dráma

Hét évvel ezelőtt Joe Warr (Clive Owen), a menő sportújságíró elhagyta feleségét és pelenkás korból épp hogy kinőtt fiát egy másik nőért és Angliából Ausztráliába költözött, ahol új szerelme gyermeket is szült neki. Jelenleg Joe minden idejét a helyszíni tudósításokból álló munka tölti ki, így mikor feleségénél rákot diagnosztizálnak, majd rövid időn belül meghal, a férfi megdöbbenve szembesül a ténnyel, hogy szinte nem is ismeri hat éves fiát (Nicholas McAnulty), a meglehetősen hiperaktív Artie-t. Ráadásul beállít hozzá vakációzni első fia is, az időközben tinédzserkorba cseperedett Harry (George MacKay) is. Joe-nak hirtelenjében nem egy, de mindjárt két fiúval szemben kell megtanulnia, milyen kihívásokkal jár apának lenni.
A kétszeres Oscar®-jelölt Scott Hicks (Ragyogj! Hó hull a cédrusra) visszafogott hangvételű, mégis szívszorító drámáját igaz történet inspirálta. A giccset messze elkerülő, ám a fanyar humortól nem idegenkedő film, melynek főszerepében Clive Owen (Az ember gyermeke, Közelebb) erőteljes alakítást nyújt, apák és fiúk kapcsolatának érzékeny és őszinte tablója.

Az 1760-as évek Franciaországában egy ártatlan és életvidám lányt szülei kolostorba kényszerítenek. Suzanne (Pauline Etienne átütő alakításában) minden erejével lázad a fiatalság, a nőiség és az élet törvényeivel szemben álló rabság ellen. A korabeli egyház nem nézi jó szemmel a lány szabadulási törekvéseit, és nyers szadizmussal próbálja letörni azt: Suzanne-nak a zárda nővéreinek megaláztatásaival és szexuális erőszakoskodásával kell megküzdenie.

Guillaume Nicloux botrányfilmje a francia színjátszás krémjének segítségével mutatja be Az apáca történetét: Pauline Etienne és a zseniális Isabelle Huppert (Szerelem, 8 nő, A zongoratanárnő) mellett Louise Bourgoin (A legszebb dolog, A szerelem három évig tart, Adéle és a múmiák rejtélye) és Martina Gedeck (Az ajtó, A Baader Meinhof csoport, Bella Martha) is parádés alakítást nyújtanak a Berlinben Arany Medvére jelölt alkotásban.

Az Apák és lányaik egy megható és érzelmes családi történet egy New York-i apa és lánya egymás iránti szeretetéről. A film két idősík között váltakozik: a 80-as években játszódó történésekben Jake Davis, a Pulitzer-díjas, mentális problémákkal küzdő regényíró özvegyként neveli ötéves kislányát, Katie-t. A jelen idejű cselekmény pedig az immár felnőtt, Manhattanben élő 30 éves Katie mindennapjait mutatja be, aki gyermekkori démonjaival szembeszállva próbálja meg helyes mederben tartani életét.

A rendező, Gabriele Muccino, aki korábban olyan filmeket rendezett, mint A boldogság nyomában, Hét élet, Az utolsó csók, ezúttal egy hús-vér családi drámát mutat be, Brad Desch 2012-ben készült története alapján. Muccino a forgatókönyvről azt nyilatkozta, ez az egyik legjobb, ami valaha a kezébe került. Érzelmes, tele élettel, ami a valódi életről szól, benne halálról, elmúlásról, szeretetről, és a szeretteink elvesztésétől való félelemről.

Az angliai Guilford városában 1974 nyarán az IRA egyik bombamerénylete öt ártatlan áldozattal végez. De ennek a merényletnek más áldozatai is voltak. Gerry Conlon-ra váratlanul törték rá az ajtót a rendőrök. Családja szeme láttára hurcolták el és vitték a rendőrkapitányságra, ahol azzal vádolták, hogy ő is részt vett a guilfordi merényletben. Hiába bizonygatta ártatlanságát - a több napig tartó kényszervallatás hatására Gerry aláírt egy hamis vallomást, amelyben vállalta a felelősséget a merényletért.

