dráma

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

Casper és Telly naphosszat a városban kószál, csajok után szaladgálnak, és néha a kábulat lehetősége is megkísérti őket. Az aszfaltdzsungel királyának hiszik magukat, de valamiről még csak sejtésük sincs.

Witold katonaéveinek letöltése után, döntés előtt áll. Tovább képezze magát, mint matematikus, vagy pénzt keressen? Nyelvtudása révén szerelőként kijut külföldre; a kiállítás-rendező vállalat részlegvezetőjének apró csalásaiban azonban még aláírásával sem hajlandó részt venni. Élethelyzetéből adódóan (apja nemzeti hős, a Himalája-expedíció közben vesztette el életét, anyja sem él már) megpróbálkozik az erkölcs már-már fanatikus követésével.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.

Octavio együtt él édesanyjával, testvérével és annak feleségével. Szerelmes bátyja feleségébe és utálja fivérét, amiért veri az asszonyt. Elhatározza, hogy megszökteti szerelmét, de ehhez pénzre van szüksége. Egy furcsa véletlen során kiderül, hogy kutyája, Cofi profi harcos és ezt a tehetséget használja fel a szükséges összeg megszerzésére.
Daniel, a sikeres filmproducer felesége helyett Valeriát választja élete párjául. Új lakásba költöznek, de egy csúnya szerencsétlenség megzavarja kapcsolatuk felhőtlenségét; az asszony tolószékbe kényszerül, ráadásul kiskutyája különös módon eltűnik.
El Chivo (A Kecske) bérgyilkos. Legalábbis mostanság. Régen kommunista-partizán volt, de börtönben töltött évei után elhatározta, hogy móresre tanítja a világot. Hajléktalan külső mögé rejtőzik és kutyái társaságában keresi régen elhagyott lányát.
Elég egyetlen óvatlan pillanat, s egy véletlen baleset következményeként hármójuk sorsa keresztezi egymást. A három történet egy mexikóvárosi útkereszteződésben fonódik egymásba végzetesen, hogy azután gyökeresen más irányt vegyen, mint amilyen előtte volt.
Alejandró González Inárritu filmjét dramaturgiája, történetvezetése és bizarr hangulata miatt a mexikói Ponyvaregényként is emlegetik. Az immár kultikus magasságokig jutó filmet Oscar-díjra nevezték, valamint itt találkozhattunk először Gael Garcia Bernal-lal, aki azóta már Pedro Almodóvar-nál is főszerepet kapott, s aki mára a legnépszerűbb dél-amerikai színész lett.

A Kóristák a francia rendező, Christophe Barratier első mozifilmje, akinek a neve inkább mint társ-producer ismert, olyan filmek alapján, mint a Himalája, a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak. A Kóristák – az év legnagyobb francia sikere - gyönyörű és megható mese az emberi természetről.

1949. Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

A 11 éves Stet nehéz időszakát éli, amit tovább nehezít édesanyja váratlan halála. A fiú zabolázatlan természete mögött tanára azonban látja a tehetséget. Stet-nek fantasztikus énekhangja van, azonban tehetsége kibontakoztatásához szükség lenne számára a megfelelő képzésre, amit az ország első számú amerikai fiúkórusában kaphat meg. A Nemzeti Fiúkórus Akadémia vezetője is látja benne a tehetséget, és a bentlakásos iskolában igazi mentorává válik a fiatalnak. Előtte azonban még a fiúnak meg kell békélnie életével, és megtalálnia a közös hangot a tanárával.

A kórus világpremierje a rangos Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, azóta bejárta a világ filmfesztiváljait, és számos gyerek- és ifjúsági filmfesztiválon vetítették. A film főszereplője a kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman, Hollywood egyik legnagyobb legendája, aki az évtizedek során kultikus filmek sorában szerepelt (Esőember, Kramer kontra Kramer, Diploma előtt, Aranyoskám). A filmben szerepel továbbá az Oscar-díjas Kathy Bates (Tortúra, Schmidt története, Titanic) és a háromszoros Oscar-jelölt Debra Winger (Becéző szavak, Árnyékország, Garni-zóna).

