dráma

Henry Turner mindent megtesz azért, hogy - ha lehet - tovább rombolja személyével az ügyvédi hivatás presztízsét. Gátlások és fenntartások nélkül képes bármire, hogy megnyerje a pereket, soha nem töpreng azon, vajon igaz ügyért harcol, vagy egy hozzá hasonló gátlástalan ügyfél piszkos ügyeit próbálja elsimítani. Erre talán még mondhatnánk azt, hogy vérprofi, aki azt teszi, ami a kötelessége, de Henry a magánéletben is hasonlóan ellenszenves figura. Lelkifurdalás nélkül csalja odaadó feleségét, nem törődik a lányával és a bejárónőtől kezdve az asszisztenséig mindenkivel úgy bánik, mint a kapcarongyával. Aztán egy éjszaka leugrik a sarki vegyesboltba egy doboz cigiért, és egy csapásra megváltozik minden. Pontosabban egy lövésre. Henry ugyanis éppen egy fegyveres rablás közepébe csöppen, és mire észbe kap, már el is dördült a lövés... Hosszú ideig élet és halál között lebeg, golyóval a fejében, majd arra ébred a kómából, hogy fogalma sincs kicsoda, mihez ért, milyen volt az előző élete. Emberi roncs, akinek mindent elölről kell kezdenie. Meg kell tanulnia járni, beszélni, a cipőjét bekötni, újra meg kell ismernie hozzátartozóit. Micsoda csapás ... vagy micsoda ajándék a sorstól!! Henry új esélyt kap egy új életre, ahol talán már nem követi el újra ugyanazokat a hibákat.

Mikor Mrs. Hillcrist tudomást szerez Hornblowerék sötét titkáról, megzsarolja a családfőt, hogy hagyjon fel sötét üzelmeivel. Ám a küzdelem tragédiába fordul...

Melodramatikus családi konfliktus vidéken – a történet két gazdag iparosfamília rivalizálásáról szól.

Mikor Mrs. Hillcrist tudomást szerez Hornblowerék sötét titkáról, megzsarolja a családfőt, hogy hagyjon fel sötét üzelmeivel. Ám a küzdelem tragédiába fordul…

Mladen és Marija boldog, hétköznapi fiatal belgrádi házaspár. Nagyon szeretik tízéves fiúkat, Nemanját. Bíznak benne, hogy hamarosan jobb napok jönnek és a rendszerváltás nehéz évei után könnyebben megy majd a soruk. Nemanja azonban egy napon rohamot kap, és kiderül, hogy ritka szívbetegségben szenved, amin csak egy külföldi operáció segíthet. A műtét árát nem tudják a szülők előteremteni, ezért hirdetésben kérnek segítséget. Egy rejtélyes „mentőangyal” jelentkezik, aki kifizetné a 30.000 eurót, csupán annyit kér cserébe, hogy Mladen ölje meg egy ellenségét.

William Hundert, a szenvedélyes és szigorú erkölcsű görög-latin szakos
professzor azon veszi észre magát, hogy szilárdan fegyelmezett világa alapjaiban
megremeg, és feltartóztathatatlanul változni kezd, amikor egy új diák, Sedgewick
Bell besétál az osztályterembe.

Ami az akaraterők heves csatájának indul, hamarosan szoros diák-tanár viszonnyá
alakul, de a végeredmény egy olyan életreszóló lecke Hundert számára,
amely még egy negyed századdal később is kísérti. A nagy szakmai elismerést
kiváltó A Császárok klubja valóban feledhetetlen élmény.

Kate erőszakos férje elől menekül Chicagóba, hogy új életet kezdjen. Egy véletlen folytán itt ismerkedik meg Frankkel, a profi bérgyilkossal, aki azonban saját magával képtelen végezni, pedig többször is megpróbálta. A két, magának való, az élettől nem sok jót kapó ember szép lassan egyre közelebb kerül egymáshoz. Múltjuk azonban úgy tűnik, nem engedi elszökni őket. Kate-nek felbukkan a közben vallási fanatikussá lett férje, miközben Frank után pedig a rendőrség kezd nyomozni...


Tim Burton Batman filmjeiben a szuperhőst játszó Michael Keaton már többször is bizonyított színészként, most először azonban a rendezést is maga vállalta. A csendes bérgyilkos ugyan nem nélkülözi az izgalmakat sem, alapvetően mégis leginkább egy érzékeny dráma, amelyben az utóbbi idők egyik legkülönösebb, mégis talán legösszeillőbb szerelmespárját láthatjuk bájos Kelly Macdonald (Nem vénnek való vidék, Fulladás) és Michael Keaton alakításában.

