dráma

Észak-Norvégia, 1860-as évek. A vidéki kastély mosóházában a kis Dina
önkéntelenül rettenetes balesetet okoz, melynek áldozatul esik az édesanyja.
Apja ezek után a lány jelenlétét sem tűri el, így a kis Dinát a cselédség
gondozza rejtegetve. A kislányból engedetlen, vad teremtmény lesz...

Az évek múlásával Dina gyönyörű fiatal nővé válik. Akaratos és furcsa
marad, de Jákobot, apja barátját elbűvöli, aki feleségül veszi a lányt.
Dina vadsága, szépsége és elképesztő erotikus vonzereje feldúlja mindenki
életét, aki a közelébe kerül...

A felkavaró és felejthetetlen filmet Ole Bornedal (Éjjeliőr a hullaházban),
a dán fiatal-filmes generáció kiemelkedő alakja rendezte. A Dinát átütően alakító
Maria Bonnevie-t több nemzetközi filmfesztivál zsűrije is a legjobb női alakítás
díjával jutalmazta.

Az 1950-es évek fiatalságának Angliában nem adatott meg, hogy nagyszerű ügyekért, magasztos eszmékért szálljon harcba, mint a megelőző generációk tagjai. E nemzedék számára csak a kispolgári középszerűség perspektívája kínálkozik.

A 25 éves Jimmy Porter nem hajlandó kibékülni ezzel a hazug, unalmas világgal, és minden idegszálával őrjöngve tiltakozik az ellen az élet ellen, amit a társadalom számára kínál. Hiába diplomás ember, piaci árusként tengeti életét. Hiába van angyalian szelíd felesége, Jimmy otthon vadállat módjára bútorokat borogat és üvöltözik. Egyedüli szenvedélye a trombitálás, melyben ki tudja adni magából minden keserűségét, az élet kilátástalan sivársága fölött érzett határtalan szorongását.

Jimmy Porter a modern színház kultikus alakjává vált John Osborn darabjában. Richard Burton alakítása pedig fiatalok százezreinek gondolkodását formálta át.

Ez a kritikusok által is elismert film a fekete-fehér párkapcsolatok kényes kérdését dolgozza fel.

Amikor a színes bőrű építész Flipper Purify (Wesley Snipes) szerelmi viszonyba kerül a középosztálybeli olasz titkárnőjével (Annabella Sciorra) a barátaik kételkednek bennük, a családjuk kitagadja őket, a szomszédjaik pedig elkerülik őket.

Steve Wonder zenéje mellett olyan sztár színészeket vonultat fel a Dzsungelláz, mint Spike Lee, Ossie Davis, Ruby Dee, Samuel L. Jackson, Lonette McKee, John Turturro és a kétszeres Oscar®-díj* nyertes Anthony Quinn.

John Steinbeck regényéből Elia Kazan forgatott nagyhatású filmet, amelyben James Deant a közönség először láthatta főszerepet játszani. A 24 éves színész alakítja Calt, az akaratos farmerfiút, aki hiába küzd keményfejű apja, Adam (Raymond Massey) szeretetéért. Az apa soha nem is titkolta az örök bajkeverő Cal előtt, hogy idősebbik fiát, a kiegyensúlyozott Aront (Dick Davalos) sokkal többre tartja…

A kritikailag is elismert film James Dean alakításáért kapta 4 Oscar-jelölésének egyikét. Az ifjú színésztitán bravúros teljesítménye valóban kitörölhetetlen nyomot hagyott a filmtörténelemben.

John Steinbeck regényéből Elia Kazan forgatott nagyhatású filmet, amelyben James Deant a közönség először láthatta főszerepet játszani. A 24 éves színész alakítja Calt, az akaratos farmerfiút, aki hiába küzd keményfejű apja, Adam (Raymond Massey) szeretetéért. Az apa soha nem is titkolta az örök bajkeverő Cal előtt, hogy idősebbik fiát, a kiegyensúlyozott Aront (Dick Davalos) sokkal többre tartja…

A kritikailag is elismert film James Dean alakításáért kapta 4 Oscar-jelölésének egyikét. Az ifjú színésztitán bravúros teljesítménye valóban kitörölhetetlen nyomot hagyott a filmtörténelemben.

A nagy gazdasági válság idején két unokatestvér munkát keres.
Ketten tökéletes férfit alkotnának: George intelligens, jó szervező,
a szellemileg kissé fogyatékos Lennie pedig bivalyerős és szorgalmas.

