dráma

Larry Clark első filmje, a Kölykök a gyerekek titkos világát
ábrázolta, ahová a felnőtteknek nincs bejárása. A Ken Parkban négy család
házába nyerünk betekintést, megismerkedünk a szülőkkel is.

Ez a film gyerekekről és felnőttekről szól, a Los Angeles melletti Visaliában,
egy Kalifornia állambeli elszigetelt városban játszódik. A történet három fiatal
srác és egy lány élete körül forog, de persze gyerekkori barátaik és szüleik
is szerepelnek benne. A film leplezetlenül mutatja be a gyerekek és a szülők
életét, látunk erőszakot, szexet, gyűlölet, szeretetet és az érzelmi zavarodottság
mániákus epizódjait.

- A Ken Park elgondolkodtató tanulmány megzavarodott fiatalokról
és megzavarodott szülőkről az ezredforduló Amerikájában. Akasztófa humorú farce,
tele érzelmi és fizikai erőszakkal, valamint meglepően gyöngéd pillanatokkal.-
írja Lee Marshall, a Screen International kritikusa.

Az Oscar®-díjas Denzel Washington játssza a főszerepet ebben a „magával ragadó és izgalmas thrillerben”, melyet Robert Zemeckis, a Forrest Gump és a Számkivetett Oscar®-díjas rendezője dirigált. Whip Whitaker (Washington) csodával határos módon landol utasszállító gépével egy légikatasztrófát követően. De miközben a közvélemény hősként ünnepli, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a balesetért. Akciódús, lebilincselő és nagy hatású: a Kényszerleszállásban Washington olyan „fenomenális” alakítást nyújt, melyről „évekig fogunk beszélni.”

Lisa (Sophia Loren) férjét holtnak nyilvánítják, a Párizs-Casablanca légijárat tragikus balesete után. A fiatalasszony inkább megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a rossz hírt, mert Bobbal (Anthony Perkins) már rég nem szerették egymást. De Bob egy nap hazatér, és Lisa elé tárja tervét: nem szólnak senkinek, felveszik a biztosítási díjat és Dél-Amerikába utaznak. Lisa kénytelen belemenni a tervbe, de élete ettől kezdve olyan lesz, mint egy rémálom. Barátai és kollégái előtt el kell játszania a gyászoló özvegy szerepét. Hazudnia kell a biztosító társaságnak és a rendőrségen, miközben otthon a gyűlöletes és folyton részeg férfi tartja sakkban. Vajon meddig képes a ravasz férfi aljas céljaira felhasználni a feleségét? Vajon melyikük kerül ki győztesen ebből a vérre menő küzdelemből?

A John Steinbeck világhírű regénye alapján készült film főbb szerepeiben olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint James Franco (A majmok bolygója: Lázadás), Robert Duvall (A keresztapa), Selena Gomez (Rossz szomszédság 2.), Josh Hutcherson (Az éhezők viadala-trilógia), Ed Harris (A szikla) és Bryan Cranston (Totál szívás-sorozat).
A Késik a szüret pattanásig feszült történetében a méltánytalan munkakörülmények és az alacsony bérek miatt elégedetlen gyümölcsszedő idénymunkások fellázadnak a gazdag földtulajdonosok ellen. Az összecsapások egyre komolyabbá válnak, de a dolgozók, akiknek nincs vesztenivalójuk, nem adják fel a harcot – csakhogy a tulajdonosok semmilyen eszköztől sem riadnak vissza.

Aloysius nővér (Streep), az egyházi iskola rettegett igazgatónője ki nem állhatja a haladó szellemű és a gyerekek körében rendkívül népszerű plébánost, Flynn atyát (Hoffman). Lépten-nyomon azt lesi, hogyan köthetne bele a sorból mindig kilógó férfiba, és persze talál is valamit. Súlyos vétség elkövetésével vádolja meg Flynn atyát: azt állítja, hogy bűnös vonzalommal viseltet egyik tanítványa iránt. Bizonyítékai azonban nincsenek...

