dráma

Nehéz újra rátalálni a szeretetre, ha visszahúz a múlt, és ha minden, ami 32 éves korodig történt, csak a bizonytalan jövővel szembesít.

Tracy Heart (Cate Blanchett – A Gyűrűk Ura-trilógia) számára ez a szembesülés már kikerülhetetlen. Négy évet küszködött, hogy újra elnyerje szigorú édesanyja bizalmát. Most, hogy Tracy végre saját vállalkozásba fogna, és rendezné az életét, hirtelen újra kísérteni kezdi a múlt: felbukkan az egykor drogfüggő lány volt szerelme, Johnny (Dustin Nguyen). De Tracy agresszív, bűnöző hajlamú bátyja, Ray (Martin Henderson) és a család zűrös barátja, Lionel Dawson (Hugo Weaving – A Mátrix-trilógia) miatt is aggódhat, ráadásul a képbe bejön Bradley „The Jockey” Thompson (Sam Neill) drogfőnök. Vajon képes-e Tracy kiszabadulni az újabb csapdából, képes-e ismét helyreállítani kapcsolatát anyjával, vajon szembe-e tud-e végre nézni a félelmeivel, hogy megtalálja a boldogságot?

Ahogy a nyár őszre fordul, Keith Reynolds zenetanár (Guy Pearce) az éhező művészként megélt régi napjain mereng. Miközben felesége, Megan (Amy Ryan) és lánya, Lauren (Mackenzie Davis) a lány utolsó középiskolai évére készül, Keith azokba az estékbe kapaszkodik, amikor egy neves manhattani szimfonikus zenekarnál helyettesíthet csellistaként. Megan úgy dönt, hogy a család befogad egy külföldi cserediákot. Sophie (Felicity Jones), az angol középiskolai végzős könnyen beilleszkedik, de hamarosan nagy kihívás elé állítja a családi kapcsolatrendszert. Felszínre hozza Keith személyiségének impulzivitását, mellyel a látszólag tökéletes családot ismeretlen területekre taszítja.

Az író-rendező Drake Doremus, aki 2011-ben az Őrülten hiányzol (Like Crazy) című filmért megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját, újból egy tanulságos családi dráma készítésére vállalkozott.

A jobb napokat is megélt Howard Spence fiatalon western filmek sztárjaként
élte életét, most, 60 évesen drogokkal, alkohollal és könnyűvérű, fiatal lányok
szerelmével táplálja lankadó életkedvét, hogy elmeneküljön a fájdalmas valóság
elöl: már csak ócska kis mellékszerepek maradtak számára. Kiábrándultságától
vezérelve, filmbéli lova hátán meglép egy éppen folyamatban lévő forgatásról
ellehetetlenítve ezzel kollégái munkáját. Távollétében azonban a káosz egyre
csak növekszik, rendezetlen biztosítási ügyei miatt még egy magándetektív is
nyomoz utána.

Útja a nevadai Elko városába vezet, 80 éves édesanyjához, aki nagy szeretettel
de még mindig kisfiúként bánik az idegösszeroppanás határán lévő fiával. Howard
megtudja édesanyjától, hogy húsz évvel ezelőtt egy fiatal nő érdeklődött holléte
felől, aki valószínüleg azért próbálta vele felvenni a kapcsolatot, mert teherbe
esett tőle. A férfi teljesen megdöbben attól a feltételezéstől, hogy él valahol
egy felnőtt gyermeke.

Elindul a huszonöt évvel ezelőtti film forgatási helyszínére; a Montana-ban
lévő Butte városába, ahol filmes karrierje kezdődöt és ahol megismerkedett Doreennel,
aki azóta is egy kopott kis kávézó pincérnője. Kiderül, hogy Doreennek
van egy húsz év körüli fia Earl. Howard és Earl találkozása
durva és felkavaró. A fiú teljesen elutasítja eddig ismeretlen apja közeledését,
aki húsz év múltán lép be az életébe. A balszerencsés találkozástól elszomorodva
Howard ismét arra az elhatározásra jut, hogy tovább kellene lépnie, ám
a semmiből hirtelen egy fiatal lány tűnik fel; Sky kinek felbukkanása
új fordulatokat vesz...

