történelmi / dráma

Dél-Afrika, 1976. A rendőrség Gordon Ngubene halálát öngyilkosságnak állítják be. Amikor Ben du Toit (Donald Sutherland – Tű a szénakazalban, Kelly hősei) meglátja egykori barátja holttestét, már tudja: rendőrségi brutalitás áldozata lett. Minden erejével azon van, hogy kiderítse az igazságot, felbérli Ian McKenzie-t, a nagy nevű ügyvédet, hogy képviselje a Ngubene családot a bíróság előtt, de a bíró tudomást sem vesz a nyilvánvaló bizonyítékokról és összejátszik a rendőrséggel. Ben még ezek után sem adja fel a küzdelmet – családja életét és karrierjét is kockára téve bosszút akar állni egy rendszeren, melyet rasszisták, tolvajok és gyilkosok irányítanak. És aki nincs velük, az ellenük van. Ha rossz oldalra állsz, könnyen az életedbe kerülhet.

Az Oscar®-díjas rendező, Ron Howard (A Da Vincikód, Apollo 13) vitte filmre ezt az idáig titkolt, lenyűgöző csatát a történelem egyik legfeledhetetlenebb pillanatáról.

A kegyvesztett amerikai elnök, Richard Nixon beleegyezett, hogy leül egy átfogó interjúra David Frost-tal. Terve az volt, hogy könnyedén túljár a fesztelen showman eszén, és így újra belopja magát az amerikaiak szívébe. De az az ember, akin keresztül az egykori elnök hírnevének visszaszerzését reméli, valaha volt legfélelmetesebb ellenségévé válik.

Frost belekényszeríti egy olyan szópárbajba, ami mindörökre megváltoztatja a politikusok megítélését Frank Langella és Michael Sheen briliánsan alakítják szerepüket ebben az egyedülálló, izgalmakban bővelkedő filmben, mely az igazság, a felelősségvállalás, a titkok és hazugságok megkapó története.

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

A Dél-Afrikában felnőtt James Gregory 1968-ban feleségével és gyerekeivel Robben szigetére érkezik, ahol a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva a fekete bőrű politikai elítélteket, köztük Nelson Mandelát is.

Gregorynak börtönőrként ki kell hallgatnia a foglyok beszélgetéseit, cenzúrázni leveleiket. Gregory kezdetben nem is sejti, hogy milyen nagy hatással lesz majd a gondolkodására és egész életére a gondjaira bízott Nelson Mandela.

A dán Bille August (Kisértetház, A hó hatalma) filmjét a Berlini Filmfesztiválon Arany Medve-díjra jelölték.

1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű és ártatlan modelljét, Inest beidézi az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik, és börtönbe vetik, Fransisco Goya pedig minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján.

Lorenzo atya az inkvizítorok belső köréhez tartozó, hataloméhes szerzetes könyörtelenül üldözi a hit ellenségeit, ám amikor beleszeret Inesbe, minden megváltozik...

Az egyik legnagyobb spanyol festőként nyilvántartott Goya nem csak színpompás képeiről volt híres, hanem arról is, hogy igen szemléletesen vitte vászonra a háború és a spanyol hétköznapok kegyetlenségét. A spanyol inkvizíció utolsó éveiben játszódó film olyan korba enged betekintést, amely történelmi fordulópontnak bizonyult, ugyanakkor politikai ellentmondásoktól és igazságtalanságoktól volt terhes.

1375-ben járunk, amikor a Ming-dinasztia kerül uralomra Kína legnagyobb részén, és a megdöntött Yuan-uralkodóházat észak felé szorítja, a nagy Falon túlra. A határvidéken folytatódik a háború, amibe az új kínai uralkodóhoz igyekvő koreai küldöttség is belekeveredik. A Mingek a békés küldötteket ellenségként fogadják, és miután csapdába csalták oket, a sivatagban kiszolgáltatják a koreaiakat a Yuan csapatoknak. Az első véres ütközet után Choi-jung vezér vállakozik a lehetetlenre, hogy küldöttségének maradékát hazavezesse. Helyzetük gyökeresen megváltozik, amikor összeakadnak egy Ming hercegnővel: Choi-jung első pillantásra beleszeret, és megmenti a Yuanok elől. A harcban egy Yeo-sol nevű, felszabadított rabszolga is kitűnik lándzsatechnikájával. Noha riválisai egymásnak, közös erővel védelmezik a hercegnőt, annak ellenére, hogy ez késlelteti a hazautat. A kegyetlen ellenségekkel többször is összecsapnak, és végül egy elhagyott erődbe veszik be magukat a Sárga-folyó partján. A döntő küzdelem nem várat sokat magára...

