dráma

Az Oscar®-díjas Denzel Washington játssza a főszerepet ebben a „magával ragadó és izgalmas thrillerben”, melyet Robert Zemeckis, a Forrest Gump és a Számkivetett Oscar®-díjas rendezője dirigált. Whip Whitaker (Washington) csodával határos módon landol utasszállító gépével egy légikatasztrófát követően. De miközben a közvélemény hősként ünnepli, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a balesetért. Akciódús, lebilincselő és nagy hatású: a Kényszerleszállásban Washington olyan „fenomenális” alakítást nyújt, melyről „évekig fogunk beszélni.”

Lisa (Sophia Loren) férjét holtnak nyilvánítják, a Párizs-Casablanca légijárat tragikus balesete után. A fiatalasszony inkább megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a rossz hírt, mert Bobbal (Anthony Perkins) már rég nem szerették egymást. De Bob egy nap hazatér, és Lisa elé tárja tervét: nem szólnak senkinek, felveszik a biztosítási díjat és Dél-Amerikába utaznak. Lisa kénytelen belemenni a tervbe, de élete ettől kezdve olyan lesz, mint egy rémálom. Barátai és kollégái előtt el kell játszania a gyászoló özvegy szerepét. Hazudnia kell a biztosító társaságnak és a rendőrségen, miközben otthon a gyűlöletes és folyton részeg férfi tartja sakkban. Vajon meddig képes a ravasz férfi aljas céljaira felhasználni a feleségét? Vajon melyikük kerül ki győztesen ebből a vérre menő küzdelemből?

A John Steinbeck világhírű regénye alapján készült film főbb szerepeiben olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint James Franco (A majmok bolygója: Lázadás), Robert Duvall (A keresztapa), Selena Gomez (Rossz szomszédság 2.), Josh Hutcherson (Az éhezők viadala-trilógia), Ed Harris (A szikla) és Bryan Cranston (Totál szívás-sorozat).
A Késik a szüret pattanásig feszült történetében a méltánytalan munkakörülmények és az alacsony bérek miatt elégedetlen gyümölcsszedő idénymunkások fellázadnak a gazdag földtulajdonosok ellen. Az összecsapások egyre komolyabbá válnak, de a dolgozók, akiknek nincs vesztenivalójuk, nem adják fel a harcot – csakhogy a tulajdonosok semmilyen eszköztől sem riadnak vissza.

Aloysius nővér (Streep), az egyházi iskola rettegett igazgatónője ki nem állhatja a haladó szellemű és a gyerekek körében rendkívül népszerű plébánost, Flynn atyát (Hoffman). Lépten-nyomon azt lesi, hogyan köthetne bele a sorból mindig kilógó férfiba, és persze talál is valamit. Súlyos vétség elkövetésével vádolja meg Flynn atyát: azt állítja, hogy bűnös vonzalommal viseltet egyik tanítványa iránt. Bizonyítékai azonban nincsenek...

A Pulitzer- és Tony-díjas színdarab alapján készült Kétely – amely bemutatója évében a kritikusok által leginkább dicsért film volt az Egyesült Államokban – lebilincselő, felkavaró és izgalmas történet Meryl Streep, Philip Seymour Hoffman, Amy Adams és Viola Davis nagyszerű játékában. Az öt kategóriában Oscar®-díjra jelölt produkciót méltán emlegették az év egyik legjobb filmjeként.

Az Oscar-díjas Helen Hunt, John Hawkes és William H. Macy játszik ebben a szerelemről, szexről és vágyról szóló, magával ragadó, igaz történetben – amely szó szerint az utolsó leheletig tart.
A gyermekkora óta ágyhoz kötött, magatehetetlen író-költő (Hawkes) újra és újra győzedelmeskedett balsorsa felett. Ám 38 éves korában élete eddigi legnagyobb kalandjára vállalkozik: el akarja veszíteni a szüzességét. Egy gyönyörű szexterapeuta (Hunt), egy rokonszenves pap (Macy) és saját féktelen optimizmusa meg humorérzéke segíti végig a cseppet sem könnyű úton, amelynek végén az ismeretlen várja… és az öröm, amelyért érdemes élni.

