dráma

Provence gyönyörű, de kopár dombjai közt nehezen élnek meg az emberek. Jean de Florette megörököl egy szerencsés adottságú tanyát, ahol van ugyan forrásvíz, de a szomszédok titokban eltömítik, hogy őt elűzzék. Tíz év elteltével Manon, az elhunyt Jean leánykája szépséges nővé cseperedik, és szívében különös titkokat és emlékeket őriz a helybéliek viselt dolgairól. "A Paradicsom..." című film folytatása.

Claude BERRI, a veretes filmjeiről (Germinal, Uranus) híressé vált Oscar-díjas francia filmrendező ezúttal egy költőien szép, mély emberi drámákat bemutató, mágikus erejű alkotást varázsolt elénk... Sokak szerint minden idők legjobb francia filmjét.

Az élet igen csak komplikált tud lenni Reykjavikban. A harmincas Hlynur
még együtt él az anyjával, egész napját ivással, szexfilmek nézésével és internetezéssel
tölti. A házban megélénkül az élet, amikor a férfi anyjának spanyol tánctanárnője
beköltözik hozzájuk karácsonyra.

Hlynur és Lola annak ellenére tölt együtt egy éjszakát, hogy
a nőről kiderül, hogy leszbikus. A helyzet csak tovább bonyolódik, amikor Hlynur
anyja bevallja, hogy ő és Lola szerelmesek egymásba.

A neves rendező, Steve McQueen „mélyen megindító és briliáns alakításokkal teli” (Claudia Puig, USA Today) filmet készített Solomon Northup igaz története alapján, amely 2013-ban három Oscar®-díjat nyert, köztük a legjobb film díját.
1841-et írunk, és Northupot (akit Chiwetel Ejiofor játszik hihetetlen erővel), a művelt, szabad New York-i polgárt elrabolják, és eladják rabszolgának. A személyiségétől és minden méltóságától megfosztott Northup végül egy könyörtelen ültetvényes, Edwin Epps (Michael Fassbender) tulajdonába kerül, és minden lelkierejére szüksége lesz, hogy életben maradjon. Olyan zseniális színészek tolmácsolásában, mint a legjobb női mellékszereplő Oscar®-díjával jutalmazott Lupita Nyong’o, Benedict Cumberbatch és Brad Pitt a 12 év rabszolgaság hiteles képet fest a rabszolgaság amerikai történelemben játszott szerepéről, és ünnepli a remény legyőzhetetlen erejét.

Az Oscar®-díjas Danny Boyle (Gettómilliomos) megtörtént eseményt dolgozott fel: egy férfiben mindent legyőz az életvágy, bár hegyek választják el a túléléstől.
Aron Ralston (James Franco – Pókember, Párterápia) szenvedélyesen űz minden sportot, amit a szabad ég alatt végezhet. Egész életében az izgalmakat hajszolta, amikor azonban Utah sziklás-szakadékos vidékén, messze a civilizációtól egy sziklatömb fogságába kerül, tudja: ez lehet élete utolsó kalandja. Ralston elképesztő belső utat jár be, míg egy sziklához szögezve, embertelen bátorsággal és leleményességgel kiszabadítja magát szorult helyzetéből.

Akár félünk a haláltól, akár nem, egyszer biztosan eljön. Mondják, halálunk pillanatában 21 grammot veszítünk a testsúlyunkból. Mindannyian. Néhány pénzérme, egy darabka csokoládé, egy kolibri súlyát. Vajon a lélek teszi ki ezt a 21 grammot? Vajon ezt a 21 grammnyi terhet azok viselik aztán, akik túlélnek minket?

A 21 GRAMM című film három emberről szól, akiknek érzelmi és fizikai értelemben egyaránt magasfeszültséggel telített sorsát egy baleset váratlanul egymásba fonja. Közös történetük a szerelem csúcsaira, a bosszú mélységeibe és jóvátétel ígéretéig ragadja őket.

A 21 GRAMM a Korcs szerelmek Oscar-díjra jelölt rendezője, Alejandro González Inárritu új filmje, a remény és emberség, az élni akaró lendület és a túlélés története. Mint előző játékfilmjében, az idő, ezúttal is, mint prizma a fényt, szinte szétszórja az elbeszélés struktúrájának vonalát. A történetet mesélve a film szinte észrevétlenül, lágy váltásokkal mozog múlt és jelen között, de sosem tér le a megváltást ígérő jövőhöz vezető útról.