A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt.
Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja.

Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé.

Az Amanda Foreman bestselleréből készült film forgatókönyvét többek mellett az Ádám almái rendezője, az Oscar®-díjas dán üstökös, Anders Thomas Jensen jegyzi. A hercegnőt a Sorstalanság és az Este operatőre, Pados Gyula fényképezte.

A brit uralkodóház legendás és felejthetetlen királynőjének, Viktóriának (Emily Blunt - Az ördög Pradat visel, Dan és a szerelem) trónra kerülését különösen szövevényes hatalmi harcok övezték. A tapasztalatlan tizennyolc éves várományos háta mögött sorra szövődnek az összeesküvések, elsősorban alattomos tanácsadója, Sir Conroy (Mark Strong - Sherlock Holmes, Spíler) irányításával. Viktória karakán jellemének köszönhetően nem hagyja, hogy feje felett összecsapjanak a hullámok. Sarkára áll és öntörvényűen nem enged a különböző álnok manipulációknak. Elhatározásában támaszra talál unokatestvére, Albert (Rupert Friend – Chéri – Egy kurtizán szerelme) személyében, aki nem csak a királynő barátságát, hanem a szívét is elnyeri.

Az elmúlt évtized egyik legtöbbet vitatott filmjében Oliver
Stone a New Orleans-i kerületi ügyész, Jim Garrison történetét dolgozza
fel.

Garrison kezdetben nem kételkedett a hivatalos vizsgálati
eredményben, miszerint 1963 november 22-én magányos merénylő, Lee Harvey
Osvald végzett az Egyesült Államok akkori elnökével, John F. Kennedy-vel.
Az évek során azonban egyre több apró, zavaró információ jut el hozzá, amelyeknek
köszönhetően szinte megszállotja lesz az igazság kiderítésének.

Küzdelme során mindenhol akadályba ütközik, de eléri, hogy
újra tárgyalást tűzzenek ki az ügyben, ahol bizonyíthatja, amit akkor már sokan
sejtettek: Kennedy egy szövevényes, mocskos összeesküvés áldozata lett...

Ken Follett 1989-ben publikált mesterművét keveseknek kell bemutatni. A könyv jó híre szájról szájra terjed, a mai napig évente több százezer példányszámos eladást produkál. Az egyetlen könyv, mely megjelenése után évekig képes volt a toplisták első helyét birtokolni.

A regény filmváltozatára azonban közel huszonkét évet kellett várni. A Ridley Scott és Tony Scott hollywoodi rendező-producer testvérpár szárnyai alatt készült adaptációt a történet hossza helyett mozivászon helyett nyolc, - javarészben hazánkban - televízióra forgatott negyvenöt perces részben láthatjuk.

A XII. századi történet a háború és trónviszály függönyén keresztül ábrázolja a kor egyházi és politikai hatalmi harcait, melyek embereket és dinasztiákat tesznek tönkre. A történet a kitalált középkori falu, Kingsbridge katedrálisának ötven évig tartó építését és a település jelentős kereskedelmi központtá alakulását meséli el, szerelemmel, szenvedéssel, árulással, királyi és parasztsorból származó családok sorsainak követésével színezve oly módon, amely szülőt és gyermekét egyaránt épes kiváló és tartalmas szórakozást nyújtva képernyő elé szögezni!

A XV. században játszódó történelmi kalandfilm Henryk Sienkiewicz regénye alapján készült, mely a lengyel nép és a német lovagrendek harcát mutatja be.

A falvakat lerohanó kereszteseknek egyedül Jurand lengyel lovagnak van bátorsága útját állni, akinek bosszúból megölik a feleségét. Lánya Danusia, Mazovia hercegnő udvarában nevelkedik. Egy fiatal nemes fogadalmat tesz, hogy bosszút áll a kereszteseken, de terve nem sikerül, ezért halálra ítélik. A kivégzéstől csak Danusia mentheti meg…

A Király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie (Colin Firth) foglalta el a trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-al, (Geoffrey Rush) aki csöppet sem hagyományos kezelésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni. Tom Hooper (John Adams, Elizabeth) történelmi drámájában Colin Firth, Geoffrey Rush és Helena Bonham-Carter mesteri hármasa kelti életre egy nem mindennapi barátság történetét.

Kevés olyan személyiség van a modernkori történelemben, akinek a halála nemcsak egy nemzetet, hanem az egész világot megrendített. Diana, angol hercegnő élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, melyet a csillogás és a botrány éppúgy jellemzett, mint a mély humánum és karitatív szolgálat, de legfőképpen az emberek szeretete.

