romantikus / dráma

Jókai e legkedvesebb regényének témáját, alakjait gyermekkori komáromi élményeiből merítette. A két ellentétes nőalak között vergődő férfi, s a lakatlan sziget motívumai vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét. Gertler Viktor ezekre a romantikus, lélektani elemekre koncentrált. 1962-ben készült elegáns stílusú, legendás színészeket felvonultató filmje a regény harmadik, legnépszerűbb változata, a hatvanas évek elejének egyik leglátványosabb, szélesvásznú vállalkozása volt.

Egy asszony mozgásképtelenné, és magatehetetlenné válik, mikor férje, a katonatiszt rálő, mert nem tudja elviselni azt a tudatot, hogy asszonyát egy leszbikus kolléganő csábította el tőle. A szép szőke asszony is újságíró, akár a fürge arcú, fekete kolléganő.

Balásfy Ágnes fél a szerelemtől, mert a legenda, mely szerint a Balásfy lányok csókja halálos, életében már három ízben igaznak bizonyult. A legutolsó eset, autóversenyző vőlegényének halála után hosszú ideggyógyászati kezelésre szorul. Beleszeret orvosába, Kelemen Lászlóba, de ezúttal sem meri átadni magát érzelmeinek, mert félti magától szerelmét. Végül a férfi kitartó ostromának engedve mégis hozzámegy feleségül, de házastársakként is külön lakosztályban élnek.László a középkori Balásfy lány, Eszter legendájának felidézésével, a "halálos csók" reális okainak feltárásával sikeresen kigyógyítja feleségét félelmeiből.

A történetnek három hőse van: Zsömbi, a csóró kis
dalszövegíró - egykor ígéretes alanyi költő, a Díva, a körülrajongott
énekes-színésznő és a Tábornok, a mindenható kémfőnök, a Díva
szerelme, aki egyre inkább rádöbben a II. világháború kilátástalanságára, és
megpróbál tenni is valamit, hogy az ország kikerüljön ebből a tragikus csapdából.

Három világ hangulata keveredik a filmben: a 40-es évek Budapestjének
látszólag gondtalanul villódzó, piti szélhámosokkal teli, (békebeli) éjszakai
élete; Zsömbi világa: egy amolyan rejtőjenői piti szélhámosokkal, furcsa
alakokkal teli kávéházi alvilág, valamint a keleti front, a Don kanyar
fagyos szörnysége.

A három ember története egy különös tragikomédia az egymást
keresztező, egymásba kapaszkodó emberi sorsokról és a sorsok forgandóságáról.

Jadviga 1915-ben az esküvőjére érkezik haza a falujába,
vőlegénye Ondris, a fiatal gazda.

Ünnepel a falu, a reménybeli boldogság rövidke azonban -
Jadviga a nászéjszakán nem tudja odaadni magát Ondrisnak, nagyvilági
szerelméhez, Francihoz húz a szíve.

Ám a fiatal párra nem csak ez a nehézség vár: nyakukba szakad
a század minden iszonyatával, Ondrist elviszik katonának, s a városi
élethez szokott Jadviga szenved a kis faluban…

Kettejük önpusztító kapcsolata mutatja a századelő keservesen
polgárosuló világát, hol nehéz kiutat találni.

Az alacsony termetű, jelentéktelen külsejű, ám furcsa, végzetes módon "görögös fejű" fiatal lakatost különös szenvedély, megszállottság keríti hatalmába. Kitűnően dolgozik, ám fizetését egy-két nap alatt elkölti, a többi hétköznapokon szilván él, mindenről lemond, albérletbe húzódik. Azon az egy-két napon azonban ő Edman Viktor úr, a görög nagykövetség diplomatája, aki igencsak törve beszél magyarul. A margitszigeti Nagyszállóban lakik, csak a legelegánsabb éttermekben és bárokban forog. Asztaláról sohasem hiányozhat a görög zászló, szórja a pénzt, ragyogó szépségű leányoknak-asszonyoknak udvarol.

A történet persze, törvényszerűen tragédiába torkollik. Az a gyönyörű lány, akibe Viktor végzetesen szerelmes lesz, aki előtt már-már felfedi magát, rájön a csalásra, szinte kihívja féktelen elkeseredésében a sorsot, csaknem kényszeríti a fiút, hogy végezzen vele.