A világon 12 ember jutott el a Holdra, de csak egyetlen egy – Philippe Petit – sétált át a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai közötti elképesztő és szédítő űr felett. Petit (Joseph Gordon-Levitt – Eredet, A sötét lovag - Felemelkedés), a félelmet nem ismerő artista-kötéltáncos egy magazin címlapján látja meg először a tornyokat, és rögtön elhatározza, hogy végigsétál a két felhőkarcoló között egy kifeszített kötélen. A hajmeresztő mutatványt hosszú felkészülés előzi meg, amiben segítségére van mentora (Ben Kingsley – Gandhi, Vasember 3.) és fura szerzetekből álló csapata, de az őrült terv megvalósításához így is számos lehetetlennek tűnő akadályt kell leküzdeni. Az Oscar®-díjas Robert Zemeckis a legmodernebb filmes technikákat és trükköket állította csatasorba az izgalmas, megható és felemelő történet elmeséléséhez.

Michael (Ryan Reynolds) fiatal író, aki fájdalmas gyermekkori emlékeit könyveiben igyekszik feldolgozni, édesanyja, Lisa (Julia Roberts) diplomaosztójára utazik haza régi családi otthonukba. Lisa, akinek egész élete az önfeláldozásról szólt, miközben törékeny önbizalmú férjét, Charlest (Willem Dafoe) támogatta mindenben, és a főállású anyaként nevelte gyermekeit, most végre saját sikerének örülhet. Az ünneplés azonban tragikus hirtelenséggel ér véget, mikor Lisa váratlanul életét veszti egy autóbalesetben.

Miközben a család a temetésre készül, régi emlékek és titkok kerülnek felszínre, és Michael, aki gyermekként apja démonai elől anyja védelmébe menekült, most kénytelen szembenézni a múlttal.

A Közös titkunk megindító történet, melyben egy családnak talán egy végzetes baleset segít majd megtalálni az egymás felé vezető utat.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.

Joanna és Ted válni készül - pontosabban Joanna elhagyja férjét, azért, hogy új életet kezdjen és megvalósítsa önmagát.

Ted - aki művészeti vezető egy neves reklámügynökségnél - egyszerre próbál családfenntartó apja és szerető, törődő anyja lenni kisfiának, Billynek, akit Joanna szintén elhagyott.

A két feladat azonban túlnő a férfin, aki munkahelyén egyre szétszórtabb. Miután hibát hibára halmoz és miatta elveszt a cég egy komoly megbízást, Ted az utcára kerül.

Súlyosbítja egyébként is kétségbeesett helyzetét, hogy ex-felesége - aki időközben talpra állt és karriert csinált - felbukkan, hogy magának követelje a gyereket.

Ted ügyvédet fogad, aki nem bíztatja sok jóval. Ha nem talál magának tisztességes állást, semmi esélye nincs, hogy a bíróság neki ítélje Billy-t…

A film 1979-ben öt Oscar®-díjat* kapott, köztük a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb férfi főszereplő kategóriákban is.

Minden családnak megvannak a maga szégyenteljes titkai…

Marcus Aylesbury (Damian Lewis) felesége, Iona Aylesbury (Kristin Scott Thomas), nem tud megkülönböztetni egy boltot egy baltától, nyolcéves fia, Orlando a kisnyulának a nevét ázolja a falra, hogy felhívja magára a figyelmet, míg a srác meleg keresztapja, Stephen (Ralph Fiennes), félholtra verve fekszik a kórházban. Eközben Marcus munkahelyi főnöke egy olyan balhéba rángatja bele, amely miatt elvesztheti az állását, apjának Edward Aylesburynek az előző szeretőjétől, Gloriától (Penelope Cruz) törvénytelen gyereke születik, és a szeme előtt lebegő megszeretett teljesebb családmodellt mostoha anyjának, Penelopének (Harriet Walter) saját kutyáival ápolt kapcsolata jelenti.