A Pulitzer- és Tony-díjas színdarab alapján készült Kétely – amely bemutatója évében a kritikusok által leginkább dicsért film volt az Egyesült Államokban – lebilincselő, felkavaró és izgalmas történet Meryl Streep, Philip Seymour Hoffman, Amy Adams és Viola Davis nagyszerű játékában. Az öt kategóriában Oscar®-díjra jelölt produkciót méltán emlegették az év egyik legjobb filmjeként.

A filmszerető világ ajtaján 1968-ban új tehetség kopogtatott. A frissen lediplomázott Martin Scorsese első filmjét Roger Ebert az amerikai film nagy pillanataként jellemezte. Harvey Keitel játssza J.R.-t, a munkanélküli olasz-amerikai fiatalt, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely olyan későbbi mesterműveiben is visszaköszön, mint az Aljas utcák, A taxisofőr, a Dühöngő bika és a Nagymenők.

A film VI. György király - aki II. Erzsébet királynő édesapja - történetét meséli el. Miután bátyja, VIII. Eduárd lemond, György vonakodva foglalja el a trónt. Különös probléma sújtja őt: meglehetősen dadog, ezért retteg a nyilvános szereplésektől. Beszédhibájának legyőzéséhez elfogadja egy beszédterapeuta (mai szóval logopédus), Lionel Logue segítségét. A specialista szokatlan módszereinek, valamint a két férfi között kialakult különös barátságnak köszönhetően György önmagára talál, olyannyira, hogy végül bátran vezeti országát, Nagy-Britanniát a II. világháború zavaros időszakában.

Reuben 8 év szolgálat után leszerelt az Egyesült Királyság hadseregéből.
Azt hitte, a falklandi háború után már nem jöhet rosszabb. Hazaérve megpróbál
új, tisztességes életet kezdeni, de nem talál munkát. A régi barátok munkanélküliek,
kábítószeresek vagy az alvilágnak dolgoznak...

Ráadásul az ország, amelyért harcolt kitagadja, mert egy 1981-es rendelet szerint
nem számít brit állampolgárnak az, aki egykori angol gyarmaton született.

Barátnője, Stacey megpróbál segíteni neki, de hiába - nem marad más
megoldás, mint a fegyver...

Ahogy a nyár őszre fordul, Keith Reynolds zenetanár (Guy Pearce) az éhező művészként megélt régi napjain mereng. Miközben felesége, Megan (Amy Ryan) és lánya, Lauren (Mackenzie Davis) a lány utolsó középiskolai évére készül, Keith azokba az estékbe kapaszkodik, amikor egy neves manhattani szimfonikus zenekarnál helyettesíthet csellistaként. Megan úgy dönt, hogy a család befogad egy külföldi cserediákot. Sophie (Felicity Jones), az angol középiskolai végzős könnyen beilleszkedik, de hamarosan nagy kihívás elé állítja a családi kapcsolatrendszert. Felszínre hozza Keith személyiségének impulzivitását, mellyel a látszólag tökéletes családot ismeretlen területekre taszítja.

Az író-rendező Drake Doremus, aki 2011-ben az Őrülten hiányzol (Like Crazy) című filmért megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját, újból egy tanulságos családi dráma készítésére vállalkozott.

Párizs, 1942. Robert Klein igazán nem panaszkodhat életére a németek
által megszállt Franciaországban. Jól berendezett lakása, szeretője és virágzó
üzleti vállalkozása van.

Mivel a francia kormány törvényei diszkriminálják a zsidókat, olcsó áron jut
hozzá értékes művészeti alkotásokhoz.

Kényelmes élete egy szempillantás alatt összeomlik amikor kiderül, hogy létezik
egy másik Robert Klein is Párizsban, aki zsidó származása és különc viselkedése
miatt a figyelem középpontjába került.