Pataki úgy dönt, hogy kilép a szövetkezetből - mert már lehet -, és Farkas Sándorral, a lányának szánt jövendőbelivel együtt újból magángazdálkodók lesznek.

Mari viszont Mátét szereti, aki a saját életét összekötötte a szövetkezet sorsával, nem akar a régi módon élni.

Egy lakodalomban Máté és Mari együtt táncolnak, boldogok, mint korábban a vásárban a körhintán. Pataki ekkor eltiltja a lányát Mátétól, Farkas meg sürgeti az esküvőt. Mari megtagadja az engedelmességet, mire Pataki dühében fejszét vág a lányához. A fejsze egy fa törzsében áll meg. Mari ezek után világgá indul. Máté a vasúti sínek között talál rá, hazaviszi, és bejelenti Patakinak, hogy feleségül veszi Marit.

A konok parasztember kénytelen beletörődni: a család is, a társadalom is visszafordíthatatlanul megváltozott.

Lora gyönyörű, érzékeny lány, évek óta egyedül él, magányát csak egy öntörvényű macskával osztja meg. Három évvel ezelőtt boldog volt és szerelmes. Élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeres fordulatot vett, amikor egy balesetben elvesztette szerelmét, Dávidot. Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével is, aki titokban szerelmes volt belé.

Három évvel később Lora egy koncerten meghallja, hogy a színpadon Geri és zenekara játszik. Lora először futva menekül az emlékek elől, de a fiú utána rohan. Feltámadnak benne a régi érzések, és minden alkalmat megragad, hogy újra találkozzon a lánnyal. Az eleinte távolságtartó együttlétek után egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Összeillenek, ez nem kétséges, de a lelkiismeret-furdalás, a csalódás és az önvád nehezíti a közös pillanatokat. A gondokon átsegíti őket a humor, az őszinteség és a mindent elsöprő szerelem.

Az elmúlt évek legnagyobb magyar közönségsikerei Herendi Gábor nevéhez köthetőek. A Valami Amerika és a Magyar vándor együtt 1.000.000 embert vonzott a mozikba. Legújabb romantikus vígjátéka, a Lora szerelemről, barátságról, mélységekről és magasságokról szól.

A romantikus történet a napóleoni időkben játszódik Magyarországon, a Fertő-tó
környékén. Itt rejtegeti Vavel gróf a francia trónörökösnőt a forradalom
és Napóleon elől.

A nyomukba küldött kémnő, Katalin beleszeret a grófba, holott meg kellene szereznie
tőle az álruhás királylányt. Napóleon seregei Magyarországra érkeznek, a gróf
hadba száll ellenük a magyar nemesekkel, és Marie-t gyanútlanul Karolinra
bízza.

Oláh Jancsi Franciaországba utazik, hogy több mint tíz év után találkozzon gyermek- és ifjúkori nagy szerelmével, Katával. A vonaton újraéli kapcsolatukat, amelynek 1956 vetett véget, amikor Kata az emigráció mellett döntött. A francia kisvárosban együtt töltött feledhetetlen napok során szembesülnek a kiábrándító valósággal: mindketten megváltoztak. A közösen átélt félelmek és szép emlékek végérvényesen az édes-fájdalmas múlt részévé váltak.

Galló Tamás karmester számára váratlanul és hihetetlenül lép színre a szerelem, éppen akkor, amikor mértéktelen ivás, hisztérikus, depressziós rohamok után neurózissal kórházba kerül. Két lebegő, csodálatos, szerelmes nap után Tamás elárulja és megalázza Andreát, a gyönyörű, okos, eleven pszichiáternőt, akit miatta az állásából is kirúgnak. Annyira romlott, gyönge és gyáva, hogy nem meri vállalni ezt a csodát...

János, a felesége és a kisfiuk boldogan éldegélnek a nagy folyó mellett piciny, de takaros házukban. János halász, szereti a természetet és a családját. És ekkor az idillt megzavarja valami, valami váratlan, valami szokatlan. Egy titokzatos asszonyt sodor partra a víz. Befogadják, felgyógyítják. Ám a sejtelmesen szép Anada jelenlére teljesen feldúlja János lelkét. El akarja hagyni a családját, de nincs bátorsága hozzá. Őrült gondolata támad: meg akarja mérgezni a feleségét.