dráma

Michael (Ryan Reynolds) fiatal író, aki fájdalmas gyermekkori emlékeit könyveiben igyekszik feldolgozni, édesanyja, Lisa (Julia Roberts) diplomaosztójára utazik haza régi családi otthonukba. Lisa, akinek egész élete az önfeláldozásról szólt, miközben törékeny önbizalmú férjét, Charlest (Willem Dafoe) támogatta mindenben, és a főállású anyaként nevelte gyermekeit, most végre saját sikerének örülhet. Az ünneplés azonban tragikus hirtelenséggel ér véget, mikor Lisa váratlanul életét veszti egy autóbalesetben.

Miközben a család a temetésre készül, régi emlékek és titkok kerülnek felszínre, és Michael, aki gyermekként apja démonai elől anyja védelmébe menekült, most kénytelen szembenézni a múlttal.

A Közös titkunk megindító történet, melyben egy családnak talán egy végzetes baleset segít majd megtalálni az egymás felé vezető utat.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.

Minden családnak megvannak a maga szégyenteljes titkai…

Marcus Aylesbury (Damian Lewis) felesége, Iona Aylesbury (Kristin Scott Thomas), nem tud megkülönböztetni egy boltot egy baltától, nyolcéves fia, Orlando a kisnyulának a nevét ázolja a falra, hogy felhívja magára a figyelmet, míg a srác meleg keresztapja, Stephen (Ralph Fiennes), félholtra verve fekszik a kórházban. Eközben Marcus munkahelyi főnöke egy olyan balhéba rángatja bele, amely miatt elvesztheti az állását, apjának Edward Aylesburynek az előző szeretőjétől, Gloriától (Penelope Cruz) törvénytelen gyereke születik, és a szeme előtt lebegő megszeretett teljesebb családmodellt mostoha anyjának, Penelopének (Harriet Walter) saját kutyáival ápolt kapcsolata jelenti.

Amikor Marcus öreg „haverja”, az intelligens újságíró Trent (Ben Chaplin), megszimatolja a sztorit, amelynek segítségével berobbanhat a köztudatba, azonnal feláldozza a becsület és a hűség és a barátság régimódi értékeit a siker és a hírnév oltárán. Főszerkesztője nyomására Trent feladja idejétmúlt ideáljait a minőségi újságírást illetően, és olyan szaftos sztorit kezd írni, amelyet jól el lehet adni.

Ez a sötét, szarkasztikus dráma olyan szituációkba helyezi hőseit, amelyek megingatják a társadalomban elfoglalt helyüket, és ahol a felső tízezer tekintélye és kiváltságai sem védik meg őket. Eközben betekintést nyerhetünk korunk Londonjának életébe, amelyet a pénz, a szépség és a siker amerikai „alapértékei” irányítanak.

Koistinent, az egyedül élő magányos férfit senki sem kedveli. Azok sem, akik ismerik, de még azok sem, akik először találkoznak vele. Éjjeliőr egy bevásárlóközpontban, a főnöke három év után sem képes megjegyezni a nevét. A többi munkatársa állandóan cukkolja, főleg a nőkkel kapcsolatos tapasztalatlanságáért és ügyetlenségéért. Az egyetlen személy, aki emberségesen bánik vele, az a szomszédos étkezdében dolgozó nő, Aila.

Aztán hirtelen megváltozik minden, amikor egy feltűnő szőke szépség, Mirja leül mellé egy étteremben. A férfi összeszedi minden bátorságát, udvarolni kezd és rövid idő elteltével már egy párt alkotnak Mirjával. A rafinált nő kihasználja Koistinent, aki akarata ellenére egy bűneset gyanúsítottjává válik.

Aki Kaurismaki három évvel az Oscar-jelölt,Cannes-ban is sikerrel bemutatott A múlt nélküli ember után tér vissza, és ezzel a filmjével zárja le a Gomolygó felhőkkel elkezdett, külvárosi magányról szóló trilógiáját.

