kaland

Benjamin Franklin Gates (Nicolas Cage) ezúttal egy újabb amerikai rejtély nyomába ered. A küldetés ezúttal az egykori elnök, Abraham Lincoln meggyilkolásának körülményeihez vezet.

Lincoln gyilkosa, John Wilkes Booth ugyanis naplót vezetett, melyből gyanús körülmények között 18 oldalnak nyoma veszett. Gates megpróbálja felderíteni a hiányzó lapok rejtekhelyét, s így talán fény derül az Egyesült Államok egyik legnagyszerűbb államférfijának titokzatos halálára.

A kalandban Gates-t ezúttal is elkíséri Abigail (Diane Kruger) és Riley (Justin Bartha).

Viharos és ugyancsak kalandos megismerkedésük, heves románcuk után Joan és Jack nyugodtabb időtöltésre vágyik - egy egzotikus nyaralásra, ahol csak egymással törődhetnek. Hamarosan azonban újra fellángol Joanban a kalandvágy és a hőn áhított izgalom nemsokára meg is érkezik egy arab sejk személyében, aki felkéri az írónőt, hogy írja meg életrajzát. Joan nemet mond, de a sejket ez nem tántorítja el: elrabolja a nőt.

Kezdetét veszi a hajsza: Jack az emberrablók nyomába ered, és nem akadályozhatja meg senki és semmi, hogy kiszabadítsa szíve királynőjét. Ezúttal is akad követője, a nagyszájú, de annál kisebb termetű Ralph, aki nem elsősorban Joan miatt vállalkozik a veszélyes útra, hanem egy újabb ritka kincs, a Nílus gyöngye miatt…

Egy olajtársaság csővezetéket fektet le az alaszkai új kitermelőhelyhez. A környezetvédelmi szakember, Eric Desmond megérkezik a helyszínre, az Ördögkat- lanba, és hamarosan véres események szemtanúja lesz. Az erőszak rövid időn be- lül futótűzként harapódzik el.

A francia királyi udvarban sok a saját érdekeit szem előtt tartó talpnyaló. A lovagiasságáról és kalandjairól híres Lagardere is egy ilyen kegyenc ármánykodásának lesz az áldozata.

Miután barátját megölték, Lagardere magához vette kislányát és sajátjaként nevelte fel. Amikor azonban sok év múlva a szép Aurore-ra szemet vet a gonosz Gonzagues herceg, Lagardere púposnak álcázza magát, és felajánlva szolgálatait a királynak, bosszút áll barátja gyilkosain...

A XVIII. században a nemes szívű, bátor Legardere lovag súlyos titok és egy árva csecsemő birtokába jut. Álnéven és álruhában (púposan) bújkál üldözői elől, mígnem eljön a leszámolás pillanata.

A méltán híres Robinson Crusoe kalandja, ezúttal Pierce Brosnan főszereplésével. Crusoe elhagyja Angliát, miután párbajban megöl egy embert. A törvény szigora elől világ körüli útra indul hajójával és legénységével. A Csendes-óceánon azonban hajótörést szendvednek, ő pedig egyedüli túlélőként egy lakatlan szigetre vetődik. Itt próbálja meg felépíteni az életét, amíg a segítség meg nem érkezik.

Extrák:

Ajánló: A velencei kalmár, Anthony Zimmer, Pirosszka

Defoe 1719-ben megjelent regénye a mai napig mozgatja mindannyiunk fantáziáját. Vajon képes-e az ember uralni a természetet, ha magára marad? Megőrizheti-e emberi mivoltát, méltóságát egy lakatlan szigeten? Fenntarthatja-e a civilizáció vívmányait egy hajótörés után?

Robinson története az emberi értelem és leleményesség diadalát hirdeti a természet nyers erői fölött. A klasszikus történet mai filmes feldolgozása megkapóan valószerűen mutatja be a hajótörött ember életének hol apró, hol nagyobb, ám mindig komikus buktatóit, az emberi test és az elme teljesítőképességének végső határait.

