kaland

Ahab kapitánynak (Gregory Peck) van egy rögeszméje: amióta egy hatalmas fehér bálna, amelyet Moby Dicknek nevezett el, letépte az egyik lábát, eszeveszetten űzi az állatot, hogy harcban győzze le, nem számít saját és legénysége élete sem. A megszállott kapitány és emberei erejüket a végsőkig megfeszítve küzdenek a természet erői ellen. Végre sor kerül az utolsó összecsapásra a félelmetes állattal…. A Herman Melville regénye alapján készült pergő cselekményű, csodálatos képi nyelvű, izgalmas kalandfilmet John Huston csaknem két évig forgatta. A forgatókönyvet Ray Bradburyvel (Marsbéli krónikák) közösen írták meg. A film gyártási költsége akkoriban a többi filmhez képest szenzációs összegre, ötmillió dollárra rúgott.

Mivel Ishmaelnek nagyon kevés a pénze, és éppen semmi nem érdekli különösképpen a szárazföldön, elhatározza, hogy tengerre száll és megnézi a világ vízzel borított felét. Jó sorsa Ahab kapitánnyal hozza össze, aki keménykötésű férfiakkal indul el vitorlás hajójával, hogy elkapja Moby Dicket, a fehér bálnát, aki megcsonkította az egyik lábát...Ahab kapitány akaratát senki nem másíthatja meg, Moby Dicket el kell kapniuk! Társai gyakran gondolnak arra, hogy szellemet látnak, és mindenki őrültnek tekinti Ahabot. Bűnös gondolatok fogalmazódnak meg bennük, egészen addig a pillanatig, amíg testközelbe kerül a fehér bálna...

Edmond Dantesnek (Richard Chamberlain) két nagy szerelme van: a tenger és gyönyörű menyasszonya, Mercedesz, akivel hosszú hajóútjáról hazatérve össze akar házasodni. Az esküvő előtti napon azonban mindkét szerelmét elveszíti. Egy árulás folytán elítélik és a hírhedt börtönbe, If várába hurcolják.
Dantes a hosszú börtönévek során minden hitét elvesztette és csak a bosszúnak él. Szerencsére rabtársa, Faria abbé nemcsak barátja, de tanítója is lesz. Segítségével csodával határos módon sikerül megszöknie a börtönből.
Új emberként új néven, mint Monte Cristo gróf, a rejtélyes és dúsgazdag arisztokrata módszeresen hozzálát terve végrehajtásához, melynek az a célja, hogy tönkretegye mindazokat, akik annak idején tönkretették életét...

A 17. századi Franciaországot az angolok és a spanyolok is
háborúval fenyegetik. XIII. Lajos erőtlen király, akit a katolikus egyház
feje könnyedén az ujja köré csavar. Richelieu bíboros hatalmára a ravasz
Febre vezetésével saját gárdistái vigyáznak. Már csak a király testőrei
állnak az útjában, a bátor és hűséges muskétások.

Aramis, Athos és Porthos mára céljukat
vesztett, megkeseredett emberek. Ám ekkor felbukkan az ifjú D'Artagnan,
egy Muskétás gyermeke, akinek szüleit 14 évnek előtte Febre gyilkolta
meg. Az ifjú D'Artagnan-t így a király hű szeretete mellett így személyes
ügye is hajtja. Elszánt lelkesedése a megfáradt muskétásokban is felébreszti
a hitet s a szunnyadó erőt, hogy ismét együtt szálljanak nemes harcba a korona
védelmében.

A dicső férfiak küzdelme persze női segedelem nélkül nem
biztos, hogy célt érne. Ám Franciaország királynéjában, és komornájában, a bájos
Francesca-ban a király testőrei hű szövetségesekre találnak…

Kardok kirántva, az adrenalin-szint emelkedik; a Muskétások
készen állnak a harcra. Ezek a legendásan tettre kész férfiak most is arra esküdtek
fel, hogy párbajt vívjanak, s jóra fordítsák a rosszat, de ekkora kecsességével,
már-már akrobatikus ügyességgel még sohase tették ezt! Mert ebben a filmben
a Muskétások nemcsak a XVII. századi Franciaország hatalmasságaival szállnak
szembe, hanem magával a gravitációval is dacolnak.

Alexander Dumas regénye, A három testőr alapján
készült A Muskétás című kalandfilm a klasszikus kardvívó lovagiasságot
a Hong Kong-i akciófilmek gravitációt is legyőző, káprázatos koreográfiájával
ötvözi. Igazi családi mozi!

A Szikla, a Con Air - A fegyencjárat és a Tolvajtempó után újra együtt Nicolas Cage és a tévedhetetlen producer, Jerry Bruckheimer szuperduója!