Egy kaliforniai farmon végre felfogadják őket a betakarítás
idejére. A nagy mamlasz Lennie hamarosan a többi munkás gonosz vicceinek
céltáblájává válik, de George mindig kiáll mellette. Megpróbálnak távol
maradni a bajtól, és együtt szövik tovább régi álmukat egy saját kis birtokról,
ahol maguk gazdálkodhatnak, és ahol Lennie nyulakat is tarthat majd.

A munkások egyik vezetője, Curley élen jár Lennie
piszkálásában, Curley csinos, de kikapós felesége azonban kedves a buta
óriással. Az asszony úgy tekint Lennie-re, mint egy nagy, kedves kutyára,
akit cirógathat és akivel játszhat. Hiába figyelmezteti George az unokaterstvérét,
hogy maradjon távol a nőtől, Curley felesége tovább provokálja Lennie-t.

Amikor egy napon az asszony Lennie számára érthetetlen
okokból megbántja az óriást, Lennie kedves akar lenni a nőhöz, aki azonban
tovább játssza a megbántottat. Lennie meg van zavarodva, nem érti a helyzetet,
meg akarja nyugtatni a nőt, de nincs tisztában saját erejével, és bekövetkezik
a tragédia…

John Steinbeck klasszikusának legújabb filmfeldolgozása
a regényhez hasonlóan maradandó élményt nyújtó, nagyszerű alkotás!

Al Pacino illusztris karrierjének első Oscar®-díját nyerte ezért a szerepért, melyben egy ellentmondást nem tűrő, vaksága miatt nyugalmazott alezredest alakít briliánsan, aki szerződtet egy fiatal fiút (Chris O’Donnell), hogy segítse őt. Az ellentétek küzdelméről és vonzalmáról szól ez a megindító történet, melyben az életből kiábrándult egykori katona és zöldfülű gyámja olyan hétvégi utazásra indul, amely örökre megváltoztatja mindkettőjük életét.

Jo, a csúnyácska cipőeladónő önző anyjával él együtt, s próbál megszabadulni bilincseitől, hogy szabadon élhesse életét. Első szerelme - egy néger matróz - miután teherbe ejti, elhagyja. A lány nyomorúságos környezete ellenére is megszüli gyermekét, majd összeköltözik egy homoszexuális férfival, az első emberrel, aki mellett végre biztonságban érezheti magát. Már-már testvérként, feltétel nélkül szeretik egymást. A lány anyja azonban váratlanul visszatér és viselkedésével, zsarnokságával elűzi az új barátot, ezzel visszataszítva lányát abba a kisszerű életbe, amelyből kitörni csak az álmok felszámolásával, belső tartás révén lehetséges.
Az Egy csepp méz a híres angol "free cinema" legemlékezetesebb filmjeinek egyike, az angol filmművészet modern klasszikusa.

1947-et írunk, és John Forbes Nash Jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matemetikát tanuljon.

A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. Ám számára semmit sem jelent a társasági élet - sem az órák látogatása. A különc fiút egyetlen dolog érdekli: egy egészen eredeti ötlet megtalálása.

A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játékelméletről - a versengés matemetikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival.

150 év elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Megnyer egy rangos ösztöndíjat, és tanári állást kap, de nem elégedett.

A tudomány jelentős szerepet játszott amerikai második világháborús győzelmében, és most, a hidegháború csúcsán Nash feladatot akar az új konfliktusban. Vágyai teljesülnek, amikor felbukkan a rejtélyes William Parcher, és szigorúan titkos megbízatást ad neki: ellenséges kódokat kell megfejtenie.

Nash teljes szívvel és aggyal veti magát a munkába. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel.

Összeházasodnak, de Nash nem avathatja be hitvesét kettős életébe. Ám ennek a munkának, veszélynek és titkolódzásnak súlyos ára van. Alicia a nehézségek ellenére is hisz szerelmében, aki végül legyőzi démonait, folytatja munkáját, és 1994-ben Nobel-díjat kap. Addigra játékelmélete a huszadik század egyik legnagyobb hatású ideájává nőtte ki magát.

Ron Howard (A Grincs, Váltságdíj, Apollo 13) új filmje a 2002-es Oscar®-gálán a legtöbb fontos kategóriában begyűjtötte az Akadémia díját! A 8 díjra jelölt alkotás négy kategóriában diadalmaskodott: Legjobb film, Legjobb rendezés (Ron Howard), Legjobb női epizódszereplő (Jennifer Connelly) és a Legjobb adaptált forgatókönyv (Akiva Goldsman)!

1947-et írunk, és John Forbes Nash Jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matemetikát tanuljon.

A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. Ám számára semmit sem jelent a társasági élet - sem az órák látogatása. A különc fiút egyetlen dolog érdekli: egy egészen eredeti ötlet megtalálása.

