dráma

1947-et írunk, és John Forbes Nash Jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matemetikát tanuljon.

A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. Ám számára semmit sem jelent a társasági élet - sem az órák látogatása. A különc fiút egyetlen dolog érdekli: egy egészen eredeti ötlet megtalálása.

A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játékelméletről - a versengés matemetikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival.

150 év elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Megnyer egy rangos ösztöndíjat, és tanári állást kap, de nem elégedett.

A tudomány jelentős szerepet játszott amerikai második világháborús győzelmében, és most, a hidegháború csúcsán Nash feladatot akar az új konfliktusban. Vágyai teljesülnek, amikor felbukkan a rejtélyes William Parcher, és szigorúan titkos megbízatást ad neki: ellenséges kódokat kell megfejtenie.

Nash teljes szívvel és aggyal veti magát a munkába. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel.

Összeházasodnak, de Nash nem avathatja be hitvesét kettős életébe. Ám ennek a munkának, veszélynek és titkolódzásnak súlyos ára van. Alicia a nehézségek ellenére is hisz szerelmében, aki végül legyőzi démonait, folytatja munkáját, és 1994-ben Nobel-díjat kap. Addigra játékelmélete a huszadik század egyik legnagyobb hatású ideájává nőtte ki magát.

Ron Howard (A Grincs, Váltságdíj, Apollo 13) új filmje a 2002-es Oscar®-gálán a legtöbb fontos kategóriában begyűjtötte az Akadémia díját! A 8 díjra jelölt alkotás négy kategóriában diadalmaskodott: Legjobb film, Legjobb rendezés (Ron Howard), Legjobb női epizódszereplő (Jennifer Connelly) és a Legjobb adaptált forgatókönyv (Akiva Goldsman)!

Louis (Daniel AUTEUIL) nem sokkal házasságkötése után elmegy a háborúba. Fogolytársa hírt hoz róla a szomorú fiatalasszonynak, Jeanne-nak (Emmanuelle BÉART). Henri (Samuel Le BIHAN) bevallja Jeanne-nak, hogy mivel Louis állandóan csak róla mesélt, ő is szerelmes lett belé. A régóta egyedül élő fiatalasszony nem tud ellenállni a férfinak. Mire Louis visszatér a fogságból, felesége és Henri már együtt élnek.

A család rosszallása ellenére Louis megbocsát feleségének és visszafogadja. Ikreik születése után Berlinben telepednek le, hogy új életet kezdhessenek. Louis a szövetséges erők katonatisztjeként teljesít szolgálatot, Jeanne pedig – immár háromgyerekes családanyaként – szépségével tovább hódít, s mivel képtelen szerelem nélkül élni, mindent odadobna új szerelme, a német Mathias (Gabriel BARYLLI) kedvéért.

Jane Campion, a Zongoralecke rendezője készített erőteljes és érzéki filmet Henry James a szabadságról szóló regénye alapján. Nicole Kidman látható Isabel Archer, a függetlensége után vágyódó, naiv fiatal hölgy szerepében, aki könnyű prédává válik ravasz barátnője, Madam Merle (Barbara Hershey) és a fondorlatos Gilbert Osmond (John Malkovich) számára.

Ragyogó pályafutás előtt áll Jim Carroll. Egyszer aztán az ígéretes kosárlabda-tehetség vagányságból kipróbálja a drogot. A kábítószer egyre inkább rabul ejti és lezülleszti. És ettől kezdve iskolai balhék, fegyveres rablások az utcai bandákkal, sikertelen elvonókúrák várnak rá. A pályán azonban nem lehet szédelegni. Az elvonókúra és visszaesés ördögi köréből sem könnyű kilépni.

Anton Csehov „Sirály” című művének modern filmadaptációja egy különös család különös hétvégéjének történetét meséli el, melyen újra egymásra találnak, miközben megismerkednek a szeretet erejével.

Lev Tolsztoj híres regényéből készült ez a gyönyörű és megrázó film.
A nápolyi udvarban élő fiatal és ambiciózus báró, Sergio Giuramondo fényes jövő s boldog házasság előtt áll. Ám ő kizárólag a tökéletest, az abszolútat, az istenit keresi mindenütt, a lelkében és a világban is. Amikor megtudja, hogy leendő hitvese a király, III. Károly korábbi szeretője, összetört szívvel lemond a földi boldogságról, s az evilági hívságokat odahagyva szerzetes, majd remete lesz.

Az El Tropico, a havannai éjszakában játszódik, Fidel Castro által 1959. január 1-jén megdöntött Batista-diktatúra utolsó hónapjaiban.

A főhős az El Tropico bár apolitikus tulajdonosa, Fico Fellove, aki nem tudja visszatartani két öccsét attól, hogy kivegye részét a történelem formálásában. Luis részt vesz az elnöki palota hírhedt ostromán, Ricardo pedig Castro és Che oldalán harcol a dzsungelben.

