dráma

Luther éles eszű, briliáns nyomozó, aki Londonban dolgozik. Munkájában folyamatosan bonyolultabbnál bonyolultabb ügyekkel kell foglalkoznia, amelyeken mindig teljes odafigyeléssel dolgozik. Lobbanékony természete miatt viszont sok problémája adódik az emberekkel.

Miss Marple itt egy olyan embernek a gyanús végrendelete után nyomoz, aki egy macska láttán halt meg.

Provence gyönyörű, de kopár dombjai közt nehezen élnek meg az emberek. Jean de Florette megörököl egy szerencsés adottságú tanyát, ahol van ugyan forrásvíz, de a szomszédok titokban eltömítik, hogy őt elűzzék. Tíz év elteltével Manon, az elhunyt Jean leánykája szépséges nővé cseperedik, és szívében különös titkokat és emlékeket őriz a helybéliek viselt dolgairól. "A Paradicsom..." című film folytatása.

Claude BERRI, a veretes filmjeiről (Germinal, Uranus) híressé vált Oscar-díjas francia filmrendező ezúttal egy költőien szép, mély emberi drámákat bemutató, mágikus erejű alkotást varázsolt elénk... Sokak szerint minden idők legjobb francia filmjét.

A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnössége a napnál is világosabb, szinte valamennyi bizonyíték és tanúvallomás ellene szól. Az egyik esküdtben felmerül a gyanú: ha minden ennyire egybevág, nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat, mielőtt a halálba küldenek egy embert. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd: ahogy sorba veszik a bizonyítékokat és a tanúvallomásokat, újabb részletek merülnek fel az üggyel kapcsolatban és az egymásnak feszülő érvek és indulatok többször elszabadulnak. Nemcsak egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas dráma, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről...
Reginald Rose világhírű színműve a mai napig kedvelt darabja a világ színházainak. Két filmes feldolgozás készült belőle, az 1997-es filmváltozatot az Oscar-díjas A francia kapcsolat rendezője, William Friedkin készítette nagyszerű színészgárda közreműködésével.

Akár félünk a haláltól, akár nem, egyszer biztosan eljön. Mondják, halálunk pillanatában 21 grammot veszítünk a testsúlyunkból. Mindannyian. Néhány pénzérme, egy darabka csokoládé, egy kolibri súlyát. Vajon a lélek teszi ki ezt a 21 grammot? Vajon ezt a 21 grammnyi terhet azok viselik aztán, akik túlélnek minket?

A 21 GRAMM című film három emberről szól, akiknek érzelmi és fizikai értelemben egyaránt magasfeszültséggel telített sorsát egy baleset váratlanul egymásba fonja. Közös történetük a szerelem csúcsaira, a bosszú mélységeibe és jóvátétel ígéretéig ragadja őket.

A 21 GRAMM a Korcs szerelmek Oscar-díjra jelölt rendezője, Alejandro González Inárritu új filmje, a remény és emberség, az élni akaró lendület és a túlélés története. Mint előző játékfilmjében, az idő, ezúttal is, mint prizma a fényt, szinte szétszórja az elbeszélés struktúrájának vonalát. A történetet mesélve a film szinte észrevétlenül, lágy váltásokkal mozog múlt és jelen között, de sosem tér le a megváltást ígérő jövőhöz vezető útról.

A 21 GRAMM szereplői sok-dimenziós, ellentmondásos figurák, a film pedig az ő sorsukról való meditáció, amely az emberi élet komplexitásának néhány elemét kutatja: a veszteség, függőség, szerelem, bűntudat, véletlen egybeesések, bosszú, kötelesség, hit, remény és a megváltás kérdéseit. - mondja a rendező.

A 2003-as Velencei Filmfesztiválon a filmben nyújtott alakításáért a női főszereplő, Naomi Watts elnyerte a közönségtől a Legjobb Női Alakítás díját, Benicio Del Toro a Legjobb Férfi Alakítás díját, Sean Penn pedig a Legjobb Férfi Főszereplőnek járó Volpi Cup-ot. 2004-ben a Filmakadémia Naomi Watts-ot jelölte a Legjobb Női Főszereplőnek járó Oscar-díjra, Benicio Del Torót pedig a Legjobb Férfi Mellékszereplőnek járó Oscarra.

