romantikus / dráma

A XIX. Század elején játszódó történet arról, hogyan esik áldozatul a szerelem a nagypolitikának. Akli Miklós Ferenc császár udvari bolondja. Beleszeret a császár gyámleányába, annak a Kovács ezredesnek a leányába, aki a császár elleni merényletben halt meg. A romantikus szerelem először a nagypolitika miatt nem teljesedhet be, évek múltán pedig éppen kettejük házasságkötésével akarnak gátat vetni a további cselszövéseknek. Pedig a két ember egyszerűen csak szeretni akarta egymást.

Jókai e legkedvesebb regényének témáját, alakjait gyermekkori komáromi élményeiből merítette. A két ellentétes nőalak között vergődő férfi, s a lakatlan sziget motívumai vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét. Gertler Viktor ezekre a romantikus, lélektani elemekre koncentrált. 1962-ben készült elegáns stílusú, legendás színészeket felvonultató filmje a regény harmadik, legnépszerűbb változata, a hatvanas évek elejének egyik leglátványosabb, szélesvásznú vállalkozása volt.

Korunk egyik legkiemelkedőbb magyar írója, Esterházy Péter 1987-ben írta Csokonai Lili álnéven Tizenhét hattyúk című fiktív vallomását, melyből Sólyom András készített filmet.

A történet egy fiatal lány életének tragédiáját meséli el, melynek középpontjában a viszonzatlan szerelem krónikája áll, annak minden gyönyörűségével és kínjával.

Jadviga 1915-ben az esküvőjére érkezik haza a falujába,
vőlegénye Ondris, a fiatal gazda.

Ünnepel a falu, a reménybeli boldogság rövidke azonban -
Jadviga a nászéjszakán nem tudja odaadni magát Ondrisnak, nagyvilági
szerelméhez, Francihoz húz a szíve.

Ám a fiatal párra nem csak ez a nehézség vár: nyakukba szakad
a század minden iszonyatával, Ondrist elviszik katonának, s a városi
élethez szokott Jadviga szenved a kis faluban…

Kettejük önpusztító kapcsolata mutatja a századelő keservesen
polgárosuló világát, hol nehéz kiutat találni.

Az alacsony termetű, jelentéktelen külsejű, ám furcsa, végzetes módon "görögös fejű" fiatal lakatost különös szenvedély, megszállottság keríti hatalmába. Kitűnően dolgozik, ám fizetését egy-két nap alatt elkölti, a többi hétköznapokon szilván él, mindenről lemond, albérletbe húzódik. Azon az egy-két napon azonban ő Edman Viktor úr, a görög nagykövetség diplomatája, aki igencsak törve beszél magyarul. A margitszigeti Nagyszállóban lakik, csak a legelegánsabb éttermekben és bárokban forog. Asztaláról sohasem hiányozhat a görög zászló, szórja a pénzt, ragyogó szépségű leányoknak-asszonyoknak udvarol.

A történet persze, törvényszerűen tragédiába torkollik. Az a gyönyörű lány, akibe Viktor végzetesen szerelmes lesz, aki előtt már-már felfedi magát, rájön a csalásra, szinte kihívja féktelen elkeseredésében a sorsot, csaknem kényszeríti a fiút, hogy végezzen vele.

Pataki úgy dönt, hogy kilép a szövetkezetből - mert már lehet -, és Farkas Sándorral, a lányának szánt jövendőbelivel együtt újból magángazdálkodók lesznek.

Mari viszont Mátét szereti, aki a saját életét összekötötte a szövetkezet sorsával, nem akar a régi módon élni.

Egy lakodalomban Máté és Mari együtt táncolnak, boldogok, mint korábban a vásárban a körhintán. Pataki ekkor eltiltja a lányát Mátétól, Farkas meg sürgeti az esküvőt. Mari megtagadja az engedelmességet, mire Pataki dühében fejszét vág a lányához. A fejsze egy fa törzsében áll meg. Mari ezek után világgá indul. Máté a vasúti sínek között talál rá, hazaviszi, és bejelenti Patakinak, hogy feleségül veszi Marit.

A konok parasztember kénytelen beletörődni: a család is, a társadalom is visszafordíthatatlanul megváltozott.

A pataki kollégiumból Bornócra igyekszik két diák: gróf Buttler János és barátja, Bernáth Zsiga. Ám vesztükre megállnak Röszkén, ahol el is töltenek egy napot Dőry báró házában, aki megesketi a két ifjút, hogy visszafelé is benéznek majd hozzá.

Buttler és Bernáth ezután hazatér Bornócra, ahol János gróf a szünidő alatt megkéri Horváth Piroska kisasszony kezét, akibe már régóta szerelmes, és a lány is viszontszereti. A szünidőről visszafelé igyekvő két diákot Dőry házában foglyul ejtik és Buttler gróffal erőnek erejével feleségül vetetik Dőry Máriát. Az egyház áldását éppen az a pap mondja ki, aki Máriát teherbe ejtette….

Bár Buttler valamint családja és barátai mindent elkövetnek, hogy a házasságot érvénytelenítsék, az egyház és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi felbontani. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz.
Mikszáth Kálmán nagy sikerű művének TV-filmváltozata felejthetetlen színészóriásokkal a főbb szerepekben látható ezen kiadványon.

Lora gyönyörű, érzékeny lány, évek óta egyedül él, magányát csak egy öntörvényű macskával osztja meg. Három évvel ezelőtt boldog volt és szerelmes. Élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeres fordulatot vett, amikor egy balesetben elvesztette szerelmét, Dávidot. Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével is, aki titokban szerelmes volt belé.