Pierre Richard (Magas szőke férfi; Ahová lépek, ott fű nem terem) zseniális színészi képességei garantálják, hogy a három órás film minden egyes perce izgalmasan telik Robinson festői szépségű trópusi szigetén.

Két évvel azután, hogy Wellington hercege diadalt aratott Waterloonál Napóleon fölött, egy Indiai Maharadzsa angol területeket fenyeget seregeivel. Wellington Sharpe-t (Sean Bean - A Gyűrűk Ura, Férfias Játékok, Aranyszem) küldi, hogy derítse ki mi történik Indiában valójában.

Amikor a tábornok gyönyörű lányát elrabolja a kegyetlen indiai hadúr, Sharpe nem tehet mást mint hogy követi a nyomokat és besétál az ellenség által irányított veszélyes vidékre. Az ellenséges területek mélyén számtalan veszéllyel dacolva, Sharpe-nak szembe kell néznie és ellent kell állnia még a szépséges kormányzó Madhuvanti (Padma Lakshmi) csábításának is, ami az egyik legveszélyesebb erőpróbának ígérkezik amivel életében szembenézett..

Nel, az angol kislány összebarátkozik Stasszal, a kedves lengyel kamasz fiúval.
Afrika, a XX. század elején, a nagy út- és vasútépítkezéseknél, ahol mindkettőjük édesapja mérnökként dolgozik a brit birodalom szolgálatában. A birodalmi elnyomás ellen lázadó Mahdi és bandája ravaszul tőrbe csalja a két gyermeket és követeléseik teljesítése érdekében túszként a sivatag belsejébe hurcolják őket. A fiatalok fejében egyre gyakrabban fordul meg a szökés gondolta, abban is bíznak, hogy szüleik keresik őket. Egy véletlen, Stas nemes bátorsága, valamint színes bőrű barátaik, Mea és Kali merészsége teszi lehetővé a szökésüket. Ott áll négy, szinte még gyermek Afrika közepén, jelentős ivóvíz, élelemkészlet nélkül és arra vállalkoznának, hogy a sivatagon, őserdőn át, a rablóbanda üldözése közepette, eljussanak édesapjukhoz...

Smaragd románca, A:

Joan Wilder élete csupán fantáziájában színes - sikeres kalandregény-író, akinek hétköznapjai cseppet sem hasonlítanak kitalált hősnője hajmeresztő kalandjaihoz. Legalábbis addig a pillanatig, amíg kézbe nem vesz egy neki címzett, különös csomagot, melyből egy mesés ékkő rejtekhelyét dokumentáló
térkép bukkan elő!

Nem sokkal később a húga telefonál - kétségbeesetten számol be arról, hogy egy mindenre elszánt műkereskedő elrabolta őt és túszként tartja fogva mindaddig, amíg Joan nem szállítja le a térképet a kereskedőnek, aki Kolumbiában vár rá.

Az írónő felkerekedik és hamarosan a Dél-Amerikai őserdő kellős közepén találja magát, nyomában vadállatokkal, természeti csapásokkal, mérgeskígyókkal, valamint egy korrupt katonatiszttel, aki szintén mindent elkövet, hogy megszerezze a térképet. Még szerencse, hogy Joan útjába akad egy jóképű szerencsevadász, Jack, aki tudja mi a teendő ilyen helyzetben…

Nílus gyöngye, A:

Viharos és ugyancsak kalandos megismerkedésük, heves románcuk után Joan és Jack nyugodtabb időtöltésre vágyik - egy egzotikus nyaralásra, ahol csak egymással törődhetnek. Hamarosan azonban újra fellángol Joanban a kalandvágy és a hőn áhított izgalom nemsokára meg is érkezik egy arab sejk személyében, aki felkéri az írónőt, hogy írja meg életrajzát. Joan nemet mond, de a sejket ez nem tántorítja el: elrabolja a nőt.

