dráma

Jo, a csúnyácska cipőeladónő önző anyjával él együtt, s próbál megszabadulni bilincseitől, hogy szabadon élhesse életét. Első szerelme - egy néger matróz - miután teherbe ejti, elhagyja. A lány nyomorúságos környezete ellenére is megszüli gyermekét, majd összeköltözik egy homoszexuális férfival, az első emberrel, aki mellett végre biztonságban érezheti magát. Már-már testvérként, feltétel nélkül szeretik egymást. A lány anyja azonban váratlanul visszatér és viselkedésével, zsarnokságával elűzi az új barátot, ezzel visszataszítva lányát abba a kisszerű életbe, amelyből kitörni csak az álmok felszámolásával, belső tartás révén lehetséges.
Az Egy csepp méz a híres angol "free cinema" legemlékezetesebb filmjeinek egyike, az angol filmművészet modern klasszikusa.

1947-et írunk, és John Forbes Nash Jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matemetikát tanuljon.

A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. Ám számára semmit sem jelent a társasági élet - sem az órák látogatása. A különc fiút egyetlen dolog érdekli: egy egészen eredeti ötlet megtalálása.

A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játékelméletről - a versengés matemetikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival.

150 év elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Megnyer egy rangos ösztöndíjat, és tanári állást kap, de nem elégedett.

A tudomány jelentős szerepet játszott amerikai második világháborús győzelmében, és most, a hidegháború csúcsán Nash feladatot akar az új konfliktusban. Vágyai teljesülnek, amikor felbukkan a rejtélyes William Parcher, és szigorúan titkos megbízatást ad neki: ellenséges kódokat kell megfejtenie.

Nash teljes szívvel és aggyal veti magát a munkába. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel.

Összeházasodnak, de Nash nem avathatja be hitvesét kettős életébe. Ám ennek a munkának, veszélynek és titkolódzásnak súlyos ára van. Alicia a nehézségek ellenére is hisz szerelmében, aki végül legyőzi démonait, folytatja munkáját, és 1994-ben Nobel-díjat kap. Addigra játékelmélete a huszadik század egyik legnagyobb hatású ideájává nőtte ki magát.

Ron Howard (A Grincs, Váltságdíj, Apollo 13) új filmje a 2002-es Oscar®-gálán a legtöbb fontos kategóriában begyűjtötte az Akadémia díját! A 8 díjra jelölt alkotás négy kategóriában diadalmaskodott: Legjobb film, Legjobb rendezés (Ron Howard), Legjobb női epizódszereplő (Jennifer Connelly) és a Legjobb adaptált forgatókönyv (Akiva Goldsman)!

Louis (Daniel AUTEUIL) nem sokkal házasságkötése után elmegy a háborúba. Fogolytársa hírt hoz róla a szomorú fiatalasszonynak, Jeanne-nak (Emmanuelle BÉART). Henri (Samuel Le BIHAN) bevallja Jeanne-nak, hogy mivel Louis állandóan csak róla mesélt, ő is szerelmes lett belé. A régóta egyedül élő fiatalasszony nem tud ellenállni a férfinak. Mire Louis visszatér a fogságból, felesége és Henri már együtt élnek.

A család rosszallása ellenére Louis megbocsát feleségének és visszafogadja. Ikreik születése után Berlinben telepednek le, hogy új életet kezdhessenek. Louis a szövetséges erők katonatisztjeként teljesít szolgálatot, Jeanne pedig – immár háromgyerekes családanyaként – szépségével tovább hódít, s mivel képtelen szerelem nélkül élni, mindent odadobna új szerelme, a német Mathias (Gabriel BARYLLI) kedvéért.

1929-ben az elszegényedett 9 éves lányt, a halászfaluból származó Chiyo-t eladják Kyoto Gion kerületének egy gésaházába, ahol a legteljesebb mértékben kiszolgáltatottjává válik a tulajdonos és egyben vezető gésa, Hatsumomo kegyetlen bánásmódjának. Chiyo elragadó szépsége ugyanis kivívja a főgésa pusztító féltékenységét, mindaddig, amíg Mameha, Hatsumomo legnagyobb riválisa védőszárnyai alá nem veszi a lányt. Mameha gondoskodása alatt Chiyo egy Sayuri nevű gésává válik, kiképezve minden apró művészeti fogásból és társasági képességből ahhoz, hogy mesterként fennmaradhasson, és túlélhesse sorstársait. Híres gésaként Sayuri belépést nyer a gazdagok és kivételezettek politikai intrikáinak köreibe, ám ahogy a második világháború szele lassan eléri Japánt is, a gésák világát örökre megváltoztatja a történelem.

Jane Campion, a Zongoralecke rendezője készített erőteljes és érzéki filmet Henry James a szabadságról szóló regénye alapján. Nicole Kidman látható Isabel Archer, a függetlensége után vágyódó, naiv fiatal hölgy szerepében, aki könnyű prédává válik ravasz barátnője, Madam Merle (Barbara Hershey) és a fondorlatos Gilbert Osmond (John Malkovich) számára.