Három évvel később Lora egy koncerten meghallja, hogy a színpadon Geri és zenekara játszik. Lora először futva menekül az emlékek elől, de a fiú utána rohan. Feltámadnak benne a régi érzések, és minden alkalmat megragad, hogy újra találkozzon a lánnyal. Az eleinte távolságtartó együttlétek után egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Összeillenek, ez nem kétséges, de a lelkiismeret-furdalás, a csalódás és az önvád nehezíti a közös pillanatokat. A gondokon átsegíti őket a humor, az őszinteség és a mindent elsöprő szerelem.

Az elmúlt évek legnagyobb magyar közönségsikerei Herendi Gábor nevéhez köthetőek. A Valami Amerika és a Magyar vándor együtt 1.000.000 embert vonzott a mozikba. Legújabb romantikus vígjátéka, a Lora szerelemről, barátságról, mélységekről és magasságokról szól.

A romantikus történet a napóleoni időkben játszódik Magyarországon, a Fertő-tó
környékén. Itt rejtegeti Vavel gróf a francia trónörökösnőt a forradalom
és Napóleon elől.

A nyomukba küldött kémnő, Katalin beleszeret a grófba, holott meg kellene szereznie
tőle az álruhás királylányt. Napóleon seregei Magyarországra érkeznek, a gróf
hadba száll ellenük a magyar nemesekkel, és Marie-t gyanútlanul Karolinra
bízza.

Zsuzsi harmincéves korára mindent elért, amire egy ember csak vágyhat: két diploma, jól fizető állás, szép autó, saját lakás. Aztán egy szép napon a fiatal PR-igazgató lány arra ébred, hogy valami nem stimmel… Nem kap levegőt, zakatol a szíve.
Amikor szerelme, Kirill is elhagyja, önként bevonul a Pánik Klinikára. Itt egy rendkívül ambiciózus terapeuta irányítása alá kerül, aki furcsa módszerekkel próbálja kezelni őt és a klinika többi pánikbetegét. Zsuzsi számára óriási feladattá válik egy aprócska cél: valahogy elhagyni az intézményt, kilépni a kapun, és visszailleszkedni a hétköznapokba.
Till Attila első rendezése elnyerte a Magyar Filmszemle közönségdíját, ahol a zsűri a legjobb női alakításért járó díjat a film főszereplőjének, Gubik Áginak ítélte.

A huszonnégy éves Éva évek óta egyedül él szüleitől rámaradt
kis lakásában. Szűkre szabott életének egyetlen értelme Tiborral, egy negyvenhárom
éves házasemberrel folytatott titkos szerelmi viszonya. Éva hétről-hétre
mindig ugyanarra a két napra vár: a szerdákra és a szombatokra, amelyeket együtt
tölthet a férfival. Úgy tűnik azonban, hogy Tibor csak áltatja, és nem
akarja elhagyni feleségét, Klárát. Éva végső elkeseredésében felkeresi
szerelme feleségét, de ezzel egy időben kamaszkorának eddig elfojtott, szörnyű
élményei is lassan napvilágot látnak…
Az utóbbi évek legkülönösebb hangulatú magyar filmje: annak
ellenére, hogy egy helyszínen játszódik, szinte végig rendkívüli feszültség
árad a történetből. A Presszó rendezője, Sas Tamás újabb kultikus
filmet forgatott, főszerepben a rendkívüli tehetségű, a filmet erőteljes kisugárzásával
mindvégig uraló Kovács Patríciával. A Szerelemtől sújtva befejezése
olyan döbbenetes, hogy napokig nem szabadulunk a hatása alól...

Galló Tamás karmester számára váratlanul és hihetetlenül lép színre a szerelem, éppen akkor, amikor mértéktelen ivás, hisztérikus, depressziós rohamok után neurózissal kórházba kerül. Két lebegő, csodálatos, szerelmes nap után Tamás elárulja és megalázza Andreát, a gyönyörű, okos, eleven pszichiáternőt, akit miatta az állásából is kirúgnak. Annyira romlott, gyönge és gyáva, hogy nem meri vállalni ezt a csodát...

Mi lenne, ha egy nap találkoznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te? Vagy pontosabban: kiderülne, hogy már régóta ugyanabban a világban találkoztok éjszakánként. Örülnél neki? Vagy megijednél? Esetleg romantikusnak találnád? De mi van, ha te cseppet sem vagy romantikus alkat? Hogy nézel egy-egy gyengéd álom után másnap, éberen ennek az idegen embernek szemébe? És, mi van, ha az illető nem kifejezetten szimpatikus neked? Próbálnád megszeretni? Hogy lehet az, hogy éjjel, egymástól több kilométerre, magányos ágyatokban fekve egymáséi lehettek, de nappal, hús vér valótokban egymással szemben állva még egy vacak első randevút sem tudtok normálisan lebonyolítani? És mi van, ha a második találkozó is kínosan sikerül? A harmadik meg kifejezetten szégyenletes? Feladnád? És ha feladnád, kibírnád?

János, a felesége és a kisfiuk boldogan éldegélnek a nagy folyó mellett piciny, de takaros házukban. János halász, szereti a természetet és a családját. És ekkor az idillt megzavarja valami, valami váratlan, valami szokatlan. Egy titokzatos asszonyt sodor partra a víz. Befogadják, felgyógyítják. Ám a sejtelmesen szép Anada jelenlére teljesen feldúlja János lelkét. El akarja hagyni a családját, de nincs bátorsága hozzá. Őrült gondolata támad: meg akarja mérgezni a feleségét.