történelmi / dráma

Jeanne Poisson egy fiatal, polgári családból származó lány. Édesanyjának köszönhetően sikerül egy nemesi családba beházasodnia és Madame DEtoilles lesz belőle. Fejébe veszi, hogy meghódíjta a fiatal és vonzó XV.Lajos királyt.

A lány őrülten beleszeret a királyba és a szerelmi történetük 20 évig tart. A szeretője iránti lángoló szenvedély rabul ejti a lányt, és a király parancsára ez a polgárlány bekerül a belterjes királyi udvarba és Lajos "Marquise de Pompadour"-ja lesz. Azonban a sors kegyetlenül utoléri a szerelmeseket, amikor a király imádott fiatalabb lánya, Henriette nagyon beteg lesz. A halálos ágyánál a lány megígérteti a királlyal, hogy elhagyja ezt a nemkívánatos nőt. Egy órán belül Jeanne-t kidobják Versailles-ből, de a távolság csak tovább erősíti a szeretők egymás iránti szenvedélyét.

A király kérésére Jeanne visszatér a palotába, de már nem mint a szeretője, hanem mint hűséges "szövetségese". Levetkőzve a király kegynőjének szerepét, "la Pompadour" teljes szívvel beleveti magát a királyság politikai életébe.

Madame de Pompadour a filozófia iránt érzett rajongásától vezérelve a művészetek patrónusává és az Enciklopédisták (a kor nagy gondolkodói, tudósok és az írók) barátjává válik. Hamarosan Franciaország legbefolyásosabb nője lesz, és habár a királyi udvar üldözi, az egyház kitagadja, az emberek ócsárolják és a leghűségesebb barátai is elárulják, kifinomult intelligenciájával és avant-gard stílusával mégis mindekinek imponál. Madame de Pompadourból, a király odadaó szeretőjéből és kegynőjéből, valamint a felvilágosodás nagy gondolkodóinak barátjából és támogatójából minden szembenállás ellenére a világ egyik legbefolyásosabb nemzetének "uralkodója" lesz: mint „Franciaország first lady”-je, követte tragikus sorsát és megelőzve korát sikeres lett.

Jeanne Poisson egy fiatal, polgári családból származó lány. Édesanyjának köszönhetően sikerül egy nemesi családba beházasodnia és Madame DEtoilles lesz belőle. Fejébe veszi, hogy meghódíjta a fiatal és vonzó XV.Lajos királyt.

A lány őrülten beleszeret a királyba és a szerelmi történetük 20 évig tart. A szeretője iránti lángoló szenvedély rabul ejti a lányt, és a király parancsára ez a polgárlány bekerül a belterjes királyi udvarba és Lajos "Marquise de Pompadour"-ja lesz. Azonban a sors kegyetlenül utoléri a szerelmeseket, amikor a király imádott fiatalabb lánya, Henriette nagyon beteg lesz. A halálos ágyánál a lány megígérteti a királlyal, hogy elhagyja ezt a nemkívánatos nőt. Egy órán belül Jeanne-t kidobják Versailles-ből, de a távolság csak tovább erősíti a szeretők egymás iránti szenvedélyét.

A király kérésére Jeanne visszatér a palotába, de már nem mint a szeretője, hanem mint hűséges "szövetségese". Levetkőzve a király kegynőjének szerepét, "la Pompadour" teljes szívvel beleveti magát a királyság politikai életébe.

Madame de Pompadour a filozófia iránt érzett rajongásától vezérelve a művészetek patrónusává és az Enciklopédisták (a kor nagy gondolkodói, tudósok és az írók) barátjává válik. Hamarosan Franciaország legbefolyásosabb nője lesz, és habár a királyi udvar üldözi, az egyház kitagadja, az emberek ócsárolják és a leghűségesebb barátai is elárulják, kifinomult intelligenciájával és avant-gard stílusával mégis mindekinek imponál. Madame de Pompadourból, a király odadaó szeretőjéből és kegynőjéből, valamint a felvilágosodás nagy gondolkodóinak barátjából és támogatójából minden szembenállás ellenére a világ egyik legbefolyásosabb nemzetének "uralkodója" lesz: mint „Franciaország first lady”-je, követte tragikus sorsát és megelőzve korát sikeres lett.