1944 telén, a második világháború utolsó napjaiban egy bátor és kitartó fiatal édesanya életét kockáztatva megpróbálja karácsony estére kibékíteni az ellenséges oldalon harcoló katonákat. A 12 éves Fritz és édesanyja Elisabeth (Linda Hamilton - Terminator) a háborút életükből kizárva élik mindennapjaikat az Ardennekben lévő vadászlakjukban. A kerítésen kívül azonban javában dúl a háború. Három amerikai katona megsebesül, és segítséget kérnek Elisabeth-től, aki egy feltétellel hajlandó beengedni őket a házába: fegyvereiket kint kell hagyniuk a hóban. A gyanakvást hamarosan felváltja a bizalom és az elfogadás érzése, ekkor érkeznek meg a német katonák, akik árulónak nevezik az asszonyt az ellenséges katonák befogadása miatt. Egy kis vadászlakban, az Ardennekben három amerikai és három német katona kénytelen szembenézni egymással, tetteikkel és a háború következményeivel. Félretéve szembenállásukat, felfedezik magukban a bátorságot, és a szent éjszaka valódi jelentését.

A film Mexikóváros belvárosának egyik negyedében játszódik: a negyed lakóinak életét és egymáshoz való kapcsolatát viszi vászonra. A szereplők: Don Ru, a helyi bártulajdonos, a felesége Eusebia, a fiuk Guicho és annak barátja Abel, akik azért emigrálnak az Államokba, hogy szerencsét próbáljanak; Susanita, az egyedülálló főbérlő, aki arról álmodozik, hogy egy napon férjhez megy egy jó emberhez; Jimmy, aki Don Ru bárjában alkalmazott, és amikor Don Ru nincs ott, pénzt sikkaszt, majd feleségül veszi Susanitát, és végül a gyönyörű Alma, Abel álmainak vágya, akiből luxusprostituált lesz Abel távollétében.

Cuki egy teljesen normális öreglány. Ő még abból a generációból származik,
ahol a házasságban fogadott örök eskü életfogytiglan szól a rég eltávozott férj
emlékének. Cuki egy napon aztán rádöbben, hogy nincs értelme tovább élni,
nem kíváncsi már rá senki, így hát úgy dönt, saját kezűleg vet véget életének.
Megmarkol egy kézhezálló pisztolyt özvegyi hagyatékából, és - hogy utolsó akciójával
se ébresszen fel senkit - egy párnát tesz a fegyver elé, mielőtt jól fejbelőné
magát.

Unokahúga, Camille - a falu önjelölt kultúrfelelőse - fedezi fel Cukit
vérbefagyva. A magára valamit adó keresztény családban azonban öngyilkosságnak
még az árnyéka sem merülhet fel. Így Camille úgy határoz, hogy mint vélt
egyetlen örökös és rangidős, átveszi az események irányítását. A szégyent elkerülendő,
Cuki csak merénylet áldozata lehetett, és a nyomok ilyetén alakításához
Corával, szellemileg kissé megtorpant hugával együtt nagy ütemben látnak
hozzá.

A kalamajka ezzel kezdődik. A Fargo léptékű faluban a merénylőt megtalálni
még a kissé tohonya rendőrörsnek sem lesz nehéz. A gyilkos pedig, ha volt ilyen,
ha nem - megkerül, és elnyeri végső büntetését...

Az 1939-ben játszódó film egy szigorú szabályairól ismert ír egyházi nevelőintézet falai közé kalauzolja a nézőt. Ide érkezik a spanyol polgárháborút megjárt Franklin tanár úr (Aidan Quinn), aki világi nevelésről és tanításról vallott nézeteivel felforgatja az iskola életét. A diákok, akik közül legtöbben írni és olvasni sem tudtak korábban, megmentőjüket látják új tanárukban, különösen a rendbontó Liam (John Travers), aki eddigi életéből hiányzó apafigurát véli felfedezni a tanárban. A kegyetlenkedései miatt rettegett John testvér (Iain Glen) azonban rossz szemmel nézi, hogy az intézmény szabályai fellazulnak, és szörnyű módszerekkel igyekszik helyreállítani a tekintélyét. A két nevelő közötti ellentét végül tragikus következményekhez vezet.

A megdöbbentő erejű, sokat vitatott dráma a forgatókönyv írásában is segédkező Patrick Galvin visszaemlékezései alapján készült. A hatalommal való visszaélésről és az ártatlanság elvesztéséről szóló, többszörösen díjnyertes filmben Aidan Quinn (Szenvedélyek viharában, Michael Collins) és Iain Glen (A Hold hegyei, Lélekszakadva) személyében két szenzációs színész feszül egymásnak.

"Dávid vagyok, 12 éves. Egy Kelet-Európai büntetőtábor foglya voltam. Megszöktem. Nincs másom, csak egy iránytűm, fél vekni kenyerem és egy lepecsételt , titkos levél, amit a fél Európán át Dániába kell vinnem. Fogalmam sincs, mi vár rám. Félek. Nem tudom, kiben bízhatom, kinek hihetek, hogy ki vagyok valójában..."

Dr. Jake Terrell kutató minden percét kedvenceinek, a delfineknek szenteli. Alphát és Betát nemcsak bombát szállítani, hanem beszélni is tanítja. A delfinpár hamarosan Istenként tekint az idomárra. Amikor kiderül, hogy korrupt politikai erők, az állatokat az elnök meggyilkolására akarják felhasználni, Jake nehéz döntés elé kerül.

A film Robert Merle, Állati elmék című bestsellere alapján készült!

