misztikus / horror

Ben és Jane friss házasok. Egy ígéretes álláslehetőség miatt Japánba költöznek, és egy tokiói divatfotózásra indulnak – Ben ugyanis fényképész - , amikor egy sötét erdei úton belekeverednek egy tragikus autóbalesetbe, amely egy helybéli lány halálához vezet. Amikor azonban visszatérnek a baleset helyszínére, nyoma sincs a holttestnek...

Amikor nem sokkal később Ben előhívja a Tokióban készített fotókat, a képeken egy elmosódott árnyalakot vesz észre. Ettől kezdve a férfi fotóin rendre felbukkan a titokzatos árny, és a különös jelenéseket rendre szörnyű tragédiák követik. A fiatal pár azt gyanítja, hogy az elütött lány szelleme próbál bosszút állni rajtuk. Úgy sejtik: addig nem lesz nyugtuk, amíg meg nem találják a szerencsétlenül járt lány testét...

Laura gyermekkora legszebb éveit egy tengerparti árvaházban töltötte, ahol nevelőinek féltő gondoskodásától kísérve, testvéreiként szeretett társai körében nőtt fel. Harminc év után férjével, Carlos-szal és hétéves kisfiával, Simonnal tér vissza ide azzal az elhatározással, hogy álmát megvalósítva felújítsa, és fogyatékos gyermekek számára újra megnyissa a rég elhagyatottan álló házat. Az új otthon és a titokzatos környezet feltüzeli Simon fantáziáját, és a fiú fantasztikus meséi nem éppen ártatlan játékok fonalát kezdi gombolyítgatni.

Laurát zavarni kezdi a nyugtalanító játék, mely saját gyermekkorának rég elfeledett, mélyen felkavaró emlékeit idézi fel. Ahogy közeleg a megnyitó napja, a családban egyre nő a feszültség. Carlos továbbra is szkeptikus és váltig állítja, hogy Simon az egészet csak azért találja ki, hogy felhívja magára a figyelmet. De Laura számára lassan nyilvánvalóvá válik, hogy valami, hosszú ideje lappangó és borzalmas dolog kezd belopózni az öreg házba, valami, ami ugrásra készen várja, hogy családjára rémisztő csapást mérjen...

Az új évezred hajnalán egy gonosz hatalmú múmia életre kelti
Belphégort, a fantomot, aki éjszakánként a Louvre-ban kísért.

A múzeumban meghibásodnak a biztonsági kamerák, kikapcsol
a riasztórendszer, tárlók törnek szét és egyiptomi leletek tűnnek el. A fantomról,
aki néha ijesztő, néha szinte emberi, hamar kiderül, hogy nem ismer félelmet,
és legyőzhetetlen.

Belphégort követve végigjárjuk a Louvre-t a
föld alatti alagutaktól a kiállítótermekig, a raktáraktól a kutatólaboratóriumokig,
bepillantunk a világ leghíresebb múzeumának kulisszái mögé.

Jean-Paul Salomé alkotása az első olyan játékfilm,
amelyet a világ legnagyobb és leghíresebb múzeumában forgattak.

A fiatal írónő beleszeret egy rejtélyes idegenbe, akivel egy ódon kastélyba költözik. Kísértetek és kísértések, árulások és ármányok között rejtőzik az igazság a helyről, amit úgy hívnak: Bíborhegy. A sötét mesék nagymestere, Guillermo del Toro (A faun labirintusa, Hellboy-filmek) ezúttal egy gótikus románccal borzolja a nézők kedélyeit. A főbb szerepekben Tom Hiddleston (Thor, Bosszúállók), Jessica Chastain (Mentőexpedíció, Mama), Mia Wasikowska (Alice Csodaországban) és Charlie Hunnam (Kemény motorosok-sorozat) láthatók.

A Dr. Jekyll és Mr. Hyde klasszikus legenda borzalomról és gyanakvásról, az ember kettősségéről és a viktoriánus társadalom sötétebb oldaláról. Dr. Henry Jekyll, a nagyszerű, jóképű tudós, aki az egész tudományos közösségben jó hírnévnek örvend, kifejleszt egy receptet, amely a bűnöző összetevők izolálásával forradalmasítja az emberi természetet. Saját magán kísérletezik, és a szer hatása alatt szörnyű változáson megy keresztül. A társadalmi rend korlátai és saját erkölcsi elvei alól felszabadulva eufórikussá és könyörtelenül gonosszá válik - ő lesz Mr. Hyde. És ezzel kezdetét veszi a két ellentétes személyiség izgalmas és borzalmas csatája egy ember lelkéért...

