történelmi / dráma

A Király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie (Colin Firth) foglalta el a trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-al, (Geoffrey Rush) aki csöppet sem hagyományos kezelésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni. Tom Hooper (John Adams, Elizabeth) történelmi drámájában Colin Firth, Geoffrey Rush és Helena Bonham-Carter mesteri hármasa kelti életre egy nem mindennapi barátság történetét.

Kevés olyan személyiség van a modernkori történelemben, akinek a halála nemcsak egy nemzetet, hanem az egész világot megrendített. Diana, angol hercegnő élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, melyet a csillogás és a botrány éppúgy jellemzett, mint a mély humánum és karitatív szolgálat, de legfőképpen az emberek szeretete.

A közvélemény tudni vélte, hogy Diana az angol királyi ház szemében mindig is szálka volt, és az emberek ezt igazolva is érezték, látva, hogyan viselkedett a királyi ház a halálát követően. II. Erzsébet a királyi család többi tagjával együtt Balmoral-i kastélyában maradt, míg Londonban egyre csak gyűlt a világ minden tájáról érkező gyászoló tömeg. A frissen választott miniszterelnök, Tony Blair népszerűsége az egekbe szökött a televíziókban közvetített megindító gyászbeszéde után. Anglia értetlenül állt királynője hallgatása előtt, soha nem látott érzelmi kitörések ítélték el a protokollhoz ragaszkodó királyi családot.

A királynő című film mögött fantasztikus stáb áll. A rendező, Stephen Frears számos Oscar-jelölt alkotással dicsekedhet, úgy mint a Veszedelmes viszonyok, a Svindlerek és a Gyönyörű mocsokságok.

A film főszereplője, a II. Erzsébet angol királynőt alakító Helen Mirren a világ legnagyobb elismerést jelentő filmes díjait nyerte el alakításáért, a Golden Globe-ot és az Oscar-díjat is (amire az elmúlt években már kétszer is felterjesztették lenyűgöző alakításaiért). Nemcsak a nézők, hanem a kritikusok is állva tapsolnak teljesítménye előtt.

A XVII. század lengyel-svéd háború, az Özönvíz után 20 évvel. A Kislovag kedvese halála után szerzetesnek áll, de bajtársai csellel kiszabadítják a kolostor világából. További sorsát a szép nemesi kisasszonyokon kívül (akik közül a legvadócabbat sikerül feleségül vennie) a törökök elleni harc, a belső nemesi cselszövések, a bajtársi hűség, önfeláldozás bemutatása teszi izgalmassá.

A film a briliáns, lebilincselően izgalmas személyiség, Krisztina svéd királynő története, aki édesapja halála után, mindössze hat évesen megörökölte a trónt, majd ezt követően egész életében elszántan küzdött a szélsőségesen konzervatív értékrend ellen, valamint Európa modernizációjáért.

A XVI. században a lókereskedő Michael Kohlhaas gondtalan családi életet él. Amikor egy helyi földesúr igazságtalanul elkobozza két lovát, előbb a jog és igazság útján próbál elégtételt venni. Ám minél jobban igyekszik törvényesen eljárni, annál kétségbeejtőbb helyzetbe kerül. Amikor pedig tragikus körülmények között felesége is áldozatul esik a konfliktusnak, Kohlhaas fegyvert ragad és lázadást szít, hogy önbíráskodással vegyen elégtételt az őt ért sérelmekért...

Jeanne Poisson egy fiatal, polgári családból származó lány. Édesanyjának köszönhetően sikerül egy nemesi családba beházasodnia és Madame DEtoilles lesz belőle. Fejébe veszi, hogy meghódíjta a fiatal és vonzó XV.Lajos királyt.

A lány őrülten beleszeret a királyba és a szerelmi történetük 20 évig tart. A szeretője iránti lángoló szenvedély rabul ejti a lányt, és a király parancsára ez a polgárlány bekerül a belterjes királyi udvarba és Lajos "Marquise de Pompadour"-ja lesz. Azonban a sors kegyetlenül utoléri a szerelmeseket, amikor a király imádott fiatalabb lánya, Henriette nagyon beteg lesz. A halálos ágyánál a lány megígérteti a királlyal, hogy elhagyja ezt a nemkívánatos nőt. Egy órán belül Jeanne-t kidobják Versailles-ből, de a távolság csak tovább erősíti a szeretők egymás iránti szenvedélyét.

