kaland

Edmond Dantesnek (Richard Chamberlain) két nagy szerelme van: a tenger és gyönyörű menyasszonya, Mercedesz, akivel hosszú hajóútjáról hazatérve össze akar házasodni. Az esküvő előtti napon azonban mindkét szerelmét elveszíti. Egy árulás folytán elítélik és a hírhedt börtönbe, If várába hurcolják.
Dantes a hosszú börtönévek során minden hitét elvesztette és csak a bosszúnak él. Szerencsére rabtársa, Faria abbé nemcsak barátja, de tanítója is lesz. Segítségével csodával határos módon sikerül megszöknie a börtönből.
Új emberként új néven, mint Monte Cristo gróf, a rejtélyes és dúsgazdag arisztokrata módszeresen hozzálát terve végrehajtásához, melynek az a célja, hogy tönkretegye mindazokat, akik annak idején tönkretették életét...

A 17. századi Franciaországot az angolok és a spanyolok is
háborúval fenyegetik. XIII. Lajos erőtlen király, akit a katolikus egyház
feje könnyedén az ujja köré csavar. Richelieu bíboros hatalmára a ravasz
Febre vezetésével saját gárdistái vigyáznak. Már csak a király testőrei
állnak az útjában, a bátor és hűséges muskétások.

Aramis, Athos és Porthos mára céljukat
vesztett, megkeseredett emberek. Ám ekkor felbukkan az ifjú D'Artagnan,
egy Muskétás gyermeke, akinek szüleit 14 évnek előtte Febre gyilkolta
meg. Az ifjú D'Artagnan-t így a király hű szeretete mellett így személyes
ügye is hajtja. Elszánt lelkesedése a megfáradt muskétásokban is felébreszti
a hitet s a szunnyadó erőt, hogy ismét együtt szálljanak nemes harcba a korona
védelmében.

A dicső férfiak küzdelme persze női segedelem nélkül nem
biztos, hogy célt érne. Ám Franciaország királynéjában, és komornájában, a bájos
Francesca-ban a király testőrei hű szövetségesekre találnak…

Kardok kirántva, az adrenalin-szint emelkedik; a Muskétások
készen állnak a harcra. Ezek a legendásan tettre kész férfiak most is arra esküdtek
fel, hogy párbajt vívjanak, s jóra fordítsák a rosszat, de ekkora kecsességével,
már-már akrobatikus ügyességgel még sohase tették ezt! Mert ebben a filmben
a Muskétások nemcsak a XVII. századi Franciaország hatalmasságaival szállnak
szembe, hanem magával a gravitációval is dacolnak.

Alexander Dumas regénye, A három testőr alapján
készült A Muskétás című kalandfilm a klasszikus kardvívó lovagiasságot
a Hong Kong-i akciófilmek gravitációt is legyőző, káprázatos koreográfiájával
ötvözi. Igazi családi mozi!

Dumas klasszikus történetének talán legjobb feldolgozása volt A három testőr, avagy a királyné gyémántjai, amelynek igazi filmlegendának számító főszereplői egytől egyig visszatérnek a folytatásban is!

A gonosz Milady de Winter bosszút forral a muskétások ellen, akik megakadályozták őt abban, hogy sötét fondorlatokkal letaszítsa trónjáról Anna királynőt. Amikor megtudja, hogy D’Artagnan gyengéd érzelmeket táplál a bájos Constance iránt, először csábítással, majd erőszakkal próbálja tönkretenni a románcot: elraboltatja a testőr szerelmét. Ezek után Buckingham hercege ellen merényletet szervez, jól tudván, hogy a herceg D’Artagnan közeli barátja.

Amikor a négy testőr értesül a Milady újabb gaztetteiről, egy emberként kerekednek fel, hogy kiszabadítsák Constance-t, és bosszút álljanak a herceg gyilkosán…

Dumas klasszikus történetének talán legjobb feldolgozása volt A három testőr, avagy a királyné gyémántjai, amelynek igazi filmlegendának számító főszereplői egytől egyig visszatérnek a folytatásban is!