Valós események alapján készült ez a lebilincselő pszichológiai thriller, amely szélesre tárja az ajtót legelemibb félelmeinkre. Abban a reményben, hogy új életet kezdhetnek, Dana (Kate Beckinsale) és David (Mel Raido) öt éves fiúkkal együtt egy felújítandó vidéki házba költöznek a nagyvárosból. Az álomotthonból azonban egy pillanat alatt lesz rémálmok melegágya. Dana a padláson felfedez egy titkos szobát, amely olyan megmagyarázhatatlan eseményeket szabadít rá, melyek nem csupán épelméjűségét fenyegetik, de sokkoló titkokat is felfednek a múltból.

A 12 éves Oskar magának való fiú: osztálytársai kiközösítik, gyakorta bántalmazzák, s barátai nem lévén, egyedül rója az utcákat, miközben bosszúról álmodozik. Magányos hétköznapjai azonban gyökeresen megváltoznak, mikor Eli személyében egy fiatal lány költözik a szomszédba, akivel Oskar hamarosan összebarátkozik. Elivel azonban valami nem stimmel: hangtalanul közlekedik, egyik pillanatról a másikra képes köddé válni, s a fagyos hideggel mit sem törődve csak akkor jelenik meg, ha leszállt az éj. Ezzel egy időben a környék lakóit kegyetlen gyilkos kezdi megtizedelni, aki nem kímél sem fiatalt, sem öreget. Oskar gyanítja, hogy Elinek köze lehet a halálesetekhez, s talán nem is egyszerű halandó, hanem valami sokkal rémületesebb, egyben izgalmasabb is: egy vámpír.

Az Engedj be! nem csupán szokatlan környezetbe – a hólepte Stockholm külterületére – helyezi át a klasszikus vámpírmítosz történéseit, de hús-vér szereplői és sajátos atmoszférája révén hátborzongatóan valósághű ízt kölcsönöz a földöntúli thrillernek, melyet a rajongók és a kritikusok azonnal a műfaj egyik legjobbjának kiáltottak ki. A film számtalan díjat nyert világszerte, többek között a Washingtoni, a Torontói, a San Franciscói, a Chicagói és Bostoni Filmkritikusok díját, s értékét talán mi sem bizonyítja jobban, hogy már készül az amerikai feldolgozás.

Az 1700-as évek második felében valahol Dél-Franciaországban
arról suttognak, hogy egy titokzatos szörny garázdálkodik a környéken. Főleg
asszonyokat és gyerekeket ragad el, s már legalább száz áldozatot marcangolt
szét. A király értesül a lakosság körében növekvő pánikról, ezért odaküldi legkiválóbb
katonáit, hogy keressék meg a szörnyet és végezzenek vele.

Grégoire de Fronsac, a ragyogó ifjú természettudós
és irokéz indián vértestvére, Mani - akivel akkor találkozott, amikor
Amerikában szolgált - rájönnek, hogy a király katonái képtelenek megtalálni
a szörny nyomát Gévaudan sűrű erdőiben, ezért Grigoire-nek kell utána
erednie.

A fiatal, felvilágosult nemes, Thomas dPapcher márki
estélyt ad az újonnan érkezettek tiszteletére. Itt találkozik Fronsac
a gyönyörű Marianne de Morangais kisasszonnyal, egy helyi arisztokrata
lányával és rögtön bele is szeret.

Közben újabb brutális támadásokról érkeznek beszámolók, s
az ott lakók meg vannak győződve róla, hogy mindez az ördög műve. Mani
intuitív képzeletének segítségével Fronsacban lassan körvonalazódik a
fenevad képe: nem szörnyeteg, nem is farkas, hanem valamiféle vadállat, melyet
arra idomítottak, hogy öljön. Közben Jean-Francois de Morangais, aki
féltékeny húga és Grigoire kapcsolatára, némi intrikával szétválasztja
őket. A csalódott Fronsac a gyönyörű, de rejtélyes kurtizán, Sylvia
karjaiban vigasztalódik.

