történelmi / dráma

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek
otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton
rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az
Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen,
aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma
azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók
ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár,
hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill
egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek
amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr),
aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez
korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic)
mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi
távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A
film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie
angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler
listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent
(Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert,
- mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra
jelölték 2003-ban.

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr), aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic) mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent (Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert, - mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra jelölték 2003-ban.

Kazahsztán a 18. században: óriási területen fekvő ország, a maga nyers szépségével, Kína, Tibet és Oroszország szomszédságában. A kazahok büszke harcos népe századokon át ellenállt a nomád népek támadásainak, a jungar fenyegetettségnek, mint ahogy a saját népükből az ellenséghez elszegődött árulók cselvetéseinek. Oraz egy új hős eljövetelét jósolja. Megszületik Mansur, kinek sorsa, hogy egyesítse a kazah népet és dicső győzelemre vigye a harcokban. Galdan, Jungar uralkodója magához hívatja Sharish hadvezért, hogy találja meg a fiút és végezzen vele. Oraz mindent megtesz annak érdekében, hogy elrejtse Mansurt és eljuttassa atyjához, Walim szultánhoz. Telnek az évek, Mansur a legendás Dzsingisz Kán sarjával, Eralival nevelkedik - egy névtelen pásztor elárvult gyermekével és testvérként szeretik egymást. Az egyik küdetése győzelemre vinni népét, míg másik a barátság igazi értékét hivatott megmutatni. De jön Gaukhar, a szépséges és bátor leányzó, akibe mindketten beleszeretnek. Egymás iránti elkötelezettségük a szerelem súlya alatt egyre gyengül. Turkestan városa Galdan uralma alá kerül. A jungarok megölik Mansur apját és elrabolják Gaukhart. Eljött a harc ideje...

16. században élt az a látnoki szellemű titokzatos személy, Nostradamus, akit egyaránt ért áldásként és átokként a jövendölés képessége. A rendkívüli férfi igyekezett hétköznapi ember maradni, ám a jóslás pillanatai, a jövő képei hihetetlen mértékű szenvedést okoztak neki, melyeket az elképesztő történelmi távolságok miatt gyakran képtelen volt felfogni: "Minden éjjel a legszörnyűbb dolgokat látom. Gyilkosságot, erőszakot, népirtást, katasztrófákat, iszonyatos háborúkat olyan fegyverekkel, amiket ma még el sem tudunk képzelni."

A lengyel főnemesség árulása miatt svéd csapatok szállják meg Lengyelországot. A küzdelemben az egész nemzet részt vesz. A látványos, eseményekkel teli kalandfilmet a belső nemesi viszályok, az idegenek elleni harc, valamint Andrzej Kmicic és Olenka szerelmének fordulatos eseményei teszik izgalmassá.

Róma lángokban áll, Néró hegedül, a kereszténység egyre terjed – a közönség tódult a moziba, hogy lássa e hosszú évekig készült monumentális filmalkotást, mely nyolc Oscar-jelölést mondhatott a magáénak (többek között a legjobb filmét).

A 110 szereplőt megszólaltató és harmincezer ember részvételével készült mű olyan látványelemekkel büszkélkedhet, mint a menetelő légiók eredeti helyszíneken felvett, szédítő képsorai, a fényűző paloták képei és a sokkoló jelenetek, melyekben oroszlánok elé vetett keresztények halnak mártírhalált a Colosseum éljenző tömegei előtt.

Marcus Vinicius légióparancsnok (Robert Taylor) szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt (Deborah Kerr), amivel átlépi a szigorú határvonalat a Birodalom és a keresztények között. Sorsuk Néró (Peter Ustinov) kezében van: Róma fényűző, de elátkozott birodalmának tébolyult, gyilkos császára mindenek felett uralkodik.

Sienkiewicz világhírű regényéből készült gigantikus filmeposz középpontjában az őskeresztények küzdelmei állnak. A Néró császár uralkodásának végnapjaiban játszódó történet egyszerre megrázóan szép szerelmi elbeszélés és lenyűgöző látványvilágú történelmi tabló, hiteles korrajz, amelyben a néző előtt megelevenedik az antik Róma egy igen sötét időszakának minden részlete.

Sienkiewicz világhírű regényéből készült gigantikus filmeposz középpontjában az őskeresztények küzdelmei állnak. A Néró császár uralkodásának végnapjaiban játszódó történet egyszerre megrázóan szép szerelmi elbeszélés és lenyűgöző látványvilágú történelmi tabló, hiteles korrajz, amelyben a néző előtt megelevenedik az antik Róma egy igen sötét időszakának minden részlete.