A gonosz Milady de Winter bosszút forral a muskétások ellen, akik megakadályozták őt abban, hogy sötét fondorlatokkal letaszítsa trónjáról Anna királynőt. Amikor megtudja, hogy D’Artagnan gyengéd érzelmeket táplál a bájos Constance iránt, először csábítással, majd erőszakkal próbálja tönkretenni a románcot: elraboltatja a testőr szerelmét. Ezek után Buckingham hercege ellen merényletet szervez, jól tudván, hogy a herceg D’Artagnan közeli barátja.
Amikor a négy testőr értesül a Milady újabb gaztetteiről, egy emberként kerekednek fel, hogy kiszabadítsák Constance-t, és bosszút álljanak a herceg gyilkosán…

A Szikla, a Con Air - A fegyencjárat és a Tolvajtempó után újra együtt Nicolas Cage és a tévedhetetlen producer, Jerry Bruckheimer szuperduója!

Benjamin Franklin Gates egész életét olyan kincs felkutatásának szentelte, melynek létezésében kevesen hisznek. Egyes elképzelések szerint a Templomos Lovagok legendás kincsét valahol Amerikában rejtették el. Egy családi hagyomány pedig arra kötelezi a Gates-família minden férfitagját, hogy régész legyen, és így hat nemzedék óta a nemzet Alapító Atyái által hátrahagyott jeleket keresik az egész országban. Ben Gates most talált rá a helyes nyomra. Legalábbis tudja, hol található a kirakós játék utolsó darabkája, a titkos utalás a kincs hollétére - s ez nem más, mint egy rejtett térkép a Függetlenségi Nyilatkozat hátoldalán. Ám egy lelkiismeretlen kalandor is szeretné megszerezni a kincset, következésképpen a felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyét, és Ben kínzó dilemma elé kerül. Végül úgy dönt, ő maga lopja el a becses iratot - melyet a világ legszigorúbb biztonsági rendszere véd -, és nem hagyja, hogy rossz kezekbe kerüljön. Nemcsak ellenfelével kell versenyt futnia, hanem az idővel és a hatóságokkal is, s ebben az őrült akcióban csak két segítsége van: megszállott komputermániás barátja, Riley és a Nemzeti Levéltár restaurátora, Abigail Chase. Sikerül-e végrehajtaniuk minden idők legnagyratörőbb rablását... és vajon tényleg közelebb visz-e az okmány az áhított kincshez?

Benjamin Franklin Gates (Nicolas Cage) ezúttal egy újabb amerikai rejtély nyomába ered. A küldetés ezúttal az egykori elnök, Abraham Lincoln meggyilkolásának körülményeihez vezet.

Lincoln gyilkosa, John Wilkes Booth ugyanis naplót vezetett, melyből gyanús körülmények között 18 oldalnak nyoma veszett. Gates megpróbálja felderíteni a hiányzó lapok rejtekhelyét, s így talán fény derül az Egyesült Államok egyik legnagyszerűbb államférfijának titokzatos halálára.

A kalandban Gates-t ezúttal is elkíséri Abigail (Diane Kruger) és Riley (Justin Bartha).

Viharos és ugyancsak kalandos megismerkedésük, heves románcuk után Joan és Jack nyugodtabb időtöltésre vágyik - egy egzotikus nyaralásra, ahol csak egymással törődhetnek. Hamarosan azonban újra fellángol Joanban a kalandvágy és a hőn áhított izgalom nemsokára meg is érkezik egy arab sejk személyében, aki felkéri az írónőt, hogy írja meg életrajzát. Joan nemet mond, de a sejket ez nem tántorítja el: elrabolja a nőt.

