dráma

A film VI. György király - aki II. Erzsébet királynő édesapja - történetét meséli el. Miután bátyja, VIII. Eduárd lemond, György vonakodva foglalja el a trónt. Különös probléma sújtja őt: meglehetősen dadog, ezért retteg a nyilvános szereplésektől. Beszédhibájának legyőzéséhez elfogadja egy beszédterapeuta (mai szóval logopédus), Lionel Logue segítségét. A specialista szokatlan módszereinek, valamint a két férfi között kialakult különös barátságnak köszönhetően György önmagára talál, olyannyira, hogy végül bátran vezeti országát, Nagy-Britanniát a II. világháború zavaros időszakában.

Reuben 8 év szolgálat után leszerelt az Egyesült Királyság hadseregéből.
Azt hitte, a falklandi háború után már nem jöhet rosszabb. Hazaérve megpróbál
új, tisztességes életet kezdeni, de nem talál munkát. A régi barátok munkanélküliek,
kábítószeresek vagy az alvilágnak dolgoznak...

Ráadásul az ország, amelyért harcolt kitagadja, mert egy 1981-es rendelet szerint
nem számít brit állampolgárnak az, aki egykori angol gyarmaton született.

Barátnője, Stacey megpróbál segíteni neki, de hiába - nem marad más
megoldás, mint a fegyver...

Ahogy a nyár őszre fordul, Keith Reynolds zenetanár (Guy Pearce) az éhező művészként megélt régi napjain mereng. Miközben felesége, Megan (Amy Ryan) és lánya, Lauren (Mackenzie Davis) a lány utolsó középiskolai évére készül, Keith azokba az estékbe kapaszkodik, amikor egy neves manhattani szimfonikus zenekarnál helyettesíthet csellistaként. Megan úgy dönt, hogy a család befogad egy külföldi cserediákot. Sophie (Felicity Jones), az angol középiskolai végzős könnyen beilleszkedik, de hamarosan nagy kihívás elé állítja a családi kapcsolatrendszert. Felszínre hozza Keith személyiségének impulzivitását, mellyel a látszólag tökéletes családot ismeretlen területekre taszítja.

Az író-rendező Drake Doremus, aki 2011-ben az Őrülten hiányzol (Like Crazy) című filmért megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját, újból egy tanulságos családi dráma készítésére vállalkozott.

Édesapjuk halálát követően Anna (Juliette Binoche – Csokoládé) és izraeli származású féltestvére, Uli találkoznak, hogy megismerjék apjuk végrendeletének tartalmát. Anna ekkor szerez tudomást arról, hogy mikor húsz évvel ezelőtt elhagyta Izraelt, és ott sorsára hagyta tizenéves fejjel világra hozott lányát, Danát, édesapja kapcsolatban maradt unokájával, és végakaratában meg is emlékezett róla.

Anna ezért úgy dönt, Ulival Izraelbe utazik, és felkutatja Danát, ám megérkezésükkor viharos politikai események sodrában találják magukat: a gázai zsidó telepeseket kiköltöztetik otthonaikból, és a veszélyes és bizonytalan helyzetben reménytelennek látszik, hogy Anna rátaláljon Danára...

Párizs, 1942. Robert Klein igazán nem panaszkodhat életére a németek
által megszállt Franciaországban. Jól berendezett lakása, szeretője és virágzó
üzleti vállalkozása van.

Mivel a francia kormány törvényei diszkriminálják a zsidókat, olcsó áron jut
hozzá értékes művészeti alkotásokhoz.

Kényelmes élete egy szempillantás alatt összeomlik amikor kiderül, hogy létezik
egy másik Robert Klein is Párizsban, aki zsidó származása és különc viselkedése
miatt a figyelem középpontjába került.

A rendőrség viszont összetéveszti a két Kleint és nyomozni kezd a műkincskereskedő
után...

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

Casper és Telly naphosszat a városban kószál, csajok után szaladgálnak, és néha a kábulat lehetősége is megkísérti őket. Az aszfaltdzsungel királyának hiszik magukat, de valamiről még csak sejtésük sincs.

A komornyik a 20. századi Amerika zsúfolt politikai hátterének világában játszódik. Az Oscar-díjra jelölt rendező, Lee Daniels (Precious - A boldogság ára) nagyszabású drámája Cecil Gaines, a Fehér Ház komornyikjának kitalált történetét meséli el, aki hét elnök alatt is szolgált 1957 és 1986 között. Daniels filmje 1926-ban indul, amikor Cecil elmenekül a szegregáció által sújtott Délről egy jobb élet reményében. Nehézségekkel teli útján a férfi elsajátítja mindazokat a nélkülözhetetlen készségeket, melyek élete legnagyobb lehetőségéhez vezetik: komornyiki álláshoz az Egyesült Államok elnöki rezidenciáján. Itt Cecil szemtanújává válik az Ovális Iroda életének a polgárjogi mozgalmak kibontakozásának időszakában. A komornyik a Gaines család történetén keresztül mutatja be az amerikai politikai élet és a faji kérdés hullámait; John F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásától kezdve a Freedom Riders és a Fekete Párduc polgárjogi mozgalmi akcióin át a vietnami háborúig és a Watergate-ügyig, melyek során Cecil mint a Fehér Ház alkalmazottja és mint családos ember is megtapasztalja e történelemformáló események hatásait.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.

