kaland

Tarzan és asszonya (1934):

Harry Holt, Jane régi barátja, visszatér a dzsungelba. Bár előző
útján majdnem otthagyta a fogát, kapzsi lelke nem nyugszik, amíg meg nem szerzi
a vadon mélyén nyugvó legendás elefántcsontokat. Nőfaló barátja, Marlin Arlington
is vele tart. Holt a szíve mélyén azt reméli, visszacsábíthatja Jane-t
a civilizál világba és elhalmozzák parfümökkel és a divatos ruhákkal. A lánynak
jól esik a figyelmesség, de esze ágában sincs otthagyni Tarzant és a
vadont.

A majomembernek hamar meggyűlik a baja az elefántcsont-vadászokkal és Arlington
golyója megsebesíti. Jane halottnak hiszi szerelmét és az expedíció is
nagy veszélybe keveredik...

Tarzan és fia (1939):

Új szereplő lép színre a Tarzan-történetekben: John Sheffield
játssza a fiút, akit a majomember és Jane együtt nevelnek fel a dzsungelben.
Lezuhan egy repülő és az egyetlen túlélő egy csecsemő. Csita találj rá
és elviszi Tarzannak és asszonyának. Jane ragaszkodik hozzá, hogy
ők neveljék fel az elárvult fiút és beleegyezik, hogy Tarzan adjon nevet
a dzsungel új lakójának - így lesz a neve Fiú.

Telnek az évek és Tarzan megtanítja fiát mindenre, ami a vadonban hasznára
lehet és persze a híres Tarzan-üvöltés sem maradhat ki! A család boldogsága
felhőtlen, egészen addig, amíg meg nem jelennek az igazi szülők rokonai, akik
a fiú után kutatnak a dzsungelben. Kiderül, Tarzan fia hatalmas vagyon
örököse és hamar elszabadulnak az indulatok...

Tex Willer, akit segítenek barátai (Kit Carson, egy öreg ranger és Tiger Jack, egy fiatal navaho harcos), megtalál és megsemmisít egy rabló- és csempészbandát, amely az amerikai hadsereg fegyverszállítmányait támadta meg, hogy eladja a zsákmányt a legharciasabb indián törzsnek. A yaquis indiánokról van szó, akik a Pokol Urának vezetésével vad felkelést akarnak indítani a sápadtarcúak ellen. Hogy ez sikerüljön, egy gyilkos fegyvert használnak, amely azonnali halált okoz, és mumifikálja az áldozatot. Texnek és barátainak ez nem lesz könnyű kaland.

A hidegháború éveiben járunk. Az Egyesült Államok hadserege egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró ásványi anyag után kutat, melynek segítségével Amerika fölé atomtámadás elleni pajzsot lehetne vonni. Ez a különleges anyag minden idők legcsodálatosabb óceánjárójával együtt pihen a hullámsírban, immár 70 éve. Az akciócsoportnak nincs más választása:meg kell találni és felszínre kell hozni a Titanicot. A mindenre elszánt csapat életveszélyes kalandokkal teli harcot folytat a víz alatt,és végül ki is emelkedik a fenséges hajó. Az atompajzs azonban mégsem készülhet el.

„A nevem Schliemann. Heinrich Schliemann.” – akinek csak bemutatkozik ez a szemüveges, kopaszodó, porosz üzletember, az biztos benne, hogy egy fanatikus őrülttel van dolga. Schliemann ugyanis minden vagyonát feláldozza, hogy megvalósítsa kisfiú kori álmát és feltárja Trója városát, melyet Homérosz az Iliászban megénekelt. Tény, hogy Schliemann megrögzött idealista. Feltett szándéka például, hogy Tróját egy Helénához hasonlatos görög asszonnyal az oldalán fogja meghódítani, és mit sem törődik azzal, hogy a kiszemelt lány nem osztja romok iránti lelkesedését.

Hektor és Akhillesz nyomában járva a párnak rengeteg akadállyal kell szembenéznie: fegyveres banditák, gyilkos járvány, balesetek és alattomos tudós kollégák nehezítik amúgy is kalandos vállalkozásukat. Ám Schliemann görög eszményeihez hasonlóan leleményes és erős is. Fáradozásait nagyobb siker koronázza, mint valaha is remélni merte…

80.000 évvel ezelőtt az emberek életben maradása a hatalmas, ismeretlen földeken a tűz birtoklásától függött. A tűzet rejtély övezte, mivel a kor embere nem értett a tűzgyújtáshoz.

A természettől kellett elragadniuk, ügyelniük kellett, hogy életben tartsák, védeniük kellett a széltől, esőtől, elrejteni az ellenséges törzsektől.

A tűz a hatalom jelképe volt, egyben a túlélést jelentette. A törzs, amely a tűzet birtokolta, az életet birtokolta.

A film nyelvezete egy elképzelt, a prehisztorikus korra jellemzőnek vélt, kitalált "beszéd", amely főleg artikulálatlan hangokból és gesztusokból épül fel, amely a mai beszélt nyelvekre lefordíthatatlan - ám a mai ember számára tökéletesen érthető.

A francia forradalom legvéresebb időszakában Robespierre és hűséges csatlósa, a titkosszolgálat vezetője, Chauvelin szinte válogatás nélkül küldi guillotine alá a nemeseket. Csak egyvalaki mer szembeszállni velük: a Vörös Pimpernel. Ez a titokzatos, álruhás igazságosztó jól kitervelt akcióival többször gúnyt űz a zsarnokokból. Chauvelin azonban gyanítja, hogy a Vörös Pimpernel maszkja mögött egy angol arisztokrata rejtőzik, ezért Angliába megy, ahol azt reméli, hogy régi szerelme, a gyönyörű színésznő Marguerite és annak különc férje, Sir Percy Blakeney segítségével leleplezheti a titokzatos álarcos lovagot.

Orczy Emma bárónő világhírű regényének méltó feldolgozása ez a BBC gyártásában készült sorozat, Richard E. Grant (Drakula, Az ártatlanság kora, Egy hölgy arcképe) és Elizabeth McGovern (Volt egyszer egy Amerika, A galamb szárnyai) főszereplésével.

Diego (Alain Delon), a gazdag ültetvényes fia sokáig külföldön tartózkodott: bejárta a világot, kitanulta a kardforgatást, és más emberknt tér vissza szülőföldjére. Ám megdöbbenten szembesül a káosszal és az erőszakkal, mely egykor oly kedves és békés hazáján eluralkodott. Régi barátja, a kormányzó gyilkosság áldozata lesz, és úgy tűnik, hogy a hatalmat végleg megszerzi a háttérben meghúzódó, láthatatlan gonosz erõ.

Diego átveszi a kormányzói széket, de kissé bohókás és ügyetlen ficsúrnak mutatja magát, ezzel is megtévesztve a hatalma ellen szervezkedőket. Viszont amikor leszáll az éj, egy talpig fekete ruhába öltözött, álarcos igazságosztó vágtat paripáján, hogy megvédje az elesetteket és hogy rendet tegyen hazájában. A neve: Zorro.