A finn rendezőt, Aki Kaurismakit minimalista stílusáért, sötét, száraz humoráért és szeretetreméltó, "külvárosi", peremvidéki karaktereiért kedveli a közönség. A Külvárosi Fények zenéje is egyedülálló: két igazi tangó király hangja ejti bámulatba a nézőket: a közismert Argentin Carlos Gardel, és a finn Olavi Virta, aki több mint harminc éve az egyik legkedveltebb gitárművész hazájában.

Los Angeles déli városrészén él Jonathan, Kiko és Milton, meg a többiek, átlagos latino tinédzserek, akik ahelyett, hogy beolvadnának környék srácai között megszokott hip-hop kultúrába, csőnacit húznak, punk zenét hallgatnak és idejüket deszkás trükkjeik csiszolásával töltik. Túlélni durva környékük veszélyeit mindennapi kihívást jelent számukra.

Amikor a Rockerek elhatározzák, hogy elbuszoznak deszkázni a világhírű "Kilenc Lépcső"-höz, a Beverly Hills-i Középiskolához, először minden klasszul alakul. Összebarátkoznak a helyi csajokkal, felkeltik a gettó punkjainak érdeklődését is, de hirtelen a dolgok elég rosszra fordulnak...

Összekülönböznek a környék gazdag srácaival és nyomukba ered a Beverly Hills-i rendőrség is. Megpróbálnak meglógni a letartóztatás elől, megharcolnak a helyi kölykökkel, miközben háztól házig, udvarról udvarra menekülnek a haza utat keresve ebből a gazdag és számukra idegen környezetből.

Joe Connor, az angol középiskolai tanár önkéntesként utazik Ruandába 1994-ben, hogy a fővárosban, Kigaliban lévő iskolában tanítson egy évig. A városban egyre nagyobb a feszültség az országban élő két törzs, a tuszik és a hutuk között. Hamarosan véres konfliktus robban ki, a hutuk mészárolni kezdik a tuszikat. Miközben a nyugatiak menekülnek az országból, Connor úgy dönt, hogy marad. Találkozik Christopher atyával, aki megpróbálja önmérsékletre inteni a hutukat és vigaszt nyújtani a tusziknak. A két férfi munkája révén az iskola az üldözöttek menedéke lesz.

A vidéki Anglia, 1865. Az ifjú Katherine fuldoklik szerelem nélkül kötött házasságában, nála jóval korosabb, megkeseredett férje és annak rideg családja nyomása alatt. Amikor szenvedélyes viszonyt kezd férje birtokának egy szolgájával, olyan elementáris erő szabadul fel benne, hogy többé semmi nem állhat útjába. A Lady Macbeth egy gyönyörű, határozott és könyörtelen fiatal nő tragikus portréja, aki egy férfiak által dominált világban saját kezébe veszi a sorsát.

Volt idő, amikor Lazarus csak játszotta a bluest, de úgy érezte, boldog az élete. Ma már ő is ugyanolyan meggyötört és szomorú, mint azok a dalok, amelyeket korábban játszott. Felesége megcsalta, házassága zátonyra futott - Lazarus lelke csordultig tele megvalósulatlan álmok és csalfa remények roncsaival. Egy napon azonban megjelenik az életében Rae...

Félmeztelenül, eszméletlenre verve talál az út szélén a lányra Lazarus. Az isten-félő, középkorú fekete férfi hamar rájön, hogy a magára hagyott lány nem más, mint a kisváros "lotyója", akit a helyi telefonkönyvben található szinte minden férfi kihasznált már. Lazarus hazaviszi és ápolja a lányt, akiről később az is kiderül, hogy anyja gyerekkorában eltaszította magától és gyermekként többször megerőszakolták.

Lazarus sajátos módszerével megpróbálja rávenni a lányt, hogy változtasson az életén: egy vastag lánccal a radiátorhoz kötözi, és addig nem engedi szabadon, amíg Rae meg nem tanulja, hogy mindeddig rossz helyen kereste a valódi szeretetet...

