kaland

Azon a földön, ahol a Mekong folyó a tengerbe fut, két király vívta véget nem érő háborúit; Pegu ura és Ayudhaya királya. Rettentő seregeket vezettek harcba, hogy kivívják maguknak a győzelmet. A kor legkitünőbb harcosai estek el a csatatereken. A XVI. Század alkonyán a véres csatákból a Pegui királyság kerül ki győztesen, leigázva ezzel Ayudhaya bátor királyságát. A népet szolgasorba taszítják, az uralkodót és egész udvartartását pedig Peguiba száműzik. A száműzöttek között van a leigázott király utolsó reménye az oyudhaya-i trónörökös, Naresuan herceg is. A herceg neveltetését apja legfőbb ellensége vállalja magára.

Egy habókos londoni feltaláló, Phileas Fogg (Steve Coogan), olyan találmányok titkaival áll elő, mint a repülés vagy az elektromosság, de a felsőbb tízezer befolyásos tagjai rögeszmés bolondnak tartják. Kétségbeesetten próbálva elérni, hogy komolyan vegyék, Fogg különös fogadást köt Lord Kelvin-nel (Jim Broadbent), a Királyi Tudományos Akadémia elnökével: állítja, ő bizony körülutazza a Földet mindössze 80 nap alatt!

Oldalán inasával, Passepartout-val (Jackie Chan) és az izgalmakat hajhászó francia művésznővel, Monique-kal (Cécile De France), Fogg nekivág az eszeveszett, szívet-erőt nem kímélő, világkörüli versenyfutásnak, amelynek a során hőseink a világ legegzotikusabb helyeire jutnak el, szárazföldön, tengeren és légi úton egyaránt.

Az út folyamán hőseink, sok kihívással és akadállyal és furcsa figurával szembesülnek, akiket – többek között – olyan sztárok személyesítenek meg, mint Arnold Schwarzenegger, Kathy Bates és Rob Schneider.
Jules Verne kalandokban bővelkedő, szórakoztató és egyben romantikus regénye a filmvásznon!

Rose, a bátyjával 1914-ben egy nyugodt kelet-afrikai misszionáriustelepen dolgozik. Egy nap azonban a falut is eléri az első világháború, Rose megkéri Charlie-t a kalandort - aki az “Afrika királynője” nevet viselő bárka tulajdonosa - hogy juttassa el egy biztonságos tengeri kikötőig. A részeges férfi és Rose, a megrögzött vénlány, kalandos és hányatatott utazást tesz lefelé a folyón, ahol nemcsak a krokodilokkal, zuhatagokkal, rovarrajokkal, és a támadó németekkel kell megküzdeniük, de magányos, önző, mégis szeretetre vágyó természetükkel is...

Több, mint 300 000 éven keresztül a neandervölgyi emberek uralták a világot, 30 000 évvel ezelőtt azonban örökre nyomuk veszett. De vajon teljesen eltűntek? Vagy az ő vérük csorog ma is az ereinkben? Senki sem tudja biztosan, egyedül Ao, az utolsó ősember.
Amikor törzsének minden tagját lemészárolják – köztük feleségét és kislányát is –, Ao, a kétségbeesett neandervölgyi ember magányos vándorútra indul. A déli vidékekre szeretne eljutni, hogy viszontlássa ikertestvérét, akivel gyerekkora óta nem találkozott. Hosszú útja során nemcsak veszedelmes fenevadakkal kell megküzdenie, de a fajtájának kiirtására felesküdött kegyetlen homo sapiens faj egyedeivel is… Egy elveszett világ elevenedik meg ebben a kalandos és látványos filmben, amely A tűz háborúja legjobb hagyományait követi.

Rod Slater, a törekvő bányamérnök megbízást kap az egyik johannesburgi aranybánya vezetésére. Az idő múltával azonban kénytelen rádöbbenni: a bánya biztonságát egy nemzetközi összeesküvő csoport fenyegeti, akik úgy akarják az arany világpiaci árát az egekbe tornászni, hogy felrobbantják az egyik legnagyobb aranybányát. Rod azonban nem elégszik meg a bánya megmentésének nemes feladatával, hanem a bányatulajdonos Hurry Hirschfeld lányát, Terryt is boldoggá akarja tenni.

Jason előtt nevelője, a kentaúr Chiron egy nap felfedi az igazságot származásával kapcsolatban: ő loclus országának törvényes örököse, apját pedig a gonosz Pelias ölte meg, hogy megszerezze a hatalmat. Janos útnak indul, hogy visszakövetelje a trónt. Pelias katonái üldözőbe veszik... Miután Jason megtudja, hogy Pelias legnagyobb vágya az aranygyapjú, üzletet köt a trónbitorlóval, és néhány társával a legendás kincs megszerzésére indul.

