dráma

Michael (Ryan Reynolds) fiatal író, aki fájdalmas gyermekkori emlékeit könyveiben igyekszik feldolgozni, édesanyja, Lisa (Julia Roberts) diplomaosztójára utazik haza régi családi otthonukba. Lisa, akinek egész élete az önfeláldozásról szólt, miközben törékeny önbizalmú férjét, Charlest (Willem Dafoe) támogatta mindenben, és a főállású anyaként nevelte gyermekeit, most végre saját sikerének örülhet. Az ünneplés azonban tragikus hirtelenséggel ér véget, mikor Lisa váratlanul életét veszti egy autóbalesetben.

Miközben a család a temetésre készül, régi emlékek és titkok kerülnek felszínre, és Michael, aki gyermekként apja démonai elől anyja védelmébe menekült, most kénytelen szembenézni a múlttal.

A Közös titkunk megindító történet, melyben egy családnak talán egy végzetes baleset segít majd megtalálni az egymás felé vezető utat.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.

Minden családnak megvannak a maga szégyenteljes titkai…

Marcus Aylesbury (Damian Lewis) felesége, Iona Aylesbury (Kristin Scott Thomas), nem tud megkülönböztetni egy boltot egy baltától, nyolcéves fia, Orlando a kisnyulának a nevét ázolja a falra, hogy felhívja magára a figyelmet, míg a srác meleg keresztapja, Stephen (Ralph Fiennes), félholtra verve fekszik a kórházban. Eközben Marcus munkahelyi főnöke egy olyan balhéba rángatja bele, amely miatt elvesztheti az állását, apjának Edward Aylesburynek az előző szeretőjétől, Gloriától (Penelope Cruz) törvénytelen gyereke születik, és a szeme előtt lebegő megszeretett teljesebb családmodellt mostoha anyjának, Penelopének (Harriet Walter) saját kutyáival ápolt kapcsolata jelenti.

Amikor Marcus öreg „haverja”, az intelligens újságíró Trent (Ben Chaplin), megszimatolja a sztorit, amelynek segítségével berobbanhat a köztudatba, azonnal feláldozza a becsület és a hűség és a barátság régimódi értékeit a siker és a hírnév oltárán. Főszerkesztője nyomására Trent feladja idejétmúlt ideáljait a minőségi újságírást illetően, és olyan szaftos sztorit kezd írni, amelyet jól el lehet adni.

Ez a sötét, szarkasztikus dráma olyan szituációkba helyezi hőseit, amelyek megingatják a társadalomban elfoglalt helyüket, és ahol a felső tízezer tekintélye és kiváltságai sem védik meg őket. Eközben betekintést nyerhetünk korunk Londonjának életébe, amelyet a pénz, a szépség és a siker amerikai „alapértékei” irányítanak.

Az Inguri folyó természetes határt képez Grúzia és a vitatott státuszú Abházia között. Tavasszal termékeny földet hoz magával a Kaukázusból a síkságokra, sok kis szigetet teremtve útközben a folyómederben, senkiföldjének számító apró földdarabokat. A történet kezdetén egy idős abház parasztember veti meg a lábát az egyik szigeten. Kunyhót épít tizenéves lányunokájával, és felszántják a földet, hogy kukoricát termesszenek rajta. Ahogyan a kukorica megérik, a lány pedig lassanként nővé cseperedik, a férfi kényszerűen szembesül az élet elkerülhetetlen körforgásával.

A balladisztikus, lírai hangvételű film csodálatos, filozófikus mélységű képeit Ragályi Elemér operatőri munkája teszi felejthetetlenné.

A grúz rendező alkotása méltó párja az olyan nagy elődök filmjeinek, mint Kim Ki-duk Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasza vagy Kaneto Shindo Kopár szigete.

Los Angeles déli városrészén él Jonathan, Kiko és Milton, meg a többiek, átlagos latino tinédzserek, akik ahelyett, hogy beolvadnának környék srácai között megszokott hip-hop kultúrába, csőnacit húznak, punk zenét hallgatnak és idejüket deszkás trükkjeik csiszolásával töltik. Túlélni durva környékük veszélyeit mindennapi kihívást jelent számukra.

