történelmi / dráma

Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönözték. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Ír Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.

Nemcsak katonaként, hanem politikusként is eredményes volt: az angol kormánnyal folytatott londoni tárgyalásai után olyan szerződést sikerült kiharcolnia, mely kimondta az Ír Szabadállam megalapítását. A megállapodást elfogadta az ír parlament, de a döntés mégis megosztotta az országot. Újra kitört a háborúskodás, ezúttal a szerződés hívei és ellenzői között, Collins pedig sokak szemében a legnagyobb hazafiból gyűlölt ellenséggé vált...

A páratlanul izgalmas, látványos és nagyszabású film az 1996-os Velencei Filmfesztiválon a legjobb filmnek járó Arany Oroszlán díjat nyerte el, Liam Neeson pedig a legjobb színésznek járó díjat kapta a filmben nyújtott alakításáért!

Gabriel jezsuita atya missziós állomást rendez be az őserdőben. Munkájában az egykori rabszolgavadász, Rodrigo Mendoza támogatja, aki egy tragikus élmény hatására szakít korábbi életével, sőt később a rendbe is belép, bár mindvégig szemben áll a rend vezetésével. A bennszülöttek, akiknek a készülő létesítmény a hasznukra válik, teljesen elfogadják a jezsuitákat. Később azonban ellentétek keletkeznek: a spanyolok és a portugálok a gyarmati uralomért küzdenek egymással, a katolikus egyház pedig fél a jezsuita befolyás túlzott megerősödésétől. A virágzó telepet egy véres mészárlás során a földdel teszik egyenlővé.

1972. szeptember. A Müncheni Olimpiai Játékok alatt egy palesztin terrorista-csoport tagjai túszul ejtenek és meggyilkolnak tizenegy izraeli sportolót.

Az izraeli miniszterelnök a véres merényletet követően jóváhagyja egy titkos bosszú-akció tervét. Öt ügynök kapja a feladatot, hogy kutassanak fel mindenkit, aki részt vett a sportolók elleni támadásban, vagy a háttérből irányította azt, és végezzenek velük.

A megtorló különítmény tagjai magukra vannak utalva: a CIA és a KGB is a nyomukban van, és ahogy nő áldozataik száma, úgy szaporodnak a kérdések és a kételyek is bennük...

A megtörtént események alapján készült Spielberg-film nagy részét Magyarországon forgatták!

1972. szeptember. A Müncheni Olimpiai Játékok alatt egy palesztin terrorista-csoport tagjai túszul ejtenek és meggyilkolnak tizenegy izraeli sportolót.

Az izraeli miniszterelnök a véres merényletet követően jóváhagyja egy titkos bosszú-akció tervét. Öt ügynök kapja a feladatot, hogy kutassanak fel mindenkit, aki részt vett a sportolók elleni támadásban, vagy a háttérből irányította azt, és végezzenek velük.

A megtorló különítmény tagjai magukra vannak utalva: a CIA és a KGB is a nyomukban van, és ahogy nő áldozataik száma, úgy szaporodnak a kérdések és a kételyek is bennük...

A megtörtént események alapján készült Spielberg-film nagy részét Magyarországon forgatták!

Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal „ellenforradalmárok” körmére nézzen.
A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.

A 17. század derekán két portugál szerzetes érkezik a távoli és titokzatos Japánba, hogy Isten igéjét terjesszék a helyi lakosság között és megtalálják mentorukat, Cristóvao Ferreirát (Liam Neeson), akiről az a hír járja, hogy kínzás hatására megtagadta hitét.
Az ifjú jezsuita, Sebastiao Rodrigues (Andrew Garfield) és társa, Francisco Garrpe (Adam Driver) a szamurájok kegyetlen és egzotikus világával találja szemben magát, ahol egészen más szabályok érvényesek, mint a keresztény Európában. Rodriguest megrendítik a látottak, háborgó lelke válaszokat követel Istentől. Miközben megpróbálja kideríteni, mi történt Ferreirával, olyan megpróbáltatásokban lesz része, amely nem csak sziklaszilárdnak vélt hitét, de az életét is veszélybe sodorja.

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek
otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton
rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az
Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen,
aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma
azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók
ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár,
hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill
egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek
amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr),
aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez
korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic)
mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi
távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A
film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie
angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler
listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent
(Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert,
- mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra
jelölték 2003-ban.

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr), aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic) mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent (Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert, - mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra jelölték 2003-ban.