A körülmények ellenére a szerelem is teret nyer a véres havannai forradalom kellős közepén: Luis felesége Fico szeretője lesz...

Mike Deerfield (Jonathan Tucker) alig tért meg Irakból, mikor nyomtalanul eltűnik. Amikor a fiú apja, Hank Deerfield (Tommy Lee Jones) – aki nem mellesleg a hadsereg volt rendésze –, valamint felesége, Joan (Susan Sarandon) értesülnek a nyugtalanító hírről, a férfi felkerekedik, hogy megtalálja elveszett fiát. Mike-ot valahol Új Mexikóban látták utoljára, ahol a helyi rendőri erők egyik nyomozója, Emily Sanders (Charlize Theron) vonakodva bár, de segít a keresésben. Ahogy a bizonyítékok gyűlnek, úgy válik az eset egyre gyanúsabbá, és Sanders hamarosan feltűnő ellenállásba ütközik a hadsereg részéről, amely megpróbálja átvenni tőle és Hanktől a nyomozást. Mikor végre fény derül Mike Irakban töltött éveire, Hank teljes világképe felborul, és ha meg akarja tudni, hogy mi az igazság a fia eltűnésével kapcsolatban, gyökeresen át kell értékelnie a rendszerbe vetett hitét.

Valóságos események inspirálták ezt az elgondolkodtató drámát, melyet az Oscar-díjas Paul Haggis (Ütközések) írt és rendezett, a főbb szerepekben pedig olyan Oscar-díjas színészek láthatók, mint Tommy Lee Jones, Charlize Theron és Susan Sarandon

A Clint Eastwood rendezésében készült igaz történetet feldolgozó film, Elcserélt életek egyszerre provokatív és megindító. A főszerepeket pedig olyan tehetséges színészek alakítják, mint az Oscar®-díjas Angelina Jolie és John Malkovich.

Los Angeles, 1928. Egy nap Christine Collins (Jolie), az egyedülálló anya elindul munkába, de mire hazatér, fia nyomtalanul eltűnik. Öt hónappal később a rendőrség megleli az elveszett fiút és visszaadja az anyának. De Christine megdöbbentő felfedezést tesz: a megtalált fiú, nem az ő fia.

Ekkor kezdetét veszi az anya megállíthatatlan harca az igazságért, mely közben fény derül a korrupció világára és felnyitja a nyilvánosság szemét. Ráadásul mindörökre megváltoztatja Los Angeles-t is...

Ez az érzelmekre ható, megkapó történet bemutatja, milyen erős és állhatatos tud lenni az anyai szeretet.

Mikor Franny (az Oscar®-díjas Anne Hathaway – legjobb női epizódszereplő, A nyomorultak, 2012) megtudja, hogy egy súlyos balesetet követően a fivére kómába került, mindent hátrahagyva azonnal hazatér. Kiderül, hogy a fiú zenészkarrierről álmodozott, és James Forestert (Johnny Flynn), a feltörekvő énekes-előadót tartotta példaképének. Mikor James beleegyezik abba, hogy meglátogassa a lány testvérét a kórházban, Franny és a férfi között szokatlan kapcsolat alakul ki, melynek során mindketten új és váratlan dolgokat tudnak meg magukról ebben a nagyhatású drámában.

A Macska–jaj és az Underground zseniális rendezőjének legújabb filmjében, Az élet egy csodá-ban újra együtt nevethetünk és sírhatunk a szláv lélekkel. Vadászattól esküvőig, komikusnál komikusabb jelenetek követik egymást a filmben.

A történet 1992-ben játszódik Boszniában. A Belgrádból érkező szerb mérnök, Luka, feleségével, az operaénekes Jadrankával és fiával, Milossal egy, a semmi közepén lévő faluba költöznek az új –a környéket turistaparadicsommá változtató - vasútvonal építési munkálatai miatt. Luka teljesen ennek az elképzelésnek szenteli magát. Emiatt, és a természetéből fakadó optimizmus miatt süket marad a közelgő háború egyre erősödő hangjaira. Az élete azonban teljesen felborul a háború kitörésével. Jadranka eltűnik egy zenésszel, Milost pedig behívják katonának. A helyzetet csak tovább bonyolódik, amikor Luka beleszeret egy fiatal muzulmán lányba.

Mihez kezdenél, ha tudnád, hogy már csak két hónapod van
hátra az életedből?

George úgy dönt, hogy ezt az időt arra használja fel,
hogy házával együtt életét is újra építse.