A Kóristák a francia rendező, Christophe Barratier első mozifilmje, akinek a neve inkább mint társ-producer ismert, olyan filmek alapján, mint a Himalája, a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak. A Kóristák – az év legnagyobb francia sikere - gyönyörű és megható mese az emberi természetről.

1949. Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

A világon 12 ember jutott el a Holdra, de csak egyetlen egy – Philippe Petit – sétált át a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai közötti elképesztő és szédítő űr felett. Petit (Joseph Gordon-Levitt – Eredet, A sötét lovag - Felemelkedés), a félelmet nem ismerő artista-kötéltáncos egy magazin címlapján látja meg először a tornyokat, és rögtön elhatározza, hogy végigsétál a két felhőkarcoló között egy kifeszített kötélen. A hajmeresztő mutatványt hosszú felkészülés előzi meg, amiben segítségére van mentora (Ben Kingsley – Gandhi, Vasember 3.) és fura szerzetekből álló csapata, de az őrült terv megvalósításához így is számos lehetetlennek tűnő akadályt kell leküzdeni. Az Oscar®-díjas Robert Zemeckis a legmodernebb filmes technikákat és trükköket állította csatasorba az izgalmas, megható és felemelő történet elmeséléséhez.

Michael (Ryan Reynolds) fiatal író, aki fájdalmas gyermekkori emlékeit könyveiben igyekszik feldolgozni, édesanyja, Lisa (Julia Roberts) diplomaosztójára utazik haza régi családi otthonukba. Lisa, akinek egész élete az önfeláldozásról szólt, miközben törékeny önbizalmú férjét, Charlest (Willem Dafoe) támogatta mindenben, és a főállású anyaként nevelte gyermekeit, most végre saját sikerének örülhet. Az ünneplés azonban tragikus hirtelenséggel ér véget, mikor Lisa váratlanul életét veszti egy autóbalesetben.

Miközben a család a temetésre készül, régi emlékek és titkok kerülnek felszínre, és Michael, aki gyermekként apja démonai elől anyja védelmébe menekült, most kénytelen szembenézni a múlttal.

A Közös titkunk megindító történet, melyben egy családnak talán egy végzetes baleset segít majd megtalálni az egymás felé vezető utat.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.

Minden családnak megvannak a maga szégyenteljes titkai…

Marcus Aylesbury (Damian Lewis) felesége, Iona Aylesbury (Kristin Scott Thomas), nem tud megkülönböztetni egy boltot egy baltától, nyolcéves fia, Orlando a kisnyulának a nevét ázolja a falra, hogy felhívja magára a figyelmet, míg a srác meleg keresztapja, Stephen (Ralph Fiennes), félholtra verve fekszik a kórházban. Eközben Marcus munkahelyi főnöke egy olyan balhéba rángatja bele, amely miatt elvesztheti az állását, apjának Edward Aylesburynek az előző szeretőjétől, Gloriától (Penelope Cruz) törvénytelen gyereke születik, és a szeme előtt lebegő megszeretett teljesebb családmodellt mostoha anyjának, Penelopének (Harriet Walter) saját kutyáival ápolt kapcsolata jelenti.

Amikor Marcus öreg „haverja”, az intelligens újságíró Trent (Ben Chaplin), megszimatolja a sztorit, amelynek segítségével berobbanhat a köztudatba, azonnal feláldozza a becsület és a hűség és a barátság régimódi értékeit a siker és a hírnév oltárán. Főszerkesztője nyomására Trent feladja idejétmúlt ideáljait a minőségi újságírást illetően, és olyan szaftos sztorit kezd írni, amelyet jól el lehet adni.

Ez a sötét, szarkasztikus dráma olyan szituációkba helyezi hőseit, amelyek megingatják a társadalomban elfoglalt helyüket, és ahol a felső tízezer tekintélye és kiváltságai sem védik meg őket. Eközben betekintést nyerhetünk korunk Londonjának életébe, amelyet a pénz, a szépség és a siker amerikai „alapértékei” irányítanak.

Az Inguri folyó természetes határt képez Grúzia és a vitatott státuszú Abházia között. Tavasszal termékeny földet hoz magával a Kaukázusból a síkságokra, sok kis szigetet teremtve útközben a folyómederben, senkiföldjének számító apró földdarabokat. A történet kezdetén egy idős abház parasztember veti meg a lábát az egyik szigeten. Kunyhót épít tizenéves lányunokájával, és felszántják a földet, hogy kukoricát termesszenek rajta. Ahogyan a kukorica megérik, a lány pedig lassanként nővé cseperedik, a férfi kényszerűen szembesül az élet elkerülhetetlen körforgásával.