A közvélemény tudni vélte, hogy Diana az angol királyi ház szemében mindig is szálka volt, és az emberek ezt igazolva is érezték, látva, hogyan viselkedett a királyi ház a halálát követően. II. Erzsébet a királyi család többi tagjával együtt Balmoral-i kastélyában maradt, míg Londonban egyre csak gyűlt a világ minden tájáról érkező gyászoló tömeg. A frissen választott miniszterelnök, Tony Blair népszerűsége az egekbe szökött a televíziókban közvetített megindító gyászbeszéde után. Anglia értetlenül állt királynője hallgatása előtt, soha nem látott érzelmi kitörések ítélték el a protokollhoz ragaszkodó királyi családot.

A királynő című film mögött fantasztikus stáb áll. A rendező, Stephen Frears számos Oscar-jelölt alkotással dicsekedhet, úgy mint a Veszedelmes viszonyok, a Svindlerek és a Gyönyörű mocsokságok.

A film főszereplője, a II. Erzsébet angol királynőt alakító Helen Mirren a világ legnagyobb elismerést jelentő filmes díjait nyerte el alakításáért, a Golden Globe-ot és az Oscar-díjat is (amire az elmúlt években már kétszer is felterjesztették lenyűgöző alakításaiért). Nemcsak a nézők, hanem a kritikusok is állva tapsolnak teljesítménye előtt.

A XVII. század lengyel-svéd háború, az Özönvíz után 20 évvel. A Kislovag kedvese halála után szerzetesnek áll, de bajtársai csellel kiszabadítják a kolostor világából. További sorsát a szép nemesi kisasszonyokon kívül (akik közül a legvadócabbat sikerül feleségül vennie) a törökök elleni harc, a belső nemesi cselszövések, a bajtársi hűség, önfeláldozás bemutatása teszi izgalmassá.

A film a briliáns, lebilincselően izgalmas személyiség, Krisztina svéd királynő története, aki édesapja halála után, mindössze hat évesen megörökölte a trónt, majd ezt követően egész életében elszántan küzdött a szélsőségesen konzervatív értékrend ellen, valamint Európa modernizációjáért.

A XVI. században a lókereskedő Michael Kohlhaas gondtalan családi életet él. Amikor egy helyi földesúr igazságtalanul elkobozza két lovát, előbb a jog és igazság útján próbál elégtételt venni. Ám minél jobban igyekszik törvényesen eljárni, annál kétségbeejtőbb helyzetbe kerül. Amikor pedig tragikus körülmények között felesége is áldozatul esik a konfliktusnak, Kohlhaas fegyvert ragad és lázadást szít, hogy önbíráskodással vegyen elégtételt az őt ért sérelmekért...

Jeanne Poisson egy fiatal, polgári családból származó lány. Édesanyjának köszönhetően sikerül egy nemesi családba beházasodnia és Madame DEtoilles lesz belőle. Fejébe veszi, hogy meghódíjta a fiatal és vonzó XV.Lajos királyt.

A lány őrülten beleszeret a királyba és a szerelmi történetük 20 évig tart. A szeretője iránti lángoló szenvedély rabul ejti a lányt, és a király parancsára ez a polgárlány bekerül a belterjes királyi udvarba és Lajos "Marquise de Pompadour"-ja lesz. Azonban a sors kegyetlenül utoléri a szerelmeseket, amikor a király imádott fiatalabb lánya, Henriette nagyon beteg lesz. A halálos ágyánál a lány megígérteti a királlyal, hogy elhagyja ezt a nemkívánatos nőt. Egy órán belül Jeanne-t kidobják Versailles-ből, de a távolság csak tovább erősíti a szeretők egymás iránti szenvedélyét.

A király kérésére Jeanne visszatér a palotába, de már nem mint a szeretője, hanem mint hűséges "szövetségese". Levetkőzve a király kegynőjének szerepét, "la Pompadour" teljes szívvel beleveti magát a királyság politikai életébe.

Madame de Pompadour a filozófia iránt érzett rajongásától vezérelve a művészetek patrónusává és az Enciklopédisták (a kor nagy gondolkodói, tudósok és az írók) barátjává válik. Hamarosan Franciaország legbefolyásosabb nője lesz, és habár a királyi udvar üldözi, az egyház kitagadja, az emberek ócsárolják és a leghűségesebb barátai is elárulják, kifinomult intelligenciájával és avant-gard stílusával mégis mindekinek imponál. Madame de Pompadourból, a király odadaó szeretőjéből és kegynőjéből, valamint a felvilágosodás nagy gondolkodóinak barátjából és támogatójából minden szembenállás ellenére a világ egyik legbefolyásosabb nemzetének "uralkodója" lesz: mint „Franciaország first lady”-je, követte tragikus sorsát és megelőzve korát sikeres lett.