1894-et írunk, a helyszín Normandia. Egy tüzesen szenvedélyes, csábító fiatalember úgy dönt, hogy apja nyomdokaiba lépve enged tolvaj-szenvedélyének, olyan kalandokba veti magát, amelyek majd híressé teszik a nevét. Ez a fiatalember Arsene Lupin… Arsene Lupin (Romain Duris) villámgyorsan elcsen mindent, ami fénylik, grófnők családi ékszereitől a csillagok konstellációjában rejlő legbensőbb titkokig. A Robin Hood nagylelkűségének, Sherlock Holmes mindent kikövetkeztetni képes bölcsességének és Don Juan hódító bájának képességével egyaránt megáldott Arséne olyan helyzetbe kerül, ahol mindezekre a képességekre szüksége lesz, amikor egy sorozat merész rablás és hidegvérrel elkövetett gyilkosság első számú gyanúsítottjává válik. Apja gyilkosát kutatva, Arséne tudomást szerez egy mesés kincsről, miközben egy titkos összeesküvés véletlen tanúja is lesz. A jelenlévők között ott van az agyfúrt Beaumagnan (Pascal Greggory). Ez az örök bajkeverő valamikor intim kapcsolatban volt Josephine Balsamo-val (Kristin Scott Thomas), Cagliostro grófnőjével, akit most fogolyként hurcolnak az összeesküvők elé. Még nem ismert okok miatt, a grófnőt felkavaró szépsége és imponáló fellépése sem menti meg attól, hogy az összeesküvők halálra ítéljék. Arséne azonban a kellő pillanatban megmenti a grófnőt. A grófnő bűbájától megigézve, égő vágytól hajtva, hogy cselekedjék, Arséne elszakad korábbi szerelmétől, Clarisse-tól (Eva Green), és a kincs felkutatására indul. Útja a századforduló Párizsába vezet…

Guy Ritchie a tőle megszokott pörgős módon kelti életre az Excalibur ősi legendáját, amely Arthur történetét követi nyomon a nyomortól egészen a trónig. Amikor az apját megölik, a nagybátyja pedig elfoglalja a trónt, Arthur elveszíti uralkodói jogát, és mostoha körülmények között, a város sikátoraiban kell felnevelkednie. Ám amikor neki sikerül kihúzni a mitikus kardot a sziklából, az élete egy csapásra megváltozik, ő pedig kénytelen szembesülni valódi örökségével.

EXTRÁK (magyar felirat)

Matthew McConaughey és Kate Hudson ráhajtanak az aranyra (és a gyémántokra és a rubintra).

A Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt két sztárja ezúttal egy igazi „se veled – se nélküled” párost alakít, akik (többé-kevésbé) együtt vetik bele magukat egy elképesztően vidám és kalandos, tengeri kincsvadászatba.

Finn (McConaughey) még mindig a volt felesége (Hudson) után fut, már amikor éppen nem a Tapsi Tatának nevezett gengszter elől menekül. Mindeközben, nyolc év keresés után, végre rábukkan a Karib-tengeren 1715-ben eltűnt, legendás királynői hozomány lelőhelyére.

Most már csak annyi a dolga, hogy felhozza a kincseket, visszaszerezze a feleségét, és elhúzza a csíkot, mielőtt a gengszterek a helyszínre érnek. Andy Tennant (Randiguru) kalandfilmje csupa veszély, akció, romantika és humor. Garantált szórakozás mindenkinek!

1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy (Mel Gibson) volt, aki az embertelen Bligh kapitányt (Anthony Hopkins) koronahű embereivel - egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva - mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok - no meg a minden tekintetben vendégszerető tahiti lányok összes bája - ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak..

Cartouche egyszerű sorból származó fiú, aki Párizs
királya szeretne lenni.

Csatlakozik a piti tolvajokhoz és vezérükké válik. Kedvessége,
eleganciája és nem utolsó sorban az a gesztusa, hogy a gazdagoktól elvett pénzt
rendre szétosztja a szegények között, hamar közkedveltté és megbecsültté teszi
a banda körében és elnyeri a szépséges Vénusz szerelmét is.

Halálos ellensége, a rendőrezredes Ferrussac csapdájából
rendre elmenekül, de nem menekülhet annak feleségétől, akibe végzetesen beleszeret.
Ezzel halálos veszedelembe sodorja a bandát és Vénuszt...