Jeanne Poisson egy fiatal, polgári családból származó lány. Édesanyjának köszönhetően sikerül egy nemesi családba beházasodnia és Madame DEtoilles lesz belőle. Fejébe veszi, hogy meghódíjta a fiatal és vonzó XV.Lajos királyt.

A lány őrülten beleszeret a királyba és a szerelmi történetük 20 évig tart. A szeretője iránti lángoló szenvedély rabul ejti a lányt, és a király parancsára ez a polgárlány bekerül a belterjes királyi udvarba és Lajos "Marquise de Pompadour"-ja lesz. Azonban a sors kegyetlenül utoléri a szerelmeseket, amikor a király imádott fiatalabb lánya, Henriette nagyon beteg lesz. A halálos ágyánál a lány megígérteti a királlyal, hogy elhagyja ezt a nemkívánatos nőt. Egy órán belül Jeanne-t kidobják Versailles-ből, de a távolság csak tovább erősíti a szeretők egymás iránti szenvedélyét.

A király kérésére Jeanne visszatér a palotába, de már nem mint a szeretője, hanem mint hűséges "szövetségese". Levetkőzve a király kegynőjének szerepét, "la Pompadour" teljes szívvel beleveti magát a királyság politikai életébe.

Madame de Pompadour a filozófia iránt érzett rajongásától vezérelve a művészetek patrónusává és az Enciklopédisták (a kor nagy gondolkodói, tudósok és az írók) barátjává válik. Hamarosan Franciaország legbefolyásosabb nője lesz, és habár a királyi udvar üldözi, az egyház kitagadja, az emberek ócsárolják és a leghűségesebb barátai is elárulják, kifinomult intelligenciájával és avant-gard stílusával mégis mindekinek imponál. Madame de Pompadourból, a király odadaó szeretőjéből és kegynőjéből, valamint a felvilágosodás nagy gondolkodóinak barátjából és támogatójából minden szembenállás ellenére a világ egyik legbefolyásosabb nemzetének "uralkodója" lesz: mint „Franciaország first lady”-je, követte tragikus sorsát és megelőzve korát sikeres lett.

Fényűzés, cselszövés és érzékiség - A másik Boleyn lány lenyűgöző meséje az európai történelem egyik legmeghatározóbb pillanatát eleveníti fel.

Két gyönyörű nővér, Anne (Natalie Portman) és Mary Boleyn (Scarlett Johansson) családjuk vak becsvágyától hajtva a fiatal és jóképű VIII. Henrik király szerelméért verseng. Ugyan a szenvedélyes uralkodó mindkettőjüket elcsábítja, csak egyikükből válhat királyné, hogy aztán rövid és viharos uralkodás után sorsa a vérpadon teljesedjen be.

Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönözték. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Ír Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.

Nemcsak katonaként, hanem politikusként is eredményes volt: az angol kormánnyal folytatott londoni tárgyalásai után olyan szerződést sikerült kiharcolnia, mely kimondta az Ír Szabadállam megalapítását. A megállapodást elfogadta az ír parlament, de a döntés mégis megosztotta az országot. Újra kitört a háborúskodás, ezúttal a szerződés hívei és ellenzői között, Collins pedig sokak szemében a legnagyobb hazafiból gyűlölt ellenséggé vált...

A páratlanul izgalmas, látványos és nagyszabású film az 1996-os Velencei Filmfesztiválon a legjobb filmnek járó Arany Oroszlán díjat nyerte el, Liam Neeson pedig a legjobb színésznek járó díjat kapta a filmben nyújtott alakításáért!