A rendőrség viszont összetéveszti a két Kleint és nyomozni kezd a műkincskereskedő
után...

Josey Aimes mindössze szeretne egy normális munkahelyet, hogy otthont teremthessen a gyerekeinek és ételt tehessen az asztalra. Ehelyett megalázzák, megtámadják, inzultálják, ócsárolják és semmibe veszik. Kérges lelkű főnöke mindezt így kommentálja: „Viseld férfiként!” Nem, Josey inkább emberi lényként viseli, s nem hagyja annyiban a zaklatást.

Charlize Theron alakítja Josey-t, aki egyike volt azoknak a nőknek, akik elsőként lépték át a nemek közötti határt és kezdtek dolgozni Minnesota fémbányáiban… s a nemzet történetében először indítottak pert szexuális zaklatásért. Theron mellett Frances McDormand, Sissy Spacek, Woody Harrelson és Sean Bean játsszák a főszerepet ebben az érzelmileg túláradó filmben, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes vállalni a kockázatot és kiállni azért, amelyhez minden dolgozónak joga van: a megbecsülésért.

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

Casper és Telly naphosszat a városban kószál, csajok után szaladgálnak, és néha a kábulat lehetősége is megkísérti őket. Az aszfaltdzsungel királyának hiszik magukat, de valamiről még csak sejtésük sincs.

A komornyik a 20. századi Amerika zsúfolt politikai hátterének világában játszódik. Az Oscar-díjra jelölt rendező, Lee Daniels (Precious - A boldogság ára) nagyszabású drámája Cecil Gaines, a Fehér Ház komornyikjának kitalált történetét meséli el, aki hét elnök alatt is szolgált 1957 és 1986 között. Daniels filmje 1926-ban indul, amikor Cecil elmenekül a szegregáció által sújtott Délről egy jobb élet reményében. Nehézségekkel teli útján a férfi elsajátítja mindazokat a nélkülözhetetlen készségeket, melyek élete legnagyobb lehetőségéhez vezetik: komornyiki álláshoz az Egyesült Államok elnöki rezidenciáján. Itt Cecil szemtanújává válik az Ovális Iroda életének a polgárjogi mozgalmak kibontakozásának időszakában. A komornyik a Gaines család történetén keresztül mutatja be az amerikai politikai élet és a faji kérdés hullámait; John F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásától kezdve a Freedom Riders és a Fekete Párduc polgárjogi mozgalmi akcióin át a vietnami háborúig és a Watergate-ügyig, melyek során Cecil mint a Fehér Ház alkalmazottja és mint családos ember is megtapasztalja e történelemformáló események hatásait.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.

A Kóristák a francia rendező, Christophe Barratier első mozifilmje, akinek a neve inkább mint társ-producer ismert, olyan filmek alapján, mint a Himalája, a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak. A Kóristák – az év legnagyobb francia sikere - gyönyörű és megható mese az emberi természetről.

1949. Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

A világon 12 ember jutott el a Holdra, de csak egyetlen egy – Philippe Petit – sétált át a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai közötti elképesztő és szédítő űr felett. Petit (Joseph Gordon-Levitt – Eredet, A sötét lovag - Felemelkedés), a félelmet nem ismerő artista-kötéltáncos egy magazin címlapján látja meg először a tornyokat, és rögtön elhatározza, hogy végigsétál a két felhőkarcoló között egy kifeszített kötélen. A hajmeresztő mutatványt hosszú felkészülés előzi meg, amiben segítségére van mentora (Ben Kingsley – Gandhi, Vasember 3.) és fura szerzetekből álló csapata, de az őrült terv megvalósításához így is számos lehetetlennek tűnő akadályt kell leküzdeni. Az Oscar®-díjas Robert Zemeckis a legmodernebb filmes technikákat és trükköket állította csatasorba az izgalmas, megható és felemelő történet elmeséléséhez.