A dupla lemezes DVD tartalmazza a 161 perces szinkronizált játékfilmet, valamint a 274 perces teljes mini-sorozatot, eredeti nyelven, magyar felirattal.

Az E.L. Doctorow világhírű regényéből készült film visszarepít minket az 1910-es évek botrányoktól, utcai harcoktól és a ragtime-tól hangos Amerikájába. Sikerek és tragédiák váltják egymást a több szálon futó történetben a feltörekvő énekesnőről, kinek férje díszes közönség előtt végez szeretőjével, a polgári családról, melynek ifjabb tagja terroristák közé áll, és a sikeres fekete jazz-zongoristáról, ki megaláztatása után a maga módján áll harcba az igazságért.

Milos Forman filmje korhű díszleteivel, jelmezeivel és az Oscar®-díjas Randy Newman magával ragadó zenéjével csodálatosan idézi fel a századeleji New York világát.

Samuel Becke (Sean Penn) igazi amerikai, jó amerikai volt. Hitt az Amerikai Álomban és minden erejével próbálta megvalósítani, de bárhogy igyekezett, valahogy nem sikerült neki. Sőt. Miközben egyre jobban hajtotta a mások sikerei utáni vágy, azzal kellett szembesülnie, hogy az élete összeomlik. Házassága tönkrement, a munkáját is elvesztette. Becke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánta el magát: merényletet próbált elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen…

Az 1700-as években Skócia felvidékén a McGregor klán egyetlen sarja, Rob Roy a falu életének
fellendítése érdekében kénytelen egy nemes segítségét kérni, aki hajlandó pénzt kölcsönözni. A pénz szó szerint életmentõ lehet, hiszen így talán lesz esélyük a szegény falusiaknak átvészelni a közelgõ zord telet. Ám a kölcsönrõl a márki egyik embere, a kegyetlen Archibald Cunningham is értesül, és elhatározza, hogy megszerzi magának a kisebb vagyont. Kirabolja Rob Roy-t, és megöli a férfi legjobb barátját. Ezzel Rob Roy nemcsak adós marad, de a becsülete is odavész. A dühös férfi, akárcsak Robin Hood, útonállóként kénytelen küzdeni a családjáért és a becsületéért, s közben a skót nép között hatalmas hírnévre és tiszteletre tesz szert. Üldözôje nem más, mint Cunningham, aki bûneit tovább tetézi, amikor megerôszakolja Rob Roy feleségét. A végsô leszámolás nem késhet sokáig.

Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát.

Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi. Ám a túlontúl merész művet a király (John Malkovich) személyes sértésnek veszi, ez pedig a gróf karrierjének, címének és életének végét jelentheti.

1889. január 30-án a meyerlingi kastélyban öngyilkosságot követ el Rudolf főherceg, a Monarchia trónjának várományosa, Sissi és Ferenc József egyetlen fia. Vajon min ment keresztül az a fiatalember, aki 31 éves korában ilyen szörnyű módon vet véget életének?

A régi történet 21. századi, monumentális filmes feldolgozásában a maga teljességében bontakozik ki Rudolf különleges személyisége. Nem csak az a romantikus hős volt ő, akinek szerelmi kalandjait mind a mai napig emlegetik. Hanem egyike az első nagy politikai gondolkodóknak, akik az egységes, felvilágosult Európáról mertek álmodni. Rudolf kora azonban még nem áll készen az efféle eszmék befogadására és a fiatalember sorsa elkerülhetetlenül tragédiába torkollik...

A főherceget kitűnően alakító, fiatal Max von Thun körül olyan nagynevű színészek „asszisztálnak”, mint például Omar Sharif, Klaus Maria Brandauer vagy Cristian Clavier!

Fehér rózsa volt a szimbóluma annak az ellenállási szervezetnek, amelyben néhány müncheni egyetemista a Náci rezsim ellen harcolt. Az 1943-ban játszódó film a nemzetiszocializmus ellen küzdő testvérpár Sophie és Hans Scholl a Fehér Rózsa vezetőinek utolsó napjait mutatja be. Egyik akciójuk során az egyetem gondnokának feljelentésére a Gestapo foglyaivá válnak. Bebörtönzésük és a napokig tartó kihallgatás során Sophie-nak sikerül átvernie a vallató tisztet, Robert Mohr-t ám Hans megtörik a tortúra alatt, és mindent bevall. Sophie-nak be kell ismernie elveit, de ugyanakkor védenie is kell a csoport többi tagját. Február 22-én a Scholl testvéreket és első számú segítőjüket Cristoph Probst-ot hazaárulás terhével vád alá helyezik, és halálra ítélik. Az ítélet-végrehajtásra még aznap sor kerül. A fiatal Sophie Scholl vezette müncheni egyetemisták elszánt megmozdulása az igazságszeretetnek és a bátorságnak mindig követésre méltó példája marad.