Amikor a Rockerek elhatározzák, hogy elbuszoznak deszkázni a világhírű "Kilenc Lépcső"-höz, a Beverly Hills-i Középiskolához, először minden klasszul alakul. Összebarátkoznak a helyi csajokkal, felkeltik a gettó punkjainak érdeklődését is, de hirtelen a dolgok elég rosszra fordulnak...

Összekülönböznek a környék gazdag srácaival és nyomukba ered a Beverly Hills-i rendőrség is. Megpróbálnak meglógni a letartóztatás elől, megharcolnak a helyi kölykökkel, miközben háztól házig, udvarról udvarra menekülnek a haza utat keresve ebből a gazdag és számukra idegen környezetből.

Joe Connor, az angol középiskolai tanár önkéntesként utazik Ruandába 1994-ben, hogy a fővárosban, Kigaliban lévő iskolában tanítson egy évig. A városban egyre nagyobb a feszültség az országban élő két törzs, a tuszik és a hutuk között. Hamarosan véres konfliktus robban ki, a hutuk mészárolni kezdik a tuszikat. Miközben a nyugatiak menekülnek az országból, Connor úgy dönt, hogy marad. Találkozik Christopher atyával, aki megpróbálja önmérsékletre inteni a hutukat és vigaszt nyújtani a tusziknak. A két férfi munkája révén az iskola az üldözöttek menedéke lesz.

Ki ne álmodott volna arról, hogy részt vesz egy tévés vetélkedőn, több fejhosszal
győz, s ezzel egy csapásra híres és gazdag lesz? Ebben reménykedik Charles
Van Dorene és Herbie Stempel is, akiknek megadatott az a szerencse,
hogy Amerika leghíresebb kvíz-showjában vegyenek részt. A tét óriási, s az ország
izgalommal figyeli a vetélkedő menetét.

Ám valami nem stimmel, s többekben fölmerül a gyanú, hogy talán a játékosokkal
- vagy legalábbis az egyikkel - előre közlik a kérdéseket, illetve a helyes
válaszokat.

A show szervezői és producerei hamarosan egy országos botrány kellős közepében
találják magukat, amelyet az egyik csalódott játékos és egy elszánt szövetségi
nyomozó robbant ki...

Az Oscar-díjra jelölt film megtörtént eseten alapul, mely annak idején egész
Amerikát megrázta.

A vidéki Anglia, 1865. Az ifjú Katherine fuldoklik szerelem nélkül kötött házasságában, nála jóval korosabb, megkeseredett férje és annak rideg családja nyomása alatt. Amikor szenvedélyes viszonyt kezd férje birtokának egy szolgájával, olyan elementáris erő szabadul fel benne, hogy többé semmi nem állhat útjába. A Lady Macbeth egy gyönyörű, határozott és könyörtelen fiatal nő tragikus portréja, aki egy férfiak által dominált világban saját kezébe veszi a sorsát.

Volt idő, amikor Lazarus csak játszotta a bluest, de úgy érezte, boldog az élete. Ma már ő is ugyanolyan meggyötört és szomorú, mint azok a dalok, amelyeket korábban játszott. Felesége megcsalta, házassága zátonyra futott - Lazarus lelke csordultig tele megvalósulatlan álmok és csalfa remények roncsaival. Egy napon azonban megjelenik az életében Rae...

Félmeztelenül, eszméletlenre verve talál az út szélén a lányra Lazarus. Az isten-félő, középkorú fekete férfi hamar rájön, hogy a magára hagyott lány nem más, mint a kisváros "lotyója", akit a helyi telefonkönyvben található szinte minden férfi kihasznált már. Lazarus hazaviszi és ápolja a lányt, akiről később az is kiderül, hogy anyja gyerekkorában eltaszította magától és gyermekként többször megerőszakolták.

Lazarus sajátos módszerével megpróbálja rávenni a lányt, hogy változtasson az életén: egy vastag lánccal a radiátorhoz kötözi, és addig nem engedi szabadon, amíg Rae meg nem tanulja, hogy mindeddig rossz helyen kereste a valódi szeretetet...

