dráma

Barbara Daly (Julianne Moore – A nagy Lebowski, Távol a mennyországtól, Jurassic Park 2.) a társadalmilag felette álló Brooks Baeklandhez (Stephen Dillane – Az órák, Kémjátszma) megy feleségül, hogy a férfin keresztül pénzhez és befolyáshoz jusson. Bár gyönyörű és karizmatikus, Barbara mégsem illik előkelő férjéhez. Első s egyben egyetlen gyermekük, Tony születése azonban ahelyett, hogy rendezné kapcsolatukat, még inkább megingatja az eleve ingatag lábakon álló házasság törékeny egyensúlyát. Ahogy Tony növekszik, úgy válik akaratlanul is eszközzé szülei pszichológiai és szexuális játékaiban. A tragédia elkerülhetetlen, s a sokkoló tabuk is felszínre kerülnek...

A Kegyetlen báj alapjául a Pulitzer-díjas sikerkönyv szolgál; egy olyan botrány igaz történetét meséli el, mely a mai napig sokkolóan hat. Barbara Daly Baekelandet egy elegáns londoni lakásban gyilkolták meg 1975. november 17-én, pénteken. Az eset nagy felháborodást keltett az Atlanti-óceán mindkét partján, s az egyik legemlékezetesebb amerikai tragédiaként tartják számon.

Lisa (Sophia Loren) férjét holtnak nyilvánítják, a Párizs-Casablanca légijárat tragikus balesete után. A fiatalasszony inkább megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a rossz hírt, mert Bobbal (Anthony Perkins) már rég nem szerették egymást. De Bob egy nap hazatér, és Lisa elé tárja tervét: nem szólnak senkinek, felveszik a biztosítási díjat és Dél-Amerikába utaznak. Lisa kénytelen belemenni a tervbe, de élete ettől kezdve olyan lesz, mint egy rémálom. Barátai és kollégái előtt el kell játszania a gyászoló özvegy szerepét. Hazudnia kell a biztosító társaságnak és a rendőrségen, miközben otthon a gyűlöletes és folyton részeg férfi tartja sakkban. Vajon meddig képes a ravasz férfi aljas céljaira felhasználni a feleségét? Vajon melyikük kerül ki győztesen ebből a vérre menő küzdelemből?

A John Steinbeck világhírű regénye alapján készült film főbb szerepeiben olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint James Franco (A majmok bolygója: Lázadás), Robert Duvall (A keresztapa), Selena Gomez (Rossz szomszédság 2.), Josh Hutcherson (Az éhezők viadala-trilógia), Ed Harris (A szikla) és Bryan Cranston (Totál szívás-sorozat).
A Késik a szüret pattanásig feszült történetében a méltánytalan munkakörülmények és az alacsony bérek miatt elégedetlen gyümölcsszedő idénymunkások fellázadnak a gazdag földtulajdonosok ellen. Az összecsapások egyre komolyabbá válnak, de a dolgozók, akiknek nincs vesztenivalójuk, nem adják fel a harcot – csakhogy a tulajdonosok semmilyen eszköztől sem riadnak vissza.

Aloysius nővér (Streep), az egyházi iskola rettegett igazgatónője ki nem állhatja a haladó szellemű és a gyerekek körében rendkívül népszerű plébánost, Flynn atyát (Hoffman). Lépten-nyomon azt lesi, hogyan köthetne bele a sorból mindig kilógó férfiba, és persze talál is valamit. Súlyos vétség elkövetésével vádolja meg Flynn atyát: azt állítja, hogy bűnös vonzalommal viseltet egyik tanítványa iránt. Bizonyítékai azonban nincsenek...

A Pulitzer- és Tony-díjas színdarab alapján készült Kétely – amely bemutatója évében a kritikusok által leginkább dicsért film volt az Egyesült Államokban – lebilincselő, felkavaró és izgalmas történet Meryl Streep, Philip Seymour Hoffman, Amy Adams és Viola Davis nagyszerű játékában. Az öt kategóriában Oscar®-díjra jelölt produkciót méltán emlegették az év egyik legjobb filmjeként.

A filmszerető világ ajtaján 1968-ban új tehetség kopogtatott. A frissen lediplomázott Martin Scorsese első filmjét Roger Ebert az amerikai film nagy pillanataként jellemezte. Harvey Keitel játssza J.R.-t, a munkanélküli olasz-amerikai fiatalt, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely olyan későbbi mesterműveiben is visszaköszön, mint az Aljas utcák, A taxisofőr, a Dühöngő bika és a Nagymenők.

