történelmi / dráma

Peter Greenaway (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője) filmjének középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb festményének, az ÉJJELI ŐRJÁRATnak a születése áll. A jelenet a városi milícia muskétás csapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. Egy gyilkos azonosítása?

A XVII. század legkiemelkedőbb festőjének szakmai és szerelmi életébe tekinthetünk be a brit filmrendező extravagáns, egzotikus és mozgalmas alkotása által.

Rembrandt legendás alakját Martin Freeman (A hivatal, Galaxis útikalauz stopposoknak) kelti életre. Feleségét, Saskiát Eva Birthistle (Véres vasárnap, Reggeli a Plútón) alakítja, szeretőit pedig Jodhi May (A játékos – Makk Károly rendezésében) és Emily Holmes (Halálzóna).

Scarlet O'hara Tarában, szülei birtokán nő fel. Ashley Wilkest szereti, de ő Melanie Hamiltont veszi feleségül. Scarlett ekkor gondolkodás nélkül férjhez megy szerelme testvéréhez, Charleshoz. Kitör az amerikai polgárháború, a férfiak hadba vonulnak, a hódító és vakmerő Rhett Butler elhagyja a déli államokat. Az asszonyok Atlantába mennek, ahol Melanie világra hozza gyermekét. Amikor a szövetséges csapatok ostromolják a várost, Rhett a két nőt és Melanie gyermekét vakmerő kocsizással menti ki az ostromlott városból. Charles meghalt. Scarlett és Melanie visszatérnek a szétrombolt Tarába. Scarlett - hogy a magas adót fizetni tudja -, nem riad vissza attól, hogy nővérétől a vagyonos Frank Kennedyt megszerezze. Másodszor is megözvegyül, amikor férje egy a fosztogatók elleni megtorló akció során életét veszti. Most mégis feleségül megy Rhett Butlerhoz, aki évek óta küzd szerelméért. Amikor riválisa, Melanie meghal, és Ashley végre szabad, döbben rá Scarlett, hogy Rhettet szereti, ám már túl késő...

VIII. Henrik halála után a protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot. Apját a halálos betegségben szenvedő Mária követte a trónon, akinek nem volt gyermeke. Így az uralkodói poszt várományosa a királynő protestáns féltestvére, a király törvénytelen gyermeke: Erzsébet lett.

Az ország helyzete válságosra fordult, a kincstár üresen állt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Norfolk hercege és a skót Mária is áhítozott a trónra, a franciák és a spanyolok pedig a határokat ostromolták.

Erzsébetnek az érzéseit, a szerelmét, a magánéletét kellett hosszas vívódás után háttérbe helyeznie, hogy népének méltó uralkodója lehessen. A szüzességet fogadó királynő uralkodásának negyven éve alatt Anglia Európa leggazdagabb országává vált.

A gyönyörűen fényképezett, nagyszabású történelmi alkotást 7 kategóriában (köztük a legjobb film kategóriában is) jelölték az Oscar-díjra, és a legjobb maszk kategóriában el is vitte a díjat!

1585-öt írunk, és az immár csaknem három évtizede uralkodó I. Erzsébet királynő trónjáért továbbra is folyik a harc. Egy csatornával arrébb a fundamentalista katolicizmus pusztító szele söpör végig a XVI. századi Európán, melynek kulcsfigurája II. Fülöp spanyol király. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve Fülöp erős hadserege és hatalmas armadája fenyegeti a királynőt és a hazát.

A sötét és istenfélő király eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns "eretneket", és visszaadja Angliát a dicső római katolikus egyháznak. Erzsébet háborúra készül, hogy megvédje birodalmát, és Sir Raleigh iránt érzett szerelme váratlanul sebezhetővé teszi. Raleigh nem nemes, és tiltott a királynő számára, aki felesküdött, hogy testével-lelkével a hazáját szolgálja.

Mivel szenvedélyét el kell fojtatnia, Erzsébet kedvenc udvarhölgyét, Besst bátorítja arra, hogy barátkozzék össze Raleigh-vel, és tartsa őt az udvar közelében. Ám ennek a stratégiának az lesz az eredménye, hogy Erzsébet óhatatlanul tanúja lesz a bimbózó románcnak.

A legendás Ridley Scott (Gladiátor, Prometheus) legújabb rendezése, az Exodus - Istenek és királyok látványos és izgalmas történet egy férfiról, akinek van bátorsága szembeszállni egy hatalmas birodalommal. A legmodernebb vizuális effektusokat felvonultató, káprázatos film Mózes (Christian Bale) jól ismert történetét eleveníti fel: ellenszegül Ramszesz fáraó (Joel Edgerton) akaratának, és 400 ezer rabszolga élére áll, hogy életük legnagyobb útjára vezesse őket – a halálos csapások sorozatával sújtott Egyiptom földjéről a szabadságba.

