színházi felvételek

„Ismerik-e a három nővért, a moszkvai katonalányokat, kik elkerültek szülővárosukból, s a reménytelen vidéken csöndesen felmorzsolódnak? A komoly és szorgalmas Olgát, ki gimnáziumban tanít, Mását, a gimnáziumi tanárnőt, ki Puskinból idéz, Irinát, a postáskisasszonyt, ezt a kis orosz galambot? És Andrejt, a bátyjukat, ki egyetemi tanárnak készült, de elhízott, s a községnél rekedt, mint ülnök? És Versenyin alezredest, több leány atyját, ki a gimnáziumi tanárnőbe szerelmes, s a felesége állandóan megmérgezi magát? És Csebutikint, a részeges katonaorvost? És Tuzenbach bárót, Irina udvarlóját, kit Szoljonij lelő párbajban? És Kuligin gimnáziumi tanárt, ezt a szegény, klasszikus szarvasmarhát? Róluk írta Csehov doktor úr drámáját (…).”

Kosztolányi Dezső: Csehov doktor úr - részlet

A budapesti Katona József Színház 1985-ben mutatta be mára legendássá vált előadását, amelyet közel egy évtizeden keresztül játszott nagy sikerrel Budapesten és a világ különböző nagyvárosaiban.

Fordította: Kosztolányi Dezső

A Radnóti Színház több mint tíz éven át játszotta Gogol vígjátékát parádés szereposztással, kiváló színészekkel. Egy nősülés története könnyfakasztó nevetéssel elmesélve.

Végső soron csak meg kell nősülni az embernek – jelenti ki Ivan Kuzmics, Gogol komédiájának hőse, hosszas töprengés után. Igen, ő is tudja, hogy ez a boldogság záloga, a barátja is mondja neki (márpedig ő nős ember!), a házasságszerző asszony is prezentálja a megfelelő menyasszonyt, s lám, még négy másik kérő is versenybe száll a lány kezéért: hogyne, mindenki nősülni akar, mindenki boldog akar lenni.

Igen, de azért mégse lehet, hogy az ember csak úgy, megfontolatlanul fejest ugorjon egy házasságba, ez is nyilvánvaló, nem?

Így hát Iván Kuzmics lelkesül és visszakozik, rajong és kiábrándul, dönt és habozik, akar és nem akar. És a leendő ara is: siratja ugyan a tovatűnő leányéveket, de legszívesebben már az öt kérőből gyúrná össze majdani urát: az egyiknek a szeme alá odarakná a másiknak az orrát, a harmadiknak a vidám természetét, csak hogy ott álljon már előtte a nagy Ő, és ő is boldog lehessen végre.

Ilyen szörnyű víg ez a komédia.

Feljegyezték, hogy amikor Gogol fölolvasta a Háztűznézőt, minden szerepet el is játszott, az utolsó mondathoz mindig csúfondáros grimaszt vágott és füttyentett egy nagyot. Mintha azt üzenné: Háztűznéző, avagy ki fütyül a végén?

Fábry Sándor önálló estje

A Nem Komplett Shakespeare Művek, azaz Gáspár András, Kálid Artúr és Kálloy Molnár Péter immár tizennyolc esztendeje gyürkőznek neki estéről estére a merész színházi rekordkísérletnek: két órába sűríteni Shakespeare összes darabját. Így lesz az Othellóból rap, a Téli regéből opera, a Titus Andronicusból főzőműsor, a Hamletből pedig… (?)
A könyvben a darab teljes szövegét közöljük, élőben nem látható kimaradt jelenetekkel, továbbá (ön)ironikus kommentekkel, egészségre ártalmatlan színháztörténeti és egyéb adalékokkal… meg persze számtalan fotóval.
A DVD-n pedig a darab – ezerszer visszajátszhatóan, soha nem látott közelségből, néha még a kulisszák mögé is belesve… extra sok extrával!
Ráadásnak egy poszter, amelynek két oldala is van!

KÖNYV EXTRÁK:
- Kimaradt jelenetek
- Jó/rossz kritikák
- Sörvers
- Tudósítás az 5000. előadásról
- Használati utasítás

DVD EXTRÁK:
- A színfalak mögött
- II. Ofélia
- Interjúk
- Hőseink 1994-ben
- Kollegák jó/rossz véleménye

Sas kabaré válogatás az elmúlt évek sikerszámaiból

1. zsarukabaré
2. Ki a felelős?
3. Privát ízlések
4. A vádlott
5. Az emberkert
6. Miatyánk

A tragédia, amely egy macska megölésével kezdődik és egy ember megölésével végződik, olyan világot tár elénk, amelyben az emberek a számukra adott életkeretek között kielégületlenek és magányosak. Még annyira sem tudnak komfortos, élvező életformát kialakítani, amennyire körülményeik lehetővé tennék, feloldhatatlanul rosszul érzik magukat a bőrükben, kielégületlenségük nyílt seb, amely állandó irritációnak van kitéve, indulataik kritikus nyomása alatt, a „kiborulás” határán élnek, többé-kevésbé mindnyájukat a hisztéria légköre veszi körül, s együttélésük a „mindenki harca mindenki ellen” formáját ölti. Nem értik a helyzetüket és benne önmagukat, de mindegyikük megpróbál valami értelmet adni az életének, ám megoldásaik hamisak, nincs az életkudarcokból kivezető dinamikájuk, vagy a fájdalomcsillapító öncsalás változatai, vagy még mélyebb tragédiába taszítanak.

Spiró György kiemelkedő jelentőségű darabját 1986 őszén mutatta be a Katona József Színház, amelyben Gobbi Hilda utolsó főszerepét alakította.

Vaszilij Szigarjev orosz kritikusai szerint „A Fekete tej a harmadik évezred kezdetének Éjjeli menedékhelye...

A legteljesebb reménytelenség állapotáról szól – kiüresedett, besározódott, életképtelen emberekről; cinikus fővárosiakról, és jólelkű, de kilátástalan sorsú vidékiekről.” Egy isten háta mögötti állomáson vagyunk; egy – használhatatlan távolkeleti áruk eladásából élő – moszkvai fiú és várandós felesége vonatra vár. Körülöttük koszos falak, roskatag padok és a helybeliek: egy vodkával üzletelő pénztárosnő, egy öregasszony, egy puskával hadonászó részeg férfi...

„Olyan, mintha a darabot nem is fiatal író írta volna, hanem egy gonosz, öreg moralista, akinek elege van már mindenkiből.”

Pedig Szigarjev mindössze huszonhat éves. Tizenöt darabja közül a Gyurma (Plasztyilin) cíművel aratta első nagy, nemzetközi sikerét, amelyért már akkor is díjakat kapott, amikor a darab még csak kéziratban létezett. A Fekete tejért két moszkvai színház versengett, és szinte egy időben tűzte műsorára. Hamarosan a – legizgalmasabb kortárs drámákkal foglalkozó - londoni Royal Court színház is bemutatta a darabot.

A Fekete tej Közép-Európában először a Katona stúdiószínházában, a Kamrában került színre, 2004-ben. Az előadás mind Parti Nagy Lajos szövegének, mind Gothár Péter rendezésének köszönhetően hatalmas sikert aratott. Sajnos fájdalmasan korán, másfél évvel a bemutatót követően, Szantner Anna elszerződésekor a produkció lekerült a színház műsoráról.