Három fiatal deszkás egy nyomasztó külvárosban a nagy kitörésről álmodozik. Közös szenvedélyük, a gördeszkázás menti ki őket a szülők és az iskola abszolút elzárkózásától és tiltásától terhelt mindennapokból. Mikor a többszörös világbajnok Tony Hawk egy távoli nagyvárosba érkezik tehetségeket kutatni, a srácok eldöntik, bármi áron eljutnak a válogatásra, hogy elnyerjék a szponzorációt. Mivel családjaik elutasítják őket, úgy döntenek, bármi áron eljutnak a versenyre, még úgy is, hogy egyikük drogos bátyja révén rosszfiúk ragadnak rájuk, s még a rendőrség is keresi őket...

A filmben a tizenkétszeres világbajnok, Tony Hawk önmagát adva vállalt szerepet.

Az izraeli Názáretben egyre nő a feszültség, és nem csak a zsidók és a város lakosságának nagyobb részét kitevő arabok között. A palesztinok egymás közötti ellenségeskedése sem csitul, a bennük élő frusztrációkat a legkülönbözőbb módokon vezetik le. Az egyik férfi rutinszerűen a szomszédos udvarba zúdítja a szemetet, a másik kőtörő kalapáccsal veri szét szomszédja felújított kocsibehajtóját, egy harmadik pedig lecsavarozza annak az autónak a rendszámtábláját, amelynek tulajdonosa nem hajlandó elállni az útjából.

Egy idősebb férfi, aki belefáradt a szomszédok acsarkodásába, összeütközésbe kerül az egyik bajkeverővel, de az izgalomtól szívrohamot kap. Jeruzsálemben állomásozó fia, Elia Suleiman berohan a kórházba, de apja kilátásai nem túl kedvezőek. Az öregúr haldoklik, E.S. pedig egy Ramallahból való gyönyörű palesztin nővel flörtöl, aki egy bankban dolgozik. Két kórházi látogatás között E.S és a lány a Názáret-Ramallah közötti út kereszteződésénél találkozik, a randevúk helyszíne a közeli park, ahol egymás kezét fogják, miközben az izraeli katonák folyamatosan leckéztetik az arab sofőröket.

1939, Párizs. A városba emigrált menekültek és antifasiszták életére a második világháború nyomasztó árnya nehezedik. Ravic doktor, emigráns német orvos, a hontalanok kalandos, bujkáló életét éli. Két neves, de bizonytalan kezű és tudású kórházi sebész helyett operál a honorárium nevetségesen alacsony hányadáért. Nemcsak munkája, hanem egész élete, még szerelme is bujkálás, állandó készenlét a menekülésre. Hiába az elővigyázatosság, egy utcai balesetnél - miután elsősegélyt nyújt - a rendőrség igazoltatja, és kitoloncolja az országból. Mire hónapokkal később visszatér Párizsba, barátnője, az olasz származású színésznő, Joan Madou elhagyja. Ekkor tűnik föl a menekült németek után nyomozó Gestapo tiszt, Haake, akivel Ravicnak súlyos elszámolnivalója van.

Észak-Norvégia, 1860-as évek. A vidéki kastély mosóházában a kis Dina
önkéntelenül rettenetes balesetet okoz, melynek áldozatul esik az édesanyja.
Apja ezek után a lány jelenlétét sem tűri el, így a kis Dinát a cselédség
gondozza rejtegetve. A kislányból engedetlen, vad teremtmény lesz...

Az évek múlásával Dina gyönyörű fiatal nővé válik. Akaratos és furcsa
marad, de Jákobot, apja barátját elbűvöli, aki feleségül veszi a lányt.
Dina vadsága, szépsége és elképesztő erotikus vonzereje feldúlja mindenki
életét, aki a közelébe kerül...

A felkavaró és felejthetetlen filmet Ole Bornedal (Éjjeliőr a hullaházban),
a dán fiatal-filmes generáció kiemelkedő alakja rendezte. A Dinát átütően alakító
Maria Bonnevie-t több nemzetközi filmfesztivál zsűrije is a legjobb női alakítás
díjával jutalmazta.

Az 1950-es évek fiatalságának Angliában nem adatott meg, hogy nagyszerű ügyekért, magasztos eszmékért szálljon harcba, mint a megelőző generációk tagjai. E nemzedék számára csak a kispolgári középszerűség perspektívája kínálkozik.

A 25 éves Jimmy Porter nem hajlandó kibékülni ezzel a hazug, unalmas világgal, és minden idegszálával őrjöngve tiltakozik az ellen az élet ellen, amit a társadalom számára kínál. Hiába diplomás ember, piaci árusként tengeti életét. Hiába van angyalian szelíd felesége, Jimmy otthon vadállat módjára bútorokat borogat és üvöltözik. Egyedüli szenvedélye a trombitálás, melyben ki tudja adni magából minden keserűségét, az élet kilátástalan sivársága fölött érzett határtalan szorongását.

Jimmy Porter a modern színház kultikus alakjává vált John Osborn darabjában. Richard Burton alakítása pedig fiatalok százezreinek gondolkodását formálta át.