Benjamin Franklin Gates egész életét olyan kincs felkutatásának szentelte, melynek létezésében kevesen hisznek. Egyes elképzelések szerint a Templomos Lovagok legendás kincsét valahol Amerikában rejtették el. Egy családi hagyomány pedig arra kötelezi a Gates-família minden férfitagját, hogy régész legyen, és így hat nemzedék óta a nemzet Alapító Atyái által hátrahagyott jeleket keresik az egész országban. Ben Gates most talált rá a helyes nyomra. Legalábbis tudja, hol található a kirakós játék utolsó darabkája, a titkos utalás a kincs hollétére - s ez nem más, mint egy rejtett térkép a Függetlenségi Nyilatkozat hátoldalán. Ám egy lelkiismeretlen kalandor is szeretné megszerezni a kincset, következésképpen a felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyét, és Ben kínzó dilemma elé kerül. Végül úgy dönt, ő maga lopja el a becses iratot - melyet a világ legszigorúbb biztonsági rendszere véd -, és nem hagyja, hogy rossz kezekbe kerüljön. Nemcsak ellenfelével kell versenyt futnia, hanem az idővel és a hatóságokkal is, s ebben az őrült akcióban csak két segítsége van: megszállott komputermániás barátja, Riley és a Nemzeti Levéltár restaurátora, Abigail Chase. Sikerül-e végrehajtaniuk minden idők legnagyratörőbb rablását... és vajon tényleg közelebb visz-e az okmány az áhított kincshez?

Benjamin Franklin Gates (Nicolas Cage) ezúttal egy újabb amerikai rejtély nyomába ered. A küldetés ezúttal az egykori elnök, Abraham Lincoln meggyilkolásának körülményeihez vezet.

Lincoln gyilkosa, John Wilkes Booth ugyanis naplót vezetett, melyből gyanús körülmények között 18 oldalnak nyoma veszett. Gates megpróbálja felderíteni a hiányzó lapok rejtekhelyét, s így talán fény derül az Egyesült Államok egyik legnagyszerűbb államférfijának titokzatos halálára.

A kalandban Gates-t ezúttal is elkíséri Abigail (Diane Kruger) és Riley (Justin Bartha).

A kis csapat kalandor most éppen Olaszországban jár. Nem tudják még, mire való az uránium, de a szimatuk azt súgja, hogy sok pénzt lehet vele keresni. Afrikában éppen gazdátlan lelőhelyeket árvereznek. A kompánia azonnal elindul hajóval, repülővel, autóval - mindegy, csak elsőként jussanak hozzá a bányához.

A francia királyi udvarban sok a saját érdekeit szem előtt tartó talpnyaló. A lovagiasságáról és kalandjairól híres Lagardere is egy ilyen kegyenc ármánykodásának lesz az áldozata.

Miután barátját megölték, Lagardere magához vette kislányát és sajátjaként nevelte fel. Amikor azonban sok év múlva a szép Aurore-ra szemet vet a gonosz Gonzagues herceg, Lagardere púposnak álcázza magát, és felajánlva szolgálatait a királynak, bosszút áll barátja gyilkosain...

A XVIII. században a nemes szívű, bátor Legardere lovag súlyos titok és egy árva csecsemő birtokába jut. Álnéven és álruhában (púposan) bújkál üldözői elől, mígnem eljön a leszámolás pillanata.

Két évvel azután, hogy Wellington hercege diadalt aratott Waterloonál Napóleon fölött, egy Indiai Maharadzsa angol területeket fenyeget seregeivel. Wellington Sharpe-t (Sean Bean - A Gyűrűk Ura, Férfias Játékok, Aranyszem) küldi, hogy derítse ki mi történik Indiában valójában.

Amikor a tábornok gyönyörű lányát elrabolja a kegyetlen indiai hadúr, Sharpe nem tehet mást mint hogy követi a nyomokat és besétál az ellenség által irányított veszélyes vidékre. Az ellenséges területek mélyén számtalan veszéllyel dacolva, Sharpe-nak szembe kell néznie és ellent kell állnia még a szépséges kormányzó Madhuvanti (Padma Lakshmi) csábításának is, ami az egyik legveszélyesebb erőpróbának ígérkezik amivel életében szembenézett..

Az aztékok uralkodója elvakult ember, aki fanatikusan hisz a természetfeletti erők létezésében, és ezért még népét is veszélybe sodorja. Fia és utóda azonban elítéli kegyetlenkedéseit, és elhatározza, hogy igazságot szolgáltat. Kapóra jön, hogy spanyol katonák egy csapata hajótörést szenved Mexikó partjainál, a vitézek ugyanis nemcsak a szép nőket szeretik, hanem a nemes, ámde nem veszélytelen küldetéseket is.