Gwen Cummings sikeres New York-i írónő, aki szereti
két végéről égetni a gyertyát.

Partiról partira jár, és soha nem kell kétszer kínálni, ha
italról van szó. Ha pedig egyszer elkezdi az ivást, annak soha nincs jó vége:
botrányos viselkedéséről legendákat mesélnek a társaságokban, ahol nem ritkán
összesúgnak a háta mögött.

Nővére esküvőjén is jelentősen felönt a garatra, randalírozik
és összetűzésbe kerül a rendőrséggel. Gwen ezúttal nem úszhatja meg a
felelősségre vonást: a bíróság úgy dönt, hogy 28 napos kényszer-elvonókúrán
kell részt vennie.

Gwen nehezen tudja elfogadni az új szabályokat. Szinte
beleőrül abba, hogy még a mobiltelefonját is elveszik tőle, és sokáig nem enged
közel magához senkit. Aztán lassan megismeri betegtársait, és egy orvost, aki
megpróbál áttörni Gwen mesterséges védelmi vonalain és igyekszik ráébreszteni
a lányt arra, hogy a felületes felszín alatt egy értékes emberi lény bújik meg...

Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken pedig pihent. Úgy tartják, azért történik sok szörnyű bűntett vasárnap, mert akkor az Isten csukva tartja a szemét.

Egy eldugott kis spanyol faluban két család már nemzedékek óta viszálykodik egymással. A gyűlölet évtizedekig halmozódik bennük, míg végül kirobban. Egy vasárnap az egyik család tagjai állig felfegyverkezve a faluba vonulnak és mindenkit lemészárolnak, aki csak az útjukba kerül, a csecsemőtől az aggastyánokig.

Carlos Saura gyönyörű képi megoldásokkal teli filmje valóban megtörtént eseményeket dolgoz fel.

Detroit, 1995. A Nagy D. A Gyilkos Város. A bukott birodalom.
A város valaha oly előkelő negyedei pusztulásnak indultak, miután a fehérek
elmenekültek, mert már nem bíztak a fejlődés lehetőségében. Detroit nem volt
többé prosperáló iparváros, és amikor itt tört ki Amerika történelmének egyik
legvéresebb etnikai zavargása, végképp elindult abba az irányba, hogy kettészakadjon
a gazdasági és faji törésvonalak mentén.

A várost átszelő 8 mérföld nevű sztráda e megosztottság jelképe
lett, hiszen elválasztja a belvárost a peremkerületektől, s kijelöli a határvonalat
a feketék és a fehérek között. Detroit felszíne alatt mindig is a tehetség magmája
fortyogott, amely időről időre a zenében talált magának utat. A hatvanas évek
popzenéjét meghatározó Motown hangzástól egészen Aretha Franklin
gospel-művészetéig figyelemmel kísérhetjük ezt, és ott van még olyan rockerek
"detroiti beütése", mint Mitch Ryder, Bob Seger és az
MC5. A város zenéje mindig is a munkáskerületek bugyraiból tört felszínre,
és az élet kemény realaitásait fejezte ki. Nem kivétel ez alól a detroiti hip-hop
sem.

Detroit legalján a puszta túlélésért küzdenek az emberek,
és közülük sokak számára a hip-hop jelenti az egyetlen lelki támaszt. A rapzene
spontán és gyors, lényeglátó, kivételes nyelvi készséget igényel, a legapróbb
részletekre is odafigyel, s egyik erőssége az érzelmi hitelesség. Az olyan embereket,
mint Jimmy Smith Jr. a hip-hop választja el a nagy semmitől.

Gondoskodó szülők híján Jimmy és barátai - a szuperjófej
Future, az álmodozó Sol, a magát politikai aktivistának tekintő
DJ Iz és a kicsit tompa agyú, de megbízható Sajtos Bob - létrehozták
a saját családjukat. Jimmyt és csapatát, a Three One Thirdet az
az ábránd élteti, hogy nemsokára aláírják a nagy lemezszerződést, miközben vacak
munkákkal próbálják megkeresni a betevőt, és zűrzavaros magánéletük aknamezején
egyensúlyoznak.