Ez azonban korántsem egyszerű, mert 16 éves kamasz fia hallani
sem akar apjáról és elvált felesége is látszólag inkább új családjával törődik.
De a közösen eltöltött nyár, és az együtt felépített ház újra összehozza a széthullott
családot, sőt még a szomszédok életét is megváltoztatja...
A film operatőre Zsigmond Vilmos (Ragadozók,
Maverick, Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász,
Bánk Bán) volt!

Egy csehszlovákiai kisvárosban, a német megszállás alatt Eížek úr nem akart hős lenni. Mégis elbújtatta az elhurcolt szomszéd zsidócsalád fiát, Dávidot. De nagyon szeret a Eížek-házban időzni a náci kollaboráns Prohászka is, aki a legváratlanabb pillanatokban toppan be, hogy csapja egy kicsit a szelet a ház asszonyának. E rendszertelen látogatások miatt kell leválasztani Dávidnak egy külön szobát.

Prohászkának azzal indokolják az átalakítást, hogy Marie terhes lett és külön szobára van szüksége.
Csakhogy egy idő után a "játék" veszélyessé válhat, ha Marie nem esik valóban teherbe. A gond csak annyi, hogy Eížek úr steril...

Ann 23 éves, és noha biztosan nem ilyen életről álmodott gyerekkorában, különösebben nem elégedetlenkedik. Apja gyerrmekkora óta börtönben ül, ő maga éjszakánként takarítóként dolgozik, hajnalonként pedig az anyja kertjében álló lakókocsijába tér haza, ahol férje és két kislánya vár rá.
Derült égből villámcsapásként éri a hír, hogy előrehaladott rákja van, és csupán néhány hete maradt hátra. Listát készít tehát arról a tíz dologról, amit még feltétlenül el kell végeznie hátralevő idejében ahhoz, hogy nyugodtan búcsúzhasson az élettől és szeretteitől, úgy, hogy a lehető legkisebb fájdalmat okozza.

A film varázsa egyszerűségében és életszerűségében rejlik. Isabel Coixet, a spanyol származású rendezőnő sikeresen elkerülte az ilyenkor felbukkanó csapdákat, filmje egy pillanatig sem ragad le a könnyfakasztó szenvedés szívesen alkalmazott elemeinél, ellenkezőleg, annyi humort és bájt visz filmjébe, amennyit e kényes téma elbír.

A sok nagyszerű színész mellett külön erősség a főszereplő, Sarah Polley visszafogott játéka, amivel hihetővé és emlékezetessé teszi ezt a kivételesen szép és érzékeny filmet.

Tomasz, a hatvanéves professzor arra gyanakszik, hogy valamilyen halálos betegsége van. Sajnos a tesztek igazolják az öndiagnózist. Az iróniával megáldott, sorsát elfogadó professzor a halál közelségében az élet és a halál értelméről gondolkodik. Noha a professzor ateista, a válasz avagy egy jel a kórházi szobában megadatik neki...

Bob Jones számára kerek a világ. Sikeres reklámszakember, aki boldog házasságban él gyönyörű feleségével. Madarat lehetne vele fogatni, amikor megtudja, hogy gyerekük lesz - ám szinte ugyanakkor kap egy másik hírt. Gyógyíthatatlan betegségben szenved, ami néhány hónap alatt el fogja vinni, még a kicsi világra jövetele előtt. Jones elhatározza, hogy hátralévő idejében egy videokamera elé ülve naponta több órán keresztül mesél a születendő csemetének, tudva tudván, hogy atyai jó tanácsokkal megtűzdelt élettörténete csak sok évvel később juthat el a címzetthez. A tornyosuló kazetták lassan megtelnek egy gazdag élet apró pillanataival.

Egy kis algériai hegyi faluban békességben élnek együtt a muszlimok és nyolc francia trappista szerzetes, akik egy járóbeteg-ambulanciát isműködtetnek. Amikor azonban iszlám szélsőségesek meggyilkolják a közelben dolgozó horvát munkásokat, mindennapos lesz a terror a környéken. A korábban egyetértésben élő szerzetesek megosztja a dilemma, hogy mit tegyenek. A hadsereg felajánlja segítségét, ők azonban visszautasítják a védelmet. A súlyos fenyegetettség ellenére napról napra erősödik elhatározásuk, hogy maradnak… A film megtörtént eseményeken alapul. Az algériai Tibhirine kolostorában trappista szerzetesek éltek békében a többségi muszlimokkal, amíg 1996-ban egy máig tisztázatlan incidensben hét szerzeteset elraboltak, majd lefejeztek- feltehetően amikor leálltak a francia kormány és a terroristák közötti tárgyalások. A GIA ( Fegyveres Iszlám Csoport) magára vállalta a gyilkosságokat. Ugyanakkor a francia titkosszolgálat dokumentumai szerint lehetséges, hogy az algériai hadsereg hibájából haltak meg a szerzetesek, egy mentési kísérlet során.