Gerryt évtizedes börtönbüntetésre ítélték, csládját meghurcolták, később pedig apját is megvádolták bűnszövetséggel és az idős férfit is börtönbe zárták - utolsó napjait is rabságban töltötte, a börtönben halt meg.

Gerry ekkor határozta el, hogy nem adja fel a harcot és addig nem nyugszik, amíg nem sikerül bizonyítani ártatlanságát. Emberfeletti küzdelmében csak egyetlen ember segítségére számíthat: egy ügyvédnőjére, aki évek óta gyűjti a bizonyítékokat, amivel tisztázhatná a Gerry és az apja nevét…

Christopher Rocket a munkájában profi, de képtelen elviselni a barátnőjét, vagy bárki mást a magánéletében. Miután régóta elhidegült apja stroke-ot kap, visszatér a szülővárosába, ahol Jane Rocket, az anyja, újra közponzi figurrává válik a fiú életében.

Wendy Savage sikertelen drámaíró. Az írásból – a hivatásból, aminek az életét szerette volna szentelni – nem tud megélni, ezért éjszaka alkot, napközben pedig más munkát vállal. Csak arra tud gondolni, hogy művészként megbukott, pedig még a siker kapujába sem jutott el soha...

Szerelmi élete ugyancsak kész csőd: önbizalmát csak szexéhes szomszédja segít megtámogatni, amikor néha-néha nála tölt egy-egy éjszakát.

Wendy sikeres bátyja, Jon árnyékában még kilátástalanabbnak látja írói karrierjét. Jon ugyanis elismert oktató – színháztörténetet tanít egy Buffalói egyetemen – és számos könyve is megjelent már. Mivel a két testvér régóta elhidegült egymástól, Wendy nem tudja, hogy Jon élete sem egyszerű. Hónapok óta írói válságban van, nem képes egyetlen oldalt sem haladni új könyvével, ráadásul a barátnője épp most készül elhagyni őt is és az országot is, hogy visszatérjen szülőhazájába, Lengyelországba.

Egy szomorú családi tragédia azonban újra összehozza Wendy-t és Jont. Idős édesapjuk az öregkori elbutulás jeleit mutatja, és a barátnője – aki eddig a gondját viselte – meghal. A testvérpár azonnal Arizónába utazik, ahol együtt próbálnak úrrá lenni a helyzeten...

Theodore Decker a Metropolitan múzeumban történt terrorcselekmény miatt elveszíti édesanyját. Ugyanakkor egy váratlan ajándékot is kap a sorstól: a történésekben szintén érintett idős férfi megkéri őt halála előtt, hogy rejtse el a holland művész, Karel Fabrizius festményét.

Orson Welles remekműve (amelyet az Amerikai Filmintézet az első számú amerikai filmnek választott) a 70 éves jubileumi kiadás transzferének köszönhetően lenyűgözőbb, mint valaha! Páratlanul szórakoztató, a színészi alakítások kiválóak (a Welles által alapított Mercury Theater színészei közül soknak ezzel indult virágzó filmes karrierje), fényképezése pedig a rendező rendkívüli vizuális érzékenységéről tanúskodik. A befolyásos sajtómágnás viharos életét megörökítő alkotás, amely 1941-ben elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscar®-díjat, a hatalom, a korrupció, a hiúság kérdéseit vizsgálja, az amerikai álom eltűnését egy haldokló ember utolsó szavának – „Rózsabimbó” – rejtélyében

Ethel és Norman Thayernek (Katharine Hepburn és Henry Fonda Oscar-díjas alakítása), a szeretetben megöregedett házaspárnak az Aranytó partján fekvő, New England-i nyaralójában robbanással fenyegetnek a családi feszültségek.