Tarzan titkos kincse (1941):

Arany! Tarzan Fia aranyat talál a tó mélyén, ahol nap mint nap úszkál.
A Fiút egyelőre azonban sokkal jobban érdekli a civilizált világ, amiről
Jane mesélt neki, így hát egy reggel elindul, hogy megkeresse a civilizációt.

Az úton vérszomjas törzs tagjai ejtik fogságba és a biztos haláltól csak egy
csapat fehér utazó menti meg, akik éppen aranyat keresnek a vidéken. Tarzan
hálás a kincskeresőknek, de nem számol az emberi kapzsisággal. Az expedíció
két tagja tudomást szerez a Fiú aranyáról és megfenyegetik Tarzant:
megölik a családját, ha nem vezeti el őket a lelőhelyhez…

Humor, izgalmak, váratlan fordulatok és a legendás Tarzan-üvöltés mind
megtalálhatók a sorozat egyik legjobban sikerült darabjában.

Tarzan New Yorkban (1942):

A Fiú újra bajba keveredik: cirkuszosok rabolják el és New Yorkba viszik
- azt akarják, hogy Tarzan fia a porondon hasznosítsa azt az egyedülálló
képességét, hogy képes beszélni az állatokkal.

Tarzan és Jane a nyomukba erednek és meg sem állnak a nagyvárosig.
Jane rádöbben: New York az igazi dzsungel, és Tarzan egyszerűsége
és őszintesége hatalmas kincs ebben a világban.

A majomember felhőkarcolóról felhőkarcolóra lendül, a meglepett járókelők pedig
nem hisznek a szemüknek!

A TARZAN NEW YORKBAN a sorozat legeredetibb része - a nézők eldönthetik,
öltönyben vagy a megszokott ágyékkötőben tetszik nekik jobban a dzsungel királya!

Tex Willer, akit segítenek barátai (Kit Carson, egy öreg ranger és Tiger Jack, egy fiatal navaho harcos), megtalál és megsemmisít egy rabló- és csempészbandát, amely az amerikai hadsereg fegyverszállítmányait támadta meg, hogy eladja a zsákmányt a legharciasabb indián törzsnek. A yaquis indiánokról van szó, akik a Pokol Urának vezetésével vad felkelést akarnak indítani a sápadtarcúak ellen. Hogy ez sikerüljön, egy gyilkos fegyvert használnak, amely azonnali halált okoz, és mumifikálja az áldozatot. Texnek és barátainak ez nem lesz könnyű kaland.

„A nevem Schliemann. Heinrich Schliemann.” – akinek csak bemutatkozik ez a szemüveges, kopaszodó, porosz üzletember, az biztos benne, hogy egy fanatikus őrülttel van dolga. Schliemann ugyanis minden vagyonát feláldozza, hogy megvalósítsa kisfiú kori álmát és feltárja Trója városát, melyet Homérosz az Iliászban megénekelt. Tény, hogy Schliemann megrögzött idealista. Feltett szándéka például, hogy Tróját egy Helénához hasonlatos görög asszonnyal az oldalán fogja meghódítani, és mit sem törődik azzal, hogy a kiszemelt lány nem osztja romok iránti lelkesedését.

Hektor és Akhillesz nyomában járva a párnak rengeteg akadállyal kell szembenéznie: fegyveres banditák, gyilkos járvány, balesetek és alattomos tudós kollégák nehezítik amúgy is kalandos vállalkozásukat. Ám Schliemann görög eszményeihez hasonlóan leleményes és erős is. Fáradozásait nagyobb siker koronázza, mint valaha is remélni merte…

80.000 évvel ezelőtt az emberek életben maradása a hatalmas, ismeretlen földeken a tűz birtoklásától függött. A tűzet rejtély övezte, mivel a kor embere nem értett a tűzgyújtáshoz.

A természettől kellett elragadniuk, ügyelniük kellett, hogy életben tartsák, védeniük kellett a széltől, esőtől, elrejteni az ellenséges törzsektől.

A tűz a hatalom jelképe volt, egyben a túlélést jelentette. A törzs, amely a tűzet birtokolta, az életet birtokolta.

A film nyelvezete egy elképzelt, a prehisztorikus korra jellemzőnek vélt, kitalált "beszéd", amely főleg artikulálatlan hangokból és gesztusokból épül fel, amely a mai beszélt nyelvekre lefordíthatatlan - ám a mai ember számára tökéletesen érthető.