Párizs, 1942. Robert Klein igazán nem panaszkodhat életére a németek
által megszállt Franciaországban. Jól berendezett lakása, szeretője és virágzó
üzleti vállalkozása van.

Mivel a francia kormány törvényei diszkriminálják a zsidókat, olcsó áron jut
hozzá értékes művészeti alkotásokhoz.

Kényelmes élete egy szempillantás alatt összeomlik amikor kiderül, hogy létezik
egy másik Robert Klein is Párizsban, aki zsidó származása és különc viselkedése
miatt a figyelem középpontjába került.

A rendőrség viszont összetéveszti a két Kleint és nyomozni kezd a műkincskereskedő
után...

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

A II. világháború hajnalán egy rabbi lánya, Rachel (Nina Dobrev - Fugitive Pieces), és Oskar (Jonathan Scarfe – Vészhelyzet tévésorozat; Raising The Bar), a kiábrándult német katona egymásba szeret, majd a háború elszakítja őket egymástól. Oskar, anyja, Marlene (Daryl Hannah – Kill Bill; Csobbanás) tanácsára szembeszáll apjával, König tábornokkal (Kim Coates – A szökés; A sólyom végveszélyben), majd hazáját és a háborút elhagyva elindul, hogy mindenáron megkeresse Rachelt. Eközben, az állapotos Rachel, beletörődve abba, hogy sosem látja viszont Oskart, férjhez megy a tisztességes Bernardhoz (Zachary Bennett – Váratlan utazás tévésorozat)...

A komornyik a 20. századi Amerika zsúfolt politikai hátterének világában játszódik. Az Oscar-díjra jelölt rendező, Lee Daniels (Precious - A boldogság ára) nagyszabású drámája Cecil Gaines, a Fehér Ház komornyikjának kitalált történetét meséli el, aki hét elnök alatt is szolgált 1957 és 1986 között. Daniels filmje 1926-ban indul, amikor Cecil elmenekül a szegregáció által sújtott Délről egy jobb élet reményében. Nehézségekkel teli útján a férfi elsajátítja mindazokat a nélkülözhetetlen készségeket, melyek élete legnagyobb lehetőségéhez vezetik: komornyiki álláshoz az Egyesült Államok elnöki rezidenciáján. Itt Cecil szemtanújává válik az Ovális Iroda életének a polgárjogi mozgalmak kibontakozásának időszakában. A komornyik a Gaines család történetén keresztül mutatja be az amerikai politikai élet és a faji kérdés hullámait; John F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásától kezdve a Freedom Riders és a Fekete Párduc polgárjogi mozgalmi akcióin át a vietnami háborúig és a Watergate-ügyig, melyek során Cecil mint a Fehér Ház alkalmazottja és mint családos ember is megtapasztalja e történelemformáló események hatásait.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.

A Kóristák a francia rendező, Christophe Barratier első mozifilmje, akinek a neve inkább mint társ-producer ismert, olyan filmek alapján, mint a Himalája, a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak. A Kóristák – az év legnagyobb francia sikere - gyönyörű és megható mese az emberi természetről.

1949. Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

Michael (Ryan Reynolds) fiatal író, aki fájdalmas gyermekkori emlékeit könyveiben igyekszik feldolgozni, édesanyja, Lisa (Julia Roberts) diplomaosztójára utazik haza régi családi otthonukba. Lisa, akinek egész élete az önfeláldozásról szólt, miközben törékeny önbizalmú férjét, Charlest (Willem Dafoe) támogatta mindenben, és a főállású anyaként nevelte gyermekeit, most végre saját sikerének örülhet. Az ünneplés azonban tragikus hirtelenséggel ér véget, mikor Lisa váratlanul életét veszti egy autóbalesetben.

Miközben a család a temetésre készül, régi emlékek és titkok kerülnek felszínre, és Michael, aki gyermekként apja démonai elől anyja védelmébe menekült, most kénytelen szembenézni a múlttal.

A Közös titkunk megindító történet, melyben egy családnak talán egy végzetes baleset segít majd megtalálni az egymás felé vezető utat.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.