Egy újabb kegyetlen gyilkosság után XV. Lajos a főispánját,
Beauterne-t bízza meg, hogy személyesen irányítsa a szörny elfogását.
Beauterne pár napon belül jelenti, hogy sikerrel járt, és végeztek a
vadállattal. A tetemet Párizsba viszik, hogy bemutassák az udvarnak, ám a tudós
Fronsac rájön, hogy Beauterne csapata csupán egy farkast mészárolt
le, ám neki is részt kell vennie a demonstráción, miszerint sikerült elpusztítani
a rejtélyes szörnyet. A király hivatalosan lezárja a vizsgálatot, s megparancsolja,
mindenki térjen vissza Párizsba.

A következő tavasszal Thomas tájékoztatja Fronsacot,
hogy a gyilkosságok folytatódnak, ezért Grigoire visszatér Gévaudanba,
s titokban abban is reménykedik, hogy ő és Marianne újra egymásra találhatnak.
De előbb neki és Maninak meg kell küzdenie azzal az ördögi titkos társasággal,
amely rászabadította a szörnyet Gévaudanra, hogy annak lakóit eltántorítsa
a király iránti hűségüktől…

Az 1700-as évek második felében valahol Dél-Franciaországban
arról suttognak, hogy egy titokzatos szörny garázdálkodik a környéken. Főleg
asszonyokat és gyerekeket ragad el, s már legalább száz áldozatot marcangolt
szét. A király értesül a lakosság körében növekvő pánikról, ezért odaküldi legkiválóbb
katonáit, hogy keressék meg a szörnyet és végezzenek vele.

Grégoire de Fronsac, a ragyogó ifjú természettudós
és irokéz indián vértestvére, Mani - akivel akkor találkozott, amikor
Amerikában szolgált - rájönnek, hogy a király katonái képtelenek megtalálni
a szörny nyomát Gévaudan sűrű erdőiben, ezért Grigoire-nek kell utána
erednie.

A fiatal, felvilágosult nemes, Thomas dPapcher márki
estélyt ad az újonnan érkezettek tiszteletére. Itt találkozik Fronsac
a gyönyörű Marianne de Morangais kisasszonnyal, egy helyi arisztokrata
lányával és rögtön bele is szeret.

Közben újabb brutális támadásokról érkeznek beszámolók, s
az ott lakók meg vannak győződve róla, hogy mindez az ördög műve. Mani
intuitív képzeletének segítségével Fronsacban lassan körvonalazódik a
fenevad képe: nem szörnyeteg, nem is farkas, hanem valamiféle vadállat, melyet
arra idomítottak, hogy öljön. Közben Jean-Francois de Morangais, aki
féltékeny húga és Grigoire kapcsolatára, némi intrikával szétválasztja
őket. A csalódott Fronsac a gyönyörű, de rejtélyes kurtizán, Sylvia
karjaiban vigasztalódik.

Egy újabb kegyetlen gyilkosság után XV. Lajos a főispánját,
Beauterne-t bízza meg, hogy személyesen irányítsa a szörny elfogását.
Beauterne pár napon belül jelenti, hogy sikerrel járt, és végeztek a
vadállattal. A tetemet Párizsba viszik, hogy bemutassák az udvarnak, ám a tudós
Fronsac rájön, hogy Beauterne csapata csupán egy farkast mészárolt
le, ám neki is részt kell vennie a demonstráción, miszerint sikerült elpusztítani
a rejtélyes szörnyet. A király hivatalosan lezárja a vizsgálatot, s megparancsolja,
mindenki térjen vissza Párizsba.

