dráma

A helyszín Németország, a kor a 70-es évek. Az ötvenes éveiben járó kereskedelmi ügynök, Léopold megismerkedik a tizenkilenc éves Franzzal. Meghívja magához, ahol egy szerelmi történet kezdődik köztük. Franz Léopoldhoz költözik. Egy napon azonban bekövetkezik egy apró, jelentéktelen dolog, amelyben nem jutnak dűlőre. Ettől kezdve már nincs többé közös “mi”, csak az eltérések léteznek.

Hamarosan felbukkannak elhagyott szeretőik is, Anna és a transzszexuális Vera.

A zárt térben játszódó, fojtó hangulatú abszurd melodráma olyan különös, mint a címe ígéri. Nem véletlenül idézi fel Fassbinder világát, kedvelt témáit: a homoszexualitást, a másikon való uralkodást és a szadomazochista kegyetlenséget egy párkapcsolaton belül: a forgatókönyvet ugyanis François Ozon a német rendező egy fiatalkori drámája nyomán írta.

A film 2000-ben a Berlini Filmfesztiválon a legjobb játékfilmnek járó díjra érdemesült.

Quentin Tarantino 9. filmje az 1969-es év Los Angelesébe kalauzolja nézőit, amikor minden változóban volt. Erre döbben rá a karrierje csúcsán túljutott színész, Rick Dalton (Leonardo DiCaprio) és kaszkadőr barátja, Cliff Booth (Brad Pitt) is, akik mostanra alig ismernek rá a filmiparra, amelyben egykor elkezdtek dolgozni. A kultikus író-rendező hihetetlen sztárszereposztással készült, több szálon futó, gyilkos humorú alkotása Hollywood aranykorának végső pillanatai előtt tiszteleg.

A történet Camden kollégiumában, a kicsi, gazdag, független művészeti
egyetemen, valahol Új Angliában és annak kerigő "ember-bolygóin" játszódik.

Figyelmedbe ajánlunk három tagot: Sean Bateman - fiatal lázadó, csak
múló kapcsolata van saját érzéseivel, a halálhoz hasonló, beteges sorrendet
alakít ki a Camden lányai között, nyakig adósságban ül, alkalmi látogatója
óráinak...

Paul Denton - cinikus, átlagon felüli intelliganciával bíró fiatatal
libertin, erkölcsi hajlamai a szobában a legszebb felé hajlanak - legyen nő
vagy férfi -, különösen azok felé, akik semmilyen szexuális vagy érzelmi érdeklődést
nem mutatnak irányában.

Lauren Hynde - gyönyörű, fokozatosan megzavarodó fiatal nő; mindig ott
keres kapcsolatot, ahol a legkisebb eséllyel talál, Camden szociális
univerzumának éterében gördeszkázik, ami úgy tűnik, mindig az apokalipszis szakadékához
telepszik...

Végül itt van a család, Mrs. Denton, Paul elegáns mamája, a túl
sok pénz és a túl kevés szeretet áldozata; csakúgy, mint a család barátja Mrs.Jared.
Ebéd után közösen élvezik a koktélokat és a receptre kapott drogokat fiaikkal,
akik legalább ott tartanak, mint mamáik.

Ez így megy tovább, a drog, az alkohol és a szex által átitatott campus partik
végtelen körében - úgy, mint a Világ Vége Parti, Dögös Dugós Parti
és a Szombat Esti Parti Előtti Parti. De az emberi természet meghatározza,
hogy az igazán tökéletlen világban mindig a vonzás szabályai érvényesülnek -
és a camdeni koedukált kollégium lányai között az első szabály, hogy nincs szabály.

Julien Sorel, az egyszerű sorból jött ambíciózus fiú Chelan abbé ajánlásával házitanítói álláshoz jut a Renal családnál. A harmincéves gyönyörű Madame de Renal előbb barátságot, majd egyre inkább végzetes szerelmet érez a fiatalember iránt. Julien, bár maga is megszereti az asszonyt, csupán ugródeszkának használja őt. Amikor egyik gyermeke megbetegszik, Madame de Renal ezt az ég büntetésének tekinti. Kapcsolatuk egyre veszélyesebbé válik. Julien katonai szemináriumba megy, majd De la Mole márki titkáraként vállal állást...