Az életvidám és vagány 21 éves Sophie egyetemi tanulmányainak megkezdésére, az önálló életére készül, amikor rákot diagnosztizálnak nála. Addigi élete fenekestül felfordul. A kezdeti megrázkódtatást leküzdve Sophie elhatározza, nem hagyja magát, élni akar, megküzdeni a betegségével mindazért, ami még vár rá az életben: az álmaiért, a bulikért, a boldogságért, a hódításokért. A kezelések következtében azonban szembe kell néznie azzal, hogy külseje megváltozik. Úgy dönt, nem várja meg, amíg a kemoterápia következtében haja kihullik. Nem hagyja, hogy a betegség akár ilyen módon is befolyásolja őt, ezért önmaga borotválja le a haját. Megváltozott külsejét parókákkal fedi el. Kilenc különböző fazonú és színű parókája Sophie hangulatait és személyiségét fejezi ki, hol szomorúbbnak, hol éppen romantikusabbnak mutatva őt. Sophie kilenc új személyisége a mindennapos orvosi kezelések mellett veti bele magát esténként az életbe. Bulizik legjobb barátnőjével, és beleszeret legjobb haverjába, Rob-ba, miközben humorral, bátorsággal, valamint némi könnyű szívűséggel igyekszik szembenézni a betegségével.

Ben, az egykor sikeres hollywoodi forgatókönyvíró és féktelen alkoholista utolsó tiszta perceinek egyikében úgy dönt, felszámolja addigi életét, búcsút mond mindannak, ami a múlthoz köti, és elindul Las Vegasba, hogy egy gyors meneteléssel bevégezze azt, amit elkezdett: halálra igya magát. Itt találkozik álmai asszonyával, a prostituált Serával. Sorsuk, ha csak rövid időre is, összefonódik, és megtanítja őket arra, ami a legfontosabb itt e földi végállomáson: szeretni az életet és tisztelni a halált.

Walter Vale magányos egyetemi tanár. Munkája már rég nem hozza lázba, az írástól is elfordult. Szürke hétköznapjai azonban egy csapásra megváltoznak, mikor egy konferencia kapcsán New Yorkba utazik, és az ottani apartmanjában egy fiatal párost talál, akikről hamarosan kiderül, hogy illegálisan tartózkodnak az országban. Tarek és szenegáli barátnője, Zainab azonnal készek távozni, de Walter szíve megesik rajtuk. A tartózkodásért cserébe Tarek felajánlja Walternek, hogy megtanítja játszani az afrikai dobon. A közös zenélésből hamarosan őszinte barátság szövődik, s mikor a bevándorlási hivatal letartóztatja Tareket, Walter bármire hajlandó, hogy megakadályozza új barátja kitoloncolását.

Thomas McCarthy (Az állomásfőnök) visszafogott hangvételű, mégis szenvedéllyel teli filmjében a kisember kitör a fojtogató hétköznapok fogságából és újra felfedezi a szerelmet, a barátságot, a törődést: az életet. Walter szerepében Richard Jenkins (Sírhant művek, Égető bizonyíték) megdöbbentő erejű alakítást nyújt, melyet 2009-ben Oscar®-díjra jelöltek a legjobb férfi főszereplő kategóriájában.

Egy zaklatott kora hajnalon Lear király úgy dönt, hogy a birodalmat felosztja három lánya között. Szokatlan döntését szokatlan órában hajtja végre, pillanatnyi szeszélyétől vezéreltetve összehívja a királyi udvart, majd leányaihoz a mesékből jól ismert, de a birodalom életében előzmény nélküli kérdést intézi: "Ki az közületek, ki legjobban szeret?"