A fiatal egyiptomi uralkodó, Ramszesz még a trónra sem került, már apja betegségének idején elkezdődött a hatalomért folyó harc közte és a főpapok között. Az ifjú trónvárományos hódításokkal akarta megoldani az elszegényedett és roskadozó birodalom problémáit, de a főpapok a háta mögött titokban megegyeztek az ellenséges asszírokkal. Amikor XIII. Ramszesz néven fáraó lett, tovább folytatja a küzdelmet a papok kasztja ellen. Ám az a terve, hogy az éhező tömeget fordítsa ellenük, Haribor mesterkedése miatt kudarcot vall...

1963. november 22. Ezen a napon gyilkolják meg az Egyesült Államok elnökét, John F. Kennedyt. És ez az a nap, amikor néhány átlagemberrel rendkívüli dolgok történnek.
A Parkland kórház fiatal orvosai és nővérei. A titkosszolgálat. Az eseményeket véletlenül megörökítő filmes. Lee Harvey Oswald bátyja. Az elnök testőrei. Nekik köszönhetően a történelem egyik legalaposabban kutatott, lélegzetelállító, véres és megrázó története új szemszögből tárul a néző elé. A szereposztás parádés. A színészek között van Zac Efron, az Oscar®-díjas Marcia Gay Harden (Pollock), az Oscar®-díjas Billy Bob Thornton (Pengeélen), az Oscar®-díjra jelölt Jacki Weaver (Animal Kingdom) és a szintén Oscar®-díjra jelölt Paul Giamatti (A remény bajnoka) is.

Írország, 1920. Élesedik a függetlenségi harc mindkét oldalról. A köztársaság-párti írek és a különleges angol egységek öszszecsapásai mindennaposak. Teddy már elkötelezte magát, ám medikus testvére Damien még Londonba készül, gyakorlatra. Amikor azonban személyesen látja, miként vernek agyon a katonák egy angolul nem beszélő írt, a maradás és a harc mellett dönt. 1921-ben aláírják a békeszerződést, ám mégsincs nyugalom. Polgárháború veszi kezdetét, az addigi harcostársak, legyenek akár testvérek is, szembefordulnak egymással.

Dél-Afrika, 1976. A rendőrség Gordon Ngubene halálát öngyilkosságnak állítják be. Amikor Ben du Toit (Donald Sutherland – Tű a szénakazalban, Kelly hősei) meglátja egykori barátja holttestét, már tudja: rendőrségi brutalitás áldozata lett. Minden erejével azon van, hogy kiderítse az igazságot, felbérli Ian McKenzie-t, a nagy nevű ügyvédet, hogy képviselje a Ngubene családot a bíróság előtt, de a bíró tudomást sem vesz a nyilvánvaló bizonyítékokról és összejátszik a rendőrséggel. Ben még ezek után sem adja fel a küzdelmet – családja életét és karrierjét is kockára téve bosszút akar állni egy rendszeren, melyet rasszisták, tolvajok és gyilkosok irányítanak. És aki nincs velük, az ellenük van. Ha rossz oldalra állsz, könnyen az életedbe kerülhet.

Az Oscar®-díjas rendező, Ron Howard (A Da Vincikód, Apollo 13) vitte filmre ezt az idáig titkolt, lenyűgöző csatát a történelem egyik legfeledhetetlenebb pillanatáról.

A kegyvesztett amerikai elnök, Richard Nixon beleegyezett, hogy leül egy átfogó interjúra David Frost-tal. Terve az volt, hogy könnyedén túljár a fesztelen showman eszén, és így újra belopja magát az amerikaiak szívébe. De az az ember, akin keresztül az egykori elnök hírnevének visszaszerzését reméli, valaha volt legfélelmetesebb ellenségévé válik.

Frost belekényszeríti egy olyan szópárbajba, ami mindörökre megváltoztatja a politikusok megítélését Frank Langella és Michael Sheen briliánsan alakítják szerepüket ebben az egyedülálló, izgalmakban bővelkedő filmben, mely az igazság, a felelősségvállalás, a titkok és hazugságok megkapó története.

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

Időszámításunk kezdete után 180-ban Marcus Aurelius császár halálával az egykor oly dicső Római Birodalomban a káosz lesz az úr. Marcus őrült, hatalomvágyó és kegyetlen fia, Commodus kerül hatalomra és első dolga, hogy megszabaduljon ellenfeleitől. Apja bizalmasát, a népszerű, legyőzhetetlennek hitt hadvezért Maximust árulónak kiáltja ki, miután az nem hajlandó behódolni neki. Maximusra a halál vár és az új császár ellensége családját is kivégezteti.