A király kérésére Jeanne visszatér a palotába, de már nem mint a szeretője, hanem mint hűséges "szövetségese". Levetkőzve a király kegynőjének szerepét, "la Pompadour" teljes szívvel beleveti magát a királyság politikai életébe.

Madame de Pompadour a filozófia iránt érzett rajongásától vezérelve a művészetek patrónusává és az Enciklopédisták (a kor nagy gondolkodói, tudósok és az írók) barátjává válik. Hamarosan Franciaország legbefolyásosabb nője lesz, és habár a királyi udvar üldözi, az egyház kitagadja, az emberek ócsárolják és a leghűségesebb barátai is elárulják, kifinomult intelligenciájával és avant-gard stílusával mégis mindekinek imponál. Madame de Pompadourból, a király odadaó szeretőjéből és kegynőjéből, valamint a felvilágosodás nagy gondolkodóinak barátjából és támogatójából minden szembenállás ellenére a világ egyik legbefolyásosabb nemzetének "uralkodója" lesz: mint „Franciaország first lady”-je, követte tragikus sorsát és megelőzve korát sikeres lett.

Jeanne Poisson egy fiatal, polgári családból származó lány. Édesanyjának köszönhetően sikerül egy nemesi családba beházasodnia és Madame DEtoilles lesz belőle. Fejébe veszi, hogy meghódíjta a fiatal és vonzó XV.Lajos királyt.

A lány őrülten beleszeret a királyba és a szerelmi történetük 20 évig tart. A szeretője iránti lángoló szenvedély rabul ejti a lányt, és a király parancsára ez a polgárlány bekerül a belterjes királyi udvarba és Lajos "Marquise de Pompadour"-ja lesz. Azonban a sors kegyetlenül utoléri a szerelmeseket, amikor a király imádott fiatalabb lánya, Henriette nagyon beteg lesz. A halálos ágyánál a lány megígérteti a királlyal, hogy elhagyja ezt a nemkívánatos nőt. Egy órán belül Jeanne-t kidobják Versailles-ből, de a távolság csak tovább erősíti a szeretők egymás iránti szenvedélyét.

A király kérésére Jeanne visszatér a palotába, de már nem mint a szeretője, hanem mint hűséges "szövetségese". Levetkőzve a király kegynőjének szerepét, "la Pompadour" teljes szívvel beleveti magát a királyság politikai életébe.

Madame de Pompadour a filozófia iránt érzett rajongásától vezérelve a művészetek patrónusává és az Enciklopédisták (a kor nagy gondolkodói, tudósok és az írók) barátjává válik. Hamarosan Franciaország legbefolyásosabb nője lesz, és habár a királyi udvar üldözi, az egyház kitagadja, az emberek ócsárolják és a leghűségesebb barátai is elárulják, kifinomult intelligenciájával és avant-gard stílusával mégis mindekinek imponál. Madame de Pompadourból, a király odadaó szeretőjéből és kegynőjéből, valamint a felvilágosodás nagy gondolkodóinak barátjából és támogatójából minden szembenállás ellenére a világ egyik legbefolyásosabb nemzetének "uralkodója" lesz: mint „Franciaország first lady”-je, követte tragikus sorsát és megelőzve korát sikeres lett.

Valois Margit szép, katolikus, és a király húga. Bátyjától kapta a Margó becenevet. Navarrai Henrik protestáns, bárdolatlan, rosszul beretvált, izzadság és fokhagyma szaga van. Erőszakkal adják egymáshoz őket. Egyszerű politikai manőverről van szó: ki kell békíteni a vallásháborúk miatt két táborra szakadt franciákat. A fivérek hárman vannak: IX. Károly a legidősebb, Anjou a középső fiú, s Alençon a legfiatalabb. Szeretik Margót, túlságosan is, kétértelmű és kisajátító szenvedéllyel. Mégis mind itt vannak, nevetnek, táncolnak, úgy tesznek, mintha jól mulatnának. A család feje Medici Katalin. Gyermekeit alattomosságra és a hatalom szeretetére nevelte. Ám e rettenetes augusztusi kánikulában a gyűlölet és a félelem hamarosan mindent elfojt. Mert Katalin asszony Károly fia helyett uralkodik, de Anjout szereti. Őt szeretné megajándékozni egy békés királysággal. S hogy milyen áron? Bármi áron.

Fényűzés, cselszövés és érzékiség - A másik Boleyn lány lenyűgöző meséje az európai történelem egyik legmeghatározóbb pillanatát eleveníti fel.