A balladisztikus, lírai hangvételű film csodálatos, filozófikus mélységű képeit Ragályi Elemér operatőri munkája teszi felejthetetlenné.

A grúz rendező alkotása méltó párja az olyan nagy elődök filmjeinek, mint Kim Ki-duk Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasza vagy Kaneto Shindo Kopár szigete.

Los Angeles déli városrészén él Jonathan, Kiko és Milton, meg a többiek, átlagos latino tinédzserek, akik ahelyett, hogy beolvadnának környék srácai között megszokott hip-hop kultúrába, csőnacit húznak, punk zenét hallgatnak és idejüket deszkás trükkjeik csiszolásával töltik. Túlélni durva környékük veszélyeit mindennapi kihívást jelent számukra.

Amikor a Rockerek elhatározzák, hogy elbuszoznak deszkázni a világhírű "Kilenc Lépcső"-höz, a Beverly Hills-i Középiskolához, először minden klasszul alakul. Összebarátkoznak a helyi csajokkal, felkeltik a gettó punkjainak érdeklődését is, de hirtelen a dolgok elég rosszra fordulnak...

Összekülönböznek a környék gazdag srácaival és nyomukba ered a Beverly Hills-i rendőrség is. Megpróbálnak meglógni a letartóztatás elől, megharcolnak a helyi kölykökkel, miközben háztól házig, udvarról udvarra menekülnek a haza utat keresve ebből a gazdag és számukra idegen környezetből.

Joe Connor, az angol középiskolai tanár önkéntesként utazik Ruandába 1994-ben, hogy a fővárosban, Kigaliban lévő iskolában tanítson egy évig. A városban egyre nagyobb a feszültség az országban élő két törzs, a tuszik és a hutuk között. Hamarosan véres konfliktus robban ki, a hutuk mészárolni kezdik a tuszikat. Miközben a nyugatiak menekülnek az országból, Connor úgy dönt, hogy marad. Találkozik Christopher atyával, aki megpróbálja önmérsékletre inteni a hutukat és vigaszt nyújtani a tusziknak. A két férfi munkája révén az iskola az üldözöttek menedéke lesz.

Ki ne álmodott volna arról, hogy részt vesz egy tévés vetélkedőn, több fejhosszal
győz, s ezzel egy csapásra híres és gazdag lesz? Ebben reménykedik Charles
Van Dorene és Herbie Stempel is, akiknek megadatott az a szerencse,
hogy Amerika leghíresebb kvíz-showjában vegyenek részt. A tét óriási, s az ország
izgalommal figyeli a vetélkedő menetét.

Ám valami nem stimmel, s többekben fölmerül a gyanú, hogy talán a játékosokkal
- vagy legalábbis az egyikkel - előre közlik a kérdéseket, illetve a helyes
válaszokat.

A show szervezői és producerei hamarosan egy országos botrány kellős közepében
találják magukat, amelyet az egyik csalódott játékos és egy elszánt szövetségi
nyomozó robbant ki...

Az Oscar-díjra jelölt film megtörtént eseten alapul, mely annak idején egész
Amerikát megrázta.

A vidéki Anglia, 1865. Az ifjú Katherine fuldoklik szerelem nélkül kötött házasságában, nála jóval korosabb, megkeseredett férje és annak rideg családja nyomása alatt. Amikor szenvedélyes viszonyt kezd férje birtokának egy szolgájával, olyan elementáris erő szabadul fel benne, hogy többé semmi nem állhat útjába. A Lady Macbeth egy gyönyörű, határozott és könyörtelen fiatal nő tragikus portréja, aki egy férfiak által dominált világban saját kezébe veszi a sorsát.

Volt idő, amikor Lazarus csak játszotta a bluest, de úgy érezte, boldog az élete. Ma már ő is ugyanolyan meggyötört és szomorú, mint azok a dalok, amelyeket korábban játszott. Felesége megcsalta, házassága zátonyra futott - Lazarus lelke csordultig tele megvalósulatlan álmok és csalfa remények roncsaival. Egy napon azonban megjelenik az életében Rae...

Félmeztelenül, eszméletlenre verve talál az út szélén a lányra Lazarus. Az isten-félő, középkorú fekete férfi hamar rájön, hogy a magára hagyott lány nem más, mint a kisváros "lotyója", akit a helyi telefonkönyvben található szinte minden férfi kihasznált már. Lazarus hazaviszi és ápolja a lányt, akiről később az is kiderül, hogy anyja gyerekkorában eltaszította magától és gyermekként többször megerőszakolták.

Lazarus sajátos módszerével megpróbálja rávenni a lányt, hogy változtasson az életén: egy vastag lánccal a radiátorhoz kötözi, és addig nem engedi szabadon, amíg Rae meg nem tanulja, hogy mindeddig rossz helyen kereste a valódi szeretetet...