Lányuk, Chelsea (Jane Fonda) látogatóba érkezik újdonsült szerelme, Bill (Dabney Coleman), és a férfi akaratos kisfia, Billy (Dough McKeon) társaságában. A három nemzedék egymásnak feszül. Ám a Norman és Billy között makacs ellentétnek induló viadal lassan olyan mély barátságba fordul, melyre Chelsea mindig is vágyott az apjával, Norman pedig ráébred, mennyi mindent elmulasztott, mikor megtagadta lánya szeretetét.

Chuck elhatározza, hogy katona lesz, ám szinte folytonos harcot kell
folytatnia a tervét keményen ellenző anyjával, illetve állandóan gúnyolódó féltestvérével.
A fiú számára a döntés azzal jár, hogy szinte az egész nyarat végig kell tanulnia,
ám mivel erre egyedül nem képes, segítség után néz: így ismerkedik össze a város
szélén, teljesen magányosan élő, rejtélyes extanárral, Justin McLeoddal.

A férfi körül borzasztó legendák keringenek, mivel egy évekkel ezelôtti szörnyu
autóbalesetben a fél arca összeroncsolódott és így mindenkitől elzártan, "hamburgerképű"-ként
a környék pedofíliát és tömeggyilkosságokat suttogó pletykái által elszigetelve
kell élnie a mindennapjait.

A kényszerűen egymásra találó, meg nem értett és a száműzött ember először
csupán a tanulásra szorítkozó kapcsolata lassacskán túllépi a megszokott tanár-diák
viszonyt és alakul át őszinte barátsággá, melyben Chuck és McLeod
már nem magányosan, hanem egymást segítve néz szembe sérelmeikkel, sebeikkel
és az őket megérteni képtelen környezetükkel…

Apró, kellemes, komoly munka a világot megrázó Passió és az Oscart
hozó A rettenthetetlen előtt: Mel, az újonc direktor már első munkájával
bizonyítja tehetségét: érzékeny, precíz, érzelemgazdag és ötletes alkotó, aki
a néző figyelmét mindvégig lekötve csodálatos történetet képes elmesélni a kitaszítottságról,
az álmokról és a barátságról.

A múlt század vége New York-i arisztokráciájának életét szigorú törvények irányítják. A szabályok sehol nincsenek leírva, mégis születésük óta mindannyian ezt tanulják.

Itt elképzelhetetlen, hogy egy szépreményű ifjú jó házból való menyasszonya helyett egy már elvált, tehát bukott asszonyt válasszon.

A jóképű Newland Archer jövőjét is már előre megírták a társaság törvényei: előre elrendeltetett, hogy a csinos, fiatal May Wellanddal köti majd össze az életét, egyesítve ezzel a két jómódú család vagyonát. Archer a sors kegyeltjének számít: vonzódik a menyasszonyához, bár nem lángol a szerelem. Mégis elégedett lehet, hiszen May jó neveltetésű, kedves lány.

De egy operában töltött este után minden terv romba dőlni látszik. Newland ugyanis találkozik Ellennel, aki bár az arisztokrácia tagja, mégis kilóg a sorból. Elkövette ugyanis azt a hibát, hogy nem New Yorkban választott férjet magának, hanem hozzáment egy lengyel nemeshez. De ennél még megbocsájthatatlanabbnak tartják előkelő körökben, hogy el is vált urától és visszatért New Yorkba.

Newlandet nem csak a nő szépsége babonázza meg, de intelligenciája és öntörvényűsége is...

Martin Scorsese tőle szokatlan módon a romantikus műfaj felé fordult Az ártatlanság korá-val, de úgy, hogy egyéni rendezői stílusát soha nem adta fel. Az öt Oscar®-díjra* jelölt alkotás egyik legjobb újkori műve lett!

A bosszúvágy hajtja az egykori rendőrbírót (a háromszoros Oscar®-jelölt* Nick Nolte – 48 óra), aki egy magánkopó (Luis Guzmán) segítségével próbálja felkutatni azt az embert, aki elvette tőle egy szerettét. A kisstílű szélhámosnak (az Oscar®-díjra jelölt** Tim Roth – Ponyvaregény, Kutyaszorítóban, Az óceánjáró zongorista legendája) egy kis kolumbiai városkában bukkannak nyomára, ahol papnak álcázva veri át a helyieket. És ezután megkezdődik a macska-egér harc, amibe egy akaratos 16 éves lány is belecsöppen.

