történelmi / dráma

16. században élt az a látnoki szellemű titokzatos személy, Nostradamus, akit egyaránt ért áldásként és átokként a jövendölés képessége. A rendkívüli férfi igyekezett hétköznapi ember maradni, ám a jóslás pillanatai, a jövő képei hihetetlen mértékű szenvedést okoztak neki, melyeket az elképesztő történelmi távolságok miatt gyakran képtelen volt felfogni: "Minden éjjel a legszörnyűbb dolgokat látom. Gyilkosságot, erőszakot, népirtást, katasztrófákat, iszonyatos háborúkat olyan fegyverekkel, amiket ma még el sem tudunk képzelni."

A lengyel főnemesség árulása miatt svéd csapatok szállják meg Lengyelországot. A küzdelemben az egész nemzet részt vesz. A látványos, eseményekkel teli kalandfilmet a belső nemesi viszályok, az idegenek elleni harc, valamint Andrzej Kmicic és Olenka szerelmének fordulatos eseményei teszik izgalmassá.

A Római Birodalom egyik legpompásabb városa éli megszokott életét: polgárjai mindennapjait szerelem, ármánykodás és politikai csatározás tölti ki, a katonák pedig teljesítik a császár parancsát: bármi áron megvédik az Örök Város dicsőségét. Azonban van valami, ami elől senki nem lenne képes megvédeni egyetlen birodalmat sem – a természet hatalmas ereje. A várost előbb óriási földrengés rázza meg, majd néhány évre rá szokatlan jelenségek ütik fel fejüket a tenger vizében éppúgy, mint a város fölé magasodó Vezúv lejtőin. Többen meg vannak győződve róla, hogy átok ült a városra, míg a Krisztus utáni u. 79. év augusztus havának 24. napján olyasmi történik, amit élő ember addig nem látott: a hegy roppant hamufelhő és óriási robbanás kíséretében tüzes lávát okád magából, ami kisvártatva az egész környéket vastagon beteríti. Az égből aláhulló kőzápor elől nincs menekvés: a fényűző paloták és a szövevényesen alakuló emberi sorsok egy csapásra a múlt ködébe vesznek.

Róma lángokban áll, Néró hegedül, a kereszténység egyre terjed – a közönség tódult a moziba, hogy lássa e hosszú évekig készült monumentális filmalkotást, mely nyolc Oscar-jelölést mondhatott a magáénak (többek között a legjobb filmét).

A 110 szereplőt megszólaltató és harmincezer ember részvételével készült mű olyan látványelemekkel büszkélkedhet, mint a menetelő légiók eredeti helyszíneken felvett, szédítő képsorai, a fényűző paloták képei és a sokkoló jelenetek, melyekben oroszlánok elé vetett keresztények halnak mártírhalált a Colosseum éljenző tömegei előtt.

Marcus Vinicius légióparancsnok (Robert Taylor) szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt (Deborah Kerr), amivel átlépi a szigorú határvonalat a Birodalom és a keresztények között. Sorsuk Néró (Peter Ustinov) kezében van: Róma fényűző, de elátkozott birodalmának tébolyult, gyilkos császára mindenek felett uralkodik.

Samuel Becke (Sean Penn) igazi amerikai, jó amerikai volt. Hitt az Amerikai Álomban és minden erejével próbálta megvalósítani, de bárhogy igyekezett, valahogy nem sikerült neki. Sőt. Miközben egyre jobban hajtotta a mások sikerei utáni vágy, azzal kellett szembesülnie, hogy az élete összeomlik. Házassága tönkrement, a munkáját is elvesztette. Becke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánta el magát: merényletet próbált elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen…

Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát.

Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi. Ám a túlontúl merész művet a király (John Malkovich) személyes sértésnek veszi, ez pedig a gróf karrierjének, címének és életének végét jelentheti.

1889. január 30-án a meyerlingi kastélyban öngyilkosságot követ el Rudolf főherceg, a Monarchia trónjának várományosa, Sissi és Ferenc József egyetlen fia. Vajon min ment keresztül az a fiatalember, aki 31 éves korában ilyen szörnyű módon vet véget életének?

A régi történet 21. századi, monumentális filmes feldolgozásában a maga teljességében bontakozik ki Rudolf különleges személyisége. Nem csak az a romantikus hős volt ő, akinek szerelmi kalandjait mind a mai napig emlegetik. Hanem egyike az első nagy politikai gondolkodóknak, akik az egységes, felvilágosult Európáról mertek álmodni. Rudolf kora azonban még nem áll készen az efféle eszmék befogadására és a fiatalember sorsa elkerülhetetlenül tragédiába torkollik...