A film VI. György király - aki II. Erzsébet királynő édesapja - történetét meséli el. Miután bátyja, VIII. Eduárd lemond, György vonakodva foglalja el a trónt. Különös probléma sújtja őt: meglehetősen dadog, ezért retteg a nyilvános szereplésektől. Beszédhibájának legyőzéséhez elfogadja egy beszédterapeuta (mai szóval logopédus), Lionel Logue segítségét. A specialista szokatlan módszereinek, valamint a két férfi között kialakult különös barátságnak köszönhetően György önmagára talál, olyannyira, hogy végül bátran vezeti országát, Nagy-Britanniát a II. világháború zavaros időszakában.

Reuben 8 év szolgálat után leszerelt az Egyesült Királyság hadseregéből.
Azt hitte, a falklandi háború után már nem jöhet rosszabb. Hazaérve megpróbál
új, tisztességes életet kezdeni, de nem talál munkát. A régi barátok munkanélküliek,
kábítószeresek vagy az alvilágnak dolgoznak...

Ráadásul az ország, amelyért harcolt kitagadja, mert egy 1981-es rendelet szerint
nem számít brit állampolgárnak az, aki egykori angol gyarmaton született.

Barátnője, Stacey megpróbál segíteni neki, de hiába - nem marad más
megoldás, mint a fegyver...

Ahogy a nyár őszre fordul, Keith Reynolds zenetanár (Guy Pearce) az éhező művészként megélt régi napjain mereng. Miközben felesége, Megan (Amy Ryan) és lánya, Lauren (Mackenzie Davis) a lány utolsó középiskolai évére készül, Keith azokba az estékbe kapaszkodik, amikor egy neves manhattani szimfonikus zenekarnál helyettesíthet csellistaként. Megan úgy dönt, hogy a család befogad egy külföldi cserediákot. Sophie (Felicity Jones), az angol középiskolai végzős könnyen beilleszkedik, de hamarosan nagy kihívás elé állítja a családi kapcsolatrendszert. Felszínre hozza Keith személyiségének impulzivitását, mellyel a látszólag tökéletes családot ismeretlen területekre taszítja.

Az író-rendező Drake Doremus, aki 2011-ben az Őrülten hiányzol (Like Crazy) című filmért megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját, újból egy tanulságos családi dráma készítésére vállalkozott.

Párizs, 1942. Robert Klein igazán nem panaszkodhat életére a németek
által megszállt Franciaországban. Jól berendezett lakása, szeretője és virágzó
üzleti vállalkozása van.

Mivel a francia kormány törvényei diszkriminálják a zsidókat, olcsó áron jut
hozzá értékes művészeti alkotásokhoz.

Kényelmes élete egy szempillantás alatt összeomlik amikor kiderül, hogy létezik
egy másik Robert Klein is Párizsban, aki zsidó származása és különc viselkedése
miatt a figyelem középpontjába került.

A rendőrség viszont összetéveszti a két Kleint és nyomozni kezd a műkincskereskedő
után...

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.

A Kóristák a francia rendező, Christophe Barratier első mozifilmje, akinek a neve inkább mint társ-producer ismert, olyan filmek alapján, mint a Himalája, a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak. A Kóristák – az év legnagyobb francia sikere - gyönyörű és megható mese az emberi természetről.

1949. Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

A világon 12 ember jutott el a Holdra, de csak egyetlen egy – Philippe Petit – sétált át a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai közötti elképesztő és szédítő űr felett. Petit (Joseph Gordon-Levitt – Eredet, A sötét lovag - Felemelkedés), a félelmet nem ismerő artista-kötéltáncos egy magazin címlapján látja meg először a tornyokat, és rögtön elhatározza, hogy végigsétál a két felhőkarcoló között egy kifeszített kötélen. A hajmeresztő mutatványt hosszú felkészülés előzi meg, amiben segítségére van mentora (Ben Kingsley – Gandhi, Vasember 3.) és fura szerzetekből álló csapata, de az őrült terv megvalósításához így is számos lehetetlennek tűnő akadályt kell leküzdeni. Az Oscar®-díjas Robert Zemeckis a legmodernebb filmes technikákat és trükköket állította csatasorba az izgalmas, megható és felemelő történet elmeséléséhez.

Michael (Ryan Reynolds) fiatal író, aki fájdalmas gyermekkori emlékeit könyveiben igyekszik feldolgozni, édesanyja, Lisa (Julia Roberts) diplomaosztójára utazik haza régi családi otthonukba. Lisa, akinek egész élete az önfeláldozásról szólt, miközben törékeny önbizalmú férjét, Charlest (Willem Dafoe) támogatta mindenben, és a főállású anyaként nevelte gyermekeit, most végre saját sikerének örülhet. Az ünneplés azonban tragikus hirtelenséggel ér véget, mikor Lisa váratlanul életét veszti egy autóbalesetben.