Amikor Marcus öreg „haverja”, az intelligens újságíró Trent (Ben Chaplin), megszimatolja a sztorit, amelynek segítségével berobbanhat a köztudatba, azonnal feláldozza a becsület és a hűség és a barátság régimódi értékeit a siker és a hírnév oltárán. Főszerkesztője nyomására Trent feladja idejétmúlt ideáljait a minőségi újságírást illetően, és olyan szaftos sztorit kezd írni, amelyet jól el lehet adni.

Ez a sötét, szarkasztikus dráma olyan szituációkba helyezi hőseit, amelyek megingatják a társadalomban elfoglalt helyüket, és ahol a felső tízezer tekintélye és kiváltságai sem védik meg őket. Eközben betekintést nyerhetünk korunk Londonjának életébe, amelyet a pénz, a szépség és a siker amerikai „alapértékei” irányítanak.

Az Inguri folyó természetes határt képez Grúzia és a vitatott státuszú Abházia között. Tavasszal termékeny földet hoz magával a Kaukázusból a síkságokra, sok kis szigetet teremtve útközben a folyómederben, senkiföldjének számító apró földdarabokat. A történet kezdetén egy idős abház parasztember veti meg a lábát az egyik szigeten. Kunyhót épít tizenéves lányunokájával, és felszántják a földet, hogy kukoricát termesszenek rajta. Ahogyan a kukorica megérik, a lány pedig lassanként nővé cseperedik, a férfi kényszerűen szembesül az élet elkerülhetetlen körforgásával.

A balladisztikus, lírai hangvételű film csodálatos, filozófikus mélységű képeit Ragályi Elemér operatőri munkája teszi felejthetetlenné.

A grúz rendező alkotása méltó párja az olyan nagy elődök filmjeinek, mint Kim Ki-duk Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasza vagy Kaneto Shindo Kopár szigete.

Los Angeles déli városrészén él Jonathan, Kiko és Milton, meg a többiek, átlagos latino tinédzserek, akik ahelyett, hogy beolvadnának környék srácai között megszokott hip-hop kultúrába, csőnacit húznak, punk zenét hallgatnak és idejüket deszkás trükkjeik csiszolásával töltik. Túlélni durva környékük veszélyeit mindennapi kihívást jelent számukra.

Amikor a Rockerek elhatározzák, hogy elbuszoznak deszkázni a világhírű "Kilenc Lépcső"-höz, a Beverly Hills-i Középiskolához, először minden klasszul alakul. Összebarátkoznak a helyi csajokkal, felkeltik a gettó punkjainak érdeklődését is, de hirtelen a dolgok elég rosszra fordulnak...

Összekülönböznek a környék gazdag srácaival és nyomukba ered a Beverly Hills-i rendőrség is. Megpróbálnak meglógni a letartóztatás elől, megharcolnak a helyi kölykökkel, miközben háztól házig, udvarról udvarra menekülnek a haza utat keresve ebből a gazdag és számukra idegen környezetből.

Joe Connor, az angol középiskolai tanár önkéntesként utazik Ruandába 1994-ben, hogy a fővárosban, Kigaliban lévő iskolában tanítson egy évig. A városban egyre nagyobb a feszültség az országban élő két törzs, a tuszik és a hutuk között. Hamarosan véres konfliktus robban ki, a hutuk mészárolni kezdik a tuszikat. Miközben a nyugatiak menekülnek az országból, Connor úgy dönt, hogy marad. Találkozik Christopher atyával, aki megpróbálja önmérsékletre inteni a hutukat és vigaszt nyújtani a tusziknak. A két férfi munkája révén az iskola az üldözöttek menedéke lesz.