Ragyogó pályafutás előtt áll Jim Carroll. Egyszer aztán az ígéretes kosárlabda-tehetség vagányságból kipróbálja a drogot. A kábítószer egyre inkább rabul ejti és lezülleszti. És ettől kezdve iskolai balhék, fegyveres rablások az utcai bandákkal, sikertelen elvonókúrák várnak rá. A pályán azonban nem lehet szédelegni. Az elvonókúra és visszaesés ördögi köréből sem könnyű kilépni.

Csak egy nap a mozi. De mindannyiunk életében vannak olyan napok, melyek örökre feledhetetlenné válnak. És olyan mozik is vannak. 1933-at írunk, és Philadelphia egyik külső kerületében nagy nap készül. A hirdetések azt harsogják, hogy a közelben gyönyörű, új filmszínház nyílik. Gennaro semmi pénzért nem hagyná ki a rendkívüli eseményt. Ám a huszonötcentes jegy árát elő kell teremtenie valahonnan. Egyetlen reménye örökké kedélyes, sokbeszédű nagyapja, akire mindig számíthat. De ezen a napon a nagypapa cserbenhagyja unokáját. Gennaro viszont bármit megtenne, hogy eljusson a nyitóelőadásra.

Anton Csehov „Sirály” című művének modern filmadaptációja egy különös család különös hétvégéjének történetét meséli el, melyen újra egymásra találnak, miközben megismerkednek a szeretet erejével.

Lev Tolsztoj híres regényéből készült ez a gyönyörű és megrázó film.
A nápolyi udvarban élő fiatal és ambiciózus báró, Sergio Giuramondo fényes jövő s boldog házasság előtt áll. Ám ő kizárólag a tökéletest, az abszolútat, az istenit keresi mindenütt, a lelkében és a világban is. Amikor megtudja, hogy leendő hitvese a király, III. Károly korábbi szeretője, összetört szívvel lemond a földi boldogságról, s az evilági hívságokat odahagyva szerzetes, majd remete lesz.

Az El Tropico, a havannai éjszakában játszódik, Fidel Castro által 1959. január 1-jén megdöntött Batista-diktatúra utolsó hónapjaiban.

A főhős az El Tropico bár apolitikus tulajdonosa, Fico Fellove, aki nem tudja visszatartani két öccsét attól, hogy kivegye részét a történelem formálásában. Luis részt vesz az elnöki palota hírhedt ostromán, Ricardo pedig Castro és Che oldalán harcol a dzsungelben.

A körülmények ellenére a szerelem is teret nyer a véres havannai forradalom kellős közepén: Luis felesége Fico szeretője lesz...

Mike Deerfield (Jonathan Tucker) alig tért meg Irakból, mikor nyomtalanul eltűnik. Amikor a fiú apja, Hank Deerfield (Tommy Lee Jones) – aki nem mellesleg a hadsereg volt rendésze –, valamint felesége, Joan (Susan Sarandon) értesülnek a nyugtalanító hírről, a férfi felkerekedik, hogy megtalálja elveszett fiát. Mike-ot valahol Új Mexikóban látták utoljára, ahol a helyi rendőri erők egyik nyomozója, Emily Sanders (Charlize Theron) vonakodva bár, de segít a keresésben. Ahogy a bizonyítékok gyűlnek, úgy válik az eset egyre gyanúsabbá, és Sanders hamarosan feltűnő ellenállásba ütközik a hadsereg részéről, amely megpróbálja átvenni tőle és Hanktől a nyomozást. Mikor végre fény derül Mike Irakban töltött éveire, Hank teljes világképe felborul, és ha meg akarja tudni, hogy mi az igazság a fia eltűnésével kapcsolatban, gyökeresen át kell értékelnie a rendszerbe vetett hitét.

Valóságos események inspirálták ezt az elgondolkodtató drámát, melyet az Oscar-díjas Paul Haggis (Ütközések) írt és rendezett, a főbb szerepekben pedig olyan Oscar-díjas színészek láthatók, mint Tommy Lee Jones, Charlize Theron és Susan Sarandon

A Clint Eastwood rendezésében készült igaz történetet feldolgozó film, Elcserélt életek egyszerre provokatív és megindító. A főszerepeket pedig olyan tehetséges színészek alakítják, mint az Oscar®-díjas Angelina Jolie és John Malkovich.

Los Angeles, 1928. Egy nap Christine Collins (Jolie), az egyedülálló anya elindul munkába, de mire hazatér, fia nyomtalanul eltűnik. Öt hónappal később a rendőrség megleli az elveszett fiút és visszaadja az anyának. De Christine megdöbbentő felfedezést tesz: a megtalált fiú, nem az ő fia.

Ekkor kezdetét veszi az anya megállíthatatlan harca az igazságért, mely közben fény derül a korrupció világára és felnyitja a nyilvánosság szemét. Ráadásul mindörökre megváltoztatja Los Angeles-t is...

Ez az érzelmekre ható, megkapó történet bemutatja, milyen erős és állhatatos tud lenni az anyai szeretet.

