dráma

Luther éles eszű, briliáns nyomozó, aki Londonban dolgozik. Munkájában folyamatosan bonyolultabbnál bonyolultabb ügyekkel kell foglalkoznia, amelyeken mindig teljes odafigyeléssel dolgozik. Lobbanékony természete miatt viszont sok problémája adódik az emberekkel.

Miss Marple itt egy olyan embernek a gyanús végrendelete után nyomoz, aki egy macska láttán halt meg.

Provence gyönyörű, de kopár dombjai közt nehezen élnek meg az emberek. Jean de Florette megörököl egy szerencsés adottságú tanyát, ahol van ugyan forrásvíz, de a szomszédok titokban eltömítik, hogy őt elűzzék. Tíz év elteltével Manon, az elhunyt Jean leánykája szépséges nővé cseperedik, és szívében különös titkokat és emlékeket őriz a helybéliek viselt dolgairól. "A Paradicsom..." című film folytatása.

Claude BERRI, a veretes filmjeiről (Germinal, Uranus) híressé vált Oscar-díjas francia filmrendező ezúttal egy költőien szép, mély emberi drámákat bemutató, mágikus erejű alkotást varázsolt elénk... Sokak szerint minden idők legjobb francia filmjét.

A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnössége a napnál is világosabb, szinte valamennyi bizonyíték és tanúvallomás ellene szól. Az egyik esküdtben felmerül a gyanú: ha minden ennyire egybevág, nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat, mielőtt a halálba küldenek egy embert. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd: ahogy sorba veszik a bizonyítékokat és a tanúvallomásokat, újabb részletek merülnek fel az üggyel kapcsolatban és az egymásnak feszülő érvek és indulatok többször elszabadulnak. Nemcsak egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas dráma, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről...
Reginald Rose világhírű színműve a mai napig kedvelt darabja a világ színházainak. Két filmes feldolgozás készült belőle, az 1997-es filmváltozatot az Oscar-díjas A francia kapcsolat rendezője, William Friedkin készítette nagyszerű színészgárda közreműködésével.

Akár félünk a haláltól, akár nem, egyszer biztosan eljön. Mondják, halálunk pillanatában 21 grammot veszítünk a testsúlyunkból. Mindannyian. Néhány pénzérme, egy darabka csokoládé, egy kolibri súlyát. Vajon a lélek teszi ki ezt a 21 grammot? Vajon ezt a 21 grammnyi terhet azok viselik aztán, akik túlélnek minket?

A 21 GRAMM című film három emberről szól, akiknek érzelmi és fizikai értelemben egyaránt magasfeszültséggel telített sorsát egy baleset váratlanul egymásba fonja. Közös történetük a szerelem csúcsaira, a bosszú mélységeibe és jóvátétel ígéretéig ragadja őket.

A 21 GRAMM a Korcs szerelmek Oscar-díjra jelölt rendezője, Alejandro González Inárritu új filmje, a remény és emberség, az élni akaró lendület és a túlélés története. Mint előző játékfilmjében, az idő, ezúttal is, mint prizma a fényt, szinte szétszórja az elbeszélés struktúrájának vonalát. A történetet mesélve a film szinte észrevétlenül, lágy váltásokkal mozog múlt és jelen között, de sosem tér le a megváltást ígérő jövőhöz vezető útról.

A 21 GRAMM szereplői sok-dimenziós, ellentmondásos figurák, a film pedig az ő sorsukról való meditáció, amely az emberi élet komplexitásának néhány elemét kutatja: a veszteség, függőség, szerelem, bűntudat, véletlen egybeesések, bosszú, kötelesség, hit, remény és a megváltás kérdéseit. - mondja a rendező.

A 2003-as Velencei Filmfesztiválon a filmben nyújtott alakításáért a női főszereplő, Naomi Watts elnyerte a közönségtől a Legjobb Női Alakítás díját, Benicio Del Toro a Legjobb Férfi Alakítás díját, Sean Penn pedig a Legjobb Férfi Főszereplőnek járó Volpi Cup-ot. 2004-ben a Filmakadémia Naomi Watts-ot jelölte a Legjobb Női Főszereplőnek járó Oscar-díjra, Benicio Del Torót pedig a Legjobb Férfi Mellékszereplőnek járó Oscarra.

Gwen Cummings sikeres New York-i írónő, aki szereti
két végéről égetni a gyertyát.

Partiról partira jár, és soha nem kell kétszer kínálni, ha
italról van szó. Ha pedig egyszer elkezdi az ivást, annak soha nincs jó vége:
botrányos viselkedéséről legendákat mesélnek a társaságokban, ahol nem ritkán
összesúgnak a háta mögött.