Az Edmund Rostand (1868–1918) által 1898-ban színpadra álmodott darab egy XVI.századi filozófus-költõ, Cyrano alakját gondolja újra, és helyezi a romantikára oly jellemzõ környezetbe. Cyrano de Bergerac (José Ferrer) egy csúnya, nagy orrú, de hihetetlen tudású francia lovag, aki még a bajvívásban is messze kitûnik társai közül. Hõsünk szerelmes lesz a gyönyörû és gazdag Roxanne-ba (Mala Powers), ám tudja, hogy kinézete miatt a lány úgyis elutasítaná. Legjobb barátja, Christian (William Prince) is szemet vet a csodás lányra, ám vele a sors kegyesebb volt, mikor arcát alkotta, de túl nagy ésszel bizony nem áldotta meg. Christian Cyranót kéri meg, hogy írjon szerelmes verset rajongott Roxanne-jának, akiben az ifjú megjelenése és a neki tulajdonított versek szerelmet ébresztenek.


De mi történik, ha kiderül az igazság: ha Roxanne rájön, hogy ki a csodálatos versek szerzõje? A Cyrano agyából kippatanó rímek veretes magyar megfeleõit Sinkovits Imre tolmácsolásában hallhatjuk.

Cyrano de Bergerac (Gérard Depardieu) tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane (Anne Brochet) egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe... A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját.

A legendás királyi testőrnek, D Artagnan-nak van egy lánya, akiről talán még maga a "nagy mester", Dumas sem tudott, holott olyan nagy szenvedéllyel és alapossággal merült el hőse kalandjainak minden apró részletében.

Pedig Éloise megérdemli a figyelmet. Szép, romantikus és merész - mint apja egykoron. Zárdában nőtt fel, mígnem eljöttek az ifjúi évek, a lázadás, a vágyak kiteljesítésének mohó időszaka.

Zárdafőnöknője meggyilkolása után a lány tudomást szerez egy titkos merényletről, melyet Crassac herceg és a "Vörös Hölgy" tervez a király ellen. Elindul hát Párizsba, hogy megkeresse apját, és rábeszélje, hogy barátai - Athos, Porthos, Aramis - társaságában álljon újra XIV. Lajos szolgálatába. A hős azonban nem nagy kedvet tanúsít az izgalmakkal járó "lovag-szerep" iránt, így Éloise maga vág neki a veszélyes kalandnak.

D. B. Cooper igaz története, aki 1971. november 24-én eltérített egy Boeing 727-es gépet, majd ejtőernyővel kiugrott a gépből – kétszázezer dollárral együtt. Azóta senki nem látta, egy elszánt biztosítási nyomozó azonban úgy érzi, sikerült felfednie Cooper valódi személyazonosságát.

A kicsi Julia imádja a dinoszauruszokat és az őket körülvevő legendákat. Miközben családja komoly anyagi válsággal küzd, bátyjával elhatározza, hogy ők is beszállnak a versenybe a jutalomért. Ugyanis Dr. Jack McCabe a kormány megbízásából rendkívüli ajánlattal állít be a városkába. Azt állítja, ezen a földön egykor rengeteg dinoszaurusz élt, s a kormány kész ötszáz dollárt fizetni annak, aki egy teljes csontvázat talál. A különös ajánlatot egy még különösebb idegen, a sötét titkokat rejtegető Hump Hinton megduplázza.

Képzeld csak el: annyi idő alatt, míg ezt a mondatot olvasod, egy gepárd álló helyzetből akár 100 km/órás sebességre is fel tud gyorsulni. Erre a hihetetlen teljesítményre képes a 12 éves Xan (Alexander Michaletos) legjobb barátja, a gyönyörű gepárd is. A rendkívüli állatot fogságba akarják helyezni, Xan ezért úgy dönt, hogy a kölyökkora óta nevelt kedvencét, Dumát visszajuttatja oda, ahova tartozik, Dél-Afrika vadonjába. Az út azonban nem veszélytelen: a vadászó oroszlánok és krokodilok, sebesen zúgó folyók és zuhatagok veszélyei mellett egy kalandor (Eamonn Walker) is – aki pénzzé akarja tenni a gepárdot – veszélyezteti az akció sikerességét. Vajon van-e a fiúban annyi kitartás és bátorság, hogy véghezvigye merész tervét?

A Carroll Ballard (A fekete paripa, Repülj velem!) rendezte film egy izgalmas, kalandos történet az egész család számára.

A történet Seherezádéról szól, Jafar nagyvezír bátor lányáról, aki minden éjjel elmesél egy csodálatos, és mindenekfelett érdekfeszítő mesét az őrület határán lévő Sahriár szultánnak, aki fondorlatos felesége halála után, a merénylőktől félve, képtelen elaludni. Seherezádé tudja, az életével fizet, ha a szultán ráun a történetekre, ezért egy hivatásos mesélőhöz fordul segítségért. Hogy lekösse az uralkodó figyelmét, mesél Aladdinról, a tolvajfiúról, aki egy hatalmas dzsint tesz szolgájává, Ali Babáról, a jószívű szabóról és a negyven rablóról, mesél a szultán bohócának, Berbeknek az utolsó tréfájáról, Abu Bashidról, a gonosz szultánról és nem utolsó sorban Billah szultán három fiáról...