bíróság előtt, de a bíró tudomást sem vesz a nyilvánvaló bizonyítékokról és összejátszik a rendőrséggel. Ben még ezek után sem adja fel a küzdelmet – családja életét és karrierjét is kockára téve bosszút akar állni egy rendszeren, melyet rasszisták, tolvajok és gyilkosok irányítanak. És aki nincs velük, az ellenük van. Ha rossz oldalra állsz, könnyen az életedbe kerülhet.

Az Oscar®-díjas rendező, Ron Howard (A Da Vincikód, Apollo 13) vitte filmre ezt az idáig titkolt, lenyűgöző csatát a történelem egyik legfeledhetetlenebb pillanatáról.

A kegyvesztett amerikai elnök, Richard Nixon beleegyezett, hogy leül egy átfogó interjúra David Frost-tal. Terve az volt, hogy könnyedén túljár a fesztelen showman eszén, és így újra belopja magát az amerikaiak szívébe. De az az ember, akin keresztül az egykori elnök hírnevének visszaszerzését reméli, valaha volt legfélelmetesebb ellenségévé válik.

Frost belekényszeríti egy olyan szópárbajba, ami mindörökre megváltoztatja a politikusok megítélését Frank Langella és Michael Sheen briliánsan alakítják szerepüket ebben az egyedülálló, izgalmakban bővelkedő filmben, mely az igazság, a felelősségvállalás, a titkok és hazugságok megkapó története.

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

A Dél-Afrikában felnőtt James Gregory 1968-ban feleségével és gyerekeivel Robben szigetére érkezik, ahol a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva a fekete bőrű politikai elítélteket, köztük Nelson Mandelát is.

Gregorynak börtönőrként ki kell hallgatnia a foglyok beszélgetéseit, cenzúrázni leveleiket. Gregory kezdetben nem is sejti, hogy milyen nagy hatással lesz majd a gondolkodására és egész életére a gondjaira bízott Nelson Mandela.

A dán Bille August (Kisértetház, A hó hatalma) filmjét a Berlini Filmfesztiválon Arany Medve-díjra jelölték.

1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű és ártatlan modelljét, Inest beidézi az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik, és börtönbe vetik, Fransisco Goya pedig minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján.

Lorenzo atya az inkvizítorok belső köréhez tartozó, hataloméhes szerzetes könyörtelenül üldözi a hit ellenségeit, ám amikor beleszeret Inesbe, minden megváltozik...

Az egyik legnagyobb spanyol festőként nyilvántartott Goya nem csak színpompás képeiről volt híres, hanem arról is, hogy igen szemléletesen vitte vászonra a háború és a spanyol hétköznapok kegyetlenségét. A spanyol inkvizíció utolsó éveiben játszódó film olyan korba enged betekintést, amely történelmi fordulópontnak bizonyult, ugyanakkor politikai ellentmondásoktól és igazságtalanságoktól volt terhes.

1375-ben járunk, amikor a Ming-dinasztia kerül uralomra Kína legnagyobb részén, és a megdöntött Yuan-uralkodóházat észak felé szorítja, a nagy Falon túlra. A határvidéken folytatódik a háború, amibe az új kínai uralkodóhoz igyekvő koreai küldöttség is belekeveredik. A Mingek a békés küldötteket ellenségként fogadják, és miután csapdába csalták oket, a sivatagban kiszolgáltatják a koreaiakat a Yuan csapatoknak. Az első véres ütközet után Choi-jung vezér vállakozik a lehetetlenre, hogy küldöttségének maradékát hazavezesse. Helyzetük gyökeresen megváltozik, amikor összeakadnak egy Ming hercegnővel: Choi-jung első pillantásra beleszeret, és megmenti a Yuanok elől. A harcban egy Yeo-sol nevű, felszabadított rabszolga is kitűnik lándzsatechnikájával. Noha riválisai egymásnak, közös erővel védelmezik a hercegnőt, annak ellenére, hogy ez késlelteti a hazautat. A kegyetlen ellenségekkel többször is összecsapnak, és végül egy elhagyott erődbe veszik be magukat a Sárga-folyó partján. A döntő küzdelem nem várat sokat magára...

A brit uralkodóház legendás és felejthetetlen királynőjének, Viktóriának (Emily Blunt - Az ördög Pradat visel, Dan és a szerelem) trónra kerülését különösen szövevényes hatalmi harcok övezték. A tapasztalatlan tizennyolc éves várományos háta mögött sorra szövődnek az összeesküvések, elsősorban alattomos tanácsadója, Sir Conroy (Mark Strong - Sherlock Holmes, Spíler) irányításával. Viktória karakán jellemének köszönhetően nem hagyja, hogy feje felett összecsapjanak a hullámok. Sarkára áll és öntörvényűen nem enged a különböző álnok manipulációknak. Elhatározásában támaszra talál unokatestvére, Albert (Rupert Friend – Chéri – Egy kurtizán szerelme) személyében, aki nem csak a királynő barátságát, hanem a szívét is elnyeri.

Az elmúlt évtized egyik legtöbbet vitatott filmjében Oliver
Stone a New Orleans-i kerületi ügyész, Jim Garrison történetét dolgozza
fel.