A legkisebb lány, Cordélia megtagadja a nyilvános vallomástételt, és ez olyan váratlanul éri a szeszélyes uralkodót, hogy legszeretettebb lányát kitagadja az örökségből, annak ellenére, hogy a hűséges Kent gróf figyelmezteti a királyt szörnyű esztelenségére. A legkisebb lánynak hozomány nélkül kell távoznia az udvarból, megalázottan és eltaszítottan, a francia király feleségeként. Goneril és Regan, a szeretetüket egymással versengve kifejező nővérek azonban hamar megtagadják apjukat, egyre terhesebbé válik számukra a királyságot átruházó, de a királyi címmel járó hódolathoz tovább is ragaszkodó Lear.

Manual Jordan letöltötte börtönbüntetését. A bizottság alkalmasnak találta arra, hogy szabadlábra helyezzék. Ő azonban szívesebben maradna a börtönben. Manual megölt egy embert. Még csak nem is egy férfit, hanem egy fiatal srácot. Az áldozat, Abner Easley fényképe, a cella falán lévő, sárguló újságpapír-kivágásról azóta is Manualt nézi, egy fiatalon kioltott élet szomorúságával. És most Manual szabad. Úgy megváltozott, hogy rá sem lehet ismerni, valami mégis ellenállhatatlanul abba a városba vonzza, ahol a bűntényt elkövette. Vajon mi az, amit keres? Bűnbocsánatot? Megváltást? Manuel megismerkedik egy rejtélyes, lelkésszel, Miles Evans-szal, aki munkát ad neki egy meglehetősen kétes hírű környék parókiáján. A fizetség egy szoba, ahol Manual lakhat, és ahol Abner Easley fényképe rövidesen ismét a fő helyre kerül. De míg Manual szembenéz múltja kísérteteivel, Miles egyfolytában menekül a saját kísértetei elől. Éppen úgy, ahogy ezt a kábszeres Sofia is teszi, ez a gyönyörű fiatal nő, aki nyilvánvalóan önszántából igyekszik a vesztébe rohanni, és aki rendszeresen Manual segítségére szorul, hogy hazataláljon a parókia melletti bárból. De akinek Manual tényleg segíteni akar, az Adele, Abner Easley nővére. Adele fia, akit szintén Abnernek hívnak, rebellis hajlamú fiatalember, és azon a rossz úton jár, amit Manual oly jól ismer. De lehet, hogy amikor Adele-nek és a fiatal Abnernek próbál baráti segítséget nyújtani, Manual egyszerűen csak saját megváltására gondol, és az általa elkövetett bűnt akarja jóvátenni. Ahogy Adele iránti érzelmei formát öltenek, Manualnak rá kell jönnie, hogy bár másoknak tud segíteni abban, hogy higgyenek a jövőben, saját múltját nem tudja meg nem történtté tenni.

A Leckék az életről Jack Lemmon utolsó és egyik legjobb filmje, mely igaz történeten alapul.

A történet főhőse, Mitch Albom saját élményei alapján írta meg regényét öreg professzoráról, Morrie-ról, aki még a halál kapujában is az élet szeretetére nevelte őt. A regény óriási sikert aratott és hosszú ideig vezette a bestseller listákat.

A filmben Mitch, a karrierista újságíró munkája miatt teljesen elhanyagolja barátnőjét. Egyik este a tévében egy riportműsorban régi, kedvenc professzorát, Morrie-t fedezi fel, aki gyógyíthatatlan betegségéről beszél. Mitch elhatározza, hogy két évtized után újra találkozik a tanárral. Már az első pillanatban magával ragadja az öreg életszeretete, optimizmusa, bölcsessége. Azon veszi észre magát, hogy nem tudja kivonni magát Morrie hatása alól és élete egyre inkább jó irányba változik...

Emilie házába fogadja idős, beteg anyját, és rég nem látott bátyját meghívja Karácsonyra. Újra egy fedél alatt a család, az emlékek felelevenednek. Gondolatban újra végigjárják életútjukat, feltárul előttünk a családi múlt. A burzsoá Emilie és a lobbanékony Antoine a végsőkig összeférhetetlen, de ahogy nő az egymás iránt érzett gyűlöletük, úgy fűzi őket össze az édesanyjuk iránti odaadás. Meg kell hát tanulniuk maguk mögött hagyni a múltat, és szembenézni a bizonytalan jövővel, életük hátralévő részével - mielőtt nem késő.