Két gyönyörű nővér, Anne (Natalie Portman) és Mary Boleyn (Scarlett Johansson) családjuk vak becsvágyától hajtva a fiatal és jóképű VIII. Henrik király szerelméért verseng. Ugyan a szenvedélyes uralkodó mindkettőjüket elcsábítja, csak egyikükből válhat királyné, hogy aztán rövid és viharos uralkodás után sorsa a vérpadon teljesedjen be.

Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönözték. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Ír Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.

Nemcsak katonaként, hanem politikusként is eredményes volt: az angol kormánnyal folytatott londoni tárgyalásai után olyan szerződést sikerült kiharcolnia, mely kimondta az Ír Szabadállam megalapítását. A megállapodást elfogadta az ír parlament, de a döntés mégis megosztotta az országot. Újra kitört a háborúskodás, ezúttal a szerződés hívei és ellenzői között, Collins pedig sokak szemében a legnagyobb hazafiból gyűlölt ellenséggé vált...

A páratlanul izgalmas, látványos és nagyszabású film az 1996-os Velencei Filmfesztiválon a legjobb filmnek járó Arany Oroszlán díjat nyerte el, Liam Neeson pedig a legjobb színésznek járó díjat kapta a filmben nyújtott alakításáért!

Gabriel jezsuita atya missziós állomást rendez be az őserdőben. Munkájában az egykori rabszolgavadász, Rodrigo Mendoza támogatja, aki egy tragikus élmény hatására szakít korábbi életével, sőt később a rendbe is belép, bár mindvégig szemben áll a rend vezetésével. A bennszülöttek, akiknek a készülő létesítmény a hasznukra válik, teljesen elfogadják a jezsuitákat. Később azonban ellentétek keletkeznek: a spanyolok és a portugálok a gyarmati uralomért küzdenek egymással, a katolikus egyház pedig fél a jezsuita befolyás túlzott megerősödésétől. A virágzó telepet egy véres mészárlás során a földdel teszik egyenlővé.

Szergej Bodrov a Dzsingisz Kán életét feldolgozó monumentális trilógiájának első részében nyomon követhetjük, ahogy a bordzsiginok nemzetiségéből származó, az apja halálakor mindössze 12 éves Temüdzsin magához ragadja a hatalmat, hogy végül győzedelmes csatákban egyesítve az egymással rivalizáló mongol törzseket, immáron Dzsingisz Kán néven, minden mongolok kánjaként megkezdje világhódító útját…

1972. szeptember. A Müncheni Olimpiai Játékok alatt egy palesztin terrorista-csoport tagjai túszul ejtenek és meggyilkolnak tizenegy izraeli sportolót.

Az izraeli miniszterelnök a véres merényletet követően jóváhagyja egy titkos bosszú-akció tervét. Öt ügynök kapja a feladatot, hogy kutassanak fel mindenkit, aki részt vett a sportolók elleni támadásban, vagy a háttérből irányította azt, és végezzenek velük.

A megtorló különítmény tagjai magukra vannak utalva: a CIA és a KGB is a nyomukban van, és ahogy nő áldozataik száma, úgy szaporodnak a kérdések és a kételyek is bennük...

A megtörtént események alapján készült Spielberg-film nagy részét Magyarországon forgatták!

Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal „ellenforradalmárok” körmére nézzen.
A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.

A 17. század derekán két portugál szerzetes érkezik a távoli és titokzatos Japánba, hogy Isten igéjét terjesszék a helyi lakosság között és megtalálják mentorukat, Cristóvao Ferreirát (Liam Neeson), akiről az a hír járja, hogy kínzás hatására megtagadta hitét.
Az ifjú jezsuita, Sebastiao Rodrigues (Andrew Garfield) és társa, Francisco Garrpe (Adam Driver) a szamurájok kegyetlen és egzotikus világával találja szemben magát, ahol egészen más szabályok érvényesek, mint a keresztény Európában. Rodriguest megrendítik a látottak, háborgó lelke válaszokat követel Istentől. Miközben megpróbálja kideríteni, mi történt Ferreirával, olyan megpróbáltatásokban lesz része, amely nem csak sziklaszilárdnak vélt hitét, de az életét is veszélybe sodorja.