Garrison kezdetben nem kételkedett a hivatalos vizsgálati
eredményben, miszerint 1963 november 22-én magányos merénylő, Lee Harvey
Osvald végzett az Egyesült Államok akkori elnökével, John F. Kennedy-vel.
Az évek során azonban egyre több apró, zavaró információ jut el hozzá, amelyeknek
köszönhetően szinte megszállotja lesz az igazság kiderítésének.

Küzdelme során mindenhol akadályba ütközik, de eléri, hogy
újra tárgyalást tűzzenek ki az ügyben, ahol bizonyíthatja, amit akkor már sokan
sejtettek: Kennedy egy szövevényes, mocskos összeesküvés áldozata lett...

Ken Follett 1989-ben publikált mesterművét keveseknek kell bemutatni. A könyv jó híre szájról szájra terjed, a mai napig évente több százezer példányszámos eladást produkál. Az egyetlen könyv, mely megjelenése után évekig képes volt a toplisták első helyét birtokolni.

A regény filmváltozatára azonban közel huszonkét évet kellett várni. A Ridley Scott és Tony Scott hollywoodi rendező-producer testvérpár szárnyai alatt készült adaptációt a történet hossza helyett mozivászon helyett nyolc, - javarészben hazánkban - televízióra forgatott negyvenöt perces részben láthatjuk.

A XII. századi történet a háború és trónviszály függönyén keresztül ábrázolja a kor egyházi és politikai hatalmi harcait, melyek embereket és dinasztiákat tesznek tönkre. A történet a kitalált középkori falu, Kingsbridge katedrálisának ötven évig tartó építését és a település jelentős kereskedelmi központtá alakulását meséli el, szerelemmel, szenvedéssel, árulással, királyi és parasztsorból származó családok sorsainak követésével színezve oly módon, amely szülőt és gyermekét egyaránt épes kiváló és tartalmas szórakozást nyújtva képernyő elé szögezni!

A XV. században játszódó történelmi kalandfilm Henryk Sienkiewicz regénye alapján készült, mely a lengyel nép és a német lovagrendek harcát mutatja be.

A falvakat lerohanó kereszteseknek egyedül Jurand lengyel lovagnak van bátorsága útját állni, akinek bosszúból megölik a feleségét. Lánya Danusia, Mazovia hercegnő udvarában nevelkedik. Egy fiatal nemes fogadalmat tesz, hogy bosszút áll a kereszteseken, de terve nem sikerül, ezért halálra ítélik. A kivégzéstől csak Danusia mentheti meg…

A Király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie (Colin Firth) foglalta el a trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-al, (Geoffrey Rush) aki csöppet sem hagyományos kezelésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni. Tom Hooper (John Adams, Elizabeth) történelmi drámájában Colin Firth, Geoffrey Rush és Helena Bonham-Carter mesteri hármasa kelti életre egy nem mindennapi barátság történetét.

Kevés olyan személyiség van a modernkori történelemben, akinek a halála nemcsak egy nemzetet, hanem az egész világot megrendített. Diana, angol hercegnő élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, melyet a csillogás és a botrány éppúgy jellemzett, mint a mély humánum és karitatív szolgálat, de legfőképpen az emberek szeretete.

A közvélemény tudni vélte, hogy Diana az angol királyi ház szemében mindig is szálka volt, és az emberek ezt igazolva is érezték, látva, hogyan viselkedett a királyi ház a halálát követően. II. Erzsébet a királyi család többi tagjával együtt Balmoral-i kastélyában maradt, míg Londonban egyre csak gyűlt a világ minden tájáról érkező gyászoló tömeg. A frissen választott miniszterelnök, Tony Blair népszerűsége az egekbe szökött a televíziókban közvetített megindító gyászbeszéde után. Anglia értetlenül állt királynője hallgatása előtt, soha nem látott érzelmi kitörések ítélték el a protokollhoz ragaszkodó királyi családot.

A királynő című film mögött fantasztikus stáb áll. A rendező, Stephen Frears számos Oscar-jelölt alkotással dicsekedhet, úgy mint a Veszedelmes viszonyok, a Svindlerek és a Gyönyörű mocsokságok.

A film főszereplője, a II. Erzsébet angol királynőt alakító Helen Mirren a világ legnagyobb elismerést jelentő filmes díjait nyerte el alakításáért, a Golden Globe-ot és az Oscar-díjat is (amire az elmúlt években már kétszer is felterjesztették lenyűgöző alakításaiért). Nemcsak a nézők, hanem a kritikusok is állva tapsolnak teljesítménye előtt.

A XVII. század lengyel-svéd háború, az Özönvíz után 20 évvel. A Kislovag kedvese halála után szerzetesnek áll, de bajtársai csellel kiszabadítják a kolostor világából. További sorsát a szép nemesi kisasszonyokon kívül (akik közül a legvadócabbat sikerül feleségül vennie) a törökök elleni harc, a belső nemesi cselszövések, a bajtársi hűség, önfeláldozás bemutatása teszi izgalmassá.