dráma

1828. pünkösd vasárnapján Nürnberg főterén feltűnt egy ember. Mereven állt,
kissé eltartott jobb kezében egy levél, baljában a kalapja.

A városlakók egyetlen kérdésére sem tudott válaszolni. Külseje, öltözéke elhanyagolt,
teste csupa seb, lábát vakarások és ütésnyomok borították. Így kezdődik Kaspar
Hauser története, az egyetlen emberé a történelemben, aki felnőttként született

Embertársainak viselkedése a biedermeier kor enervált polgári társadalmát
tükrözi vissza. Ő az örök kívülálló, aki hiába próbál beilleszkedni a társadalomba.

Barbara Daly (Julianne Moore – A nagy Lebowski, Távol a mennyországtól, Jurassic Park 2.) a társadalmilag felette álló Brooks Baeklandhez (Stephen Dillane – Az órák, Kémjátszma) megy feleségül, hogy a férfin keresztül pénzhez és befolyáshoz jusson. Bár gyönyörű és karizmatikus, Barbara mégsem illik előkelő férjéhez. Első s egyben egyetlen gyermekük, Tony születése azonban ahelyett, hogy rendezné kapcsolatukat, még inkább megingatja az eleve ingatag lábakon álló házasság törékeny egyensúlyát. Ahogy Tony növekszik, úgy válik akaratlanul is eszközzé szülei pszichológiai és szexuális játékaiban. A tragédia elkerülhetetlen, s a sokkoló tabuk is felszínre kerülnek...

A Kegyetlen báj alapjául a Pulitzer-díjas sikerkönyv szolgál; egy olyan botrány igaz történetét meséli el, mely a mai napig sokkolóan hat. Barbara Daly Baekelandet egy elegáns londoni lakásban gyilkolták meg 1975. november 17-én, pénteken. Az eset nagy felháborodást keltett az Atlanti-óceán mindkét partján, s az egyik legemlékezetesebb amerikai tragédiaként tartják számon.

Larry Clark első filmje, a Kölykök a gyerekek titkos világát
ábrázolta, ahová a felnőtteknek nincs bejárása. A Ken Parkban négy család
házába nyerünk betekintést, megismerkedünk a szülőkkel is.

Ez a film gyerekekről és felnőttekről szól, a Los Angeles melletti Visaliában,
egy Kalifornia állambeli elszigetelt városban játszódik. A történet három fiatal
srác és egy lány élete körül forog, de persze gyerekkori barátaik és szüleik
is szerepelnek benne. A film leplezetlenül mutatja be a gyerekek és a szülők
életét, látunk erőszakot, szexet, gyűlölet, szeretetet és az érzelmi zavarodottság
mániákus epizódjait.

- A Ken Park elgondolkodtató tanulmány megzavarodott fiatalokról
és megzavarodott szülőkről az ezredforduló Amerikájában. Akasztófa humorú farce,
tele érzelmi és fizikai erőszakkal, valamint meglepően gyöngéd pillanatokkal.-
írja Lee Marshall, a Screen International kritikusa.

Az Oscar®-díjas Denzel Washington játssza a főszerepet ebben a „magával ragadó és izgalmas thrillerben”, melyet Robert Zemeckis, a Forrest Gump és a Számkivetett Oscar®-díjas rendezője dirigált. Whip Whitaker (Washington) csodával határos módon landol utasszállító gépével egy légikatasztrófát követően. De miközben a közvélemény hősként ünnepli, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a balesetért. Akciódús, lebilincselő és nagy hatású: a Kényszerleszállásban Washington olyan „fenomenális” alakítást nyújt, melyről „évekig fogunk beszélni.”