A filmszerető világ ajtaján 1968-ban új tehetség kopogtatott. A frissen lediplomázott Martin Scorsese első filmjét Roger Ebert az amerikai film nagy pillanataként jellemezte. Harvey Keitel játssza J.R.-t, a munkanélküli olasz-amerikai fiatalt, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely olyan későbbi mesterműveiben is visszaköszön, mint az Aljas utcák, A taxisofőr, a Dühöngő bika és a Nagymenők.

Simon Axler öregedő színpadi színész, aki azt szeretné, hogy ráleljen újra a szenvedély az életben. Amikor találkozik a leszbikus Pegeen Stapleforddal, aki már odavan Simonért gyerekkora óta, kapcsolat szövődik közöttük. Simon azonban nehezen tud lépést tartani a fiatal és életerős Pegeennel. Ráadásul az emberek is rosszalva tekintenek kettejük viszonyára.

Reuben 8 év szolgálat után leszerelt az Egyesült Királyság hadseregéből.
Azt hitte, a falklandi háború után már nem jöhet rosszabb. Hazaérve megpróbál
új, tisztességes életet kezdeni, de nem talál munkát. A régi barátok munkanélküliek,
kábítószeresek vagy az alvilágnak dolgoznak...

Ráadásul az ország, amelyért harcolt kitagadja, mert egy 1981-es rendelet szerint
nem számít brit állampolgárnak az, aki egykori angol gyarmaton született.

Barátnője, Stacey megpróbál segíteni neki, de hiába - nem marad más
megoldás, mint a fegyver...

Nehéz újra rátalálni a szeretetre, ha visszahúz a múlt, és ha minden, ami 32 éves korodig történt, csak a bizonytalan jövővel szembesít.

Tracy Heart (Cate Blanchett – A Gyűrűk Ura-trilógia) számára ez a szembesülés már kikerülhetetlen. Négy évet küszködött, hogy újra elnyerje szigorú édesanyja bizalmát. Most, hogy Tracy végre saját vállalkozásba fogna, és rendezné az életét, hirtelen újra kísérteni kezdi a múlt: felbukkan az egykor drogfüggő lány volt szerelme, Johnny (Dustin Nguyen). De Tracy agresszív, bűnöző hajlamú bátyja, Ray (Martin Henderson) és a család zűrös barátja, Lionel Dawson (Hugo Weaving – A Mátrix-trilógia) miatt is aggódhat, ráadásul a képbe bejön Bradley „The Jockey” Thompson (Sam Neill) drogfőnök. Vajon képes-e Tracy kiszabadulni az újabb csapdából, képes-e ismét helyreállítani kapcsolatát anyjával, vajon szembe-e tud-e végre nézni a félelmeivel, hogy megtalálja a boldogságot?

A jobb napokat is megélt Howard Spence fiatalon western filmek sztárjaként
élte életét, most, 60 évesen drogokkal, alkohollal és könnyűvérű, fiatal lányok
szerelmével táplálja lankadó életkedvét, hogy elmeneküljön a fájdalmas valóság
elöl: már csak ócska kis mellékszerepek maradtak számára. Kiábrándultságától
vezérelve, filmbéli lova hátán meglép egy éppen folyamatban lévő forgatásról
ellehetetlenítve ezzel kollégái munkáját. Távollétében azonban a káosz egyre
csak növekszik, rendezetlen biztosítási ügyei miatt még egy magándetektív is
nyomoz utána.

Útja a nevadai Elko városába vezet, 80 éves édesanyjához, aki nagy szeretettel
de még mindig kisfiúként bánik az idegösszeroppanás határán lévő fiával. Howard
megtudja édesanyjától, hogy húsz évvel ezelőtt egy fiatal nő érdeklődött holléte
felől, aki valószínüleg azért próbálta vele felvenni a kapcsolatot, mert teherbe
esett tőle. A férfi teljesen megdöbben attól a feltételezéstől, hogy él valahol
egy felnőtt gyermeke.

Elindul a huszonöt évvel ezelőtti film forgatási helyszínére; a Montana-ban
lévő Butte városába, ahol filmes karrierje kezdődöt és ahol megismerkedett Doreennel,
aki azóta is egy kopott kis kávézó pincérnője. Kiderül, hogy Doreennek
van egy húsz év körüli fia Earl. Howard és Earl találkozása
durva és felkavaró. A fiú teljesen elutasítja eddig ismeretlen apja közeledését,
aki húsz év múltán lép be az életébe. A balszerencsés találkozástól elszomorodva
Howard ismét arra az elhatározásra jut, hogy tovább kellene lépnie, ám
a semmiből hirtelen egy fiatal lány tűnik fel; Sky kinek felbukkanása
új fordulatokat vesz...