Az életvidám és vagány 21 éves Sophie egyetemi tanulmányainak megkezdésére, az önálló életére készül, amikor rákot diagnosztizálnak nála. Addigi élete fenekestül felfordul. A kezdeti megrázkódtatást leküzdve Sophie elhatározza, nem hagyja magát, élni akar, megküzdeni a betegségével mindazért, ami még vár rá az életben: az álmaiért, a bulikért, a boldogságért, a hódításokért. A kezelések következtében azonban szembe kell néznie azzal, hogy külseje megváltozik. Úgy dönt, nem várja meg, amíg a kemoterápia következtében haja kihullik. Nem hagyja, hogy a betegség akár ilyen módon is befolyásolja őt, ezért önmaga borotválja le a haját. Megváltozott külsejét parókákkal fedi el. Kilenc különböző fazonú és színű parókája Sophie hangulatait és személyiségét fejezi ki, hol szomorúbbnak, hol éppen romantikusabbnak mutatva őt. Sophie kilenc új személyisége a mindennapos orvosi kezelések mellett veti bele magát esténként az életbe. Bulizik legjobb barátnőjével, és beleszeret legjobb haverjába, Rob-ba, miközben humorral, bátorsággal, valamint némi könnyű szívűséggel igyekszik szembenézni a betegségével.

Ben, az egykor sikeres hollywoodi forgatókönyvíró és féktelen alkoholista utolsó tiszta perceinek egyikében úgy dönt, felszámolja addigi életét, búcsút mond mindannak, ami a múlthoz köti, és elindul Las Vegasba, hogy egy gyors meneteléssel bevégezze azt, amit elkezdett: halálra igya magát. Itt találkozik álmai asszonyával, a prostituált Serával. Sorsuk, ha csak rövid időre is, összefonódik, és megtanítja őket arra, ami a legfontosabb itt e földi végállomáson: szeretni az életet és tisztelni a halált.

Walter Vale magányos egyetemi tanár. Munkája már rég nem hozza lázba, az írástól is elfordult. Szürke hétköznapjai azonban egy csapásra megváltoznak, mikor egy konferencia kapcsán New Yorkba utazik, és az ottani apartmanjában egy fiatal párost talál, akikről hamarosan kiderül, hogy illegálisan tartózkodnak az országban. Tarek és szenegáli barátnője, Zainab azonnal készek távozni, de Walter szíve megesik rajtuk. A tartózkodásért cserébe Tarek felajánlja Walternek, hogy megtanítja játszani az afrikai dobon. A közös zenélésből hamarosan őszinte barátság szövődik, s mikor a bevándorlási hivatal letartóztatja Tareket, Walter bármire hajlandó, hogy megakadályozza új barátja kitoloncolását.

Thomas McCarthy (Az állomásfőnök) visszafogott hangvételű, mégis szenvedéllyel teli filmjében a kisember kitör a fojtogató hétköznapok fogságából és újra felfedezi a szerelmet, a barátságot, a törődést: az életet. Walter szerepében Richard Jenkins (Sírhant művek, Égető bizonyíték) megdöbbentő erejű alakítást nyújt, melyet 2009-ben Oscar®-díjra jelöltek a legjobb férfi főszereplő kategóriájában.

Egy zaklatott kora hajnalon Lear király úgy dönt, hogy a birodalmat felosztja három lánya között. Szokatlan döntését szokatlan órában hajtja végre, pillanatnyi szeszélyétől vezéreltetve összehívja a királyi udvart, majd leányaihoz a mesékből jól ismert, de a birodalom életében előzmény nélküli kérdést intézi: "Ki az közületek, ki legjobban szeret?"

A legkisebb lány, Cordélia megtagadja a nyilvános vallomástételt, és ez olyan váratlanul éri a szeszélyes uralkodót, hogy legszeretettebb lányát kitagadja az örökségből, annak ellenére, hogy a hűséges Kent gróf figyelmezteti a királyt szörnyű esztelenségére. A legkisebb lánynak hozomány nélkül kell távoznia az udvarból, megalázottan és eltaszítottan, a francia király feleségeként. Goneril és Regan, a szeretetüket egymással versengve kifejező nővérek azonban hamar megtagadják apjukat, egyre terhesebbé válik számukra a királyságot átruházó, de a királyi címmel járó hódolathoz tovább is ragaszkodó Lear.

Emilie házába fogadja idős, beteg anyját, és rég nem látott bátyját meghívja Karácsonyra. Újra egy fedél alatt a család, az emlékek felelevenednek. Gondolatban újra végigjárják életútjukat, feltárul előttünk a családi múlt. A burzsoá Emilie és a lobbanékony Antoine a végsőkig összeférhetetlen, de ahogy nő az egymás iránt érzett gyűlöletük, úgy fűzi őket össze az édesanyjuk iránti odaadás. Meg kell hát tanulniuk maguk mögött hagyni a múltat, és szembenézni a bizonytalan jövővel, életük hátralévő részével - mielőtt nem késő.

