történelmi / dráma

Az E.L. Doctorow világhírű regényéből készült film visszarepít minket az 1910-es évek botrányoktól, utcai harcoktól és a ragtime-tól hangos Amerikájába. Sikerek és tragédiák váltják egymást a több szálon futó történetben a feltörekvő énekesnőről, kinek férje díszes közönség előtt végez szeretőjével, a polgári családról, melynek ifjabb tagja terroristák közé áll, és a sikeres fekete jazz-zongoristáról, ki megaláztatása után a maga módján áll harcba az igazságért.

Milos Forman filmje korhű díszleteivel, jelmezeivel és az Oscar®-díjas Randy Newman magával ragadó zenéjével csodálatosan idézi fel a századeleji New York világát.

Samuel Becke (Sean Penn) igazi amerikai, jó amerikai volt. Hitt az Amerikai Álomban és minden erejével próbálta megvalósítani, de bárhogy igyekezett, valahogy nem sikerült neki. Sőt. Miközben egyre jobban hajtotta a mások sikerei utáni vágy, azzal kellett szembesülnie, hogy az élete összeomlik. Házassága tönkrement, a munkáját is elvesztette. Becke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánta el magát: merényletet próbált elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen…

Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát.

Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi. Ám a túlontúl merész művet a király (John Malkovich) személyes sértésnek veszi, ez pedig a gróf karrierjének, címének és életének végét jelentheti.

1889. január 30-án a meyerlingi kastélyban öngyilkosságot követ el Rudolf főherceg, a Monarchia trónjának várományosa, Sissi és Ferenc József egyetlen fia. Vajon min ment keresztül az a fiatalember, aki 31 éves korában ilyen szörnyű módon vet véget életének?

A régi történet 21. századi, monumentális filmes feldolgozásában a maga teljességében bontakozik ki Rudolf különleges személyisége. Nem csak az a romantikus hős volt ő, akinek szerelmi kalandjait mind a mai napig emlegetik. Hanem egyike az első nagy politikai gondolkodóknak, akik az egységes, felvilágosult Európáról mertek álmodni. Rudolf kora azonban még nem áll készen az efféle eszmék befogadására és a fiatalember sorsa elkerülhetetlenül tragédiába torkollik...

A főherceget kitűnően alakító, fiatal Max von Thun körül olyan nagynevű színészek „asszisztálnak”, mint például Omar Sharif, Klaus Maria Brandauer vagy Cristian Clavier!

Fehér rózsa volt a szimbóluma annak az ellenállási szervezetnek, amelyben néhány müncheni egyetemista a Náci rezsim ellen harcolt. Az 1943-ban játszódó film a nemzetiszocializmus ellen küzdő testvérpár Sophie és Hans Scholl a Fehér Rózsa vezetőinek utolsó napjait mutatja be. Egyik akciójuk során az egyetem gondnokának feljelentésére a Gestapo foglyaivá válnak. Bebörtönzésük és a napokig tartó kihallgatás során Sophie-nak sikerül átvernie a vallató tisztet, Robert Mohr-t ám Hans megtörik a tortúra alatt, és mindent bevall. Sophie-nak be kell ismernie elveit, de ugyanakkor védenie is kell a csoport többi tagját. Február 22-én a Scholl testvéreket és első számú segítőjüket Cristoph Probst-ot hazaárulás terhével vád alá helyezik, és halálra ítélik. Az ítélet-végrehajtásra még aznap sor kerül. A fiatal Sophie Scholl vezette müncheni egyetemisták elszánt megmozdulása az igazságszeretetnek és a bátorságnak mindig követésre méltó példája marad.

Spartacust, a forrófejű rabszolgát egy gladiátoriskola
tulajdonosa, Lentulus vásárolja meg. A korrupt római szenátor, Marcus
Licinus Crassus szórakoztatására Lentulus gladiátorai élet-halál
küzdelmet készülnek vívni az arénában.

A véres játékok előestéjén - számos gladiátor számára az
utolsó estén - Lentulus néhány rabszolganőt küld gladiátoraihoz, hogy
boldogan töltsék a halálos küzdelem előtti éjszakát. Spartacus ekkor
ismerkedik meg a brit rabszolgalánnyal, Variniával, akibe azonnal beleszeret.
Később azonban megtudja, hogy a lányt Crassus szenátor vásárolta meg.
Spartacus fellázad és csatlakoznak hozzá gladiátor-társai is. A lázadás
híre futótűzként terjed és Spartacus hamarosan ezernyi harcra kész rabszolga
élén indít támadást a szenátor és hadserege ellen.

A négy Oscar-díjra jelölt klasszikus filmeposz eredeti
rendezőjét (Anthony Mann-t) a forgatás elején Stanley Kubrick váltotta le, akinek
ez a film lett élete legmonumentálisabb alkotása.