2001. nyarán az internetes cégeket csődhullám éri utol, de a pimaszul ambíciózus Tom Sterling vezette LandShark képes talpon maradni, sőt sikert sikerre halmoz, amivel a figyelem középpontjába kerül.

Augusztusra azonban a cégnek, és így Tomnak is szembe kell néznie a részvénytőzsde válságával... csakhogy Tom nem törődik bele egykönnyen a kudarcba. Az élet azonban hamarosan kegyetlen leckével szolgál, mely nem csak Tom számára jelenti egy korszak végét...

Az Oscar®-díj nyertes Meryl Streep és Julia Roberts a szereplői a fekete humorban bővelkedő és szívhez szóló történetnek a Weston család határozott női tagjairól, akiknek az élete újra összefonódik, amikor egy családi dráma újra egykori közép-nyugat amerikai otthonukba szólítja őket, ahol felnőttek. Tracy Letts Pulitzer-díjas, hasonló című színdarabját a rendező, John Wells ügyesen adaptálta színpadról a vászonra, a sztárokban bővelkedő szereplőgárda segítségével, amely olyan neveket vonultat fel, mint Ewan McGregor, Chris Cooper, Abigail Breslin, Benedict Cumberbatch, Juliette Lewis, Margo Martindale, Dermot Mulroney, Julianne Nicholson, Sam Shepard és Misty Upham.

Jack és Frank Baker a jobb napokat látott bárzongorista
testvérpár 15 év alatt végighaknizta Amerika összes hoteljét, night klubját
és csehóját, ám az utóbbi időben nem nagyon megy a biznisz, ami főleg Jack
flegma színpadi viselkedésének tudható be.

Nincs mese, vérfrissítés kell, mert két unalmas pasi a nagy
fekete zongora mögött a kutyát nem érdekli. Az egyetlen megoldás egy énekesnő,
akinek jó hangja van és amellett még szexi is. A meghallgatás során azonban
kiderül, hogy ilyen csak a mesében létezik.

Vagy mégse? Az utolsó pillanatban esik be egy miniszoknyás
vagány csaj, aki még a látszólag érzéketlen Jackre is hatással van.

Suzie Diamond sokszor nem éppen szalonképes, de amellett
eszméletlenül erotikus előadásmódja révén a Csodálatos Baker fiúk hamarosan
ismét sikeresek lesznek, ám a csúcson mindig előkerülnek a szokásos problémák,
melyek egy pillanat alatt tönkretehetik az egészet. A szerelem, a féltékenység,
a karriervágy és a pénz ezúttal is (majdnem) mindent elront...

Kiváló színészi alakítások, remek zene, szórakoztató történet és persze
Michelle Pfeiffer, aki talán egyik filmjében sem volt ennyire szexi (alakítását
Oscar díjra jelölték)! A kritikusok és a közönség is egy szóval tudta jellemezni
a filmet: CSODÁLATOS!!!

Két alak rajzolódik ki a homok óceánjában: Ishtar, a bájos kislány, és nagypapája, Bab'Aziz, a vak dervis. Céljuk a dervisek nagy találkozója, melyre harmincévente egyszer kerül sor. Ahhoz, hogy odataláljanak, hitük kell legyen, a szívükkel meg kell hallaniuk a sivatag végtelen csöndjét. Vándorútjuk során különböző emberekkel találkoznak: Osmannal, aki a gyönyörű fiatal nőt keresi, akit egy kút mélyén pillantott meg..., Zaiddal, akinek az éneke elcsábított egy bájos szépséget, akit elveszített..., és ott van a herceg, aki feladta birtokát, hogy dervis lehessen - régi történet, melyet Bab'Aziz mesélt Ishtarnak, miközben céljuk felé igyekeztek. A sivatag a dervis barátja, és a kellő időben felfedi titkát Bab'Aziz előtt: megmutatja az összejövetel helyét. Az idős ember még utoljára megcsókolja unokáját, mielőtt elküldi őt Zaiddel a gyülekezet vad színei és elbűvölő hangjai közé. Bab'Aziz számára eljött az idő, hogy eggyé váljon a sivatag homokjával, hogy része legyen a sok történetnek és legendának, mely ott kavarog a sivatagban, mint álom az álomban, oly végtelenül, ahogy a homokszemek sodródnak...