Minden családnak megvannak a maga szégyenteljes titkai…

Marcus Aylesbury (Damian Lewis) felesége, Iona Aylesbury (Kristin Scott Thomas), nem tud megkülönböztetni egy boltot egy baltától, nyolcéves fia, Orlando a kisnyulának a nevét ázolja a falra, hogy felhívja magára a figyelmet, míg a srác meleg keresztapja, Stephen (Ralph Fiennes), félholtra verve fekszik a kórházban. Eközben Marcus munkahelyi főnöke egy olyan balhéba rángatja bele, amely miatt elvesztheti az állását, apjának Edward Aylesburynek az előző szeretőjétől, Gloriától (Penelope Cruz) törvénytelen gyereke születik, és a szeme előtt lebegő megszeretett teljesebb családmodellt mostoha anyjának, Penelopének (Harriet Walter) saját kutyáival ápolt kapcsolata jelenti.

Amikor Marcus öreg „haverja”, az intelligens újságíró Trent (Ben Chaplin), megszimatolja a sztorit, amelynek segítségével berobbanhat a köztudatba, azonnal feláldozza a becsület és a hűség és a barátság régimódi értékeit a siker és a hírnév oltárán. Főszerkesztője nyomására Trent feladja idejétmúlt ideáljait a minőségi újságírást illetően, és olyan szaftos sztorit kezd írni, amelyet jól el lehet adni.

Ez a sötét, szarkasztikus dráma olyan szituációkba helyezi hőseit, amelyek megingatják a társadalomban elfoglalt helyüket, és ahol a felső tízezer tekintélye és kiváltságai sem védik meg őket. Eközben betekintést nyerhetünk korunk Londonjának életébe, amelyet a pénz, a szépség és a siker amerikai „alapértékei” irányítanak.

Koistinent, az egyedül élő magányos férfit senki sem kedveli. Azok sem, akik ismerik, de még azok sem, akik először találkoznak vele. Éjjeliőr egy bevásárlóközpontban, a főnöke három év után sem képes megjegyezni a nevét. A többi munkatársa állandóan cukkolja, főleg a nőkkel kapcsolatos tapasztalatlanságáért és ügyetlenségéért. Az egyetlen személy, aki emberségesen bánik vele, az a szomszédos étkezdében dolgozó nő, Aila.

Aztán hirtelen megváltozik minden, amikor egy feltűnő szőke szépség, Mirja leül mellé egy étteremben. A férfi összeszedi minden bátorságát, udvarolni kezd és rövid idő elteltével már egy párt alkotnak Mirjával. A rafinált nő kihasználja Koistinent, aki akarata ellenére egy bűneset gyanúsítottjává válik.

Aki Kaurismaki három évvel az Oscar-jelölt,Cannes-ban is sikerrel bemutatott A múlt nélküli ember után tér vissza, és ezzel a filmjével zárja le a Gomolygó felhőkkel elkezdett, külvárosi magányról szóló trilógiáját.

A finn rendezőt, Aki Kaurismakit minimalista stílusáért, sötét, száraz humoráért és szeretetreméltó, "külvárosi", peremvidéki karaktereiért kedveli a közönség. A Külvárosi Fények zenéje is egyedülálló: két igazi tangó király hangja ejti bámulatba a nézőket: a közismert Argentin Carlos Gardel, és a finn Olavi Virta, aki több mint harminc éve az egyik legkedveltebb gitárművész hazájában.

Los Angeles déli városrészén él Jonathan, Kiko és Milton, meg a többiek, átlagos latino tinédzserek, akik ahelyett, hogy beolvadnának környék srácai között megszokott hip-hop kultúrába, csőnacit húznak, punk zenét hallgatnak és idejüket deszkás trükkjeik csiszolásával töltik. Túlélni durva környékük veszélyeit mindennapi kihívást jelent számukra.

Amikor a Rockerek elhatározzák, hogy elbuszoznak deszkázni a világhírű "Kilenc Lépcső"-höz, a Beverly Hills-i Középiskolához, először minden klasszul alakul. Összebarátkoznak a helyi csajokkal, felkeltik a gettó punkjainak érdeklődését is, de hirtelen a dolgok elég rosszra fordulnak...