A filmet az idők során többször cenzúrázták, de néhány
évvel ezelőtt a korábban kivágott, illetve nem engedélyezett jelenetekkel kiegészítve
felújították a Spartacust. A most DVD-n megjelenő klasszikus, a teljes,
a rendező által eredetileg megálmodott, felújított és újonnan digitalizált változatban
kerül a nézők elé!

Spartacust, a forrófejű rabszolgát egy gladiátoriskola
tulajdonosa, Lentulus vásárolja meg. A korrupt római szenátor, Marcus
Licinus Crassus szórakoztatására Lentulus gladiátorai élet-halál
küzdelmet készülnek vívni az arénában.

A véres játékok előestéjén - számos gladiátor számára az
utolsó estén - Lentulus néhány rabszolganőt küld gladiátoraihoz, hogy
boldogan töltsék a halálos küzdelem előtti éjszakát. Spartacus ekkor
ismerkedik meg a brit rabszolgalánnyal, Variniával, akibe azonnal beleszeret.
Később azonban megtudja, hogy a lányt Crassus szenátor vásárolta meg.
Spartacus fellázad és csatlakoznak hozzá gladiátor-társai is. A lázadás
híre futótűzként terjed és Spartacus hamarosan ezernyi harcra kész rabszolga
élén indít támadást a szenátor és hadserege ellen.

A négy Oscar-díjra jelölt klasszikus filmeposz eredeti
rendezőjét (Anthony Mann-t) a forgatás elején Stanley Kubrick váltotta le, akinek
ez a film lett élete legmonumentálisabb alkotása.

A filmet az idők során többször cenzúrázták, de néhány
évvel ezelőtt a korábban kivágott, illetve nem engedélyezett jelenetekkel kiegészítve
felújították a Spartacust. A most DVD-n megjelenő klasszikus, a teljes,
a rendező által eredetileg megálmodott, felújított és újonnan digitalizált változatban
kerül a nézők elé!

I.e. 72-ben, mikor a Római Birodalom brutális ereje messze elért, minden leigázott
ország új rabszolgákat jelentett, kik római uraik akaratát teljesítették.

Spartacus, akit kisfiúként adtak el rabszolgának, miután apja meggyilkolását
végignézte, idővel a hatalmas római vezérek és politikusok elleni rabszolgalázadás
vezérévé növi ki magát. Spartacusnak a béke nevében indított, megrázó
kihívásának hatását a Római Birodalom több éven át érezte.

A klasszikus történet legújabb mini-sorozat feldolgozásában a címszerepet a
Vészhelyzet sorozat Kovac doktora, a jóképű Goran Visnjic
alakítja!

I.e. 72-ben, mikor a Római Birodalom brutális ereje messze elért, minden leigázott
ország új rabszolgákat jelentett, kik római uraik akaratát teljesítették.

Spartacus, akit kisfiúként adtak el rabszolgának, miután apja meggyilkolását
végignézte, idővel a hatalmas római vezérek és politikusok elleni rabszolgalázadás
vezérévé növi ki magát. Spartacusnak a béke nevében indított, megrázó
kihívásának hatását a Római Birodalom több éven át érezte.

A klasszikus történet legújabb mini-sorozat feldolgozásában a címszerepet a
Vészhelyzet sorozat Kovac doktora, a jóképű Goran Visnjic
alakítja!

A középkorban játszódó történet Suriyothai sziámi hercegnő életét mutatja be. A legendás hercegnő élete során számtalanszor bizonyítja be, hogy képes feláldozni saját boldogságát országa boldogulásának az érdekében.
Fiatal lányként, hogy országát megmentse a politikai felosztottságtól, igaz szerelmétől megválik, és érdekházasságot köt. Az évek folyamán hűségesen kitart férje mellett, védi és támogatja a hatalmi harcokban, és végül a csatamezőn is ott áll mellette…

A film érdekessége, hogy maga a thai herceg, Chatri Chalerm Yukol rendezte a filmet, és a film születésénél édesanyja, Sirikit thai királynő is ott bábáskodott. A több ezer statisztával (köztük 160 elefánttal) készült látványos szuperprodukció producere pedig nem más, mint a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola.

1797-ben járunk. William Wilberforce, a rabszolgaság eltörlésének brit élharcosa üdülni megy, hogy szívbetegségét kúrálja. Itt megismerkedik az elragadó Barbara Spoonerrel, akiben lelki társra és szerelmére talál, és akinek elkezdi mesélni élettörténetét. Wilberforce mellett áll a rabszolgahajó-kapitányból lett pap, egyben az "Amazing Grace" című híres himnusz szerzője, valamint egy rabszolgából lett író. Együtt sikeresen veszik fel a harcot az emberek közömbösségével szemben.