A következő tavasszal Thomas tájékoztatja Fronsacot,
hogy a gyilkosságok folytatódnak, ezért Grigoire visszatér Gévaudanba,
s titokban abban is reménykedik, hogy ő és Marianne újra egymásra találhatnak.
De előbb neki és Maninak meg kell küzdenie azzal az ördögi titkos társasággal,
amely rászabadította a szörnyet Gévaudanra, hogy annak lakóit eltántorítsa
a király iránti hűségüktől…

Az Elektronikus Hang Jelenség, az angol kifejezés (Electronic Voice Phenomenon) kezdőbetűi alapján EVP-nek nevezett jelenség az a folyamat, aminek révén a halottak, hang és kép útján kommunikálnak az élőkkel, a modern elektronikus eszközök statikus és fehér zaján keresztül. Szerény becslések szerint is csaknem hét milliárd audio- és videó-felvevő készülék működik az otthonokban szerte a világon… és ezek mindegyike portálnak minősül e folyamatban. Az ily módon érkezett „üzenetek”, arra késztetnek minket, hogy az életre és halálra vonatkozó alapvető fogalmainkat is megkérdőjelezzük. Ezek a paranormális jelenségek úgy tűnik, igazolják azt, amibe a legtöbben beleborzongunk: a halottak képesek kommunikálni velünk.

Abe feleségével és fiával vacsorázik egy étteremben, amikor szeme láttára ölik meg családját, a gyilkos pedig szájba lövi magát. Abe pár nap múlva öngyilkosságot kísérel meg, de egy barátja megmenti. Halál közeli élménye azonban különleges képességgel ruházza fel: fényt lát bizonyos emberekben, illetve hangokat érzékel elektromos készülékekben, melyek szellemektől és halottak lelkéből származnak. Mivel rájön, hogy a fény azoknál jelenik meg, akik hamarosan meg fognak halni, meg tudja menteni három ember életét.

Hamarosan azt is felfedezi, hogy a gyilkos 3 nappal korábban megmentette fia és felesége életét -rájön, hogy aki megment, annak ölnie is kell...

1348-at írunk, mikor Európára a pestis rémisztő és pusztító árnyéka vetül. Miközben a fekete halál tizedeli a lakosságot, félelem szülte babonás történetek terjednek az emberek között. Az egyik szerint van egy rejtett falu, hol a pestis nem szedi áldozatait: egy szellemidéző vissza tudja hozni a holtakat az élők közé.
Ulric (Sean Bean – A gyűrűk ura, A trónok harca) rettegett lovag. Az egyház őt kéri fel, hogy derítse ki az igazságot a faluval kapcsolatban. Csatlakozik hozzá egy fiatal szerzetes és néhány katona is, ám az utazók legmélyebb rémálmaikban sem találkozhatnának azzal a borzalommal, amely a faluban vár rájuk…

Megmagyarázhatatlan öngyilkosságok láncolata tart rémületben egy amerikai kisvárost. Az áldozatok hátborzongatóbbnál hátborzongatóbb módon vetnek véget életüknek, s a halálesetek sorának csak nem akar vége szakadni. Miközben a rémült helyiek válaszokat keresnek, a 18 éves Lindsay (Elizabeth Rice – Reklámőrültek) meg van győződve, hogy ő lesz a sorban a következő.

Összebarátkozik a rejtélyes Aidennel (Thomas Dekker – Terminátor - Sarah Connor krónikái), akinek édesanyja nemrégiben hunyt el, és rövidesen felfedezik, hogy leírhatatlanul gonosz, sötét erők munkálkodnak körülöttük...

Zavarba ejtő, felkavaró és idegtépő horrorfilm. Csak erős idegzetűeknek!

Egy ódon gyermekkórház bezárni kényszerül kapuit. A személyzet éppen elhagyni készül az épületet, mikor egy vasúti szerencsétlenség betegeinek elhelyezése miatt néhány napot mégis szolgálatban kell tölteniük. Amyt, a fiatal amerikai nővért bízzák meg a feladattal, hogy legyen úrrá a helyzeten.

Amy hamarosan különös dolgot fedez fel a gyermekkórházban: a gyerekeket valami felfoghatatlan, valami láthatatlan tartja rettegésben. Valami, vagy valaki - telve fájdalommal és gyűlölettel. A gyerekek csak „géplányként” emlegetik azt a láthatatlan lényt, aki a második emeleten lakozik, azon a szinten, amit negyven évvel ezelőtt bezártak, és a bejáratát is bedeszkázták.

A lény jelenléte egyre nyilvánvalóbb és agresszívebb. A kórház folyosóin, az árnyékban megbújva állandó félelemben tartja a gyerekeket… Ahhoz, hogy a titok végére járjon, és megvédje a gyerekeket, Amynek nemcsak saját félelmeivel kell szembe szállnia, de a kórház személyzetével is, akik nem hajlandók tudomásul venni a nyilvánvaló igazságot, amely sokkal sötétebb, és jóval veszélyesebb, mint azt bárki gondolná…

A kör és a Disturbia producerei újabb hátborzongató thrillerrel jelentkeznek.