Nővére esküvőjén is jelentősen felönt a garatra, randalírozik
és összetűzésbe kerül a rendőrséggel. Gwen ezúttal nem úszhatja meg a
felelősségre vonást: a bíróság úgy dönt, hogy 28 napos kényszer-elvonókúrán
kell részt vennie.

Gwen nehezen tudja elfogadni az új szabályokat. Szinte
beleőrül abba, hogy még a mobiltelefonját is elveszik tőle, és sokáig nem enged
közel magához senkit. Aztán lassan megismeri betegtársait, és egy orvost, aki
megpróbál áttörni Gwen mesterséges védelmi vonalain és igyekszik ráébreszteni
a lányt arra, hogy a felületes felszín alatt egy értékes emberi lény bújik meg...

1987. Románia. Ceauşescu rémuralma a végnapjaihoz közeledik. Vihar előtti csend telepedik rá arra a hóval borított utcára is, amelyen Otilia, a fiatal egyetemista lány siet egy olyan találkozóra, amely örökre megváltoztatja életét. A lány a titokzatos Bebe úrhoz tart, aki talán levezeti szobatársa, Gabita abortuszát egy szállodában – feltéve, ha a lányok eleget fizetnek. Az abortuszt ugyanis tiltja a törvény, a lebukás kockázata óriási. Gabita mégis létfontosságú dolgokat hallgat el, állapota egyre rosszabb, a szálloda portása egyre gyanakvóbb, Bebe úr pedig egyre dühösebb és mind többet és többet akar. Olyan dolgokat, melyek alapjaiban rengetik meg a két lány világát.

Cristian Mungiu megrendítő erejű, feszült drámája végigsöpört a világon: 2007-ben elnyerte az Arany Pálmát és a legjobb rendezőnek járó FIPRESCI-díjat a Cannes-i Filmfesztiválon. Európa legjobb filmjévé, a rendezőt pedig az év direktorának választották. Kitűntették a Los Angeles-i, a Chicagói, a Torontói, a Stockholmi Filmfesztiválokon, s Arany Glóbuszra is jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. Megrázó és döbbenetes, a 4 hónap, 3 hét, 2 nap „földhöz vág és nem enged” (Peter Travers, Rolling Stone).

Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken pedig pihent. Úgy tartják, azért történik sok szörnyű bűntett vasárnap, mert akkor az Isten csukva tartja a szemét.

Egy eldugott kis spanyol faluban két család már nemzedékek óta viszálykodik egymással. A gyűlölet évtizedekig halmozódik bennük, míg végül kirobban. Egy vasárnap az egyik család tagjai állig felfegyverkezve a faluba vonulnak és mindenkit lemészárolnak, aki csak az útjukba kerül, a csecsemőtől az aggastyánokig.

Carlos Saura gyönyörű képi megoldásokkal teli filmje valóban megtörtént eseményeket dolgoz fel.

A gimnázium végzős osztályának tagjai mind a jövőjükkel vannak elfoglalva. A tanításnak vége, kezdődik számukra az igazi élet. Néhányan tévednek. Nekik ezen a napon fejeződik be. Egy társuk, Daniel ugyanis nincs közöttük. Otthon ül. Töpreng. Tépelődik. A bosszú jár a fejében. Haverjával, Barryvel úgy döntenek, megmutatják a világnak, mit gondolnak eddigi életükről, hogy érezték magukat az elmúlt években. A harag, ami eddig gyűlt bennük, most egyszerre robban ki, és mindent magával söpör.

Don Piper (Hayden Christensen – Star Wars – A klónok támadása) 1989. január 18-án az életét vesztette, amikor autója frontálisan ütközött egy kamionnal. A mentésre érkezők nyilvánították halottnak, majd letakarták a holttestet, ami 90 percig feküdt a helyszínen. Don ez idő alatt a mennyországban járt, ahol megboldogult rokonokkal találkozott.
Mindezt onnan tudjuk, hogy egy lelkész imája visszahozta Dont az életbe, hogy elmondhassa ezt az élményt. Don számára azonban ez a csoda szinte elviselhetetlen következményekkel járt. A baleset után iszonytató fájdalmakat és szörnyű érzelmi traumákat kellett elszenvednie. Szerető felesége, Eva (Kate Bosworth – Superman visszatér), három gyermeke és rengeteg barátja segítségével azonban Don megküzd, hogy visszanyerje korábbi életét.

A Piper család hihetetlen, de igaz történetén – és az abból készült milliós példányszámban eladott könyvön – alapuló film kitartásról és az élet kihívásain való felülkerekedésről szól.