Összekülönböznek a környék gazdag srácaival és nyomukba ered a Beverly Hills-i rendőrség is. Megpróbálnak meglógni a letartóztatás elől, megharcolnak a helyi kölykökkel, miközben háztól házig, udvarról udvarra menekülnek a haza utat keresve ebből a gazdag és számukra idegen környezetből.

Joe Connor, az angol középiskolai tanár önkéntesként utazik Ruandába 1994-ben, hogy a fővárosban, Kigaliban lévő iskolában tanítson egy évig. A városban egyre nagyobb a feszültség az országban élő két törzs, a tuszik és a hutuk között. Hamarosan véres konfliktus robban ki, a hutuk mészárolni kezdik a tuszikat. Miközben a nyugatiak menekülnek az országból, Connor úgy dönt, hogy marad. Találkozik Christopher atyával, aki megpróbálja önmérsékletre inteni a hutukat és vigaszt nyújtani a tusziknak. A két férfi munkája révén az iskola az üldözöttek menedéke lesz.

A vidéki Anglia, 1865. Az ifjú Katherine fuldoklik szerelem nélkül kötött házasságában, nála jóval korosabb, megkeseredett férje és annak rideg családja nyomása alatt. Amikor szenvedélyes viszonyt kezd férje birtokának egy szolgájával, olyan elementáris erő szabadul fel benne, hogy többé semmi nem állhat útjába. A Lady Macbeth egy gyönyörű, határozott és könyörtelen fiatal nő tragikus portréja, aki egy férfiak által dominált világban saját kezébe veszi a sorsát.

Volt idő, amikor Lazarus csak játszotta a bluest, de úgy érezte, boldog az élete. Ma már ő is ugyanolyan meggyötört és szomorú, mint azok a dalok, amelyeket korábban játszott. Felesége megcsalta, házassága zátonyra futott - Lazarus lelke csordultig tele megvalósulatlan álmok és csalfa remények roncsaival. Egy napon azonban megjelenik az életében Rae...

Félmeztelenül, eszméletlenre verve talál az út szélén a lányra Lazarus. Az isten-félő, középkorú fekete férfi hamar rájön, hogy a magára hagyott lány nem más, mint a kisváros "lotyója", akit a helyi telefonkönyvben található szinte minden férfi kihasznált már. Lazarus hazaviszi és ápolja a lányt, akiről később az is kiderül, hogy anyja gyerekkorában eltaszította magától és gyermekként többször megerőszakolták.

Lazarus sajátos módszerével megpróbálja rávenni a lányt, hogy változtasson az életén: egy vastag lánccal a radiátorhoz kötözi, és addig nem engedi szabadon, amíg Rae meg nem tanulja, hogy mindeddig rossz helyen kereste a valódi szeretetet...

Az életvidám és vagány 21 éves Sophie egyetemi tanulmányainak megkezdésére, az önálló életére készül, amikor rákot diagnosztizálnak nála. Addigi élete fenekestül felfordul. A kezdeti megrázkódtatást leküzdve Sophie elhatározza, nem hagyja magát, élni akar, megküzdeni a betegségével mindazért, ami még vár rá az életben: az álmaiért, a bulikért, a boldogságért, a hódításokért. A kezelések következtében azonban szembe kell néznie azzal, hogy külseje megváltozik. Úgy dönt, nem várja meg, amíg a kemoterápia következtében haja kihullik. Nem hagyja, hogy a betegség akár ilyen módon is befolyásolja őt, ezért önmaga borotválja le a haját. Megváltozott külsejét parókákkal fedi el. Kilenc különböző fazonú és színű parókája Sophie hangulatait és személyiségét fejezi ki, hol szomorúbbnak, hol éppen romantikusabbnak mutatva őt. Sophie kilenc új személyisége a mindennapos orvosi kezelések mellett veti bele magát esténként az életbe. Bulizik legjobb barátnőjével, és beleszeret legjobb haverjába, Rob-ba, miközben humorral, bátorsággal, valamint némi könnyű szívűséggel igyekszik szembenézni a betegségével.