történelmi / dráma

A középkorban játszódó történet Suriyothai sziámi hercegnő életét mutatja be. A legendás hercegnő élete során számtalanszor bizonyítja be, hogy képes feláldozni saját boldogságát országa boldogulásának az érdekében.
Fiatal lányként, hogy országát megmentse a politikai felosztottságtól, igaz szerelmétől megválik, és érdekházasságot köt. Az évek folyamán hűségesen kitart férje mellett, védi és támogatja a hatalmi harcokban, és végül a csatamezőn is ott áll mellette…

A film érdekessége, hogy maga a thai herceg, Chatri Chalerm Yukol rendezte a filmet, és a film születésénél édesanyja, Sirikit thai királynő is ott bábáskodott. A több ezer statisztával (köztük 160 elefánttal) készült látványos szuperprodukció producere pedig nem más, mint a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola.

1797-ben járunk. William Wilberforce, a rabszolgaság eltörlésének brit élharcosa üdülni megy, hogy szívbetegségét kúrálja. Itt megismerkedik az elragadó Barbara Spoonerrel, akiben lelki társra és szerelmére talál, és akinek elkezdi mesélni élettörténetét. Wilberforce mellett áll a rabszolgahajó-kapitányból lett pap, egyben az "Amazing Grace" című híres himnusz szerzője, valamint egy rabszolgából lett író. Együtt sikeresen veszik fel a harcot az emberek közömbösségével szemben.

A francia történelem egyik legsötétebb korszakában, a százéves háború idején egy 18 éves, egyszerű parasztlány Isten hírnökének vallja magát, és állítása szerint küldetésül kapta, hogy a trónörököst tegye fölszentelt királlyá és tisztítsa meg az országot az angoloktól. Elszántan hisz abban, hogy az ő vezetésével legyőzhető a világ legerősebb hadserege, és felszabadítható hazája. Hogy Johanna az isteni hívásnak engedelmeskedhessen, kérlelhetetlenül szembe kellett szegülnie környezetével. Története a végtelen hit és a töretlen bátorság meséje. A megszállott francia lány legyőzi az angolokat, megkoronázza a trónörököst, s fellépésével összekovácsolja a francia nemzet egységét. Sorsa azonban elkerülhetetlen, a király, akit ő koronázott meg, politikai célja érdekében feláldozza és a kíméletlen inkvizíció kezére játssza. Hite adta az erejét, királyától kapta a parancsot, hazájától pedig a küldetését. Elhozta a szabadságot népének, míg azok, kik korábban követték, később elárulták őt.

Thornton Wilder világhírű regényének megfilmesítésében, öt, látszólag egymással semmilyen kapcsolatban nem álló utazó élete kapcsolódik össze egy tragédiában.

Útjuk Peruban, a Szent Lajos király-hídon keresztezi egymást a végzetes napon, 1714. augusztus 20-án. A híd hirtelen összeomlik és ők mindannyian a mély szurdokba zuhanva lelik halálukat.

Baleset volt? Vagy esetleg volt valamilyen közös kapocs, ami halálukat okozhatta? A filmben egy pap utazása során arra a megdöbbentő feltevésre jut, hogy esetleg a véres tragédia hátterében isteni akarat volt.

Az Oscar®-díjra jelölt Carey Mulligan és Helena Bonham Carter, illetve a háromszoros Oscar®-díjas Meryl Streep a főszereplői a lebilincselő filmnek, amelyet valós események ihlettek. A XX. század eleji Angliában a nők készek voltak mindent kockára tenni az egyenlőségért folytatott harcukban. Maud (Mulligan) a törvény által üldözött Emmeline Pankhurst (Streep) hatására csatlakozik az ország egyre terebélyesedő szüfrazsett-mozgalmához, megannyi nővel egyetemben, akik hajlandóak munkájukat, otthonukat, gyermekeiket, sőt életüket áldozni szavazati joguk elnyeréséért.

1962 októberében tizenhárom napon keresztül az egész világ a harmadik világháború
kitörésétől tarthatott. Milliók figyelték feszülten, hogy mi lesz a vége annak
az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló diplomáciai, politikai és katonai
konfliktusnak, amely könnyedén totális nukleáris háborúba torkollhatott volna.
A Szovjetunió nukleáris rakétákat telepített Kubába, felborítva ezzel a közte
és az Egyesült Államok között meglévő törékeny, és korántsem zavartalan egyensúlyt.
A probléma megoldására két lehetőség létezett: a tárgyalóasztal vagy a katonai
beavatkozás.