Anna és Alex anyja gyanús körülmények között hal meg, a gyász azonban nem az egyetlen bánatuk; amikor apjuk eljegyzi az addig a házuknál dolgozó ápolónőt, örökre véget ér a családi béke. A nővérek megpróbálnak többet kideríteni mostohaanyjuk homályos múltjáról: először szörnyű látomások és rémálmok kezdik gyötörni őket, majd szembe kell nézniük nyomozásuk még sokkal borzasztóbb következményeivel.

Az ÍTÉLETNAP hőse Jericho Cane (Arnold Schwarzenegger), a kiégett exzsaru, aki az ezredforduló rémisztő eseményeinek forgatagába csöppen. Cane számára a partnere, Chicago (Kevin Pollack) oldalán végzett munka unalmas, szürke rutinná vált. Hamarosan azonban akarata ellenére egy lélegzetelállító macska-egér harc egyik szereplőjévé válik - a játszma pedig egyetlen nőért, Christine-ért (Robin Tunney) folyik.
Christine egy titkozatos ismeretlen (Gabriel Byrne) vágyának tárgya, aki látszólag csak egy férfi a sok közül, valójában azonban maga a megtestesült Gonosz. Hatalma emberi ésszel felfoghatatlan, célja pedig ugyanolyan egyszerű, mint amennyire végzetes.
Amint folyik a visszaszámlálás az ÍTÉLETNAPig, egyedül Christine megmentése óvhatja meg az emberiséget a végpusztulástól - az ő sorsa pedig Cane remegő remegő kezeiben nyugszik...

Dean Corso könyvkereskedő megbízást kap egy egyetemi professzortól, hogy az annak tulajdonában lévő Kilendcedik kapu címen ismert, a 17. században írt könyv két, a világon még létező kópiájával hasonlítsa össze az övét: keresse meg az eltéréseket a három variáció közt. A könyvről az a hír járja, hogy szerzője maga a Sötétség Fejedelme, s aki mindhárom példányt megszerzi, az beléphet a Sátán Birodalmába...

Mikor a Campbell család Connecticut állam egyik eldugott részébe költözik, még nem is sejtik, hogy új otthonuk milyen sötét titkot rejt. Az egykor ravatalozóként működő helyen a néhai tulajdonos látnok fia, Jonah (Erik J. Berg) rémisztő szeánszokon segítette át a másvilágra a ház vendégeit, démoni hírnökként szolgálva a spirituális lényeket, szellemeket. Mikor Jonah visszatér, a családra olyan veszélyek leselkednek, amelyekkel még legszörnyűbb rémálmaikban sem találkoztak...

Antonio Bay, egy kis tengerparti halászvároska, alapításának 100. évfordulós ünnepségére készül. Éppen egy évszázaddal ezelőtt – a legenda szerint – egy hajó csapódott a partmenti sziklához, és a legénység nagy része a vízbe fúlt…

Amint a város toronyórája elüti az éjfélt, a nyílt víz felől sűrű köd kezd gomolyogni a part irányába. A köd lassan körbevesz egy imbolygó halászhajót, és a fedélzetén tántorgó részeg matrózoknak esélyük sincs védekezni a ködből kibontakozó kísérteties árnyékalakok gyilkos kampói és kardjai ellen…

Másnap egész Antonio Bay a gazdátlanul hánykolódó halászhajó eltűnt utasairól beszél. A helyi rádió tulajdonosnője, Stevie Wayne a rádió központjából – a város világítótornyából – követi figyelemmel az eseményeket, miközben a helyi plébános – rábukkanva nagyapja naplójára – rájön, hogy az események összefüggésben lehetnek a város történetének egy sötét fejezetével: Antonio Bay városatyái ugyanis az előző évszázadban kíméletlenül lemészároltak egy csapat leprást, akik a közelben szerettek volna letelepedni…

Az áthatolhatatlan köd lassan ellepi az utcákat, és a ködből kísérteties árnyalakok bukkannak elő…