Gabriel jezsuita atya missziós állomást rendez be az őserdőben. Munkájában az egykori rabszolgavadász, Rodrigo Mendoza támogatja, aki egy tragikus élmény hatására szakít korábbi életével, sőt később a rendbe is belép, bár mindvégig szemben áll a rend vezetésével. A bennszülöttek, akiknek a készülő létesítmény a hasznukra válik, teljesen elfogadják a jezsuitákat. Később azonban ellentétek keletkeznek: a spanyolok és a portugálok a gyarmati uralomért küzdenek egymással, a katolikus egyház pedig fél a jezsuita befolyás túlzott megerősödésétől. A virágzó telepet egy véres mészárlás során a földdel teszik egyenlővé.

1972. szeptember. A Müncheni Olimpiai Játékok alatt egy palesztin terrorista-csoport tagjai túszul ejtenek és meggyilkolnak tizenegy izraeli sportolót.

Az izraeli miniszterelnök a véres merényletet követően jóváhagyja egy titkos bosszú-akció tervét. Öt ügynök kapja a feladatot, hogy kutassanak fel mindenkit, aki részt vett a sportolók elleni támadásban, vagy a háttérből irányította azt, és végezzenek velük.

A megtorló különítmény tagjai magukra vannak utalva: a CIA és a KGB is a nyomukban van, és ahogy nő áldozataik száma, úgy szaporodnak a kérdések és a kételyek is bennük...

A megtörtént események alapján készült Spielberg-film nagy részét Magyarországon forgatták!

A Mexikói-öböl partvidékén összetalálkozik két hatalmas király. Egyikük Balam, a maják nagyhatalmú vezetője, aki népével a tengert átszelve menekült e földre. Másikuk Fekete Sas, az indiánok főnöke, akinek törzse ősidők óta él e vidéken és úgy ismeri azt, mint a tenyerét. Mindketten bátor harcosok és remek vezetők, kultúráik mégis oly különbözőek, hogy hamarosan kiderül: a két nép nem élhet békében egymás mellett. Konfliktusuk különösen azért válik kiélezetté, mert mindkét férfi beleszeret a szépséges maja hercegnőbe, Ixchelbe. Ám amikor barbár sereg tör népeikre, a két rendkívüli uralkodó képes félretenni az ellentétet és vállvetve harcolnak a civilizáció ellenségei ellen.

Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal „ellenforradalmárok” körmére nézzen.
A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.

A 17. század derekán két portugál szerzetes érkezik a távoli és titokzatos Japánba, hogy Isten igéjét terjesszék a helyi lakosság között és megtalálják mentorukat, Cristóvao Ferreirát (Liam Neeson), akiről az a hír járja, hogy kínzás hatására megtagadta hitét.
Az ifjú jezsuita, Sebastiao Rodrigues (Andrew Garfield) és társa, Francisco Garrpe (Adam Driver) a szamurájok kegyetlen és egzotikus világával találja szemben magát, ahol egészen más szabályok érvényesek, mint a keresztény Európában. Rodriguest megrendítik a látottak, háborgó lelke válaszokat követel Istentől. Miközben megpróbálja kideríteni, mi történt Ferreirával, olyan megpróbáltatásokban lesz része, amely nem csak sziklaszilárdnak vélt hitét, de az életét is veszélybe sodorja.

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek
otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton
rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az
Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen,
aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma
azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók
ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár,
hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill
egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek
amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr),
aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez
korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic)
mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi
távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A
film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie
angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler
listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent
(Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert,
- mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra
jelölték 2003-ban.

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr), aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic) mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent (Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert, - mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra jelölték 2003-ban.

A lengyel főnemesség árulása miatt svéd csapatok szállják meg Lengyelországot. A küzdelemben az egész nemzet részt vesz. A látványos, eseményekkel teli kalandfilmet a belső nemesi viszályok, az idegenek elleni harc, valamint Andrzej Kmicic és Olenka szerelmének fordulatos eseményei teszik izgalmassá.