Roger Donaldson rendező ennek a 13 feszültségekkel teli napnak a történetét
vitte filmre, meglehetős történelmi hűséggel. Az eseményeket Kenny O'Donnel
személyén keresztül mutatja be, aki ebben az időben az amerikai elnök különleges
politikai tanácsadójaként dolgozott, és teljes rálátása, sőt befolyása volt
a modernkori történelem talán legveszélyesebb napjaira.

Trockij 1929-ben hagyta el a Szovjetuniót, majd miután bejárta a fél
világot, Mexikóban telepedett le.

Sztálin minden áron meg akart szabadulni tole, ezért semmilyen eszköztől
nem riadt vissza, hogy célját elérje. Profi bérgyilkost bíztak meg azzal, hogy
férkőzzön Trockij közelébe és ölje meg. A fanatikus bérgyilkos, Jackson
ördögi tervet eszelt ki, hogy végrehajthassa a feladatot...

Néró? Sztálin? Pol Pot? A történelem legveszélyesebb, legveszettebb diktátora talán Idi Amin volt. Véletlenek sorozatának köszönhetően egy humanitárius segélyakcióban részt vevő skót orvos a retteget népvezér közelébe kerül, megmenti az életét, és a szeszélyes Amin még aznap személyes orvosának és legfőbb bizalmasának választja a férfit.

Dr. Garrigan kezdetben élvezi a váratlan helyzetet, de hamarosan rájön, micsoda barbár közvetlen közelében él - és azzal is szembe kell néznie, hogy már neki magának is egyre nagyobb része van az elkövetett bűnökben. Mit tehetne? Megpróbálja menteni a menthetőt: megóvni a haláltól, akit lehet, és élve hazajutni az afrikai pokolból.

A film sok díjat nyert - Forest Whitaker a Legjobb férfi főszereplőnek járó Golden Globe és Oscar-díját is a magáénak tudhatja.

Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül.

A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat. A „Véres vasárnap”-on tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, és rengetegen megsebesülnek. Ez a nap drámai fordulópontot jelentett a modernkori ír történelemben – fiatalok tömegei csatlakoztak az IRÁ-hoz, elíndítva ezzel egy több évtizedes erőszakhullámot.

VIII. Henrik összesen hat feleséget „fogyasztott el”. Kettőtől elvált, egy meghalt, kettőt lefejeztetett és csak egy úszta meg, hogy egy fejjel kisebb legyen. Intrikák és hálószobatitkok Anglia leghíresebb uralkodójának életéből.

A magyar származású, később világhírűvé vált filmes, Korda Sándor, akit az angol filmgyártás megújítójaként tartanak számon, ezzel a filmmel aratta első nagy sikerét. A mérföldkőnek számító alkotás még mai szemmel is rendkívül szórakoztató, az Oscar-díjjal kitüntetett Charles Laughton alakítása pedig utolérhetetlen!

John Woo (Ál/Arc, Rés a pajzson) elkészítette a kínai történelem legizgalmasabb időszakáról szóló monumentális háborús eposzát, amelyben a fortélyos hadvezérek, a látványos csatajelenetek mellett az érzelmek is szerephez jutnak. Minden idők legnagyobb költségvetésű kínai filmje ez, ami hazájában minden bevételi rekordot megdöntött.
Időszámításunk szerinti 208-at írunk. Észak-Kína több éves polgárháború után halálos csendbe borul. A felkelő hadurakkal egyenként végzett a főminiszter, Cao Cao kardja. Még maga a Han császár is leborul hatalma előtt. Ám dél felől mégis új kihívás érkezik. Két vezér összefog Cao Cao zsarnoki uralma ellen: az idősödő Liu Bei és a tapasztalatlan Sun Quan…

Az Oszoma bin Laden utáni hajtóvadászat két amerikai elnök és az egész világ figyelmét lekötötte több mint egy évtizeden át. Végül azonban egy zseniális CIA-ügynökökből álló maroknyi csoportnak sikerült a világ legveszélyesebb terrorista vezérét előkerítenie. Küldetésüket természetesen teljes titokban kellett véghezvinniük. Az Oscar®-díjas alkotópáros, Kathryn Bigelow és Mark Boal lenyűgöző filmjéből a hírszerzési műveletek legfontosabb mozzanataiba és a CIA-akció bennfentes részleteibe nyerhetünk bepillantást.