Miközben a család a temetésre készül, régi emlékek és titkok kerülnek felszínre, és Michael, aki gyermekként apja démonai elől anyja védelmébe menekült, most kénytelen szembenézni a múlttal.

A Közös titkunk megindító történet, melyben egy családnak talán egy végzetes baleset segít majd megtalálni az egymás felé vezető utat.

Joanna és Ted válni készül - pontosabban Joanna elhagyja férjét, azért, hogy új életet kezdjen és megvalósítsa önmagát.

Ted - aki művészeti vezető egy neves reklámügynökségnél - egyszerre próbál családfenntartó apja és szerető, törődő anyja lenni kisfiának, Billynek, akit Joanna szintén elhagyott.

A két feladat azonban túlnő a férfin, aki munkahelyén egyre szétszórtabb. Miután hibát hibára halmoz és miatta elveszt a cég egy komoly megbízást, Ted az utcára kerül.

Súlyosbítja egyébként is kétségbeesett helyzetét, hogy ex-felesége - aki időközben talpra állt és karriert csinált - felbukkan, hogy magának követelje a gyereket.

Ted ügyvédet fogad, aki nem bíztatja sok jóval. Ha nem talál magának tisztességes állást, semmi esélye nincs, hogy a bíróság neki ítélje Billy-t…

A film 1979-ben öt Oscar®-díjat* kapott, köztük a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb férfi főszereplő kategóriákban is.

Minden családnak megvannak a maga szégyenteljes titkai…

Marcus Aylesbury (Damian Lewis) felesége, Iona Aylesbury (Kristin Scott Thomas), nem tud megkülönböztetni egy boltot egy baltától, nyolcéves fia, Orlando a kisnyulának a nevét ázolja a falra, hogy felhívja magára a figyelmet, míg a srác meleg keresztapja, Stephen (Ralph Fiennes), félholtra verve fekszik a kórházban. Eközben Marcus munkahelyi főnöke egy olyan balhéba rángatja bele, amely miatt elvesztheti az állását, apjának Edward Aylesburynek az előző szeretőjétől, Gloriától (Penelope Cruz) törvénytelen gyereke születik, és a szeme előtt lebegő megszeretett teljesebb családmodellt mostoha anyjának, Penelopének (Harriet Walter) saját kutyáival ápolt kapcsolata jelenti.

Amikor Marcus öreg „haverja”, az intelligens újságíró Trent (Ben Chaplin), megszimatolja a sztorit, amelynek segítségével berobbanhat a köztudatba, azonnal feláldozza a becsület és a hűség és a barátság régimódi értékeit a siker és a hírnév oltárán. Főszerkesztője nyomására Trent feladja idejétmúlt ideáljait a minőségi újságírást illetően, és olyan szaftos sztorit kezd írni, amelyet jól el lehet adni.

Ez a sötét, szarkasztikus dráma olyan szituációkba helyezi hőseit, amelyek megingatják a társadalomban elfoglalt helyüket, és ahol a felső tízezer tekintélye és kiváltságai sem védik meg őket. Eközben betekintést nyerhetünk korunk Londonjának életébe, amelyet a pénz, a szépség és a siker amerikai „alapértékei” irányítanak.

Los Angeles déli városrészén él Jonathan, Kiko és Milton, meg a többiek, átlagos latino tinédzserek, akik ahelyett, hogy beolvadnának környék srácai között megszokott hip-hop kultúrába, csőnacit húznak, punk zenét hallgatnak és idejüket deszkás trükkjeik csiszolásával töltik. Túlélni durva környékük veszélyeit mindennapi kihívást jelent számukra.

Amikor a Rockerek elhatározzák, hogy elbuszoznak deszkázni a világhírű "Kilenc Lépcső"-höz, a Beverly Hills-i Középiskolához, először minden klasszul alakul. Összebarátkoznak a helyi csajokkal, felkeltik a gettó punkjainak érdeklődését is, de hirtelen a dolgok elég rosszra fordulnak...

Összekülönböznek a környék gazdag srácaival és nyomukba ered a Beverly Hills-i rendőrség is. Megpróbálnak meglógni a letartóztatás elől, megharcolnak a helyi kölykökkel, miközben háztól házig, udvarról udvarra menekülnek a haza utat keresve ebből a gazdag és számukra idegen környezetből.