Róma, nem sokkal Krisztus keresztre feszítése után: Nero-nak már gyermekkorában menekülnie kell Rómából, amikor a nagybátyja, Caligula az édesanyjával együtt száműzi őket. A fiú egy rabszolgacsaládban nő fel, ahol a családfő megszeretteti vele a művészetet és az irodalmat. A császár halála után azonban újból találkozhat rég nem látott édesanyjával, s bátran visszatérhet a birodalomba. Amikor Agrippina-t, az anyját az új császár, Claudius feleségül veszi, az asszonynak egyetlen dolog lebeg csak a szeme előtt: fia minél hamarabb a Római Birodalom élére kerüljön. Ennek érdekében pedig álnok tettre vetemedik: megmérgezi Claudius császárt. Ám az asszony nem nézi jó szemmel, hogy fia egy rabszolgalányba, Acte-be szerelmes, ezért megöleti a lányt. Nero a történtek hatására lassan eszét veszti és tanítómestere, Seneca után az egész Római Birodalom ellen fordul...

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek
otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton
rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az
Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen,
aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma
azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók
ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár,
hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill
egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek
amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr),
aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez
korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic)
mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi
távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A
film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie
angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler
listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent
(Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert,
- mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra
jelölték 2003-ban.

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért.

Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára ölte meg tizenöt évvel korábban. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, és most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen.

Győzelmeit minden évben megünnepli, és Vallon pont erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért... Közben azonban beleszeret Hentes Bill egykori szerelmébe, Jenny Everdeane-be...

Egyetlen rendező sem ismeri úgy a bűnözők világát, mint a nagyszabású filmek amerikai mestere Martin Scorsese (Casino, Nagymenők, Taxisofőr), aki ezúttal is egy látványos, nagyköltségvetésű, epikus művet készített, melyhez korunk egyik legnépszerűbb színésze, Leonardo DiCaprio (Titanic) mellé megnyerte az Oscar-díjas Daniel Day-Lewis-t, aki hat évnyi távollét után a New York bandái kedvéért tért vissza a filmezéshez. A film további szerepeiben is sztárok láthatók: Cameron Diaz (Charlie angyalai) mellett olyan ismerős arcok tűnnek fel, mint Liam Neeson (Schindler listája), John C. Reilly (Chicago) és Jim Broadbent (Bridget Jones naplója). A világszerte sikerrel vetített történelmi thrillert, - mely Scorsese klasszikus művei mellé sorakozik fel - tíz Oscar-díjra jelölték 2003-ban.

Kazahsztán a 18. században: óriási területen fekvő ország, a maga nyers szépségével, Kína, Tibet és Oroszország szomszédságában. A kazahok büszke harcos népe századokon át ellenállt a nomád népek támadásainak, a jungar fenyegetettségnek, mint ahogy a saját népükből az ellenséghez elszegődött árulók cselvetéseinek. Oraz egy új hős eljövetelét jósolja. Megszületik Mansur, kinek sorsa, hogy egyesítse a kazah népet és dicső győzelemre vigye a harcokban. Galdan, Jungar uralkodója magához hívatja Sharish hadvezért, hogy találja meg a fiút és végezzen vele. Oraz mindent megtesz annak érdekében, hogy elrejtse Mansurt és eljuttassa atyjához, Walim szultánhoz. Telnek az évek, Mansur a legendás Dzsingisz Kán sarjával, Eralival nevelkedik - egy névtelen pásztor elárvult gyermekével és testvérként szeretik egymást. Az egyik küdetése győzelemre vinni népét, míg másik a barátság igazi értékét hivatott megmutatni. De jön Gaukhar, a szépséges és bátor leányzó, akibe mindketten beleszeretnek. Egymás iránti elkötelezettségük a szerelem súlya alatt egyre gyengül. Turkestan városa Galdan uralma alá kerül. A jungarok megölik Mansur apját és elrabolják Gaukhart. Eljött a harc ideje...

16. században élt az a látnoki szellemű titokzatos személy, Nostradamus, akit egyaránt ért áldásként és átokként a jövendölés képessége. A rendkívüli férfi igyekezett hétköznapi ember maradni, ám a jóslás pillanatai, a jövő képei hihetetlen mértékű szenvedést okoztak neki, melyeket az elképesztő történelmi távolságok miatt gyakran képtelen volt felfogni: "Minden éjjel a legszörnyűbb dolgokat látom. Gyilkosságot, erőszakot, népirtást, katasztrófákat, iszonyatos háborúkat olyan fegyverekkel, amiket ma még el sem tudunk képzelni."