Kezdetét veszi a hajsza: Jack az emberrablók nyomába ered, és nem akadályozhatja meg senki és semmi, hogy kiszabadítsa szíve királynőjét. Ezúttal is akad követője, a nagyszájú, de annál kisebb termetű Ralph, aki nem elsősorban Joan miatt vállalkozik a veszélyes útra, hanem egy újabb ritka kincs, a Nílus gyöngye miatt…

A kis csapat kalandor most éppen Olaszországban jár. Nem tudják még, mire való az uránium, de a szimatuk azt súgja, hogy sok pénzt lehet vele keresni. Afrikában éppen gazdátlan lelőhelyeket árvereznek. A kompánia azonnal elindul hajóval, repülővel, autóval - mindegy, csak elsőként jussanak hozzá a bányához.

A francia királyi udvarban sok a saját érdekeit szem előtt tartó talpnyaló. A lovagiasságáról és kalandjairól híres Lagardere is egy ilyen kegyenc ármánykodásának lesz az áldozata.

Miután barátját megölték, Lagardere magához vette kislányát és sajátjaként nevelte fel. Amikor azonban sok év múlva a szép Aurore-ra szemet vet a gonosz Gonzagues herceg, Lagardere púposnak álcázza magát, és felajánlva szolgálatait a királynak, bosszút áll barátja gyilkosain...

A XVIII. században a nemes szívű, bátor Legardere lovag súlyos titok és egy árva csecsemő birtokába jut. Álnéven és álruhában (púposan) bújkál üldözői elől, mígnem eljön a leszámolás pillanata.

Két évvel azután, hogy Wellington hercege diadalt aratott Waterloonál Napóleon fölött, egy Indiai Maharadzsa angol területeket fenyeget seregeivel. Wellington Sharpe-t (Sean Bean - A Gyűrűk Ura, Férfias Játékok, Aranyszem) küldi, hogy derítse ki mi történik Indiában valójában.

Amikor a tábornok gyönyörű lányát elrabolja a kegyetlen indiai hadúr, Sharpe nem tehet mást mint hogy követi a nyomokat és besétál az ellenség által irányított veszélyes vidékre. Az ellenséges területek mélyén számtalan veszéllyel dacolva, Sharpe-nak szembe kell néznie és ellent kell állnia még a szépséges kormányzó Madhuvanti (Padma Lakshmi) csábításának is, ami az egyik legveszélyesebb erőpróbának ígérkezik amivel életében szembenézett..

Nel, az angol kislány összebarátkozik Stasszal, a kedves lengyel kamasz fiúval.
Afrika, a XX. század elején, a nagy út- és vasútépítkezéseknél, ahol mindkettőjük édesapja mérnökként dolgozik a brit birodalom szolgálatában. A birodalmi elnyomás ellen lázadó Mahdi és bandája ravaszul tőrbe csalja a két gyermeket és követeléseik teljesítése érdekében túszként a sivatag belsejébe hurcolják őket. A fiatalok fejében egyre gyakrabban fordul meg a szökés gondolta, abban is bíznak, hogy szüleik keresik őket. Egy véletlen, Stas nemes bátorsága, valamint színes bőrű barátaik, Mea és Kali merészsége teszi lehetővé a szökésüket. Ott áll négy, szinte még gyermek Afrika közepén, jelentős ivóvíz, élelemkészlet nélkül és arra vállalkoznának, hogy a sivatagon, őserdőn át, a rablóbanda üldözése közepette, eljussanak édesapjukhoz...

Joan Wilder élete csupán fantáziájában színes - sikeres kalandregény-író, akinek hétköznapjai cseppet sem hasonlítanak kitalált hősnője hajmeresztő kalandjaihoz. Legalábbis addig a pillanatig, amíg kézbe nem vesz egy neki címzett, különös csomagot, melyből egy mesés ékkő rejtekhelyét dokumentáló térkép bukkan elő!

Nem sokkal később a húga telefonál - kétségbeesetten számol be arról, hogy egy mindenre elszánt műkereskedő elrabolta őt és túszként tartja fogva mindaddig, amíg Joan nem szállítja le a térképet a kereskedőnek, aki Kolumbiában vár rá.