A Babel négy történetet mond el, melyek 36 óra alatt játszódnak három kontinens négy országában. Egy amerikai pár Marokkóban utazgat, amikor turistabuszukat támadás éri. A sivatagban egy pásztor fegyvert ad a gyerekeinek, hogy azok megvédhessék a kecskéket a sakáloktól. Kaliforniában egy házvezetőnő magával viszi a gondjaira bízott gyerekeket az unokaöccse esküvőjére Mexikóba. Japánban egy fiatal lány próbálja feldolgozni anyja halálát.

A látszólag összefüggéstelen események hálójában vergődő emberek sorsa akaratlanul is összefonódik. Vétlenül elkövetett bűnök sorozata rávilágít arra, hogy mennyire képtelenek vagyunk szót érteni egymással, mennyire elidegenedtünk a valóságtól, mennyire áthághatatlanok a kulturális különbségek.

Ebben a felkavaró, egyszerre mélyen személyes és politikus filmben, amelyet három kontinensen és négy nyelven forgattak, Alejandro González Inárritu rendező könyörtelen realizmussal boncolja a határok természetét, amelyek embert az embertől elválasztanak. Munkája közben felidézi az ősi bábeli történetet és felveti annak napjainkban érvényes kérdéseit. A félreértett személyiségek, a tévedések és az emberi érintkezés elmulasztott pillanatai, noha gyakran láthatatlanul, de irányítják életünket.

Iňarritu tudta, hogy a Babel sokszínű karaktereihez nemzetközi szereplőgárdát kell toboroznia. Az első történet amerikai turistapárjával kezdte a válogatást, végül a szupersztár Brad Pitt és az Oscar-díjas Cate Blanchett mellett döntött.

A Babel négy történetet mond el, melyek 36 óra alatt játszódnak három kontinens négy országában. Egy amerikai pár Marokkóban utazgat, amikor turistabuszukat támadás éri. A sivatagban egy pásztor fegyvert ad a gyerekeinek, hogy azok megvédhessék a kecskéket a sakáloktól. Kaliforniában egy házvezetőnő magával viszi a gondjaira bízott gyerekeket az unokaöccse esküvőjére Mexikóba. Japánban egy fiatal lány próbálja feldolgozni anyja halálát.

A látszólag összefüggéstelen események hálójában vergődő emberek sorsa akaratlanul is összefonódik. Vétlenül elkövetett bűnök sorozata rávilágít arra, hogy mennyire képtelenek vagyunk szót érteni egymással, mennyire elidegenedtünk a valóságtól, mennyire áthághatatlanok a kulturális különbségek.

Ebben a felkavaró, egyszerre mélyen személyes és politikus filmben, amelyet három kontinensen és négy nyelven forgattak, Alejandro González Inárritu rendező könyörtelen realizmussal boncolja a határok természetét, amelyek embert az embertől elválasztanak. Munkája közben felidézi az ősi bábeli történetet és felveti annak napjainkban érvényes kérdéseit. A félreértett személyiségek, a tévedések és az emberi érintkezés elmulasztott pillanatai, noha gyakran láthatatlanul, de irányítják életünket.

Iňarritu tudta, hogy a Babel sokszínű karaktereihez nemzetközi szereplőgárdát kell toboroznia. Az első történet amerikai turistapárjával kezdte a válogatást, végül a szupersztár Brad Pitt és az Oscar-díjas Cate Blanchett mellett döntött.