A 21 GRAMM szereplői sok-dimenziós, ellentmondásos figurák, a film pedig az ő sorsukról való meditáció, amely az emberi élet komplexitásának néhány elemét kutatja: a veszteség, függőség, szerelem, bűntudat, véletlen egybeesések, bosszú, kötelesség, hit, remény és a megváltás kérdéseit. - mondja a rendező.

A 2003-as Velencei Filmfesztiválon a filmben nyújtott alakításáért a női főszereplő, Naomi Watts elnyerte a közönségtől a Legjobb Női Alakítás díját, Benicio Del Toro a Legjobb Férfi Alakítás díját, Sean Penn pedig a Legjobb Férfi Főszereplőnek járó Volpi Cup-ot. 2004-ben a Filmakadémia Naomi Watts-ot jelölte a Legjobb Női Főszereplőnek járó Oscar-díjra, Benicio Del Torót pedig a Legjobb Férfi Mellékszereplőnek járó Oscarra.

1987. Románia. Ceauşescu rémuralma a végnapjaihoz közeledik. Vihar előtti csend telepedik rá arra a hóval borított utcára is, amelyen Otilia, a fiatal egyetemista lány siet egy olyan találkozóra, amely örökre megváltoztatja életét. A lány a titokzatos Bebe úrhoz tart, aki talán levezeti szobatársa, Gabita abortuszát egy szállodában – feltéve, ha a lányok eleget fizetnek. Az abortuszt ugyanis tiltja a törvény, a lebukás kockázata óriási. Gabita mégis létfontosságú dolgokat hallgat el, állapota egyre rosszabb, a szálloda portása egyre gyanakvóbb, Bebe úr pedig egyre dühösebb és mind többet és többet akar. Olyan dolgokat, melyek alapjaiban rengetik meg a két lány világát.

Cristian Mungiu megrendítő erejű, feszült drámája végigsöpört a világon: 2007-ben elnyerte az Arany Pálmát és a legjobb rendezőnek járó FIPRESCI-díjat a Cannes-i Filmfesztiválon. Európa legjobb filmjévé, a rendezőt pedig az év direktorának választották. Kitűntették a Los Angeles-i, a Chicagói, a Torontói, a Stockholmi Filmfesztiválokon, s Arany Glóbuszra is jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. Megrázó és döbbenetes, a 4 hónap, 3 hét, 2 nap „földhöz vág és nem enged” (Peter Travers, Rolling Stone).

Detroit, 1995. A Nagy D. A Gyilkos Város. A bukott birodalom.
A város valaha oly előkelő negyedei pusztulásnak indultak, miután a fehérek
elmenekültek, mert már nem bíztak a fejlődés lehetőségében. Detroit nem volt
többé prosperáló iparváros, és amikor itt tört ki Amerika történelmének egyik
legvéresebb etnikai zavargása, végképp elindult abba az irányba, hogy kettészakadjon
a gazdasági és faji törésvonalak mentén.

A várost átszelő 8 mérföld nevű sztráda e megosztottság jelképe
lett, hiszen elválasztja a belvárost a peremkerületektől, s kijelöli a határvonalat
a feketék és a fehérek között. Detroit felszíne alatt mindig is a tehetség magmája
fortyogott, amely időről időre a zenében talált magának utat. A hatvanas évek
popzenéjét meghatározó Motown hangzástól egészen Aretha Franklin
gospel-művészetéig figyelemmel kísérhetjük ezt, és ott van még olyan rockerek
"detroiti beütése", mint Mitch Ryder, Bob Seger és az
MC5. A város zenéje mindig is a munkáskerületek bugyraiból tört felszínre,
és az élet kemény realaitásait fejezte ki. Nem kivétel ez alól a detroiti hip-hop
sem.

Detroit legalján a puszta túlélésért küzdenek az emberek,
és közülük sokak számára a hip-hop jelenti az egyetlen lelki támaszt. A rapzene
spontán és gyors, lényeglátó, kivételes nyelvi készséget igényel, a legapróbb
részletekre is odafigyel, s egyik erőssége az érzelmi hitelesség. Az olyan embereket,
mint Jimmy Smith Jr. a hip-hop választja el a nagy semmitől.