Spartacust, a forrófejű rabszolgát egy gladiátoriskola
tulajdonosa, Lentulus vásárolja meg. A korrupt római szenátor, Marcus
Licinus Crassus szórakoztatására Lentulus gladiátorai élet-halál
küzdelmet készülnek vívni az arénában.

A véres játékok előestéjén - számos gladiátor számára az
utolsó estén - Lentulus néhány rabszolganőt küld gladiátoraihoz, hogy
boldogan töltsék a halálos küzdelem előtti éjszakát. Spartacus ekkor
ismerkedik meg a brit rabszolgalánnyal, Variniával, akibe azonnal beleszeret.
Később azonban megtudja, hogy a lányt Crassus szenátor vásárolta meg.
Spartacus fellázad és csatlakoznak hozzá gladiátor-társai is. A lázadás
híre futótűzként terjed és Spartacus hamarosan ezernyi harcra kész rabszolga
élén indít támadást a szenátor és hadserege ellen.

A négy Oscar-díjra jelölt klasszikus filmeposz eredeti
rendezőjét (Anthony Mann-t) a forgatás elején Stanley Kubrick váltotta le, akinek
ez a film lett élete legmonumentálisabb alkotása.

A filmet az idők során többször cenzúrázták, de néhány
évvel ezelőtt a korábban kivágott, illetve nem engedélyezett jelenetekkel kiegészítve
felújították a Spartacust. A most DVD-n megjelenő klasszikus, a teljes,
a rendező által eredetileg megálmodott, felújított és újonnan digitalizált változatban
kerül a nézők elé!

Spartacust, a forrófejű rabszolgát egy gladiátoriskola
tulajdonosa, Lentulus vásárolja meg. A korrupt római szenátor, Marcus
Licinus Crassus szórakoztatására Lentulus gladiátorai élet-halál
küzdelmet készülnek vívni az arénában.

A véres játékok előestéjén - számos gladiátor számára az
utolsó estén - Lentulus néhány rabszolganőt küld gladiátoraihoz, hogy
boldogan töltsék a halálos küzdelem előtti éjszakát. Spartacus ekkor
ismerkedik meg a brit rabszolgalánnyal, Variniával, akibe azonnal beleszeret.
Később azonban megtudja, hogy a lányt Crassus szenátor vásárolta meg.
Spartacus fellázad és csatlakoznak hozzá gladiátor-társai is. A lázadás
híre futótűzként terjed és Spartacus hamarosan ezernyi harcra kész rabszolga
élén indít támadást a szenátor és hadserege ellen.

A négy Oscar-díjra jelölt klasszikus filmeposz eredeti
rendezőjét (Anthony Mann-t) a forgatás elején Stanley Kubrick váltotta le, akinek
ez a film lett élete legmonumentálisabb alkotása.

A filmet az idők során többször cenzúrázták, de néhány
évvel ezelőtt a korábban kivágott, illetve nem engedélyezett jelenetekkel kiegészítve
felújították a Spartacust. A most DVD-n megjelenő klasszikus, a teljes,
a rendező által eredetileg megálmodott, felújított és újonnan digitalizált változatban
kerül a nézők elé!

I.e. 72-ben, mikor a Római Birodalom brutális ereje messze elért, minden leigázott
ország új rabszolgákat jelentett, kik római uraik akaratát teljesítették.

Spartacus, akit kisfiúként adtak el rabszolgának, miután apja meggyilkolását
végignézte, idővel a hatalmas római vezérek és politikusok elleni rabszolgalázadás
vezérévé növi ki magát. Spartacusnak a béke nevében indított, megrázó
kihívásának hatását a Római Birodalom több éven át érezte.

A klasszikus történet legújabb mini-sorozat feldolgozásában a címszerepet a
Vészhelyzet sorozat Kovac doktora, a jóképű Goran Visnjic
alakítja!

I.e. 72-ben, mikor a Római Birodalom brutális ereje messze elért, minden leigázott
ország új rabszolgákat jelentett, kik római uraik akaratát teljesítették.

Spartacus, akit kisfiúként adtak el rabszolgának, miután apja meggyilkolását
végignézte, idővel a hatalmas római vezérek és politikusok elleni rabszolgalázadás
vezérévé növi ki magát. Spartacusnak a béke nevében indított, megrázó
kihívásának hatását a Római Birodalom több éven át érezte.

A klasszikus történet legújabb mini-sorozat feldolgozásában a címszerepet a
Vészhelyzet sorozat Kovac doktora, a jóképű Goran Visnjic
alakítja!