A főherceget kitűnően alakító, fiatal Max von Thun körül olyan nagynevű színészek „asszisztálnak”, mint például Omar Sharif, Klaus Maria Brandauer vagy Cristian Clavier!

Időszámításunk szerint 140-ben, Britanniában vagyunk. Húsz éve már annak, hogy a Kilencedik Légiónak titokzatos módon nyoma veszett Skócia hegyei között. Marcus Aquila, egy ifjú centurio megérkezik Rómából, hogy megfejtse a rejtélyt, és hogy helyreállítsa édesapja hírnevét, aki a légió parancsnoka volt. Segítségére van ebben egy brit rabszolga, Esca, akivel együtt vágnak neki a roppant nehéz útnak, amely során átkelnek Hadrianus falán, és bejárják Skócia még felfedezetlen felföldjeit. Az út végén pedig az elveszett légió aranyból készült jelképe, a Kilencedik Sas vár rá.

Fehér rózsa volt a szimbóluma annak az ellenállási szervezetnek, amelyben néhány müncheni egyetemista a Náci rezsim ellen harcolt. Az 1943-ban játszódó film a nemzetiszocializmus ellen küzdő testvérpár Sophie és Hans Scholl a Fehér Rózsa vezetőinek utolsó napjait mutatja be. Egyik akciójuk során az egyetem gondnokának feljelentésére a Gestapo foglyaivá válnak. Bebörtönzésük és a napokig tartó kihallgatás során Sophie-nak sikerül átvernie a vallató tisztet, Robert Mohr-t ám Hans megtörik a tortúra alatt, és mindent bevall. Sophie-nak be kell ismernie elveit, de ugyanakkor védenie is kell a csoport többi tagját. Február 22-én a Scholl testvéreket és első számú segítőjüket Cristoph Probst-ot hazaárulás terhével vád alá helyezik, és halálra ítélik. Az ítélet-végrehajtásra még aznap sor kerül. A fiatal Sophie Scholl vezette müncheni egyetemisták elszánt megmozdulása az igazságszeretetnek és a bátorságnak mindig követésre méltó példája marad.

Spartacust, a forrófejű rabszolgát egy gladiátoriskola
tulajdonosa, Lentulus vásárolja meg. A korrupt római szenátor, Marcus
Licinus Crassus szórakoztatására Lentulus gladiátorai élet-halál
küzdelmet készülnek vívni az arénában.

A véres játékok előestéjén - számos gladiátor számára az
utolsó estén - Lentulus néhány rabszolganőt küld gladiátoraihoz, hogy
boldogan töltsék a halálos küzdelem előtti éjszakát. Spartacus ekkor
ismerkedik meg a brit rabszolgalánnyal, Variniával, akibe azonnal beleszeret.
Később azonban megtudja, hogy a lányt Crassus szenátor vásárolta meg.
Spartacus fellázad és csatlakoznak hozzá gladiátor-társai is. A lázadás
híre futótűzként terjed és Spartacus hamarosan ezernyi harcra kész rabszolga
élén indít támadást a szenátor és hadserege ellen.

A négy Oscar-díjra jelölt klasszikus filmeposz eredeti
rendezőjét (Anthony Mann-t) a forgatás elején Stanley Kubrick váltotta le, akinek
ez a film lett élete legmonumentálisabb alkotása.

A filmet az idők során többször cenzúrázták, de néhány
évvel ezelőtt a korábban kivágott, illetve nem engedélyezett jelenetekkel kiegészítve
felújították a Spartacust. A most DVD-n megjelenő klasszikus, a teljes,
a rendező által eredetileg megálmodott, felújított és újonnan digitalizált változatban
kerül a nézők elé!

Spartacust, a forrófejű rabszolgát egy gladiátoriskola
tulajdonosa, Lentulus vásárolja meg. A korrupt római szenátor, Marcus
Licinus Crassus szórakoztatására Lentulus gladiátorai élet-halál
küzdelmet készülnek vívni az arénában.

A véres játékok előestéjén - számos gladiátor számára az
utolsó estén - Lentulus néhány rabszolganőt küld gladiátoraihoz, hogy
boldogan töltsék a halálos küzdelem előtti éjszakát. Spartacus ekkor
ismerkedik meg a brit rabszolgalánnyal, Variniával, akibe azonnal beleszeret.
Később azonban megtudja, hogy a lányt Crassus szenátor vásárolta meg.
Spartacus fellázad és csatlakoznak hozzá gladiátor-társai is. A lázadás
híre futótűzként terjed és Spartacus hamarosan ezernyi harcra kész rabszolga
élén indít támadást a szenátor és hadserege ellen.

A négy Oscar-díjra jelölt klasszikus filmeposz eredeti
rendezőjét (Anthony Mann-t) a forgatás elején Stanley Kubrick váltotta le, akinek
ez a film lett élete legmonumentálisabb alkotása.