Gondoskodó szülők híján Jimmy és barátai - a szuperjófej
Future, az álmodozó Sol, a magát politikai aktivistának tekintő
DJ Iz és a kicsit tompa agyú, de megbízható Sajtos Bob - létrehozták
a saját családjukat. Jimmyt és csapatát, a Three One Thirdet az
az ábránd élteti, hogy nemsokára aláírják a nagy lemezszerződést, miközben vacak
munkákkal próbálják megkeresni a betevőt, és zűrzavaros magánéletük aknamezején
egyensúlyoznak.

Jimmy nem kertel a helyzetüket illetően: "mind
kurvára le vagyunk égve, és még mindig az anyánk házában lakunk".

Esténként az álmuknak élnek: Detroit hip-hop klubjait látogatják,
ahol a város legjobb rapperei versenyeznek egymással, ki tudja durvább szövegekkel
agyagba döngölni az ellenfeleit. A Three One Third költőinek egyáltalán
nem nevezhető világában a rap-versek fegyvernek számítanak, mert sebet ejtenek.
A győzelmet pedig az szerzi meg, akinek gyorsabban jár az esze és forog nyelve...

A gimnázium végzős osztályának tagjai mind a jövőjükkel vannak elfoglalva. A tanításnak vége, kezdődik számukra az igazi élet. Néhányan tévednek. Nekik ezen a napon fejeződik be. Egy társuk, Daniel ugyanis nincs közöttük. Otthon ül. Töpreng. Tépelődik. A bosszú jár a fejében. Haverjával, Barryvel úgy döntenek, megmutatják a világnak, mit gondolnak eddigi életükről, hogy érezték magukat az elmúlt években. A harag, ami eddig gyűlt bennük, most egyszerre robban ki, és mindent magával söpör.

Matt brit geológus, aki jégből vett fúrásmintákat elemez, így dekódolja az összepréselt rétegek több ezer éves jégkori történetét. Miközben teljes elszigeteltségben végzi kutatómunkáját az Antarktiszon, azon kapja magát, hogy élete egyik esztendejét is elemezni kezdi. Néhány intenzív emlékből próbálja rekonstruálni, hogy volt-e bármi jelentősége, és ha igen, mekkora Lisával, az amerikai vendéghallgatóval folytatott (és már véget ért, vagy legalább is jegelt) viszonyának, valamint azt, hogy vajon kevésbé volt-e akkor magányos, mint most, a jeges pusztaság közepén.

9 rock koncerten és ugyanennyi erotikával fűtött jeleneten keresztül láthatjuk a szenvedélyes és minden tabutól mentes kapcsolat krónikáját.

Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintől és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idő, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nővére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot. A forrófejű, jókötésű Harry azonban őrült tervet eszel ki: 135 méter hosszú alagutat akar ásni a keletet a nyugattól elválasztó szögesdrót alatt, amit csapdák szegélyeznek, s ott járőröznek mellette az NDK-s határőrök. Harrynak szenvedélyes érveléssel másokat is sikerül meggyőznie - köztük jó barátját, a mérnök Matthist, akik ki akarják szabadítani szeretteiket. Matthis terhes barátnőjét, Carolát a férfi menekülése közben letartóztatják; Fred anyját akarja áthozni; az idealista Vic pedig bármit megtenne a szabadságért. A vállalkozáshoz persze pénzre is szükség van, ezért megállapodnak az NBC-vel, hogy lefilmezhetik az alagútásást, de csak akkor mutathatják be a felvételeket, ha sikeres lesz a menekülés. Sárban és piszokban, centiméterről centiméterre vájják az alagutat, ami időnként beomlik, s állandóan figyelniük kell a fölöttük lépkedő járőrökre. Amikor már közel járnak a célhoz, terveket kezdenek szövögetni, hogyan hívják ide Lottét és a többieket. De Krüger ezredes - aki meglátogatja Carolát a börtönben - meggyőzi a lányt, hogy születendő gyermeke érdekében kémkedjen Lotte után. Az államrendőrség így tudomást szerez róla, mire készülnek. Carola azonban végül félrevezeti Krüger ezredest, így a rendőrség későn érkezik az alagúthoz, ugyanis Harryt kivéve már mindenki nyugat felé araszol a föld alatt. A férfi csak egy dologban reménykedhet: gyorsabb azoknál, akik már a sarkában vannak...