André Téchine rendezői keze alatt Deneuve és Auteuil bámulatos színészi kibontakozásának lehetünk tanúi, akárcsak a rendező egy másik filmjében, a Tolvajokban!

Lezuhan egy repülőgép az óceán felett. A túlélők – mindnyájan iskolás fiúk – egy lakatlan szigetre úsznak, ahol felnőtt felügyelet híján nekik kell gondoskodniuk magukról. Ralphot választják meg vezetőnek, aki azt javasolja, rakjanak tüzet és építsenek menedéket. Jack, a gyerekkórus vezetője inkább szeretné kiélvezni a kontroll hiányát, ezért vadászni indul a kóristákkal. A gyerekek hamarosan két táborra szakadnak: Ralph arra törekszik, hogy többé-kevésbé civilizált rendben éljenek, míg Jack vadászai minden szabályt megtagadva egyre inkább elvadulnak. Az éhség és az elszigeteltség egyre jobban kiélezi a két csapat közötti rivalizálást, amely hamarosan megdöbbentő és véres fordulatot vesz…

A William Golding világhíres regényéből készült lehengerlő erejű alkotás az emberben rejlő állatról, az ártatlanság elvesztéséről és a civilizáció könnyen kikezdhető alapjairól mond olyan tanmesét, amely talán soha nem fog veszíteni időszerűségéből.

Billy Wyatt (Emory Cohen – Brooklyn) ígéretes fiatal srác, de zűrös múltja miatt a Burnsville javítóintézetbe kerül. A fiú igyekszik feltalálni magát a helyen, és ügyesen lavírozni a veszélyes lakótársak és a létesítmény kegyetlen munkatársai között, miközben nem csak azt tanulja meg, hogyan inspiráljon másokat, de egy fontos igazságra is rájön saját magával kapcsolatban.
A Lekapcsolva egy érzékeny film, tele erőteljes alakításokkal. Emory Cohen, John Leguizamo és Mike Epps mellett a két, Oscar-díjra® jelölt színész, William H. Macy* és Felicity Huffman** is lenyűgözően játszik.

Zürich, 1938. Ebben a jómódú svájci városban kezdődik annak a dalnak a története, amely meghódította a világot. A német bárénekesnő, Willie és a gazdag svájci zsidó családból származó zeneszerző, Robert szerelme rossz csillagzat alatt született. A zsidóüldözések mind nagyobb méreteket öltenek szerte Európában. Ráadásul Robert apja is ellenzi a kapcsolatukat, és kijárja, hogy Willie-t Németországba toloncolják. De Willie-nek szerencséje van. Egyik számát, a Lili Marleent váratlanul leadják a rádióban, és az egyszerű dal fergeteges sikert arat, Willie pedig egy csapásra sztár lesz...

Humbert Humbert professzor, az irodalom-tudományok doktora
egy ohioi iskolában kapott új állást. Új munkahelye felé tartva útközben megáll
New Hampshireben. Miután ideiglenes szálláshelyén tűz üt ki, házigazdái gondoskodnak
róla, hogy legyen hol álomra hajtania a fejét. És ezzel a professzor és új szállásadóinak
élete gyökeresen megváltozik.

Egy testes, okoskodó, álintellektuális, de vagyonos özvegyasszony
házában kap helyet. Charlotte Haze - az özvegyasszony - egyáltalán nem Humbert
esete, így amikor a nő közeledni kezd hozzá, elhatározza, hogy azonnal továbbáll.
De ekkor megpillantja vendéglátója leányát, az alig 15 éves Lolitát és halálosan
beleszeret.

Vonzalmát természetesen nem hozhatja nyilvánosságra, de elhatározza,
hogy marad, és elkezdi csapni a szelet a mamának - csak, hogy a lány közelében
maradhasson...