A filmet az idők során többször cenzúrázták, de néhány
évvel ezelőtt a korábban kivágott, illetve nem engedélyezett jelenetekkel kiegészítve
felújították a Spartacust. A most DVD-n megjelenő klasszikus, a teljes,
a rendező által eredetileg megálmodott, felújított és újonnan digitalizált változatban
kerül a nézők elé!

I.e. 72-ben, mikor a Római Birodalom brutális ereje messze elért, minden leigázott
ország új rabszolgákat jelentett, kik római uraik akaratát teljesítették.

Spartacus, akit kisfiúként adtak el rabszolgának, miután apja meggyilkolását
végignézte, idővel a hatalmas római vezérek és politikusok elleni rabszolgalázadás
vezérévé növi ki magát. Spartacusnak a béke nevében indított, megrázó
kihívásának hatását a Római Birodalom több éven át érezte.

A klasszikus történet legújabb mini-sorozat feldolgozásában a címszerepet a
Vészhelyzet sorozat Kovac doktora, a jóképű Goran Visnjic
alakítja!

I.e. 72-ben, mikor a Római Birodalom brutális ereje messze elért, minden leigázott
ország új rabszolgákat jelentett, kik római uraik akaratát teljesítették.

Spartacus, akit kisfiúként adtak el rabszolgának, miután apja meggyilkolását
végignézte, idővel a hatalmas római vezérek és politikusok elleni rabszolgalázadás
vezérévé növi ki magát. Spartacusnak a béke nevében indított, megrázó
kihívásának hatását a Római Birodalom több éven át érezte.

A klasszikus történet legújabb mini-sorozat feldolgozásában a címszerepet a
Vészhelyzet sorozat Kovac doktora, a jóképű Goran Visnjic
alakítja!

A középkorban játszódó történet Suriyothai sziámi hercegnő életét mutatja be. A legendás hercegnő élete során számtalanszor bizonyítja be, hogy képes feláldozni saját boldogságát országa boldogulásának az érdekében.
Fiatal lányként, hogy országát megmentse a politikai felosztottságtól, igaz szerelmétől megválik, és érdekházasságot köt. Az évek folyamán hűségesen kitart férje mellett, védi és támogatja a hatalmi harcokban, és végül a csatamezőn is ott áll mellette…

A film érdekessége, hogy maga a thai herceg, Chatri Chalerm Yukol rendezte a filmet, és a film születésénél édesanyja, Sirikit thai királynő is ott bábáskodott. A több ezer statisztával (köztük 160 elefánttal) készült látványos szuperprodukció producere pedig nem más, mint a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola.

1797-ben járunk. William Wilberforce, a rabszolgaság eltörlésének brit élharcosa üdülni megy, hogy szívbetegségét kúrálja. Itt megismerkedik az elragadó Barbara Spoonerrel, akiben lelki társra és szerelmére talál, és akinek elkezdi mesélni élettörténetét. Wilberforce mellett áll a rabszolgahajó-kapitányból lett pap, egyben az "Amazing Grace" című híres himnusz szerzője, valamint egy rabszolgából lett író. Együtt sikeresen veszik fel a harcot az emberek közömbösségével szemben.

Thornton Wilder világhírű regényének megfilmesítésében, öt, látszólag egymással semmilyen kapcsolatban nem álló utazó élete kapcsolódik össze egy tragédiában.

Útjuk Peruban, a Szent Lajos király-hídon keresztezi egymást a végzetes napon, 1714. augusztus 20-án. A híd hirtelen összeomlik és ők mindannyian a mély szurdokba zuhanva lelik halálukat.

Baleset volt? Vagy esetleg volt valamilyen közös kapocs, ami halálukat okozhatta? A filmben egy pap utazása során arra a megdöbbentő feltevésre jut, hogy esetleg a véres tragédia hátterében isteni akarat volt.

Charlotte és Caroline egy arisztokrata családból származó testvérpár. Mindketten szerelembe esnek a kétes hírnevű íróval, Friedrich Schillerrel. Bár a körülöttük lévők elítélik a különös kapcsolatot, a nővérek nem törődnek velük. A történet az ő szerelmi háromszögüket követi nyomon.

Trockij 1929-ben hagyta el a Szovjetuniót, majd miután bejárta a fél
világot, Mexikóban telepedett le.

Sztálin minden áron meg akart szabadulni tole, ezért semmilyen eszköztől
nem riadt vissza, hogy célját elérje. Profi bérgyilkost bíztak meg azzal, hogy
férkőzzön Trockij közelébe és ölje meg. A fanatikus bérgyilkos, Jackson
ördögi tervet eszelt ki, hogy végrehajthassa a feladatot...