Párizs, 1942. Robert Klein igazán nem panaszkodhat életére a németek
által megszállt Franciaországban. Jól berendezett lakása, szeretője és virágzó
üzleti vállalkozása van.

Mivel a francia kormány törvényei diszkriminálják a zsidókat, olcsó áron jut
hozzá értékes művészeti alkotásokhoz.

Kényelmes élete egy szempillantás alatt összeomlik amikor kiderül, hogy létezik
egy másik Robert Klein is Párizsban, aki zsidó származása és különc viselkedése
miatt a figyelem középpontjába került.

A rendőrség viszont összetéveszti a két Kleint és nyomozni kezd a műkincskereskedő
után...

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

A II. világháború hajnalán egy rabbi lánya, Rachel (Nina Dobrev - Fugitive Pieces), és Oskar (Jonathan Scarfe – Vészhelyzet tévésorozat; Raising The Bar), a kiábrándult német katona egymásba szeret, majd a háború elszakítja őket egymástól. Oskar, anyja, Marlene (Daryl Hannah – Kill Bill; Csobbanás) tanácsára szembeszáll apjával, König tábornokkal (Kim Coates – A szökés; A sólyom végveszélyben), majd hazáját és a háborút elhagyva elindul, hogy mindenáron megkeresse Rachelt. Eközben, az állapotos Rachel, beletörődve abba, hogy sosem látja viszont Oskart, férjhez megy a tisztességes Bernardhoz (Zachary Bennett – Váratlan utazás tévésorozat)...

A komornyik a 20. századi Amerika zsúfolt politikai hátterének világában játszódik. Az Oscar-díjra jelölt rendező, Lee Daniels (Precious - A boldogság ára) nagyszabású drámája Cecil Gaines, a Fehér Ház komornyikjának kitalált történetét meséli el, aki hét elnök alatt is szolgált 1957 és 1986 között. Daniels filmje 1926-ban indul, amikor Cecil elmenekül a szegregáció által sújtott Délről egy jobb élet reményében. Nehézségekkel teli útján a férfi elsajátítja mindazokat a nélkülözhetetlen készségeket, melyek élete legnagyobb lehetőségéhez vezetik: komornyiki álláshoz az Egyesült Államok elnöki rezidenciáján. Itt Cecil szemtanújává válik az Ovális Iroda életének a polgárjogi mozgalmak kibontakozásának időszakában. A komornyik a Gaines család történetén keresztül mutatja be az amerikai politikai élet és a faji kérdés hullámait; John F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásától kezdve a Freedom Riders és a Fekete Párduc polgárjogi mozgalmi akcióin át a vietnami háborúig és a Watergate-ügyig, melyek során Cecil mint a Fehér Ház alkalmazottja és mint családos ember is megtapasztalja e történelemformáló események hatásait.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.

A Kóristák a francia rendező, Christophe Barratier első mozifilmje, akinek a neve inkább mint társ-producer ismert, olyan filmek alapján, mint a Himalája, a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak. A Kóristák – az év legnagyobb francia sikere - gyönyörű és megható mese az emberi természetről.

1949. Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

Michael (Ryan Reynolds) fiatal író, aki fájdalmas gyermekkori emlékeit könyveiben igyekszik feldolgozni, édesanyja, Lisa (Julia Roberts) diplomaosztójára utazik haza régi családi otthonukba. Lisa, akinek egész élete az önfeláldozásról szólt, miközben törékeny önbizalmú férjét, Charlest (Willem Dafoe) támogatta mindenben, és a főállású anyaként nevelte gyermekeit, most végre saját sikerének örülhet. Az ünneplés azonban tragikus hirtelenséggel ér véget, mikor Lisa váratlanul életét veszti egy autóbalesetben.

Miközben a család a temetésre készül, régi emlékek és titkok kerülnek felszínre, és Michael, aki gyermekként apja démonai elől anyja védelmébe menekült, most kénytelen szembenézni a múlttal.

A Közös titkunk megindító történet, melyben egy családnak talán egy végzetes baleset segít majd megtalálni az egymás felé vezető utat.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.