Lisa (Sophia Loren) férjét holtnak nyilvánítják, a Párizs-Casablanca légijárat tragikus balesete után. A fiatalasszony inkább megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a rossz hírt, mert Bobbal (Anthony Perkins) már rég nem szerették egymást. De Bob egy nap hazatér, és Lisa elé tárja tervét: nem szólnak senkinek, felveszik a biztosítási díjat és Dél-Amerikába utaznak. Lisa kénytelen belemenni a tervbe, de élete ettől kezdve olyan lesz, mint egy rémálom. Barátai és kollégái előtt el kell játszania a gyászoló özvegy szerepét. Hazudnia kell a biztosító társaságnak és a rendőrségen, miközben otthon a gyűlöletes és folyton részeg férfi tartja sakkban. Vajon meddig képes a ravasz férfi aljas céljaira felhasználni a feleségét? Vajon melyikük kerül ki győztesen ebből a vérre menő küzdelemből?

A John Steinbeck világhírű regénye alapján készült film főbb szerepeiben olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint James Franco (A majmok bolygója: Lázadás), Robert Duvall (A keresztapa), Selena Gomez (Rossz szomszédság 2.), Josh Hutcherson (Az éhezők viadala-trilógia), Ed Harris (A szikla) és Bryan Cranston (Totál szívás-sorozat).
A Késik a szüret pattanásig feszült történetében a méltánytalan munkakörülmények és az alacsony bérek miatt elégedetlen gyümölcsszedő idénymunkások fellázadnak a gazdag földtulajdonosok ellen. Az összecsapások egyre komolyabbá válnak, de a dolgozók, akiknek nincs vesztenivalójuk, nem adják fel a harcot – csakhogy a tulajdonosok semmilyen eszköztől sem riadnak vissza.

Aloysius nővér (Streep), az egyházi iskola rettegett igazgatónője ki nem állhatja a haladó szellemű és a gyerekek körében rendkívül népszerű plébánost, Flynn atyát (Hoffman). Lépten-nyomon azt lesi, hogyan köthetne bele a sorból mindig kilógó férfiba, és persze talál is valamit. Súlyos vétség elkövetésével vádolja meg Flynn atyát: azt állítja, hogy bűnös vonzalommal viseltet egyik tanítványa iránt. Bizonyítékai azonban nincsenek...

A Pulitzer- és Tony-díjas színdarab alapján készült Kétely – amely bemutatója évében a kritikusok által leginkább dicsért film volt az Egyesült Államokban – lebilincselő, felkavaró és izgalmas történet Meryl Streep, Philip Seymour Hoffman, Amy Adams és Viola Davis nagyszerű játékában. Az öt kategóriában Oscar®-díjra jelölt produkciót méltán emlegették az év egyik legjobb filmjeként.

A filmszerető világ ajtaján 1968-ban új tehetség kopogtatott. A frissen lediplomázott Martin Scorsese első filmjét Roger Ebert az amerikai film nagy pillanataként jellemezte. Harvey Keitel játssza J.R.-t, a munkanélküli olasz-amerikai fiatalt, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely olyan későbbi mesterműveiben is visszaköszön, mint az Aljas utcák, A taxisofőr, a Dühöngő bika és a Nagymenők.

Reuben 8 év szolgálat után leszerelt az Egyesült Királyság hadseregéből.
Azt hitte, a falklandi háború után már nem jöhet rosszabb. Hazaérve megpróbál
új, tisztességes életet kezdeni, de nem talál munkát. A régi barátok munkanélküliek,
kábítószeresek vagy az alvilágnak dolgoznak...

Ráadásul az ország, amelyért harcolt kitagadja, mert egy 1981-es rendelet szerint
nem számít brit állampolgárnak az, aki egykori angol gyarmaton született.

Barátnője, Stacey megpróbál segíteni neki, de hiába - nem marad más
megoldás, mint a fegyver...

Ahogy a nyár őszre fordul, Keith Reynolds zenetanár (Guy Pearce) az éhező művészként megélt régi napjain mereng. Miközben felesége, Megan (Amy Ryan) és lánya, Lauren (Mackenzie Davis) a lány utolsó középiskolai évére készül, Keith azokba az estékbe kapaszkodik, amikor egy neves manhattani szimfonikus zenekarnál helyettesíthet csellistaként. Megan úgy dönt, hogy a család befogad egy külföldi cserediákot. Sophie (Felicity Jones), az angol középiskolai végzős könnyen beilleszkedik, de hamarosan nagy kihívás elé állítja a családi kapcsolatrendszert. Felszínre hozza Keith személyiségének impulzivitását, mellyel a látszólag tökéletes családot ismeretlen területekre taszítja.