Kazahsztán a 18. században: óriási területen fekvő ország, a maga nyers szépségével, Kína, Tibet és Oroszország szomszédságában. A kazahok büszke harcos népe századokon át ellenállt a nomád népek támadásainak, a jungar fenyegetettségnek, mint ahogy a saját népükből az ellenséghez elszegődött árulók cselvetéseinek. Oraz egy új hős eljövetelét jósolja. Megszületik Mansur, kinek sorsa, hogy egyesítse a kazah népet és dicső győzelemre vigye a harcokban. Galdan, Jungar uralkodója magához hívatja Sharish hadvezért, hogy találja meg a fiút és végezzen vele. Oraz mindent megtesz annak érdekében, hogy elrejtse Mansurt és eljuttassa atyjához, Walim szultánhoz. Telnek az évek, Mansur a legendás Dzsingisz Kán sarjával, Eralival nevelkedik - egy névtelen pásztor elárvult gyermekével és testvérként szeretik egymást. Az egyik küdetése győzelemre vinni népét, míg másik a barátság igazi értékét hivatott megmutatni. De jön Gaukhar, a szépséges és bátor leányzó, akibe mindketten beleszeretnek. Egymás iránti elkötelezettségük a szerelem súlya alatt egyre gyengül. Turkestan városa Galdan uralma alá kerül. A jungarok megölik Mansur apját és elrabolják Gaukhart. Eljött a harc ideje...

A lengyel főnemesség árulása miatt svéd csapatok szállják meg Lengyelországot. A küzdelemben az egész nemzet részt vesz. A látványos, eseményekkel teli kalandfilmet a belső nemesi viszályok, az idegenek elleni harc, valamint Andrzej Kmicic és Olenka szerelmének fordulatos eseményei teszik izgalmassá.

A Római Birodalom egyik legpompásabb városa éli megszokott életét: polgárjai mindennapjait szerelem, ármánykodás és politikai csatározás tölti ki, a katonák pedig teljesítik a császár parancsát: bármi áron megvédik az Örök Város dicsőségét. Azonban van valami, ami elől senki nem lenne képes megvédeni egyetlen birodalmat sem – a természet hatalmas ereje. A várost előbb óriási földrengés rázza meg, majd néhány évre rá szokatlan jelenségek ütik fel fejüket a tenger vizében éppúgy, mint a város fölé magasodó Vezúv lejtőin. Többen meg vannak győződve róla, hogy átok ült a városra, míg a Krisztus utáni u. 79. év augusztus havának 24. napján olyasmi történik, amit élő ember addig nem látott: a hegy roppant hamufelhő és óriási robbanás kíséretében tüzes lávát okád magából, ami kisvártatva az egész környéket vastagon beteríti. Az égből aláhulló kőzápor elől nincs menekvés: a fényűző paloták és a szövevényesen alakuló emberi sorsok egy csapásra a múlt ködébe vesznek.

Róma lángokban áll, Néró hegedül, a kereszténység egyre terjed – a közönség tódult a moziba, hogy lássa e hosszú évekig készült monumentális filmalkotást, mely nyolc Oscar-jelölést mondhatott a magáénak (többek között a legjobb filmét).

A 110 szereplőt megszólaltató és harmincezer ember részvételével készült mű olyan látványelemekkel büszkélkedhet, mint a menetelő légiók eredeti helyszíneken felvett, szédítő képsorai, a fényűző paloták képei és a sokkoló jelenetek, melyekben oroszlánok elé vetett keresztények halnak mártírhalált a Colosseum éljenző tömegei előtt.

Marcus Vinicius légióparancsnok (Robert Taylor) szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt (Deborah Kerr), amivel átlépi a szigorú határvonalat a Birodalom és a keresztények között. Sorsuk Néró (Peter Ustinov) kezében van: Róma fényűző, de elátkozott birodalmának tébolyult, gyilkos császára mindenek felett uralkodik.

Az E.L. Doctorow világhírű regényéből készült film visszarepít minket az 1910-es évek botrányoktól, utcai harcoktól és a ragtime-tól hangos Amerikájába. Sikerek és tragédiák váltják egymást a több szálon futó történetben a feltörekvő énekesnőről, kinek férje díszes közönség előtt végez szeretőjével, a polgári családról, melynek ifjabb tagja terroristák közé áll, és a sikeres fekete jazz-zongoristáról, ki megaláztatása után a maga módján áll harcba az igazságért.