Ki ne álmodott volna arról, hogy részt vesz egy tévés vetélkedőn, több fejhosszal
győz, s ezzel egy csapásra híres és gazdag lesz? Ebben reménykedik Charles
Van Dorene és Herbie Stempel is, akiknek megadatott az a szerencse,
hogy Amerika leghíresebb kvíz-showjában vegyenek részt. A tét óriási, s az ország
izgalommal figyeli a vetélkedő menetét.

Ám valami nem stimmel, s többekben fölmerül a gyanú, hogy talán a játékosokkal
- vagy legalábbis az egyikkel - előre közlik a kérdéseket, illetve a helyes
válaszokat.

A show szervezői és producerei hamarosan egy országos botrány kellős közepében
találják magukat, amelyet az egyik csalódott játékos és egy elszánt szövetségi
nyomozó robbant ki...

Az Oscar-díjra jelölt film megtörtént eseten alapul, mely annak idején egész
Amerikát megrázta.

A vidéki Anglia, 1865. Az ifjú Katherine fuldoklik szerelem nélkül kötött házasságában, nála jóval korosabb, megkeseredett férje és annak rideg családja nyomása alatt. Amikor szenvedélyes viszonyt kezd férje birtokának egy szolgájával, olyan elementáris erő szabadul fel benne, hogy többé semmi nem állhat útjába. A Lady Macbeth egy gyönyörű, határozott és könyörtelen fiatal nő tragikus portréja, aki egy férfiak által dominált világban saját kezébe veszi a sorsát.

Volt idő, amikor Lazarus csak játszotta a bluest, de úgy érezte, boldog az élete. Ma már ő is ugyanolyan meggyötört és szomorú, mint azok a dalok, amelyeket korábban játszott. Felesége megcsalta, házassága zátonyra futott - Lazarus lelke csordultig tele megvalósulatlan álmok és csalfa remények roncsaival. Egy napon azonban megjelenik az életében Rae...

Félmeztelenül, eszméletlenre verve talál az út szélén a lányra Lazarus. Az isten-félő, középkorú fekete férfi hamar rájön, hogy a magára hagyott lány nem más, mint a kisváros "lotyója", akit a helyi telefonkönyvben található szinte minden férfi kihasznált már. Lazarus hazaviszi és ápolja a lányt, akiről később az is kiderül, hogy anyja gyerekkorában eltaszította magától és gyermekként többször megerőszakolták.

Lazarus sajátos módszerével megpróbálja rávenni a lányt, hogy változtasson az életén: egy vastag lánccal a radiátorhoz kötözi, és addig nem engedi szabadon, amíg Rae meg nem tanulja, hogy mindeddig rossz helyen kereste a valódi szeretetet...

Az életvidám és vagány 21 éves Sophie egyetemi tanulmányainak megkezdésére, az önálló életére készül, amikor rákot diagnosztizálnak nála. Addigi élete fenekestül felfordul. A kezdeti megrázkódtatást leküzdve Sophie elhatározza, nem hagyja magát, élni akar, megküzdeni a betegségével mindazért, ami még vár rá az életben: az álmaiért, a bulikért, a boldogságért, a hódításokért. A kezelések következtében azonban szembe kell néznie azzal, hogy külseje megváltozik. Úgy dönt, nem várja meg, amíg a kemoterápia következtében haja kihullik. Nem hagyja, hogy a betegség akár ilyen módon is befolyásolja őt, ezért önmaga borotválja le a haját. Megváltozott külsejét parókákkal fedi el. Kilenc különböző fazonú és színű parókája Sophie hangulatait és személyiségét fejezi ki, hol szomorúbbnak, hol éppen romantikusabbnak mutatva őt. Sophie kilenc új személyisége a mindennapos orvosi kezelések mellett veti bele magát esténként az életbe. Bulizik legjobb barátnőjével, és beleszeret legjobb haverjába, Rob-ba, miközben humorral, bátorsággal, valamint némi könnyű szívűséggel igyekszik szembenézni a betegségével.