Az író-rendező Drake Doremus, aki 2011-ben az Őrülten hiányzol (Like Crazy) című filmért megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját, újból egy tanulságos családi dráma készítésére vállalkozott.

Párizs, 1942. Robert Klein igazán nem panaszkodhat életére a németek
által megszállt Franciaországban. Jól berendezett lakása, szeretője és virágzó
üzleti vállalkozása van.

Mivel a francia kormány törvényei diszkriminálják a zsidókat, olcsó áron jut
hozzá értékes művészeti alkotásokhoz.

Kényelmes élete egy szempillantás alatt összeomlik amikor kiderül, hogy létezik
egy másik Robert Klein is Párizsban, aki zsidó származása és különc viselkedése
miatt a figyelem középpontjába került.

A rendőrség viszont összetéveszti a két Kleint és nyomozni kezd a műkincskereskedő
után...

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

Casper és Telly naphosszat a városban kószál, csajok után szaladgálnak, és néha a kábulat lehetősége is megkísérti őket. Az aszfaltdzsungel királyának hiszik magukat, de valamiről még csak sejtésük sincs.

A komornyik a 20. századi Amerika zsúfolt politikai hátterének világában játszódik. Az Oscar-díjra jelölt rendező, Lee Daniels (Precious - A boldogság ára) nagyszabású drámája Cecil Gaines, a Fehér Ház komornyikjának kitalált történetét meséli el, aki hét elnök alatt is szolgált 1957 és 1986 között. Daniels filmje 1926-ban indul, amikor Cecil elmenekül a szegregáció által sújtott Délről egy jobb élet reményében. Nehézségekkel teli útján a férfi elsajátítja mindazokat a nélkülözhetetlen készségeket, melyek élete legnagyobb lehetőségéhez vezetik: komornyiki álláshoz az Egyesült Államok elnöki rezidenciáján. Itt Cecil szemtanújává válik az Ovális Iroda életének a polgárjogi mozgalmak kibontakozásának időszakában. A komornyik a Gaines család történetén keresztül mutatja be az amerikai politikai élet és a faji kérdés hullámait; John F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásától kezdve a Freedom Riders és a Fekete Párduc polgárjogi mozgalmi akcióin át a vietnami háborúig és a Watergate-ügyig, melyek során Cecil mint a Fehér Ház alkalmazottja és mint családos ember is megtapasztalja e történelemformáló események hatásait.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.

A Kóristák a francia rendező, Christophe Barratier első mozifilmje, akinek a neve inkább mint társ-producer ismert, olyan filmek alapján, mint a Himalája, a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak. A Kóristák – az év legnagyobb francia sikere - gyönyörű és megható mese az emberi természetről.

1949. Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

A világon 12 ember jutott el a Holdra, de csak egyetlen egy – Philippe Petit – sétált át a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai közötti elképesztő és szédítő űr felett. Petit (Joseph Gordon-Levitt – Eredet, A sötét lovag - Felemelkedés), a félelmet nem ismerő artista-kötéltáncos egy magazin címlapján látja meg először a tornyokat, és rögtön elhatározza, hogy végigsétál a két felhőkarcoló között egy kifeszített kötélen. A hajmeresztő mutatványt hosszú felkészülés előzi meg, amiben segítségére van mentora (Ben Kingsley – Gandhi, Vasember 3.) és fura szerzetekből álló csapata, de az őrült terv megvalósításához így is számos lehetetlennek tűnő akadályt kell leküzdeni. Az Oscar®-díjas Robert Zemeckis a legmodernebb filmes technikákat és trükköket állította csatasorba az izgalmas, megható és felemelő történet elmeséléséhez.