Milos Forman filmje korhű díszleteivel, jelmezeivel és az Oscar®-díjas Randy Newman magával ragadó zenéjével csodálatosan idézi fel a századeleji New York világát.

Samuel Becke (Sean Penn) igazi amerikai, jó amerikai volt. Hitt az Amerikai Álomban és minden erejével próbálta megvalósítani, de bárhogy igyekezett, valahogy nem sikerült neki. Sőt. Miközben egyre jobban hajtotta a mások sikerei utáni vágy, azzal kellett szembesülnie, hogy az élete összeomlik. Házassága tönkrement, a munkáját is elvesztette. Becke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánta el magát: merényletet próbált elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen…

1889. január 30-án a meyerlingi kastélyban öngyilkosságot követ el Rudolf főherceg, a Monarchia trónjának várományosa, Sissi és Ferenc József egyetlen fia. Vajon min ment keresztül az a fiatalember, aki 31 éves korában ilyen szörnyű módon vet véget életének?

A régi történet 21. századi, monumentális filmes feldolgozásában a maga teljességében bontakozik ki Rudolf különleges személyisége. Nem csak az a romantikus hős volt ő, akinek szerelmi kalandjait mind a mai napig emlegetik. Hanem egyike az első nagy politikai gondolkodóknak, akik az egységes, felvilágosult Európáról mertek álmodni. Rudolf kora azonban még nem áll készen az efféle eszmék befogadására és a fiatalember sorsa elkerülhetetlenül tragédiába torkollik...

A főherceget kitűnően alakító, fiatal Max von Thun körül olyan nagynevű színészek „asszisztálnak”, mint például Omar Sharif, Klaus Maria Brandauer vagy Cristian Clavier!

Fehér rózsa volt a szimbóluma annak az ellenállási szervezetnek, amelyben néhány müncheni egyetemista a Náci rezsim ellen harcolt. Az 1943-ban játszódó film a nemzetiszocializmus ellen küzdő testvérpár Sophie és Hans Scholl a Fehér Rózsa vezetőinek utolsó napjait mutatja be. Egyik akciójuk során az egyetem gondnokának feljelentésére a Gestapo foglyaivá válnak. Bebörtönzésük és a napokig tartó kihallgatás során Sophie-nak sikerül átvernie a vallató tisztet, Robert Mohr-t ám Hans megtörik a tortúra alatt, és mindent bevall. Sophie-nak be kell ismernie elveit, de ugyanakkor védenie is kell a csoport többi tagját. Február 22-én a Scholl testvéreket és első számú segítőjüket Cristoph Probst-ot hazaárulás terhével vád alá helyezik, és halálra ítélik. Az ítélet-végrehajtásra még aznap sor kerül. A fiatal Sophie Scholl vezette müncheni egyetemisták elszánt megmozdulása az igazságszeretetnek és a bátorságnak mindig követésre méltó példája marad.

Spartacust, a forrófejű rabszolgát egy gladiátoriskola
tulajdonosa, Lentulus vásárolja meg. A korrupt római szenátor, Marcus
Licinus Crassus szórakoztatására Lentulus gladiátorai élet-halál
küzdelmet készülnek vívni az arénában.

A véres játékok előestéjén - számos gladiátor számára az
utolsó estén - Lentulus néhány rabszolganőt küld gladiátoraihoz, hogy
boldogan töltsék a halálos küzdelem előtti éjszakát. Spartacus ekkor
ismerkedik meg a brit rabszolgalánnyal, Variniával, akibe azonnal beleszeret.
Később azonban megtudja, hogy a lányt Crassus szenátor vásárolta meg.
Spartacus fellázad és csatlakoznak hozzá gladiátor-társai is. A lázadás
híre futótűzként terjed és Spartacus hamarosan ezernyi harcra kész rabszolga
élén indít támadást a szenátor és hadserege ellen.

A négy Oscar-díjra jelölt klasszikus filmeposz eredeti
rendezőjét (Anthony Mann-t) a forgatás elején Stanley Kubrick váltotta le, akinek
ez a film lett élete legmonumentálisabb alkotása.

A filmet az idők során többször cenzúrázták, de néhány
évvel ezelőtt a korábban kivágott, illetve nem engedélyezett jelenetekkel kiegészítve
felújították a Spartacust. A most DVD-n megjelenő klasszikus, a teljes,
a rendező által eredetileg megálmodott, felújított és újonnan digitalizált változatban
kerül a nézők elé!