André Téchine rendezői keze alatt Deneuve és Auteuil bámulatos színészi kibontakozásának lehetünk tanúi, akárcsak a rendező egy másik filmjében, a Tolvajokban!

Lezuhan egy repülőgép az óceán felett. A túlélők – mindnyájan iskolás fiúk – egy lakatlan szigetre úsznak, ahol felnőtt felügyelet híján nekik kell gondoskodniuk magukról. Ralphot választják meg vezetőnek, aki azt javasolja, rakjanak tüzet és építsenek menedéket. Jack, a gyerekkórus vezetője inkább szeretné kiélvezni a kontroll hiányát, ezért vadászni indul a kóristákkal. A gyerekek hamarosan két táborra szakadnak: Ralph arra törekszik, hogy többé-kevésbé civilizált rendben éljenek, míg Jack vadászai minden szabályt megtagadva egyre inkább elvadulnak. Az éhség és az elszigeteltség egyre jobban kiélezi a két csapat közötti rivalizálást, amely hamarosan megdöbbentő és véres fordulatot vesz…

A William Golding világhíres regényéből készült lehengerlő erejű alkotás az emberben rejlő állatról, az ártatlanság elvesztéséről és a civilizáció könnyen kikezdhető alapjairól mond olyan tanmesét, amely talán soha nem fog veszíteni időszerűségéből.

Billy Wyatt (Emory Cohen – Brooklyn) ígéretes fiatal srác, de zűrös múltja miatt a Burnsville javítóintézetbe kerül. A fiú igyekszik feltalálni magát a helyen, és ügyesen lavírozni a veszélyes lakótársak és a létesítmény kegyetlen munkatársai között, miközben nem csak azt tanulja meg, hogyan inspiráljon másokat, de egy fontos igazságra is rájön saját magával kapcsolatban.
A Lekapcsolva egy érzékeny film, tele erőteljes alakításokkal. Emory Cohen, John Leguizamo és Mike Epps mellett a két, Oscar-díjra® jelölt színész, William H. Macy* és Felicity Huffman** is lenyűgözően játszik.

Zürich, 1938. Ebben a jómódú svájci városban kezdődik annak a dalnak a története, amely meghódította a világot. A német bárénekesnő, Willie és a gazdag svájci zsidó családból származó zeneszerző, Robert szerelme rossz csillagzat alatt született. A zsidóüldözések mind nagyobb méreteket öltenek szerte Európában. Ráadásul Robert apja is ellenzi a kapcsolatukat, és kijárja, hogy Willie-t Németországba toloncolják. De Willie-nek szerencséje van. Egyik számát, a Lili Marleent váratlanul leadják a rádióban, és az egyszerű dal fergeteges sikert arat, Willie pedig egy csapásra sztár lesz...

Winter lisszaboni meghívást kap egy operatőr barátjától, Friedrich Monroe-tól, mert az elakadt egy filmforgatással. Hosszú és viszontagságos út után, amikor megérkezik a megadott címre, nem találja a kollégáját. Az idő múlásával külö- nös élményekben lesz része.

Humbert Humbert professzor, az irodalom-tudományok doktora
egy ohioi iskolában kapott új állást. Új munkahelye felé tartva útközben megáll
New Hampshireben. Miután ideiglenes szálláshelyén tűz üt ki, házigazdái gondoskodnak
róla, hogy legyen hol álomra hajtania a fejét. És ezzel a professzor és új szállásadóinak
élete gyökeresen megváltozik.

Egy testes, okoskodó, álintellektuális, de vagyonos özvegyasszony
házában kap helyet. Charlotte Haze - az özvegyasszony - egyáltalán nem Humbert
esete, így amikor a nő közeledni kezd hozzá, elhatározza, hogy azonnal továbbáll.
De ekkor megpillantja vendéglátója leányát, az alig 15 éves Lolitát és halálosan
beleszeret.

Vonzalmát természetesen nem hozhatja nyilvánosságra, de elhatározza,
hogy marad, és elkezdi csapni a szelet a mamának - csak, hogy a lány közelében
maradhasson...