A rangjától megfosztott egykori hadvezér súlyosan megsérül, de életben marad. Nincstelen földönfutóvá lesz, rabszolgakereskedők kezére kerül és gladiátorként kell megküzdenie nap mint nap az életéért. Csak egyvalami tartja benne a lelket, csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: megnyerni minden csatát és eljutni Rómába, hogy a Colosseumban végre szemtől szembe kerüljön ismét azzal, aki tönkre tette az életét. Maximus már csak a bosszúra vágyik…

Ridley Scott (Blade Runner - Szárnyas fejvadász, Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Fekete eső, 1492 - A Paradicsom meghódítása) átmentette a XXI. századba a történelmi eposz műfaját az év egyik legsikeresebb és mindenképpen a legmaradandóbb monumentális filmalkotásával. A Gladiátor születése pillanatában klasszikussá vált és helyet követelt magának az olyan filmremekek kötött, mint a Ben-Hur, vagy a Spartacus!

A Dél-Afrikában felnőtt James Gregory 1968-ban feleségével és gyerekeivel Robben szigetére érkezik, ahol a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva a fekete bőrű politikai elítélteket, köztük Nelson Mandelát is.

Gregorynak börtönőrként ki kell hallgatnia a foglyok beszélgetéseit, cenzúrázni leveleiket. Gregory kezdetben nem is sejti, hogy milyen nagy hatással lesz majd a gondolkodására és egész életére a gondjaira bízott Nelson Mandela.

A dán Bille August (Kisértetház, A hó hatalma) filmjét a Berlini Filmfesztiválon Arany Medve-díjra jelölték.

1375-ben járunk, amikor a Ming-dinasztia kerül uralomra Kína legnagyobb részén, és a megdöntött Yuan-uralkodóházat észak felé szorítja, a nagy Falon túlra. A határvidéken folytatódik a háború, amibe az új kínai uralkodóhoz igyekvő koreai küldöttség is belekeveredik. A Mingek a békés küldötteket ellenségként fogadják, és miután csapdába csalták oket, a sivatagban kiszolgáltatják a koreaiakat a Yuan csapatoknak. Az első véres ütközet után Choi-jung vezér vállakozik a lehetetlenre, hogy küldöttségének maradékát hazavezesse. Helyzetük gyökeresen megváltozik, amikor összeakadnak egy Ming hercegnővel: Choi-jung első pillantásra beleszeret, és megmenti a Yuanok elől. A harcban egy Yeo-sol nevű, felszabadított rabszolga is kitűnik lándzsatechnikájával. Noha riválisai egymásnak, közös erővel védelmezik a hercegnőt, annak ellenére, hogy ez késlelteti a hazautat. A kegyetlen ellenségekkel többször is összecsapnak, és végül egy elhagyott erődbe veszik be magukat a Sárga-folyó partján. A döntő küzdelem nem várat sokat magára...

A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt.
Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja.

Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé.

Az Amanda Foreman bestselleréből készült film forgatókönyvét többek mellett az Ádám almái rendezője, az Oscar®-díjas dán üstökös, Anders Thomas Jensen jegyzi. A hercegnőt a Sorstalanság és az Este operatőre, Pados Gyula fényképezte.

A brit uralkodóház legendás és felejthetetlen királynőjének, Viktóriának (Emily Blunt - Az ördög Pradat visel, Dan és a szerelem) trónra kerülését különösen szövevényes hatalmi harcok övezték. A tapasztalatlan tizennyolc éves várományos háta mögött sorra szövődnek az összeesküvések, elsősorban alattomos tanácsadója, Sir Conroy (Mark Strong - Sherlock Holmes, Spíler) irányításával. Viktória karakán jellemének köszönhetően nem hagyja, hogy feje felett összecsapjanak a hullámok. Sarkára áll és öntörvényűen nem enged a különböző álnok manipulációknak. Elhatározásában támaszra talál unokatestvére, Albert (Rupert Friend – Chéri – Egy kurtizán szerelme) személyében, aki nem csak a királynő barátságát, hanem a szívét is elnyeri.

Az elmúlt évtized egyik legtöbbet vitatott filmjében Oliver
Stone a New Orleans-i kerületi ügyész, Jim Garrison történetét dolgozza
fel.

Garrison kezdetben nem kételkedett a hivatalos vizsgálati
eredményben, miszerint 1963 november 22-én magányos merénylő, Lee Harvey
Osvald végzett az Egyesült Államok akkori elnökével, John F. Kennedy-vel.
Az évek során azonban egyre több apró, zavaró információ jut el hozzá, amelyeknek
köszönhetően szinte megszállotja lesz az igazság kiderítésének.

Küzdelme során mindenhol akadályba ütközik, de eléri, hogy
újra tárgyalást tűzzenek ki az ügyben, ahol bizonyíthatja, amit akkor már sokan
sejtettek: Kennedy egy szövevényes, mocskos összeesküvés áldozata lett...