Jimmy nem kertel a helyzetüket illetően: "mind
kurvára le vagyunk égve, és még mindig az anyánk házában lakunk".

Esténként az álmuknak élnek: Detroit hip-hop klubjait látogatják,
ahol a város legjobb rapperei versenyeznek egymással, ki tudja durvább szövegekkel
agyagba döngölni az ellenfeleit. A Three One Third költőinek egyáltalán
nem nevezhető világában a rap-versek fegyvernek számítanak, mert sebet ejtenek.
A győzelmet pedig az szerzi meg, akinek gyorsabban jár az esze és forog nyelve...

A gimnázium végzős osztályának tagjai mind a jövőjükkel vannak elfoglalva. A tanításnak vége, kezdődik számukra az igazi élet. Néhányan tévednek. Nekik ezen a napon fejeződik be. Egy társuk, Daniel ugyanis nincs közöttük. Otthon ül. Töpreng. Tépelődik. A bosszú jár a fejében. Haverjával, Barryvel úgy döntenek, megmutatják a világnak, mit gondolnak eddigi életükről, hogy érezték magukat az elmúlt években. A harag, ami eddig gyűlt bennük, most egyszerre robban ki, és mindent magával söpör.

Don Piper (Hayden Christensen – Star Wars – A klónok támadása) 1989. január 18-án az életét vesztette, amikor autója frontálisan ütközött egy kamionnal. A mentésre érkezők nyilvánították halottnak, majd letakarták a holttestet, ami 90 percig feküdt a helyszínen. Don ez idő alatt a mennyországban járt, ahol megboldogult rokonokkal találkozott.
Mindezt onnan tudjuk, hogy egy lelkész imája visszahozta Dont az életbe, hogy elmondhassa ezt az élményt. Don számára azonban ez a csoda szinte elviselhetetlen következményekkel járt. A baleset után iszonytató fájdalmakat és szörnyű érzelmi traumákat kellett elszenvednie. Szerető felesége, Eva (Kate Bosworth – Superman visszatér), három gyermeke és rengeteg barátja segítségével azonban Don megküzd, hogy visszanyerje korábbi életét.

A Piper család hihetetlen, de igaz történetén – és az abból készült milliós példányszámban eladott könyvön – alapuló film kitartásról és az élet kihívásain való felülkerekedésről szól.

Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintől és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idő, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nővére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot. A forrófejű, jókötésű Harry azonban őrült tervet eszel ki: 135 méter hosszú alagutat akar ásni a keletet a nyugattól elválasztó szögesdrót alatt, amit csapdák szegélyeznek, s ott járőröznek mellette az NDK-s határőrök. Harrynak szenvedélyes érveléssel másokat is sikerül meggyőznie - köztük jó barátját, a mérnök Matthist, akik ki akarják szabadítani szeretteiket. Matthis terhes barátnőjét, Carolát a férfi menekülése közben letartóztatják; Fred anyját akarja áthozni; az idealista Vic pedig bármit megtenne a szabadságért. A vállalkozáshoz persze pénzre is szükség van, ezért megállapodnak az NBC-vel, hogy lefilmezhetik az alagútásást, de csak akkor mutathatják be a felvételeket, ha sikeres lesz a menekülés. Sárban és piszokban, centiméterről centiméterre vájják az alagutat, ami időnként beomlik, s állandóan figyelniük kell a fölöttük lépkedő járőrökre. Amikor már közel járnak a célhoz, terveket kezdenek szövögetni, hogyan hívják ide Lottét és a többieket. De Krüger ezredes - aki meglátogatja Carolát a börtönben - meggyőzi a lányt, hogy születendő gyermeke érdekében kémkedjen Lotte után. Az államrendőrség így tudomást szerez róla, mire készülnek. Carola azonban végül félrevezeti Krüger ezredest, így a rendőrség későn érkezik az alagúthoz, ugyanis Harryt kivéve már mindenki nyugat felé araszol a föld alatt. A férfi csak egy dologban reménykedhet: gyorsabb azoknál, akik már a sarkában vannak...