Kezdetét veszi a hajsza: Jack az emberrablók nyomába ered, és nem akadályozhatja meg senki és semmi, hogy kiszabadítsa szíve királynőjét. Ezúttal is akad követője, a nagyszájú, de annál kisebb termetű Ralph, aki nem elsősorban Joan miatt vállalkozik a veszélyes útra, hanem egy újabb ritka kincs, a Nílus gyöngye miatt…

Az aztékok uralkodója elvakult ember, aki fanatikusan hisz a természetfeletti erők létezésében, és ezért még népét is veszélybe sodorja. Fia és utóda azonban elítéli kegyetlenkedéseit, és elhatározza, hogy igazságot szolgáltat. Kapóra jön, hogy spanyol katonák egy csapata hajótörést szenved Mexikó partjainál, a vitézek ugyanis nemcsak a szép nőket szeretik, hanem a nemes, ámde nem veszélytelen küldetéseket is.

Tex Willer, akit segítenek barátai (Kit Carson, egy öreg ranger és Tiger Jack, egy fiatal navaho harcos), megtalál és megsemmisít egy rabló- és csempészbandát, amely az amerikai hadsereg fegyverszállítmányait támadta meg, hogy eladja a zsákmányt a legharciasabb indián törzsnek. A yaquis indiánokról van szó, akik a Pokol Urának vezetésével vad felkelést akarnak indítani a sápadtarcúak ellen. Hogy ez sikerüljön, egy gyilkos fegyvert használnak, amely azonnali halált okoz, és mumifikálja az áldozatot. Texnek és barátainak ez nem lesz könnyű kaland.

A hidegháború éveiben járunk. Az Egyesült Államok hadserege egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró ásványi anyag után kutat, melynek segítségével Amerika fölé atomtámadás elleni pajzsot lehetne vonni. Ez a különleges anyag minden idők legcsodálatosabb óceánjárójával együtt pihen a hullámsírban, immár 70 éve. Az akciócsoportnak nincs más választása:meg kell találni és felszínre kell hozni a Titanicot. A mindenre elszánt csapat életveszélyes kalandokkal teli harcot folytat a víz alatt,és végül ki is emelkedik a fenséges hajó. Az atompajzs azonban mégsem készülhet el.

„A nevem Schliemann. Heinrich Schliemann.” – akinek csak bemutatkozik ez a szemüveges, kopaszodó, porosz üzletember, az biztos benne, hogy egy fanatikus őrülttel van dolga. Schliemann ugyanis minden vagyonát feláldozza, hogy megvalósítsa kisfiú kori álmát és feltárja Trója városát, melyet Homérosz az Iliászban megénekelt. Tény, hogy Schliemann megrögzött idealista. Feltett szándéka például, hogy Tróját egy Helénához hasonlatos görög asszonnyal az oldalán fogja meghódítani, és mit sem törődik azzal, hogy a kiszemelt lány nem osztja romok iránti lelkesedését.

Hektor és Akhillesz nyomában járva a párnak rengeteg akadállyal kell szembenéznie: fegyveres banditák, gyilkos járvány, balesetek és alattomos tudós kollégák nehezítik amúgy is kalandos vállalkozásukat. Ám Schliemann görög eszményeihez hasonlóan leleményes és erős is. Fáradozásait nagyobb siker koronázza, mint valaha is remélni merte…

80.000 évvel ezelőtt az emberek életben maradása a hatalmas, ismeretlen földeken a tűz birtoklásától függött. A tűzet rejtély övezte, mivel a kor embere nem értett a tűzgyújtáshoz.

A természettől kellett elragadniuk, ügyelniük kellett, hogy életben tartsák, védeniük kellett a széltől, esőtől, elrejteni az ellenséges törzsektől.

A tűz a hatalom jelképe volt, egyben a túlélést jelentette. A törzs, amely a tűzet birtokolta, az életet birtokolta.

A film nyelvezete egy elképzelt, a prehisztorikus korra jellemzőnek vélt, kitalált "beszéd", amely főleg artikulálatlan hangokból és gesztusokból épül fel, amely a mai beszélt nyelvekre lefordíthatatlan - ám a mai ember számára tökéletesen érthető.