Egy újabb hiánypótló alkotást pipálhatnak ki az ínyenc filmrajongók, ugyanis végre megjelenik a zavarbaejtő filmjeiről ismert rendező, David Lynch (Twin Peaks, Kék bársony, Mulholland Drive) egyik első jelentős munkája, a nem kevesebb, mint nyolc Oscar®-díjra jelölt Az elefántember!

A viktoriánus korabeli Angliában Frederick Treves, egy orvos döbbenettel vegyes kíváncsisággal csodálkozik rá a torzszülötteket közszemlére tevő vásári mutatványos egyik fő „attrakciójára”, az eltorzult arcú elefántemberre. Treves a mutatványos engedélyével magával viszi a torzszülöttet, hogy bemutassa a Patológiai Társaság többi tagjának is. Azt gondolja, hogy az „elefántember” nem csak testileg, de szellemileg is torz…

Nem sokkal később a mutatványos által brutálisan félholtra vert szerencsétlen torzszülött és az orvos útjai ismét keresztezik egymást. A kórházba szállított szerencsétlen férfit Treves ápolja, aki ekkor jön rá, hogy a torzszülött művelt, intelligens férfi, aki John Merrick néven látta meg a napvilágot.

Az orvos később a londoni társaságba is bevezeti Merricket, aki azonban nem tudja elkerülni sorsát…

Mikor Franny (az Oscar®-díjas Anne Hathaway – legjobb női epizódszereplő, A nyomorultak, 2012) megtudja, hogy egy súlyos balesetet követően a fivére kómába került, mindent hátrahagyva azonnal hazatér. Kiderül, hogy a fiú zenészkarrierről álmodozott, és James Forestert (Johnny Flynn), a feltörekvő énekes-előadót tartotta példaképének. Mikor James beleegyezik abba, hogy meglátogassa a lány testvérét a kórházban, Franny és a férfi között szokatlan kapcsolat alakul ki, melynek során mindketten új és váratlan dolgokat tudnak meg magukról ebben a nagyhatású drámában.

A Macska–jaj és az Underground zseniális rendezőjének legújabb filmjében, Az élet egy csodá-ban újra együtt nevethetünk és sírhatunk a szláv lélekkel. Vadászattól esküvőig, komikusnál komikusabb jelenetek követik egymást a filmben.

A történet 1992-ben játszódik Boszniában. A Belgrádból érkező szerb mérnök, Luka, feleségével, az operaénekes Jadrankával és fiával, Milossal egy, a semmi közepén lévő faluba költöznek az új –a környéket turistaparadicsommá változtató - vasútvonal építési munkálatai miatt. Luka teljesen ennek az elképzelésnek szenteli magát. Emiatt, és a természetéből fakadó optimizmus miatt süket marad a közelgő háború egyre erősödő hangjaira. Az élete azonban teljesen felborul a háború kitörésével. Jadranka eltűnik egy zenésszel, Milost pedig behívják katonának. A helyzetet csak tovább bonyolódik, amikor Luka beleszeret egy fiatal muzulmán lányba.

Egy csehszlovákiai kisvárosban, a német megszállás alatt Eížek úr nem akart hős lenni. Mégis elbújtatta az elhurcolt szomszéd zsidócsalád fiát, Dávidot. De nagyon szeret a Eížek-házban időzni a náci kollaboráns Prohászka is, aki a legváratlanabb pillanatokban toppan be, hogy csapja egy kicsit a szelet a ház asszonyának. E rendszertelen látogatások miatt kell leválasztani Dávidnak egy külön szobát.

Prohászkának azzal indokolják az átalakítást, hogy Marie terhes lett és külön szobára van szüksége.
Csakhogy egy idő után a "játék" veszélyessé válhat, ha Marie nem esik valóban teherbe. A gond csak annyi, hogy Eížek úr steril...

Ann 23 éves, és noha biztosan nem ilyen életről álmodott gyerekkorában, különösebben nem elégedetlenkedik. Apja gyerrmekkora óta börtönben ül, ő maga éjszakánként takarítóként dolgozik, hajnalonként pedig az anyja kertjében álló lakókocsijába tér haza, ahol férje és két kislánya vár rá.
Derült égből villámcsapásként éri a hír, hogy előrehaladott rákja van, és csupán néhány hete maradt hátra. Listát készít tehát arról a tíz dologról, amit még feltétlenül el kell végeznie hátralevő idejében ahhoz, hogy nyugodtan búcsúzhasson az élettől és szeretteitől, úgy, hogy a lehető legkisebb fájdalmat okozza.

A film varázsa egyszerűségében és életszerűségében rejlik. Isabel Coixet, a spanyol származású rendezőnő sikeresen elkerülte az ilyenkor felbukkanó csapdákat, filmje egy pillanatig sem ragad le a könnyfakasztó szenvedés szívesen alkalmazott elemeinél, ellenkezőleg, annyi humort és bájt visz filmjébe, amennyit e kényes téma elbír.

A sok nagyszerű színész mellett külön erősség a főszereplő, Sarah Polley visszafogott játéka, amivel hihetővé és emlékezetessé teszi ezt a kivételesen szép és érzékeny filmet.