Tommy Riordan (Tom Hardy – A sötét lovag – Felemelkedés, Eredet), a múltja elől menekülő tengerészgyalogos hazatér, és apja (Nick Nolte – 48 óra), az egykori alkoholista és egykori edző segítségét kéri, hogy az felkészítse az MMA, azaz a kevert harcművészetek minden idők legnagyobb pénzdíjjal járó versenyére. Nem tudja, hogy az 5 millió dolláros fődíjra testvére, Brendan (Joel Edgerton – A nagy Gatsby) is szemet vetett, akivel évek óta véres haragban áll. A tanárként dolgozó fvér végső elkeseredésében nevez be a viadalra, mert a bank a családja feje fölül készül elárverezni a házat.
Az események sodrása elkerülhetetlenné teszi, hogy a testvérpár végre szembenézzen egymással a ketrecben és a ketrecen kívül is. És közben könyörtelenül zajlik a verseny; sokan vannak, akik bármit megtennének, hogy győzelmet arassanak ezen a brutális tornán. Már csak az a kérdés, kié lesz a végén a dicsőség.

Jim Keogh (Michael Caine) brit állampolgár rövid turistaútra érkezett Dél-Afrikába. Feltett szándéka, hogy nem törődik ennek az isten háta mögötti országnak a bajaival. A sors azonban úgy hozza, hogy az apartheid rendszer kegyetlenkedéseinek sűrűjébe csöppen. Barátnője kérésére Johannesburgba fuvarozza a fekete Shack Twalát (Sindey Poitier). Az út során közelről kell szembesülnie a feketéket érő megaláztatásokkal, véres és féktelen brutalitással. De utasáról is kiderül, hogy nem más, mint az apartheid-ellenes mozgalom vezéralakja. Útjuk kalandos fordulatot vesz: együtt kutatják fel azt a titkos gyémántkészletet, melyből a feketék függetlenségi harcát pénzelhetik majd.

A századelő Angliájában a neves bankár-dinasztia, a Winslow család egyik tagját, a 13-éves Ronnie-t lopással vádolják. Bár az állítólag ellopott összeg jelentéktelen - mindössze egy ötschillinges bélyegről van szó - a család nem engedheti, hogy folt essen nevén és becsületén.
A fiú védelmére a kor egyik legnevesebb ügyvédjét, Sir Robert Mortont kérik fel. Az ügyvéd minden követ megmozgat, hogy bizonyítsa védence ártatlanságát, így az eset hamarosan hatalmasra dagad, és országos botrányt kavar. Napról napra reménytelenebbnek látszik, hogy eltűnjön a szégyenfolt.

A történet az 1950-es években játszódik és négy ember sorsa fonódik benne össze Coney Island nyüzsgő vidámparkjában: az egyik az érzelmileg labilis Ginny, aki felhagyott a színészkedéssel és most pincérnőként dolgozik; a másik Humpty, Ginny férje, aki egy régi körhintát üzemeltet kisebb-nagyobb megpróbáltatások közepette; a harmadik Mickey, egy fiatal életmentő, aki inkább író szeretne lenni; a negyedik pedig Carolina, Humpty lánya, aki bár nincs jóban apjával, mégis az ő házában kénytelen meghúzni magát az őt üldöző gengszterek elől.

1969 nyara. A Greenwich Village-ben lakberendezőként dolgozó Elliotra nagy hatással van a melegjogi mozgalom. Ám kénytelen hazaköltözni a New York környéki Catskillsbe, mert basáskodó szülei a családi motelt a teljes pusztulás szélére juttatták: az El Monacóra egy bank készül rátenni a kezét. Amikor fülébe jut, hogy a szomszédos város mégsem ad engedélyt az ott tervezett fesztivál megtartására, Elliot felhívja a szervezőket, felajánlja a családi motelt főhadiszállásnak, hogy lendítsen a forgalmon, és megemlíti a szomszéd 600 hektáros birtokát is. A stáb beköltözik az El Monacóba, és hamarosan másfél millió ember indul útnak a helyre, mely úgy írta be magát a világtörténelembe: Woodstock.

Az Oscar-díjas Ang Lee (Tigris és sárkány, Brokeback Mountain, Ellenséges vágyak) filmje Elliot Tiber memoárján alapul, aki akaratán kívül hatalmas szerepet játszott abban, hogy a Woodstock zenei és művészeti fesztivál generációk meghatározó élményévé és fogalommá vált. Kiemelkedő szereposztással és a hatvanas évek ikonjainak zenéivel - a Grateful Dead, a Doors, a Jefferson Airplane és hasonló nagy nevek számaival felturbózva - a Woodstock a kertemben utazás abba a korszakba, amikor úgy tűnt, minden lehetséges.

Csak 20 embert sikerült élve kimenteni a World Trade Center romjai alól, miután a tornyok 2001. szeptember 11-én összeomlottak.

John McLoughlin és Will Jimeno rendőrtiszt volt a 18. és a 19. Ők azért mentek a Világkereskedelmi Központba, hogy másokon segítsenek, akár az életük árán is, de végül őket is foglyul ejtette az összeroskadó épület...