A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játékelméletről - a versengés matemetikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival.

150 év elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Megnyer egy rangos ösztöndíjat, és tanári állást kap, de nem elégedett.

A tudomány jelentős szerepet játszott amerikai második világháborús győzelmében, és most, a hidegháború csúcsán Nash feladatot akar az új konfliktusban. Vágyai teljesülnek, amikor felbukkan a rejtélyes William Parcher, és szigorúan titkos megbízatást ad neki: ellenséges kódokat kell megfejtenie.

Nash teljes szívvel és aggyal veti magát a munkába. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel.

Összeházasodnak, de Nash nem avathatja be hitvesét kettős életébe. Ám ennek a munkának, veszélynek és titkolódzásnak súlyos ára van. Alicia a nehézségek ellenére is hisz szerelmében, aki végül legyőzi démonait, folytatja munkáját, és 1994-ben Nobel-díjat kap. Addigra játékelmélete a huszadik század egyik legnagyobb hatású ideájává nőtte ki magát.

Ron Howard (A Grincs, Váltságdíj, Apollo 13) új filmje a 2002-es Oscar®-gálán a legtöbb fontos kategóriában begyűjtötte az Akadémia díját! A 8 díjra jelölt alkotás négy kategóriában diadalmaskodott: Legjobb film, Legjobb rendezés (Ron Howard), Legjobb női epizódszereplő (Jennifer Connelly) és a Legjobb adaptált forgatókönyv (Akiva Goldsman)!

Louis (Daniel AUTEUIL) nem sokkal házasságkötése után elmegy a háborúba. Fogolytársa hírt hoz róla a szomorú fiatalasszonynak, Jeanne-nak (Emmanuelle BÉART). Henri (Samuel Le BIHAN) bevallja Jeanne-nak, hogy mivel Louis állandóan csak róla mesélt, ő is szerelmes lett belé. A régóta egyedül élő fiatalasszony nem tud ellenállni a férfinak. Mire Louis visszatér a fogságból, felesége és Henri már együtt élnek.

A család rosszallása ellenére Louis megbocsát feleségének és visszafogadja. Ikreik születése után Berlinben telepednek le, hogy új életet kezdhessenek. Louis a szövetséges erők katonatisztjeként teljesít szolgálatot, Jeanne pedig – immár háromgyerekes családanyaként – szépségével tovább hódít, s mivel képtelen szerelem nélkül élni, mindent odadobna új szerelme, a német Mathias (Gabriel BARYLLI) kedvéért.

1929-ben az elszegényedett 9 éves lányt, a halászfaluból származó Chiyo-t eladják Kyoto Gion kerületének egy gésaházába, ahol a legteljesebb mértékben kiszolgáltatottjává válik a tulajdonos és egyben vezető gésa, Hatsumomo kegyetlen bánásmódjának. Chiyo elragadó szépsége ugyanis kivívja a főgésa pusztító féltékenységét, mindaddig, amíg Mameha, Hatsumomo legnagyobb riválisa védőszárnyai alá nem veszi a lányt. Mameha gondoskodása alatt Chiyo egy Sayuri nevű gésává válik, kiképezve minden apró művészeti fogásból és társasági képességből ahhoz, hogy mesterként fennmaradhasson, és túlélhesse sorstársait. Híres gésaként Sayuri belépést nyer a gazdagok és kivételezettek politikai intrikáinak köreibe, ám ahogy a második világháború szele lassan eléri Japánt is, a gésák világát örökre megváltoztatja a történelem.

Jane Campion, a Zongoralecke rendezője készített erőteljes és érzéki filmet Henry James a szabadságról szóló regénye alapján. Nicole Kidman látható Isabel Archer, a függetlensége után vágyódó, naiv fiatal hölgy szerepében, aki könnyű prédává válik ravasz barátnője, Madam Merle (Barbara Hershey) és a fondorlatos Gilbert Osmond (John Malkovich) számára.

Anton Csehov „Sirály” című művének modern filmadaptációja egy különös család különös hétvégéjének történetét meséli el, melyen újra egymásra találnak, miközben megismerkednek a szeretet erejével.

Lev Tolsztoj híres regényéből készült ez a gyönyörű és megrázó film.
A nápolyi udvarban élő fiatal és ambiciózus báró, Sergio Giuramondo fényes jövő s boldog házasság előtt áll. Ám ő kizárólag a tökéletest, az abszolútat, az istenit keresi mindenütt, a lelkében és a világban is. Amikor megtudja, hogy leendő hitvese a király, III. Károly korábbi szeretője, összetört szívvel lemond a földi boldogságról, s az evilági hívságokat odahagyva szerzetes, majd remete lesz.