A Római Birodalom egyik legpompásabb városa éli megszokott életét: polgárjai mindennapjait szerelem, ármánykodás és politikai csatározás tölti ki, a katonák pedig teljesítik a császár parancsát: bármi áron megvédik az Örök Város dicsőségét. Azonban van valami, ami elől senki nem lenne képes megvédeni egyetlen birodalmat sem – a természet hatalmas ereje. A várost előbb óriási földrengés rázza meg, majd néhány évre rá szokatlan jelenségek ütik fel fejüket a tenger vizében éppúgy, mint a város fölé magasodó Vezúv lejtőin. Többen meg vannak győződve róla, hogy átok ült a városra, míg a Krisztus utáni u. 79. év augusztus havának 24. napján olyasmi történik, amit élő ember addig nem látott: a hegy roppant hamufelhő és óriási robbanás kíséretében tüzes lávát okád magából, ami kisvártatva az egész környéket vastagon beteríti. Az égből aláhulló kőzápor elől nincs menekvés: a fényűző paloták és a szövevényesen alakuló emberi sorsok egy csapásra a múlt ködébe vesznek.

Róma lángokban áll, Néró hegedül, a kereszténység egyre terjed – a közönség tódult a moziba, hogy lássa e hosszú évekig készült monumentális filmalkotást, mely nyolc Oscar-jelölést mondhatott a magáénak (többek között a legjobb filmét).

A 110 szereplőt megszólaltató és harmincezer ember részvételével készült mű olyan látványelemekkel büszkélkedhet, mint a menetelő légiók eredeti helyszíneken felvett, szédítő képsorai, a fényűző paloták képei és a sokkoló jelenetek, melyekben oroszlánok elé vetett keresztények halnak mártírhalált a Colosseum éljenző tömegei előtt.

Marcus Vinicius légióparancsnok (Robert Taylor) szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt (Deborah Kerr), amivel átlépi a szigorú határvonalat a Birodalom és a keresztények között. Sorsuk Néró (Peter Ustinov) kezében van: Róma fényűző, de elátkozott birodalmának tébolyult, gyilkos császára mindenek felett uralkodik.

Sienkiewicz világhírű regényéből készült gigantikus filmeposz középpontjában az őskeresztények küzdelmei állnak. A Néró császár uralkodásának végnapjaiban játszódó történet egyszerre megrázóan szép szerelmi elbeszélés és lenyűgöző látványvilágú történelmi tabló, hiteles korrajz, amelyben a néző előtt megelevenedik az antik Róma egy igen sötét időszakának minden részlete.

A dupla lemezes DVD tartalmazza a 161 perces szinkronizált játékfilmet, valamint a 274 perces teljes mini-sorozatot, eredeti nyelven, magyar felirattal.

Az E.L. Doctorow világhírű regényéből készült film visszarepít minket az 1910-es évek botrányoktól, utcai harcoktól és a ragtime-tól hangos Amerikájába. Sikerek és tragédiák váltják egymást a több szálon futó történetben a feltörekvő énekesnőről, kinek férje díszes közönség előtt végez szeretőjével, a polgári családról, melynek ifjabb tagja terroristák közé áll, és a sikeres fekete jazz-zongoristáról, ki megaláztatása után a maga módján áll harcba az igazságért.

Milos Forman filmje korhű díszleteivel, jelmezeivel és az Oscar®-díjas Randy Newman magával ragadó zenéjével csodálatosan idézi fel a századeleji New York világát.

Szergej M. Eisenstein a második világháború befejezése után a szovjet mozi talán legmonumentálisabb filmjét készítette el. Az oroszok legendás uralkodója, IV. Iván cár életét bemutató film lenyűgözően nagyszabású, amelyben megjelenik a rendező bravúros montázstechnikája, és olyan képekben gyönyörködhetünk, mintha minden filmkocka egy-egy képzőművészeti alkotás lenne.

„Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen megfigyelés elveitől. Eisenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből. Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja – mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik.”
(Andrej Tarkovszkij).