A francia történelem egyik legsötétebb korszakában, a százéves háború idején egy 18 éves, egyszerű parasztlány Isten hírnökének vallja magát, és állítása szerint küldetésül kapta, hogy a trónörököst tegye fölszentelt királlyá és tisztítsa meg az országot az angoloktól. Elszántan hisz abban, hogy az ő vezetésével legyőzhető a világ legerősebb hadserege, és felszabadítható hazája. Hogy Johanna az isteni hívásnak engedelmeskedhessen, kérlelhetetlenül szembe kellett szegülnie környezetével. Története a végtelen hit és a töretlen bátorság meséje. A megszállott francia lány legyőzi az angolokat, megkoronázza a trónörököst, s fellépésével összekovácsolja a francia nemzet egységét. Sorsa azonban elkerülhetetlen, a király, akit ő koronázott meg, politikai célja érdekében feláldozza és a kíméletlen inkvizíció kezére játssza. Hite adta az erejét, királyától kapta a parancsot, hazájától pedig a küldetését. Elhozta a szabadságot népének, míg azok, kik korábban követték, később elárulták őt.

Thornton Wilder világhírű regényének megfilmesítésében, öt, látszólag egymással semmilyen kapcsolatban nem álló utazó élete kapcsolódik össze egy tragédiában.

Útjuk Peruban, a Szent Lajos király-hídon keresztezi egymást a végzetes napon, 1714. augusztus 20-án. A híd hirtelen összeomlik és ők mindannyian a mély szurdokba zuhanva lelik halálukat.

Baleset volt? Vagy esetleg volt valamilyen közös kapocs, ami halálukat okozhatta? A filmben egy pap utazása során arra a megdöbbentő feltevésre jut, hogy esetleg a véres tragédia hátterében isteni akarat volt.

Az Oscar®-díjra jelölt Carey Mulligan és Helena Bonham Carter, illetve a háromszoros Oscar®-díjas Meryl Streep a főszereplői a lebilincselő filmnek, amelyet valós események ihlettek. A XX. század eleji Angliában a nők készek voltak mindent kockára tenni az egyenlőségért folytatott harcukban. Maud (Mulligan) a törvény által üldözött Emmeline Pankhurst (Streep) hatására csatlakozik az ország egyre terebélyesedő szüfrazsett-mozgalmához, megannyi nővel egyetemben, akik hajlandóak munkájukat, otthonukat, gyermekeiket, sőt életüket áldozni szavazati joguk elnyeréséért.

1962 októberében tizenhárom napon keresztül az egész világ a harmadik világháború
kitörésétől tarthatott. Milliók figyelték feszülten, hogy mi lesz a vége annak
az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló diplomáciai, politikai és katonai
konfliktusnak, amely könnyedén totális nukleáris háborúba torkollhatott volna.
A Szovjetunió nukleáris rakétákat telepített Kubába, felborítva ezzel a közte
és az Egyesült Államok között meglévő törékeny, és korántsem zavartalan egyensúlyt.
A probléma megoldására két lehetőség létezett: a tárgyalóasztal vagy a katonai
beavatkozás.

Roger Donaldson rendező ennek a 13 feszültségekkel teli napnak a történetét
vitte filmre, meglehetős történelmi hűséggel. Az eseményeket Kenny O'Donnel
személyén keresztül mutatja be, aki ebben az időben az amerikai elnök különleges
politikai tanácsadójaként dolgozott, és teljes rálátása, sőt befolyása volt
a modernkori történelem talán legveszélyesebb napjaira.

Trockij 1929-ben hagyta el a Szovjetuniót, majd miután bejárta a fél
világot, Mexikóban telepedett le.

Sztálin minden áron meg akart szabadulni tole, ezért semmilyen eszköztől
nem riadt vissza, hogy célját elérje. Profi bérgyilkost bíztak meg azzal, hogy
férkőzzön Trockij közelébe és ölje meg. A fanatikus bérgyilkos, Jackson
ördögi tervet eszelt ki, hogy végrehajthassa a feladatot...

A lengyel-ukrán határon szolgálatot teljesítő fiatal ezredes, Skrzetuski haza- felé tart a Krímből, amikor a sors a szétesett hintójában veszteglő Helena karjaiba vezeti. Szerelem első látásra. Helena azonban már foglalt, legalábbis papíron. Családja ugyanis egy Bohun nevű ukrán katonának ígérte. Skrzetuski felbukkanása viszont mindent megkavar. A felbőszült Bohun elveszti a fejét, felgyújtja a birtokot, és háborút hirdet a família, illetve vetélytársa ellen.

A valós eseményeken alapuló történet a polgárháború sújtotta Norvégiában játszódik. A norvég király halálos ágyán is küzd a hatalom megóvásáért, miközben titokban született törvénytelen fiát ellenlábasai holtan akarja látni, megbízza két leghűségesebb harcosát, hogy óvják meg a trónörökös életét. Skjervald és Torstein útra kel a csecsemővel és átszelve a zord norvég vidéket igyekeznek megvédeni a leendő király életét.