A Szakasz, a Született július negyedikén és a JFK – A nyitott dosszié Oscar-díjas rendezője ismét a megdöbbentő valóságot hívta segítségül társ-forgatókönyvírónak. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás megrázó eseményeinek mindannyian szemtanúi lehettünk: a televíziók élőben közvetítették az ezrek halálát követelő drámát. Oliver Stone azonban most a személyes tragédiákat bemutatva valóban emberközelbe hozza a tragédiát.

"Azt akarom, hogy zavarjanak!" - kiáltja Sara, a regényírónő, aki egy válás és egyetlen gyermeke halála után visszavonult a volt férje által tervezett, modern tengerparti villába. Most úgy érzi, hogy újra élni akar és társaságra vágyik. Legutóbbi regénye nagy sikert aratott és nemrég kiadta háza alagsorát Bogdannak (Goran Bregovic), a meglehetősen kiszámíthatatlan és rendetlen szerb menekültnek és muzsikusnak, aki egész cigányzenekarát be akarja költözetni a házba...

A Zene esküvőre és temetésre a legjobb európai hagyományokat követő érett film. Komoly, mégis humoros és kifinomult történet arról, hogy a káosz elkerülhetetlenségével szemben mindannyian rendre vágyunk.

1975 – a vietnami háború véget ért, Saigon elesett. Dél-Vietnamból menekültek ezrei érkeznek Amerikába, ahol oltalmat és új életet remélnek. Kalifornia napsütötte földjén egy átmeneti tábor várja őket, amíg hozzáedződnek új hazájuk számukra idegen nyelvéhez, kultúrájához, szokásaihoz. Jim Lance őrmester, a táborparancsnok és Addie, a művészi hajlamokkal megáldott-megvert szakács egyre közelebb kerül a táborlakókhoz, akik között akad egy kisfiú, aki égen-földön az édesanyját keresi; egy férjes asszony, aki végre újra együtt lehet első szerelmével; és egy angolul tudó vietnami, aki lassan átveszi a tábor irányítását. Édesbús és őszinte, kedves és igaz film a Pendleton tábor lakóiról, ahogy az egykor a valóságban is megtörtént, egy nemzedék története, amely kényszerűségből hazát cserélt, és újabb színt kevert Amerika óriási olvasztótégelyébe.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez. A zsidó Itzak Heller kollaborál a nácikkal, és azt akarja, hogy Wladyslaw és Henryk csatlakozzon a zsidó rendőrséghez, de a fivérek visszautasítják az ajánlatot. Miközben megpróbálnak pénzt keresni, hogy eltartsák a családot, a körülmények egyre rosszabbra fordulnak.

Kréta szigetén két teljesen különböző életfelfogású férfi találkozik: a fiatal, érzékeny angol író, Basil, aki azért jött, hogy átvegye apja örökségét, egy szénbányát, és egy életigenlő, bohém görög, Alexis Zorba, akit a fiú művezetőnek fogad fel a bányába.

Zorba megtanítja a fiúnak, hogy az élet napos oldalát kell nézni, és arra bíztatja Basilt, hogy közeledjen nyugodtan a szigeten lakó szépséges özvegyasszonyhoz, akit egyébként minden egyedülálló helyi férfi is szívesen meghódítana.

Zorba eközben egy kurtizánnak csapja a szelet.

A fiatal angol szerelme azonban tragédiába torkollik. A helybéliek hűtlenséggel vádolják az özvegyasszonyt, és az idegen fiú sikerére féltékeny férfiak halálra kövezik a nőt…

Anthony Quinn pályafutásának legmeghatározóbb filmje volt a Zorba a görög, amely a mai napig semmit nem veszített varázsából, zenéje pedig igazi örökzöld, akár Kréta szigete.

Kréta szigetén két teljesen különböző életfelfogású férfi találkozik: a fiatal, érzékeny angol író, Basil, aki azért jött, hogy átvegye apja örökségét, egy szénbányát, és egy életigenlő, bohém görög, Alexis Zorba, akit a fiú művezetőnek fogad fel a bányába.

Zorba megtanítja a fiúnak, hogy az élet napos oldalát kell nézni, és arra bíztatja Basilt, hogy közeledjen nyugodtan a szigeten lakó szépséges özvegyasszonyhoz, akit egyébként minden egyedülálló helyi férfi is szívesen meghódítana.

Zorba eközben egy kurtizánnak csapja a szelet.

A fiatal angol szerelme azonban tragédiába torkollik. A helybéliek hűtlenséggel vádolják az özvegyasszonyt, és az idegen fiú sikerére féltékeny férfiak halálra kövezik a nőt…

Anthony Quinn pályafutásának legmeghatározóbb filmje volt a Zorba a görög, amely a mai napig semmit nem veszített varázsából, zenéje pedig igazi örökzöld, akár Kréta szigete.