Az írónő felkerekedik és hamarosan a Dél-Amerikai őserdő kellős közepén találja magát, nyomában vadállatokkal, természeti csapásokkal, mérgeskígyókkal, valamint egy korrupt katonatiszttel, aki szintén mindent elkövet, hogy megszerezze a térképet. Még szerencse, hogy Joan útjába akad egy jóképű szerencsevadász, Jack, aki tudja mi a teendő ilyen helyzetben…

Az aztékok uralkodója elvakult ember, aki fanatikusan hisz a természetfeletti erők létezésében, és ezért még népét is veszélybe sodorja. Fia és utóda azonban elítéli kegyetlenkedéseit, és elhatározza, hogy igazságot szolgáltat. Kapóra jön, hogy spanyol katonák egy csapata hajótörést szenved Mexikó partjainál, a vitézek ugyanis nemcsak a szép nőket szeretik, hanem a nemes, ámde nem veszélytelen küldetéseket is.

Tex Willer, akit segítenek barátai (Kit Carson, egy öreg ranger és Tiger Jack, egy fiatal navaho harcos), megtalál és megsemmisít egy rabló- és csempészbandát, amely az amerikai hadsereg fegyverszállítmányait támadta meg, hogy eladja a zsákmányt a legharciasabb indián törzsnek. A yaquis indiánokról van szó, akik a Pokol Urának vezetésével vad felkelést akarnak indítani a sápadtarcúak ellen. Hogy ez sikerüljön, egy gyilkos fegyvert használnak, amely azonnali halált okoz, és mumifikálja az áldozatot. Texnek és barátainak ez nem lesz könnyű kaland.

A hidegháború éveiben járunk. Az Egyesült Államok hadserege egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró ásványi anyag után kutat, melynek segítségével Amerika fölé atomtámadás elleni pajzsot lehetne vonni. Ez a különleges anyag minden idők legcsodálatosabb óceánjárójával együtt pihen a hullámsírban, immár 70 éve. Az akciócsoportnak nincs más választása:meg kell találni és felszínre kell hozni a Titanicot. A mindenre elszánt csapat életveszélyes kalandokkal teli harcot folytat a víz alatt,és végül ki is emelkedik a fenséges hajó. Az atompajzs azonban mégsem készülhet el.

„A nevem Schliemann. Heinrich Schliemann.” – akinek csak bemutatkozik ez a szemüveges, kopaszodó, porosz üzletember, az biztos benne, hogy egy fanatikus őrülttel van dolga. Schliemann ugyanis minden vagyonát feláldozza, hogy megvalósítsa kisfiú kori álmát és feltárja Trója városát, melyet Homérosz az Iliászban megénekelt. Tény, hogy Schliemann megrögzött idealista. Feltett szándéka például, hogy Tróját egy Helénához hasonlatos görög asszonnyal az oldalán fogja meghódítani, és mit sem törődik azzal, hogy a kiszemelt lány nem osztja romok iránti lelkesedését.

Hektor és Akhillesz nyomában járva a párnak rengeteg akadállyal kell szembenéznie: fegyveres banditák, gyilkos járvány, balesetek és alattomos tudós kollégák nehezítik amúgy is kalandos vállalkozásukat. Ám Schliemann görög eszményeihez hasonlóan leleményes és erős is. Fáradozásait nagyobb siker koronázza, mint valaha is remélni merte…

80.000 évvel ezelőtt az emberek életben maradása a hatalmas, ismeretlen földeken a tűz birtoklásától függött. A tűzet rejtély övezte, mivel a kor embere nem értett a tűzgyújtáshoz.

A természettől kellett elragadniuk, ügyelniük kellett, hogy életben tartsák, védeniük kellett a széltől, esőtől, elrejteni az ellenséges törzsektől.

A tűz a hatalom jelképe volt, egyben a túlélést jelentette. A törzs, amely a tűzet birtokolta, az életet birtokolta.

A film nyelvezete egy elképzelt, a prehisztorikus korra jellemzőnek vélt, kitalált "beszéd", amely főleg artikulálatlan hangokból és gesztusokból épül fel, amely a mai beszélt nyelvekre lefordíthatatlan - ám a mai ember számára tökéletesen érthető.